Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

BELMDGYBRORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS ». r . Az Eszakatlanti Szövetség — és ami mögötte van Holnap, április 23-án, három nappal a genfi értekezlet megnyitása clottt kezdődik meg az Eszakatlanti Szövetség legfőbb szervének, a tagállamok külügy minisztereiből álló Atlanti Tanács ülése. Az Atlanti Tanács elsőízben ül össze azóta, hogy a Szovjetunió kormánya március 31-1, a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékében bejelentette: hajlandó résztvennl az Eszakatlanti Szövetségben. umely ezesetben újra, egy szövetségben egyesítené a Hitler-ellenes koalícióban resztveit államokat és fgy elvesztené békeellenes Jellegét. Mint Ismeretes, a nyugati hatalmak a mai napig sem válaszoltak a szovjet kormány Jegyzékére. Alább közöljük B u z a László egyetemi tanár, akadémikus cikkét az Északatlanti Szövetséggel kapcsolatban. AZ ÉSZAKATLANTI SZÖVETSÉG az Amerikai Egyesült Államoknak, Kanadával és a nyugateurópai kapitalista államokkal kötött katonai szövetsége a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló éllel. Az Északatlanti Paktumot 1949 április 4-én Washintgonban írták alá az érdekelt államok: az USA és Kanada, továbbá Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Izland és Portugália. A felek egyhangú határozattal minden más európai államot is meghívhatnak a paktumhoz való csatlakozásra. 1951-ben az USA javaslatára Görögország és Törökország is felvétetett az Eszakatlanti Szövetség teljes jogú tagjai közé. Már előbb, 1950-ben megtették az első lépéseket Nyugatnémetországnak az Északatlanti Szövetségbe való fokozatos beépítésére. Az imperialista hatalmak azért látták szükségesnek, hogy NyugatNémetországban a tőkésosztály által vezetett külön állami szervezet jöjjön létre hogy a Német Szövetséges Köztársaság, mint formailag önáiló állam legyen az Északatlanti Szövetség kötelékeibe felvehető és szolgálhassa a német támadó erő felszabadításával ós megszervezésével az ő érdekeiket. Az elgondolás kezdettől fogva az volt, hogy a német haderő, mint az úgynevezett európai védelmi közösség (Franciaország Olaszország, Nyugat-Németország és a Benelux államok) közös hadseregének, az úgynevezett európai hadseregnek része kapcsoltassák be az Eszakatlanti Szövetség katonai erejébe. A NYUGATI kapitalista államok, elsősorban Franciaország, bizalmatlan volt a német hadsereg újraszervezésével szemben. Ezt a bizalmatlanságot szerette volna eloszlatni «z az elgondolás, hogy a német haderőt nem mint önálló hadsereget, hanem mint egy közös európai hadsereg részét állítsák fel. Persze ebben a közösségben résztvevő államok — így Franciaország is — elvesztenék katonai önállóságukat és szuverénitásukat. A német agreszszív erők viszont a közösségen belül rövid idő alatt magukhoz ragadnák a vezetést, azért hogy így ismét katonai nagyhatalommá válhassanak. A2 Eszakatlanti Szövetség államai Nyugat-Németország bevonásával összefüggő tömböt alkotnak, amely messze túlnyúlik az atlanti államok körén. Olaszország, mely megalakulása óta tagja a Szövetségnek, nem atlanti állam s még kevésbbé lehet Görögországot és Törökországot annak minősíteni. Az eszakatlanti támadó tömb nagyon élesen jelöli meg azt a területet, amelyet az imperialista államok a felvonulás és a támadás területének szemeltek ki a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen, Az Északatlanti Paktum magát kifejezetten védelmi szervezetnek mondja, de rendelkezései semmi kétségét nem hagynak fenn aziránt, hogy a Szövetégnek a védelem leple alatt agresszív céljai vannak. Az Eszakatlanti Paktum értelmében, ha egyikük nézete szerint a felek \ alamelyikének területi épsége, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyeztetve van, a felek tanácskozásra jönnek össze. A tagállamok tehát már akkor akcióba lépnek, ha egy állam veszélyeztetve érzi magát. A konferenciának nem az a célja, hogv a veszélyt az érdekelt államok közötti megegyezés megkönnyítésével békés úton elhárítsa. A konferenciának csak az a célja, hogy a tagállamok együttes ákcióját megszervezze a „veszélyeztető" állam ellen, vagyis, hogy a veszélyeztetettségre hivatkozva — esetleg annak teljesen alaptalan ürügye alatt — támadást indítson. Ez a rendelkezés nagyon élesen leplezi le a paktum agresszív jellegét. A felek egyike ellen irányulónak minősül az a támadás, amely őket Európában, Franciaországban algíri dépariment-jában, az általuk megszállva tartott területen, a Rák-térítőtől északra fekvő szigeteken vagy e területen tartózkodó hajóiik és i epülögépoik ellen irányulva éri. a paktum Tanácsot is szervezett dések megtárgyalására. E Tanácsban mindegyik fél egy taggal van képviselve. A Tanácsot úgy szervezték meg, hogy bánmikor gyorsan összeülhessen. A Tanács segédszerveket is létesíthet; a paktum értelmében azonnal szerveznie is kellett egy védelmi bizottságot, amely támadás esetén a szükségesnek látszó rendszabályokra nézve javaslatokat tesz. A SZOVJETUNIÓ KORMANYA 1949 március 31-én, tehát még a paktum aláírása előtt diplomáciai képviselői útján jegyzéket nyújtott át az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányainak az Északatlanti Paktum tárgyában. Ez a memorandum megállapítja, hogy a Paktum március 18-án közzétett szövege mindenben megerősíti a Szovjetunió külügyminiszterének már január 29-én tett kijelentését, t. i., hogy a paktumnak támadó célja van s hogy flagrans ellentétben áll az ENSZ alapelveivel és céljaival, valamint azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az USA, Nagy-Britannia és Franciaország más szerződésekben vállalt. Az egyetlen nagyhatalom, mely nem tagja a Paktumnak, a Szovjetunió. Ezt a kizárást csak az a tény magyarázhatja meg, hogy a Paktum a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul, amint ezt az USA, Nagy-Britannia és Franciaország hivatalos képviselői meg is erősítették. A Paktum nem megerősíti az ENSZ-t, hanem ellenkezően annak aláásását célozza, mert egy külön államcsoport szervezése nemcsak nincs összhangban az ENSZ célkitűzéseivel és alapelveivel, hanem az alapokmánnyal határozottan ellenkezik. A RÉSZTVEVŐ ÁLLAMOK és azok nemzetközi jogászai szeretnék az Északatlanti Paktumot úgy állítani be, mint amely az alapokmány rendelkezéseivel összhangban áll. Egyesek olyan regionális — vagyis helyi jelentőségű — egyezménynek minősítik, amelynek kötését az alapokmány megengedi. Ez az álláspont azonban tarthatatlan. mert a paktumnak nincs regionális jellege. Az általa létrehozott unió a föld mindkét felén fekvő államokat ölel fel, s nem regionális problémák megoldását célozza. A Paktum felölel olyan államokat is, amelyek az ENSz-nek nem tagjai: Olaszországot, és Portugáliát. Pedig az alapokmány csak a tagállamok egymás közötti regionális egyezményeit ismeri el a helyi jellegű viták elintézésére, mintegy azért, hogy magát az ENSz-t az ilyen helyi jellegű viták tárgyalása alól mentesítse. Mások az alapokmány által is megengedett önvédelem jogára hivatkoznak az Északatlanti Szövetség védelmében. Az önvédelem jogát az alapokmány tényleg elismeri. De önvédelemről csak a már bekövetkezett támadás esetén lehet szó és csak addig, amíg a Biztonsági Tanács nem teszi meg a védelemre szükséges intézkedéseket, amelyek megtétele a kollektív biztonság elvének folyamányaként az ő kizárólagos feladata. Az Északatlanti Szövetség célját és jelentőségét akkor tudjuk igazán megérteni, ha figyelembe veszszük, hogy 1951. július 13-án az USA, Ausztrália és Üj-Zéland egyezményt írtak alá a csendesóceáni térség „védelme" tárgyában s hogy ugyanez év augusztus 8-án az USA hivatalos közlése szerint a Fülöp-szigetekkel is kölcsönös „védelmi szerződést" kötött. Az 1951. szeptember 9-én a külön japán békeszerződés aláírását követően San-Franciscóban aláírt japánamerikai egyezmény, az amerikai légitámaszpontok szaporítása idegen államok területén, valamint az USA-nak a kémek és diverzánsok pénzelésére irányuló 1951. október 11-i törvénye, mind olyan események, amelyeken keresztül nézve még leplezetlenebbül áll előttünk az Északatlanti Paktum agresszív jellege. AZ ÉSZAKATLANTI PAKTUM ezekkel az utóbb történt eseményekkel egvütt világos megnyilatkozása az Egyesült Államok által hirdetett erő politikájának. Az erő politikája az erőszak politikáját jelenti, és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák körülzárását és katonai erővel való megtámadását célozza. Az USA uralkodó körei nem vesznek tudomást arról, hogv „erőpolitikájuk" Koreában csúfos kudarccal végződött, hogy a berlini négyhatalmi értekezlet, s a küszöbön álló genfi értekezlet az erő politikájával szemben a megegyezésen nyugvó, békés politikát helyezte előtérbe. Dacára annak, hogy az egész emberiség egyre határozottabban foglal állást a harmadik világháború kirobbantása ellen, az USA tovább folytatta világuralmi törekvésének erőhatalommal való megvalósítását. Ezt a törekvését Európát illetőleg az Északatlanti Szövetség útján kívánja megvalósítani. Búza László egyetemi tanár, akadémikus A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka A Nemzetiségi Moszkva (TASZSZ). Április 20-án Moszkvában a Kreml-palota nagytermében tartotta első ülését a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nemzetiségi tanácsa. A teremben valamennyi szövetséges és autonóm köztársaságból, nemzetiségi körzetből és autonóm területről érkezett küldöttek gyűltek össze. A jelenlévők lelkes tapssal üdvözölték az elnökségben megjelent K. J. Vorosilovot, N. A. Bulganyint, A. I. Mikojant és N, M. Svernyiket. Az ülést a nemzetiségi tanács legidősebb küldötte, Auguszt Kirhenstejn professzor, a Lett Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Kirhenstejn küldött arról beszélt, Tanács ülése hogy a szovjetország új fellendülés szakaszát éli. Büszkék vagyunk iparunk, me-> zőgazdaságunk és kultúránk vívmányaira — mondotta — de nem szabad megnyugodni sikereink láttán, hanem bátran előre kell haladnunk, újabb és újabb győzelmeket kell kivívnunk a kommunizmus építésében. A nemzetiségi tanács meghatározta az ülésszak munkájának napirendjét. A napirendi kérdések között szerepel a Szovjetunió 1954 évi állami költségvetése. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács április 21-én délelőtt 10 órakor tartja együttes ülését. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése A genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség tagjai Moszkva (TASZSZ). Moszkvában, a nagy Kreml palotában folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. Szerdán a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülése meghallgatta Arszenyij Grigorjevics Zverjevnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének beszámolóját a Szovjetunió 1954 évi állami költségvetéséről. Az ülésszakon közölték, hogy G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke bejelentette: a kormány az alkotmánynak megfelelően benyújtja lemondását. Az ülésszak egyhangú határozatot hozott, amellyel megbízta G. M* Malenkovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét: tegyen javaslatot a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a kormány összetételéről* Az ülésszak megbízta a Szovjetunió Minisztertanácsát, maradjon továbbra is hivatalban, amíg a jelen ülésszak jóvá nem hagyja az új kormány névsorát; Tudnivalóit ai egyetemek esti- <s levelexőtagozatára való felvétellel kapcsolatban Az 1954—55. tanévtől kezdőden esti- vagy levelező tagozat első évfolyamára csak azokat veszik fel, akik érettségivel, vagy egyéb középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Minden jelentkezőnek felvételi vizsgát kell tennie. A felvételi vizsgára bocsátás előfeltétele a választott szaknak megfelelő területen eltöltött kétéves üzemi gyakorlat. A tudományegyetemre azok a dolgozók is felvételt nyerhetnek, akiknek nincs ugyan kétéves gyakorlatuk, de munkakörük szükségessé teszi az egyetem vagy főiskola elvégzését. A felvétel korhatára az esti- és levelező tagozatokon 22—40 év, A felvételi vizsgákat az esti- és levelező tagozatokon egyaránt április 26 és május 20-a közt tartják. Az egyes jelentkezők írásbeli és szóbeli vizsgáját egy napon tartják. A felvételi bizottságok döntését június 15-ig közlik a jelentkezőkkel. A felvételi bizottságok döntése ellen 1954 június 30-ig lehet fellebbezni az illetékes rektorhoz (igazgatóhoz) címzett és a kar tanulmányi (levelező oktatási) osztályán benyújtott fellebbezéssel. A rektor határozatáról az illetékes kar legkésőbb augusztus l-ig értesíti a fellebbezőt, cA ma megnyíló Szántó JCováes (JánoianlékkiáUitáiiaL kezdődik az emiikkél Jóé dm ező oáiár/tefyen Moszkva '(TASZSZ). A legközelebbi napokban V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere Genfbe utazik a külügyminiszterek értekezletére. amelyet a berlini értekezlet határozata alapján hívtak össze. V. M. Molotownl együtt utazik Genfbe A. A. Gromikó és V. V. Kuznyecov külügyminiszterhelyettes, P. F. Jugyin pekingi, G. N. Znrubin washingtoni. Sz. Vinogradov párizsi, Sz. P. Szuzdaljov koreai szovjet nagykövet, N. T. Fedorenko, A. A. Szovoljev, L. F. Iljicsov a Szovjetunió külügyminisztériumi kollégiumának tagjai, valamint P. A. Lavrisesev, K. V. Novikov és más tanácsadók szakértők. és I nagy munka idején fokozottan godoskodnak mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásáról Az egészségügyi minisztérium gyenek a konyhák és a konyhán fontos utasítást adott ki a tava-, dolgozókat az előírt szűrővizsgálat szi és nyárj mezőgazdasági mun- nak vessék alá. kákkal kapcsolatos egészségügyi feladatok végrehajtására. A minisztérium részletesen meghatározta a körzeti orvosok teendőit, a többi között felhívta a figyelmet az ivóvíz-ellátás zavartalanságának. n tiszta szállások biztosításának fontosságára, valamint az üzemi konyhák egészségügyi követelményeinek rendszeres ellenőrzésére. Az utasítás szerint az állami egészségügyi szolgálat dolgozóinak. de a társadalmi akiiráknak is, folyamatosan ellenőrizniök kell, betartják-e a mezőgazdasági dolgozók egészséges élet- és munkakörülményeit bizlosiló előírásokat. Az utasítás szerint a körzeti orvosoknak az egészségügyi állandó bizottságok segítségével szoros kapcsolatot kell kiépíteniök a területükhöz tartozó termelőszövetkezetekkel, gépállomásokkal, állami gazdaságokkal és az egészségjgygyel kapcsolatos feladatokat jóelőre meg kell beszélni a szövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok vezetőivel. Különösen fontos az. liogy jól oldA biztonságos munkakörülmények megteremtése érdekében gondoskodnak arról, hogy minden munkahelyen legyen elsősegélynyújtó-felszerelés és minden brigádnál kötözőszer. A minisztérium utasítása intézkedik arról is, hogg a körzeti orvosok a nagy mezőgazdasági munkák idején a dolgozók igénycinek megfelelően módosítsák rendelési idejüket, hogy a mezőgazdasági dolgozók munkaidökiesés nélkül jussanak orvosi kezeléshez. Ezért a körzeti orvosok az esti órákban is rendeljenek és a gyógyszertárak június 1. és szeptember 1. között az orvosok rendelési idejétől függően tartsanak nyitva. A minisztérium utasítása szerint a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének megkönnyítésére idény bölcsődéket kell üzembehelyezni és működtetni. Végül arról intézkedik a minisztérium utasilása, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munkák megindulása előtt egészségügyi fölvilágosító előadásokat tartsanak Ma hatvan éve, hogy Szántó Kovács Jánost, a mult századvégi agrárszocialista mozgalmak egyik vezetőegyéniségét letartóztatták, moly tény a vásárhelyi városháza megtámadását vonta maga után. Az egész ország megsmlékezik e bátor ősökről. és magáról Szántó Kovács Jánosról. A TTIT cs a vásárhelyi tanács emlékhót keretében emlékezik a hatvan évvel ezelőtt történt eseményekről. A Szántó Kovács János-emlékhét ma délután 5 órakor, a Tornyai .Tános.múzeumban megnyíló emlékkiállítással kezdődik, melyen a városi pártbizottság nevében Retkes István elvtárs, párttitkáe mond beszédet. Az emlékkiállítással párhuzamosan Tornyai Jánosnak, a nagy magyar festőnek a paraszti élettel kapcsolatos alkotásait is bemutatja a múzeum igazgatósága. Az emlékhét pénteki műsora: délután 6 órakor tárlatvezetés a kiállításon az üzemi dolgozók "részére. Kapálják a zöldborsót az algyői tangazdaságban Az algyői tangazdaság dolgozói közül számosan tettek munkafelnálni, ugyanakkor kevesebb üzemanyagot is fogyasztanak. Sürgőajánlást pártunk IIL kongresszusa sen kérik tehát a boronát és tártiszteletére. Tanács István elv- csat, hogy gépeiket a jövőben jobtárs munkacsapata például azt vállalta, hogy az algyői-farkiréti üzemegységben a tavaszi növénytermesztési és kertészeti munkában gyümölcsöztetni tudják. Az algyői tangazdaság az összes tavaszi munkákat időre befejezte. 237 hold területen felültrágyáztuk kat 120 százalékban teljesítik. A az őszi kalászosokat. 398 holdon munkacsapat azonban 162 százaié- befejeztük a tavaszi vetést is. Elő^iiatees.1 élttaesfl*.- Iktffi* • megögwláúRR 4<Hg*W részére. kos eredményt ért el. Szabó Fe rencné munkacsapata a baktói üzemegységben arra tett ígéretet, liogy a kertészeti és mclegágyi munkálatokat 120 százalékban teljesíti. A munkacsapat teljesítése ezzel szemben 157 százalék. Pálföldi Márton fogatos mun. kacsapata 125 százalékos munkateljesítményre tett felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. Teljesítésük 142 százalék lett. Herold Lajos és Tornyai József traktoristák párosversenyben vannak Dicső József és Kormos Mihály elvtársakkal. Munkateljesítményük 140 százalékos. Az a nézetük azonban: még ennél is nagyobb teljesítményt értek volna el, ha a földművelésügyi minisztériumtól idejében megérkeznek az ígért boronák és tárcsák. Az összekapcsolt gépekkel ugyanis traktoraikat jobban ki tudták ,vo]n« hasz-l készítettük a talajt 240 hold öntözéses kertészeti területünkön is. 1500 melegágyi ablakaljban szépen fejlődnek a kultúrnövények palántái. 30 hold sárgadinnye magjai is kikeltek már a melegágyban. Jól felkészültünk a kapálásra is. Sőt megkezdtük 30 hold zöldborsó első kapálását. Az április 15-i üzemi gyűlésen pártszervezetünk és MEDOSZ szervezetünk értékelte a tangazdaság dolgozóinak munkafelajánlását, ennek nyomán dolgozóink újabb vállalásokat tettek. Erdei János elvtárs munkacsapata például Tanács István elvtárs munkacsapatát hívta ki versenyre. Az Erdei-munkacsapat ígéretet tett arra, hogy túlszárnyalja Tanács elvtárs munkacsapatának eddigi 162 százalékos teljesítményét, Lele András