Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I \ Gyorslista az Első Békekölcsön hatodik sorsolásának harmadik napjáról AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM I VASÁRNAP, 1954 MÁJUS 30. ÁRA 50 FILLÉR \ Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa Az MDP 111. kongresszusa elnökségének határozata a Központi Vezetőség zászlainak és dicsérőokleveleinek odaítéléséről A szombat délutáni ülés kezdetén Gerő Ernő elvtárs ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Gerő elvtárs felszólalása: Tisztelt elvtársak! Kongresszusunk elnöksége nevében közlést kívánok tenni a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről és arról, hogy a kongresszus elnöksége határozata alapján . ki kapja meg a kongresszusi zásziót. (Taps.) A kongresszust megelőzően széles munkaverseny bontakozott. ki az egész országban, amelyben .az üzemek, vállalatok ezrei vettek részt az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, népgazdaságunk minden területén. Figyelembevéve a kibontakozott szocialista munkaverseny nagy arányait és azt, hogy számos olyan vállalat volt, amely érdemesnek mutatkozott a kongresszusi zászlóra és elismerésre, a kongresszus elnöksége úgy határozott, hogy a zászlók számát háromról ötre emeli fel és ezenkívül több üzemnek és vállalatnak elismerő oklevelet ad. (Nagy taps.) Az elnökség a zászlók és oklevelek odaítélésénél figyelembevette a minisztériumok kollégiumainak és a megfelelő szakszervezetek elnökségének együttes javaslatát. Az elnökség abból indult ki, hogy a javasolt üzemek, bányák, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gép- és traktorállomások a pártunk III. kongresszusának tiszteletére indított szocalista munkaversenyben milyen eredményeket értek el nemcsak a mennyiségi tervek teljesítésénél, hanem a minőségi mutatóknál is. Figyelembevette az első negyedéves terv teljesítését, az első negyedévben ke- (Békés megye), letkezett lemaradás behozását és ennek mértékét, az ápriüs hónapban és május első két dekádjában elért eredményeket. A zászlókkal és oklevelekkel kitüntetett üzemek legfontosabb termelői mutatóikat — s amennyiben volt — exporttervüket, termelékenységi- és önköltségcsökkentési tervüket, valamint kooperációs kötelezettségeiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Ugyancsak jelentős eredményeket értek el ezek az üzemek, vállalatok, illetve termelőszövetkezetek a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások teljesítése terén is. Ennek alapján a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának elnöksége a Központi Vezetőség zászlóit .az alábbi üzemeknek ítéli oda: A Tatabánya! Szénbányászati Tröszt (Komárom megye). A Diósgyőri Gépgyár (Borsod megye). A Magyar Gyapjúfonó nomposztógyár (Budapest). A Miskolci Vasúti Csomópont (Borsod megye). A végegyházi "Szabadság" termelőszövetkezet (Békés megye). Figyelembevéve a kongresszusi versenyben elért kiváló teljesítményeket, III. kongresszusunk elnöksége dicsérő oklevéllel tünteti ki a következő üzemeket, gépállomásokat, illetve termelőszövetkezeteket: A barcsi "Vörös Csillag* termelőszövetkezet (Somogy megye), a Ganz Vagon és Gépgyár (Budapest). a Kőbányai Sör és Malátagyár (Budapest), a püspökladányi gépállomás (Hajdú megye), az Özdi Kohászati Művek (Borsod megye), az örménykuti állami gazdaság és Fia Petőfi Szénbánya Vállalat (Heves megye), Telefongyár (Budapest), a Hajdúsági Gyógyszergyár (Hajdú megye), a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár (Győr-Sopron megye), az Eternit Müvek, Nyergesújfalu (Komárom megye), a XI. sz. Autóközlekedési Vállalat (Budapest), a Székesfehérvári Vadásztölténygyár (Fejér megye), a 23/4. Építőipari Vállalat (Borsod megye), a Gamma Finommechanikai Gyár (Budapest), az óbudai Szeszgyár (Budapest), az Almásfüzitői Olajfinomító Vállalat (Komárom megye), a túrkevei gépállomás (Szolnok megye), a Budapesti Marhavágóhíd (Budapest), a Salgótarjáni Erőmű (Nógrád megye), az Angyalföldi Bútorgyár (Budapest), ~ „ . i a Betonútépítő Vállalat (Budapest), a Tisza Cipőgyár (Szolnok megye), a Posta Központi Táviróhivatal (Budapest), a Győr-Sopronmegyei Nyomdavállalat. A kongresszus elnöksége nevében kívánunk valamennyi kitüntetett vállalat dolgozóinak és velük együtt az egész munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak sok sikert és további eredményeket a munkához. A kongresszus küldöttei nagy tapssal üdvözölték az élenjáró üzemeket, gépállomásokat és termelőszövetkezeteket, melyek jó munkájukkal kiérdemelték a Központi Vezetőség zászlóit és az elismerő oklevelekec. gében megszűnt, a volt kizsákmá-i cializmus kivívásáért folytatott nyolók befolyása még nem szűnt | eredményes harc érdekében a párt meg teljesen a társadalom egyes rétegeire. Ebből következik, hogy pártunknak, államunknak, dolgozó népünknek szakadatlan, éles osztályharcot kell vívnia mind a meglévő kizsákmányolás, mind pedig a kizsákmányolók maradványai és befolyásuk ellen falun és városban egyaránt. A párt meghatározása azt az új elemet is magábafoglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség, a párt, a dolgozó nép vezére, a munkásosztály, a dolgozó nép harci szövetsége, élcsapata; szervezi, vezeti, irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a munkásosztály, a dolgozó nép legjobb, legharcosabb, legáldozatkészebb elemeit. Felismerve a párt történelmi szerepét, a dolgozók legjobbjai önként lépnek a pártba, a nép legfontosabb harci szervezetébe. Ezzel kifejezik azt a kívánságukat, hogy az élcsapat tagjaiként kívánnak harcolni, küzdeni a népért; e harcot önként, 6zabad elhatározásukból vállalják. A szotagok önként, szabad elhatározásukból alávetik magukat a párt vasfegyolmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak. A párt erejének, fegyelmének, harcrakészségének éppen az az alapja, hogy a párttagok, önként, öntudatosan, a maguk akaratából, elhatározásukból lépnek a pártba, harcolnak a párt céljaiért, vállalják a párt fegyelmét, a hűséget a párt, a nép ügyéhez. A párt Irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak érvényesítéséért, a szocializmus teljes győzelmének biztosításáért vivott küzdelem — mindez harci szövetségbe tömöríti pártunk tagjait. A szocializmus felépítésének közös célja, az o célért folytatott harcban kikovácsolódott közös, egységes akarat és a kommunista öntudaton felépülő vasfegyelem olyan szövetséggé fejleszti a pártot, amely alkalmassá teszi, hogy valóban a munkásosztály, egész dolgozó népünk élcsapata és a társadalom vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának módosítása A" Magyar Dolgozók" Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt áttértek a negyedik napirendi pont: *A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása" tárgyalására. Előadó: Ács Lajos elvtárs,, a Központi Vezetőség titkára. Ács Lajos elvtárs beszámolója: A Központi Vezetőségnek a pártkongresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte azt a nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt életében a felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. E változás, fejlődés az ország társadalmi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában, indokolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. A párt meghatározásáról A módosított szervezeti szabályzat pártunk új meghatározását adja: „A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit; a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Marx—Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli". Pártunk meghatározásának elvi \ lentőségü módosítását indokolttá I tte a társadalmunk életében be/vetkezett hatalmas változás: az utóbbi években szilárddá kovácsolócott a párt vezetése alatt a munkásosztály egysége. Napról-napra Acs Lajos elvtárs beszéde erősödik államunk alapja, a mupkásság s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres változások eredményeként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysége, közelebb került egymáshoz a munkásosztály, a dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot, a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkásosztály, melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt mindenekelőtt a munkásosztály pártja. A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkásosztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép, az egész nemzet bizalmát; népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt években a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, a ragaszkodás a felismerte, hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a Kommunisták Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át visszaéltek bizalmával, félrevezették öt. Pártunk helyes politikája napról napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. A régi értelmiség fejlődött, s jórésze átalakult, megismerte és egyre inkább magáévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbi években. Ezt a fejlődést semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az értelmiség körében egyre nagyebb szerephez jut az új értelmiség, a munkások, parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmiségi generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola neveit. Az életben a régi és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásakor ezt az új jelenséget figyelembe kell venni. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti úton van a kapitalizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még megvan a kulákság, a falusi burzsoázia. Jóllehet a A párt egységéről Á párt meghatározása leszögezi, hogy a pártot Marx-Engels-LeninSztátin tanítása vezérli. Ez az ideológiai, politikai, szervezeti egység alapja, s az egyöntetű cselekvés biztositéka. A párt egységéről szóló részek lényegében változatlanul, a régi szervezeti szabályzat szövegezése szerint megmaradtak az új szervezeti szabályzatban. Változás annyiban törtónt, hogy a párttagok kötelességei között a pártegység fölötti őrködést, az új szervezeti szabályzat az első helyre teszi ezzel js kihangsúlyozva e kérdés nagy fontosságát. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: Ez az alapja a munkásosztály, a dolgozó nép minden győzelmének, feltétele a szocializmus sikeres felépítésének, ez a biztosítéka annak, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép minden erejét azonos célra összpontosítsa, hogy a párt minden szerve egységesen cselekszik. A kollektív vezetésről párt iránt. A dolgozó parasztság városban, a kizsákmányolás lényeIsmeretes, hogy a pártban — lényegében minden fokon — az utolsó években háttérbe szorult a kollektív vezetés. A párt politikájában 1951—1952-ben elkövetett hibák egyik fő forrása a kollektív vezetés hiánya és a személyi vezetés előtérbe kerülése volt. A párt életében a kollektív vezetés elvének érvényesítése már eddig is jelentős változásokat hozott; a választott vezetőségek tagjai mind a Központi Vezetőségben, mind az alsóbb pártbizottságokban, mind a helyi szervekben egyre inkább felelősséget éreznek a kollektív vezető szervek munkájáért, határozataiért; egyre inkább kollektíván alakítják ki a párt politikáját. A kollektív vezetés lényege mindenekelőtt az, hogy a párt politikáját — két kongresszus között — a párt Központi Vezetősége kollektíven dolgozza ki; e feladatot c^ak a Központi Vezetőség láthatja el, mivel a párt Központi Vezetőségében egyesül pártunk bölcsessége, nagy múltja, sok évtizedes tapasztalata. Ezért növekszik napról-napra a párt Központi Vezetőségének tekintélye az egész párt, s az egész magyar dolgozó nép előtt! (Taps.) Ács elvtárs ezután a pártbizottságok és párt-végrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrehozott apparátus fontosságát. Ezután igy folytatta: Külön rá kell mutatni arra ls, hogy a kollektív vezetés megvalósítása szükségessé teszi, hogy az alapszervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfones tosabb kérdések megvitatásába eldöntésébe. A szervezeti szabályzat leszögezi, hogy a kollektív vezetés öszszeférhctetlen a marxizmus-leninizmustól idegen személyi kultusszal. A személyi kultusz a történelem idealista — nem materialista — szemléletéből táplálkozik. Az idealista történelem szemlélet — mint pl. a narodnyikok ismert elmélete — a történelmet a nagy emberek cselekedeteinek eredményeként fogja fel; nem ismeri el, hogy a történelmet a néptömegek, az osztályok harca alakítja. A marxizmus nem tagadja a személyiség szerepét a történelmi események alakításában; a személyiség annyiban játszik szerepet, amennyiben helyesen fejezi ki osztálya érdekeit, illetve a történelmi fejlődés irányát. A személyi kultusz, a személyiség szerepének helytelen eltúlzása kárt okoz; azzal jár, hogy a pártban csökken a dolgozó osztályok, a nép történelemformáló szerepének megértése, az objektív társadalmi erők felismerése és felhasználása. Ez hibákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal jár, liogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kollektíva bölcsessége, tudása, tapasztalata; ez egyoldalú döntésekhez vezethet. A kollektív vezetés érvényesítése, a személyi kultusz elleni fellépés növelte a párt vezetőszerveinek jelentőségét, lehetővé tette, hogy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját; fokozta a párttagság, a dolgozó osztályok, a nép öntudatát, alkotóerejét. A pártdemokrácia kiterjesztése és a párttagok jogainak íoko?ottabb védefme A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanítja — a párttagság. A szervezeti szabályzat előírásainak szigorú megtartása a legfőbb biztosítéka annak, hogy e helyes lenini elv megvalósuljon az életben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető eleme a demo- l krácia. A párt a demokratizmus nélkül elveszti harcos, öntevékeny jellegét, vonzóerejét, demokrácia nélkül a párt szervezetei elnéptelenednek, életük szürkévé, sekélyessé válik, csökken politikai munkájuk. A demokrácia friss, éltető levegője erőt, energiát, magabiztosságot ad a pártnak, növeli a pártlFolytatás a második oldalon.)