Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

csütörtök, ,1954. április 22. 5 DELMÜGY3R0RSZAG PÁRTÉLET • A tagjelölt felvételi munka megjavításéval erősítsük pártunkat A iminkósosztclly pártjának állandó kötelessége, hogy új tagokkal, tagjelöltekkel erősítse a pártot, javítsa összetételének minőségét. Ennek gyakorlati megvalósítása a tag- és tagjelölttel vétel. A tag. és tagjelöltfelvétel, a párt egészséges növekedésének biztosítása nem külön feladat, hanem a napi pártmunkátral szorosan Ö3Zs7,"kapcsolódó dolog. A helyes tagjríöltf el vétel és ,a tagjelöltek felvétele taggá — a párt élcsapat jjüegének erősítését, a pártszervezetek erejének nökv«elését is jelenti. A párt erejének növekedésével mind nagyobb feladatok megoldására képes ás sikcjrescn meg tudja valósítani feladatait, a dolgozó nép ügyének képviseletét, lia sorai párthü, lelkes cs bátor kiállású dolgos munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel erősödnek. _ Sok pártszervezetünk ennek az igazságnak tudatában körültekintő módon végzi ezt a munkát. Kisebb arányban vannak azonban olyan pártszervezetek IsJ. ahol még ma sem jelenti a tairjelöltfelvétel felelősségteljes, szerves részét a pártvezetőseg mun kajának. Azok a pártsaervezetek, melyek a párthatározatoknak megfelelően tőrödnek a ta^gjelöltfelvétcllel szembetűnő javulást" értek el c tekintetben. Miután a pártvezetőségek a pártbizaimiak, a népnevelők, a vezetőség tagjainak és a tömegszervezeteknek javaslata alapján megismerttíz — minden körülményt figyelembe véve — a tagjelöltnek alkalmas dolgozókat, meghatározzák a velük való foglalkozás módját, is. A Szegedi Ruhagyárban például, ahol az elmúlt hónapok során állandóan volt tagjelöltfelvétcl — a mai taggyűléseken is le«7, — tervszerűen, olűro meghatározott formában foglalkoznak elsősorban a voaotöség tagjai a leendő tagjelöltekkel. Megismerik véleményüket a pártról, a párt politikájáról. Meghallgatják javaslataikat, megismerik családi körülményeiket. A legjobb pártonkívüli dolgozókat a termelőmunkában ls megkeresik, beszélgetnek velük munkájukról, segítik őket eredményeik elérésében, s elvtársi barátságot fejlesztenek ki a pártszervezet és a dolgozók között. Ezeket a dolgozókat azután beosztják pártoktatásbn, megbízzák őket társadalmi munkával. Ilyen munkával harcos és dolgos tagjelölteket nevelnek és tagjelöltségük ideje alatt is tovább tőrödnek fejlödésükkol a Ruhagyárban, Következetea. rendszeres munka a tagjelöltrelvétel a Szegedi Konzervgyárban, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat Il-es nlapszervezetében, s létszámához viszonyítva a Kötél- és Hálóiizemben is. A Konzervgyárban minden hónapban vesznek fel tagjelöltet és a tagjelöltségi idő eltelte után tagot. A Konzervgyárban elsősorban a fizikai dolgozókat, a tervteljesítésben, a minőségi munkában mindenkor példamutató és jó tömegszervezeti munkát végző dolgozókat veszik fel. A pártszervezeteknél minden taggyűlésen napirenden van a tag- és tagjelöltfelvétel kérdése. Az egész párttagság törődik ezzel a problémával. Ezektől a pártszervezetektől tanuljanak munkamódszert, kitartó szorgalmat, tervszerűséget a tagjelölfelvételi munkában a Gyufagyár, a Vágóhíd, a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat, és más pártszervezetek, ahol az idén még egyetlen tagjelöltet sem vettek fel, különböző nehézségekre és más akadályokra hivatkozva. A valóság azonban az, hogy rosszul végzik ezt a munkát és nem érzik kellő jelentőségét. Külön meg kell említeni az építőipari pártszervezetet és a Sertéshizlalda pártszervezetét, ahol teljesen helytelenül, kapkodva végzik a tagjelöltfelvételi munkát. A 65/1. Építőipari Vállalatnál a rossz politikai munka és a dolgozók nem alapos ismerete oda vezetett, hogy hosszú ideig csak irodai dolgozókat javasoltak felvételre, elhanyagolták a fizikai dolgozók nevelését, s azt mondták, hogy nincs kit felvenni. A valóságban közel másfélezer ember dolgozik az építőiparban a szegedi vállalatoknál s most kezdik csak felvenni tagjelöltnek a kőműveseket, a vasbetonszerelőket stb. Ez is bizonysága annak, hogy igenis vannak minden területen olyan dolgozók, akiknek a helye a pártban volna, de még nem találták meg az utat a párthoz, mert nem törődtek velük. Felelőtlen munkát végez a Sertéshizlalda pártvezetősége a tagjelöltfelvételnél. Nem folyamatosan, hanem rendszertelenül javasolnak tagjelölteket, egyszer egyet, máskor ötöt. A kiválogatást nem meggondoltan és nem a legjobb tudásuk szerint végzik. Felvesznek olyanokat tagjelöltnek, akikről néhány hónap múlva megállapítják, hogy nem alkalmasak a párttagságra, s kizárásra javasolják őket. Mindez elkerülhető lenne, ha a vezetőség és a pártszervezet tagjai tisztában lennének a tagjelölfelvétel fontosságával, éreznék felelősségüket ajánlásaikért és tervszerűen folytatnák a kiválasztás és a nevelés munkáját. Ezekből a példákból látszik, hogy eredményes, megnyugtató munkát azok a pártszervezetek végeznek, ahol nem a könnyebb megoldást választják: a spontán jelentkezést, a válogatás nélküli felvételt, hanem a dolgozók megismerésére törekedve tervszerű nevelő, előkészítő munkával, az egyéni elbírálás érvényesítésével foglalkoznak a tagjelöltnek alkalmas pártonkívüli dolgozókkal. Fokozottabb gonddal kell törődni a tagjelöltfelvétellel, a pártépítés egyik legjelentősebb kérdésével a termelőszövetkezetekben a dolgozó parasztok között. A községekben és a termelőszövetkezetekben is megvan az a lehetőség, ami az ipari üzemekben. Ott is vannak olyan tsz-tagok és dolgozó parasztok, akiknek a pártban van a helyük, csak ebbe az irányba kell őket vezetni. Hiszen azok, akik minden tudásukkal és szorgalmukkal a szövetkezeti vagyon gyarapításáért, a szövetkezet erősítéséért dolgoznak, fegyelmezettek a munkában és tanácsaikkal segítik a tsz vezetőségét — ilyen emberek. Gk a párt által mutatott úton járnak s a párt szava nyomán hajtják végre a párt célkitűzéseit. Ezt teszik azok az egyénileg dolgozó parasztok is. akik példamutató munkával művelik földjüket — küzdenek a magasabb terméshozamért, az egész nép jólétéért és pontosan teljesítik beadási kötelezettségüket. A szocialista társadalom építői ők valamennyien, szeretik népüket hazájukat és szeretik pártunkat is. Ott van tehát az ő helyük az élcsapatban. Ennek az eléréséért is kell dolgozni a tsz és a falusi pártszervezeteknek. A Sertéshizlalda pártszervezetének rossz munkája is figyelmezteti pártszervezeteinket, hogy a válogatás nélküli tagjelöltfelvétel a pártba nem való elemek bekerülését is lehetővé teszi. Alapos, körültekintő munkával végezzék éppen ezért pártszervezeteink a tagjelöltfelvételi munkát, hogy az az ellenség elleni harc és pártunk erősítésének minél hatékonyabb fegyverévé váljon. A lagje'öltfelvélel tehát nem olyan kérdés, melyet kampányszerű feladatnak tekinthetünk. A pártszervezet rendszeres munkája szükséges ahhoz, hogy a legjobbak közül is a legjobbakat tudjuk felvenni pártunkba: jól dolgozó üzemi munkásokat, példamutatóan teljesítő tsz-tagokat és dolgozó parasztokat, s a szocializmus építésében kitűnt értelmiségi dolgozókat. Ezt kívánja pártunk további erőgyarapodása és még eredményesebb harcunk a magyar nép ügyéért, népünk jólétéért. Gera József Az iskolai fegyelemről Ószentivánon pár nap múlva a kukorica vetése is befejeződi k A Pedagógus Szakszervezet központi vezetősége határozatot hozott: „Március, április hónapban Budapesten és minden megyeszékhelyen — a társadalmi szervek bevonásával — ankétot kell tartani az iskolai fegyelem Javítása érdekében." A Csongrádmegyei Területi Bizottság szegedi ankétja Igen érdekes és hasznos volt. Az előadást Kiss Jenő elvtárs, a Megyei Tanács oktatási osztályának csoportvezetője tartotta. Az előadást követő vitából két felszólalást közlünk: Szinok Gábor sándorfalvi általánosiskolai igazgató A falusi általánosiskolák helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fegyelem fokozatosan kialakulóban van, de ifjúságunk magatartása még mindig nem megfelelő. Az iskolai fegyelem,, a tanítási órák fegyelme sem kielégítő. S főleg nem alakult még ki az öntudatos fegyelem. Kirívó esetként említem meg azt, ami nálunk előfordult. A VIII. fiúosztály tanulói novemberben osztályfőnökük távolléte idején — tanfolyamon volt — bejelentették, hogy kilépnek az úttörőcsapatból. Az indok: terhesnek tartják magukra nézve az úttörőfegyelmet. Meg kell mondani, hogy a különböző tanfolyamok miatt ebben az osztályban havonta változtak az osztályfőnökök, változott a csapatvezető is. Az esetet vizsgálva megállapítottuk, hogy a tanulók egy pár hangadó befolyása alá kerültek. Ezekkel egyenként beszéltünk. Az ©önkéntesség© elvére hivatkoztak. (A júniusi párt- és kormányhatározat helytelen magyarázata a felnőttektől a tanulók egy részére is ráragadt.) Megállapítottuk, hogy a rendbontók most is azok közül kerültek ki, akik bizonyos okokból tanévet vesztettek, osztályukban túlkorosak, akik a tanítási órán kívüli időben nincsenek szülői ellenőrzés alatt, vagy olyan szülők gyermekei, akik szembehelyezkednek az állami fegyelemmel. Meg kell említeni azokat is, akiknek baráti körét az iskolából már kimaradt, de a termelőmunkában még el nem helyezkedett, tovább nem tanuló, az utcákon tétlenkedő fiatalok alkotják. Ezek figyelembevételével igyekeztünk a hangadókat egyéni beszélgetésekkel meggyőzni helytelen álláspontjukról, s az osztályfegyelem kialakításában feladatokkal bíztuk meg őket. Ezek a tanulók általában hatnak a többiekre és az állandó irányítás, ellenőrzés mellett meg is fordították az osztály hangulatát. Néhány hét után az újra szervezett őrsökben aktív munka indult meg. A rendbontókkal való egyéni foglalkozás, az osztályfőnöki órák jobb megszervezése, a tanítási órák nevelési alkalmainak következetes kihasználása, a tanulók állandó ellenőrzése, ebben az osztályban is célhoz vezetett. Rosszabb a tanulók iskolánkívüli magatartása. Pár évvel ezelőtt még a megye egyik legjobb falusi DISZszervezete volt a miénk, egyik aktív részese a balkáni ifjúsági találkozó megrendezésének. A régi vezetőségi tagok eltávozása óta azonban alig él szervezeti életet. A vezetőségi tagok állandó és gyors változása miatt elmaradt az új káderek nevelése. A DISZ most nem tudja tömöríteni azokat az ifjakat, akik még nem helyezkedtek el a termelőmunkában. Ezeknek lenne pedig a legnagyobb szükségük a szervezeti életre. Legtöbbször céltalanul, semmittevéssel töltik idejüket az utcán, a mozi előcsarnokában. Kapcsolatot tartanak tanulóinkkal és lazítják munkafegyelmüket, a felnőttekkel szembeni tiszteletlen magatartás példájával nevelnek. Ma még a társadalom sem neveli eléggé kötelességteljesítésre a tanulókat. Felnőttek gyakran mulatnak utcai fegyelmezetlenségeiken. Verekedésre buzdítják a fiúkat. Szülők nem biztosítják az otthoni tanulási lehetőségeket, nem vonják felelősségre a gyermekeket. A szülői ház nemtörődömsége és helytelen fegyelmezési eljárása következtében a nevelők által alkalmazott jutalmazások és büntetések eredménytelenek maradnak. Feladatunk — égetően fontos feladatunk —, hogy a szülőket, egész társadalmunkat családlátogatásokkal, a párt- és tömegszervezetek segítségével megmozgassuk az ifjúság iskolánkívüli magatartásának megjavítására. A kezdő lépéseket már megtettük, ennek első eredménye, hogy csökkentettük a tanulók esti mozilátogatásait, Annus Antal az újszegedi tanítóképző tanulmányi vezetője U özvetlenül a felszabadulás ^ utáni években gyakran hallhattunk ilyenféle — éles iróniával előadott ellenséges megnyilatkozást: ©Most már nincs illem, egymás iránti tapintat, figyelmesség. Nincs is rá szükség, hiszen a kommunista embert a nyers, durva, faragatlan modor jellemzi©. Ez a nyilvánvaló romboló célzatú híresztelés viszonylag gyorsan alábbhagyott, mert egyrészt sok sok gyakorlati példával cáfolhattuk, másrészt, mert mind többen tanultak, olvastak a kommunista erkölcsről. A népi demokrácia elleni vádként hangoztatták és a szülők részéről itt-ott ma is elhangzik még, hogy ©mcst azért rosszabbak a gyerekek, mert megszűnt a hit- és erkölcstan kötelező oktatása©. Dokumentációs anyaggal, de számos, a múltból felidézett példával is bizonyítható, hogy a Horthyrendszer nevelési eredményeiben — mostani eredményeinkhez viszonyítva — sokkal több volt a negatívum. Természetesen nem állíthatjuk, hogy semmi javítanivaló nincs. Tanulóink nagyobb százaléka — s azt hiszem ez országos jelenség — nem ismeri a kulturált magatartás követelményeit. Nem is ismerheti. Ezekről sem otthon, sem az iskolában nem hallottak elegendő mértékben. Azt is meg kell mondani őszintén, hogy gyakran maguk a szülők, néha a nevelők is nélkülözik azokat az ismereteket és tulajdonságokat, amelyek birtokában eredményesebben nevelhetnének. Több esetben reménytelennek látszó helyzet elé kerülnek nevelőink. Nem egyszer azt tapasztalják, hogy kitűnő, vagy jelesrendű tanulók is nyers modorúak, makacsok, hiányzik belőlük a közösségi érzés. Szülőikkel szemben nem őszinték, nevelőiket nem tisztelik, a társadalmi tulajdont nem becsülik. Iskolánkban, az ujszegedi tanítóképzőben már félév előtt kidolgoztuk a kulturált magatartásra nevelés tematikáját és ezt valamennyi osztályfőnöknek átadtuk azzal, hogy minden osztályfőnöki órán legalább 10 percet fordítsanak egy-egy kérdéscsoport megbeszélésére. (Tapasztalatunk szerint ez az idő kevés.) A gyakorlati példákkal illusztrált témák megvitatása rendkívül nagy érdeklődést vált ki tanulóinkból. A még meglévő hibák, hiányosságok folyamatos javítása, a magatartás állandó ellenőrzése azonban — országszerte — akkor lenne még sikeresebb, ha az igazgatók és nevelők időt fordíthatnának a tanú© lókkal való egyéni beszélgetésre, nevelésre. Jelenlegi munkakörülményeink mellett erre nincs mód. Sürgős és fontos tennivalókat kíván a szülők nevelése is. A tanulók gyakran a kettős hatás következtében a nevelők, de a szülők szemében is ©javíthatatlanok«-nak tűnnek. A családi nevelés különösen akkor sikertelen, ha a szülők nem ismerik a szocialista nevelés elveit. Ezeket az elveket viszont csak megbeszélések, előadások, megfelelő könyvek útján ismerhetnék meg. Komoly feladatot vállalhatnának ezen a téren a munkaadók. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben olykor helyt kellene adni nevelési tárgyú előadásoknak is. Ügyes módszert alkalmazva ezek az előadások bizonyára találkoznának a hallgatók tetszésével. Előnyt jelentenének a termelés fokozása szempontjából is, hiszen a kommunista erkölcsöt ismerő dolgozók nyilván nagyobb értéket képviselnek munkafegyelem terén is. összefoglalva: minden iskolában — egységes nevelói eljárással —< elsősorban az osztályfőnöki órákon, továbbá a diákotthonokban sürgősen meg kell kezdeni a kulturált magatartás követelményeinek rendszeres ismertetését. Elsőrendű feladat a társadalom, a dolgozók széles tömegeinek megismertetése a szocialista nevelés alapelveivel. Csak így alakulhat ki jó összhang az iskolai és a családi nevelés közölt. Kiváló minőségű fűszerpaprika és rízsvefőmago! termesztenek a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában A szegedi járás községei között Ószentivánon különösen jó ütemben halad a tavaszi munka. Ezt a sikert a dolgozó parasztok között széleskörben kibontakozott kongresszusi versenynek köszönhetik. A tegnapi napig 1044 hold kukorica .veipei- tetybél -9ŰJ, Jjotóat _ már teljesítettek, így néhány napon belül már a terv túlteljesítésére kerül sor. Ábrahám Péter, Bitó István, Ábrahám Antal, Bódi István, Bódi Mihály és mások már utána vannak a kukoricavetésnek. Ószentiván község dolgozó parasztságának szorgalma kövélésie, méltó,, A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kollektívája — élén dr. Somorjai Ferenccel, az intézet igazgatójával és Obcrmayer Fi nő Kossuth-díjas akadémikussal — a nemesítéseknél, új fajták kitenyésztésénél szép eredményeket értek el. Az országos és világhírű szegedi fűszerpaprika szántóföldi termesztése már 120 éve folyik, de nemesítése csak 35 éve kezdődött. A felszabadulás után nagy léptekkel haladt előre a kutatás és új, tökéletesebb, csípős és csípősségmentes paprikafajtákat nemesítettek ki. A paprika nemcsak étkezési cikk, hanem nagyfontosságú gyógyászati anyagot: capsaicint is tartalmaz. A paprika különben számottevő kiviteli cikkünk is. A nemesítés arra is irányul, hogy minden eddiginél jobb fajta paprikát tenyésszenek, ki. melyben a capsaicin is nagyobb mennyiségben meglelhető. Fontos a csípős és csípősségmentes paprikafajtánál a koraiság, a termőképesség és a festéktartalom fokozása. A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet idén létesült több mint ezer holdas gazdasága nemcsak nemesítést és agrotechnikai kísérletekkel biztosit nagyobb teret a paprikának is, hanem sokkal nagyobb mértékben lehetővé teszi a kitűnő minőségű elit vetőmag termelését. Az intézet tenyészkertjében ezévben hat mázsa csípős és hat mázsa csípősségmentes elit vetőmagot termel, hogy aztán a szaporító gazdaságok egyre jobban kielégíthessék a szükségletet. A nemesített vetőmagok továbbszaporítása már olyan nagymértékű, hogy 1954-től az ország egész fűszerpaprika területét évenként el tudják látni friss, kiváló vetőmaggal Az elmúlt évben hazánkban 48 ezer holdon termeltek rizst. Kitűnő minőségű és biztosan beérő fajták: a tUrkesztáni Dunghan Shali és az Árpa Shali, melyeket hoszszú évekkel ezelőtt kezdtek tovább nemesíteni. A szegedi kutatóintézetben nemesítették ki a szegedi szakállas fajta rizst. Most egyrészt az a feladat, hogy a meglévő fajtákkal azonos tenyészidejű, de azoknál többet termő, erősebb szalmájú, nem pergő, a barnulásos betegségeknek ellenállóbb, még nagyobb fehérje és „B 1" vitamin tartalmú rizst hozzanak létre. Természetesen kísérletek folynak több héttel rövidebb tenyészidejű és így később is vethető fajták előállítására. Arra is törekednek, hogy kisebb vízigényű rizsfajtát nemesítsenek. Jelentős kísérleteket kezdtek a rizs műtrágyázására is. Az elmúlt évben az intézet 20 mázsa „szegedi szakáll"-as rizs elit vetőmagot adott továbbszaporításra. Az idén is jelentős mennyiségű elit rizsvetőmagot termesztenek. A szegcdi intézet tudományos kollektívájának legfontosabb két kutatási feladata: a rizs és a fűszerpaprika tovább nemesítése, s a legalkalmasabb agrotechnikai eljárások kidolgozása. Az intézet kutatói, munkatársai hasznos gyakorlati segítséget is adnak a termelőszövetkezeteknek, dolgozó parasztoknak. A szegedi Dózsa termelőszövetkezet öt holdon rizstelepet létesített. Városunkban a rizstermelés úttörői a Dózsa tsz tagjai. Dr. Somorjai Ferenc, az intézet igazgatója segít abban, hogy a Dózsa tsz-ben jó eredménnyel folytassák a rizstermelést.