Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK. 1954. ÁPRILIS 22. DELMRGYRRORSZAG A LENINIZMUS NAGY ESZMÉI ÉLNEK A SZOVJET EMBEREK TETTEIBEN Két szegedi cipőgyárban, ahol az adósság törlesztéséért harcolnak Lenin nevét írják zászlójukra az egész világ dolgozói a békéért, a demokráciáért,\ a szocializmusért, a boldog jövőért folyó harcban. Lenin alapította és nevelte a kommunisták pártját, a forradalmi marxisták nagy pártját, a dolgozó nép harcos élcsapatát. Lenin eszméitől áthatva a Szovjetunió dolgozói a kommunista párt vezetésével felépítették a szocialista társadalmati , — ^ * 1 'A szovjet nép Lenin útmutatásait követve sikeresen valósította meg a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálásának tervét, s az egykor gazdaságilag elmaradt Oroszországot élenjáró hatalmas szocialista állammá, tette. A kommunista párt és a szovjet kormány Lenin végakaratát teljesítve messzemenően fejleszti a nehézipart, a Szovjetunió békés gazdaságának alapján. A kommunista párt és a szovjet kormány tevékenységének legmagasabb törvénye a nép anyagi jólétéről, a szocialista társadalom állampolgárainak állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítéséről való gondoskodás. A Szovjetunióban egyre újabb gyárak, üzemek, erőművek, vasútvonalak épülnek, a mezőgazdaság egyre újabb gépekkel gazdagszik. Mindez azért történik, hogy a munkások, kolhozparasztok, az értelmiség, az összes szakemberek minél jobban éljenek, anyagi és kulturális színvonaluk állandóan emelkedjen. E hatalmas iparra támaszkodva a szovjet állam most megvalósítja a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésének gyorsütemű jfrogrammját. hogy az elkövetkező két-három év folyamán az ország lakosságát fokozottan .ellássák élelmiszerrel és iparcikkekkel. ' • A nagy Lenin rámutatott, hogy b szovjet állam megszilárdulásának és a kommunizmus felépítésének egyik legfontosabb feltétele a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetsége. 1917-ben a szovjetek összoroszb rszági kongresszusa elfogadta a földről szóló dekrétumot, amelynek értelmében az egész föld össznépi tulajdonba ment át, a földet átadták használatra a parasztságnak, azaz azoknak, akik a földet megművelik. A föld nacionalizálása megteremtette egyik előfeltételét a szovjet hatalom megszilárdításának. s annak, hogy a dolgozó parasztság a szovjet hatalom köré tömörüljön a szocializmus felépíti sére. .4 szocializmus építésének éve' folyamán a munkásosztály és a parasztság szövetsége állandóan s- lárdult. A Kommunista Párt és a szovjet kormány Lenin útmutatásait követve ma is állandóan szilárdítja a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A szocialista mezőgazdaság további gyorsütemű fejleszI

ésében az egész szovjet nép Jelesen résztvesz. A munkásosztály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége biztosította 1917-ben az Októberi Szo cialista Forradalom győzelmét. majd a szocializmus felépítését a jéért folytatott küzdelemben. Szovjetunióban. Ma ez a nagy szö- _ M. Jakovlev vétség biztosítja a kommunizmus építésének további sikereit! il * ií7 A Kommunista Párt a lenini eszméket követve egyetlen testvéri családba tömörítette a Szovjetunió összes népeit, és hatalmas, soknemzetiségű szocialista államot hozott létre. A párt úgy őrzi a szovjet nép barátságát, mint szemefényét, és a dolgozókat állandóan a proletár-internacionalizmus szellemében neveli. A Kommunista Párt és a szovjet kormány likvidálták a cárizmus egyik örökségét: a gazdasági és kulturális fejlettségben meglévő különbséget Oroszország népei és nemzetiségi területek elmaradott népei között. Az ötéves tervek eredményes teljesítése folytán a nemzeti köztársaságokban hatalmas ipar és élenjáró gépesített mezőgazdaság jött létre. Ezen az alapon virágzott ki a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra, fejlődik a tudomány. az irodalom és a művészet. A szovjet népek megbonthatatlan barátságának nagyszerű megnyilvánulásai napjainkban az Ukrajna és Oroszország egyesülésének 300. évfordulójával kapcsolatos össznépi ünnepségek. A szovjet állam következetesen valóra váltja a dolgozók kulturális színvonalának szakadatlan emelésére vonatkozó lenini tanítást. A párt és a kormány most az ötéves terv végéig feladatul tűzte ki az áttérést a Szovjetunió nagyvárosaiban az általános hétosztályos oktatásról az általános tízosztályos oktatásra. A következő ötéves terv folyamán ezt az áttérést az egész országban meg kell valósítani. A szovjet országban megvan minden feltétel a tudomány fejlesztésére. A szovjet tudósok az ismeretek minden területén jelentős felfedezések sorával gazdagították a tudományt. Elsajátították az atomenergia előállításának módszereit. s ezzel megszüntették az Egyesült Államok monopoliumát ezen a téren. A szovjet tudomány fontos feladatokat old meg a mezőgazdaság gyorsütemű továbbfejlesztése érdekében. * ~ A külpolitika terén a Kommunista Párt és a szovjet kormány legfőbb törekvése, hogy biztosítsák a Szovjetunió népei számára a békés munkát, megőrizzék a békét és megakadályozzák egy új háború kirobbantását. A Kommunista Párt és a szovjet kormány állandóan szem előtt tartja a nagy Lenin útmutatásait a szovjet állam és a kapitalista országok tartós, békés egymás mellett létezésének lehetőségéről. Ezen a téren a lenini tanítás az elvi alapja annak a következetes harcnak, amelyet a szovjet kormány a tartós, és szilárd békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytat. A szovjet kormánynak ezt a harcát az egész haladó emberiség támogatja. A leninizmus az egész haladó emberiség harci lobogója az imperializmus ellen, a világ összes népeinek barátságáért, szebb jövör cAprilh 16-án : 105 pár eíp'á feroen /Itlül A Délmagjarországi Cipőgyár dolgozói az első negyedévi tervlemaradás mielőbbi megszüntetése érdekében 80 pár cipővel akarnak naponta többet termelni, hogy az adósságukat letörlesszék. Az első negyedévben főleg a kikészítő üzemrészben maradtak el a munkával. Április 16-án a kikészítőben három munkás hiányzott betegség miatt — mégis 100 százalék fölött teljesítette az üzemrész tervét: 105 pár cipővel termeltek többet. Az eredmény azért is igen jó, mert a hónap elején új modellek gyártását kezdték meg export megrendelésre, amelynek munkálatai még nem elég megszokottak. A DÉMA Cipőgyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy törlesztenek tartozásukból — a három szakmunkás hiányzása, az új modellek nem akadályozhatták meg az adott szó teljesítéséért harcoló cipőgyári munkásokat. A kikészítő kommunistái április 13-án röpgyűlésen tárgyalták meg, hogyan dolgozzanak, hogy szavukat becsülettel állják. A röpgyülésen beszélgetve megértették, hogy rajtuk, a kikészítő üzemrész dolgozóin múlik az egész üzem tervteljesítése. Megértették, hogy az adósság törlesztéséért folyó harcban nekik, kommunistáknak kell élenjárniok, — 14-én már több mint 100 pár cipővel készítettek többet. Az élenjáró kommunistáik példamutatása nyomán napról-napra fokozódott a termelés; április 16-án az üzem 103.2 százalékra teljesítette tervét. Ebben a 103.2 százalékban benne van Kovács Emil javító 120 százalékos eredménye is, aki 13-án még 117 százalékra teljesítette tervét. Jójárt Jánosné mosó, jó teljesítménye mellett a hozzá beosztott új dolgozókat is tanítja úgy, hogy azok április 13 óta naponta 20 pár cipővel mosnak többet. A párttagok nyomában ott vannak a díszesek és a pártonkivüliek is: Halápi Józsefné ifjúmunkás az új modellekből 134 százalékra teljesítette tervét április 16-án. A dolgozók igyekezete mellett a műszakiak is segítik a tartozás törlesztését. A kikészítőben keverve adják ki megmunkálásra a munkadarabokat: a nehezebb modellek mellett könnyebb modelleket is sorolnak, mert vannak olyan modellek, amelyen az egyik reszort kevesebbet, a másik többet dolgozik. A munkadarab kézből-kézbe megy. Ha az egyik reszort több időt tölt el vele, addig a másik állna. Így viszont a modellek keverésével egyformán halad a munka. Április 17-én: 380 pár cipő ierven felül A Szegedi Cipőgyár dolgozói vállalták a kongresszus tiszteletére, hogy naponta 260 pár cipővel termelnek többet, hogy pótolják első negyedévi adósságukat. Április 17-én 380 pár cipővel több került ki az üzemből, mint az eredeti napi terv. Ez az eredmény a dolgozók lelkesedését, gyözniakarását tükrözi, hogy az adósságot mielőbb letörleszszék. Kemény munka eredménye ez a 380 pár többtermelés. Márciusban az üzem dolgozóinak 30 százaléka teljesítette 100 százalékon alul a tervet. Az élenjáró dolgozóknak tehát segíteni, tanítani kellett a 100 százalókon alul teljesítőket, hogy no maradjanak szégyenben: az egész üzem tervteljesítését segítsék. A tanítás nem maradt eredménytelenül: április 17-én már a lemaradt dolgozók kö zül nyolcan érték el a 100 százalékot. Az elmúlt negyedévi tervet a Szegedi Cipő gyár főleg a szakinunkásliiány miatt nem tudta teljesíteni. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban vettek fel új segédmunkásokat, akik idegenek voltak a szakmában és betanításuk sok időbe került. Ezeket a dolgozókat nehéz, fáradtságos munkával tanították akkor, — most pedig már aránylag jó eredményt érnek el. A kezdő szakmunkások szorgalommal, igyekezettel hálálják meg ezt a tanítást, amelyet mutatnak azok a jó eredmények, amelyek nagyban hozzá járultak ahhoz, hogy április 17-én már ilyen kimagasló eredmény szülessen az üzemben. Tram Erzsébet bélésszabász egy hónapi betanítás után március, ban átlagosan 157 százalékra teljesítette tervét; április 17_én 165 százalékos eredményt ért el. Tóth II. Ferencné tűző márciusi 104 százalékos átlag, teljesítményét ezen a napon 116 százalékra fokozta. Gedeon Lászlóné talpbélés szegelő, aki szintén pár hónapja dolgozik a Szegedi Cipőgyárban, 169 százalékos eredményt ért el április 17-én. A Szegedi Cipőgyár dolgozói tehát valamenynyien azon vannak, hogy tartozásukat mielőbb megadják. Ilyen eredmény után joggal lehetnek büszkék arra a levélre, amelyet a napokban kaptak egy budapesti dolgozótól. Dr. Cavaleni Ferencné Vöröskereszt megbízott írta a levelet, és mintha száz és száz dolgozó nő köszönetét tolmácsolná: „Szeretettel köszöntöm a Szegedi Cipőgyár azon dolgozóit, akik ezt a gyönyörű szandálcipöt készítették. Tökéletes, szép munka még a bélése is". Jegyzetek egy kiállításról SOKAK ÁLTAL TÁPLÁLT előítéletet oszlatott el a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály-utcai képtárában megrendezett -Európai kerámiaművesség* című iparművészeti kiállítása. Közismert dolog, hogy városunk dolgozó lakossága mindég őszinte érdeklődéssel kísért minden kulturális eseményt, s ezen belül különösen a képzőművészeli kiállítások iránt tanúsított nagy figyelmet. Felszabadulásunk ünnepének előestéjén, április 3-án nyilott meg ez új kiállítás, amely arra volt és van hivatva, hogy eloszlassa az ember hamis hiedelmét arról, hogy az iparművészet sokkal alacsonyabb értékű művészeti ág, mint például a festészet, mert használati tárgyakat produkál. A kiállítás eddigi megtekintői bizonyosságot szerezhettek a különös gonddal, hozzáértéssel és szeretettel összeállított szekrények előtt, hogy a kerámiaművesség egyenrangú társa minden más művészeti ágnak, mert mindennapi életünket körülvevő tárgyakat igyekszik az ember igényeinek megfelelően alkalmassá tenni arra, hogy a hasznos tárgyak — tányérok, csészék, vázák, hamutartók — szépek is legyenek. A használati tárgyat emeli a művészi ábrázolás magas fokára az iparművészet. A KIÁLLÍTÁS minden vitrinje hűen mutatja be a kerámia-művesség, szinte regényes történetét, amely végigkíséri az embert az egész történelem folyamán. Bemutatja, hogy amióta az ősember a vadászatról áttért a földművelésre. a hús nyárson sütésérő! a gabonafélék lassúbb sütésére, főzésére — ehhez már edényekre lévén szüksége — felfedezte a jól formálható, égethető agyagot. Azóta az agyag mind a mai napig nem hagyta el, bemutatja, hogy a kerámia fogalma már felöleli az őskori agyagedényt is, a mezopotámiai cserép írótáblát, a görög vázát, a római mécsest, a perzsa falicsempét, az olasz, német és francia fajanszot, majd a modern kerámia figurák óriási változatosságát. A kerámia, vagyis az agyagedény nélkülözhetetlen használati tárgya volt az ősembernek, s azért időtálló művészet a kerámiaművesség, mert ma sem tudnánk meglenni nélküle. Kerámia a tányér, amelyből eszünk, a cserép, amelybe virágot ültetünk, a mosdó, amelyben tisztálkodunk, a csempe, ami a konyháink falát burkolja. Ugyanekkor még azt is elmondja a kiállítás, hogy még szükségesebb anyagunk a porcelán, amelynek fel- 1 fedezése és készítése már nem olyan egyszerű, mint a szinte önmagát készen kínáló agyagé volt Mióta, századokkal ezelőtt az olasz Marco Polo Kínából porcelán edényeket hozott Európába, az uralkodók között hatalmas versengés indult meg ilyenek előállítására Nehéz elgondolni napjainkban, hogy olyan tárgyakért, amelyek sokszor észrevétlenül környeznek bennünket — tányérok, vázák, cserepek — ilyenekért valaha királyok versengtek, s hogy néha egy-egy vázáért kincseket, sőt hadseregeket cseréltek el, tudósokat tartottak rabságban, mint például a német Böttgert vagy az orosz Vinovgradovot, hogy porcelán-előállító kísérleteken dolgozzanak, hogy uralkodók legnagyobb kincseik között őrizték a szép kerámia edényeket, amelyeknek alapanyaga önmagában nem értékes, csak az, amit az emberi tudás és zsenialitás adott és ad hozzá. AZ AGYAG MINDÉG művészetre ihlette az embert — mondta a kiállítás megnyitóján Weiner Mihályné, az Iparművészeti Múzeum munkatársa — mert teret adott a legprimitívebb díszítéstől a legfinomabbig. Tudjuk, az edény semmivel sem lett jobb azáltal, hogy az ősember pontokat, vonalakat rajzolt rá, mégis csinálta, nagy fejtöréssel, fáradsággal, mutatva, hogy a dísz, a szépség ugyanúgy kell az embereknek, mint az étel, mert az embereknek a kultúra 1 A kiállítás eddigi látogatói láthatták a spanyol lüszteres tárgyakat, a delfti fajanszokat, a Rajnamenti kőcserepet, az orosz porcelánt, mely mind-mind remekmű a maga nemében. Nagy művészeti kultúrájú népek sok évszázados közös munkája alakította ki nemes stílusukat, formáik, díszítményeik, színeik összhangját, amelynek a művészei műveikben közös, szép nemzeti ízlésnek adtak hangot. A kiállítás látogatói ugyanakkor, amikor bizonyságot szereznek a kerámia-művesség egyenrangú művészi voltáról — más művészetek mellett — büszkén állapíthatják meg, hogy a kerámiaművesség kiállított remekei mögött nem maradt el a magyar kerámia sem, hogy a nemzeti elnyomás idején nehezen fennmaradt pápai, tatai, budai keménycserép gyárak, a sok hányatást átvészelt, majd világhírességgé nőtt herendi vagy a világon páratlan jellegzetességeket felmutató pécsi, zsolnai gyár termékei méltán sorakoztak az olasz, német, orosz, francia porcelánok mellé, s megérdemelten szereztek és szereznek napjainkban is dicsőséget hazánknak. A KIÁLLÍTÁSNAK már eddig is igen sok látogatója volt. Használják fel a kiállítás hátralévő időtartamát azok, akik nem jutottak el addig, • hogy megtekinthessék. Értékes tudással gazdagodva emlékeznek majd erre a látogatásukra, .Jszen a kiállítás a kerámia-művesség, az emberi művelődéstörténet egyik után érzett szomjúságát nem elégíti ki egy pusztán funkcióját teljesítő | legszebb részét foglalja magában, használati tárgy. " _ ij A Pécsi Egyetemek és Főiskola kullúregyüttese szegedi vendégszereplése Az elmult évben az Agrártudományi Egyetem kezdeményezésére elindult az egyetemi és főiskolai kultúresoportok közötti tapasztalatcsere. Most a Pécsi Egyetem nemcsak kultúrcsoportját küldi el, hanem egybeköti szakmai tapasztalatcserével is. örömmel üdvözöljük a Pécsi Egyetemek és Főiskola kezdeményezését, hiszen az ilyenirányú ténykedés nemcsak a kultúresoportok munkájának rugója, hanem a jól megszervezett szakmai tapasztalatcsere is igen hasznos lehet mindkét fél számára. De nagymértékben elősegíti azt is, hogy a különböző városok egyetemi és főiskolai dolgozói és hallgatói jobban megismerhessék egymást. A pécsiek szegedi programmja igen gazdag. Április 24-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel mutatják be műsorukat a Központi Egyetem dísztermében, melyet reggel 4-ig tánc követ. Egyben alkalom nyílik arra is, hogy az asztaloknál baráti beszélgetés közben ' ismerkedhessenek a két város egyetemi dolgozói és hallgatói. Műsorukban operarészletek, kórusművek és népi játékok szerepelnek. Április 25-én, vasárnap délelőtt 10—12-ig a kultúresoportok tapasztalatcseréje lesz a Központi Egyetem dísztermében. Este fél 8 órai kezdettel pedig szintén a Központi Egyetem dísztermében megismétli műsorát a pécsi együttes. Április 26-án, hétfőn intézetlátogatások és szakmai eszmecserék lesznek. A pécsiek — mint azt a jó vendég szokta — viszontlátogatásra hívták meg a Szegedi Egyetemeket és Főiskolát. A meghívásnak május hónapban szándékozunk eleget tenni. Törköly Péter