Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-09 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK t KM SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. EVF. 84. SZAM PÉNTEK, 1954. ÁPRILIS 9. Az Üjmegedl Ládagyár . dolgozóinak kezdeményezése A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatokról Bécs amatőr válogatottja ellen játszik vasárnap Szegeden a Magyar utánpótlás válogatott Éjszakai műszak a földeken Rendezzenek az Szemekben ; áramtakarékossági ötletnapokat j Regényrészlet: A diófát elültették ARA: 50 FILLÉR Vita az MDP csongrádmegyei választmányának beszámolója fölött Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy április 6-án összeült a, Magyar Dolgozók Pártja csongrádmegyei értekezlete. Ismertettük az MDP csongrádmegyei választmányának beszámolóját, amelyet Sinkó Antal elvtárs, másodtitkár, mondott el, Az alábbiakban ismertetjük a beszámoló fölötti vita tartalmát, A csongrádmegyei pártbizottság 1953 júniusa óta nem valósította meg következetesen a párt politikáját — mondotta felszólalásában Ács Lajos elvtárs Elsőnek Acs Lajos elvtárs, a Központi Vezetőség titkára kért szót. Felszólalása elején röviden utalt azokra a hatalmas eredményekre, amelyeket a felszabadulás óta a magyar nép elért. Az elmúlt 9 esztendő nem volt mentes a hibáktól sem, különösen 1951 óta. Pártunk Központi Vezetősége az elmúlt év júniusában kidolgozta új politikáját, a demokrácia új szakaszának politikáját. Ezt a politikát a magyar dolgozó nép minden osztálya és rétege osztatlan helyesléssel fogadta és óriási lelkesedéssel dolgozik a párt és a kormány vezetése alatt e politika megvalósításáért. A júniusi politika megvalósításában Csongrád megye is ért el eredményeket és sikereket — állapította meg Ács elvtárs. — Bár a beszámoló nem eléggé tért ki erre. minden bizonnyal Csongrád megyében is, mint mindenütt, javult a dolgozók szociális és kulturális ellátása. Mind a munkások, mind a parasztok, mind az értelmiségiek, vagy a kisiparosok saját sorsukon érzik, hogy életük az utóbbi hónapokban megjavult. A beszámoló kísérletet tett arra, hogy megvizsgálja új politikánk eredményeit és fogyatékosságait Csongrád megyében, azonban ez a kísérlet kevésbbé sikerült. Ezután arról szólott Ács elvtárs, •hogy a beszámoló hatalmas tényanyagot ölelt fel, sok számot ismertetett, de nem mutatta meg a lényeget, ami egyszerűen a következő: a Központi Vezetőség megállapította, hogy a csongrádimegyei pártbizottság 1953 júniusa óta nem valósította meg következetesen pártunk politikáját. Ez a dolog lényege és a beszámolóból sajnos, ilyen világosan nem derült ki. A csongrádmegyei pártbizottság nem harcolt következetesen a párt politikája megvalósításáért, és ez fékezi Csongrád megyében a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozó parasztság harcát az új politika megvalósításáért. Ezt a beszámolónak le kellett volna szögeznie és a határozati javaslatban le is kell szögezni. Világos, ha ilyen következtetésre jutunk, meg kell állapítani azt is, hogy megyénkben pártunk júniusi politikájának megvalósításában a legsúlyosabb fogyatékosságokat lehet találni* i A Központi Vezetőségnek ac a 1 véleménye: az elkövetett hibák olyan súlyosak, hogy azok az ( elvtársak, akik ezért felelnek, nem maradhatnak meg a csongrádmegyci pártválasztmány soraiban. Ne válassza be tehát a pártértekezlet a választmányba Jegyinák János elvtársat, a Központi Vezetőség volt tagját, a megyei pártbizottság volt első titkárát, ne válassza be Sinkó Antal elvtársat, a megyei pártbizottság másodtitkárát és ne válassza be Pamuk István elvtársat, a megyei pártbizottság agit.prop. titkárát: Főleg ez a három elvtárs felelős azért, hogy a csongrádmegyei pártbizottság nem volt képes sikerrel harcolni a párt júniusban elhatározott politikája megvalósításáért* Elsősorban ők hárman felelősek a pártszervezetek gyenge politikai munkájáért, a júniusi határozat meg nem valósításáért. A beszámoló, amelyet a pártválasztmány nevében Sinkó elvtárs terjesztett elő, szokatlanul hosszú volt, de a dolog lényegét ez a beszámoló mégsem mondta el — mutatott rá Ács elvtárs. Ezután rátért azokra az alapvető fogyatékosságokra, amelyek a csongrádmegyei pártbizottság munkájában fennállottak, s kihatottak a pártszervezetek és a dolgozók életére. A júniusi politika egyik leglényegesebb vonása az, hogy a múlttal szemben fokozottabban kell gondoskodnunk a dolgozó emberről: a munkásról, a parasztról, az értelmiségiről, a kisiparosról, általában a kisemberekről. Vájjon a csongrádmegyei pártbizottság megértette-e ezt? Június óta eltelt 8—9 hónap. Bátran meg lehetne állapítani, a Központi Vezetőség meg is állapította, hogy a csongrádmegyei pártbizottság politikánknak e lényeges részét nem értette meg. A' pártbizottság nem tett határozott fordulatot ezen a téren. Ki lehet mutatni az üzemekben, a falvakban azt, hogy a dolgozó emberért, a dolgozó emberről való gondoskodásért való harc háttérbe szorult. Majd rátért arra, hogy a fő fogyatékosság összefügg Sinkó elvtárs beszámolójával. A megyében a könnyűipari terv teljesítésében' minden vonalon a legsúlyosabb elmaradás van. Nem engedhető meg, hogy Csongrád megyében a textilipar, a cipőipar és más — a dolgozó nép szükségletét szolgáló — ipari tervek hétről-hétre ne legyenek teljesítve olyan időben, amikor minden erőt a dolgozó nép jóléte emelésére kell fordítani. Elmaradás van a textiliparban, a cipőiparban, az élelmiszeriparban. Mindezek a tényeik vádolják a csongrádmegyei pártbizottságot, azt mutatják, hogy nem fordította minden erejét arra, hogy ezekben az iparágakban változtasson a helyzeten. Beszélt ezután Acs elvtárs arról, hogy a Központi Vezetőség júniusi, októberi és decemberi ülésén leszögezte: népi demokráciánk kulcskérdése, a mi egész politikánk középpontja a mezőgazdaság fellendítése. Megkövetelte volna ez azt, ami más megyékben általában be is következett^ hogy a megyei pártbizottság munkájának homlokterében és erőfeszítéseinek középpontjában a mezőgazdaság gyors fellendítése legyen. Sajnos, Csongrád megyében ez nem következett be. Az országban kirívóan elmaradt a megyei pártbizottság vezetése alatt a tavaszi mezőgazdasági munka, nem haladt jól sem az ősziek fejtrágyázása, sem a tavaszibúza vetése. Az állatállományról részletes adatokat említett Sinkó elvtárs. Ezek meggondolkoztatóak. Arra mutatnak, hogy a csongrádmegyei pártbizottság képtelen volt végrehajtani azt a fordulatot, amit a Központi Vezetőség követolt, hogy minden erejét mozgósítsa a mezőgazdaság gyors fellendítésére. Ezt a feladatot a mai napig sem volt képes végrehajtani. Röviden utalt a tsz-ekre. 'A főkérdés a tsz-ek jövedelmezősége. A megyei pártbizottságnak minden erejét össze kell szednie, hogy tanácsot adjon a tsz-eknek. hogy mozgósítsa a kommunistákat, mert erre minden módja megvan. A kormány minden lehetőséget megad a tanácsoknak és pártszervezeteknek, hogy elérjék a tsz-ek nagyobb jövedelmezőségét. Sőt, arra törekszik, hogy a tagok • jövedelme meghaladja a középparasztok jövedelmét. Do itt is súlyos mulasztásokat követett cl a csongrádmegyei pártbizottság. Nem harcolt következetesen a megyei pártbizottság az önköltségcsökkentésért, a begyűjtési tervek teljesítéséért sem. Lehet-e olyan módon növelni a munkásosztály, cs a dclgozó parasztság életszínvonalát, hogy helyileg engedményeket teszünk, eltűrjük a selejt gyártását, a fegyelmezetlenséget, vagy nem tartjuk bo, amit a törvény előír? Az egész nép életszínvonala emeléséhez elengedhetetlen az, hogy az iparban csökkenjen az önköltség, hogy az előállított anyagokat olcsóbban készítsék el. Világosan leszögezte a Központi Vezetőség határozata azt, hogy pártunk legfontosabb feladatának tekinti a dolgozó tömegekkel való szorosabb kapcsolatot, és azt, hogy fokozódjék a dolgozó tömegek bizalma a párt iránt. Ezt megvalósítani úgy lehet, ha helyesen hajtjuk végre a júniusi politikát. Világos: ezáltal közelebb kerül népünk a párthoz, a kormányhoz. Ez a legfontosabb követelmény, amelyet június után a pártszervezetek elé állított a párt. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a pártszervezeteknek, a pártsajtónak jó politikai töcnegmunkát kell végezniük. Ezzel szemben •— amire a beszámoló is rámutat 1— Csongrád megyében az a tapasztalat, hogy a népnevelő munkában, az üzemi munkások között meg szervezett kisgyűlések tekintetében nem fejlődés, hanem még az utolsó napokban is visszaesés van. Ezt nagyon súlyos hibának kell tekinteni. A párt politikájának legfontosabb része, hogy a pártszervezeteket mozgósítsa, a kommunistákat megszervezze, hogy azok a dolgozó nép körében magyarázzák a párt politikáját taggyűléseken, kisgyűléseken, ahol a legfontosabb kommunista vezetők, megyei titkár, tanácselnök és mások vesznek részt, ök maguk magyarázzák meg a párt politikáját, ők maguk hallgassák meg a panaszokat, ahogy ezt csinálják az egész országban a kommunisták. Megyénkben igen kicsi volt a fejlődés ezen a téren. Még a pártszervezetekben sem lehetett látni a megye vezető kommunistáit, a dolgozók nem ismerik őket és ezen gyorsan változtatni kell. A továbbiakban rátért Acs elvtárs a termelési bizottságok kérdésére. Ezzel a beszámoló nem foglalkozott: Most éppen azért jött létre a termelési bizottság, hogy legyen hely, ahol bátran elmondhatják véleményüket a dolgozó parasztok, ahol közvetlenül beszélgethetünk velük. Falusi munkánknak ez is nagyon fontos kérdése a megyében. Nem véletlen, hogy a beszámoló nem elemezte a termelési bizottságok helyzetét, hiszen ennek az az oka, hogy a megyei pártbizottság nem értette ennek a jelentőségét. Pedig ha a termelési bizottságok jók lesznek, akkor sokkal többet érnek, mint a volt gazdakörök. Ezért javasolta a párt Központi Vezetősége, hogy hozzák létre a termelési bizottságokat. Ács elvtárs kérte a felszólaló elvtársakat, hogy még akkor is fejtsék ki ezzel kapcsolatban a nézeteiket, ha rosszat kell is mondaniok. Világítsák meg, melyek a legfőbb fogyatékosságok, hogy azokat minél sürgősebben ki lehessen javítani. Foglalkozott továbbá Ács elvtárs a megyei pártbizottság munkájával, annak hibáival. Az összes elkövetett hibák egyik főforrása a kollektív vezetés hiányában, a személyi vezetésben volt. Nemrégiben Csongrád megyében 50—60 vezető kommunista együtt volt és megvitatta Jegyinák elvtárs hibáit és az MB munkáját. Ott megállapították a kommunisták — maga Jegyinák elvtárs is leszögezte hozzászólásában —, hogy Csongrád megyében nem valósították meg a kollektív vezetést, hogy a megyei pártbizottságon személyi vezetés volt. Egy emberé volt a döntő szó, az történt, amit egy ember akart, ezért következtek be ilyen súlyos hibák. Miután hangsúlyozta, hogy a jelenlévő elvtársak bátrabban és személyekre való tekintet nélkül bírálják a hibákat, bátran mondják meg véleményeiket, rámutatott arra: a másik súlyos fogyatékosság, hogy a megyei pártbizottságon üldözték a kritikát és nem tűrték az alulról jövő bírálatot. Ezt a hibát ki kell irtani. Jegyinák, Sinkó és Pamuk elvtársak részéről előfordult, hogy kigúnyolták a bírálókat és igyekeztek azokat ártalmatlanná tenni. Ezért nem is maradhatnak a csongrádmegyei pártválasztmányban. Megállapította: ez a pártértekezlet hozzásegíti a megye minden kommunistáját ahhoz, hogy megértse a Szervezeti Szabályzatban biztosított jogát, hogy joga van bírálatot gyakorolni a pártszervezetekben, a taggyűlésen, a pártértekezleten. Balgaság volna azt hinni, hogy az aiulról jövő bírálat magától bontakozik ki. Az alulról jövő bírálat csak akkor virágzik, ha a megye kommunistái lehetőséget adnak arra, hogy bíráljanak az elvtársak, ha elfogadják a bírálatot, nem pedig vissza-" utasítják. Az igazi önbírálat azt jelenti, hogy az elkövetett hibákat elemezzük, megnézzük, mi vezetett a hiba elkövetésére és utána kidől© gozzuk azokat az intézkedéseket* amelyek segítségével a hibák kijavíthatók. Tehát a csongrádmegyei pártbizottság önbírálata akkor lesz értékes, ha elemzi, mi volt az oka az elkövetett hibáknak és megállapítja, hogy azokat milyen módon kell kijavítani. Több helyről érkeztek panaszok* hogy a megyei pártbizottság nem nyújt kellő segítséget. Valóban:. a csongrádmegyei pártbizottság a Központi Vezetőség ismételt fi© gyelmeztetése ellenére sem folytatott igazi becsületes kommunista harcot, következetes küzdelmet a párt júniusi határozata megvalósításáért. Nem voltak képesek a megye vezető kommunistái becsületes önbírálatot gyakorolni, hanem tovább folytatták a hibákat. Ács elvtárs végül kérte a pártértekezlet résztvevőit, felszólalásukban őszintén mondják el véleményüket a megyei pártbizottság tevékenységéről; Labádi Sándor elvtárs felszólalása Ács Lajos elvtárs után Labádi Sándor elvtárs, a szentesi városi pártbizottság titkára szólalt fel. Rámutatott, hogy nemcsak a megyei pártbizottság, hanem a szentesi járási pártbizottság is, ahol eddig dolgozott, elkövette azt a hibát, hogy nem ellenőrizték a határozatok végrehajtását. Helytelen volt ez a munkamódszer, de véleménye szerint éz annak tudható be, hogy így tanulták a felsőbb szervektől, ilyen szellemben nevelték őket. Élesen elítélte a pankotai állami gazdaságban tapasztalható súlyos hibákat és hangsúlyozta, hogy ennek fő oka a gyenge politikai munka volt/A megyei és a járási pártbizottság pedig nem ellenőrizte megfelelően a pankotai állami gazdaság munkáját., Szerinte az állami gazdaság vezetőit korábban kellett volna figyelmeztetni a hibákra, több segítséget kellett volna nyújtani abban, hogy jól dolgozzék az üzemi pártszervezet és legyen függetlenített párttitkár. A továbbiakban a megyei pártbizottság által kiküldött munkatársak helytelen ellenőrzési módszeréről beszélt Labádi elvtárs. Elmondotta, hogy a kiküldött elvtársak sokszor azt tartják fő feladatuknak, hogy minél több negatívumot gyűjtsenek össze. Lehet, hogy azért teszik ezt, hogy mutassák a megyei pártbizottságnak, hogy milyen éles meglátásaik vannak. Ez nem jó módszer, ezen az új pártválasztmánynak sürgősen változtatnia kell. Helytelen az is, hogy az MB sok esetben olyan embereket küld ki ellenőrzés végett, akik nem ismerik a területet és ahelyett, hogy segítenének, csak gátolják a helyi pártszervek munkáját. Csak a legutóbbi időben volt némi javulás etekintetben. Az új vezetőségválasztások alkalmával Szabó elvtárs volt kint a járásban, aki hasznos módszerbeni segítséget tudott adni azért, mert ismerős a szentesi járási viszonyokkal. Helytelenítette Labádi elvtárs továbbá, hogy felelős vezetőket sokszor indokolatlanul és eléggé sűrűn lecserélgetnek, ami bizonytalanságot, egészségtelen hangulatot kelt a párttagság körében. Sőt, ennek következtében nem egy esetben a termelés menetére is rossz kihatással van az ilyen cserélgetés. Feltétlenül szükséges, hogy káderpolitikáján változtasson a megyei pártválasztmány. Kalapig István rlríárs lelgzólaléga Kalapis István elvtárs, a csongrádi földművesszövetkezet dolgozója szólt ezután a beszámolóhoz, A következőket mondotta: Á megyei pártbizottság az elmúlt években irányító politikai és ellenőrző munkájában alapvető hibák voltak. Ha visszatekintünk a propagandamunkánkra, az agitációra* meg kell állapítani, hogy értünk el eredményeket, különösen azóta* mióta Pamuk elvtárs a megyei agit.-prop. titkár. Ügy látom azonban, Pamuk elvtárs a tudását nem arra használta fel, hogy a megyében elősegítse a propaganda- és agitációs munka megjavítását, hanem arra, hogy az alulról jövő elhangzott bírálatot visszaverje. Ez megtörtént több esetben. A továbbiakban a megyei pártbizottság helytelen káderpolitikáját kifogásolta Kalapis elvtárs. Elmondotta, hogy több mint két évig volt a Csongrád városi pártbizottság titkára, onnan átkerült a csongrádi járási pártbizottságra és amikor arról volt szó, hogy be kell jönnie a megyei pártbizottságra dolgozni, ezzel nem értett egyet* Amiatt, hogy meg merte ezt mondani, csaknem az utcára került* Végül annak a véleményének adott kifejezést, hogy az új megyei pártválasztmánynak nehéz feladatokat kell megoldania, sok hibát kell kiküszöbölnie, de a kollektív vezetéssel mégis meg tudja valósítani ezeket. Tolnai Imrénc elvtársnő felszólalása Ezután Tolnai Imréné elvtársnő* a gorzsai állami gazdaság kiváló állattenyésztője szólalt fel. Elmondotta, hogy a gazdaság pártszervezetének sok segítséget adott a megyei pártbizottság. A gorzsai állami gazdaságban a párttagok nevelik a pártonkivülieket, akik eddigi jó munkájukkal meg is mutatták* hogy készek harcolni a magasabb termelési eredményekért. Ezután a megválasztandó pártválasztmány segítségét kérte abban, hogy oldják meg azokat a közlekedési problémákat, amelyek miatt jelenleg nem tudnak résztvenni az állami gazdaságok dolgozói különböző rendezvényeken, fontosabb mozielőadásokon stb. Dr Fodor Gábor elvtárs felszólalása A következő hozzászóló dr. Fodor Gábor elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem kétszeres KossuthlFolytatás a második oldalon.}