Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Képek a szovjet életből AZ MDP C S O NGiRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA x. évf. 105. szam szerda, 1954. május 5. Ara 50 fillér Gondos növényápolássá), gyomirtással a biztosabb, nagyobb terméséri Á növényápolás, gyomirtás fontosságának \ hangoztatása mindig időszerű, de talán sohasem volt még olyan nagy jelentősége, mint éppen most. Hogy miért? Tekintsünk csak kissé körül földjeinken 1954. tavaszán. Nézzük először az őszi gabonákat. A száraz ősz és a nagyon szigorú tél következtében őszi vetéseink nagy része csak kora tavasszal tudott kikelni, de a szeles és rendkívül hideg időjárás következtében az őszi búza fejlődése egészen lelassult. Az őszi árpákból, ami megmaradt is ritka és gyenge. Ugyanakkor a tavalyi csapadékos tavasz és nyár következtében a földek nagyon elgyomosodtak, és a gyommagvak milliárdjai már megindították támadásukat kultúrnövényeink ellen, öszi gabonavetéseinkben rengeteg a kelő és már kikelt gyom. Kultúrnövényeinknek feltétlenül segítségére kell sietnünk, mert a túlerőben levő gyomokkal nem bírnák a harcot. Gyors segítséget nitrogén fejtrágyázással és többízben végzett fogasolással nyujthatunk. Később pedig lelkiismeretesen végre kell hajtanunk az őszi vetések acatolását és a megmaradt nagyobb gyomok irtását is. A gabonaneműek és általában a sűrűn, azaz nem kapás sortávolságra vetett növényeink gyomtalanítása nem könnyű feladat, mert sok munkáskezet igényel. A tudomány ezen a téren is a gyakorlati mezőgazdaság segítségére siet és ebben az évben mér nagyüzemi kísérletek keretében próbálják ki a vegyszeres gyomirtást, amely egyszerű permetezéssel pusztítja ki a gyomokat a gabonavetésekből. Ilyen kísérleteket láthatunk majd a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságának öthalmi üzemegységében is. A következő években tehát ez a probléma már könnyebben megoldható lesz. Ma viszont neki kell állnunk mielőbb, hogy gabonáinkat is megszabadítsuk a gyomoktól. De miben is van a gyomok káros hatása, miért kell irtanunk őket? Ahol gyom nő, ott kiszorul a kultúrnövény, tehát csökken a hasznosítható földterület. Ez a területcsökkenés sok esetben meghaladja a 10 százalékot is. Igy tehát 10 kataszteri hold gyomos gabona, területre nem felel meg többnek 8— 9 kataszteri holdnál. De tudjuk, hogy a gyomok sokkal erőszakosabbak, mint a kultúrnövényeink és a környákükről is elszívják a tápanyagokat és a vizet. A szárazság következtében a talaj nedvessége olyan kevés, amilyen már régen volt. Világos tehát, hogy a gyomok területi részesedcsüknél nagyobb arányban okoznak kárt. Akadályozzák a művelést, szennyezik, sőt egész meg is semmisíthetik a termést. El kell érnünk: minden szemernyi nedvesség úgy távozzon el a talajból, hogy közben kultúrnövényeink a termés képzéséhez használják fel. Az ezévben jelentkező nagymértékű gyomosodás mellett ez az a tényező, amely a növényápolás és gyomirtás jelentőségét messze a mult éviek fölé emeli. Biztosítanunk kell, hogy talajunk a vetés előtt és utána is állandóan porhanyós felületű s gyommentes legyen. Jól előkészített tálajba úgy kell vetnünk, hogy a növényápolási munkákat mindig idejében és gyorsan végezhessük el. Ez viszont csak úgy érhető el; ha a gépi munka lehetőségét teljes mértékben biztosítjuk. Tehát lehetőleg négyzetesen elég széles sorközökkel vessünk. A művelési lehetőségek javulásán túl az idén még azért is óvakodnunk kell a sűrű növényállománytól, mert szárazság idején a ritkább vetésű, nagyobb tenyészterületű növények termelése biztosabb és jobb. Különösen a kukoricák ritkításánál gondoljunk erre. Az egyelést és ritkítást idejében végezzük el, sőt ahol nem tapasztalunk kártevőket, ott inkább hamarabb a megszokottnál. Ezzel is vizet takarítunk meg. Kapálni pedig mindannyiszor kapáljunk, ahányszor a talaj megkeményedik, gyomosodik, vagy repedezik; mert mind a három esetben víz- és tápanyagveszteség következik be. Ne azt nézzük, hányszor saraboltunk, hanem azt, hogy talajunk állandó porhanyós felületű és gyommentes legyen. A kapálás mélysége növényenként és talajonként, sőt a kapálás száma szerint is változhat. Azt kell irányelvnek tekintenünk, hogy a rögös kapálás eredménytelen munka. A kapálás minőségére döntően kihat a kapálógépek beállítása és a kapák élessége is. Az idejében jól elvégzett kapálás, általában a növényápolás és gyomirtás hatalmas termésfokozó hatását azt hiszem nem kel ismertetnem, hiszen azt a dolgozó parasztok már többször tapasztalhatták. Végezetül csak annyit: a mezőgazdaság fejlesztésének hatásos eszköze a jó növényápolás és gyomirtás. Ez legközvetlenebb egyéni érdeke is minden dolgozó parasztnak, s elsők között maga látja hasznát. Posgay Elemér, a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa A lápéi iskolások a vasgy üjlési versenyben Á tápéi iskola ifjúsága a mult év novemberében lezajlott vasgyüjtési hónapban a szegedi járás iskolái között első lett. A mostani vasgyüjtési versenybe is nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a pajtások. Versenyeznek az osztályok és valamennyi tanuló. A mult évi győztes: az V. fiúosztály összeszedte minden ügyességét, hogy most is megőrizze vezető helyét. Ez sikerült is, mert eddig vezetnek. Mögöttük a VI. fiúosztály és a Ill/b. osztály halad. Az elsők között van Szabó Mihály, aki már közeledik a 10 mázsához, szorosan nyomában jár Laci Szilveszter. Még nem tudni ki lesz az első, de lehet, hogy mind a két pajtás túlhaladja a 10 mázsát és mindketten büszkén vi• selhetik majd a „Kiváló fémgyüjtő" jelvényt, Az iskola legapróbbjai is kiveszik részüket a munkából: eddig már több mint 50 mázsa hulladékot gyűjtöttek össze. , A munka közben természetesen sok tervezgetés is folyik. Néhány osztály közös fényképet csináltat, több osztály kirándulásra gyűjti a pénzt. A fiatalok kedvét azonban nagyon rontja, hogy a helyi földművesszövetkezet nem ad a beadott hulladékok után a gyerekeknek jutalombélyeget. A falusi úttörők azt kérik, hogy egyenlő munkáért egyenlő elbírálásban részesüljenek. Tehát necsak a városi úttörők kapjanak jutalombélyeget, hanem a falusiak is. Kasza József, a tápéi általános iskola tanára mai szamunkból: Bidault és Gromiko tanácskozása az indokínai kérdésről 1(iá fokejkaacmó k: í • j Forgó Teréz ifjúI munkás nevét a kon. gresszusi versenyben I

minden nap említi a Szőrme- és Börruha• készítő Vállalat hanI

gos híradója. Meg is érdemli ez a mindig • vidám, dolgoskezu I

fiatat, hogy megdicsérjék. J A 111. pártkongreszI

szus tiszteletére 93 százalékos minőségű 1 munka mellett 215 I

százalékos mennyiségi tervteljesítést vál• lalt. Ezt az eredI

ményt tartotta is hosszú ideig, sőt munkájának minősé| gét 96 százalékra ja; vította. Közben áíI

helyezték a bélelő részlegre, mert sür- átlagosan ott is elért gős volt a munka és te a 190 százalékot. I

éppen egy olyan Néhány napja isügyeskezű fiatal kel- mét visszakerült a • lett oda, mint Forgó hulladékfeldolgozó I Teréz. Meg is mutatta, hogy. a szokatlan munka ellenére is megállja helyét: részlegre, kétnapos műszakra Most a ifjúsági készül, ifjúsági béketalálkozó tiszteletére terveznek az üzem díszesei. Ezen a két napon a kongresszusi vállalását túl akarja teljesíteni Forgó Teamelyet a május 9-i réz ifjú békcharcos. Az ifjúsági béketalálkozóra készülnek az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat díszesei AM ájus 1. utáni napon az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat fiataljai vidáman beszélgettek egymás között az ünnep élményeiről és sok szó esett már a fiatalok nagy béketalálkozójáról, amely május 9-én, vasár, nap lesz és igen szépnek ígérkezik. Az üzem DISZ vezetői nagyon elfoglaltak most. Meleg Jánost, a DISZ-bizottság titkárát a felvetőgép mellett ezer és ezer gondolat foglalkoztatja. Míg a szálak futását figyeli és a minőségre vigyáz, leginkább a háromnapos ifjúsági műsxakra gondol: „a fiatalok lelkes kezdeményezése sikerül-e, az előkészületek ..." ' Háromnapos műszakot terveznek az ifjúsági béketalálkozó tiszteletére. Pár nappal ezelőtt határozták el a fiatalok, — az élüzem ünnepségen beszéltek róla először, ami. kor megdicsérték az üzem vezetői a díszeseket. Sokan jutalmat is kaptak kiváló munkájukért és most azt akarják: az eddigi szintet a menynyiség, de főként a készáru minőségénél tovább tartják, sőt fokozzák. A kongresszusi vállalásaikban, majdnem mindegyikében ott szerepel a munka minőségének javítása. A Il-es szövőpartiban Mészáros Mária ifjúmunkás elsőrendű sző. vetet készít mindkét gépén. Lakó Anlahiéval versenyez. Minőségi eredményük egyforma. de mennyiségben Mészáros Mária egy kicsit lemaradt. Teljesítménye 136 százalék. Lakónénak pedig 1Í5 százaléka van. Nqm is csoda, Lakóné idősebb szövőnő, jártasabb a munkában. De azért Mészáros Máriáról sem mondhatják, hogy ügyességben, elmaradt. A napokban egy fiatal lányt állítottak mellé, hogy ő tanítsa meg szőni. „Ügyes kislány"- — így dicsérte Mészáros Mária, mert •mér az első nap bátran fűzte, kötötte az elszakadt szálakat. Olyan ott. honosán, mozgott a gép körül, mintha mindig ezt csinálta volna. — Jó munkás lesz a barátnőmből —jelentelte ki. — Sokmindenre megtanítom és azt is megengedem mér az ifjúságiműszakban. hogy szabadon kezelje a gépet. Per. sze ügyelek munkájára. Ugy érzem, ezzel készülök legjobban a béketalálkozóra ... Valóban ezzel: szorgalmas, igyekvő munkával. A kongresszusi versenyben 306 huszonnégy éven aluli fiatal közül 269-en tettek felajánlást. Ezt Szűcs Tibor az üzem DISZ-bizottságának ter. melési felelőse tartja nyilván. Ezek a vállalás sok képezik alapját annak, hogy május 9-re, a készáru négyzetméter teiv egy százalékos túlteljesítését ígérte a DISZ szervezete. — Ez az ígéret valóság is lesz, — mondta Szü,-s Tibor — lelkesek és bál. rak a mi fiataljaink. A háromnapos ifjúsági műszaktól sokat várunk. Ez mutatja majd meg legjobban, hogy mire képesek üzemünk DISZ-eséi. Ezidőre békeőrségei is vállaltak a fiatalok es gépükön egy feldiszílelt kis tábla hirdeti majd, egyikükre. Igen ám, de hogy hova és merre mennek majd. kiket kalauzolnak a fiatalok, arról semmit sem tudnak még. Er. re még nem adott választ, fáj koztatást a DISZ városi bizottsága.'... A vendégek és külföldiek szórakoztatásáról is gondoskodik az Ujszegedi Kender-Lenszövő Válla, lat DISZ-szervezete. Táncbrigádot szerveznek, akik műsorukkal teszik vidámabbá ezt a napot városunkba érkező vendégek számára. — A mi alapszervezetünknél öt fiatal lány és két fiú tud népi táncot — mondta Ábrahám Irén, a jil'-as alapszervezet DISZ kik a DISZ békeörök. A titkára- — A többi alap. minőségi munka — ez a szervezetnél Js. kékülnek fontos ' ahhoz, hogy az élüzem szintet továbbra is tartsuk. Eseményekben gazdag napot várnak az Ujszegedi Kender ifjúmunkásai május 9-töl. Mindannyian ott akarnak len ni a béketalálkozón, hogy megismerkedjenek a városunkba érkező vendégekkel külföldiekkel. Czikora Sándor, aki jól ismeri Szeged minden részét, arra is vállalkozott, liogy a várost nem isme. rőknek útmutatást ad. Czikora Sándorhoz hasonló vállalkozó szellemű fiatal sok van a gyárban. Szükség is lesz mindszép számmal ilyén • ifik és a tánebrigádünk népes lesz; — ki is tesznek majd magukért. A készülődésről nem egyformán tudnak az üzem fiataljai, sokan még nem is tudják, hogy mi lesz május 9-én és a nap eseményeiről sincsenek tájékoztatva. Az üzemi DfSZ-bizottságnak, de a városi DfSZ-bizottságnak is gondoskodnia kell arról, hogy a hátralévő né. hány nap alatt, amely még május 9-ig van, megismerjék a gyár fiataljai az egész napot betöltő műsort, a tennivalókkal együtt. A szegedi tsz-ek a jobb jövedelemért használjanak ki 'A' szegedi • termelőszövetkezetek tagjai is nagy kedvvel végzik munkájukat és szép sikereket érnek el. Egyre mélyül bennük az a felismerés, hogy olyan lesz a jövedelem, amilyen munkát végeznek. A gazdag jövedelem elérésének fontos része, hogy tsz-eink oko. san gazdálkodjanak, éljenek a lehetőségekkel. A lehetőségek kihasználásáért, a bővebb jövedelemért folyó munkában értek el kétségtelen eredményeket Szeged termelőszövetkezetei. A Dózsa tsz tagjai az állam segítségével öt holdas új rizstelepet létesitcttck, — nagyobb jövedelmüket €z is szolgálja. Szegeden még soha nem termesztettek rizst és igen helyesen tették a Dózsa tagjai, hogy a rizstermelés úttörői lettek. A sok üzemágú gazdaság kifejlesztése, vagy őppen egy-egy tsz adottságainak kihasználása, mindmind növeli a munkaegységekre jutó pénz- és természetbeni járandóságot. A Haladás tsz tagjai közül számosan kivá-ló kertészek. Most öt holdon újabb faiskolát létesítettek. Nem mondható el azonban általában a szegedi tsz.ekre, hogy felismerték: az adottságok, a lehetőségek kihasználdminden lehetőséget sa bő forrása a gazdagodásnak. Tennivaló ezen a téren akad jócskán. Szorgalmas emberek az Alkotmány tsz tagjai. Azt akarják ők is, hogy munkájuk után szépen jusson az egységekre pénz és természetbeni járandóság. Vájjon jó! fontolóra vettík e a helyi erőforrásokat. lehetőségeket? Nem! A szövetkezetieknek kilenc artézi kútjuk van és ebből mindössze csupán kvltöt hasznosítanak. Olyan vélemény is van az Alkotmány tsz-nél, hogy „azért nem használjuk a kutakat, mert kevés hozzá a munkaerő". Ha gondolkozunk ezen a dolgon, akkor más álláspontra nem juthatunk, csak cr re: ha öntözik például a kukoricát, ugyanúgy meg kell kapálni, mintha nem öntözik, Vagy: öntözéssel és öntözés nélkül nem lesz több a munkaerő. A munka helyes elosztásával, a rendelkezésre álló gépek segítségéve] mindjárt „szaporodik" a munkaerő. Az úgynevezeti Lippai tanyánál is van egy artézi kútjuk. Ezen a részen is terül el egy cukorrépa táblája a szövetkezetnek. Éljenek bátran a lehetőséggel, — öntözzék a cukorrépát is. Baj, hogy az öntözhető területekre jórészt* nem olyan növényféleségeket vetettek, amelyeket öntözni kell. Az úgynevezett Sánta tanya környékén ipari növényt vetettek, —. hiába adja a jó bő vizet ott is a kút. Bosszul terveztek az Alkotmány tsz-ben, s ebben hibás a szegedi tanács mezőgazdasági osztálya is. Miért nem segítették jobban a lehetőségek kihasználásához a' tsz-t? Miért hagyták, hogy kihasználatlanul álljanak az artézi kutak? Legyenek leleményesek a tsz tagjai, ragadják meg mindazt, ami gazdagodásukat jelenti. Ez minden nagyobb nehézség nélkül lehetséges. E munka végzéséhez is adjon fokozottabb segítséget a tanács. Tervezgették a Táncsics tsz-ben, hogy faiskolát létesítenek, hisz alkalmas terület is van ott erre. Do még sincs faiskola. A holt-Tisza ágon kacsatenyéezetet lehetne létesíteni a Táncsicsnak. A kacsato nyésztés is növelné a bevételt. Csak jól szét kell nézni a szegedi tsz-ek tagjainak gazdaságukban, * akkor meglátják, hogy milyen forrásai vannak még a jövedelem emelésének. Kezdeményezzenek árrészen, ne hagyják elsikkadni az adottságokat. A lehetőségek okrs kihasználása egyenlő a bővebb ,'ö. yedelemmell >