Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

4 VASÁRNAP, 1954 MÁJUS 30. (Folytatás a harmadik oldalról) traktor és kultivátor, ott fel kell használni a lókapát és a tolókapát is. Amíg nincs négyzetes vetőgép, addig kézzel kell négyzetesen vetni. De mindenképpen biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termésátlaga kapásnövényekben is jóval túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Termelőszövetkezeteink egyik legnagyobb feladata, fejlett, közös állattenyésztés létrehozása, amely nélkül szilárd, jövedelmező nagyüzemű szövetkezeti gazdaság egyenesen elképzelhetetlen. Jelenleg termelőszövetkezeteink közös állatlétszáma nagyon alacsony és hozamuk is rendkívül kevés, emiatt á termelőszövetkezetek a lehetőségeikhez képest kevés pénzjövedelemre tesznek szert. A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fejlesztése érdekében mindenek előtt azt kell biztosítani, hogy a szövetkezetek megfelelő takarmánnyal rendelkezzenek. Ehhez a kapásnövények termésátlagának növelése mellett az szükséges, hogy nagy gonddal takarítsák be a szálastakarmányokat és ne engedjenek egyetlen mázsa szénát sem elpusztulni. A termelőszövetkezetek gazdaságának fejlesztése nagymértékben a gépállomásainkon múlik. Népi demokratikus államunk rajtuk keresztül látja el a termelőszövetkezeteket a legkorszerűbb technikával. Gépállomásaink munkája dönti el, hogy ez a technika növeli-e és ha igen, milyen mértékben növeli a termésátlagokat. Ahhoz, hogy a gépek a hozamok gyors növelését eredményezzék, gépállomásaink vezetőinek szakítani kell azzal a szúk Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pálja III. kongresszusa szemlélettel, amely szemellenzősen f csak a normálholdak teljesítését | nézi. Természetesen a normálhold is fontos, de ennél sokkal döntőbb a termésátlag. (Taps.) Ezért kell nagy örömmel üdvözölni Balogh elvtársnak, a Szocialista Munka hősének versenykihívását (taps), aki azt javasolta, hogy Tóth elvtárssal meginduló versenyében a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek termésátlagai és ne normálholdak alapján döntsék el, hogy ki az első. (Taps.) Nagyra kell értékelni a traktorosok versenyének ezen új formáját. Ha traktoristáink ma már sok ezerre rúgó serege ezen az alapon dolgozik, akkor a gépállomások betöltik történelmi feladatukat, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének igazi motorjaivá válnak. (Taps.) Ha pedig a termelőszövetkezetek termésátlagai nemcsak gabonafélékben, hanem kapásokban is túlhaladják az egyéni parasztokét és ezt gépesítés segítségével kevesebb munkával érik el, ha nagyhozamú közös állattenyésztéssel rendelkeznek, akkor biztosítva van, hogy a szövetkezet^ tagok jövedelme meghaladja a középparasztokét. Ezzel pedig megteremtjük a szocializmus teljes győzelmének legfontosabb gazdasági előfeltételét a faluban, A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövet, kezetek fejlődésének ezen anyagi feltételeinek létrehozása mellett — bármilyen fontos is legyen az —van egy másik követelménye is a termelőszövetkezetek fejlesztésének. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a termelőszövetkezetbe akkor lép be szivesen, ha ott olyan körülmények között dolgozhat, amelyek számára elfogadhatók. A megyei és járási tanácsok irányító munkája A szövetkezeti demokrácia 'A' termelőszövetkezetek működésének van írott törvénye, az a mintaalapszabályzat, amelyet a ter. melőszövetkezetek küldötteinek ta nácskozása fogadott el. Vannak azonban termelőszövetkezeteink, ahol durván megsértik ezt az alapszabályt — ahogy erre Losonczi elvtárs felhívta a figyelmet — újra gyakori eset az, hogy az alapszabályban megállapított mértékben túl növelik a háztáji gazdaságot a közös gazdaság rovására. Ezen szövetkezetekben nem bontakozhatik ki a szövetkezeti nagyüzemi termelés fölénye, merthiszen a főfigyclmet nem a nagyüzemi gazdálkodásra, hanem a háztáji gazdálkodásra fordítják. Sebaj — gondolják az ilyen termelőszövetkezetben a hangadók — megmarad az állami — az adóbegyüjtésl és egyéb — kedvezmény. Do ebben is tévednek, a megnövelt háztáji gazdaságra ugyanis ugyanúgy kell a begyűjtési és adókötelezettséget megállapítani, mintha egyéni gazdaság lenne. (Nagy taps.) A háztáji gazdaság megnövelése ma még nem vált nagymértékűvé, de ilyen kérdésekben Jobb félni, mint megijedni", könnyebb kijavítani a hibát, addig, ameddig nem nő nagyra. Fel kell hívni a figyelmet egy másik Idevágó kérdésre is, a szövetkezeti demokrácia betartására. Még az időlegesen, egyébként jó gazdasági eredményt elérő termelőszövetkezetek sem gyakorolnak megfelelő vonzó hatást, ha ott a vezetők kiskirályoskodnak, ha nem hallgatnak n szövetkezeti tagságra, ha családi klikkek alakulnak ki, azaz, ha a munka nem a szövetkezeti demokrácia szellemében folyik. Ezért párt- ős állami szerveinknek nagy gondot kell fordítani arra, hogy termelőszövetkezeteinkben a tagság a szövetkezet gazdájának érezze magát. Tisztelt pártkongresszust A falun lényegében két egységes, egymástól elválaszthatatlan feladatot kell megoldani; fel kell emelni a mezőgazdasági termelés színvonalát és tovább kell fejlesztünk elsősorban n meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása útján a termelőszövetkezeti mozgalmat. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk alapvető érdeke az, hogy ezeket a feladatokat együtt és ne egyiket a másik rováséra oldjuk meg. Súlyos bűnt követ el, aki a mezőgazdasági termelést úgy akarja fejleszteni, hogy lemond a mezőgazdnság szocialista átszervezéséről. Az Ilyen munka eredménye nem több gabona, hús, zsír, zöldség és gyümölcs lenne, hanem kudarc. Hasonlóan eikcrtolon lenne és nem vezetne jó eredményre a termelőszövetkezetek fejlesztése sem, ha nem kötnénk össze a mezőgazdasági termelés fejlesztésével. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása nemcsak az életszínvonal emelését akadályozná meg, hanem népi demokratikus államhatalmunk alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is gyengítené. E ké? feladat egységét azért ls kell hangsúlyoznunk, mert pártunk gyakorlatában gyakran előfordul az, hogy egységet alkotó feladatokat elválasztunk cgymástó}. Mint a marxizmus-leninizmus tanltja — a középparasztságot nem lehet megnyerni a knlákság elleni haro nélkül, mégis sok helyütt az elmúlt hónapokban beleestek ebbe a hibába. Hasonló volt a helyzet a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok kérdésében is, a mult év júniusa előtt, elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztokat. utána pedig — miután központi vezetőségünk ezt a hibát felvetette, sok pártszervünk nem törődött, vagy keveset törődött a szövetkezeti gazdaságokkal. Tanuljuk meg végre népünktől, hogy fél igazság — nem Igazság. Kl kell küszöbölni ezt a végletekben való mozgást, olyan gyakor. latot kell követnünk, amely biztosltja, hogy pártunk politikáját nemcsak részleteiben hajtsuk végre, hanem egészében. Ne engedjük pártunk politikájának elferdítését, harcoljunk annak következetes, minden ferdítés nélküli végrehajtásáért. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az osztályellenség egyik mód. szere éppen politikánk elferdítése, egymástól elválaszthatatlan kérdések szétszakítása és az a kommunista, aki ezt türl és maga is egyoldalúan elferdítve hajtja végre a párt politikáját, akarva-akaratlanul nz ellenség, a kulákság malmára hajtja a vizet. III. kongresszusunk nagyszerű bizonyítéka pártunk és politikánk egységének, az az egység tükröződjék vissza gyakorlati munkánkban is és akkor nem marad el a győzelem. Kongresszusunk által megszabott nagyszerű célkitűzések megvalósításának biztos záloga az, hogy a végrehajtásokért folyó harc élén népi, nemzeti egységünk megteremtésének kovácsa, a harcokban edzott, egységes marxi-lenini párt áll, a mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó, lelkes taps.) Ezután a Tuniszi Kommunista Párt küldöttségének vezetője, Abdallal El Mndjeri elvtárs, a párt titkárságának tagja üdvözölte a kongresszust, a testvérpártok kiil. dötteit és külön a Szovjetunió nagy Kommunista Pártjának képviselőjét, Vorosllov elvtársat. Sebes Imre elvtárs, a fejérmegyei pártbizottság első titkára felszólalása után Ehszan Tabari elvtárs, az Iráni Néppárt Politikai Bizottságának tagja szólalt fel? Ezután Varga András elvtárs, a minisztertanács helyi tanácsok titkárságának vezetője szólalt fel. Felszólalásában a többi között a következőket mondotta: A szervezeti hiányosságok mellett is eredményesebben dolgozhattak volna végrehajtó bizottságaink, ha titkárságunktól nagyobb segítséget kapnak irányító munkájukhoz. Tulajdonképpeni feladataink a tanácsülések színvonalának emelése, az állandó bizottságok segítése, a végrehajtó bizottságok irányító munkájának ellenőrzése, a kollektív vezetés fejlesztése, a tanácstagi beszámolók szervezésének, a fogadóórák megtartásának biztosítása, nem álltak munkánk középpontjában. A kormányprogramul elhangzása után nem határoztuk meg időben a végrehajtó bizottságok megváltozott feladatait és munkamódszereit az új szakaszban. Ahogy a titkárság a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti tevékenységével, valamint a VB-k általános államigazgatási, irányító tevékenysévével keveset foglalkoztak, ugyanúgy a megyei és járási VB-k is kevese^ foglalkoztak ezekkel az alapvető feladatokkal. A megyei végrehajtó bizottságok munkájának színvonala általában emelkedik. A végrehajtó bizottsági yléseken a feladatok elvégzésére kielégítő határozatokat is hoznak, és több végrehajtó bizottság munkájában már érvényesül a kollektív felelősség, a kollektív munka. De a megyei végrehajtó bizottságok ülésein még nem elég rendszeresen tárgyalják a járási végrehajtó bizottságok munkáját. A megyei végrehajtó bizottság tagjai keveset vesznek részt a járási végrehajtó bizottsági üléseken. A járási végrehajtó bizottságok munkájában a hiányosságok igen sokban hasonlóak a megyei végrehajtó bizottságoknál tapasztaltak hoz. Természetesen nem vonatkozik ez minden járásra. Jó néhány járásban — mint például a szobi, békési, adonyi járásban — élénk, színvonalas a végrehajtó bizottság munkája. Igen jó az irányító munka a budai járási végrehajtó bizottságnál. A végrehajtó bizottság vezetői minden héten rendszeresen résztvesznek a községi végrehajtó bizottságok ülésein, értékelik a községek munkáját ós meg is beszélik a feladatokat. Sok helyen viszont a járási végrehajtó bizottsági üléseken nem születnek határozatok. A járási vezetők igen kevés útmutatást adnak a községi vezetőknek a jó munkamódszerek kialakítására, arra, hogyan kell összhangba hozni az országos érdekeket a helyi érdekekkel. Nem világítják meg azt, hogyha a törvényt betartják és betartatják, egyformán szolgálja ez a köz- és a magánérdeket: hogy a szocializmust építő népi demokráciában a közérdek és a magánérdek összhangban van, a kettő nem kerülhet ellentétbe egymással: A községi végrehajtó bizottságok munkájánál is van javulás. Számos jó példával találkozunk: a községi végrehajtó bizottsági ülést rendszeresen megtartják, jó határozatokat hoznak. Az ilyen végrehajtó bizottságok eredményesen hajtják végre a gazdasági feladatokat, L szép eredmények mellett mégis komolyabb hiányosságok tapasztalhatók a községi végrehajtó bizottságok munkájában. Sok helyen a végrehajtó bizottsági üléseket nem tartják meg rendszeresen, a hozott határozatok nem mozgósítanak a feladatok végrehajtására. Nagy Imre elvtárs referátumában megállapította, hogy a végrehajtó bizottságoknál tapasztalt hibák egyik oka, hogy túlzott követelményeket támasztottunk a községi végrehajtó bizottságokkal szemben. Figyelmen kívül hagytuk, hogy azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amelyeket a törvények, rendeletek, miniszteri utasítások és a felsőbb végrehajtó bizottság határozatai szabnak meg, a községek jórészében nincs megfelelő apparátus. Tehát annak a végrehajtását, amit fent 20—25 szerv feladatul tűz ki, a faluban egy, vagy két vezetőnek kell megszerveznie. Az utasítások áradata, amely egyes minisztériumoktól és tőlünk is eredt, az asztalhoz szegezte a községi, de a járási vezetőket is. Végrehajtó bizottságaink megválasztásuk óta igen nagy és szép feladatokat oldottak meg — mondotta végül Varga elvtárs. — A végrehajtó bizottságok vezetőinek többsége becsülettel megállta a helyét, szívósan, fáradságot és időt nem kímélve dolgozott a pártés kormányhatározatok eredményesebb végrehajtásáért Végrehajtó bizottságaink többsége igen lelkesen vette ki részét a termelőszövetkezetek megszilárdulásából; Eredményeink további fokozása érdekében elsősorban a politikai munkát kell megjavítani; Az országgyűlési képviselők munkájáról Rónai Sándor elvtárs felszólalása Ezután az elnöklő Vass Istvánné elvtársnő ismertette a Japán Kommunista Párt központi bizottságának üdvözlő táviratát: Ezután Pongrácz Kálmán elvtárs, a Budapesti Tanács elnöke 6zólalt fel. Axel Larsen elvtárs, a Dán Kommunista Párt elnöke mondott ezután üdvözlő beszédet. Ezután Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke szólalt fel. Felszólalása elején Rónai Sándor elvtárs a horthysta parlament és a mi országgyűlésünk képviselőinek összetétele közötti alapvető különbségről beszélt. Ezután így foly. tatta: Népünk azt várja képviselőitől, hogy legyen segítője és szószólója közérdekű ügyekben és jogos egyéni panaszainak orvoslásában. Érezze a képviselő, hogy a. nép bizalma küldte az országgyűlésbe és cz a bizalom arra kötelezi, hogy fáradhatatlanul szolgálja a népet, tartson szoros kapcsolatot a dolgozó tömegekkel, ismerje meg a tömegek véleményét, bírálatát és kezdeményezését. Legyen választóinak állandó felvilágosítója, nevelője, segítse leleplezni a nép ellenségeit. éljen együtt a néppel és tanuljon tőle. Pártunk Központi Vezetősége nagy segítséget nyújtott n képviselői munka ellátásához azzal a határozatával, melyben feladatukká tette a megyei pártbizottságoknak, hogy nyújtsanak fokozott mértekben segítséget a képviselői feladatok minél sikeresebb ellátásához. Megyei pártbizottságaink többségükben eleget is tettek a Központi Vezetőség határozatának, segítik a képviselőket munkájukban. Például Borsod megyében a pártbizottság rendszeresen összehívja megbeszélésre a képviselőket, részletesen tájékoztatja a megye gazdasági és politikai kérdéseiről. A képviselői beszámológyűlésekot és fogadóórákat a megyei pártlap rendszeresen közli. A képviselők havonta beszámológyűlóseket és fogadónapokat tartanak. Sok felvetődő ügyet intéznek el és az ügyek gyorsabb intézése érdekében a képviselők külön titkárt is állítottak be. Igy mind szélesebb tömegkapcsolatot építenek ki, amely annak eredménye, hogy a választók által felvetett közérdekű ügyeket és jogos egyéni sérelmeké? igyekeznek gyorsan elintézni. Azok a képviselő elvtársak, akik feladataik jó ellátására törekednek tapasztalják, hogy dolgozó népünk örömmel fogadja a képviselőket. Azon keresztül, hogy a képviselők felkeresik választóikat és rendszere sen beszámolnak munkájukról, dolgozó népünk érzi a gyökeres változást, hogy nemcsak választáskor, *- mint a múltban —, hanem választások után is ott van közöttük a képviselő, tájékoztatja a világ eseményeiről, a békeharc sikereiről, segíti munkájukban, ügyes-bajos dolgaikban és jogos panaszaik orvoslásában egyaránt. A képviselő elvtársak tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy dolgozó népünk helyesli pártunk politikáját, kormányunk prograxnmját és kész harcolni azok megvalósításáért. A képviselő elvtársak jelentéseiből azonban az is kitűnik, hogy egyes helyi szerveinknél még túlteng a bürokrácia, a lélektelen munka és ami ezzel együtt jár, az adminisztratív intézkedések, a tömegek lebecsülése. Helyi tanácsaink arról is panaszkodnak viszont, hogy nem kapnak megfelelő támogatást a felsőbb szervektől, egyes esetekben a pártbizottságoktól sem. Felterjesztéseikre késve, vagy egyáltalában nem kapnak választ felettes szerveiktől. Nem ritka eset, hogy felsőbb szervek súlyosan sértik önállóságukat, meghallgatásuk nélkül intézkednek. Ilyen eset pl. Mezőkövesden történt, ahol a gépállomás építkezéseihez a tanács megkérdezése és hozzájárulása nélkül fogtak hozzá és vesznek igénybe olyan 21 hold földet, melybe az ősszel búzát és árpát vetettek. A helyi tanács persze örömmel fogadja a gépállomás fejlesztését, de ha a felsőbb szerve kellő időben tudomására hozta volna 'az új gépállomás építésére vonatkozó tervét, akkor az igénybeveendő területet ősszel nein vetették volna be; most nem származna belőle kár és az érdekelt tulajdonosoknak tudtak volna tartalékföldből csereföldet biztosítani. Miután a tartalékföldeket a tavasz folyamán kishaszonbérletbe adták, így most az érdekelteket nem tudják kielégíteni. Ilyen esetek adódnak abból, ha a felsőbb szervek nem veszik figyelembe a helyi tanács véleményét, ha sértik annak önállóságát. Nagy elvtárs beszélt arról is, hogy felső szervektől sok rendelkezést kapnak helyi tanácsaink, sok statisztikai adatot és jelentést kérnek, mcllyol túlterhelik helyi tanácsainkat. A képviselő elvtársak jelentései is alátámasztják mindezt és hozzáteszik, hogy gyakori az ellentétes intézkedés, a kapkodás és előfordul, hogy a járástól egyik nap kiküldik a felsőbb szerv rendelkezéseit és a következő napokban úgyazoknak a módosítását; Néha túlterjengősek a végrehajtási utasítások és rendelkezések. Hogy csak egy ilyen esetre hivatkozzak, a Mezőgazdasági Értesítő május 4-i száma közli a F. M. utakezeléséről. Ez az utasítás 11 sűrűn nyomtatott oldalon közli az utasítást és hat oldalon az elkészítendő nyomtatvány mintát tartalmazza. Előfordul azonban olyan eset. is, hogy a végrehajtási utasítást tar* talmazó értesítő olyan időben jelenik meg, amikor a végrehajtási utasításban megszabott határidő már letelt (Deiültség)i Képviselő elvtársaink nem egy esetben találkoznak egyes szerveknél meg nem értéssel, sőt olyan eset is előforul, mint egyik baranyamegyei képviselő eltársunk panaszolja, hogy a megyei tanácselnök elvtárs több alkalommal másirányú elfoglaltságára való hivatkozással nem fogadta a képviselőt. Vagy egyik veszprémmegyei képviselő elvtárs panaszolta, hogy egy panaszos ügyében ittjárt . és április 6-án — mint mondja .— nem engedték be a közlekedésügyi minisztérium vasúti főosztályara azzal az indokolással, hogy ott az* nap nem fogadnak feleket. Mindezeket a hibákat elvtársaim sürgősen ki kell küszöbölni, megyei pártbizottságaink adjanak még nagyobb segítséget a képviselői feladatok ellátása érdekében, tájékoztassák az eddiginél rend* szeresebben a megyei képviselőket á helyi politikai és gazdasági kérdésekről, hogy a képviselők. a párt- és kormányhatározatok népszerűsítése, a tömegek mozgósítása érdekében minél eredményesebb munkát tudjanak végezni. Külön is ki akarom itt hangsú* lyozni, hogy a mezőgazdaság fej* lesztésére vonatkozó párt- és kor* mányhatározatok végrehajtásánál különösen nagy segítséget kell nyujtanunk dolgozó paraszt képviselő elvtársainknak, akik között vannak termelőszövetkezeti elnö* kök és tagok, valamint dolgozó parasztasszonyok is. , Ezek a képviselők ott élnek . és dolgoznak a mezőgazdaságban, tehát ezt az adottságukat figyelem* bevéve megfelelő segítség mellett eredményesen tudnak közreműködni a mezőgazdaság fejlesztése ér* dekében. Bizonyára az országgyű* lésl képviselőkre is gondolt Rákosi elvtárs, amikor azt mondta, *olyan kommunistákra van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szive is a helyén van, akik helytállását a nehéz helyzetek csak szilárdabbá teszik, akik szívósan, engesztel hetetlenül és eredményesen harcolnak a bajok, hibák ellen*-. sítását a marhalevélről és annak (Folytatás az ötödik oldalon