Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

1 CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁJUS 27." 3 Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja Ili. kongresszusa T (Folytatás a második oldalról.) ipar dolgozóinak hősi, kemény •mun­káját szemléltetik. A párt csatasorba szólította hős bányászainkat, a nehózipar dolgo­zóit cs ők a hívó szóra tettekkel, terveik teljesítésével és túlszárnya­lásával válaszoltak. A nehézipar dolgozói is teljes szívvel és aka­rattal támogatják az új szakasz politikáját és azt magukénak tart­ják. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a nehézipari minisztériumhoz tartozó vállalatok 1953. évi teljes terme­lési tervüket 102.5 százalékra telje­sítették. A téli nehézségek miatt előállott első negyedévi lemaradást április hónapban a kongresszusi munkaverseny hatalmas lendületé­vel nemcsak behozták, hanem áp­rilis 30-ig a nehézipari miniszté­rium üzemei 15 millió forint ér­tékű árut adtak terven felül dol­gozó népünknek. Így teljesítik elvtársak a nehéz­ipar dolgozói a pártnak adott sza­vukat. így harcolnak vállvetve a munkások és műszakiak a kon­gresszusi zászló elnyeréséért. A nehézipari minisztériumra az új szakasz politikájának megvalósí­tása terén igen nagy feladatok há­rulnak. Ezek közül csak egyné­hányra kívánok rámutatni. A ne­hézipar feladata, hogy az ipart, a lakosságot, a vasútat elegendő mennyiségű és jóminőségű szénnel ellássa. Biztosítsa az ország szük­ségletét villamosenergiával és fo­lyékony tüzelőanyaggal. A mező­gazdasági programm megvalósítá­sához, a falu és a város kapcsola­tainak további megszilárdításához, a terméshozamok növeléséhez lássa el a parasztságot műtrágyával és növényvédőszerekkel. A nehézipar­nak az új szakasz politikájának megvalósításánál döntő jeladatai vannak. Most kell megmutatnunk, hogy az a sok áldozat, amelyet né­pünk hozott a nehézipar fejleszté­séért, nem volt hiábavaló. A nehéz­ipar felsorolt eredményei nem ho­mályosíthatják el a meglévő hibá­kat. A nehézipar még nagyobb ered­ményeket is elérhetett volna, ha nem követünk el számos komoly hibát. Ma még a nehézipar nem tudja az ország szükségletét jómi­nőségű szénnel, villamosenergiával, biztonságosan ellátni. Hibák van­nak a minisztérium irányító mun­kájában is. Még nem tudtuk meg­teremteni az egyenletes munkát, nem kielégítő a dolgozókkal való törődés, különösen a szénbányá­szatban még rendszeres a hóvégi rohammunka. Laza a béralapgaz­dálkodás, a termelékenység nem emelkedik kielégítő mértékben, az önköltség nem csökken, hanem nö­vekszik. A geológiai kutatómunka elmaradt, a szénbányászat nem kapja meg a tervében szereplő va­lamennyi anyagot és gépet* A szénbányászat feladatai " X szénbányászat 1953 évi tervét htm teljesítette és 203.000 tonna szénnel maradt adósa az ország­nak. Ez a körülmény az elmúlt té­len igen sok nehézséget okozott az ipar, a vasút és a lakosság szén­eliátásában. Nem kielégítő a meg­lévő gépek kihasználása sem, pél­dául a jövesztő és rakodógépek ki­használása a trösztöknél csak 10 és 39 százalék között van. Emellett nincsenek kidolgozva a szénbányá­szat gépesítésének irányelvei sem. A szénbányászat számos terüle­tén a szervezés és a műszaki ve­zetés gyenge. Nein teszik meg a t züljséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a szén mi­nőségének megjavításáért. A szénbányászat a laza berfegyc-, lem miatt csak 1954-ben 33 millió forinttal lépte túl a béralapját. A dolgozók szociális, kulturális igé­nyeinek nem megfelélő kielégítése és a rossz lakásviszonyok következ­tében nagy a munkaerővándorlás. Az elmondottak mutatják, hogv « szénbányászat ma iparunk egyik legelmaradottabb területe. Az elkö­vetkezendő évek során igen nagy figyelmet kell fordítani a szénbá­nyászat fejlesztésére, hogy az or­szág szénszükségletét kellő bizton­sággal ki tudjuk elégíteni. E fel­adat megvalósításához emelni kell a termelékenységet a fejteljesít­mény növelésével. Meg kell javíta­ni a minőséget a kalória érték nö­velésével s csökkenteni kell az ön­költséget. A villamosenergia-ipar hatalmas ifejlődése ellenére sem tudja kielé­gíteni az ország villamosenergia­szükségletét. Ismeretes, hogy az el­múlt télen jelentős fogyasztás kor­látozásra került sor, amely ko­moly kárt okozott népgazdaságunk­nak. A tervszerű villamosenergia gaz­dálkodás sjiat javított a helyzeten, de ez nem jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos problémák véglegesen megoldottak. A villamosenergia iparra az a feladat hárul, hogy az ország vil­lamosenergia szükségletét bizton­sággal ellássa, s a rendszeres fo­gyasztási korlátozásoknak elejét ve­gye. Jelentős feladatokat kell megol­dani vegyiparunknak a műtrágya és növényvédőszer gyártás biztosí­tásán felül a szerves és a műanyag­ipar területén is. A szerves alap­anyagipar megteremtésével kell megerősíteni gyógyszeriparunk nyersanyagbázisát és biztosítani műanyag gyártásunk fejlesztését. A mezőgazdaság gépesítésének je­lentős fokozása kőolajiparunktól azt követeli meg, hogy elsősorban a jelenleg ismert nyersolaj kin­csünkre támaszkodva növelje a feldolgozó kapacitást. Hazai bauxit kincsünk észszerű és gazdaságos hasznosítása megkö­veteli, hogy a timföldgyártás fej­lesztéséhez szükséges szódaipar megteremtésével timföldkivitelün­ket egyre gazdaságosabbá és egyre szélesebb méretűvé tegyük* Igen jelentősek a vegyipar fel­adatai — a hazai szükségletek biz­tosításán kívül — a kivitel terü­letén is. A termelés gazdaságosab­bá tételével, a technológiai fe­gyelem megszilárdításával, a mi­nőség megjavításával a vegyipar­nak — elsősorban gyógyszeripa­runknak — egyre nagyobb részt kell vállalnia az ország import szükségletének fedezését szolgáló ellenérték kitermelésében. Dolgozó népünk meg jobb munkával viszi győzelemre az új szakasz célkitűzéseit 1 Elvtársak'Ahhoz, hogy pártunk politikáját megvalósítsuk, ter­melési terveink minden mutatójá­nak teljesítése nélkülözhetetlenül szükséges. A termelés parancsno­kai mi vagyunk. A tervek meny­nyiségi teljesítése során gyakran szem elől tévesztjük a termelékeny­ségi és önköltségi mutatókat. El­ifelejtjük, hogy nem mindegy az Inrszágnak, a népnek: a termékeket olcsóbban vagy drágábban, jobb yagv rosszabb minőségben állít­juk elő. 'Az életszínvonal fokozott Iemelésének biztos aranyalapja: a munka termelékenységének állan­dó emelése, az önköltség fokozott psökkentése. E feladatok megoldá­sa nélkül lehetetlen az új szakasz programmját megvalósítani. A Központi Vezetőség beszámo­lója rámutatott arra, hogy az ipar 1953-ban sem a termelékenységi, sem az önköltségi tervét nem teljesítet­te. A rendelkezésre álló adatok ar­ra utalnak, hogy a helyzet 1954. I. negyedében sem változott lénye­gesen. Pl. a nehézipari miniszte­ri tan egy, ruunkásia eső forint ter. melésí előirányzatát csak 92.1 szá­zalékban teljesítette. E téren ke­mény rendszabályokra van szükség. Ha mérnökeink, müszafti embe­reink kidolgozzák és megvalósítják a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez szük­séges műszaki előfeltételeket, s ha a pártszervezetek, a szakszerve­zetek felvilágosító, mozgósító mun­kája ezzel párosul, az eredmény az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. Tártunk III. kongresszusa új lendiiletef ad munkánkhoz. Dol­gozó népünk még jobb munkával viszi győzelemre az tíj szakasz célkitűzéseit, mert világosan látja, hogy azok a még jobb, még boldo­gabb életet segítik elő. Ez az alap­ja pártunk és népünk egybeforrott­ságának, ezért sorakozik fel dol­gozó népünk szilárd egységben pártunk mögé, ezért harcol a mun­ka frontján a párt és kormány­programm teljesítéséért. (Nagy taps.) Ezzel a kongresszus tanácskozá­sának második napja végetért.. Kiiment Jefremovics Vorosilov elvtárs felszólalása A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának harmadik napján, szerdán 9.02 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A délelőtti ülést He­gedűs András elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Foly­tatódott a vita ©a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségé­nek beszámolója és a Magyar Dol­gozók Pártja feladatai© című napi­rendi pont felett. A vitában elsőnek Kovács Ist­ván elvtárs, a borsodmegyei part­bizottság első titkára szólalt fel. Ezután Kiiment Jefremovics Vo­rosilov elvtárs, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének Elnö­ke, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A beszé­det Non György elvtárs tolmá­csolta. Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy átadjam kongresszusuknak és az Önök sze­mélyében a Magyar Dolgozók Párt­jának és az egész magyar népnek a Szovjetunió Kommunista Párt.ia és a szovjet nép forró testvéri üd­vözletét! (Hosszú taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi de­mokratikus Magyarország fennállá­sának tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy sikereket ért el az ország arculatát gyökeresen megváltoztató új, szabad élet épí­tésében. A magyar nép sikerei fé­nyesen bizonyítják a népi demokra­tikus rendszer, a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegek ha­talmának nagyszerű életerejét. Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország kö­zelmúltjára, az akkor leigázott, füg­gőségben lévő és elmaradott fél­feudális országra. A magyar nép több mint 400 évig sinylődótt az ország életerejét gúzsbakötő, ide­gen hódítók rabságában. A szabad­ságszerető magyar nép évszázados, elkeseredett harcot vívott a nem­zeti felszabadulásért, hazája sza­badságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte leg­jobb fiainak, e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelki fájdalommal írta: „Van-e egy marék föld a magyar hazá­ban, Amelyet magyar vér még nem áztatott?" I Magyarország az I. világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való lelszabadítását. A magyar nép foly­tatta hősi harcát nemzeti és társa­dalmi felszabadulásáért. De Ma­gyarország akkori urai a bárók és a kapitalisták az idegen beavatko­zók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Ma­gyarország az imperialista nagyha­talmak gazdasági rabságába ke­rült; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a magyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyha­talmak minden erejükkel igyekez­tek feltartóztatni az ország gazda­sági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradott­ságra akarták kárhoztatni az orszá­got. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapitalisták a külföldi imperialis­tákkal együtt mily kegyetlenül el­nyomták és kizsákmányolták a Horthy-rendszer sötét éveiben, a véres fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hirhedt volt mint a munkanélküli­ség és a néptömegek elszegényedé­sének az országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorogva tengődtek. A népellenes Horthy-klikk Ma­gyarországot nemzeti érdekei elle­nére. a magyar nép akarata és kí­vánsága ellenére a rabló hitleri blokkba kényszeritette, a Szovjet­unió elleni bűnös háborúba taszí­totta és ezzel nemzeti katasztrófa szélére sodorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős Szovjet Hadsereg (Nagy taps). A Szovjetunió fegyveres erői kemény harcokban megsemmisítették a Ma­gyarországot megszállva tartó né­met fasiszta csapatokat, és 1945 április 4-re teljesen felszabadít ot­ták a magyar földet a hitleri hó­dítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születés­napja, történelmi sorsa gyökeres fordulópontjának kezdete (Taps). Sztálin elvtárs, Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri Né­metország és cinkostársai - ellen ví­vott háborúja igazságos, felszaba­dító jellegéről: ©A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk akaratunkat és sa­ját rendszerünket azokra a rabigá­ban sinylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tő­lünk várják a segítséget. A mi cé­lunk az, hogy segítsük ezeket a népeket a hitleri zsarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, s az­után teljes szabadságot adjunk ne­kik, hogy saját földjükön úgy ren­dezzék be életüket, ahogy akarják. Semmiféle beavatkozást más né­pek belügyeibe!© S valóban a magyar népnek a hitleri megszállóktól és csatlósaik­tól való felszabadulás eredménye­ként sokévszázados történelme so­rán először nyílt lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti függet­lenségről, a szabad és boldog élet­ről szőtt évszázados álmai. A föl­desurak és a kapitalisták gazda­sági és politikai uralma, a líülföldi tőke elnyomása alól teljesen fel­szabadult magyar nép előtt a gaz­dasági és kulturális felemelkedés olyan távlatai nyíltak meg, mint' történelme során még soha. A munka szeretetéről, állhatatcsságá­ról és tehetségéről híres dicső ma­gyar nép a népi hatalom idején ha­talmas eredményeket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az orszá­got az új társadalmi rend megte­remtésének, a szocializmus építésé­nek útjára. Megszűnt a régi Magyarország el­nyomó és kizsákmányoló rendszeré­vel a munkanélküliség és az ©em­bervásárok© rémségeivel együtt már a multté az országutakon kó­borló és munkát kereső ©három­milliós koldus© Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agrárcr­szágból fejlett szocialista iparralés haladó kultúrával rendelkező or­szággá vált. Ma a fejlett iparral rendelkező népi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a lehető legrövidebb idő alatt mind­inkább emelkedjék, minthógy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítéséről való gondosko­dás a Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érde­keit fejezi ki. A Magyar Dolgozók Pártja he­lyesen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos fel­lendítésével lehet megoldani. A magyar nép a szocializmus alapjainak építéséért vívott harcában nincs egyedül A nagy Lenin arra tanított ben­nünket, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyan találjuk meg az események történelmi láncola­tának azt a láncszemét, ©amelyet minden erőnkkel meg kell ragad­nunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot s szilárdan előkészít­hessük az áttérést a következő láncszemre©. Magyarország gazda­sági fejlődésének ilyen döntő lánc­szeme jelenleg a lakosságot élelmi­szerrel és a könnyűipart nyers­anyaggal ellátó mezőgazdaság fej­lődése. E nagy és bonyolult feladat megoldása a magyar dolgozók min­den rétegének létérdeke. Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártja állal megadott mezőgazdasági fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek további szervezeti-gazdasági megerősítését és fejlesztését, minta haladás alapját a népgazdaságnak ebben az ágában s nem feledkezik meg arról sem, hogy a mezőgazda­sági termelés növelése végett gon­doskodni kell az egyénileg dolgozó parasztok szükségleteiről is. Mind­ez még jobban megerősíti a mun­kásosztály vezette munkás-paraszt szövetséget. Mindnyájan tudjuk, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De két­ségtelen, hogy az Önök pártja le fog küzdeni minden nehézséget, mert tervezett intézkedései megte­lelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létér­dekeinek, s teljes támogatásukkal találkoznak. A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építésé­ért vívott harcában nincs egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szocializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szov­jetunió népeinek testvéri támogatá­sában és segítségében. (Hurrá, taps.) A Szovjetunió népei és a ma-, gyar nép történelmük folyamán sokszor támogatták egymást sza­badságukért és függetlenségükért vívott harcukban. Valamikor az oroszok és a ma­gyarok Kelet-Európa más népeivel együtt verték vissza a mongol hor­dák támadásait. A XVIII. század­ban a magyaroknak a Habsburgok gyarmatosító igája ellen irányult nemzeti felszabadító mozgalma ide­jén Oroszország sok katonája és tisztje harcolt a fölkelt magyar nép oldalán. Oroszország minden haladó fia forrón üdvözölte a magyar népet ameiy az 1848—49-cs dicső forrada­lomban Kossuth, Petőfi, Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai el­nyomói ellen. I. Miklós orosz cár a forradalmi mozgalom fejlődésé­től halálosan megrettent ©Európa zsandárja© segítette az osztrák el­nyomókat, hogy elfojtsák a magyar nép hősi felkelését. Az orosz nép igazi képviselői, a foradalmi demo­kraták, a kiváló orosz férfiak, mint Herczen, Csernyisevszkij az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzéseit fejezték ki, amikor felhá borodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes cselekedetét. A magyar nép sza­badságharca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is. Mint is­meretes, egy csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésé­vel megtagadta, hogy résztvegyen a magyar szabadságharc leverésében, ezért bíróság elé kerültek és kivé­gezték őket. Oroszország és Magyarország né­peinek barátsága különös erővel nyilvánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek sohasem felejtik el, hogy a magyarok ezrei harcol­tak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első. szovjet köztársaságának védelmé­ben (Taps). A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fogadta a magyar proletárforradalom győ­zelméről és a tanácshatalom kiki­áltásáról szóló hírt. A nagy Lenin Szovjetoroszország nevében .-zt írta a magyar munkásaknak: ©Önök az egyetlen törvényes, igazságos, való­ban forradalmi háborút vívják, az elnyomottak háborúját az elnyo­mók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolók ellen, a szocializ­mus győzelméért folyó háborút. Az egész világon minden, ami becsü­letes a munkásosztályban, az Önök oldalán van©. A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői akkor megfojtották a Magyar Tanácsköz­társaságot. De nem tudták megtör­ni a szabadságszerető magyar né­pet, amely szilárdan hitte, hogy el­jön a nap, amikor lerázhatja ha­zai és külföldi elnyomóit és orszá­ga gazdájává válik. S ez a nap el­jött. Az új népi Magyarország meg­születése óta népeink barátsága új történelmi szakaszba lépett, új tar­talommal telt meg. Ez a barátság a proletárnemzetköziség, az őszinte kölcsönös segíteniakarás és a közös ecdasági fellendülés elvén alap­szik. A Szovjetunió a II. világháború befejezése után — híven a .lépek jogai tiszteletbentartásának politi­kájához — elsőként létesített dip­lomáciai kapcsolatokat Magyaror­szággal, s határozottan kiállt Ma­gyarország függetlensége és állami szuverénitása megvédéséért az im­perialista blokkal szemben, amely megkísérelte, hogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe s igazság­talan békét kényszerítsen rá az or­szágra. Az állami függetlenség és a nem­zeti szuverénitás elveinek kölcsó© (Folytatás a negyedik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents