Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
4 CSÜTÖRTÖK. 1854 MÁJUS ?t. (Folytatás a harmadik oldalról) nős tiszteletbentartásán alapuló és a beke és a népek biztonságának Ügyét szolgáló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 1948 februárjában, megerősítette Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatait. A szerződés aláírása óta eltelt hat esztendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még jobban megszilárdult, az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió közt még szorosabbá vált. A gazdasági kapcsolatok országaink közt évről-évre fejlödnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködést és órucsereforgalmi egyezmények, mint ismeretes a kölcsönös előny elvén alapulnak s jótékonyan hatnak országaink gazdasági fejlődésére. A szovjet emberek nagyra értékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba érkező készítményeit: a folyam - és tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőzgépeket és számos közszükségleti cikket. Évről-évre nő az épülő magyar gyáraknak szállítót), gfovjet gépek és berendezések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar ipar számára szállított nyersanyag. Az áruforgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1946. évhez képest 14-szeresóre egnelkedett. A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok további megerősítését szolgálja az 1952-ben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közt kötött, a kölcsönös áruszállításról szóTanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa ló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés, valamint a komplexvéllalatok számára történő felszerelések szállítására és a Magyarországnak az 1952—55. években nyújtandó műszaki segítségre vonatkozó egyezmény. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közt a gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé teszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és hatékonyabban használhassák ki valamennyi fél érdekében az egyes országok természetes gazdagságát és anyagi erőforrásait, valamint a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait a szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban, köztük a Magyar Népköztársaságban való sikeres felépítése végett. A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra területén ls megerősödtek a baráti kapcsolatok. A Szovjetunióban nagyra értékelik és jól ismerik Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyar nép más nagy fiainak zseniális műveit. A magyar klasszikusok és a jelenkori írók könyveit a Szovjetunióban hatalmas példányszámban a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén adják ki. A magyar művészet alkotásai széles körben Ismertek, s megérdemelt népszerűségnek örvendenek hazánkban (Taps). Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magyar írók műveit Sztálin-díjjal tüntették ki, (Taps.) A békeszerető erők kötelessége, hogy leleplezzék a háborús gyujtogatók mesterkedéseit A magyar nép a haza javára végzett alkotó munkával hozzájárul a béketábor, a demokrácia és a szocializmus megerősítésének ügyéhez. Az önök sikerei és eredményei, amelyek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus államrendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, őszinte örömmel töltik el pártunkat, a Szovjetunió dolgozóit és a magyar nép minden őszinte barátját. Ez teljesen érthető. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok viszonya' a testvéri barátság, a kölcsönős tiszteletbentartás, a bizalom és az állandó kölcsönös segítség viszonya. (Hurrá, taps.) E viszony alapja a nagy és a kis népek egyenjogúságának elve, amely gyökeresen különbözik a gyöngéknek az erősek által való leigázása kapitalista elvétől. A béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden népe jogosan büszke testvérei sikereire és eredményeire, jogosan tekinti ezeket saját sikereinek és eredményeinek. Az emberiség történelmében ez az államok közt teljesen ismeretlen, újtípusü viszony biztositja a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora országainak a kapitalista világtól való politikai, technikai és gazdasági függetlenségét, s biztos záloga a baráti népek mindegyike sikeres haladásának. A demokratikus tábor népeinek mindinkább erősödő barátsága e tábor erejének ós legyőzhetetlenségének kiapadhatatlan forrása. A demokrácia és a szocializmus országai a hatalmas béketáborba egyesülve folytatják Lenin és Sztálin békepolitikáját, amely a földkerekség minden népének legforróbb rokonszenvével és támogatásóval találkozik. Ez a békepolitika a szocialista és a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és minden ország normális viszonyán és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésén alapul. E politika, amely elnyerte valamennyi békeszerető nép bizalmát, a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kinai Népköztársaság küldöttsége által az ázsiai népeknek a béke megőrzésében való részvételéről szóló javaslatában ragyogóan fejeződött ki. Az Imperialista reakció erői r.z új világháború kirobbantásának megszállottjai mindenképpen igyekeznek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkentését, katonai tömböket létesítenek, folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák Nyugat-Németország és Japán újrafelfegyverzését, hogy ugródeszkának használják fel ezeket az országokat Európa és ÁZ5ia békeszerető népet elleni háborús készülődéseik során. Az agresszív körök: a nemzetközi kapcsolatokban az *erő politikáját*, a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szovjetuniónak és a béketébor országainak békeszerető politikájával. De ezeknek az uraknak előbb-utóbb meg kell értenlök, hogy a szabad népek megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseik teljesen reménytelenek és nevetségesek. Az Egyesült Államok Imperialista monopóliumainak világuralmi törekvései jogosan felháborítják a néptömegeket a földkerekség minden részén. A világ népei nem akarnak háborút. Mind erősebben és határozottabban kibontakozik a népek harca a békéért. A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. De nem szabad túlbecsülnünk ezeknek az eredményeknek a jelentőségét. A béke ellenségei nem nyugszanak, nem mondanak le szándékaikról, nyíltan fenyegetik a világot a hidrogénbombákkal, kiterjesztik katonai támaszpontjaik hálózatát, s növelik a tömegpusztító fegyverek készleteit. Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul leleplezzék a háborús gyujtogatók mesterkedéseit és bűnös terveit, növeljék éberségüket és szervezettségüket a béke ellenségei mindenféle háborús provokációjának megakadályozása céljából. javaslatában, valamint a aaiyozasa ceijaooi. A magyar nép egységesen tömörül a Magyar Dolgozók Pártja köré Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa n párt és a nép egész életének fontos kérdéseiről határoz, megjelöli az <rszág gazdasági fejlődésének, a mezőgazdaság fejlődésének, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának és a dolgozók életszínvonala növelésének további feladatait. Az új Magyarország életében nagy helyet foglalnak el a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és más tömegszervezetek, amelyek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével aktív működést fejtenek ki. Külön szeretnék szólni a magyar nők szerepéről. A népi demokratikus rendszerben megnyílt előttük minden lehetőség, hogy kibontakoztassák képességeiket es tehetségüket, A szabad Magyarország asszonyai és leányai akárcsak a Szovjetunióban, Kínában és valamennyi népi demokratikus országban élő nővéreik hatalmas alkotó és kulturális erőt képviselnek. Most az a feladat, hogy Magyarországon méglnkább fokozódjék a nők szerepe az ország gazdasági, politikai és társadalmi életében, bátrabban emeljék őket vezető allásba, bevonják őket a nép létfontosságú kérdéseinek megoldásába. (Taps.) A Magyar Népköztársaság gazdasági és kulturális fejlődésének sikerei meggyőzően bizonyítják, hogy a magyar nép egységesen tömörül a Magyar Dolgozók Pártja köré, állandóan növekvő bizalommal tekint a pártra, e valóban népi pártra, amelynek politikája megfelel a dolgozók létérdékeinek. A nép további felzárkózása a párt köré, a párt és a tömegek kapcsolatainak kiterjesztése és megszilárdítása méginkább megsokszorozza a párt és a nép erejét e kongresszus határozatainak megvalósításáért vívott sikeres harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának több mint félszázados tapasztalatai, akárcsak a többi testvérpárt tapasztalatai arra tanítanak, hogy a párt és a nép összeforrottsága a párt sorainak megdönthetetlen egysége és szilárdsága a párt erejének és legyőzhetetlenségének alapja. A szocialista építésnek a Magyar Dolgozók Pártjára váró jelenlegi feladatai megkövetelik, hogy valamennyi pártszervezet és minden párttag tovább növelje aktivitását és harckészségét a pártépítésnek és a pártélet szabályainak a Lenin által kidolgozott és a nagy Sztálin vezette Szovjetunió Kommunista Pártja által továbbfejlesztett elvei következetes megvalósítása alapján. A leninizmus arra tanít, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektivitása, valamennyi pártszervezetben, a legalsóbbtól a legfelsőbbig. Csak a kollektív vezetés, csak a bírálat és az önbírálat széleskörű kifejtése óvja meg a pártot a tespedéstől, az önelégültségtől, a véletlen szeszélyeitől és egyoldalú határozatok meghozatalától. A bírálat és az önbírálat csak akkor éri el célját, ha konkrét és hatékony, ha a párt tagjai személyekre való tekintet nélkül bátran feltárják a fogyatékosságokat, s résztvesznek e fogyatékosságok Kiküszöbölésében. Ez biztosítja a pártkáderek széleskörű kezdeméhyezcsét, elősegíti a párt sorainak erősítését és tömörítését, valamint a párt feladatainak sikeres végrehajtását. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus határozatai méginkább megerősítik a Magyar Dolgozók Pártjának sorait, fokozzák harckészségét, ezzel biztosítják a kongresszus által a népi demokratikus Magyarország gazdasága és kultúrája minden ágának újabb felvirágzásáért kitűzött harci programm megvalósítását. Teljes szivünkből kívánunk kongresszusuknak síkeres munkát, népük javára! (Viharos, hosszú taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy adjuk át a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának a következő üdvözletét: *A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA III. KONGRESSZUSÁNAK. A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága te/tvcrl üdvözletet küldi a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán:1.)!. (Viharos taps, mindenki feláll.) A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a magyar nép nagy eredményeket ért el a népi demokratikus rendszer megszilárdításában ós biztos léptekkel halad a szocializmushoz vezető úton. Szívből kívánunk a Magyar De!* gozók Pártjának újabb sikerekel a szocializmus alapjainak építéséért, a mezőgazdaság fejlesztéséért és a munkás-paraszt szövetség •negv:'lárditásáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának -za'n datlan emeléséért vívott harcába i. Éljen a Magyar Dolgozók Pártj í, Magyarország munkásosztályának és minden dolgozójának szervezőbe és vezetője! (Viharos, hosszú taps, feláll mindenki.) Éljen Magyarország és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátsága! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA*. (Viharos, hosszú taps, felkiáltások: *Hurrá!*, *Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja!*, *Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága!*) A Kínai Kommunista Párt üdvözlete Az elnök ezután átadta a szót Huan Cen elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt küldöttének, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetének, akit a küldöttek hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadtak. Huan Cen elvtárs a következőket mondotta; Kedves Elvtársak! Az a megtiszteltetés ért engem, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízásából átnyújthatom a következő üdvözletet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának (Hosszantartó taps.): *A Magyar Dolgozók Pártja III, kongresszusának küldött elvtársai! A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (orrún üdvözli a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusát. A magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével cs a Szovjetunió önzetlen segítségével a lcgdicsőbb történelmi korszakba lépet. A szocializmus építése során legyőzte bel- és külföldi ellenségeit, megszilárdította a népi demokrácia rendszerét, fejlesztette az ipart 6s a mezőgazdaságot. A népgazdaság egyre magasabb színvonalra lendül, a kulturális élet mind fejlettebb és a dolgozó nép életszínvonala szüntelenül emelkedik. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának összehívása még szorosabbra zárja az egész párt és az egész dolgozó magyar nép sorait, hogy új sikereket érjen sl a szocializmus építésében és a világbéke megvédéséért vívott harcban. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága sok sikert kíván a Magyar Dolgczók Pártja III. kongresszusának (Hosszas taps.) Éljen a magyar nép szervezője és vezetője, a dicső Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszas, ütemes taps.) Éljen a magyar és kínai nép megbonthatatlan barátsága! (felállás, éljenzés, hosszú taps, hurrá!) Éljen és virágozzék a Szovjctuni; vezette demokratikus, szocialista béketábor! (Ütemes taps, felállnak.) Peking, 1954 május 24. A KINAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA*. Iparunk feladatai a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, a minőség javításában Gero Ernő elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! | Kedves Elvtársak.! A Központi Vezetőség beszáiholója támaszkodva a mult év júniusában, októberében és decemberében hozott határozatokra, megállapítja, hogy a legközelebbi években a fő feladat, amelyet meg kell oldanunk, mezőgazdaságunk termelésének erőteljes növelése úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés hozamának igen jelentős emelése, s ezáltal a gabonakérdés megoldása, népünknek fokozott ellátása hússal, zsírral, főzelékkel, gyümölccsel, borral és egyéb élelmiszerekkel. Annál inkább szükséges ezt emlékezetbe idézni, mert ezzel a feladattal, a mult év . decemberi határozat végrehajtásával elmaradtunk, mert e határozat végrehajtása .egyelőre nem halad kielégítően. Lassan, vontatottan s nem elég tervszerűen fogtunk hozzá a mezőgazdasági gépek fokozott gyártásához, s e téren a mezőgazdasági géptípusok meghatározása, kidolgozása terén még mindig sok a bizonytalanság. Nagy késedelem mutatkozik a mezőgazdasági építkezések és beruházások megvalósításánál. Lassan, vontatottan történik egész mezőgazdasági gépezetünk átállítása az új feladatokra: a túlzott centralizáció megszüntetése és a káderek átcsoportosítása. Bár a párt és a kormány nem keveset tett eddig a decemberi határozat megvalósítására, mégis világosan kell látnunk, hogy erre a feladatra az eddiginél sokkal, de sokkal nagyobb erőket kell összpontosítanunk, ha azt akarjuk, hogy munkánk megfelelő eredménnyel járjon. Propagandánk és agltációnk ls elégtelen ebben a tekintetben. Sőt meg kell állapítani, hogy az első nekibuzdulás után a decemberi párt- és kormányhatározat megvalósítására irányuló propagandánk és agitációnk bizonyos mértékig ellauyhult. Mindezen határozottan változtatnunk kell. Az erőknek igen jelentős mértékű átcsoportosítása nélkül lehetetlen a mezőgazdasági termelés gyorsütemű, nagymértékű emelése, és már most el kell kezdenünk a következő mezőgazdasági év alapos előkészítését. Nem szabad vesztegetnünk a drága Időt s ennek az előkészítésnek folynia kell úgy a központi párt és állami szervekben, mint a középszervekben és lent a járásokban és a falvakban, a termelőszövetkezetekben, az egyéni gazdaságokban, az állami gazdaságokban, de az üzemekben és a gépállomásokon is. Csakis ilyen módon leszünk képesek a decemberi határozatot a gyakorlatba átültetni s ezzel biztosítani a fő aránytalanság megszüntetését népgazdaságunkban, biztosítani népünk jobb ellátását hússal — disznóhússal is — zsírral s minden egyéb szükséges mezőgazdasági termékkel. Pártunk azt mondja, hogy a legközelebbi évre politikánk kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fellendítése. Nyilvánvalóan következik ebből tehát, hogy e feladat megvalósításának kell áthatnia egész munkánkat, ezzel kell a legszorosabban összekapcsolnunk egyéb fontos feladatokat, amelyekről itt a kongresszuson már • több felszólalásban esett szó. Itt mindenekelőtt olyan kérdésekre gondolok, mint a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása, a takarékosság kérdése. Nyilvánvaló, hogy mindezeknek a feladatoknak a megoldását teljesen helytelen volna elszakítani a fő feladattól, amely egész munkánknak kulcskérdése, a mezőgazdasá-'i termelés emelésétől; Ami a munka termelékenységét illeti, ez a felszabadulás óta a gyáriparban hatalmasan emelkedett. Sokkai-sckkal kisebb mértékű volt az emelkedés a mezőgazdaságban. Az egész magyar gyáriparban az egy főre eső termelés értéke összehasonlító árakon számítva 1953-tan 73 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Egészében véve tehát a munka termelékenységének emelkedésével az utóbbi évek folyamán nem lehetünk elégedetlenek. A munka termelékenysége azonban a gyár* iparunkban a legutóbbi . évben, 1953-ban alig nőtt, sőt a könnyű* iparban és az élelmiszeriparban valamelyest ősökként. 1954 első negyedében pedig a munka termelékenysége, azaz az egy munkaórára jutó termelési érték gyár* iparunkban nemcsak az előző év negyedik negyedéhez képest csök* kont, — ami hiba, de ami más esztendőkben is olő szokott fordulni — hanem 1953, első negyedéhez képest is. A termelékenység nem megfelelő alakulásának döntő oka a vezetés hiányos munkája lékkai magasabb volt. Ml az oka annak, hogy a munka termelékenysége, amely iparunkban a hároméves tervidőszakban is és az első ötéves terv idején is évMindez azt mutatja. hogy az utóbbi időben a munka termelékenységének fejlődése irrén nálunk megtorpanás mutatkozik. Annál inkább fel kell figyelnünk erre a Jelenségre, mert ugyanakkor, amikor a termelékenység emelkedésében az említett megtorpanással találkozunk, azt is tapasztaljuk, hogy a dolgozók átlagkeresetének emelkedése túlhaladta a termelékenység emelkedését. Tgy az Iparban az egy munkaórára jutó termelés értéke 1953-ban 4.4 százalékkal emelkedett, 1952-hijz képest, a munkások átlagórabére pedig ugyanezen idő alatt 8.6 százalékkal nőtt meg. 1954. első negyedében az egy főre jutó termelés értéke 6.6 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953 megfelelő Időszakában, viszont az egy főre jutó átlagkereset 15.6 százuről-évre igen jelentékenyen emelkodett, a mult évben már csak kismértékben nőtt, s hogy ezen a téren nálunk az utóbbi időben — mint, említettem — megtorpanás észlelhető! Vannak, akik objektív körülményekre hivatkoznak. Objektív körülmények kétségtelenül vannak. A népgazdaság erőinek átcsoportosítása a mult év második feléhen és ezév elején magában véve is komoly nehézségekkel járt és ez átmenetileg kedvezőtlenül hatott a termelékenységre. Ugyancsak komoly nehézséget jelentett; '(Folytatás az ötödik oldalon1