Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-09 / 84. szám

OÍIMGYRRIRSZIG 3 PÉNTEK, 1964. ÁPRILIS 9. Vita az MDP csongrádmegyei választmányának beszámolója fölött '(Folytatás az első oldalról.) díjas rektora volt. Üdvözölte a megyei pártértekezlet résztvevőit, majd a következőket tette szóvá: — A beszámoló csupán néhány mondatban méltatta az egyetemek és a főiskolák munkáját. Ez azt mutatja, hogy a megyei pártbizottság lebecsülte az értelmiségi munkát, nem látja világosan a tudományos közegészségügy jelentőségét. A beszámoló alapján meglehetősen hamis kép alakult itt ki, pedig nem ez a valóság. A kormányprogramm megvalósításában nagyon fontos feladatai vannak egyetemeinknek. Az egyetemek nem önmagukért vannak, hanem azért, hogy lehetőséget nyújtsanak a többi feladatok között a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A beszámoló nem tükrözte vissza, hogy mi az egyetemek és főiskolák célja, nem szólt arról, hogy számos újításhoz és iparunk fejlesztéséhez nyújtott lehetőséget és segítséget a főiskola, pedig az egyetem Is megérdemelte volna, hogy legnagyobb alkotásairól szóljanak és a hiányosságaira • is konkrétabban rámutassanak. Eredményeink közé tartozik az is, hogy hasznos kezdeményezések indultak meg nálunk a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Nem a rosszindulat műve, hogy mindez hiányzik a beszámolóbői, csupán annak az eredménye, hogy nem Ismerik az elvtársak az egyetemek munkáját. Kérdezem: hogyan ismerje meg a dolgozó nép, ha a megyei pártbizottság sem ismeri? Hiba volna azonban, ha nem említenénk me^, hogy például Sinkó elvtárs igen sokat segített sportvonalon, de ezt nem mondhatom el Pamuk elvtársról. Még arra sem tudott időt szakítani, hogy megbeszéljük az egyetemi kérdéseket. Az egyetem dolgozói szívesen vállalják a terven felüli munkát is. A tudományos kutatómunka mellett a népgazdaság közvetlen megsegítését is szívesen vállalják, csak azt kérik, hogy a párt részéről megmutatkozzék a teljes bizalom, amelyre Jó munkájukkal rászolgálnak. Polyák Pál elvtárs felszólalása 1 Pólyák Pál elvtárs, a kiskirálysági Lenin tsz párttifckára arról beszélt, hogy a falusi és termelőszövetkezeti pártszervezeteknek sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani. A megyei pártbizottság tagjai a jövőben többet tartózkodjanak kint a megyében, mert eddig keveset törődtek velük és ebből az a hiba adódott, hogy náluk a tszelnök egymaga akart mindent elintézni. Ügy vélekedett, hogy atszben nincs szükség pártellenőrzésre, ezekre az állami gazdaságokban van szükség. Elmondotta továbbá, hogy a párt és a kormány júniusi határozata óta javult a tsz tagságának az életszínvonala, amit bizonyít az is, hogy a tagok házat, tehenet tudnak venni keresetükből. Végül elismerte, hogy a tömegszervezetekkel ő is keveset törődött, mert legtöbbször csak a mezőgazdasági, fizikai munkát tartotta szem előtt Lovas János elvtárs felszólalása Lovas János elvtárs, csongrádi járási DISZ-titkár volt a következő felszólaló. Véleménye szerint a DISZ funkcionáriusokkal való rossz bánásmód rányomja bélyegét az egész DISZ-munkára. Nagy a fluktuáció, ami azt vonja maga után, hogy egy-egy DISZ-vezető nem tudja alaposan kiismerni a területét, mert kis idő múlva ismét elhelyezik. Ennek kiindulópontját a megyei pártbizottságon és a megyei DISZ-bizottságon kell keresni. Lovas elvtárs ezután a DISZ agitációs és propagandamunkájáról szólva megállapította, hogy a tömegszervezetekben, de különösen a DISZ-szervezetekben még Igen gyenge lábon áll a tömegek közötti politikai felvilágosító munka. A mezőgazdáság fejlesztéséről szóló határozatokat nem magyarázták a fiatalok olyan széles körben, mint szükség lett volna rá. Szerinte ennek egyik oka, hogy a felsőbb szervektől kevés konkrét segítséget kapnak. Amióta például a járási DISZ-bizottságnál dolgozik, még nem tapasztalta a megyei szervek ellenőrzését, a megyei pártbizottságtól még senki nem kérdezte meg, hogyan megy a DISZ-munka. Természetesen náluk is vannak hibáit, például az, hogy nem tudnák megmondani, hány fiatal vesz részt a kongresszusi munkaversenyben. Csányi József elvtárs felszólalása Következőnek Csányi József elvtárs, a pankotai állami gazdaság volt igazgatója szólt a beszámolóhoz. Elmondotta, hogy a gazdaságnak ő volt a hatodik igazgatója 1950 óta és a meglévő súlyos hibák ebből is fakadnak. Egy-egy igazgató, vagy szakvezető nem volt képes alaposan megismerni a gazdaság helyi sajátos problémáit, nem volt ideje megismerkedni a gazdaság dolgozóival, sőt közvetlen munkatársaival sem. Abban, hogy a gazdaság 15 millió forintos veszteséggel gazdálkodott, elsősorban sajátmagát hibáztatta. De voltak valóban objektív okok is: például 10 hónap alatt az elmúlt évben három főkönyvelője volt a gazdaságnak. Szerinte az a gazdaság, amelyiknek nincs főkönyvelője, beruházási szakvezetője, revizora, nem is tudja megoldani a problémákat. A pankotai gazdaságban jelenleg is öt olyan szakember hiányzik, akiknek munkáját nagymértékben sínyli az egész üzem. Vezető agronómus sincs már hat hónap óta, pedig a gazdaság 18 ezer katasztrális hold földből tevődik össze és van több mint tízezer juha, négyezer sertése, többszáz szarvasmarhája. A meglévő súlyos hibák másik főokát abban látja Csányi elvtárs, hogy csaknem egy évig húzódott a függetlenített párttitkár beállítása, és emiatt a pártszervezet nem tudott jó politikai tömegmunkát kifejteni a dolgozók között. Fejes Pál elvtárs felszólalása Fejes Pál elvtárs, a hódmezővásárhelyi Dózsa tsz párttitkára a többi között a következőket mondotta hozzászólásában: — A ml tsz-ünk fejlődéséről beszél helyettem az a munka, amelyet elvégeztünk. A tavaszi kalászosokat idejében elvetettük, felajánlásainkat túlteljesítettük. A tehenészet is teljesítette kongresszusi vállalását és újabb felajánlást tett, hogy 10 literről 11 literre emeli fel a fejési átlagot. Ha a párt, a kormány, sőt közelebbről a megyei pártbizottság segít nekünk, még nagyobb eredményeket fogunk elérni. Több segítség kell nekünk is, s akkor tsz-ünk talpraáll és erős lesz és azok a tagok is visszajönnek, akik az ősszel kiléptek. Mosonyi István elvtárs felszólalása Mosonyi István elvtárs, MAV politikai osztályvezető a szegedi MÁV igazgatóság 13 ezer dolgozója nevében üdvözölte a pártértekezletet és kijelentette, hogy teljes mértékben egyetért a Központi Vezetőség Csongrád megyére vonakozó álláspontjával, amelyet Ács Lajos elvtárs ismertetett. Kifogásolta a továbbiakban, hogy a beszámoló nem foglalkozott a közlekedés problémáival. Pedig náluk is nagyobb földterületek megmunkálását vállalták a dolgozók, ami szerinte hozzájárulás a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A MÁV is vállalta, hogy jó szakembereket ad át a mezőgazdaságnak. A könyvelési 'szakemberek vállalták, hogy segítséget nyújtanak a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó szakembereknek és segítenek a gazdasági gépek megjavításában. Vállalták továbbá a műszaki tervek elkészítését. Mindezt konkrétan tudomására hozták a megyei pártbizottságnak, de erre senki sem válaszolt, sőt a megyei sajtó senrt közölt róla egy sort sem. Kérte a mezőgazdaságban dolgozó funkcionáriusokat, hogy keressék fel a MÁV igazgatóságot, mert amiben tudnak, szívesen segítenek. <— Sok szó esett itt az önköltségcsökkentés súlyos hibáiról 1— folytatta Mosonyi elvtárs —. Ez valóban így van. Például a szegedi vasüzemet is arra kellett rábirni, hogy kényszerrel rakodjon ki a kocsikból, továbbá a Szegedi Tiszamenti Gőzfűrészt is kényszerkirakásra volt kénytelen szólítani a vasút, mert a kocsik állása többezer forintot tett már ki. A legtöbb segítséget azon keresztül kívánjuk nyújtani, hogy a politikai osztály munkáját tovább javítjuk. A vasút politikai osztály nevében azt a biztos meggyőződésemet fejezem ki, hogy a megyei pártértekezlet után alapvető változás áll be a megyei pártbizottság munkájában is. Magam is többet akarok tenni azért, hogy minden kommunista vasutassal együtt eredményesen oldhassuk meg feladatainkat. Karácsonyi Béla elvtárs felszólalása Ezután Karácsonyi Béla elvtárs, országgyűlési képviselő, Kossuthdíjas egyetemi tanár szólalt fel és a következőket mondotta: — A csongrádmegyei pártbizottság beszámolója adatokkal alátámasztott tényekkel igyekezett megmutatni megyénkben a politikai helyzetet. A beszámoló azonban nagymértékben hiányos volt atekintetben, hogy nagyon sok kérdésben nem vonta le a politikai következtetést, amely pedig nélkülözhetelen ahhoz, hogy munkánkat megjavítsuk. A pártválasztmány nem vizsgálta kritikus szemmel a megye munkáját és a beszámolóban meglehetősen sekélyes volt az önbírálat. A továbbiakban bírálta a beszámolót azért Is, mert szóvátette ugyan, hogy a megyei pártbizottság ipari és más osztályai nem foglalkoznak eléggé az ipari üzemekkel, de nem vetette fel, hogy a pártbizottságok rendelkeznek-e megfelelő szakemberekkel. Szerinte nem lehetséges, hogy az olyan nagy városban, mint Szeged, a városi pártbizottságnak csak négy politikai munkatársa legyen. Helytelenítette továbbá a beszámolóban azt, hogy az ipari tervek teljesítésének legfontosabb feladatát a kongresszusi vállalások teljesítésében jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy távol áll tőle a kongresszus jelentőségének lebecsülése, de véleménye szerint a vállalások túlteljesítésével kell . a terveket teljesíteni. Szégyeltem magam — folytatta Karácsonyi elvtárs —, mikor olvastam az újságban, hogy Csongrád megye a begyűjtésben az utolsók között kullog. Szóvátettem ezt a kérdést, de hibás voltam én is, hogy elfogadtam a magyarázkodást. A pártválasztmány beszámolója még most sem vonta le ebből a lesújtó tényből a következtetést. Megemlítette a beszámoló, hogy a tavaszi munkákban lemaradások vannak, de hogy erre mi a teendő, azt már nem szabta meg. Mutatkozik a megyében agronómus-ellenes hangulat, ami szintén káros a mezőgazdaság fellendítése szempontjából. Szó volt arról is, hogy kevés a női traktoros a gépállomásokon. Lehet, hogy nem kielégítőek a szállások, de meg kellene nézni, nem ellenségesen kezelik-e a gépállomásokon a nőket. Ezután Simon Béla elvtárs, majd Kónya Imre elvtárs, a hódmezővásárhelyi Ságvári tsz párttitkára felszólalása következett. Szenigyfipgys Zoltán elvtárs felszólalása Utána Szentgyörgyi Zoltán elvtár, a makói városi pártbizottság titkára foglalkozott a tömegek közötti politikai munka jelentőségével. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottság is komoly hibát követett el, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata után nem mentek ki azonnal a dolgozók közé. Ennek következtében sokan azt hitték, hogy nem is merünk a szemük elé kerülni. Rámutatott a továbbiakban, hogy a dolgozó emberek véleményét mindenkor figyelembe kell venniök a pártszervezeteknek és pártszerveknek, de a tanácsoknak is. Elmondotta, hogy a megyei tanács hibájából több építkezést nem tudtak befejezni Makón, pedig a tömegek egyre jobbéin követelik ezt. Nagy Sándor elvtárs felszólalása Nagy Sándor elvtárs, a Szegedi Textilművek főmérnöke hozzászólásában foglalkozott az ipari problémákkal és különösképpen a könnyűipar helyzetével. Elmondotta, hogy a könnyűiparban most általában létszámcsökkentés van. De hiba, hogy az üzemeket még csak meg sem kérdezik, amikor lecsökkentik a létszámot. Az önköltségcsökkentéssel kapcsolatban kifejtette: feltétlenül szükséges, hogy a segédanyagokat felvásárolják és fel is használják. Igen nagy lemaradás van amiatt is, hogy az üzemeket a felettes szervek elhalmozzák különböző kérdőívekkel, statisztikai kimutatásokkal. Az a véleménye, hogy ezekben a felsőbb szervekben van néhány olyan ember, akinek csupán az a feladata, hogy különböző kérdőíveket gyártson és hátráltassa ezzel az üzemi tervek teljesítését. Csécsi János elvtárs felszólalása A következő felszólaló Csécsi János elvtárs, a szegvári Gorkij tsz dolgozója a káderekkel való bánásmóddal foglalkozott. Elmondotta, hogy a szentesi járási pártbizottság titkára volt és amikor kiment dolgozni a tsz-be, akkor azt mondták rá az elvtársak, hogy menekül a pártfunkció elől. Ennek az volt az oka, hogy bár négy esztendeig dolgozott a szentesi járási pártbizottságnál, neki senki nem mondta azt, hogy a pártbizottság jó munkát is végzett. Amikor értékelték a munkájukat, csak a hibákat és fogyatékosságokat vették észre az elvtársak, az eredményeket nem. Hangsúlyozta, hogy ő mindig szerette a pártfunkcióját, de végül úgy gondolta: nem méltó arra, hogy továbbra is a pártban dolgozzék, ha mindig csak rossz munkát végez. Makra András elvtárs felszólalása Makra András elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára egyetértett a beszámolóban elhangzott bírálattal, de kifogásolta, hogy a megyei pártbizottság agit.-prop. tit kára egyetlen egyszer sem ült le vele megtárgyalni a pártpropaganda feladatait. A rossz munkához szerinte az is hozzájárult, hogy sűrűn helyezték ide-oda a kádereket még a községi pártszervezetekben is. Elmondotta, hogy amióta pártfunkcióban dolgozik, a szegedi járásban hét titkár volt. És ezek közül egyik sem tudta jól megismer' ni a járást, s ennélfogva nyilvánvaló, nem is tudott megfelelően dolgozni* Dr Ormos Pál elvtárs felszólalása Rudas László elvtárs, az MSZT megyei titkára a Magyar-Szovjet Barátság jelentőségét méltatta hozzászólásában, majd dr. Ormos Pál elvtárs, a hódmezővásárhelyi kórház igazgató-főorvosa beszélt az egészségügy terén elért eredményekről. Ismertette, hogy Csongrád megye olyan eredményeket ért el az utóbbi időben, ami a felszabadulás előtt el sem volt képzelhető. A csecsemőhalálozás a megyében olyan alacsony színvonalra szállt le, hogy Csongrád megye országosan az első helyre került. Kiépült a megyében a körzeti rendelőhálózat, a rendelőintézetekben felemel' ték a rendelőórák számát. Hang* súlyozta, hogy vannak még azonban nehézségek s ezeknek megoldásához kéri a megyei pártbizottság segítségét. Holik János elvtárs felszólalása Ezután Holik János elvtárs hozzászólása következet. Elmondotta; hogy a megyei pártbizottság nem látott mélyére azoknak a problémáknak, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését gátolták. Szó vétette; hogy a megyei pártbizottság egyes osztályai között nem volt meg a kellő kapcsolat, az osztályvezetők nem értették meg egymást. Kifogásolta, hogy az ősszel, amikor a termelőszövetkezetek megmentéséről volt szó, Jegyinák, Pamuk, Sinkó és Lövő elvtársak igen keveset voltak kint a termelőszövetkezetekben. Végül bejelentette, hogy a beszámolóban felvetett bírálattal egyetért. Csillag Miklós elvtárs, a Szegedi Állami Nemzeti Színház igazgatója arra h'vta fel az új pártválasztmány Harcimét, hogy a tudományos és művészeti kérdésekkel sokkal többet törődjék, foglalkozzék többet az értelmiségiek munkájával. Nyári Mihály elvtárs felszólalása Bubán István elvtárs, a Mérleg-i gyár főmérnökének felszólalása következett ezután, majd Nyári Mihály elvtárs, az MB ipari osztályának vezetője mondta el véleményét. Rámutatott, hogy a megyei pártbizottság nem tekintette feladatának, hogy segítse az ipari üzemek tervteljesítését, pedig enélkül nem lehetséges a dolgozók jólétének emelése. Hiba az is, hogy a megyei pártbizottság figyelmen kívül hagyta, hogy a téglagyárakban nincsenek megfelelő mosdók, öltözők a dolgozók részére. Ez is mutatja; hogy nem tettek meg mindent a dolgozók érdekében. A szociális beruházásokat csak 85 százalékban teljesítették. A megyei pártbizottság általában lebecsülte az ipari problémákat, Hozzászólása további részében a saját felelősségéről beszélt Nyári elvtárs, beismerte, hogy ő is elszakadt a dolgozóktól, amit mutat aa is, hogy mult év december 19-e óta mindössze kétszer volt kint az üzemekben. Kérte, hogy az új megyei pártválasztmány súlyának megfelelően foglalkozzon a jövőben az ipar helyzetével, Sinkó Antal elvtárs válasza a hozzászólásokra Végül Reményi János és Puszta János elvtársak szólaltak fel, majd a hozzászólásokra Sinkó Antal elvtárs röviden megadta a választ. Sinkó elvtárs a következőket mondotta: — Nem kívánok külön kitérni minden egyes felszólalásra.. A megyei pártértekezlet helyesen bírálta a megyei pártválasztmányt, a megyei pártbizottság munkáját, annak beszámolóját és helyesen mutatott rá a fogyatékosságokra. A fő fogyatékosságot Ács Lajos elvtárs ismertette, amellyel teljes egészében egyetértek. Ezt a többi hozzászólások Is kiegészítik és méginkább aláhúzzák. Az új választmánynak a feltárt hibák kijavítására kell mozgósítania megyénk valamennyi kommunistáját. Valamennyi kommunistának, elsősorban a vezető funkcionáriusoknak kell levonniok a megyei pártválasztmány, a megyei pártbizottság tagjainak munkájából a tanulságot. — A megyei pártbizottság helytelen gyakorlati munkája következtében nem valósult meg a pártbizottságon a kollektív vezetés. A megyei pártbizottság az elmúlt időszakban nem harcolt teljes erővel a párt és a kormány határozatainak maradéktalan végrehajtásáért. A pártértekezlet rámutatott arra, hogy a megyei pártbizottságon lévő kommunisták a bírálatot visszautasították, ahelyett, hogy fejlesztették, segítették volna az alulról jövő bírálatot. Arra is rámutatott a pártértekezlet, hogy a dolgozók anyagi problémáival sem foglalkozott kielégítően a megyei pártbizottság. Én ezzel a megyei pártválasztmány nevében egyetértek. A tervek nem lettek teljesítve sem az ipar, sem a mezőgazdaság területén és ezeket a hibákat nem tártuk fel a megye kommunistái előtt, nem tájékoztattuk őket és így nem is tudtuk őket mozgósítani azok kijavítására; — Megállapították a hozzászóló elvtársak, hogy a hibákért elsősorban Jegyinák, Sinkó és Pamuk elvtársak felelősek, felelősek a pártbizottság többi tagjai is, de elsősorban ez a három elvtárs. Én a magam részéről teljes egészében egyetértek ezzel. De a hibák ellenére is látni kell elért eredményeinket és ezekre támaszkodva újabb sikereket kell elérni. Az elvtársak tudják, hogy Csongrád megye munkásai, parasztjai, értelmiségei ki* váló emberek, akiket csak kiváló emberek tudnak jól vezetni, olyan kommunisták, akiket nemcsak tisztelnek, hanem szeretnek is. Én kérem a pártválasztmány beszámolójának, a válaszadásnak, valamint az előterjesztendő határozati javaslatnak az elfogadását. A leendő pártválasztmánynak a régi pártválasztmány nevében eredményekben gazdag munkát kívánok. Kérem a pártértekezletet, adja meg a felmentést a régi pártválasztmánynak, A megyei pártértekezlet ezután titkos szavazással megválasztotta a megyei pártválasztmány 37 rendes és 23 póttagját, valamin* a III. pártkongresszus küldötteit. Majd Lövő Ferenc zárószavaival befejeződött a rcserográdmegyei pártértekezlet;