Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁJUS 27. Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszosa " •»« Oltültről.) [kell. hogy , „B!Se beh.paol4s. termelőszövetkezetek munkáját. Nem nehéz elképzelni, hogyan. E munkamódszer miatt a járási pártbizottságok és a megyei pártbizottság nem ismeri eléggé csoportjaink lehetőségeit. A tiszakécskei Petőfi csoportban, — jóllehet gyakran naponként járnak ki járási bizottságunktól! — nem veszik észre, hogy jó mdnőségű földön kukoricából nagyon alacsony volt a mult évi termésátlag; két holdnyi halastavuk van a tTisza mellett, de nincs benne hal. Két mélyfúrású ártézi kútjuk van, de öntözéses kertészelük nincsen, darálójuk, szecskavágójuk kihasanálatiunul áll. Mindezt pártvezetöeégük és annak titkára elnézi, munka helyett ő maga is a piacra jár, ellene van a gépi munkának és egyik szószolója a kukorica harmados kiadásának. Mondanom 6em vezetésbe, véleményük meghallgatása, a szövetkezeti demokrácia elvének tiszteletbentartása ilyen viszonyok között nagyon gyenge lábon áll. Emiatt a tagság munkafegyelme. kedve ugyancsak alábbhagyott. Megyei bizottságunkat komoly felelősség terheli az e fajta munkastílus megtöréséért. Hozzá kell látnunk, — mondta végül Németi elvtárs —, hogy rövid időn belül gyökeres intézkedésekkel biztosítsuk a párt és a kor mány határozatainak tudatosítását, az eleven politikai tömegmunkát. Minden erővel elő kell és elő is fogjuk segíteni, hogy termelőszövetkezeteinkben, pártszervezeteink a termelést elsőrendű pártügyként kezeljék, hogy a kommunisták küzdjenek a termésátlag, a terméshozam emeléséért, a tagság jólétéért* Az általános iskolák fejlesztése Erdey-Grúz Tibor elvtárs, oktatásügyi miniszter szólalt fel ez-í után. A Központi Vezetőség határozatai kultúrpolitikánk területén is feltárták a hibákat, amelyeket az utóbbi években elkövettünk és megjelölték fejlődésünk új i szakaszának feladatait — mondotta a többi között. — E határozatokat a pedagógusok nagy örömmel és megnyugvással fogadták és telkesen fogtak hozzá a célkitűzések megvalósításához: 1 Közoktatásunk legnagyobb hiányossága, hogy az általános iskola még nem az, aminek lennie kellene: nem adja még meg azt az egész népre kiterjedő általános, szilárd alapműveltséget, amire szjilkség volna. Az általános iskola elmaradásának egyik oka az, hogjP tanterveink nem megfelelőek. A [hibák kiküszöbölésére — a gyakorl.rti pedagógusok széles körének bevonásával — új tanterveken dolgozunk, amelyek arra hivatottak, hogy a hazai viszonyok és eddigi eredmények beható elemzésére támaszkodva és felhasználva a szovjet tapasztalatokat, hosszú időre szabályozzák oktatásunkat az általános és középiskolákban egyaránt. A pedagógusok széles körét mozgósítja a Központi Vezetőség ama célkitűzése, hogy oktatásunkban is fokozottabban kell biztosítani nemzeti kultúránk és anyanyelvünk megbecsülésé t.Igen sok a tennivalónk a nevelés terén, amelyet eddig az oktatás mellett elhanyagoltunk. Az iskolák nevelőmunkájának megjavítására felkutatjuk és általánosítjuk pedagógusaink eddigi jó eredményeit és a szovjet pedagógia tapasztalataira támaszkodva, fiatal szakemberek bevonásával fogjuk a pedagógiai tudomány fejlődését meggyorsítani, elsősorban a gyakorlat szempontjából legfontosabb területeken: Az iskolai nevelés csak akkor lehet sikeres, ha együtt jár a szülői neveléssel. Elengedhetetlen ezért, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a szülők és pedagógusok között szocialista erkölcsű és a kommunizmus eszméiért lelkesedő, szilárd jellemű ifjúság kialakítására. Pártszervezeteinknek és tömegszervezeteinknek fontos feladata, hogy a dolgozók legszélesebb körét figyelmeztessék erre. A nevelést nemcsak általános és középiskoláinkban, hanem az egyetemeken is elhanyagoltuk. Itt ez abban mutatkozik legélesebben, hogy az utóbbi időben főleg a tananyag megtanulását szorgalmaztuk, de nem jutott kellő szerephez az önálló munkára és a tanultak alkotó alkalmazására való nevelés. Egyetemi oktatóink feladata, hogy e hibákon segítsenek és ezzel egyúttal az egyetemi munka színvonalát emeljék. Pedagógusaink tudatában vannak munkájuk nagy jelentőségének. Túlnyomó többségük kötelességtudóan, nagy odaadással és lelkesedéssel végzi munkáját. Örömmel látják pedagógusaink, hogy tevékenységüknek mind nagyobb a társadalmi megbecsülése, és megnyugvással veszik azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé tették, hogy munkaerejüket minél nagyobb mértékben összpontosíthassák az oktató-nevelő munkára. Égetően sürgős feladat minél több tanterem építése és jó felszerelése. A tárgyi feltételek biztosításán kívül gondoskodnunk kell arról is, hogy a reális lehetőségek határain belül összhangba hozzuk a tanítók és tanárok fizetését felelősségteljes, nehéz munkájukkal. Országunk pedagógusai — mondotta befejezésül Erdey-Grúz elvtárs — mindent el fognak követni kongresszus által megszabott irányelvek megvalósítására pártónk politikájának új szakasl'.ban. (Nagy taps.) totta — igen sok területen megnemértés, 6ot ellenállás akadályozta. A Központi Vezetőség e tekintetben különösen az Országos Tervhivatalt, a kohó- és gépipari minisztériumot, a nehézipari minisztériumot, valamint a Központi Vezetőség terv- és pénzügyi osztályát bírálta. Ez a bírálat helyes és igazságos volt. Vizsgáljuk meg az új szakaszra való áttéréssel kapcsolatos feladatokat és nehézségeket az ipar területén. A hibák egyik alapvető oka kétségtelenül a kohó- és gépipari, valamint a nehézipari minisztérium egyes vezetőinek az évek folyamán kialakult szemléletében gyökerezik. Ez abban is megnyilvánult, hogy a nehézipar fejlesztési ütemének lassítását és ennek konkrét beruházási követelményeit mindkét minisztérium a másik minisztérium területén tartotta szükségesnek. Ez a. megállapítás a Központi Vezetőség bírálatában érintett ipari szervek vezetőire egyaránt vonatkozik. Ipari vezetőink téves nézeteit pártunk bírálata és útmutatása jórészt eloszlatta, amit az átcsoportosítás eddigi eredményei is igazolnak. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek másik oka kétségtelenül az volt, hogy a párt határozatát megelőző években a nehézipar nagyarányú mennyiségi fejlesztése sok tekintetben háttérbe szorította az ipar úgynevezett gazdaságossági mutatóival való gondos foglalkozást: nem törődtünk eléggé a termelékenységgel, az önköltség csökkentésével és a minőség megjavításával. Annak pedig, hogy az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttérést megvalósíthassuk, alapvető feltétele, hogy az ipar gazdaságosságának kérdései az ipar vezetőinek, az egész műszaki apparátusnak központi feladatává váljanak. anyaggal való takarékoskodást, a termékek minőségének megjavítását, hanem inkább - a termelés mennyiségi teljesítését szolgálja. Egyes fontos területeken — részletkérdésekben — a minisztériumok saját kezdeményezésük alapján már változtattak is bérezési és premizálási rendszerükön. Ez azonban csak részleteredményeket hozhatott. A feladat az, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időben az űj szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően tovább javítsa bérezési és premizálási rendszerünket, hogy ezzel is elősegítsük iparunk átállásának további egészséges kibontakozását, elsősorban a gazdaságosság vonalán. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttérést igen nagymértékben elő fogja segíteni a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának keretében a baráti államokkal való még szélesebb gazdasági együttműködés. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi az iparfejlesztés terén a gazdaságosság fokozottabb figyelembevételét és helyesebb módon határozza meg az ipar egyes szektorainak a népgazdaságban elfoglalt szerepét. Utoljára, de nem utolsósorban foglalkozni kívánok az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos akadályok egyik döntő okával: a népgazdasági tervezésünkben mutatkozó hiányosságokkal. Népgazdasági terveink nem vették figyelembe a tervszerű arányos fejlődés objektív törvényét. Ennek következtében aránytalanságok jelentkeztek nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között, hanem az iparon belül is. Népgazdasági tervezésünk megjavítását gátolja az a körülmény, hogy az Országos Tervhivatal a tervek legfontosabb összefüggéseiIfjúságunk életéinek, fejlődésének komoly tényezője: a DISZ A kővetkező József elvtárs, felszólaló Szakaii a DISZ központi vezetőségének első titkára* volt. Beszámolt arról, hogy oz ifjúság között nagy hazafias nntozgalom van kibontakozóban a párti új politikájának megvalósításáért. A munkásifjúság az elmúlt hkinapokbnn több értékes kezdeményezést indított el. A bányászatban ée kohászatban elősegítette a termelési feladatok megvalósítását az/ifjúsúgi frontbrigádok és hengorészbrigádok versenye. Jelentós segítséget nyújtottak a mnnkásflSbalok a mezőgazdasági gépek és kiizsziikségloti cikkek gyártásában,,' a gépállomások patronálásában. Nagyjelentőségű mozgalommá fejlődött a Budapesti Viilamosgóp és Kábelgyár fiataljainak az áramés energiatakarékosság, a "Rákospalotai Kötöttárugyár fiataljainak a minőség javításáért indított mozgalma. í f A kongresszusi verseny során az ifjúmunkások pártunk szeretetének nagyszerű tanúbizonyságát adják. A munkásifjúság kiváló képességeit mutatta meg a Jclenszki I)ISZ-brigád. ök kezdeményezték a bányász front-brigádok versenyét és jelenleg is példát mutatnak, rendszeresen 115 százalékra teljesitik tervüket. Ifjúságunk büszke arra, liogy a brigád vezetőjét. Jclenszki elvtársat a Népköztársaság Elnöki Ta- a legelök, rétek gondozása terén is, M - — - •• pártunk vezetésének és mindennapos segítésének eredményeként a magyar ifjúság életének, fejlődésének komoly tónyezőjélvó vált a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Ezek az eredmények nagymértékben köszönhetők annak, hogy munkánkban egyre inkább hasznosítjuk a lenini Komszomol gazdag tapasztalatait. Az általános Iskolákban a gyermekek nevelésében jó munkát végez a DISZ vezetésével az úttörőmozgatom. Az úttörő-csapatok egyre jobban gondoskodnak a gyermekek vidám, boldog, játékos életéről, tanulmányi eredményeik fokozásáról, az új szocialista nemzedék neveléséről. Ifjúságunk egészségesen, jó irányban fejlődik. Fel kell azonban figyelnünk arra is, hogy ifjúságunk nem lebecsülhető részében nyugtalanító, veszélyes tünetek vannak. A fiatalok egy részének magatartásában bizonyos szabadosság tapasztalható, amely elsősorban a munka és a tanulmányi fegyelem lazulásában, politikai közömbösségében, idősebbekkel és leányokkal szembeni durvaságban nyilvánul meg. Az ellenség tudatos bomlasztó tevékenysége mellet) o hibákért nagyrészben a DISZ felelős és elsősorban a DISZbon dolgozó kommunista ifjúsági vezetők. nácsa a „Szocialista Munka Hőse' aranycsillagával tüntette ki. (Taps.) A Jetenszki-brigadhoz hasonlóan az ifjúmunkások ezrei, tízezrei harcolnak az első sorokban a termelés frontján. a dolgozó parasztifjúság a párt júniusi és decemberi határozatát lelkesen fogadta. A gépállomások és állami gazdaságok téli gépjavítási munkáiban a fiatalok zömo példás, helyenként önfeláldozó munkát végzett. Számos faluban példásan vettek rószt a fiatalok a trágyakihordásban, az őszi kalászosok fejtrágyázásában és felültrágyázásában, valamint a tavaszi szántás-vetési munkák elvégzésében. A termelőszövetkezetek egy részében a kálozi fiatalok felhívása nyomán a fiatalok aktívan résztvesznek a szocialista munkaversenyben. A traktorosok versenyében a fiatalok az első helyen állnak. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kongresszusi verseny során a fiatalok helyenként kimagasló eredményeket értek el a növénytermelés és az állattenyésztés területén. A DISZ központ) vezetősége által kezdeményezett fásítási mozgalom során elültetett mintegy 30 millió facsemete többségét a fiatalok ültotték el. Sok községbon eredményes munkát végeztek a fiatalok Az ifjúság nevelése nem kizárólag a DISZ feladata Az ifjúság nevelése a párt Központi Vezetőségének 1952. júniusi határozata ellenére som vált egyes állami és kulturális szervek fontos iigyévS. Az ifjúság nevelésén munkálkodó állami és társadalmi intézmények egy részében hiányzik az érdeklődés, s a szükséges felelősség az ifjúság szocialista növeléséért. Erősen érvényesül még az a nézet, hogy az ifjúsúg neveléséi a DISZ kizárólagos feladatának tekintik. Az oktatásügyi minisztérium ós a közoktatás dolgozóinak egy része nem foglalkozik eléggé a diákfiatalok nevelésével, különösen szabadidejükkel. Tanácsszerveink és üzemi szakszervezeti bizottságaink egyes esetekben a legelemibb segítséget és támogatást sem nyújtják a DISZ-nek, nem gondoskodnak például több helyen arról, hogy megfelelő helyiség álljon az ifjúság rendelkezésére. Az elmúlt hónupokban a népművelési minisztérium helyes rendeletet hozott a kultúrotthonok Ifjúság közti munkájánál! megjavításáról, do a gyakorlatban még mindig nem segíti elő kielégítően, hogy kultúrotthonnink ténylegcsen az ifjúság tömegeinek otthonaivá váljanak. Az ifjúság szoeiulista szellemű növelése, az új nagy követelmények az eddiginél is jobban szükségessé teszik, hogy az állami, társadalmi nevelési intézmények, az írók. a művészek, pedagógusok, a rádió, a mozi, a színház, a sajtó megkülönböztetett felelősséggel foglalkozzék az ifjúság nevelésével és gondoskodjék az ifjúság igényeinek kielégítéséről. Pártunk vezetésével, államunk, egész társadalmunk segítségével — mondotta végül Szakali elvtárs — o DISZ egyre alkalmasabbá válik nagy feladatai megoldására: mozgósítani az egész magyar ifjúságot a párt III. kongresszusa határozatainak végrehajtására. Pártunk bizton számíthat arra. liogy ifjúságunk, diszistéink miden erejükkel, szívvel, lelkesedéssel, fáradhatatlanul résztvesznek a szocializmus felépítéséért vívott harcban, a béke és hazánk szabadságának, függetlenségének oltalmazó, sában. (Lelkes taps.) Az új szakaszra való áttérés feladatai az iparban Hidas István elvtárs felszólalása Hidas István elvtárs szólalt fel ezután. Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársak és Elvtársnők! A programmot, amelyet pártunk zaszlajára tűzött, dolgozó népünk egyhangúan helyesli — mondotta. — Mindnyájunk előtt világos azonban, hogy az új szakasz célkitűzései nem valósulnak meg maguktól. Ha nehezen is, ha lépésről lépésre is, de elóre jutnak. Nagyszerű céljainkat a párt vezetésével, egész dolgozó népünk részvételével megvalósítjuk. Népgazdaságunknak az új szakasz politikájára való áttérést — mintahogy a Központi Vezetőség októberi határozata megállapínek és mutatóinak alapos, körülte1

' kintö kidolgozása helyett minden legapróbb részletre is kiterjedő ter- — vezést vezetett be. Ahhoz, hogy a tervezési munkát megjavítsuk, az szükséges, hogy az Országos Tervhivatal a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődési törvényének figyelembevételével a népgazdasági tervek döntő összefüggéseit, arányait dolgozza ki és ellenőrizze; Ezen túlmenően a részletes tervezéssel, illetve jóváhagyással a minisztériumok foglalkozzanak. Iparunk vezetői a Központi Vezetőség határozatai nyomán igyekeztek a felsorolt hibákat a gaját területükön kijavítani. Ami a nehézipar vezetőit illeti, komoly erőfeszítéseket tesznek a párt helyes politikájának maradéktalan megvalósítására, A kezdeti eredmények, amelyeket 1954 első négy hónapjában elértünk, elsősorban ennek tud. hatók be. Az eredmények kivívásában hatalmas segítséget jelentett pártunk III. kongresszusára Indított munkaverseny lendülete. Munkások és műszaki dolgozók hősi munkával, ragyogó munkasikerekkel köszöntötték a kongresszust. Szénbányászatunk szombaton, május 22-én — a kongresszus előestéjén — fennállása óta a leghatalmasabb teljesítményt érte el és 133.3 százalékra teljesítette napi tervét. (Taps.) Külön ki kell emelni a Munka Vörös Zászlórenddcl kitüntetett tatabányai szénbányászali tröszt ragyogó teljesít, menyét, ahol. hősi bányászaink 154 százalékra teljesítettek napi tervüket. (Hosszantartó taps.) kőzik ki teljes egészében és már a közeljövőben bizonyára igen erősen érezteli hatását. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek további oka az is, hogy az utóbbi években az iparvezetés — de sok vonatkozásban az államvezetés is — egészségtelen módon centralizálódott. Ez a nagyfokú központosítás oda vezetett, hogy a naponkint jelentkező problémákat nem azon a szinten oldották meg, ahol a gazdasági, politikai és műszaki feltételek biztosítva voltak, hanem rendszerint egy-két lépcsőfokkal feljebb. A vezetésnek ilyen „módszere" azt eredményezte, hogy a vállalati igazgatóink zömét szinte leszoktattuk az önállóságról. Emellett azt is magával hozta, hogy a vezető szervek létszámát a mesterségesen központosított problémák megoldására erősen fel kellett duzzasztani. Nagyrészben ez okozta a minisztériumok és az országos hivatalok nagyarányú létszám-növekedését és az ebből adódó, sokszor tűrhetetlen bürokráciát. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítása terén nehézséget jelent aiz a tény is, hogy bérezési rendszerünk, — bár alapjában szocialista bérezés — módszerében az új szakasz politikájának nem minden vonatkozásban felel meg. Bérezési és premizálási rendszerünk ma még nem eléggé segíti elő a termelékenység növekedését, az önköltség csökkentését, az A nehézipar dolgozói teljes szívvel támogatják az új szakasz politikáját A Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs megmulatta, hogy a II. kongresszus óta nehéziparunk milyen nagy lépésekkel haladt előre. A Szovjetunió baráti segítségével, a párt vezetésivel, a munkások és mérnökök hősi erőfeszítésével a nehézipar terén figyelemreméltó eredményeket értünk el. így a széntermelésünk 1954-ben 1949-hez képest 11.84 millió tonnáról, 22.05 millió tonnára emelkedik. Az elmúlt evek során bányáink jelentékeny részét újjáépítettük és hozzáfogtunk a kezdetleges módszerekkel dolgozó szénbányászat modernizálásához. így pl. a munka helyi szállítása 50.5 százalékra gépesítve van. Jelenleg a bányákból kikerülő szén 39 százalékát frontfejtésen termelik. 1954-ben közel 100 százalékkal több fúrólyukat mélyítettünk le mint 1949-ben. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordit munkásaink cs műszaki kádercink életkörülményeire is. Az ötéves terv során csak bányászaink és azok családja számára 6102 lakást, építettünk. a bányászok megbecsülését mutatja, hogy 1953-ban 67.5 millió forint hűségjutalmat adott kormányunk és 1692 bányász kapott kormánykitüntetést. A nehézipari minisztériumhoz tartozó egyéb iparágakban is van előrehaladás. 1949 ós 1954 között a viUamosenergiatermelés 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowattórára emelkedett. Ugyanezen idő alatt vegyiparunk termelése kereken 200 százalékkal fejlődött, ezen belül a foszforműtrágya-gyártás több mint 2-szeresére növekedett. Az ásványolajtermelés kerek félmillió tonnáról 1.118.000 tonnára, az nlumíniumtermelés 14.4 ezer ton. náról 32 ezer tonnára emelkedett. Pártunk II. kongresszusa óta eltelt három esztendő alatt a nehézipar olyan fejlődést ért et, amely elképzelhetetlen egy kapitalista országban. Ilyen fejlődést csak egy szabad ország, szabad dolgozói tudnak megvalósítani. A nehézipar fejlődésének számai a nehézIFolytatás a harmadik oldalon) • » I