Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

OtLMBGYBRORSZÍG CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS (Í. Az indokínai katonai vereség a franeia kormány bukását idézheti elő A francia nemzetgyűlés az indokínai kérdés vitájával kezdte meg ismét munkáját Párizs (MTI). A francia nemzet gyűlés a húsvéti szünet után kedden délután megkezdte munkáját. A képviselők felszólalásának középpontjában az indokinai kérdés állt. De Chambrun haladó képviselő rámutatott arra, hogy „a nemzetgyűlésnek ma megvan az alkalma arra, hogy megteremtse a békét és helyreállítsa Franciaország tekintélyét a Távol-Keleten. Ezt az alkalmat nem szabad elmulasztani." A szocialista csoport nevében Charles Lussy nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a lehető leggyorsabban létro kell hozni a tüzszünetet. Louis Vallon volt gaulleista képviselő feltette a kérdést, „Miért folytatjuk még ezt a háborút, amely már nem a mienk, legfeljebb kiontott vérünket tekintve," Laurent. Casanova kommunista képviselő hangoztatta, hogy a Laniel-kormány becsapta a francia parlamentet, eltitkolva azokat a lépéseket, amelyekkel ki akarta provokálni az amerikaiak beavatkozását Indokinában". A Szovjetuniónak és a Kinai Népköztársaságnak köszönhetjük, hogy a legrosszabbat sikerült elkerülni", Dániel miniszterelnök válaszolva a felszólalásokra kijelentette, hogy a kormány véleménye teljesen egységes. Ez az állítása azonban szemmellálhatóan nem nagyon meg a képviselőket. „Bárkinek joga van bírálni a kormányt — folytatta Laniel —, de senkinek sincs joga ahhoz, hogy bizonyos körülmények között gyengítse ennek a kormánynak a tekintélyét" Ezt a kijelentését általános tiltakozással fogadták a képviselők mind a haloldalon, mind a szélsöbaloldalon és középen. Szünet után Delmae bejelentette, az URAS-csoport nem kívánja, hogy a kormány azonnal válaszoljon az interpellációra, mert véleménye szerint „a jelen körülmények között ez holytolen ós veszélyes lenne". A parasztpárti csoport szintén az azonnali vita ellen foglalt állást. René Mayer ezután előterjesztette a radikális csoport javaslatát,, hogy az indokínai kérdés megvitatását május 14-re tűzzék ki. Ebben a pil. lanatban incidens tört ki: Laniel megszegve a radikális csoportnak tett Ígéretét, szólásra emelkedett és kijelentette, hogy május ll-e túlságosan korai időpont, ezért kitart eredeti álláspontja mellett, vagyis, hogy az interpellációk megvitatásának időpontját meghatározatlan időre halasszák el. Ezt a bejelentést nagy felháborodással fogadták az egész nemzetgyűlésben, különösen a radikálisok padsoraiban. Moro Oiafferi radikális képviselő az ülés felfüggesztését követelte. Miután a csend helyreállott, Jacques Duclos kért szót. Levonta a következtetést Laniel leleplezett mesterkedése! ről. „Ez is bizonyítja — mondotta a kommunista parlamenti csoport elnöke —, hogy a kormány ígéreteiben egyáltalán nem lehet megbízni. Éppen ezért elengedhetetlen az •interpellációk azonnali megvitatása". Az ülést ezután felfüggesztették. Indiai lapok a colomból értekezletről (MTI) Az Indiai lapok vezércikkei nagy megelégedéssel fogadják a ©lényegében egybehangzó felfogást-, amely Colomboban az öt ázsiai ország között kialakult. A ©Times Of India© hangsúlyozza: ©Kandy a kezdetét és ne a végét jelentse annak a folyamatnak, amely ázsiai ügyekben nemcsak hallatni, hanem érvényesíteni is kívánja a szabad Ázsia illetékes hangját©. A ©Hindustán Standard© kijelenti, hogy ©a sötét tervekkel és erős nyomással szemben elért megállapodás az ázsiai nczet diadala. Sohasem várt teljes egyhangúság nyilatkozott meg minden megvitatott kérdésben. A ©Free Press Journal© kijelenti, hogy ©a kapcsolat Genf és Colombo között rendkívül létfontosságúvá vált« és felhívja a Genfben tárgyaló nagyhatalmakat, hogy ©szívleljék meg Ázsia hangját©, _ Az újrakezdés után a nemzetgyűlés elhatározta, hogy csütörtökre napolja el az ülést, minthogy a miniszterelnök úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést. A franeia nemzetgyűlés tehát csütörtökön délután szavaz a bizalmi kérdésről. * A francia nemzetgyűlés keddi ülésével kapcsolatban Harold King, a „Reuter" párizsi tudósítója a kö-1 nak életét, hogy a bizalmi kérdés vetkezőket írta: . . i ; Ifelvetésének fegyverével élt". „Az indokínai katonai vereség veszélye és az a Párizsban nagyon elterjedt aggodalom, hogy Bidault külügyminiszter öszszejátszik az Egyesült Államok kormányával Amerika részvételét illetően az indokínai háborúba, a kormány bukását idézheti elő. Laniel kedden este is már csak azzal tudta megmenteni kormányáfl genfi francia küldöttség szóvivője közülié: szerdón már találkozó várható a Vielnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország között Rövid külpolitikai hírek Helsinki (TASZSZ). A finn kormány megalakításával kapcsolatos tárgyalások, nem vezettek eredményre. Az a kísérlet, hogy öt párt (Agrár Szövetség, Szociáldemokrata Párt, Koalíciós Párt, Svéd Néppárt, Finn Néppárt) képviselőiből alakítsanak kormányt, sikertelenül járt. Jelenleg tárgyaliisok folynak olyan kormány alakításáról, amely csak a négy pártból állna, vagyis az előbbiekből, kivéve a koalíciós pártot. • Peking (Üj Kína) Nehru, India miniszterelnöke május 3-án üdvözlő táviratot intézett Csou En-lajhoz. a Kínai Népköztársaság külgyőztc ügyminiszteréhez abból az alkalomból, hogy a két ország aláirta a Kína Tibet körzete és India közötti kereskedelemről és közlekedésről szóló egyezményt. • New-York (TASZSZ). A „U. S. News and World Report" című folyóirat cikket közölt, amely rámutat, hogy ha az Egyesült Államok kongresszusának most kellene döntenie afelől, hogy kell-e harcolniok az amerikai csapatoknak Indokínában, elvetné ezt a javaslatot, mert a kongresszus tagjaira hatást gyakorol az amerikai nép határozott szembenállása. • (MTI) A londoni rádió jelenti, hogy az egyiptomi kormány bezáratta az A1 Miszri, Egyiptom legnagyobb példányszámban megjelenő lapja szerkesztőségének helyiségeit. A lapbetiltásra azután került sor, hogy a bíróság ítéletet hozott Mah mud és Husszein Abul Fath — a lap tulajdonosa, illetve főszerkesz' tője ügyében. Az ítéletet a forradalmi tanács is jóváhagyta. A két fivért államellenes tevékenységgel vádolták. • Az „AFP" jelenti, hogy Dulles amerikai külügyminiszter kedden este Washingtonba érkezett. Dulles fogadására megjelent a repülőtéren Nixon, az Egyesült Államok alelnöke is. Dulles szerdán megbeszéléseket folytat Eisenhower elnökkel, majd a délutáni órákban a köztársasági párt és a demokrata párt vezetőivel tárgyal. A „La Suisse" című genfi lap szerdai vezércikkében az indokínai kérdés rövidesen megkezdődő tárgyalásával foglalkozva a többi között a következőket írja: „Ma már köztudomású, hogy Genfben nincs olyan szilárd nyugati egységfront, mint Berlinben volt. Az amerikai megfigyelők sem leplezhetik, hogy Dulles amerikai külügyminiszter Genfben elszigetelődött. Mindez természetesen komoly helyzeti előnyt jelent Molotov számára". A lap ezután francia kormányválság lehetőségéről ír, majd leszögezi: „A Laniel-kormánynak felelnie kell azért, hogy teljesen kilátástalan háborút folytat, emberi életeket és milliárdokat áldoz olyan területért, amely Franciaország számára mindenképpen elveszett"* A „Le Monde" a genfi értekezletről Három munkáspárti képviselő lemondott alsóházi tisztségéről London (MTI). Az Angol Munkáspárt alsóházi csoportjának három vezető tagja hétfőn benyújtotta lemondását a pártban viselt ügynevezett vitarendezői tisztségéről. A három képviselő — Charles Royle, John Taylor és Kenneth Robinson — szembehelyezkedett a Munkáspárt vezetőségének utasításával cs az alsóházban a Bevan által benyújtott határozati javaslat mellett szavazott. Bevan javaslata azt követelte, hogy a parlament előzetes jóváhagyása nélkül ne gyárthassanak hidrogénbombát. (MTI) A francia sajtót a genfi értekezlettel kapcsolatban továbbra is elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, mennyiben vezethetnek a genfi megbeszélések az indokínai kérdés rendezésére. A ©Le Monde© egyik genfi különtudósítója hosszú cikkben méltatja a Szovjetunió Franciaország iránti magatartását s kiemeli, hogy milyen szívélyes és barátságos magatartást tanúsítottak a szovjet delegáció tagjai Genfben. A tudósító utalva arra, hogy az utóbbi hónapok eseményei is arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió akarja az indokínai kérdés megvitatását, hozzáfűzi, hogy ©a Szovjetunió velünk együtt szándékozik meghatározni a közös érdekeket is, amelyek különben nem vitathatók©. A tudósító elismeri cikkében, hogy a szovjet külpolitika támogatja Franciaország érdekeit és ennek kapcsán felveti a kérdést, hogy vájjon Bidault nem támogathatná-e bizonyos mértékig a Szovjetunió politikáját Genfben. Uj tantermeket létesítettek Sándorfalrán A télen az oktatási állandó bizottság elnökének 52 perces beszámolóját túl hosszúnak találta a községi tanács vb-elnöke. Ezen a tanácsülésen ugyanis az oktatási állandó bizottság elnöke, a nevelők és a gyermekeik tanulmányi eredményéért aggódó szülők nevében szükségtermeket kért a belterületi tanulók számára, mivel a 20 tanulócsoport részére csak 11 tanterem volt. A tanítás állandó kétváltása következtében az óránkivüli foglalkozásokra nem volt hely. A szükségtantermeket már évek óta kértük a tanácstól. Jogos bírálatunk hatására a decemberi vb-ülés foglalkozott iskolánk problémáival és határozatot hozott szükségtanterem létesítésére. A tanács már januárban talált megfelelő épületet a Sztálinutcán és engedélyt kért a szegedi járási tanács város és községgazdálkodási csoportjától arra, hogy az épületet iskolának utalják ki. Közben számos intézkedés történt, aminek az lett az eredménye, hogy iskola céljára átalakított és az rendbehozott épület már március 28-án tisztán és készen várta a tanítás megkezdését. A Sztálin-utcai épületben létesített két tanterem és nevelői szoba április 1-én megnyitotta kapuját a tanulók előtt. Meg kell még írnunk azt is, hogy a közel nyolcezer forintos munkát a tanács az elfekvő anyagok felhasználásával társadalmi munka megszervezésével 3100 forintos összeggel hozta létre. Ez azonban nem minden, még több segítséget is kaptunk. Tervbevették, hogy a Sztálin-utcai épület Tolbuchin-utcai részét is átalakítják iskolának. Ugyanakkor az általános iskola napközi otthona számára készül egy kilencszer ötméteres tanulószoba, iroda, konyha, kamra, valamint egy szobás konyhás gondnoki lakás. Ehhez az átalakításhoz már csak a s-egedi járási tanács tervcsoport vezetőjének segítségét várjuk, hogy a szakmunkák megkezdődhessenek. Sáska István, a sándorfalvi általános iskola igazgatója „A kormány és a kongresszus vezetői . . . fontaiéra vették annak lehetőségét, hogy légi és tengerészeti egységeket kitldenek Indoklnába." (Knowland amerikai szenátor.) •— Kis Ágnes, kicsit más már ez a mi városunk, mint amikor először jártam benne. Rózsa nénénk lakodalmára érkeztünk éppen. — Nagy a 6Ötétség, édesanyám, — pityeregtem én az öblös állomásépület előtt. — Nem vagyunk otthon, édesanyám, nagy a sötétség. — Ó, fiam, — kacagott anyám, — ebben a percben otthon is nagy a sötétség. S otthon is, meg körülöttünk is világ lesz csakhamar. S csakugyan: mire nagyanyámékhoz értünk, kibukott keleten a messzeség szürke habjaiból a hajnal, aranyhajáról lefejtette a fekete pántlikát, s olyan tündöklő sugarakat hintett a messzeségek minden tájára, hogy egyszeribe nagyot nyújtózott a világ, csak úgy ropogtak a csontjai! Nagyanyáim szemébe is jócskán jutott a hajnali fényből; ezt mindjárt láttam, mihelyst megölelt. S lám. alig kacagja el magát anyám a tornácon, kilibben ám hosszú, fehér ingben a hangra valaki. Én szédelegve bámészkodtam: vájjon lánya lehet a hajnalnak ez a kíváncsi kis csudaság, aki az ajtóban áll két ragyogó szemmel, meg olyan hajjal, mintha a hajnalt lopta volna meg? — Ne ügyetlenkedj, kisfiam — koppintott fejen anyám vidáman — öleld meg a te húgodat! Ágneska ő, Rózsa nénéd urának, Antal bátyádnak kistestvére, s neked is testvéred! Én persze csak álltam, mint az jó tuskóhoz méltó s mivel te, Ágnes rámmosolyogtál szépen, duzzogva morgolódtam: — Nekem ugyan nem testvérem! Nem is barátkoztunk mi meg igazság szerint másnap sem. Ok pedig lett volna a barátkozásra bőven, mikor megpihentünk a pázsiton. Nagyanyám háza tövében húzódott a pázsit, könnyű volt hát kiülnünk a kéken lebegő, végtelen ég alá. Szellő dudorászott. kicsi pillék, a kéken lebegő végtelenbe szálltak. Minden élt, minden dalolt a nyári áradásban és csodálatosképp csend volt mégis. Nevetésed összetörte a csendet, Ágnes. Csúfolódva nevettél s rámnéztél egyre. Szerencséd, hogy közbül ült az öcskös — aki fél héttel eiőbb érkezett, mint én — mert ha te ülsz mellettem, bizony odakorcoFehérházi fontolgatók lok egyet az aranyhajadra.;: Dehát lusta voltam felállni s mivel nem ismertelek el rokonomnak, odamorogtam az öcskösnek: — Kérd meg tőle, mit nevet? öcsém buzgón közvetített: — Ágnes, azt kérdi, mit nevetsz? — Öt nevetem, mondd meg néki — súgtad öcsém fülébe, Piros lettem. — Te, Laci! — S úgy szóltam, ahogyan a bátyámtól hallottam, ha nevetik. — Mondd meg neki: ha engem nevet, akkor már nem ls él! Te, még jobban rákezdettél és én csípőre tett kézzel ugrottam eléd. — Nevetsz még?! — S olyat csavartam a karodon, hogy rögtön orrabuktál a fűben. Én hüledezve láttam, hogy nem sírsz, csak a nevetést folytatod lankadatlan. Majd így szóltál: — A nadrágod szára miért ér térden alul, hallod-e? Én zavaromban csak annyit feleltem: — Ilyen a szokás minálunk ..: — Rossz szokás — felelted te, és beküldtél a házba: — Vedd fel a másik nadrágodat, én addig tűt. cérnát kerítek. Föl is hajtottad, Ágnesem, olyan pompásan azt a nadrágszárat, hogv édesanyámnak a könnye hullott nevettében. — Hát te mit csináltál a nadrágoddal? — Ágnes kurtított egyet rajta, mert ez így divat városon. Miután ilyenkép megnyesegettél, semmi akadálya nem lehetett annak, hogy együtt játsszunk a pázsiton. Vadászt, meg vadásznét. Előzőleg Lackó volt a vadász, de hát én erősebb voltam és Laci a fiunkká töpörödött. Persze én sem maradtam sokáig erős. Vagy hat esztendő múlva, mikor kezdtem nagvlegénvnek érezni magam, — s kézzel-lábbal hadonászva védelmeztem az „elnyomottak" igazát, sudár bátyám magasra emelgetett engem kezével, hogv kedvemre kikalimpálhassam magam a levegőben. Egv alkalommal nevetve szóltál: — Emelje fel engem is, Jani! Én akkor nem nevettem veled, mert éreztem, hogy vadász többé nem lehetek, csupán vadészfi. Dehát nem haragudtam rád, mert lehet-e haragudni a napsugárra? . .: Csakhamar Jani is lemaradt. Nagybátyánk, Pali bátya katona volt épp s mi több, huszár. Két kemény kis csillag, sarkantyús csizma, bajusz, miegymás... Egyszer csak azt tapasztalta Jani, hogy olyan a nevetésed, mintha Pali bátyám sarkantyújától leste volna el a csengés tudományát. Dehát Jani sem haragudott rád, mert hiszen lehet-e haragudni a napsugárra? Nem lehet, Ágnes, kiváltképp ilyenkor, látod, mikor itt áll az ember az újsággal a kezében s arra a napra gondol — 44 őszére — amikor itt kerestünk téged a romok és a füst között, a sötétségben. Romok és füst között gubbasztott a világ, amikor örökre lecsuktad kedves kék szemed ... A te aranyhaj ad árán, és sok kacagószemű édesanyának sok-sok csillagos sapkájú, nótás legényíia élete árán ugyan, de ránk köszöntött a hajnal, kilenc esztendeje. Nagyon vártuk! S az egyszerű emberek letörölték arcukról a könnyeket s csákányt, vakolót és tollat fogtak a kezükbe, hogy a hajnal eluralkodhassék s a napsugár beragyoghasson a szegények ablakán. S négy esztendeje a haszonra éhes gonosztevők felelőtlen bandája egy távoli kis ország népe felett ismét füsttel és korommal vonta be az eget. A népek azonban erősebbek voltak s Koreában — esztendeje lesz — elhallgattak a fegyverek mégis. S most ismét „fontolgatnak" és fondorkodnak ezek az urak, akik nem élhetnek úgy, hogy a kis Ágneskák kacagása becsilingeli napjainkat s aranyhajuk beragyogja az emberek életét... Ezórt ón kivágom az újságból ezt a cikket s a kisfiadnak küldöm cl, aki 17 esztendős, pirosarcú, s vállas legény ma már. Hadd olvassa fel a többi legénykének, hadd hagyják abba egy percre a röplabdázást az iskolaudvaron s figyeljenek fel erre a cudar szóra! Róluk van szó, az ő jövőjüket „fontolgatják" odaát aí urak a Fehér Házban. Az ő fiatal arcukról akarják örökre lelopni a mosolyt, az ő szájukból akarják kiverni — ököllel — a kacagást. Azon is gondolkodtam, hogy a „fontolgatóknak" is küldök valamit, a tengerentúlra: ezeknek a fiataloknak a képét, amint labdát repítenek kacagva a kéken lebegő végtelen égnek .;: Ezt az utóbbi levelet mégsem küldöm el. Félek, hogy nem tudják elolvasni. Félek, hogy nem ért embernyelven a csikasz ... DÉR ENDRE