Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

GtlMlGVIRORSZIG SZERDA, 1954. MÁJUS 5. Moszkva Ulica, Pravdi-dom 24 Május 5 — a szovjet sajtó napja. Milliók gondolnak ezen a napon erre a címre. A hatalmas palota oromzatán messzire világítanak a PRAVDA szó betfii 8 szerkesztőségi szobáiba véget nem érő áradatban érkeznek a levelek a nagy szovjet ország minden részéből, a világ legtávolabbi pontjairól. A szovjet emberek akkor írnak erre a címre, amikor az egész néppel megakarják osztani örömüket, sikereiket; amikor nyilvánosságra akarják liozní alkotó terveiket; amikor bírálják a fogyatékosságokat, amikor tanácsot kérnek vagy egyszerűen szeretetüket fejezik ki a kommunista párt és a szovjet nép iránt. Vegyük kezünkbe a Pravda bármelyik számát. Első oldalán mindig megtaláljuk a legidőszerűbb, legfontosabb témáról szóló vezércikket. A vezércikk mellett rendszerint három kisebb hasábot foglal el a -Hazánk egy napja- cimfi rovat. A Pravda tudósítói a Szovjetunió valamennyi köztársaságából és területéről sürgönylleg, telefonon, rádió és repülőpostával közlik a nap eseményeit, a szovjet emberek újabb és újabb munkagyőzclmeit. Nincs olyan esemény az országban, amelyről a Pravda ne tudósítana. Az újság második oldala rendszerint a pártszervezetek életével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének kérdéseivel foglalkozik. Munkáslevelezők, falusi levelezők, tudósok,' orvosok, mérnökök, háziasszonyok és diákok írnak a Pravdában. Ismertetik tapasztalataikat, eredményeiket, bírálják a párt és gazdasági szervezetek, kulturális intézmények munkáját. A Pravda a hibákkal szembeni kérlclhetetlenségre, az állami erdekek védelmére, a kötelességek maradéktalan teljesítésére neveli a szovjet embereket. A Pravda széleskörű propaganda-, agitációs- és szervező munkát végez. Hasábjain rendszeresen megjelennek a szövetségi köztársaságok, határterületek pártmunkásainak, a szovjetek dolgozóinak írásai. A Pravda rendszeresen közöl sajtószemlét, foglalkozik a többi újság és a folyóiratok munkájával, helyet ad legjobb anyagaiknak. / A harmadik és negyedik oldalt a külföldi tudósítások foglalják le. Tartalmas, érdekes cikkekben tudósít arról, hogyan virágzanak az európai népi demokratikus országok. Sikeresen építi az új életet a népi Kína. Elmélyülnek az ellentétek az imperializmus táborában. Mindjobban terebélyesedik és erősödik a népek harca a békéért és demokráciáért. A negyedik oldal alján apró betűs szedéssel megtaláljuk a lap állandó rovatainak elnevezéseit. E rovatok munkatársai sokrétű munkával járulnak hozzá, hogy a lap idejében tájékoztassa olvasóit a legfontosabb és legérdekesebb eseményekről. A hatalmas üvegpalotában a szerkesztőségi kollektíva mellett a nyomda dolgozói ís nagyszerű munkával járulnak hozzá az SZKP központi bizottsága lapjának elkészítéséhez. A szerkesztőségből csőpostán keresztül jutnak a kéziratokat tartalmazó tokok a' szedöterembe. A tárcák, cikkek és sürgönyök a szedők, a korrektorok és lektorok kezéből kerülnek a tördelő asztalára. A tördelt oldalakat matricázzák. Itt -elválnak® a matricák útjai. Egy részüket különleges tokokba csomagolva a repülőtérre küldik. A gépmadarak az ország minden részébe elviszik a Pravda matricáit. A helyi nyomdákban azután a matricák felhasználásával kiöntik az oldalakat és helyi hírekkel kiegészítve kinyomtatják a Pravda megfelelő mutációját. A Pravda moszkvai nyomdája számára előkészített matrica rögtön az öntődébe kerüL Az újság egy-egy számának példányaihoz többszáz oldalt kell kiönteni. A rotációs gép, a nyolcvan mcter hosszú gépóriás, óránkint többszázezer példányt nyomtat ki. Ha egyetlen szalagban fognánk össze a papírmennyiséget, amely egy év alatt keresztülmegy a gépen, tíznél is többször átfonhatnánk vele az egyenlítőnél a földtekét. Rövid külpolitikai hírek (MTI) Az öt ázsiai ország — India, Pakisztán, Burma, Ceylon ét Indonézia — miniszterelnöke tanácskozásának befejezése után, Nehru indiai miniszterelnök . nyilatkozatot tett. Nehru kijelentette, hogy — ahogy a miniszterelnökök is leszögezték — „az indokinai kérdés rendezése felé legfontosabb lépés a fegyverszünet lenne". Hozzátette „az ilyen fegyverszünetben legkönnyebben a hadviselő felek egyezhetnének meg, sokkal inkább, mintha más nemzetek is beavatkoznának". Az értekezlet után közölték, hogy az öt miniszterelnök indonéz javaslatra hozzájárult egy afrikaiázsiai értekezlet összehívásához. Ennek megszervezésével SzasztroaMegnyllt a francia parlament ülésszaka Párizs (TASZSZ). A francia parlament május 4-én ismét megkezdte munkáját. A nemzetgyűlés elnökségéhez négy interpellációt nyújtottak be az indokinai kérdéssel kapcsolatban. A május 3-i esti lapok megerősítik, hogy a kedden megnyíló parlamenti ülésszak Indokina és az „európai hadsereg" kérdésének megvitatása jegyében folyik majd le. A „Le Monde" című lap rámutat, hogy az indokínait kérdést illetően Laniel kormányában nézeteltérések támadtak. Ezek a nézeteltérések már korábban is megmutatkoztak és a minisztertanács április 30-án este tartott ülésén ismét megnyilvánultak. Reynaud állást foglalt amellett, hogy késedelem nélkül kapcsolatot teremtsenek Ho Si Minh kormányának képviselőivel. Maurice Schuman külügyi államtitkár és Laniel miniszterelnök szembefordult Reynaud álláspontjával, ' A VIETNAMI NÉPHADSEREG UJABB TÁMASZPONTOT FOGLALT EL DIEN BIEN PHU-BAN (MTI) Az „AFP" Hanoiból származó jelentése szerint a vietnami néphadsereg kedden hajnalban támadást intézett egy támaszpont ellen Dien Bien Phu keleti oldalán. A néphadsereg kétórás küzdelem után elfoglalta a támaszpontot. midzsozsosz indonéz miniszterelnököt bízták meg. • Hétfőn az angol minisztertanács ülést tartott Hírügynökségi értesülés szerint Eden genfi jelentéseit, valamint az indokínai helyzetet vitatták meg. Hétfőn ülést tartott a francia minisztertanács is. Az ülés után kiadott kommüniké szerint a francia kormány ®minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a genfi konferencia végetvessen az indokínai háborúnak-. • PÁRIZS (MTI) Mint az „AFP" illetékes párizsi körökre hivatkozva közli, hétfőn bejelentették, hogy Franciaország tárgyalni óhajt az indiai kormánnyal az indiai területen lévő francia birtokok kérdéséről. Ezzel kapcsolatban Nehrunak javaslatot nyújtottak át. Az indiai miniszterelnök, akt Colombóból hazatérva átutazott Madraszon, közölte a sajtóval, hogy a francia kormány és az indiai kormány között rövidesen tanácskozás kezdődik az említett kérdésről. Bidault és Qromiko tanácskozása az indokinai kérdésről A genfi értekezlet eseményeiről Sajátgyüjtésü rigmusokkal Köszöntik az élenjárókat a kUbekházi kultúrotthon rigmusbrigádjainak tagjai Kübekháza községben január 1-én avatták a kultúrotthont. Azóta fellendült a kultúráiét a községben. A fiatalokból rigmusbrigádokat alakítottak, 8 a brigádok nagy sikerrel szerepeltek a járási bemutatón. A kultúrotthon rigmusbrigádjai most is tevékenyen dolgoznak. Gyakran keresik fel azokat a dolgozó parasztokat, akikre büszke lehet a község: a tavaszi munka és a beadás élenjáróit. Az elmúlt hetekben több mint 40 dolgozó paraszt házába látogattak el vidám dalokkal, táncokkal. Akiknek neve legtöbbször szerepelt a dicsőségtáblán, azoknak yirágcsokrot is vittek. Tóth L. Mihály, Nagy Pál, özv. Kollár Pálné és a többi dolgozó paraszt szeretettel fogadta a köszöntüket. Ellátogattak a rigmusbrigádok a Sarló-Kalapács termelőszövetkezet brigádszállására is és saját gyűjtésű rigmusokkal köszöntötték a dolgozókat. Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke vasárnap Genfben megbeszélést tartott Bidault francia külügyminiszterrel, majd hétfőn visszatért Párizsba. A genfi értekezlet hétfői ülésének szünetében Bidault külügyminiszter az indokínai kérdés vitájának mielőbbi megkezdéséről tanácskozott Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettessel. Genfben biztosra veszik, hogy az indokínai problémával kapcsolatos vitát a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének megérkezése után nyomban megkezdik. A Journal de Geneve értesülése szerint Eden angol külügyminiszter a brit kormány utasítására közvetítő szerepet vállal az indokínai kérdéssel kapcsolatban. Mint a lap hangsúlyozza, Eden a genfi értekezlet második napirendi pontjának megvitatása során javasolni fogja, hogy a béke helyreállítása érdekében osszák fel Indokínát a két fél között. Az angol külügyminiszter ugyanakkor tanácsolni fogja, hogy a küzdő felek kössenek megállapodást azonnali tűzszünet életbeléptetésérőL Május 3-án Genfben BedellSmith, az Egyesült Államok, Eden Anglia és Bidault Franciaország küldöttségének vezetője tanácskozott Nguyen Quoc Dinh külügyminiszterrel, Bao Daj Genfbe érkezett képviselőjével. A tanácskozás után közzétették Nguyen Quoc Dinh nyilatkozatát, amely szerint Bao Daj képviselője ®hajlandó» résztvenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjével tartandó tanácskozáson, de már előre ellenez az Indokínai kérdéssel kapcsolatos minden olyan döntést, amely sértené Vietnam ®függetlenségét, szuverenitását és területi integritását-. Mint a közlemény kiemeli, az említett tanácskozás négy résztvevője között lérejött megállapodás szerint a demokratikus Vietnam részvételének a genfi tanácskozáson nem kell ®jogi elismeréstis jelentenie. Ezenkivül elhatározták, hogy a négy küldöttség — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Bao Daj rendszer képviselői a genfi értekezlet alatt továbbra is kikérik egymás véleményét. Huang Hua, a genfi értekezleten résztvevő kínai küldöttség szóvivője sajtóértekezleten számolt be az értekezlet kedd délutáni üléséről. A kínai szóvivő a többi között kijelentette: a genfi értekezlet keddi ülésén Van Vaithajakon herceg, thaiföldi külügyminiszter elnökölt. Az ülésen Kanada, Hollandia és Etiópia küldöttségének vezetője szólalt fel. Az elnök javasolta: minthogy senki sem iratkozott fel a további ülések szónoki listájára, szerdán és csütörtökön ne tartsanak ülést s ezt a két napot a küldöttségek nemhivatalos érintkezésére használják fel. Az elnök javaslatát senki sem ellenezte és így az értekezlet elfogadta. A legközelebbi teljes ülést pénteken délután fél négy órakor tartják. Pearson kanadai külügyminiszter mindenekelőtt kijelentette, hogy felszólalásának célja: el akarja kerülni, hogy magatartását úgy fogják fel, mintha nem támogatná teljesen az úgynevezett ENSZ-országok politikáját a koreai kérdésben. Közölte: nem szeretné, ha úgy tekintenének rá, mint aki közömbös azokkal a támadásokkal szemben, amelyeket az Egyesült Államok ellen intéztek a genfi értekezleten. Ezekután természetes — mondotta a szóvivő —, hogy Pearson beszéde nem volt egyéb, mint Dulles muUheti felszólalásának helyeslése. Huang Hua leszögezte, hogy a két egymással ellentétes és egymás ellen háborút viselt koreai rendszer csak akkor működhet együtt, ha problémáikat kölcsönös tárgyalások és egvhangúan hozott megegyezés alapján oldják meg. A szóvivő utalt arra, hogy a fontos nemzetközi kérdések rendezése terén is ez az egyetlen észszerű módszer. Példaként a genfi értekezletet említette, amelyen véleménye szerint nem lehetne megoldani a problémákat, ha a kérdéseket a szavazatok többségével döntenékel. Huan Hua ezután Luns holland külügyminiszter felszólalását ismertette. A holland külügyminiszter Pearsonhoz hasonlóan védelmébe vette az amerikaiak koreai agresszióját. A holland küldöttség vezetője is amellett szállt síkra, hogy a koreai kérdést a korábbi ENSZhatározatok alapján oldják meg. Teljesen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt — mondotta a kínai küldöttség szóvivője —, hogy az Egyesült Államok az ENSZ zászlajának cégére alatt nyomult előre egészen Kina határáig. így tehát az Egyesült Államok követett el agressziót és nem Kína, s ezért az ENSZ-nek az a határozata, amely Kínát agresszornak nyilvánította, felelőtlen és mélységesen szégyenletes. Zabe Gabre Heyvot, az etiópiai küldöttség vezetője volt a keddi ülés utolsó szónoka. I PARTÉPIIÉS Útmutatást nyújt a mindennapi nártmunkában Neve a magyar regényírásban a meseteremtő képzeletet jelenti, csengésében benne érezzük a magyar nyelv minden szépségét. Alakja úgy áll előttünk, mint a márciusi napok egyik vezetője, s mint a szabadságharc eposzának megírója. írásaiban egy évszázad nemzeti küzdelmei elevenednek meg, bennük egy ifjú nemzedék optimista hite dalol a szebb magyar jövőről. Regényhősei a legnemesebb hazafias és emberi eseményeket testesítik meg s az emberi alkotóerő határtalan lehetőségeit, az emberi szív mélységes jóságába vetett hitet sugározzák örökfiatal optimizmussal. A romantika sokszínű világa elevenedik meg írásaiban: az egyszerű élet idilli örömei, a tiszta emberi érzelmek, viharos szenvedélyek, a mult varázslatos világa, a képzelet megfestette jövő, rendkívüli emberi jóság, démoni szenvedélytől fűtött rosszakarat, csodálatos szépségű tájak, csodálatos szépségű emberek. A romantika színei vonják be ábrázolt magyar tájait is. Komárom, az Alduna, az erdélyi tájak, a magyar Alföld: csodálatos szépségű vidékekké válnak tolla nyomán., . A magyar népmesék hő1 seit, szerkesztési elemeit, JÓKAI MÓR 1825 -1904 h előadásmódját idézik fel regényei. Az anekdota könnyen folyó stílusában, a művészi szépségre emelt társalgási nyelv egyszerűségével szól hozzánk Jókai. Költészet és valóság keveredik írásaiban csodálatos arányérzékkel, rendkívüli elhihető erővel. A valóság a magyar élet valósága, a mult század emberi, társadalmi viszonyai, életmódja, gondolkodásvilága. De ez a magyar valóság az író korában változásra szorult, s fennmaradásunk attól függött: sikerül-e megmozdítani a magyar földet, elindul-e nemzetünk a haladás útján. De sok szép emberség is rejtőzik ebben *áz életben: a magyar nemesség patriachalis életszemléletében melegség is van. Jókai benne élt ebben a magyar valóságban, s írásai megörökítették belőle, ami szép és nemes, rokonszenvvel ábrázolta a magyarságát megőrző nemesség nemzeti konzervativizmusát, ragaszkodását hazájához, nemzeti hagyományaihoz, de nem kímélte műveletlenségüket. A hazájukat megtagadó arisztokráciát azonban a legellenszenvesebbnek festette le. Humora ragyogó színekkel vonja be ezt az urammagas emberi eszményedért vívott küzdelemben acélos keménnyé kovácsolódik az emberi jellem. Egy egész nemzet is hőssé válik, ha igazi eszmények lelkesítik tettekre, s legyőzhetetlen politikai erő támad, ha a nagy emberi alkotók erkölcsi ereje, magasab|brendű szellemisége magáénak vallhatja a nép bizalmát. Jókai csodálattal adózik a magyar középnemesség szabadságharcos szerepének s újra meg újra felidézi történelmének legdicsőbb tetteit, az elnyomatás éveiben erőt öntve a csüggedökbe, ébren tartva bennük politikai hivatásuk tudatát. De mégsem huny szemet hibáik felett s Mikszáthot megelőzően bemutatja a gentry erkölcsi süllyedésének kezdetét. A kiegyezés után a Kiskirályok című regényében (1885) szánalmas figurát alkot meg a birtokos nemesség hatalmi tudatának képviselőjéről, de elítéli a gentry csak külsőségekben élő szólamos hazafiságát is szembeállítva vele az egyszerű emberek hivalkodás nélküli áldozatos hazafiságát. Egyre kevesebb ezekben az írásokban a kedélyesség, egyre több a szati- • rikus jeleg s mindinkább Hiszen a szabadságért és a közelebb kerül Jókai a kribátyámos kedélyességű világot. Megértő szeretetet áraszt ez a humor.de hangjában benne érzik, hogy olyan világról szól, melytől egyre inkább távolódik az élet. Hazafias gondolkodását azonban át kell menteni a polgári Magyarország épületébe. Jókai olyan korban élt, amely ezzel a valósággal szemben, mégis csak nagyobb valóságnak érezte már a jövőt, s igaznak látta a legragyogóbb fantázia megteremtette elképzeléseket is a magyar ipar és mezőgazdaság felvirágzásáról, a magyar kulturális élet fellendüléséről, a polgári szorgalom Magyarországáról. Az a jövőt teremtő lelkesedés, mely Jókai regényeiben ég, benne feszült kora nagy magyarjaiban, s a reformkor küzdelmeiben és a szabadságharc hősiességében öltött testet. Költészet és valóság, romantika és realizmus határai elmosódtak ebben a korban. A szabadságharcban és reformkori küzdelmekben testet öltött hősi eseményt örökítették meg a Jókai regényalakok. Emberfelettinek látszó hősök ezek, de írójuk jogosan hivatkozott rá, hogy a valóságból léptek be a fantázia világába. tikai realizmus művészi ábrázolásmódjához. A polgári Magyarországért harcolt, de azt szerette volna, ha a kapitalizmus az alkotó ember diadalát, s az emberiség boldogabb életét hozza meg. A pénz lélekromboló, embertorzító világával szemben a természetes emberi élet örömeinek jogát hirdeti. A társadalom hazugságától a természethez menekül, az ember két kezével teremtett világba: a Senki szigetére, ahol a természet békéje, a tiszta család öröme s az alkotó munka megteremti a lélek békéjét. Berend Ivánja pedig megfékezi a romboló elemeket s visszaveszi tőlük az emberiség legdrágább kincseit, a „fekete gyémántokat" hirdetve az emberi szellem határtalan képességeit. Műveiben az igazsáe győz a hazugságon, az emberi jóság mindig diadalt arat. Hőseit végzetes hősöknek tekinti az irodalmi értékelés. Valóban azok, mert eszményeiknek győzede! meskedniök kell s az erőszak legfeljebb ideig-óráig kerekedhetik felibül, de erkölcsi erejüket nem törheti meg. Az emberi jóság feltétlen diadalába vetett hil optimizmusa Jókai legszebb öröksége számunkra. Láng István megyei irodaim/ szakfelügyelő