Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

PÉNTEK, 1954 MÁJUS 28. (Folytatás a harmadik oldalról) Inából, tudatosan, vagy kevcsbbó tudatosan, de meg akarják akadályozni egy újabb háború kitörését, « arra, hogy felölelje azokat a rétegeket is, amelyek a tömegszervezetekben még nem találják meg a helyükot. Agitációnk ma már egyre többet foglalkozik a nemzetközi békemozgalom problémáival. A Béketanács kiadványsorozatai népszerűen, sokszor szépirodalmi formában igyekeznek megtárgyalni a nemzetközi eseményeket. Békekisgyűléseink egyre inkább a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó, szabad beszélgetésekké, vitákká alakulnak ár. Nagy sikerük van azoknak az úgynevezett -"béke-esteknek*, amelyeket helyi békebizottságaink művészi programmal, filmvetítéssel egybekötve rendeznek. A békemunkának eredeti és Jól bevált formái az úgynevezett *baráti találkozók*. Egy-egy tudományos terület, vagy művészeti ág, vagy szakma képviTanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszosa selőit meghívták annak megvitatására, hogy a maguk területén miként segíthenék elő jobban a béke nagy ügyét. Elmondhatjuk-e mindezek alapján, hogy békemozgalmunk megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket joggal támaszthatunk vele szemben, mindazoknak az erőfeszítéseknek, amelyekre szükség van? Nem! Ezt távolról sem mondhatjuk el! Egyrészt a béke megvédése olyan hatalmas és nehéz feladat, amely minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván, másrészt a békemozgalomnak még hatalmas kiaknázatlan tartalékai vannak. Még távolról sem öleli fel a magyar békemozgalom mindazokat, akiket meg tudnak nyerni és akiket meg kellene nyernie. Ne legyen hazánkban senki — mondja az Országos Béketanács kiáltványa —, aki nem ismeri meg az igazságot a háború és a béke mostani nagy küzdelmében, A Német Szocialista Egységpárt üdvözlete Erich Mückenberger elvtárs, a Iszét van szakítva. A béke, a deNémet Szocialista Egységpárt Po- | mokrácia és a szocializmus ellenlitikai Bizottságának póttagja a német nép testvéri üdvözletét tolmácsolta. Nagy érdeklődéssel kísérjük azt a hatalmas építőmunkát, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével folyik országotokban és amely biztosítja a dolgozó nép egyre növekvő jólétét — mondotta. Néhány héttel ezelőtt ülésezett Németország fővárosában, Berlinben a NSZEP IV. kongresszusa. Határozatában, melynek címe: „A német nemzet létkérdése megoldásának útja", felhívja az egész német népet, hogy erősítse a harcot Németország nemzeti egységének békés demokratikus alapokon való helyreállításáért; határozott cselekvésre szólítja fel az egész német népet a sovinizmus és militarizmus ellen, az amerikai imperialisták és nyugatnémet csatlósaik háborúra éhes politikája ellen. A NSZEP IV. kongresszusa és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja második kongresszusa népszavazást követelt egész Németországban a következő kérdés felett: békeszerződés és a megszálló csapatok elvonulása, vagy a párizsi és bonni szerződések és további ötven esztendei megszállás? Az az ország, amelyből hozzátok ségei ezt a szétválasztást a német nép akarata ellenére fenntartják. A Német Demokratikus Köztársaságban a párt vezetésével megteremtettük a munkások és parasztok hatalmát, önálló, demokratikus ország keletkezett, amely hála a Szovjetunió kormánya nagylelkűségének az államvezetés kül- és belpolitikai kérdéseiben elnyerte teljes függetlenségét; A Német Demokratikus Köztársaság a párt vezetésével a német nép szilárd bástyájává vált a nemzeti egységért és a Németországgal való békeszerződés megkötéséért vívott nehéz küzdelmében. Biztosak vagyunk abban, hogy a német nép igazságos nemzeti ügye győzedelmeskedik az amerikai és nyugatnémet háborús uszítók tervein. Munkásosztályunk és népünk békeszerető erői nem fogják tűrni, hogy a huszadik században harmadszor is kigyúljon német földön a világháború lángja! (Taps.) Nehéz nemzeti küzdelmünkben örömmel és boldogsággal tölt el, hogy óráról-órára érezzük a Szovjetunió, a népi demokráciák, és közöttük nem utolsósorban a magyar nép támogatását és segítségét — mondotta végül lelkes taps közben védelmi közösség" szerződése ellen a népszavazásért, o békeszerződésért és a megszálló csapatok kivonásáért folytat. A népszavazás azt bizonyltja, hogy még olyan helyeken is, ahol Adenauer pártja 1953. szeptember 6-án a szavazatok 80 százalékát kapta, most a nép 85 százaléka e párt politikája ellen szavazott. Ez a tény is azt mutatja, hogy pártunk hatalmas feladatok előtt áll. Az eddiginél sokkal bátrabban kell magasra emelni népünk előtt a demokrácia és a nemzeti öntudat zászlaját és mindenekelőtt erős kézzel kell vezetnünk a harcot a dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítéséért, a militarizmus és az imperialista háborús előkészületek ellen. Mindenekelőtt meg kell tanulnunk türelmesen és következetesen meggyőzni szociáldemokrata osztálytestvéreinket arról, hogy szükségesek a közös akciók és ezeket az akciókat együttesen győzelemre számunkra, hogy résztvehetünk a III. kongresszuson, mert itt az egységes munkásosztály és a vele szövetséges parasztság erejét, pártunk tömegmunkája sikerét és a ma* •gyar dolgozók felemelkedését köz* vetlen közelről láthatjuk. A dolgozó tömegek jogaiért, jobti életéért és békés jövőjéért folyó küzdelmük értékes eredményeit továbbra is tanulmányozni fogjuk és Nyugat-Németorozágoan pártunknak, a munkásosztálynak és a békeszerető emberek tömegeinek tökéli vinni. Azért is olyan értékes vábbadni. (Nagy taps.) A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának üzenete Jöttünk - folytatta - 1945 óta Erich Mückenberger elvtárs, A Német Kommunista Párt üdvözlete Ezután Oscar Neumann elvtárs, a Német Kommunista Párt titkárságának tagja Nyugat-Németország békeszerető embereinek jókívánságait tolmácsolta a kongresszusnak. A békeszerető népek szerte a világon nagy aggodalommal látják, — mondotta a többi között —, hogy az amerikai imperializmus támogatásával a német imperialisták, a rovanspolitikusok és a Hitler-generálisok újból átveszik irányító szerepüket Nyugat-Németország állami és gazdasági szerveiben, hogy újra éled a német militarizmus. Nyugat-Németországra mind sötétebb árnyékot vetnek az Egyesült Államok gazdaságának válságtünetei. A csonka munkahetek a szénbányászatban, a gyakori kényszerű munkaszünetek az ércbányászatban, az acéltermelés és a gépkocsigyártás csökkenése nemcsak a munkásosztályt, hanem még a kormányzó pártok bizonyos köreit is arra ösztönzik, hogy kiutat keressenek, így Nyugat-Németországban az atombomba politikusok és a háborús szerződések mind jobban szembe találják magukat a munkásosztály vezette hékeharcos demokratikus erőkkel. Ez utóbbiak táborában örülnek annak. hogy Sztálinváros sikercsen felépült, hogy Magyarország mezö. gazdasága erősödik, hogy hazájukban izmosodik a munkások és parasztok szövetsége. örömmel figyelik a magyar kultúra felvirágzását és lelkesednek a kiváló magyar sportolók győzelmein. Ehhez a táboThoz csatlakoznak azok a fiatalok, akik meggyülölték a sovinizmust. Ezek a fiatalok eröt merítenek az elnyomók elleni harchoz. Petőfi örökifjú, hazafias költészetéből. A békeszerető erők táborában vannak azok a tudósok, akik a magyar nemzet nagy fiának, Scmmelweisnek a példáját követik, akik a vegyi- és bakteriológiai kutatást az emberi élet érdekében folytatják. Gyűlölik nz amerikai kultúr-barbárságot és szeretik a nagy vészét humanizmusát: Munkácsy festményeit. Liszt, Bartók ós Kodály zenéjét. Nyugat.Németorszég békeszerető erői eddig szét voltak forgácsolva. A békemozgalom ezeket az erőket most kezdi összefogni, akcióival, amelyeket az úgynevezett „európai Pioker Ignác és Sipos Jolán felszólalása után S. Dasijn Adilbis elvtárs, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottságának tagja a következő üzenetet adta át a Magyar Dolgozók Pártja III. kongreszusának: *A Mongol Népi Forradalmi Párt Közpenti Bizottsága lángoló testvéri üdvözletét és forró jókívánságait küldi a Magyar Dolgozók Pártja III, kongresszusának. (Nagy taps.) A Magyar Dolgozók Párjának III. kongresszusa összegezi azokat a nagyszerű győzelmekeit, amelyeket a hazájában a szocializmust építő baráti magyar nép aratott. Dicső pártjuk, a Magyar Dolgozók Pártja biztos kézzel vezeti népét a szocializmusba vezető úton, hiszen a marxizmus-leninizmus forradalmi elmélete irányítja és a nagy Szovjetunió testvéri segítségben részesíti. í A Magyar Dolgozók Pártja az ország , fejlődése érdekében alkalmazza a lenini tanítást és a nagy Szovjetunió tapasztalatait. Hozzáértőén vezeti Magyarország dolgozó parasztságát a mezőgazdaság szocialista átalakítása útján, minden erejével szilárdítja az új élet sikeres építésének zálogát, a munkások és parasztok szövetségét, szüntelenül gondoskodik a dolgozók anyagi és kulturális jólétének emeléséről. A magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja bölcs vezetésével és a nagy Szovjetuniónak, a magyar nép felszabadítójának testvéri segítségével a népi demokratikus rendszer éveiben hatalmas sikereket ért el. E sikerek is azt igazolják, hogy a szabadsághoz és boldogsághoz valamennyi nép számára egyetlen út vezet, és ez a szocialista fejlődés útja. A mongol nép és Marx. Engels, Lenin, Sztálin mindent legyőző tanításához hű forradalmi pártja szívből örül azoknak a ragyogó sikereknek, amelyeket a testvéri magyar nép országa gazdasági és kulturális életének minden területén elért. Mélységes meggyőződésünk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának ez a kongresszusa újra bizonyságot tesz arról, hogy a párt egy tömbből van faragva és egysége egyre szilárdabb. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kongresszus határozatai Magyarország dolgozó tömegeit új munkalcndületre és politikai aktivitásra lelkesítik hazájuk további fejlődése, a ragyogó jövő, a szocializmus érdekében. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a párt minden tagja és Mongólia valamennyi dol[ gozója nevében új sikereket kíván a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar népnek hatalmas, gyümölcsöző munkájához, a szocializmus építéséhez. (Taps.) Éljen a dicső Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Marx, Engels, Lenin, Sztálin nagy, mindent legyőző tanítása! A MONGOL NÉPI FORRADALMI PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGAA délelőtti ülés 1 óráig tartott. A megegyezési lehetőség kézzelfoghatóbb, mint valaha — írják egyes nyugati lapok a genfi sári ülések előrehaladásáról (MTI). A genfi külügyminiszteri értekezlet keddi, Indokinával foglalkozó zárt üléséről a „TASZSZ" jelentette, hogy azon Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője részletes javaslatot terjesztett elő az indokinai tűzszünet elérése érdekében. A nyugati sajtó hangja ezzel kapcsolatban némileg módosult. Több lap és hírmagyarázó úgy vélekedik, hogy a megegyezési lehetőség kézzelfoghatóbb, mint valaha. '• „Elsőízben történik a genfi tanácskozások kezdete óta, hogy a Genfi-tó partjain határozottan enyhébb szellők kezdenek fújdogálni — írja a francia „Le Monde". A lap leszögezi, hogy Fam Van Dong javasolta pontok jelentik a „kompromisszumos megoldás egyetlen elképzelhető formuláját." Az angol lapok egy része is a „Le Monde"-hoz hasonló álláspontot foglal el. A „The Times" genfi különtudósítója azt irja, hogy „a vietnami küldött kedden előterjesztett javaslatai mindeddig a legjobb haladást jelentik az értekezleten. A „Glasgow Herald" diplomáciai tudósítója írja: „Mindenesetre bíztató dolog hogy a legutóbbi zárt ülésen megkezdték a tüzelés megszüntetése kérdésének érdemi megvitatását a szokásos meddő eljárási viták helyett." Jellemző a genfi zárt üléseken kialakult helyzetre, hogy Walter Lippmann, a „New York Herald Tribüné" ismert publicistája aggodalommal állapította meg: úgy látszik, „a dolgok Genfben gyorsabban fejlődnek, mint Washingtonban." ' ' ... , Jm •• Bidault francia külügyminiszter beszámolt a szerdai minisztertanácsban a genfi tárgyalások fejleményeiről Párizs (MTI). A Laniel-kormány szerdán több mint egyórás minisztertanácsot tartott, amelyen meghallgatta az éppen ecélból Párizsba érkezett Bidault külügyminiszter beszámolóját a genfi tanácskozások indokinai vonatkozásairól. A szerdai minisztertanácson az a vélemény alakult ki, hogy , pozitív eredmények" reményében lehet tekinteni a genfi ta- . nácskozások további alakulása > elé. Hangoztatják azt is, hogy maga a külügyminiszter nyilatkozott úgy a minisztertanács előtt, hogy a szovjet küldöttség magatartása hárí* totta el az indokinai tanácskozások felborulásának veszélyét. Dózsa György seregei 1514 május 27-én fényes győzelmet arattak a Csanádi csatában az urak felett; A 440 évvel ezelőtt lefolyt i csanádi ütközet és paraszti győzelem döntőfontosságú volt a magyar, forradalmi jellegű parasztháború szempontjából. E győzelem öszszekovácsolta a fegyvertfogott parasztokat, megerősítette elszánt, forradalmi akaratukat, megmutatta a győzelem lehetőségét és a forradalmi parasztsereg erejét. A parasztháború kitörése óta az urak részéről kegyetlenül üldözött és kínzott keresztesek megtorlásul alkalmazni kezdték a maguk forradalmi ítélkezését. A csanádi győzelem után elfogott Csáky Miklós csanádi püspököt és Telegdy István kincstartót, valamint a többi nagybirtokos urat Dózsa György a nép ítélkezése alá bocsátotta. Évszázadok óta megalázott, megkínzott, kerékbetört és karóbahúzott jobbágy-parasztok ítélete igazságos, forradalmi ítélet volt. A csanádi ítélet megmutatta, hogy büszke, gőgös uraik sem kerülhetik el méltó sorsukat, ha a nép összefog és igazságát fegyverrel kiharcolja. Még Márki Sándor polgári történetíró is, kinek Dózsáról írt történeti munkája 1913-ban jelent meg, kénytelen elismerni: „A vezér, Dózsa György, ekkor értesült arról, hogy mü- elfogott keresztes vitézeit Dózsa György seregei a Vihar sarokban (Emlékezés a csanádi ütközet 440. évfordulóiéra) álltak, makkor tanújelét adva a Viharsarok forrartalroisáaaiígik. ; A\ magyar uralkodéofiétályok évszázamily kegyetlenül végezték ki.:: s igy tulajdonképpen megtorlást gyakorolt az urakkal szemben". Ugyanott kénytelen elismerni a csanádi győzelem és ítélkezés rendkívüli jelentőségét: „Dózsa most győzelmével és ítélkezésével a főpapságnak és arisztokráciának sok százados dicskörét és tekintélyét tudta egy mozdulattal elsötétíteni a tömegek szemében. Míg a nép csak tervelni hallotta Dózsát, nem lehetett hozzá teljes bizalommal. Amint látta, hogy első az urak Iránti babonás meghunyászkodás merész lerombolásában, bámulta erélyét s vakon kezdte őt követni". így forrasztotta tehát egygyé a 440 évvel ezelőtti, 1514 május 27-i csanádi győzelem a felkelt parasztokat az urak elleni harcban, keserves, embertelen kizsákmányolásuk felszámolásáért folytatott küzdelmükben. A 16. SZAZAD ELEJÉN, az akkori sajátos magyarországi gazdasági-társadalmi és politikai viszonyok embertelenül súlyos és elviselhetetlen elnyomást, kizsákmányolást és szenvedést zúdítottak az akkori dolgozó-osztályokra, jobbágyokra. Az árutermelés, pénzgazdálkodás elterjedése újabbnál újabb terheket hozott a jobbágyok nyakára. A parasztság hangulata forradalmi, s már kisebb megmozdulások itt-ott előfordulnak az 1500-as évek elején. Az urak által ravasz hátsó gondolattal meghirdetett törökellenes, keresztes hadjárat 1514 tavaszán megfelelő alkalomhoz juttatta az elkeseredett jobbágyságot, hogy erőiket egyesítve, kínzóik és elnyomóik ellen forduljanak, az embertelen elnyomáson lazítsanak. Dózsa ceglédi beszéde világosan tükrözi a parasztság nyomorúságos helyzetét és harcos elszántságát: A nemesség gazul magának igényel mindent, még a napfényt is sajnálja tőletek, magának igényel mindent, amit pedig veletek közösen kellene birnia, a nemesség zsákmánya lesz a ti munkátok és szorgalmatok eredménye.:: stb. Tűrheti-e ezt az elnyomást, akiben csak egy csepp emberi öntudat van? Most a félelem megdermesztette őket, most támadjátok meg őket. Tanítsátok meg e dölyfös urakat, hogy egyenlően kell élni jobbágyaikkal. Ne szalasszátok el ezt az alkalmat szabadságotok kiharcolására! íme Dózsa és felkelt népének forradalmi programmja, ^ 1514 fegyvert fogott parasztjai harcba indultak a feudális, nagybirtokos uralkodóosztályok hatalmának megdöntésére. Ennek a forradalmi osztályharcnak volt az egyik legfontosabb eseménye a csanádi győzelem. Hatása a mozgalom jövője szempontjából is fontos volt. A csanádi győzelem után a Viharsarok népe még nagyobb számban özönlött Dózsa seregébe. A következő várak és erősségek ostroma és elfoglalása megkönnyült, mert a föld népe segítette, támogatta a parasztok ügyét. Nem egyszer a bezárt vár, erősség szegény lakosai felgyújtják a kapukat, betömik a várárkokat, lefegyverzik az őrségeket. A Viharsarok népének aktív támogatása, mely a csanádi győzelem után erősödött, egyrészt Dózsa seregének létszámát 20 ezerről 50 ezerre növeli, másrészt az urak elleni általános népháborúvá szélesíti. így tudja Dózsa egykettőre hatalmába keríteni a marosmenti várakat, ellenőrzése alá vonni a Maros folyót, s a szembenálló ellenség ereje ellenére, így tud sikeresen átkelni seregével a Maroson. BÜSZKÉN ÉS MÉLTÁN tekinthetünk viharsarki őseinkre, kik 440 évvel ezelőtt bátran harcoltak és helytdokoi megtetl rasztháb tánctér megh len, hogy vei csak 1 tőfi, Ady fi alakja és csak törté: mindent ózsa pahősi törk vagy em véletokonszenvink, Peltalc^ Dózsa alma felé, s lrhünk haladó korszakai értékelték helyesen a magyar parasztság első nagy forradalmi kísérletét. Az első magyar proletárdiktatúra történelmünk legnagyobb hősei közt ünnepelte Dózsa Györgyöt; Rákosi elvtárs az ellenforradalmi bíróság előtt mondott beszédében rámutatott arra, hogy „a magyar nép pere Dózsa György óta folyik ... a hazaáruló, a népelnyomó nagybirtokosok ellen, kik nem akarják meghallani a magyar paraszt földkövetelését, s itt idézi Petőfi sorait: „Nem hallottátok Dózsa György hírét?" Tudjuk, hogy népünk pere csak 1945-ben dőlt el, midőn felszabadult országunk végleg ítélkezett az urak felett. A Viharsarok népe nem vált méltatlanná dózsakori őseihez, a csaná di csatamezőn kiömlött parasztvér nem volt hiábavaló: nemcsak az akkori győzelmet biztosította, de évszázadok múlva is bátorrá, harcossá és forradalmivá tette e táj népét. Gyáni Imre