Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

r VASÁRNAP, 1954 MÁJUS 30. " \ 5 Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja Ili. kongresszusa Népművelési munkánk feladatai (Folylafcb a negyedik, oldalról.) 'A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt Szalai Béla elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja nyitotta meg az ülést: folytatódott a második napirendi pont felett a vita. Varga Jenő elvtárs, a baranyamegyei tanács elnökének felszólalása után Pacco Giordano elvtárs, Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, lelkes taps közepette. Ezután Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese szólt hozzá Nagy Imre elvtárs beszámolójához. Népünkben az elmúlt évek során hatalmas arányokban megnövekedett a kulturális érdeklődés a több és jobb kultúra utáni vágy. A népművelési minisztériumban küldöttség küldöttségnek adja a kilincset. Jönnek Nógrádból, jönnek Veszprémből, az ország különböző tájairól, s elmondják, mennyi téglát, mennyi fát, mennyi nvankaerőt gyűjtöttek össze, csak hogy otthong legyen a kultúrának. Üzemi dolgozóink egyre élesebben vetik fel, hogy az egyes szaktárcák évek hosszú során át másra költötték a kulturális beruházásokra szárit összegeket, s hogy ebben az évben is hasonló veszély fenyegeti ezeket a beruházásokat. Egyre gazdagabb, egyre színvonalasabb a művészi csoportok tevékenysége, jelezve, hogy pártunk és kormányunk gazdaságpolitikája nyomán népünk igénye, kedve és lehetősége is megnőtt a kulturális munka felkarolására. A kultúrotthonokban működő szakkörök, köztük elsősorban a mezőgazdasági szakkörök egyre népesebbekké, egyre elevenebbekké válnak. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amely a megyékben az értelmiség legjobbjait fogja össze, színvonalas előadásaival egyre nagyobb tömegek érdeklődését kelti fel. Zeneiskoláink falait szinte szétfeszítik az odaözönlő gyermekek, jeléül annak, hogy a művészeti, általában a humanista nevelés tekintetében hallatlanul megnőtt dolgozó népünk igénye. A mozik, színházak, a kulturális rendezvények látogatottsága állandóan nő. A falusi keskenymozik látogatottsága tavaly áprilisban egy millió körül volt, ez év áprilisában már 1,650.000 volt a nézők száma. Csákvár községben tavaly áprilisban 739-en mentek moziba, ez év áprilisában már 2858-an. Könyvtárainkban 1953-ban 3,700.000-el több könyvet kölcsönöztek az olvasók, mint a megelőző évben. Klasszikusaink műveivel együtt mai irodalmunk sok sikeres alkotása is ott szerepel az olvasók által leginkább keresett könyvek között. Látva népünk egyre növekvő kulturális igényeit, bátran elmondhatjuk, hogy ha valami erősíteni tudja tanácsaink kapcsolatát a tömegekkel, akkor nem utolsósorban az, ha meghallják és segítik kielégíteni ezeket az igényeket, s eközben ezerféle alkalom nyílik közeljutni az emberhez, sokféle gondjához, bajához, mindennapi életéhez, megtudni, mit lát jónak és rossznak vezetésünkben, mit gondol arról, hogyan lehetne még jobb az életünk. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy tanácsaink vezetői, dolgozói maguk is szeressék a kultúrát és éljenek vele. Ha Farkas elvtárs egy alkalommal joggal vethette fel pártszervezeteinknek a tömegekkel való kapcsolatát, mérlegelve azt a kérdést, hogy vájjon a lakodalmakba meghívják-e a párttitkárt, s ha meghívják, elniegy-e, úgy joggal fel lehet tenni a kérdést tanácsaink vezetőinek, dolgozóinak a tömegekkel való kapcsolatát illetőleg is: meghívják-e őket a kulturális rendezvényekre, s ha meghívják, elmennek-e? Van már fejlődés ezen a téren is. S hadd mondjam meg, hogy mi biztatjuk is népművelési munkatársainkat: beszéljék rá a tanácsapparátus vezetőit, dolgozóit, váltsanak bérletet a színházba, iratkozzanak be a könyvtárba, menjenek el a kulturális rendezvényekre. A mi dolgozóink azt szeretnék, ha a vezetők nemcsak akkor lennének köztük, amikor kérnek tőlük valamit, amikor kötelességeikre figyelmeztetik őket, hanem akkor is, amikor pihennek, szórakoznak, művelődnek. Egy megbeszélésen az egyik megyei tanácselnök elvtárs azt mondotta: régebben valósággal féltünk elmenni színházba, moziba, gondolom, hogy akkor a dolgozók azt fogják mondani, hogy ©de jó dolga van ennek az elnöknek, ha még erre is jut ideje®. Ma ez már egyre inkább a múlté. Dolgozóink örömmel látják a különböző rendezvényeken, hogy ott vannak velük együtt vezetőik is. Ami a minisztériumot illeti, korábban nem sokat tett, azért, hogy tanácsainknál ez az egészséges fejlődés meginduljon, a népművelés kérdései mostohagyerekek voltak a minisztériumban. Tavaly június táján (lesokszor elmondták a tanácselnökök, népművelési osztályvezetők: szeretnénk már egyszer egy eleven minisztert, vagy legalább egy eleven miniszterhelyettest látni íalvainkban és városainkban. A minisztérium vezetői nem segítették a tanácselnököket, elnökhelyetteseket, de az osztályvezetőket sem nagyon abban, hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak a kulturális nevelőmunka kérdéseiről, a soronkövetkező feladatokról. Bírálni viszont annál többször bíráltuk őket. Változás van már ezen a téren is. A minisztérium vezetői most már foglalkoznak a rendszeres tájékoztatással, egy-egy megyét külön is rábíztunk egy-egy vezető elvtárs gondjaira. Júniusban tanfolyamot rendezünk az elnökhelyetteseknek, amelyen a megyei népművelési apparátus jobb irányításának kérdéseit akarjuk megbeszélni velük. „ Ami a pártszervezetek munkáját illeti, ezen a téren meg kell állapítani, hogy amennyire rendkívül nagy segítséget jelentenek a Központi Vezetőségnek az ideológiai munkával foglalkozó határozatai, így az irodalmi kérdésekről, valamint oktatásügyünk helyzetéről és feladatairól szóló határozatok — mert akinek van füle, az ezekből a határozatokból ki tudja venni a kulturális munka összes területeire vonatkozó fontos útmutatásokat —, ugyanannyira súlyos mulasztás, hogy a Központi Vezetőség agitációs és propagandaosztálya éppen az elmúlt hónapokban, amikor pedig az ideológiai területen is igen erős mozgás volt és a helyes nézetekkel együtt sok helytelen, jobboldali nézet is felmerült, egyáltalán nem adott rendszeres segítséget a minisztériumnak sem, de. a megyei pártbizottságoknak sem. Ez a magyarázata annak, hogy a megyei, járási és községi tanácsok pártirányításából úgyszólván teljesen hiányzik a kulturális munkával való foglalkozás, hogy pártbizottságaink legtöbbször csak bizonyos kultúragitációs kérdésekben beszélnek a népművelési osztályokkal. Ennek viszont megvan az . a hátránya, hogy amikor mi a . jó kultúragitáció szükségének az ismételt hangsúlyozása mellett népművelési szerveinket egyre inkább szeretnénk ránevelni a közvetett nevelőmunka, a kultúrpropaganda jó végzésére, pártbizottságaink egyoldalúan ismét csak a közvetlen kultúragitációs feladatok felé szorítják őket. Az helyes, hogy a kulturális munka állami szervei elsajátítják a nagyobb önállóságot, hozzászoknak saját véleményük kialakításához, bátrabban kezdeményeznek, de az elvileg megengedhetetlen, hogy pártunk kulturális útmutatásai ne érvényesüljenek a megyékben a pártbizottságokon keresztül, hogy pártszervezeteink lényegében magukra hagyják sokszor nehezen eldönthető elvi kérdésekben . a népművelés munkásait. Ami a sajtót illeti, a megyei lapok egyike-másika egyre több érdeklődést tanúsít a kulturális munka iránt, ugyanezt azonban nem lehet elmondani a Szabad Nép-ről. Amikor például a Szabad Nép pedagógusok feladatairól írt, még véletlenül sem említette meg, hog.v a pedagógusok iskolánkivüli munkájának oroszlánrészét a népművelés kell, hogy kitöltse, mint ahogy a pedagógusok egyre növekvő tábora valóban lelkes, áldozatkész munkása is ennek az ügynek, derékhada a kultúrforradalom továbbfejlesztéséért vívott harcnak. Vagy például megtörténhetett az is, hogy a Szabad Nép a kulturális nevelőmunka kérdéseivel kapcsolatban egy, hónapokkal korábban írt cikket a szerző megkérdezése nélkül minden változtatás nélkül közölt, jóllehet a kérdések azóta egészen másképpen alakultak, s a feladatok is másképpen jelentkeztek. Erről a helyről is kérjük a Szabad Nép határozottabb, hathatósabb, rendszeresebb támogatását. A kultúr műnk a jelentős segítséget ad a mezőgazdasági határozatok végrehajtásához Elmondhatjuk: a tanácsok segítségével mind több és több kultúrát tudunk adni a falunak, hogy nemcsak közvetlen formában, a mezőgazdasági ismeretek fejlesztésével, a mezőgazdasági szakkörök megszervezésével, hanem közvetett módon a falu általános, kulturális terjesztésével is egyre több segítséget tudunk adni a mezőgazdasági határozatok végrehajtásához. Ugyanakkor még többet kell tennünk az üzemi dolgozók, munkásosztályunk jobb kulturális ellátásáért. Egyes területeken már azt is elmondhatjuk. hogy amit adunk, az kezd színvonalasabb lenni, különösen elmondható ez az ismeretterjesztő társulat előadásaira. Emellett azonban sűrű és jogos panaszok merülnek fel, különösen a szórakoztatás területén, ahová a júniusi határozat után elsősorban a népművelési minisztérium mulasztásából, szinte gátszakadásszerűen megindult a kulturális szemét beáramlása. A minisztérium sokáig elhitte az ezzel a kérdéssel foglalkozó elvtársaknak, hogy itt elsősorban bizonyos kétes elemek garázdálkodása okozza a szemét beáramlását és csak későn jöttünk rá arra, hogy a mi szerveink által rendezett előadások között is a jónéhány egészséges és értékes rendezvény mellett sok a kifogásolható vagy éppen felháborítóan rossz műsor, ' A minisztériumban most egy bizottság vizsgálja felül a műsorokat', egyes előadóművészek számait és csak azok a számok kerülnek ezentúl bemutatásra, amelyeket ez a bizottság jóváhagyott. Egészséges fejlődés mutatkozik abban a tekintetben is, hogy tanácsaink kezdenek elszakadni az íróasztaltól, kezdik egyre szélesebben felkutatni a dolgozók valódi kulturális igényeit, hogy azt adjuk népünknek, amit kíván, amire szüksége van. A fejlődés jele az is, hogy egyre inkább kezdenek kibontakozni kultúránk nemzeti egységének megvalósításán belül az egyes tájak, az egyes megyék helyi színei, kulturális sajátosságai s mindezzel egyre erősödik kultúránk nemzeti jellege. Persze mindez távolról sem jelenti azt. hogy a néoraüvelési munka- megbecsülése, felkarolása terén minden rendbén van. Igaz, hogy a megbecsülés benne van már a levegőben, de még általánosabb a meg nem értés, sőt igen sok helyen a lebecsülés. A népművelési minisztériumnak a művészetek egyes ágaival foglalkozó főosztályai is többet tudnának seeíteni azon, hogy a tömegkulturális munka nagyobb és főleg rendszeresebb támogatást kapjon a hivatásos művészettől. Tanácsainknál is sokszor az n he'v—\ hogy a népművelési ügyosztály, nem hiába az ügyosztályok, sorrendjének végén van, ez kifejezi a népművelési munkával való foglalkozás sorrendjét is. Nem beszélve arró, hogy tanácsaink egyikmásika még igen sűrűn átalakít kultűrotthonokat magtárakká, vagy irodákká, vagy a kulturális célokra szánt összegeket másra fordítják. Pedig mennyi még az elhanyagolt, piszkos, rosszul felszerelt, vagy tönkretett felszerelésű kultúrotthon, ahol sem a kultúra, sem a dolgozó nem érezheti magát igazán otthon. Az első feladat éppen ezért nem lehet más, mint minden eszközzel biztosítani a népművelési munka megbecsülését, polgárjogát, súlyának megfelelő beilleszkedését az állami feladatok sorrendjébe. Pártbizottságaink, pártszervezeteink döntő módon segíthetnek ebben, ha maguk is törődni fognak a kulturális neveléssel, végre egyszer a tanácsoktól a kulturális nevelőmunka kérdéseit is számon fogják kérni. Itt az ideje, hogy mind az anyagi erőket, mind a kádereket illetően szerves összefogást biztosítsunk ezen a területen. Ügy gondoljuk, hogy a népművelési állandó bizottságokat kell erre a feladatra képessé tenni. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne a tanácstagok -maradéka© kerüljön be ezekbe a bizottságokba. A közelgő tanácsyálasztásokra tekintettel is úgy gondolom, hogy ha valaki méltó arra, hogy egy megye vagy járás fontos kulturális intézményeinek az élén álljon, vagy hogy legféltettebb kincsünket, gyermekeinket nevelje, akkor méltó lehet arra is, hogy népünk bizalmából tanácstag legyen s ha ezekből a szakemberekből fog létrejönni az új állandó bizottság, akkor valóban képes is lesz a megyékben, a járásokban és községekben a kulturális murjka jobb összehangolására. Pártunk, kongresszusunk útmutatása nyomán tanácsaink minden bizonnyal jól meg fogják oldani a mezőgazdaságunkra váró feladatokat, meg fogják oldani a kulturális, nevelési kérdéseket is, ha a népművelési minisztérium kommunistái, dolgozói teljes odaadással fogják segíteni a tanácsokat ebbeli a munkában. (Taps,) Az elnöklő Szalai Béla elvtárs bejelentette: a budapesti és néhány megyei küldöttségtől javaslat érkezett a kongresszus elnökségéhez, hogy a második napirend feletti vitát zárják le. A javaslatot a küldöttek egyhangúlag elfogadták. A kongresszus a második napirendi ponttal kapcsolatban egyhangúlag nagy lelkesedéssel a következő határozatot fogadta el: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Nagy Imre elvtárs beszámolóját: „Az államigazgatás és a tanácsok feladatairól" és abban megjelölt feladatokat a párt tevékenységében irányelvnek tekinti". V. M. Moloíov látogatása R. Rabattelnél a Svájci Államszövetség elnökénél Genf (TASZSZ) Május 28-án V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere megtekintette Bernt, ahol látogatást tett R. Rubattelnél, a Svájci Államszövetség elnökénél. R. Rubattel és V. M. Molotov között beszélgetés folyt. A találkozásnál jelen volt M. Petitpierre szövetségi tanácsos, külügyminiszter és F. F. Molocskov, a Szovjetunió svájci követe. Tizenhárom órakor R. Rubattel, a Svájci Államszövetség elnöke villásreggelit adott V. M. Molotov tiszteletére. A villásreggelin jelen voltak M. Petitpierre, Ph. Etter, H. Streuli.a svájci kormány tagjai, szövetségi tanácsosok, A. Zehnder, a külügyminisztérium főtitkára, R. Maurice, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és több más személyiség. Szovjet részről a villásreggelin jelen volt V. V. Kuznyecov, F. F. Molocskov, L. F. Iljicsov, A. A. Lavriscsev és A. I. Kurepov, a Szovjetunió svájci kereskedelmi képviselője. A villásreggeli után R. Rubattel elnök és V. M. Molotov beszédet mondott. Május 28-án délelőtt V. M. Molotov Bernben találkozott M. Petitpierre-rel. A svájci lapok szombati számaikban vezető helyen részletesen beszámolókat és fényképfelvételeket közölnek Molotov szovjet külügyminiszternek a svájci szövetségi elnöknél és a szövetségi kormánynál tett udvariassági látogatásáról, valamint a díszebédről, amelyet a berni kormány V. M. Molotov tiszteletére adott. A svájci sajtó nagy figyelemben részesíti és melegen üdvözli Molotov látogatását, amelyet fontos eseménynek nevez. A ©Journal de Genevc® külön kiemeli azt a szívélyes és baráti légkört, amely a szovjet és a svájci kormány képviselőinek találkozását jellemezte. A ©La Suisse® című genfi lap megállapítja, hegy Molotov berni látogatásával a Szovjetunió és Svájc kapcsolatainak fejlődésében uj, hasznos fejezet kezdődik. A svájci lapok hangsúlyozzák: A genfi értekezleten résztvevő államok közül a hatalmas Szovjetunió képviselője volt az első, aki szükségét érzete annak, hogy látogatást tegyen a vendéglátó kis Svájc vezetőinél. A konsresízus napjaiban •. Több mint háromszázan dolgoznak naponként az ásotlhalmi Szabadságharcos termelőszövetkezetben Az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezet irodájában és a tanyavilágban öt helyen hallgatják esténként csoportosan a pártkongresszusról szóló rádióközvetítést. A kongresszuson elhangzottak új lendületet adnak a munkához. A Szabadságharcos tsz-re is nagyon illettek a Központi Vezetőség beszámolójának, Rákosi elvtárs beszédének azok a szavai, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy növénytermelésünk nagymértékben elmaradt, szükségleteink és reális lehetőségeink mögött. Megyénk legnagyobb szőlőtermelő szövetkezetében: a Szabadságharcos ban tavaly alig öt hektó átlagtermést értek csak el, mert elhanyagolták a szőlő művelését, permetezését. Az idén ez nem fordulhat elő, mert nemcsak brigádokra és munkacsapatokra, hanem egyénekre is felosztották a területet. Minden tag 1400 négyszögöl I szőlőt és ugyanannyi kapásnövényt művel meg. A termelési terv túlteljesítéséért a tagok prémiumot kapnak majd. Az MDP Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi elvtárs beszéde után fokozott erővel láttak munkához a tsz tagjai, hogy valóra váltsák elhatározásukat. „Az idén tíz hektóliteres átlagtermést érünk el holdanként." A kongresszus nanjaiban több mint háromszázan dolgoznak kinn naponta a földeken. Több mint száz asszony veszi ki részét mindennap a munkából. Vásárhelyi Józsefné 160, Csanádi Ádámné 130 munkaegységgel dicsekedhet már. Ha a tsz tagjai holdanként 10 hektóliteres termést érnek el, akkor az idén a 303 holdról szüretelt szőlőből a tavalyinál 150 ezer liter borral készíthetnek többet. R;zsérasz!ás a szegedi Dózsa tsz-ben A szegedi Dózsa termelőszövetkezetben a tagok szorgalmasan végzik a növényápolási munkákat és kapálják a kukoricát is. Nemrég nagy nap volt a Dózsában — öt íoldnyi rizstelepüket vízzel árasztották el. Szép a Dózsa tsz rizsvetése. A szegedi határban először a Dózsa tsz tagjai termesztik a rizst, s ez is jelentősen emeli jövedelmüket. Holnap békékét kezdődik Szegeden Június 15-én lesz egy esztendeje annak, hogy Budapesten, hazánk fővárosában összeült a Beke Világtanács egyik legfontosabb ülésszaka. Itt hangzott el a nagyjelentőségű budapesti felhívás. A szegedi békeharcosok méltóképpen kívánják megünnepelni a Béke Világtanács budapesti ülésének évfordulóját: május 31-től június 6-ig békehetet tartanak. A békehét május 31-én, hétfőn kezdődik. Ezen a napon a Városi Békebizottság az MNDSZ Városi Bizottságával közösen rendezi meg az édesanyák első béketalálkozóját. A találkozóra szeretettel várnak minden édesanyát. Június 1-én a Városi Békebizottság mellett működő Kulturális Bizottság, valamint a Textilmüvek békebizottsága üzemlátogatással egybekötött baráti találkozót rendez a műszaki értelmiségi dolgozók számára a Szegedi Textilmüvekben. A békehét keretében rendezik meg a legrégibb szegedi békéli,cosck találkozóját, ünnepi bekeértekezletck lesznek, műsoros békeesteket rendeznek. Olvasd a TaMÉjjnii^ciiíic minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől