Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 11. DcLMAGYIRORSZIG A „FÁK HETE" A szeszélyes, szeles április havában a természetet szerető dolgozók figyelmüket a fák ébredése felé fordítják. Április 5—11-e közötti időt az egész országban a »Fák heté«-nek nevezik. Ezen a héten ezrével ültették az országban a fiatal facsemetéket. Szeged utcái is új színt kaptak. Üj, fiatal facsemetékkel gazdagodtak a külvárosok utcái. És az új kis csemeték az új élet szimbóliumát ébresztik fel a munkába siető dolgozók érzéseiben. De komor arccal és mélységes bosszankodással állnak meg egy-egy kettétört kis facsonk mellett. Tegnap ültették... Az országnak csak 12 százaléka erdő. Ez igen kevés és emiatt fából behozatalra szorulunk. A mult átkos rablógazdálkodása következtében fenyegeti a magyar földet a szárazság és teszi bizonytalanná a terméshozamunkat az aszály. A felszabadult por a tbc. terjesztőjévé vált. Ezek ellen küzd népi demokráciánk erdősítési tervével. Ezért fásít. Mindenegyes fa láttán gazdagabbnak és boldogabbnak érezzük tehát magunkat. » De hány utcában érezzük megraboltnak magunkat! Csak végig kell sétálni a külvárosok egyes utcáin és bárki meggyőződhetik erről. Találkoznak kitörött kis csemetékkel. Gondolkozzunk el emellett azon is, hogy hol vannak a tavaly és tavalyelőtt elültetett fák? Miért kopárak, üresek Szeged fásított utcái? A népet, a magyar hazát rabolja meg egyegy kincsétől az ilyen romboló munkát végző kártevő. Vájjon tudják-e mit cselekszenek? Tudják-e, mit jelent a fa a magyar népnek? Nemcsak faállományunk mennyiségére kell gondolniok, hanem az építkezésekre, lakásaink bútoraira, a tisztább, egészségesebb, párásabb levegőre, a talaj javítására, a terméshozam emelkedésére és biztosítására, selyemhernyótenyésztésre, a méhészetre, a hasznos énekes madarakra, a szebb tájra. Gondoljanak a mult rablógazdálkodásának eredményére: az aszályra. Gondoljanak a téli hidegekre és a drága tüzelőre. Nem lehet jó magyar úttörő az, aki ezt meg nem érti! Pajtások! Ismerjétek meg és szeressétek a fákat. Tegyen minden raj, minden őrs fogadalmat: egy-egy tér, park, utca fáit vegye védelmébe, őrizze féltő gonddal. Gondozza, tisztítsa, öntözze azokat. Ezáltal egyik legszebb úttörő feladatnak és hazafias kötelességüknek tesznek eleget. Minden úttörő aszerint teljesítse ezt a felajánlását, amennyire hazáját szereti. Április 10-én az áprilisi széltől hullámos Tisza-partján többszáz úttörő tett felajánlást az erdészeti hivatal vezetője, Kerkápoly Géza főmérnök, a TTIT erdészeti munkabizottságának vezetője kezdeményezésére. Fákat is ültettek, jelképezve, hogy harcolnak, dolgoznak hazánk faállományának növeléséért, az ország gazdagodásáért. Szülők! Dolgozók! Segítsétek, támogassátok ezt a mozgalmat. Mulassatok jó példát magatok is. Ne legyen Szegeden fátlan utca, ne legyen megcsonkított, összetört fa! Tanárok! Tanítók! Neveljétek úgy tanítványaitokat, hogy megértsék és átérezzék e feladatuk fontosságát és jelentőségét. Váljék mozgalommá és állandóvá a fák hete. Az idő még hideg, szeles. A fák még csak lassan ébredeznek téli álmaikból. A valóságban még csak most következik a fák hete. A »Fák hete« elnevezés szimbólum. Ezen az egész év munkájára való ünnepélyes fogadalomtételt értjük. Fogadjuk meg tehát, hogy ápoljuk, megvédjük és szeretjük az élő fákat. Ha a fogadalom tetté válik: mi élvezhetjük azok gyümölcseit. Ha a fogadalom valóság lesz: bizonyítékát adjuk annak, hogy szeretjük hazánkat. Ha fogadalmainkat megvalósítjuk: gazdagabbak és boldogabbak leszünk. j f JÓSA ZOLTÁN *" TTIT megyei szakmai titkár PÁRTÉLET A propagandamunka eredményei és hiányosságai az Ujszegedi Kender-Lenszövö Vállalatnál Vevőankét a 40. sxámú IIásárudában ' A Szegedi Élelmiszerkiskereskeüelmi Vállalat Széchenyi-téri nagy húsárudájában nemrég vevőankétot tartottunk, hogy a vásárlóközönség ós a Városi Tanács, valamint az ipar küldötteivel megbeMzóljük az áruellátási ós minőségi problémákat. Az ankéton Martonosi Lajos árudavezető beszámolt a bolt fejlődéséről, amelyet egy évvel ezelőtt a vevők kérésére egész nap ayitvatartó árudénak állítottak át. A hozzászólások közül Kertes Mihály elvtárs, az áruda dolgozóinak nyugodt, udvarias kiszolgálási módját dicsérte, majd több olcsóbb , belsőség juttatását kérte az áruda részére. A Városi Tanács Egészségügyi Osztályától megjelent elvtársok felszólalásukban úgy nyilatkoztak, hogy a bolt tisztaságával és egészségügyi viszonyaival meg vannak elégedve, de az ott dolgozó kartárrak részére a Vállalat gondoskodjon öltözőről, valamint mosdó és étkezőhelyiségről. Felhívták az áruda dolgozóinak figyelmét arra, hogy a közelgő meleg idővel még sokkal nagyobb ga>ndQt fordítsanak a gyorsan romló áruk kezelésére , és tárolására. Zsiga Kálmán vevő kérte, hogy a dolgozók egy tételben megrendelhessék szombatonként a búst, és azt tegyék félre. Fekete József, a Szegedi Vágóhíd minőségi ellenőre ígéretet tett arra, hogy az itt hallottak alapján még jobban küzd a húsáruk higiénikus kezeléséért és azért, hogy a vágások megindulásával több, olcsóbb belsőség jusson a kereske delem által a dolgozóknak. Térjék elvtárs, a Vállalat Központja részéről válaszolt a hozzá szólásokra. i > < Az egyik javaslat — mondotta Térjék elvtárs — az volt, hogy a dolgozók előre megrendelt húsmennyiségét tegyék félre. Erre már nincs szükség, hiszen a város minden részén van húsáruda, ahol megkaphatják a részükre szükséges húsféleségeket. Húsáruda hálózatunkat még ebben a negyedében is bővíteni fogjuk. Ezzel dolgozóink még könnyebben tudnak vásárolni. •-.«, |t|««, A hozzászólások segítséget adtak az áruda dolgozóinak és a Vállalat vezetőségének is. Reméljük, hogy a legközelebbi ankét még élénkebb lesz, s vevőink több hozzászólással igyekeznek segítséget adni szocialista kereskedelmünk még jobbá tételére. Molnár István Nagyobb gondol fordítsanak Szegeden a kisipari szakmunkások nevelésére Nemrégiben festették át a tanácsházát, s a belső szobákat. Megállítottam az egyik festő-segédet és megkérdeztem tőle, hogy miért ő szaladgál minden után, ami kell a munkájához. Azt felelte, hogy az«-rt, mert nincsen tanulójuk. Akkoriban kint jártam a Cipőipari KSZ-nél hivatalos ügyben, s megkérdeztem Krajkó elvtársat, a szövetkezet vezetőjét, hány tanuló Van az üzemben. — öt — válaszolta es elmondotta, hogy azért íiincs több, mert a keret nembirja. Büszkén említette, hogy dicséretet r6mélÓf! színvonalunk emeléséi regfti elő az mmídatszolcáltatís kaptak a megrendelőktől, mivel igen szép csizmákat gyártanak, de azt is hozzá tette, hogy mi lesz, ha az idős iparosok már valóban kiöregszenek és nincs megfelelő utánpótlás. Ki fogja a szakmát továbbfejleszteni? Bizony ez komoly probléma. Hisz a bádogos, a cipész, az asztalos, a szobafestő, a hentes, a csizmadia, a kályhás, a szűcs, a bognár, a kádár és több más kisipari munka igen fontos a lakosság közszükségletének ellátása érdekében, de biztosítani kell az újabb szakemberek kinevelését is. Ennek érdekében Szegeden is nagyobb gondot kell fordítani mind a szövetkezetekben, mind pedig a kormányrendelet által segítséget kapó kisipari szakmákban az új szakmunkások neveléséhez. Agócsi János. ^.tanács dolgozója[ A PROPAGANDAMUNKA, a marxizmus-leninizmus alapvető tételeinek tanítása a pártoktatás igen fontos részét jelenti a pártéletnek és a párt munkájának. A szocialista társadalom megteremtése — melyért a párt vezeti a harcot — csak a szocializmus építésével összefüggő legfontosabb elvi kérdések megértése és azok helyes gyakorlati alkalmazása mellett lehetséges. A párt tagjainak tisztában kell lenniök a marxista-leninista elmélettel, a társadalmi fejlődés törvényével. Ez teszi lehetővé. hogy a párt helyesen vezessen, hogy meg tudja magyarázni a dolgozók széles rétegeinek a párt célkitűzéseit és azok megvalósítására tndja mozgósítani a dolgozókat. Különösen fontos ez az új szakasz viszonyai között, a párt új politikájának sikeres megvalósítása tekintetében, az egész magyar nép érdekében. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. október 26-i határozata foglalkozott a pártpropaganda helyzetével és feladataival. A határozat főbb pontokban értékelte a pártpropaganda munkában, a pártoktatásban elért eredményeket és megmutatta azokat az elkövetett hibákat, melyeknek következményeképpen az elért fejlődés ellenére is alatta maradt a párttagok marxista-leninista nevelése a követelményeknek. A propagandamunka hiányosságainak egyrésze a felsőbb pártvezetés hibái mellett az alapszervezetek ilyenirányú munkájának gyengeségéből is adódott. Az elkövetett hibák kijavításához segítséget adott a határozat. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál a hibák kijavítása érdekében mind az üzemi pártbizottság, mind az alapszervezetek tettok intézkedéseket. Ez azonban nem eredményezte a szükséges javulást az ottani pártszervezetek oktatási munkájában. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál az utóbbi hónapok munkája eredményeként javult a különböző oktatási formák tanfolyamainak színvonala. Egyes konferenciákon, például a párttörténet tanfolyamain elvi viták is alakultak ki. így például a kettős hatalomról, a proletárdiktatúra szerepéről stb. Szervezeti téren azonban nagy hiányosságok vannak az üzemi pártbizottság területén. Miközben a tartalmi színvonal megjavításával foglalkoztak az alapszervezetek és az üzemi pártbizottság, nem sok gondot fordítottak a hallgatók megjelenésére, a hiány zókkal való beszélgetésre. Vonatkozik ez elsősorban a politikai iskolák első cs második évfolyamára. Rosszak a viszonyok a DlSZ-oktatás területén is. ahol mind a színvonal, mind szervezeti tekintetben hiba van. A PÁRTOKTATÁSBAN szervezeti téren fennálló hibák többsége már a hallgatók kiválogatásánál megalapozódott és ebből is adódik. A túlnyomórészt mechanikusan, nem a tanulás szükségességének megértetése alapján történt kiválogatása a hallgatóknak, és a velük való helytelen foglalkozás a későbbiek során oda vezetett, hogy a beosztott hallgatóknak jelenleg alig a fele látogatja például a politikai iskolák szemináriumait. A politikai iskola első és második évfolyamának hiányzó hallgatóival nem törődnek az alapszervezetek. A hallgatókkal való beszélgetés céljából alakult bizottságok nem végzik megbízatásukat. Nincs meg a szemináriumok megfelelő ellenőrzése sem, bár a Központi Vezetőség októberi határozatának megbeszélése alkalmával az üzemi pártválasztmány erre határozatot hozott. A határozatot azonban nem hajtották végre, s igy nem tudnak kellő segítséget 'vújtani a szemináriumok munkájához. A politikai iskolák, a párttörténeti konferenciák vezetői többségükben igyekezettel készülnek propaganda munkájuk végzésére. A vitát előre kidolgozott vázlatból vezetik. Egyes propagandisták, mint például Sas László elvtárs, szemléltető eszközöket és gyakorlati példákat is alkalmaznak munkájuk során. Sas elvtárs rendszeresen értékeli hallgatóival a foglalkozások menetét, a legjobb hallgatókat pedig kiselőadások tartásával bízza meg, s így fokozatosan vezeti bele őket a propagandamunkába is. Megközelítően jól végzik propaganda munkájukat Óbis Lajosné és Frányó István elvtársak az alsófokú, Aradi Józsefné, II. Kiss Sándor. Frányó József és Szögi Anial elvtársak a káderoktatás területén. Az alsófokú oktatás propagandistái megértve a feladatuk fontosságát. nemrég propagandista értekezletet tartottak s megbeszélték azokat a módszereket, melyek segítségével a legjobb munkát tudják végezni és sikeresen nevelhetik hallgatóikat, formálhatják jellemüket. Vannak azonban olyan propagandisták, akik még nem tudták kialakítani a helyes munkamódszert. Sugár Miklós elvtárs például bonyolultan, mások viszont — ez súlyosabb hiba — alacsony színvonalon vezetik a vitát. Ennek okozója részben maga az üzemi pártbizottság, amely nem biztosítja minden esetben a propagandisták számára hdgy résztvehessenek az előkészítőn, VALAMENNYI propagandista biztonságosabb felkészülését, munkájának hatásosabb végzését segítik azok az előadások és konzultációk, melyek időnként a Pártoktntók Házában elhangzanak. Itt azonban igen kevesen jelennek csak meg az Ujszegedi KenderLenszövő Vállalat propagandistái közül. Nem veszik igénybe a Pártoktatók Háza mellett működő Elméleti Tanácsadót sem, amely pedig elvi kérdések megértéséhez és hasznos módszertani tanácsokkal sok segítséget tud adni a propagandistáknak. Törődjenek a propagandisták valamennyien többet saját felkészülésük fokozásával, a biztonságosabb vezetés elsajátításával, akkor sokkal eredményesebb lesz propagandista tevékenységük. ' Nem sok idő van már hátra a pártoktatási év befejezéséig, de ez az idő elegendő arra, hogy ezalatt sikeres változást érjenek cl az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál a propaganda munkában. A régebben és a legutóbb hozott határozatokat hajtsa végre az üzemi pártbizottság, és az alapszervezetek. Legelső sorban a hallgatók megjelenésében kell döntő javulást biztosítani a velük való beszélgetés után. A pártesoportbizalmiak, az elbeszélgető bizottság tagjai értessék meg a bevontakkal a politikai képzés jelentőségét, saját fejlődésük . és a párt erősödése érdekében. A szervezeti hibák megszüntetésével párhuzamosan emeljék tovább a szemináriumok tartalmi színvonalát is. Az alapszervezetek tekintsék a pártoktatást elsőrendű fontosságúnak, mert csak az így végzett munka hozhat kívánt eredményt. Az asszonyok a férfiakkal egy sorban dolgoznak a Szabad Tisza tsz-ben Á Széged-mihályteleki első tfpusú Szabad Tisza termelőszövetkezetben 465 hold földön 87 család leli meg boldogulását. A mákot, zabot, krumplit, takarmányrépát, a napraforgót elvetették. Most, a tavasz nyíláskor vetett búza is kikelt már és szépen sorol. Öröm a szívnek a szép zöldelő tábla. A Szabad Tisza tagjainak a fii termelési águk a fűszerpaprika. Akármelyik szövetkezeti tag csendes szóval, de azért kis jogos büszkeséggel lényegében ugyanúgy állapítja meg, mint a naptól, széltől barnára cserzett arcú Varga Vince. — Mink azóta foglalkozunk fűszerpeprikával, amióta az eszünket tudjuk. Nemcsak apánk, hanem még a nagyapánk is paprikás volt. Az hát. így igaz ez. S közöttük — a mihályteleki szorgos paprika kertészek között — Móricz Zsigmond is járt, s szürke füzetébe jegyezte a sorokat életükről, munkájukról. Ha most menne el közéjük Móricz Zsigmond akkor tapasztalná, hogy nagyon tervezgető emberek lettek a „paprikások", s bizakodva tekintenek a jövő elé. A szorgalmuk igaz, ugyan az, mint a múltban, de az igyekezetüknek maguk szedik le a gyümölcsét. A földművelés nem könnyű munka és különösen vesződséggel jár a fűszerpaprika termelés. A Szabad Tisza tsz-ben az asszonyok a soros munkában hű segítőtársai férjeiknek. A tavaszi vetésnél kora reggeltől napestig férjeikkel egysorban dolgoztak az asszonyok. De nem feledkeztek meg — és soha nem feledkeznek meg — a háziasszonyi, édesanyai teendők ellátásáról sem. Okos beosztással jut idő mindenre. Pontosan 104 holdon termesztenek fűszerpaprikát az idén a szövetkezetiek. A paprikát is egy táblába vetik és azután majd minden család külön-külön, műveli a ráeső területet. Az egyszerű falusi házak kertjeiben a férfiak feleségük segítségével elvetették már az előcsíráztatott (fűszerpaprikamagot. Ott Mihályteleken, a Hajnal-köz 6. szám alatt, ahol Varga Vince, a tsz egyik tagja lakik, az eresz mestergerendájára messzire virító piros fűszerpaprika fűzért akasztottak. Napokkal ezelőtt a felfűzött paprikákból szedték ki a magot, s azután csíráztatták elő. Varga Vincéék — férj és feleség — a házhoz tartozó kertben munkálkodik. Gyönyörű szép a híres korai mihálytelaki retek is a kert földjében. Repes az asszony szive az örömtől, amint elgyönyörködik a kétkezük munkája eredményeiben. És nyolc-tíz nap múlva hozzák majd a retket a szegedi piacra is. Az elvetett paprikamag pedig négy-öt nap múlva már kikel, — azután az érlelő napsugár hatására fejlődésnek indul. — Május derekán ki akarjuk ültetni a palántákat a földbe., — mondja Varga Vince és mosolyogva, szemével hunyorogva feleségére pillant. Az is elmosolyodik, s azután megállapítják: a palániákat az asszonyok nevelik, az ő dolguk. Mert a férfiak mással vannak elfoglalva. S az asszonyok szívesen végzik ezt a munkát. A palántaültetés idején is különösen fontos az asszonyi kezek munkája, persze később is. Arra a kérdésre, hogy milyen a kedve a Szabad Tisza tsz tagjainak, Varga Vince szép és igaz hasonlatot mond: — Olyan a határ, az egész tábla, akár a vásártér: tele néppel és kocsival ::; és ami még fő, nem bizonytalan a jövő, Valóban', A megtermeli; paprikát minden mennyiségben átveszik a termelőktől nem marad nyakukon, mint a múltban annyiszor. A szerződött paprikaterület teljes egészében mentes mindenféle beadástól. Mégegyszer akkora terület, mint a paprikára szerződött, pedig mentesül a terménybeadástól. Nagy dolog ez. Persze, azért vannak még a tsz-ben is olyanok, akik kötözködnek, kifogásolják ezt is, azt is. „Nem kifizető a paprikatermelés stb." Persze, ez csak olyan szóbeszéd, mert az életben vannak olyan emberek még most is, akik ahhoz a nagyapáktól örökölt szólás-mondáshoz tartják magukat: „El ne áruld, ha jól megy a dolgod". A paprikatermelő házaspárok olyan emberek, hogy nem szeretnek lemaradni a másik mögött. Azt szeretik, ha az elsők között járnak. Tavaly is úgy volt, hogy például Papp János felesége szépen nevelte a palántát és korán kezdték kiületetni területükre. A többiek látták ezt és bizony azt 'mondták az asszonvok: „Mink is vagyunk olyan család, mint Pappék!" — és ültették a palántát, s nem maradtak el. Varga Vincéék házának napsütötte udvarán sok kis eslbe szaladgál. A többi tsz tag és egyéni gazda udvarán is így van ez. Persze, az aszszonyok nevelik a csibéket, az csak természetes. Nevetve mondja most Varga Vince: — Azon mérgelődik a feleségem, hogy kevés tyúk kotlott el, s így nem keltethet sok csirkét. Persze azért van így is szépen, de a feleségem még többet akar. A Szabad Tisza tsz tagjai a napokban megkezdik a kukorica vetését és gyorsan túl lesznek ezen a munkán is. Varga Vince felesége a k korica vetésénél is ott lesz. Ú is hu segítőtársa férjének. (rrt. S.J t