Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

PÉNTEK, 1954 MÁJUS 28. 3 Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa p, '(Folytatás a második oldalról.) Üéka perspektívából néznénk ezeket az írókat és szemet hunynánk az elStt, ami a leglényegesebb. Legkiválóbb íróinkkal, művészeinkkel is előfordul, hogy elmaradott rőtegek nézeteit tolmácsolják politikai állásfoglalásaikban, sőt néhány müvükben is. A döntő azonban nem az, ami elválaszt, hanem ami összekovácsol velük. Alkotómunkájukra az a jellemző hogy az elmúlt 10 év harcaiban, népünk flejlődése nyomán, óriásit fejlődtek ők maguk is, még hoz zá nemcsak íróilag, hanem — ha különböző mértékben is, de politikailag Mindenképpen helyeselni kell, hogy nyíltan megmondják véleményüket. Bizalomra bizalom, nyíltságra nyíltság legyen a válasz! Amilyen őszintén, kertelés nélkül megmondjuk, hogy mivel nem értünk egyet politikai, vagy művészeti nézeteiket illetően, olyan nyíltan és elismerően kell beszelnünk fejlődésükről, alkotói tetteikről is. Déry kivételével nem fukarkodunk irányukban társadalmi elismeréssel. Amit nem nyújtunk számukra, — megint csak Déry kivételével — az, ami Írónak és olvasónak a legfontosabb; alkotó munkájuk alapos, beható értékelése. Szenvedélyes vita folyik Illyéssel kapcsolatban a „Pesszimista" <yerseirőL Evek óta szinte tetemre hívjuk a „Puszták népe", a „Petőfi'" íróját és szemrehányóan szembesítjük saját múltjával. Illyésen rajtta van ez a bélyeg, amitől nem tud szabadulni. Ha — képletesen szólva — egy-egy kritikus bevetődik véletlenül a költő alkotó müheljtióbe, feltétlenül belebotlik azokba a négysoros, elszórt költői forgácsokba, amelyekről annyi szó esik, de nem veszi észre, hogy Illyés néhány év alatt a nemzet nagy drámaírójává nőtt. Véiemó. nyem szerint Illyésben megvan az erő és az ígéret ahhoz, hogy az annyira elhanyagolt és csak lassan éledő magyar drámai költészetet magas fokra emelje. Művei ideológiailag nem mindig hibátlanok, de nem érzem egész igazságosnak az időszerütlenség vádját, történelmi drámáival kapcsolatban. ,: ' • •! • ' Á történelmi "témán át js a mi korainkhoz szólva mutatja meg az „Ozorai példá"-ban a nép találkozását a hazaszeretet eszméjével és a „Fáklyaiáng"-ban Kossuth száján keresztül azt, hogy csak a nép honszeretete lett volna képes sírjából is feltámasztani és győzelemre vinni még az elbukó forradalmat is. A felszabadulás óta költő nem fejezte még ki oly megrázóan a hazaszeretet szenvedélyét, az osztályszabadság és a nemzeti szabadság clválaszthatatlanságát, mint Illyés Dózsa-drámájának most megjelent első felvonásában. Ilylyéssel sokat vitáztunk és fogunk még vitázni, de az igazi hazaszeretet nyelvén mindig meg fogjuk érteni egymást. (Taps.) Déryvel más a helyzet', ő beható és elemző bírálatot bőven kapott. Ez a bírálat — véleményem szerint — nta is helytálló. Adósak maradtunk azonban annak a nagyjelentőségű ténynek elismerésével, hogy hibáival együtt is Déry jutott a legmesszebbre a Horthyrendszer társadalmának és különösen az elnyomott és hősiesen harcoló munkásosztály ábrázolásában. Nom vettük eléggé figyelembe azt a számottevő politikai és ideológiai fejlődést, amit az utolsó év során írt filmforgatókönyvei mutattak. Szabó Pálnak része van minden elismerésben, de ő rá is vonatkozik, hogy alkotó munkája komoly, átfogó, alapos értékelést mindeddig nem kapott, annak ellenére, hogy egyike azoknak, akik a legtöbbet tették az új falu, a termelőszövetkezeti mozgalom ábrázolásáért. Meg kell őt védeni az olyan otromba és gyalázkodó támadással szemben, amit az Esti Budapest intézett a „Darázsfészek" című kitűnő, nevelőerejű darabja ellen. Nézzük meg Veres Péternél is röviden az érem fontosabb oldalát. Nemrégiben jelent meg a „Hossz asszony" című kisregénye, mely széles vitát váltott ki és nemcsak irodalmárok, hanem olvasók tömeges hozzászólását eredményezte. Mi az oka ennek a nagy érdeklődésnek? A témáját —, hogy az egyik házastárs elmarad a másik mögött öntudatban és fejlődésben, — feldolgozták már filmek és novellák. Azért váltott ki Veres műve iiy nagy érdeklődést és azért van bizonyos értelemben úttörő jelentősége, mert a téma feldolgozásában mélyre nyúlt: kétfajta életmód, két morális magatartás öszszeiitközését mutatja be, s ezzel a mai ember magánéletének legáltalánosabb, egyik legtipikusabb konfliktusát vet) fel — az új erLölcs harcát a régivel. Az elsorolt íróknál, — de nemcsak náluk, — a következő egyszerű tényeket nem szabad figyelmen kívül hagyni: Először: hogy egyetértenek a párt irodalmi plattformjával és a leglényegesebb kérdésekben a párt politikájával. Ezt egyébként nem a szavak, hanem a tettek döntik el, s ha tettnek tekintjük az újabb irodalmi munkásságukat, az véleményem szerint ezt fejezi ki. Másodszor: becsüljük meg az ország e kiváló íróinak alkotó munkáját azzal, hogy őszintén megmondjuk véleményünket ha kell, vitába szállunk velük, küzdünk helytelen nézeteik ellen. Ugyanakkor elismerjük és minden erőnkkel támogatjuk azt a pótolhatatlan művészi nevelőmunkát, melyet népünkért és a magyar kultúra felvirágzásáért folytatnak. Harmadszor: el kell oszlatni minden félreértést avval kapcsolatban, hogy a párt az íróknak erre — vagy arra a csoportjára támaszkodik. A párthoz legközelebb természetesen az öntudatos kommunista írók állanak, de minden író támaszkodhat a pártra, aki alkotó munkáját a népnek szenteli! (Nagy taps.) A Román Munkáspárt üdvözlete Horváth Márton elvtárs után Földes László elvtárs szólalt fel, majd Constantin Parvulescu elvtárs, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja a következőket mondotta: A Román Munkáspárt Központi Vezetősége forró testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának. A Magyar Dolgozók Pártja jelentős sikereket ért el a népi demokratikus rendszer alapjának, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításáért vívott harcban. A magyar nép a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével biztos léptekkel halad az ország szocialista iparosításának, a mezőgazdaság újjáépítésének, a szocialista kultúra fejlesztésének, a nép életszínvonala emelésének útján. A román nép szívből örül a testvéri magyar nép sikereinek. Népünket megingathatatlan barátság fűzi a magyar néphez. A román és a magyar nép együtt harcol valamennyi, a Szovjetunió vezette békeszerető nép oldalán a jobb életért, a népek békéjéért és barátságáért. Üjabb sikereket kívánunk a Magyar Dolgozók Pártjának a népi demokratikus állam megerősítésében, a szocialista építő munkában, a mezőgazdaság további fellendítéséért, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséért vívott küzdelemben. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a román és a magyar nép barátsága és testvéri együttműködése! (A küldöttek felállva, lelkesen tapsolnak.) A Bolgár Kommunista Párt üdvözlete Ezután Somi Benjámin elvtárs szólalt fel, majd a Bolgár Kommunista Párt küldöttségének vezetője, Boris Taszkov Tomov elvtárs. a párt központ) bizottságának titkára üdvözölte a kongresszust. Bulgária népe — mondotta — szívből örül a Magyar Népköztársaság nagy sikereinek, melyet a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a nagy Szovjetunió önzetlen testvéri segítségére és a népi demokratikus országokkal fennálló együttműködésre támaszkodva ért el. Meggyőződésünk, hogy III. konmegszilárdítják a magyar munkások és dolgozó parasztok szövetségét, a népi demokratikus rendszer alapját, méginkább a Magyar Dolgozók Pártja köré tömörítik országuk hazafias erőit a magyar nép javára, a szocializmus győzelme érdekében. Felszólalását a következő szavakkal fejezte be: Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen és erősödjék a bolgár és magyar nép közötti barátság és testvéri együttműködés! (Taps). Éljen a béke, demokrácia és a szocializmus tábora, élén a nagy Szovjetunióval! (Felállva hosszantartó ütemes gresszusuk határozatai még inkább taps.) A mandátumvizsgáló bizottság jelentése ' Á délelőtti szünet után Házi Árpád elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a mandátumvizsgáló bizottság jelentését ismertette. A jelentés a többi között a következőket tartalmazta: A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán résztvevő valamenynyi küldöttet szabályszerűen — titkosan — választották meg. A kongresszust előkészítő választások hozzájárultak a pártdemokrácia elmélyüléséhez, növelték a párttagság aktivitását, felelősségérzetét. Kifejezésre juttatták cs* tovább erősítették pártunk megbonthatatlan egységét, győzelmeink legfőbb zálogát. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára megválasztott 867 szavazati joggal és tanácskozási joggal rendelkező küldött közül, a kongresszuson jelen van 796 szavazati joggal rendelkező küldött és 54 tanácskozási jogú küldött. Igazoltan maradt távol 17. A kongresszus tehát határozatképes. A küldöttek 80.6 százaléka férfi, 19.4 százaléka nő. A küldöttek életkor szerinti megoszlása a következő: 30 éven aluli 22.2 százalék, 30 és 40 év közötti 42.6 százalék. 40 és 50 közötti 23.3 százalék, 50 éven ííjlüli 11.9 százalék) A kongresszus küldöttei között a párt és az állami élet, a gazdaság és a kultúra minden ágának dolgozói képviselve vannak. Az összes küldött 64.3 százaléka munkás, a megyei pártszervezetek küldöttei 19.2 százaléka dolgozó paraszt, ebből tszcs-tag 10.2 százalék, egyénileg dolgozó paraszt 9 százalék. Az összes küldöttek 21.7 százaléka értelmiségi, közülük 8.1 százalék műszaki értelmiségi, a többi agronómus, tanító, orvos, művész, stb. Az értelmiségi küldöttek aránya az összes kongresszusi küldöttekhez viszonyítva kereken kétszer akkora, mint a II. kongreszszuson volt. Ez szemléltetően mutatja, hogy a párt, az állami és gazdasági élet vezetésében egyre jelentősebb szerepet tölt be az értelmiség. A párt és egyben az egész dolgozó nép növekvő politikai és kulturális színvonalát tükrözik a kongresszus küldötteinek iskolai végzettségéről szóló adatok. A kongresszus küldöttei közül 194 elvtárs egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik; a küldöttek 25.1 százaléka tanul jelenleg egyetemen, vagy főiskolán, illetve végzi a gimnáziumot vagy a technikumot. ' A kongresszuson a munkásmoz-. galom régi harcosaival együtt, azok az új fiatal káderek is résztvesznek, akik a felszabadulás óta kerültek a párt soraiba. A küldöttek 21.7 százaléka a felszabadulás előtti párttagsággal rendelkezik. A küldöttek 39.2 százaléka 1945 óta párttag. A küldettek 17 százaléka olyan elvtárs, aki az utóbbi négyöt év alatt került a párt soraiba. Ezek a számok is mutatják a párt helyes káderpolitikáját, mely arra irányul, hogy a régi harcosok mellett, megfelelő szerepet kapjanak az új, fiatal káderek a párt és az állami életben. A küldöttek közül az illegalitás évei alatt 104 elvtárs szenvedett börtönbüntetést forradalmi tevékenységéért. A kitöltött börtönbüntetések összesen 354 évet és két hónapot tesznek ki. A felszabadulás után a küldöttek 70 százaléka részesült különböző kitüntetésben. A kongresszuson küldöttként résztvesz egy Sztálindíjas, 59 Kossuth-díjas. 11 elvtárs a Szocialista Munka Hőse. A küldöttek között 110 elvtárs sztahánovista. Ezen kívül 417 küldött különböző fokozatú kormánykitüntetésben részesült. Ezek az adatok és tények bizonyítják, hogy pártunk III. kongresszusának résztvevői dolgozó népünk minden rétegét képviselik. A küldöttek az ipari munkásság, a dolgozó parasztság, az értelmiség legjobbjai közül valók. A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette. Ausztria Kommunista Pártjának üdvöz!e!e Ezután Nagy István elvtárs szólalt fel, majd Josef Lauscher elvtárs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja Ausztria Kommunista Pártjának és demokratikus erőinek üdvözletét tolmácsolta. A monopoltőkések és a dollármilliomosok Amerikája hazánk határán újra nagyra nüvclto függetlenségünk és nemzeti fejlődésünk ősi, halálos ellenségét, a „ német imperializmust és militarizmus) — mondotta a többi között. A berlini értekezleten ismét kitiint, hogy Amerika az agresszív, militarista Nyugat-Németország függvényévé akarja tenni Ausztriát, s ísy bevonni országunkat az amerikai imperialisták háborús terveibe. A nyugatnémet háborús konszernek ismét nyersanyagforrásaink és embereink után nyúlnak. Az osztrák kormánypártok, a néppárt és a szocialista part felelős vezetői semmit sem tesznek az ilyen — Ausztria számára káros — mesterkedések ellen, sőt maguk egyengetik egy új anschluss útját. Á dolgok ilyen alakulása kiélezte a helyzetet Ausztriában és az osztrák nép létkérdéseit állította középpontba. A német militarizmus mellett, vagy ellen? Az új anschluss mellett, vagy ellen? Demokratikus, független szabad Ausztriát akurunlc-e, igen vagy nem? Ha a berlini értekezlet elfogadta volna a Szovjetunió javaslatait, ez lehetetlenné tette volna, hogy Ausztria, szomszédai ellen felvonulási területté váljék. Az osztrák kormány elvetette ezeket a javaslatokat. Az osztrák munkásosztály beleértve a szocialista párt és a néppárt tagjait — egyre több aggodalommal és gonddal, egyre nagyobb nyugtalansággal figyeli a kormánypártok politikáját. Ez a helyzet nagy kötelezettségeket ró pártunkra. Az osztrák nép bókét akar. Ezért mi, osztrákok kommunisták olyan politika megteremtéséért és olyan kormányért harcolunk, amely erélyesen ellenáll az anschluss-törekvéseknek és a neme) militarizmus újjáélesztésének, amely arra törekszik, hogy Ausztriát is azoknak az országoknak soraiba léptesse, amelyek aktívan harcolnak a német militarizmus ellen. A Magyar Dolgozók Pártja sikerei az új szocialista Magyarország felépítésében bennünket is erősítenek, eredményeik fokozzák a mi bizakodásunkat is. Ezért kongresz szusuknak igaz szívből eredményes munkát és a szocializmus építésében további győzelmeket és eredményeket kívánunk. (Nagy taps.) A magyar békemozgalom fejlődésének kérdései Ezután Andics Erzsébet elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja szólalt fel: Pár héttel ezelőtt ünnepelte az egész békeszerető emberiség, a magyar nép is a világtörténelmi jelentőségű nemzetközi békemozgalom megszületésének ötödik évfordulóját. Boldogok és büszkék vagyunk, hogy a mi országunk is együtt halad a népek hatalmas, és egyre növekvő közösségével a békéért és haladásért, a népek függetlenségéért és szabadságáért, a kultúra védelméért, az emberiség boldog jövőjéért folyó nagy küzdelemben. Az elmúlt öt esztendő folyamán a békemozgalom népünk nagy, hazafias mozgalmává nőtte ki magát, olyan erővé vált, amely egyre önfeláldozóbb munkára sorakoztatja fel a magyar nép legszélesebb rétegeit. Ez a mozgalom a magyar nép lelkéből keletkezett, a magyar nép törekvéseinek, vágyainak hű kifejezője. Népünk a békéért való harcot legközvetlenebb, legszentebb ügyének tekinti. Munkásainknak és parasztjainknak, tudósainknak és mérnökeinknek, művészeinknek és sportolóinknak egyaránt szárnyakat ad az a tudat, hogy eredményeikkel nemcsak saját országuk felvirágoztatását biztosítják, hanem a béke egyetemes, nagy ügyét, az egész emberiség ügyét is előre viszik. A magyar nép magáévá tette a nemzetközi békemozgalom nagy alapelveit. Igenis lehetséges a különböző rendszerek békés együttélése. Igenis lehetséges az egyes országok között felmerülő bármely nézeteltérés békés tárgyalások útján való rendezése. Népünk úgy értékeli a külügyminiszterek berlini értekezletét és méginkább a távolkeleti kérdésekről folyó genfi értekezletet, mint a nemzetközi békemozgalom jelentős eredményeit. A Szovjetunió őszinte, bölcs és határozott békepolitikája, a világ békemozgalma által teremtett új nemzetközi erőviszonyok közepette szinte törvényerejű jelenségnek tekinthetjük, hogy a háborús politikát folytató, vagy ilyen politikának magát odaadó kormányok egyre inkább szembekerülnek saját népükkel, másrészt egyre inkább kiéleződnek ellentéteik a kapitalista táboron belüli szövetségeseikkel is. Ugyancsak a hatalmas békeharc eredményének tekinthetjük, hogy az imperialistáknak egyre kevésbbé sikerül megfélemlítcniök a népeket. Ellenkezőleg! A háborús gyújtogatok újabb és újabb gaztettei mindinkább cselekvésre késztetik azokat is, akik eddig passzív szemlélői voltak az eseményeknek. Mindenek ellenére tisztán kell látnunk, hogy egy újabb háború veszélye távolról sem került le a napirendről. Nagyobb éberségre, hatalmasabb erőfeszítésekre van szükség, mint valaha. Ezért az egész magyar nép üdvözli a BékeVilágtanács berlini rendkívüli ülését és helyesli, hogy az a tömegpusztító fegyverek eltiltását és a gyarmati népek függetlenségi harcának támogatását helyezi tárgyalásainak középpontjába. A Béke-Világtanács berlini ülésén eddig már elhangzott felszólalásokból egyro határozottabban cseng ki az az erősödő közvélemény, hogy az atom- és hidrogénbomba használata, merénylet az emberiség ellen. A nemzetközi jog durva megsértése! Azok, akik atom- és hidrogénbombát használnak, — háborús gonosztevők. Ezt fejtette ki a berlini ülésen többek között a nemzetközi jogtudomány olyan elismert kori. feusa, mint Pritt, az angol békevédelmi bizottság elnöke. Erről beszéltek Japán nagytekintélyű képviselői is. Az amerikai imperialisták bűnös kísérleteit éles szavakkal bélyegezte meg Sartre. A békemozgalomnak a nők és az ifjúság körében való rendkívüli megerősödéséről számolt be a Nemzetközi Nőszövetség elnöke, Cotton asszony és a Nemzetközi Diákszövetség elnöke. A magyar békemozgalom kép-' viselői résztvesznek a berlini tanácskozásokon. Az egész magyar nép együttérzéssel és a legnagyobb figyelemmel kíséri a berlini világtanács-ülés tanácskozásait és minden erejét latba fogja vetni, hogy határozatai megvalósítását elörosegítse. (Taps.) Hazánkban a békemozgalom az elmúlt esztendők folyamán nagyjelentőségű, valódi tömegmozgalommá vált. Olyan mozgalommá, amelynek soraiban megtalálja helyét minden becsületes magyar férfi és nő, dolgozó népünk minden hazáját szerető fia és leánya. A magyar békemozgalom pártunk segítségével eredményesen kezdi kialakítani a maga 6ajátos módszereit. Persze voltak és vannak komoly hibák még ezen a téren. A békemozgalmat sokáig pusz tá eszközként tekintettük a jobb munkára, az állami kötelességek jobb teljesítésére való közvetlen agitáció érdekében. Természetes, hogy a béko igazi híve az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel segíti elő a béke nagy ügyét. De a békemozgalomban nem uralkodhat el a közvetlen termelési agitáció, amely mellett a békemozgalom sajátos jellege elhalványul. Összejöveteleink nem foglalkoztak eleget magának a nemzetközi béke. mozgalomnak a kérdéseivel, éppen ezért nem tudtak elég széles rétegeket felölelni. Ehhez járultak még olyan nézetek, mint például az, hogy népi demokratikus országunkban csak a szocialista békemozgalomnak van létjogosultság;'. A szektáns módszerek felszámolása tekintetében békernozga' • munkban is komolyabb, határozottabb fordulat pártunk nagyjelentőségű júniusi határozata után kezdett érezhetővé válni. Békcmozgalmunk az utóbbi időben egyre jobban törekszik arra, hogy valóban a legszélesebb tömegek mozgalmává váljék, maga köré gyülekeztesse mindazokat, akik ilyen vagy olyan meggondo(Folytatás a negyedik oldalon.)