Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

2 VASÁRNAP, 1954 MÁJUS 39. Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás az első oldalról.) tagok öntudatát, harci kedvét, gazdaggá, elevenné teszi a pártszervezetek életét, s vonzóvá teszi a pártot a nép legjobbjai, sőt az egész nép előtt. A pártdemokrácia a friss pezsgő pártélet forrása! A pártdemokrácia erőteljesebb érvényesítése új életre keltette pártunk számos szervezetét, új lendületet, új erőt adott szervezeteink munkájának. Uj, bátor, őszinte hang jellemzi egyre inkább párt szervezeteinkben a kommunista összejöveteleket, a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, a pártértekezleteket. Rövid hónapok alatt szemmelláthatóan nőttek, izmosodtak pártszervezeteink, javult politikai munkájuk. Párttagok ezrei váltak harcosabb, lelkesebb, odaadóbb kommunistákká, a nép ügyének jobb harcosaivá, azért, mert a pártdemokrácia fejlesztése és kiterjesztése lehetővé tette számunkra, hogy nyíltan, bátran beszéljenek, megtegyék észrevételeiket, javaslataikat, bíráljanak, küzdjenek a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. A módosított szervezeti szabályzat kiterjeszti a pártdemokráciát. A szervezeti szabályzat egyik leglényegesebb módosítása az, amely kimondja: a választások az alapzzervezetekben is titkosak legyenek. A pártdemokráciát a bírálat, az önbírálat, az alulról javő bírálat megvalósításán kell mindenekelőtt mérni. A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerű vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. Igaz, mindenki tudja, tapasztalja, látja, hogy a pártszerű vita, a bátor bírálat, a becsületes önbírálat kezd megvalósulni a pártban. Kár volna azonban azt hinni, hogy ezen a téren már minden rendben van, Az elmúlt évek s az elmúlt hónapok tapasztalatai %zt mutatják, hogy a bírálatot s az önbírálatot nem lehet egy intézkedéssel, egyszersmindenkorra „bevezetni". Megvalósításáért szakadatlanul harcolni, küzdeni kell. Különösen sokat kell még küzdeni azért, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat személyekre való tekintet nélkül — kötelessége! Az utóbbi Időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hirébe kerülnek, akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is. Ez veszélyes jelenség. A vezető éles, elvszerű, segítő, érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkában. Akad más hiba is, egyesek nyakra-főre, komoly meggondolás nélkül mindent és mindenkit bírálnak és bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az efajta bírálatra semmi szüksége nincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bírálatnak ez a legnehezebb fajtája, de nélküle nem lehet meg a párt. S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbírálattól, önbírálatuk gyakran nem őszinte, formális. Nem mutatják, de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyíltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem képesek elég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat s az ilyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai, segíteniök kell e hibák leküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egységét, fegyelmét, harcképességét. Nem áll még jól pártunkban az alulról jövő bírálat támogatása sem. Az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnak rá, ha elősegítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is, ha a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz intézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi a bírálatot. Sajnos ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett „finom" eszközökkel hárítják el a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót, éreztetik vele, hogy jobb lenne, h^ hallgatna, felfelé buktatják, áthelyezik, stb. Egyes esetekben azonban nem riadnak vissza a bírálat durva elfojtásától sem. E jelenséget nem szabad megtűrni a pártban. Acs elvtárs ezután a pártaktíva jelentőségéről szólt, majd így folytatta: A párttag minden jogának tiszteletbentartása a pártdernokrácia egyik legfőbb feltétele. A párttagok jogait helyesen rögzítette a régi szervezeti szabályzat. Az erre vonatkozó előírások beváltak. Nem szükséges tehát a tagok jogai című ponton lényeges módosításokat végrehajtani, szükséges azonban, hogy a tagok jogairól szóló pontot minden kommunista valóban megtartsa. A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni; jobban védeni kell a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból való kizárás a legsúlyosabb büntetés. A párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azon előírása is, amely felhatalmazza a párttagot arra, hogy résztvegyen azon ügyek tárgyalásában, amelyeknek során a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek. kóderek átcsoportosítása a falura. A járási pártszervezetek megerősítése azzal kell, hogy járjon, hogy a falun megerősödik a politikai munka, a pártszervezet, a part és a tanács helyi szervei körül a falusi pártonkívüli paraszt aktíva. A kommunisták munkája a tömegszervezetekben A DISZ munkája A párttagok kötelességeinek kiterjesztése és fokozása A pártfegyelem megszilárdítása Emlékeztetni kell a párt mindenlsége. Ez a magatartás tűrhetetlen, szervét és szervezetét, a párt min-1 veszélyes a pártra! Ezért élesen, den tagját a centralizmus i elvére; a megválasztott vezető szervek utasításait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. E nélkül nem teljesítheti hivatását-, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkásosztályt, a dolgozó nép harcát és szervezeteit. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy pártunkban egyesek időnként megfeledkeznek erről: könnyelműen kezelik a felsőbb utasításokat, akadnak akik a határozat meghozatala után qcm tekintik befejezettnek a vitát, vagy éppen arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztésével csökken a felsőbb szervek jelentőA pártbizottságok és a pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározása A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz híven, a módosított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagymértékben kiterjeszti a parttagok kötelességeit és kiemeli a pártfegyelem nagy jelentőségét. A szocializmus építése, a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen a pártkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozataiból ez is világosan következik. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének jelentőségét kevésbbé értette meg a párt tagság egy része, mint a pártdemokrácia kiterjesztését. hogy a pártkötelességek kiterjesztésének és a pórtfegyelem megszilárdításának nagy fontosságát egyesek nem látják elég világosan. Sőt, egyesek arra gondoLnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, ki szélesítése, megvalósítása egyet jelent a pórt kötelességek csökkentésével, s a pártfegyelem meglazításóval. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséből, meg nem értéséből ered. Kommunista párttagokra háruló kötelességek kiterjesztesét mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a párttagság műveltsége, párttapasztalata, politikai érettsége, elvi szilárdsága. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt — azt, hogy a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabályzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagoktól ugyanúgy, mint a Központi Vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bátran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabályzat legfőbb előírásának. (Lelkes tans). A szervezeti szabályzat előírja azt is. hogy a part határozataiért küzdenie, harcolnia kell a párttagoknak. A párhatározatok a nép ügyét szolgálják. A párhatározatok végrehajtásának elhanyagolása miatt tehát a nép ügye szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közöm- Á szervezeti szabályzat figyelcmbös, közönyös, hanyag magatartás be veszi azt, hogy az elkövctkea párt határozatai ' Iránt. Helyes zendő években a népgazdaság fejleszösezni a szervezeti szabálvzat- lődésének kulcskérdése n mező ban hogv pártunkban vasfegyelem- gazdaság fellendítése. Ezért a járőre van szükség, melynek a párt- si pártbizottságok jelentőseget, szótagok öntudatából kell táplálkoznia rrpét külön pontban beiktatja a \ párttagság vasfrgyelmécrt sikralszerrezeti sznbatyza.tba. A jarasi kell szállni, küzdeni kell érte, nr, ipártbiaotteágok a mezőgazdaság fel* keményen fel kell lépni ellene. A szervezeti szabályzat új pontként iktatta bo a párttagok kötelességei közé azt, hogy a párttag nak őszintének kell lennie a párttal szemben, nem szabad elkendőznie, ciferdítenio az igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a kötelességek közé beiktatja a szervezeti szabályzat azt, hogy minden egyes párttag kötelessége a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában, megtartani a pártszerű előírásokat, a pártutasításokat. Ez azt jelenti, hogy küzdenie kell a káderek kiválasztásában megmutatkozó mindenféle elvtelenség ellen. A Központi Vezetőség júniusi határozata fö célul azt tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsokszorozza kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. Ennek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása. A párt politikájának helyes végrehajtása, megmagyarázása nem utol3Ó sorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tömegszervezetei, melyeket a párt az olt dolgozó kommunisták révén irányít, közvetítik a párt politikáját az ifjúsági szövetségbe, a szakszervezetekbe, a Demokratikus Nő.szövetségbe, 6tb. tömörült dolgozókhoz, s az ezen szervek befolyása alatt álló rétegekhez. Sajnos nem minden pártbizottság és pártszervezet értette meg a dolgozók nagy tömegszervezeteinek jelentőségét. Sokhelyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, mind az jfjúsági szervezetet, mind a nők szervezetét, s a többi tömegszervezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetekben folyó gyenge munka többek között arra is visszavezethető, hogy az e szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják végre megfelelően a párt utasításait. Ezért a szervezeti szabályzat úgy intézkedik, hogy a tömegszervezetek tanácskozásán (pl: kongresszusán) és választott szerveiben meg kell alakítani az MDP csoportot, amely az illetékes pártbizottság és pártszervezet irányítása alatt áll. A szervezeti szabál-zat figyelembe veszi azt, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, létrehozása óta megerősödött, s mind alkalmasabbá válik az ifjúság helyes nevelésére, mozgósítására. Ezért a szervezeti szabályzat feladatává teszi a Dolgozó Ifjúság Szövetsége minden szervezetének, hogy küzdjön a párthatározatok végrehajtásáért, „a szocializmus építésének minden területén". A Dolgozó Ifjúság Szövet, ségének minden tagja — de különösen a Dolgozó Ifjúság Szövetségében dolgozó kommunisták — részére a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egyúttal nagy kötelezettség. Váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége és minden szervezete e kötelezettség teljesítésére! A szervezeti szabályzat figyelembe veszi, hogy az ifjúság különösen fogékony az új iránt, s türelmetlen a fogyatékosságokkal, s a hibákkal szemben; ezért külön feljogosítja a DISZ valamennyi szervezetét arra, hogy a párt megfelelő szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, amelyek az élet különböző területein megmutatkozó hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek, hegy valóban éljenek a párt Szervezeti Szabályzatában biztosított eme jogukkal. Erre mindenképpen szükség is van. A párt nem nélkülözheti az ifjúság lendületét, lelkesedését, áldozatkészségét és odaadását, az új életünkben előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséért vívott harcban. Az ifjúság nagy tettereje, szenvedélyesége, munkabírása hatalmas emelője lehet a fogyatékosságok ellen vívott küzdelemnek; e harcok sikere nem utolsósorban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetőségén és szervezetein múlik. A szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt vitáról Pártunk központi lapja, a Sza- nagyobb érdeklődésre tarthattak bad Nép — több mint két hónap- 1 számot — közzétették abban az pal ezelőtt — közzétette megtár- ! esetben is, ha a szerkesztőség a lei;. x.. 1 j. . „ ' ; 1,-1,1.-1 . Pártbizottságaink vezoteink évek óta zal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat; ebben a küzdelemben némi eredményt mutathatnak fel; különösen a Központi Vezetőség 1953. júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat, s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerül. A dolog lényege abban áll, hogy a pártbizottságok, s a pártszervezetek hajlamosak arra. hogy eltérve elsőrendű faladataiktól és rendeltetésüktől, irányító politikai tevékenység helyett saját belső ügyeik felé forduljanak. Nem kis számban van olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, s a népnevelők kiválogatása, a szemináriumok megszervezése, a felvonulások s a deés pártszer-1 lágosító és nevelő munka, küzdenek az-l A pártéletct elevenné, tarteheti, talmassá, vonzóvá csak az ha a pártvezetőség, mindenekelőtt azzal foglalkozik, ami a párttagokat, a dolgozókat elsősorban érdekli; tehát a munka, a termelés, a megélhetés gondjaival, a dolgozó emberek problémáival, a népgazdasági tervvel, a párttagok, s a dolgozók nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha. a pártszervezet, a pártbizottság ettől elszakad, a pártmunka elszíntelenedik, ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, megfosztja politikai irányító szerepétől: a pártgyűlések, pártértekezletek, pártbizalmi ülések tartalmatlanná és érdektelenné válnak, mert ezeken egyszerűen nincs mit megbeszélni; legalább is nincs olyan, ami a párttagokat, a dolgozókat igazán gyalás és hozzászólás céljából 'a Magyar Dolgozók Pártja módosított Szervezeti Szabályzatának tervezetét, melyet a párttagság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott. A tervezet megvitatása elősegítette azt, hogy az életben elkezdődjék a Szervezeti Szabályzatban rögzített új. helyes elvek megvalósítása. A Szervezeti Szabályzat tervezete nagy hatással volt már eddig is a pártéletre, elősegítette a pártdemokrácia kiterjesztését, a pártfegyelem megszilárdításáért az elmúlt két-három hónapban folytatott keeiély harcot, a pártbizottságok s a pártszervezetek munkájában, munkastílusában fellelhető hibák, bürokratikus vonások elleni küzdelmet. A Szervezeti Szabályzat tervezete feletti vita igazolta, hogy a párttagok eiméleti felkészültsége nőtt, s nagymértékben gyarapodott tapasztalatuk a pártmunkában, igen sok értékes észrevétel, javaslat, módosítás, szövegkiigazítás érkezett a pártlapok szerkesztőségeibe. A pártlapok ezek egyrészét — elsősorban azokat, amelyek a legvélben javasoltakkal nem értett egyet. Ezzel biztosították a párttagok szabad Vitáját a pártsajtó hasábjain; minden fontos vélemény a vitában napvilágot láthatott. Acs elvtárs ezután ismertette a legfontosabb elfogadható és elfogadhatatlan javaslatokat, majd így folytatta: A párttagsától a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett többezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartania a pártnak további munkájában; ezt a párttagság elvárja a párt minden vezető szervétől, a párt minden szervezetétől. Mint látható, mind a szervezeti szabályzatra, mind a folyó pártmunkára vonatkozó javaslatok, kifejezésre juttatják a párttagok egyetértését a Központi Vezetőség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 júniusában a párt életére vonatkozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá A módosított szervezeti sza- j cot pártunk vezeti, irányítja. korációk előkészítése. különböző , foglalkoztatja. Ez azzal jár, hogy a pártügyek, értekezletek megszelve-' pártszervezet sekélyesen végzi a zese, és lebonyolítása érdekében politikai munkát s elhanyagolja a folytatott »pártmunkában«. i gazdasági és állami szervek pártMivel jár ez? Azzal, hogy a párt- ellenőrzését, a pártmunka öncélúmunka elszürkül, elsekélyesedik, vá, bürokratikussá válik- E betegkimerül az úgynevezett *szerve- séget ma már nem egy életerős zésben" elvész a munka igazi tar- pártszervezetünk legyűrte, de még talma, igazi célja: kiesik a párt- mindig elég szélesen fellelhető a szervezet látóköréből a népgazda- pártban. sági terv, a termelés, a dolgozó A szervezeti szabályzat poniosabember, a dolgozó ember szükség- ban meghatározza és kiegészíti az lete, gondja, a kommunista felvi- alapszervezetek feladatait is. A járási pártbizottságokról lendítéséért folytatott harcban a legdöntőbb helyen állnak. A járási pártbizottságok: „A falusi pártszervezetek irányításának alapvető szervei" ennek megfelelően pártunk Központi Vezetősége gondoskodik arról, hogy a járási pártbizottságokat megfelelően megerősitse. Ezt célozza „ városi, művelt balyzat a pártról szóló lenini tanításokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett. Szervezeti szabályzatunk érvényre juttatja a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának szellemét; figyelembe veszi azonban azokat a különbségeket, melyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai között fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírásainak megvalósítása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fegyelmezetebbó teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabályzatunk előírásai megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy^ példaképéhez, a Szovjetunió Kommunista Pártjához! (Nagy taps.) A pártnak új politikája, a pártkongresszus határozatai végrehajtásóért, a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia; sokoldalú politikai, szervező nevelő munkát kell végeznie. A magyar nép életszínvonalának következetes emeléséért, a szocializmus alapjainak lerakásáért a har* Ma, miként a múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamutatása, irányító munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj, helyes politikánk megvalósítása a párton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztály, a dolgozó nép harcát. Ezért a pártnak erősnek, egységesnek kell lennie; erőssé, egységessé a pártot, a párt helyes politikája és a szervezeti szabályzat minden előírásának megtartása teszi. A szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, törvény minden párttag számára. Váljék valóban azzá, váljék éló valósággá! Váljék pártunk a mainál is egységesebb, harcosabb, demokratikusabb, fegyelmezettebb szervezetté, hogy teljesen méltóvá legyen nagy hivatásához: vezesse diadalra, mint a magyar munkásosztály, a magyar nép vezére, a szocializmus ügyét hazí 'kban! (Hosszantartó, nagy taps:, -12 (Folytatás a harmadik oldalon)