Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

OílMUGYBRORSZflG CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS 22. A Szántó Kovács János-féle mozgalom hatvanadik évfordulója Ha Ivan évvel ezelőtt — 1894 április 22-én — Hódmezővásárhelyen megmozdult a dolgozó nép. A szegényparasztság, a kubikosok és a téglagyári munkások legöntudatosabb és iegharcosabb tagjai nyílt ellenállást fejtettek ki; megmutatták, hogy szemben állnak a fennálló társadalmi renddel és azt akár harccal is képesek megsemmisíteni. Ez a forradalmi jellegű megmozdulás megmutatta, hogy a századforduló körül a parasztság is forradalmi erőt képviselt, amely ellenállhatatlan erővel mutatkozott meg. A mozgalom igazi jelentőségét az adja meg, hogy ez nemcsak helyi jellegű megmozdulás volt, hanem országos jellegű és jelentőségű is. Erre mutat az a nagy sajtó-visszhang, valamint az a parlamenti vita is, amely a hódmezővásárhelyi eseményeket követte. Az uralkodó osztály képviselői számtalan gyűlést, számtalan ankétot tartottak azzal a nyíltan is hangoztatott céllal: meggátolni, hogy ilyen megmozdulás többet ne fordulhasson elő. De helytelen lenne azt gondolni, hogy ebben kimerül a Szántó Kovács János-féle megmozdulás jelentősége. Jelentősége még a korabeli nemzetközi munkásmozgalomban is jelentkezett. Foglalkozott vele Engels, aki Marx halála után a nemzetközi proletariátus vezetője és teoretikusa volt. Engels 1894 május 15-én Londonból levelet írt a magyarországi Szociáldemokrata Párt 1894 május közepén megtartott kongresszusának. E levelében általános képet adott a századforduló magyar társadalmi helyzetéről és konkrétan foglalkozott a vásárhelyi eseményekkel is. Engels aláhúzta azt a tényt, hogy a Szántó Kovács-féle mozgalom kiemelkedik a többi hasonló megmozdulás közül. Ezt elsősorban azzal érte el, hogy forradalmisógot, lendületet látunk a mozgalomban; ez az, ami elsősorban megkülönbözteti a Szociáldemokrata Párt általános irányvonalától. A Szántó Kovács-mozgalom másik nagy erőssége az, hogy nemcsak a szegényparasztságra támaszkodott, nemcsak a földmunkások vettek benne részt. Bár ezek adták a mozgalom döntő részét és erejét, de ezek mellett már megtaláljuk a munkásosztály első képviselőit is. Szerepük főleg abban összegezhető, hogy megtanították a szegényparasztságot azokra a harci formákra, amelyek a munkásság eddigi küzdelmei alapján szűrődtek le. Itt elsősorban a fokozott szervezkedésre, a politikai életben való közvetlen beavatkozásokra és a szocialista eszme terjesztésére gondolunk. A mozgalom harmadik nagy erősségét abban láthatjuk, hogy a szervezkedés, az egyesülés gondolata tisztán élt bennük. Szántó Kovács első kihallgatása alkalmával ezeket mondotta: »Mi mezei munkások nagy élhetetlenséggel küzdünk a munkásosztály elszaporodása és munkanélkülisége miatt amivel azután a tőkepénzesek és birtokosok visszaélnek. A megélhetés céljából egyletet alapítottunk csoportosultunk". De ezek melleit meg kell állapítanunk a mozgalom korlátait ls. Az agrárszocialista mozgalom, mint parasztmozgalom — egyedül, magárahagyatva nem győzhet. És ekkor Vásárhelyen még nem volt olyan széles ipari munkásréteg, amely képes lett volna irányítóként fellépni. Ezeket a korlátokat még inkább fokozza ideológiai tisztázatlanságuk. (Természetesen itt nem szocialista, marxista értelemben vett kidolgozott ideológiát kérünk számon! Tudjuk azt, hogy a parívrztmozgalmak nem szocialista, hanem demokratikus mozgalmak. Éppen ezért ezek a mozgalmak elsősorban a hűbéri maradványok ellen irányulnak. Ebből következik az ls, hogy ideológiájuk is forradalmi — demokrata ideológia.) Ha röviden érinteni akarjuk ezt a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy alapvető követelésük a földreform kiharcolása volt. Ügy gondolták, hogy a földosztás megvalósításával elejét vehetik minden további nyomorúságnak. Hogy a földosztást mennyire komolyan vették, az kitűnik abból is, hogy Tontosan felmérték: milyen nagyl'igú földet lehet felosztani a vásárhelyi határban és hány földtelennek lehet azt szétosztani. így számítgatták azt, hogy egy-egy rászoruló család körülbelül 4 holdat kaphatna. De azzal is tisztában voltak, hogy ennyi föld — az akkori rossz, feltételek mellett — nem tudja ellátni a család évi szükségletét. Ezért a mozgalomban megtaláljuk azt a gondolatot is, amely elveti a földosztás eszméjét és egy tagban akarja a földet közösen megművelni. Ezt a felfogást főleg azok képviselték, akikhez eljutott a Szociáldemokrata Párt gondolatvilága: ilyen eszméket magánál Szántó Kovácsnál is találunk. Szintén zavaros az a kép, amelyet az állam kérdésében elfoglaltak. Volt egy irányzat, amely köztársaságot akart, volt egy másik, amelyet éppen Szántó Kovács János képviselt. E felfogás szerint: -Nem köztársaságot akarunk. Az új államot belátásunk szerint a nép állal választott vezetők rendezzék be". Ennek a magatartásnak a pozitív magja az, hogy a nép olyan államformában éljen, amelyet ő választ! Ez hadüzenet volt a fennálló rendszer ellen és így közvetve Habsburg-ellenes is volt. És itt kell felvetnünk azt a kérdést is: vannak-e 48-as hagyományai ennek a mozgalomnak? Az tény, hogy a munkásegyletekben és az ezekhez tartozó olvasókörökben Marx és Lassalle mellett Kossuth arcképei is mindig ott volt. Ez azt bizonyítja, hogy 48 hagyományát elsősorban a föld és a függetlenség kérdésében magukénak tartották. És hogy a tömegek ezt milyen komolyan vették, bizonyítja, hogy még Szántó Kovácscsal is szembefordultak, amikor az túlzó -baloldaliságból" megsértette Kossuth emlékét. 1894 április első napjaiban, tartották meg Vásárhelyen ugyanis Kossuth haláláról a megemlékezést. A menetben a szocialisták is felvonultak, — de ebben Szántó Kovács nem vett részt. De *a legközelebbi pártgyűlésen -tévedéséért" az elvtársaktól bocsánatot kért". Ezek az adatok is bizonyítják, hogy negyvennyolc emléke nem homályosult el a földmunkások körében. 1848 és Kossuth emléke elsősorban azt jelentette az agrárproletároknak: a földkérdést igazságosan kell megoldani (földet kell osztani), meg kell szüntetni a még meglévő egyéb földesúri terheket, amelyek még sújtják a szegény népet. De ugyanakkor jelentette azt ls, hogy olyan társadalmi rendet akarnak megvalósítani, ahol egyenlőség uralkodik. A földosztás gondolata mellett ugyanis a mozgalom másik nagy eszméje az egyenlőség társadalmi megvalósításának gondolata volt. Egyenlőséget akartak társadalmi téren minden vonatkozásban: a jog és emberi szabadságjogok terén. Főleg a törvény előtti egyenlőség az, amit nagyon kihangsúlyoznak és amiért állandóan küzdenek. Ide tartozik az is, hogy küzdenek a szavazati jog kiterjesztéséért is. Itt most nem térhetünk ki az események részletes kifejtésére. Csupán annyit jegyzünk meg: a szervezkedés, amely az 1892-es években kezdődött, 1894-re megerősödött. És ez nem utolsó sorban Szántó Kovács János érdeme volt. ö képviselte ugyanis a mozgalmon belül a megnemalkuvós politikát; azt az elképzelést, hogy a fennálló társadalmi rendet meg kell semmisíteni. — forradalom útján is. Ezért a politikai célkitűzésért támogatta a forradalmi nép vezetőjét, Szántó Kovácsot. Köztudomású az is, hogy a mozgalom 1894 április 22-én érte e! a tetőpontját. Ekkor történt, hogy Szántó Kovács letartóztatásakor a felkelt szegényparasztság és napszámosok ostrom alá vették a városházát, melyet csak a huszárszázad váratlan támadása tudott megmenteni az elfoglalástól. Az összeütközésnek egy hősi halottja és igen sok súlyos sebesültje lett! Az uralkodó osztály még Szegedről is hozatott katonaságot, a -rend fenntartására". így akarta a munkásságot megfélemlíteni. De ezen túlmenőleg:-nagy bírósági tárgyaláson akarta megmutatni erejét és akarta elejét venni a többi har sonló megmozdulásnak. A per tárgyalása 1895 márciusában zajlott le. Százhuszonhárom vádlott állt a bíróság előtt. A legtöbb szegényparaszt, napszámos, kubikos, iparos; valamint hét nő és több ifjú vádlott. A bírósági -tárgyalás" azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Szántó Kovácsék igen öntudatosan viselkedtek és a vádlónak minden rágalmát megcáfolták. És ha elképzeléseiket ném is tudták pontosan körülhatározni és nem tudták azt megmondani, hogy milyen a jövő helyes társadalma, mégis tudták azt, hogy az 5 oldalukon van az igazság. Tudták azt, hogy a jövő őket fogja igazolni és az ő elképzeléseiket valósítja meg. Ezért mondhatta el a bírósági tárgyaláson Szántó Kovács híressé vált hasonlatát a diófáról:! „Ha egy öreg ember kimegy a szőlőbe, s az úton talál egy diótJ Jelveszi és valahol elülteti, jót tudja, hogy ő annak a gyümölcsét nem fogja élvezni, hanem a jövő nemzedék. Ugy vagyok én is, tudom, hogy azt, amiért küzdök, én nem fogom elérni, de egy fát akarok ültetni, amely a jövőnek hajtja a gyümölcsöt." Az a diófa, amelyet Szántó Kovács János és hű fegyvertársai elültettek, ma már megerősödött es dús gyümölcsöket hoz. Szocializmust épitő népünk egymásután valósítja meg a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével azokat a célokat, amelyekért Szántó Kovácsék harcoltak. Ezért érdemes felidézni az ő emléküket, mert ezekből további erőt tudunk meríteni nagy célunk: a szocializmus megvalósítására. Bíró József »Irodalmi törvényszék" Szegeden A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja, a Városi Tanács népművelési osztálya és a -Délmagyarország" szerkesztősége elhatározta, hogy megteremti az irodalmi vitának Szegeden eddig nem ismert formáját, az -Irodalmi törvényszéket". Az -Irodalmi törvényszék" a Tiszatáj 1954. évi 1. számát vitatja meg. Az -Irodalmi törvényszék" április 27-én, kedden este 7 órai kezdettel ül össze -a Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúrotthoná* ban. A vitaesten felszólal Halász Előd egyetemi tanár, Madácsy László főiskolai docens, Pósa Péter egyetemi adjunktus. Szekeres László egyetemi tanársegéd. Dér Endre, az írócsoport titkára. Somfai László, a Tiszatáj szerkesztője. Érdeklődőket szívesen látnak. Szovjet fiziológus előadása a bőrgyógyászati klinika tantermében Makaricsev szovjet fiziológus és t eredetű kísérletes hypertonia" címélelmczéstudortiányi kutató 22-én, j mel előadást tart. ma délután 6 órakor a bőrgyógyá- i Érdeklődőket szívesen lát az Orszati klinika tantermében „Kéreg- I vostudományi Egyetem: Olvasóankétot tart a «Belkereskedelem» szerkesztősége Szegeden Pénteken, április 23-án este fél 7 órakor a szegedi kereskedelmi dolgozók részére olvasóankétot tart a „Belkereskedelem" című lap szerkesztősége a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrotthonában a Tolbuchin-sugárúton. Az ankét előadója Szász Endre elvtárs, a „Belkereskedelem" szerkesztőbizottságának tagja, a vitavezető Kószó Károly elvtárs, a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályának vezetője. Irodalmi est Shakespeare születésének 390 éves évfordulója alkalmából A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezete holnap, 23-án, péntek este 6 órai kezdettel irodalmi estet rendez a nagy angol drámaköltő, Shakespeare szüle lésének 390 éves évfordulója alkalmaból. Az irodalmi est előadója a Shakespeare-kérdés országosan ismert szakértője, Pósa Péter egye te* mi adjunktus. Az előadáson Shakespear e-d rámák (Hamlet és á Szentivánéji álom) tolmácsolásával közreműködnek: Kovács János és Pap Teri a szegedi Nemzeti Színház művészet. Az irodalmi estet a Központi Egyetem dísztermében rendezik meg. A fétnQtyűiUs Uímei Értékelve a fémgyűjtés eddigi eredményeit, megállapítható, hogy a, sok szép eredmény mellett országszerte elmaradtunk a fémgyüjtő terv teljesítésében. Vonatkozik ez különösen Csongrád megyére, amely a tizp<jik helyen áll a megyék közötii versenyben — a legutóbbi fémgyüjtő hónapban a második helyen végzett. Szeged város tervének eddig csak 30 százalékát teljesítette vashulladékban és 36 százalékát színes fémekben. Miniszteri rendelet kötelezte a vállalatokat, hogy április 20-ig tartsák meg a fémhulladékkal kapcsolatos üzemtakarítást: Szegeden ennek ellenére több olyan üzem van, amely eddig nem teljesítette a tervben vállalt kötelezettségét és nem adott be egy kiló fémhulladékot sem. Ilyen vállalatok a Csongrádmegyei Borforgalmi, a DÉMA Cipőgyár, a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Erdőgazdaság, a Sertéshizlalda és még több más üzem. A szegedkörnyéki gépállomások közül a mórahalmi, a pusztamérgesi, a deszki gépállomások nem adtak be vas- és fémhulladékot,, holott feltétlenül van selejt fémanyagjuk, de nem törődnek a fémgyűjtéssel. A fémgyűjtés terén további szép eredményeket értek el a Munkaerőtartalékok Hivatala 600-as iskolájának tanulói. Ao Boszorkány-szigeten elsüllyedt repülőgép-roncs kiemelésén kivül vállalták, hogy azokban az üzemekben, ahol dolgoznak, külön vas- és fémgyűjtést rendeznek. A Szegedi Kenderfonógyár, a Délmagyarországi Aramszolgáltató Vállalat, az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat MTH tanulói eddig 37 mázsa vasat és egy egy mázsa rezet gyűjtöttek össze. A lelkes fiatalok a Szegedi Falemezgyárban majdnem 40 mázsa vashulladékot szedtek össze, amely a hatalmas telepen sok helyen a sárba taposva hevert. A következő hetekben az üzemi? vállalati, közép- és általános iskolai DISZ-szervezetek vezetői szervezzék meg a fémgyűjtésben a fiatalságot, hogy város és megyénk lemaradását a vas- és fémgyüjtő hónap végéig — május 5-ig pótolják. A NAP MÉG megfürdeti sugarait a vén Tisza vizében, de korongja egyre lejjebb ereszkedik az ég pere- parasztember a határban mén. Itt az alkonyat. A lá- volt kinn, most hazafelé péi komp lejáróján prüsz- igyakeznek, A szikárabb, kőinek a lovak a szekerek csontosabb, fekete kalapos elölt. Egy vén, kunképü férfi beszél, a mellelte ülő A TÁPÉI KOMPON parasztember körülménye- zömök, kucsmás sen pipára gyújt, s várja aki egykedvűen türelmesen, hogy oda, — a füstöt pipájából, túlsó partra — érkezzen a — Nem tréfálok én, szert az ember haszonra, ha nem .. . módja van ráf — Hát akkor hagy hah Mihály gakda arca tarlom az okosságod, — gúnya. tózkodó, vigyáz, nehogy lódik és magában előre öriil, csorba essék tekintélyén. emberhez, hogy most rajta kapja 11fújja a kezdi a kalapos komp, és ember, jószág át. csontos keljen a vizén. Az öreg '' évek során megtanulta: ha az ember szerencsés, „elkapja" a kompot még itt, ha nem, akkor vár egy bő félórát, amíg visszaér. Ez ellen apelláta nincs. De jön már visszafelé a komp. Percek múltával a lejáróhoz ér és mozgolódnak a várakozók. A révész, vagy ahogy tréfásan egyik-másik a termésben, kukoricám ismerőse hívja: a vízi em- lesz takarosan, ber int egyet karjával. Ez a jeladás, s annyit tesz: tes. sék szaporán rájönni a kompra mindenkinek, aki Tápéra igyekszik. NÓGATJÁK a GAZDÁK a lovakat és jönnek a gyalogosok is. Mindenki fenn a kompon, indulás. Fodrozva — Illés — igy fekete férfi — szép a földemen az újvetésű here, hiszen te is láttad. Mit! — igy büszkéi, kedik és választ sem várva folytatja: — Jó, hogy a kukoricát is elvetettem. Csak ez az éjszakai fagy meg. szűnne, hogy az ördög vinné cl. De hát már júidö. nck kell lenni és remélem, hogy nem csalódok. majd is — Jól mondod Mihály — felel bólogatva, a zömök Illés és szeme a vizén. Kicsit hallgat, aztán, beszél: — EH már előre spóroltam magamnak három mázsa kukoricát, s ezzel is hízhat majd egy disznó az ősszel. Illés hunyorogva nézi játszik a víz, lomhán halad Mihály komáját, nem nagyon érti szavait. Csipkelődve mondja is: a komp, de annál pergőbb a szóbeszéd. Az egyik szekér bakján két parasztember ül, mögöttük egy pirospettyes fejkendős leány, a derékba tett szalmán kupolést. Az kiveszi szájából a pipát és ez már azt jelenti nála, hogy belemelegedett a beszédbe. — Akkor halljad. Volt egy kis hízom, le is tudod. Már most azt a jószágot még a múlt hónapban, márciusban elvittem a bcgyüjtőhclyrc, túlestem az évi sertésbeadáson. Mivelhogy gyorsan teljesítettem a sertésbeadást, jutalomkép. pen három mázsával kevesebb a kukoricabeadásom. AZ ÖREG MIHÁLY haragosan, szinte homlok közepére húzza bozontos szem. öldökét, s jobb karjával legyint. Néhány szava vág, akár a borotva: — Aha... Ahhoz csakugyan sok ész kelleti! Régi komája' nem jön in. dulatba. Ráveti szemét Mihály barátjára és úgy csobog a szava, mint a komp körül a víz: a beAzt hiszi, ha bíztatja Illést a beszédre, elkerüli annak látszatát, hogy okosítják. Markolássza a hajlószárat és fejét elfordítja: — Mondjad cSak Illés, mondd csak! ... Az mondja is, sebesedő szóval, de azért módjával, mert dehogy akarja ö. barátját megsérteni. — Már nc haragudj Mihály, isten látja a lelkem, csak a javadért szólok, hisz' félvállról, hetykén. Egy világért sem . árulná cl, hogy értette komája szavát cs csakugyan nem bolondokat beszélt. A VICA LA NY ott a kocsi derékban fészkelődik és pár bátortalan szóval bizonygatja: úgy van, ahogy Illés bácsi mondla. Apja mérgesen rámordul: „A máriáját, fogd a szád, te lány". Illés nem szól csak hümmög nagy bajsza alatt. Tudja, most, hiába lenne minden szó, mert rátarti, igen rátarti ember Mihály. Pár méterre van már a folyó Tápé felöl rsö partja. A szekéren mindhárman hallgatnak. Mihály gazda arra gondol: „Vagyok én gyerekkorunk óta ismerjük " e™bpr' !".int IIUs' egymást. Jól tudom, van most js hízód. Ha mostáná. ban, a második negyedév, ben beviszed az czévi kötelezettségbe, akkor 260 kiló kukoricával kevesebbet kell beadnod. Ez csak jó. Meg a neved a dicsőség-táblára ke. rülne és a tanácsháza tetején lévő „hangosba" is bemondanák, mint az enyémet, vagy a réti Eperjesi Sándorét. Aztán az ipariak vagy Eperjesi, miért ne kerüljön fel az én nevem is a s?ép táblára. Meg az a 260 kiló kukorica sem kutyafüle. Még a héten — dönti el magában — beviszem a hízói. De én!" A KOMP PARTHOZ ER! Elindul szekerével a járón felfelé Mihály gazda. Illés bársi töri meg a csendet és hogy béküse komáját, dicséri földjén a vetéigyekeznek gépet, ruhafélét, °eket- Antiaz lesz< mintlábbrlit adni, siessünk mi is ellátni őlcet. — De kiokositották!... A íoa, A J^ét ötven, és* körüli saflg hékásl, adás kötelesség. Jobb előbb, — Aztán, hogy spóroltál gyorsan túlleni a sertésbete három mázsa kukoricát, adáson is, mert jutalom hiszen még odébb a ter- jár érte, Ha az év. vége fe- magam gazdája vagyok, mést! De tréfás kedvedben lé viszed, nemi kapsz ked- úgy csinálom, ahogy akavezményt, Miért, na tegyen ram, PjmkLurmlr*- veti pda ha ügyet sem vetne a szavakra, pedig csiklandozza hiúságát a dicséret. Hallgatnak mind a hárman, csak a szekér nyikorog, zörög az alkonyatban.., „ŰJ-. MOIIVAV. SÁNDOR