Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-09 / 84. szám

OÍIMGYRRIRSZIG 3 PÉNTEK, 1964. ÁPRILIS 9. Vita az MDP csongrádmegyei választmányának beszámolója fölött '(Folytatás az első oldalról.) díjas rektora volt. Üdvözölte a me­gyei pártértekezlet résztvevőit, majd a következőket tette szóvá: — A beszámoló csupán néhány mondatban méltatta az egyetemek és a főiskolák munkáját. Ez azt mutatja, hogy a megyei pártbizott­ság lebecsülte az értelmiségi mun­kát, nem látja világosan a tudomá­nyos közegészségügy jelentőségét. A beszámoló alapján meglehetősen hamis kép alakult itt ki, pedig nem ez a valóság. A kormánypro­gramm megvalósításában nagyon fontos feladatai vannak egyeteme­inknek. Az egyetemek nem önma­gukért vannak, hanem azért, hogy lehetőséget nyújtsanak a többi fel­adatok között a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. A beszámoló nem tük­rözte vissza, hogy mi az egyete­mek és főiskolák célja, nem szólt arról, hogy számos újításhoz és ipa­runk fejlesztéséhez nyújtott lehető­séget és segítséget a főiskola, pe­dig az egyetem Is megérdemelte volna, hogy legnagyobb alkotásai­ról szóljanak és a hiányosságaira • is konkrétabban rámutassanak. Eredményeink közé tartozik az is, hogy hasznos kezdeményezések in­dultak meg nálunk a mezőgazda­ság fejlesztése érdekében. Nem a rosszindulat műve, hogy mindez hiányzik a beszámolóbői, csupán annak az eredménye, hogy nem Is­merik az elvtársak az egyetemek munkáját. Kérdezem: hogyan is­merje meg a dolgozó nép, ha a megyei pártbizottság sem ismeri? Hiba volna azonban, ha nem em­lítenénk me^, hogy például Sinkó elvtárs igen sokat segített sportvo­nalon, de ezt nem mondhatom el Pamuk elvtársról. Még arra sem tudott időt szakítani, hogy megbe­széljük az egyetemi kérdéseket. Az egyetem dolgozói szívesen vállal­ják a terven felüli munkát is. A tudományos kutatómunka mellett a népgazdaság közvetlen megsegí­tését is szívesen vállalják, csak azt kérik, hogy a párt részéről megmu­tatkozzék a teljes bizalom, amelyre Jó munkájukkal rászolgálnak. Polyák Pál elvtárs felszólalása 1 Pólyák Pál elvtárs, a kiskirály­sági Lenin tsz párttifckára arról be­szélt, hogy a falusi és termelőszö­vetkezeti pártszervezeteknek sok­kal nagyobb segítséget kell nyúj­tani. A megyei pártbizottság tagjai a jövőben többet tartózkodjanak kint a megyében, mert eddig ke­veset törődtek velük és ebből az a hiba adódott, hogy náluk a tsz­elnök egymaga akart mindent el­intézni. Ügy vélekedett, hogy atsz­ben nincs szükség pártellenőrzésre, ezekre az állami gazdaságokban van szükség. Elmondotta továbbá, hogy a párt és a kormány júniusi határozata óta javult a tsz tagsá­gának az életszínvonala, amit bi­zonyít az is, hogy a tagok házat, tehenet tudnak venni keresetükből. Végül elismerte, hogy a tömegszer­vezetekkel ő is keveset törődött, mert legtöbbször csak a mezőgaz­dasági, fizikai munkát tartotta szem előtt Lovas János elvtárs felszólalása Lovas János elvtárs, csongrádi járási DISZ-titkár volt a követke­ző felszólaló. Véleménye szerint a DISZ funkcionáriusokkal való rossz bánásmód rányomja bélyegét az egész DISZ-munkára. Nagy a fluktuáció, ami azt vonja maga után, hogy egy-egy DISZ-vezető nem tudja alaposan kiismerni a te­rületét, mert kis idő múlva ismét elhelyezik. Ennek kiindulópontját a megyei pártbizottságon és a megyei DISZ-bizottságon kell keresni. Lo­vas elvtárs ezután a DISZ agitá­ciós és propagandamunkájáról szól­va megállapította, hogy a tömeg­szervezetekben, de különösen a DISZ-szervezetekben még Igen gyenge lábon áll a tömegek közötti politikai felvilágosító munka. A mezőgazdáság fejlesztéséről szóló határozatokat nem magyarázták a fiatalok olyan széles körben, mint szükség lett volna rá. Szerinte en­nek egyik oka, hogy a felsőbb szer­vektől kevés konkrét segítséget kapnak. Amióta például a járási DISZ-bizottságnál dolgozik, még nem tapasztalta a megyei szervek ellenőrzését, a megyei pártbizott­ságtól még senki nem kérdezte meg, hogyan megy a DISZ-munka. Természetesen náluk is vannak hibáit, például az, hogy nem tud­nák megmondani, hány fiatal vesz részt a kongresszusi munkaver­senyben. Csányi József elvtárs felszólalása Következőnek Csányi József elv­társ, a pankotai állami gazdaság volt igazgatója szólt a beszámoló­hoz. Elmondotta, hogy a gazdaság­nak ő volt a hatodik igazgatója 1950 óta és a meglévő súlyos hibák ebből is fakadnak. Egy-egy igazga­tó, vagy szakvezető nem volt ké­pes alaposan megismerni a gazda­ság helyi sajátos problémáit, nem volt ideje megismerkedni a gazda­ság dolgozóival, sőt közvetlen mun­katársaival sem. Abban, hogy a gazdaság 15 mil­lió forintos veszteséggel gazdálko­dott, elsősorban sajátmagát hibáz­tatta. De voltak valóban objektív okok is: például 10 hónap alatt az elmúlt évben három főkönyvelője volt a gazdaságnak. Szerinte az a gazdaság, amelyiknek nincs fő­könyvelője, beruházási szakveze­tője, revizora, nem is tudja meg­oldani a problémákat. A panko­tai gazdaságban jelenleg is öt olyan szakember hiányzik, akiknek munkáját nagymértékben sínyli az egész üzem. Vezető agronómus sincs már hat hónap óta, pedig a gazdaság 18 ezer katasztrális hold földből tevődik össze és van több mint tízezer juha, négyezer serté­se, többszáz szarvasmarhája. A meglévő súlyos hibák másik főokát abban látja Csányi elvtárs, hogy csaknem egy évig húzódott a füg­getlenített párttitkár beállítása, és emiatt a pártszervezet nem tudott jó politikai tömegmunkát kifejteni a dolgozók között. Fejes Pál elvtárs felszólalása Fejes Pál elvtárs, a hódmezővá­sárhelyi Dózsa tsz párttitkára a többi között a következőket mon­dotta hozzászólásában: — A ml tsz-ünk fejlődéséről be­szél helyettem az a munka, ame­lyet elvégeztünk. A tavaszi kalá­szosokat idejében elvetettük, fel­ajánlásainkat túlteljesítettük. A te­henészet is teljesítette kongresszusi vállalását és újabb felajánlást tett, hogy 10 literről 11 literre emeli fel a fejési átlagot. Ha a párt, a kor­mány, sőt közelebbről a megyei pártbizottság segít nekünk, még nagyobb eredményeket fogunk el­érni. Több segítség kell nekünk is, s akkor tsz-ünk talpraáll és erős lesz és azok a tagok is visszajön­nek, akik az ősszel kiléptek. Mosonyi István elvtárs felszólalása Mosonyi István elvtárs, MAV politikai osztályvezető a szegedi MÁV igazgatóság 13 ezer dolgozó­ja nevében üdvözölte a pártérte­kezletet és kijelentette, hogy teljes mértékben egyetért a Központi Ve­zetőség Csongrád megyére vonako­zó álláspontjával, amelyet Ács La­jos elvtárs ismertetett. Kifogásolta a továbbiakban, hogy a beszámoló nem foglalkozott a közlekedés pro­blémáival. Pedig náluk is nagyobb földterületek megmunkálását vál­lalták a dolgozók, ami szerinte hozzájárulás a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. A MÁV is vállalta, hogy jó szakembereket ad át a me­zőgazdaságnak. A könyvelési 'szak­emberek vállalták, hogy segítséget nyújtanak a mezőgazdaság szocia­lista szektoraiban dolgozó szakem­bereknek és segítenek a gazdasági gépek megjavításában. Vállalták továbbá a műszaki tervek elkészí­tését. Mindezt konkrétan tudomá­sára hozták a megyei pártbizott­ságnak, de erre senki sem vála­szolt, sőt a megyei sajtó senrt kö­zölt róla egy sort sem. Kérte a me­zőgazdaságban dolgozó funkcioná­riusokat, hogy keressék fel a MÁV igazgatóságot, mert amiben tud­nak, szívesen segítenek. <— Sok szó esett itt az önkölt­ségcsökkentés súlyos hibáiról 1— folytatta Mosonyi elvtárs —. Ez valóban így van. Például a szegedi vasüzemet is arra kellett rábirni, hogy kényszerrel rakodjon ki a ko­csikból, továbbá a Szegedi Tisza­menti Gőzfűrészt is kényszerkira­kásra volt kénytelen szólítani a vasút, mert a kocsik állása több­ezer forintot tett már ki. A leg­több segítséget azon keresztül kí­vánjuk nyújtani, hogy a politikai osztály munkáját tovább javítjuk. A vasút politikai osztály nevében azt a biztos meggyőződésemet fe­jezem ki, hogy a megyei pártér­tekezlet után alapvető változás áll be a megyei pártbizottság munká­jában is. Magam is többet akarok tenni azért, hogy minden kommu­nista vasutassal együtt eredmé­nyesen oldhassuk meg feladatain­kat. Karácsonyi Béla elvtárs felszólalása Ezután Karácsonyi Béla elvtárs, országgyűlési képviselő, Kossuth­díjas egyetemi tanár szólalt fel és a következőket mondotta: — A csongrádmegyei pártbizott­ság beszámolója adatokkal alátá­masztott tényekkel igyekezett meg­mutatni megyénkben a politikai helyzetet. A beszámoló azonban nagymértékben hiányos volt ate­kintetben, hogy nagyon sok kér­désben nem vonta le a politikai következtetést, amely pedig nélkü­lözhetelen ahhoz, hogy munkánkat megjavítsuk. A pártválasztmány nem vizsgálta kritikus szemmel a megye munkáját és a beszámoló­ban meglehetősen sekélyes volt az önbírálat. A továbbiakban bírálta a beszá­molót azért Is, mert szóvátette ugyan, hogy a megyei pártbizottság ipari és más osztályai nem foglal­koznak eléggé az ipari üzemekkel, de nem vetette fel, hogy a pártbi­zottságok rendelkeznek-e megfe­lelő szakemberekkel. Szerinte nem lehetséges, hogy az olyan nagy vá­rosban, mint Szeged, a városi párt­bizottságnak csak négy politikai munkatársa legyen. Helytelenítette továbbá a beszámolóban azt, hogy az ipari tervek teljesítésének leg­fontosabb feladatát a kongresszusi vállalások teljesítésében jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy távol áll tőle a kongresszus jelentőségének lebecsülése, de véleménye szerint a vállalások túlteljesítésével kell . a terveket teljesíteni. Szégyeltem magam — folytat­ta Karácsonyi elvtárs —, mikor ol­vastam az újságban, hogy Cson­grád megye a begyűjtésben az utolsók között kullog. Szóvátettem ezt a kérdést, de hibás voltam én is, hogy elfogadtam a magyarázko­dást. A pártválasztmány beszámo­lója még most sem vonta le ebből a lesújtó tényből a következtetést. Megemlítette a beszámoló, hogy a tavaszi munkákban lemaradások vannak, de hogy erre mi a teendő, azt már nem szabta meg. Mutatko­zik a megyében agronómus-ellenes hangulat, ami szintén káros a me­zőgazdaság fellendítése szempont­jából. Szó volt arról is, hogy kevés a női traktoros a gépállomásokon. Lehet, hogy nem kielégítőek a szál­lások, de meg kellene nézni, nem ellenségesen kezelik-e a gépállo­másokon a nőket. Ezután Simon Béla elvtárs, majd Kónya Imre elvtárs, a hódmező­vásárhelyi Ságvári tsz párttitkára felszólalása következett. Szenigyfipgys Zoltán elvtárs felszólalása Utána Szentgyörgyi Zoltán elv­tár, a makói városi pártbizottság titkára foglalkozott a tömegek kö­zötti politikai munka jelentőségé­vel. Hangsúlyozta, hogy a pártbi­zottság is komoly hibát követett el, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata után nem mentek ki azonnal a dolgozók közé. Ennek következtében sokan azt hitték, hogy nem is merünk a szemük elé kerülni. Rámutatott a továbbiak­ban, hogy a dolgozó emberek vé­leményét mindenkor figyelembe kell venniök a pártszervezeteknek és pártszerveknek, de a tanácsok­nak is. Elmondotta, hogy a megyei tanács hibájából több építkezést nem tudtak befejezni Makón, pe­dig a tömegek egyre jobbéin köve­telik ezt. Nagy Sándor elvtárs felszólalása Nagy Sándor elvtárs, a Szegedi Textilművek főmérnöke hozzászó­lásában foglalkozott az ipari pro­blémákkal és különösképpen a könnyűipar helyzetével. Elmondot­ta, hogy a könnyűiparban most ál­talában létszámcsökkentés van. De hiba, hogy az üzemeket még csak meg sem kérdezik, amikor lecsök­kentik a létszámot. Az önköltség­csökkentéssel kapcsolatban kifej­tette: feltétlenül szükséges, hogy a segédanyagokat felvásárolják és fel is használják. Igen nagy lemaradás van amiatt is, hogy az üzemeket a felettes szervek elhalmozzák kü­lönböző kérdőívekkel, statisztikai kimutatásokkal. Az a véleménye, hogy ezekben a felsőbb szervekben van néhány olyan ember, akinek csupán az a feladata, hogy külön­böző kérdőíveket gyártson és hát­ráltassa ezzel az üzemi tervek tel­jesítését. Csécsi János elvtárs felszólalása A következő felszólaló Csécsi Já­nos elvtárs, a szegvári Gorkij tsz dolgozója a káderekkel való bá­násmóddal foglalkozott. Elmondot­ta, hogy a szentesi járási pártbi­zottság titkára volt és amikor ki­ment dolgozni a tsz-be, akkor azt mondták rá az elvtársak, hogy me­nekül a pártfunkció elől. Ennek az volt az oka, hogy bár négy eszten­deig dolgozott a szentesi járási pártbizottságnál, neki senki nem mondta azt, hogy a pártbizottság jó munkát is végzett. Amikor érté­kelték a munkájukat, csak a hibá­kat és fogyatékosságokat vették észre az elvtársak, az eredménye­ket nem. Hangsúlyozta, hogy ő min­dig szerette a pártfunkcióját, de végül úgy gondolta: nem méltó arra, hogy továbbra is a pártban dolgozzék, ha mindig csak rossz munkát végez. Makra András elvtárs felszólalása Makra András elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára egyet­értett a beszámolóban elhangzott bírálattal, de kifogásolta, hogy a megyei pártbizottság agit.-prop. tit kára egyetlen egyszer sem ült le vele megtárgyalni a pártpropagan­da feladatait. A rossz munkához szerinte az is hozzájárult, hogy sű­rűn helyezték ide-oda a kádereket még a községi pártszervezetekben is. Elmondotta, hogy amióta párt­funkcióban dolgozik, a szegedi já­rásban hét titkár volt. És ezek kö­zül egyik sem tudta jól megismer­' ni a járást, s ennélfogva nyilván­való, nem is tudott megfelelően dolgozni* Dr Ormos Pál elvtárs felszólalása Rudas László elvtárs, az MSZT megyei titkára a Magyar-Szovjet Barátság jelentőségét méltatta hoz­zászólásában, majd dr. Ormos Pál elvtárs, a hódmezővásárhelyi kór­ház igazgató-főorvosa beszélt az egészségügy terén elért eredmé­nyekről. Ismertette, hogy Csongrád megye olyan eredményeket ért el az utóbbi időben, ami a felszaba­dulás előtt el sem volt képzelhető. A csecsemőhalálozás a megyében olyan alacsony színvonalra szállt le, hogy Csongrád megye országo­san az első helyre került. Kiépült a megyében a körzeti rendelőháló­zat, a rendelőintézetekben felemel' ték a rendelőórák számát. Hang* súlyozta, hogy vannak még azon­ban nehézségek s ezeknek megol­dásához kéri a megyei pártbizott­ság segítségét. Holik János elvtárs felszólalása Ezután Holik János elvtárs hoz­zászólása következet. Elmondotta; hogy a megyei pártbizottság nem látott mélyére azoknak a problé­máknak, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését gátolták. Szó vétette; hogy a megyei pártbizottság egyes osztályai között nem volt meg a kellő kapcsolat, az osztályvezetők nem értették meg egymást. Kifo­gásolta, hogy az ősszel, amikor a termelőszövetkezetek megmentésé­ről volt szó, Jegyinák, Pamuk, Sinkó és Lövő elvtársak igen ke­veset voltak kint a termelőszövet­kezetekben. Végül bejelentette, hogy a beszámolóban felvetett bí­rálattal egyetért. Csillag Miklós elvtárs, a Szegedi Állami Nemzeti Színház igazgatója arra h'vta fel az új pártválaszt­mány Harcimét, hogy a tudomá­nyos és művészeti kérdésekkel sok­kal többet törődjék, foglalkozzék többet az értelmiségiek munkájá­val. Nyári Mihály elvtárs felszólalása Bubán István elvtárs, a Mérleg-i gyár főmérnökének felszólalása következett ezután, majd Nyári Mi­hály elvtárs, az MB ipari osztályá­nak vezetője mondta el vélemé­nyét. Rámutatott, hogy a megyei párt­bizottság nem tekintette feladatá­nak, hogy segítse az ipari üzemek tervteljesítését, pedig enélkül nem lehetséges a dolgozók jólétének emelése. Hiba az is, hogy a megyei pártbizottság figyelmen kívül hagy­ta, hogy a téglagyárakban nincse­nek megfelelő mosdók, öltözők a dolgozók részére. Ez is mutatja; hogy nem tettek meg mindent a dolgozók érdekében. A szociális be­ruházásokat csak 85 százalékban teljesítették. A megyei pártbizott­ság általában lebecsülte az ipari problémákat, Hozzászólása további részében a saját felelősségéről beszélt Nyári elvtárs, beismerte, hogy ő is elsza­kadt a dolgozóktól, amit mutat aa is, hogy mult év december 19-e óta mindössze kétszer volt kint az üze­mekben. Kérte, hogy az új megyei pártválasztmány súlyának megfele­lően foglalkozzon a jövőben az ipar helyzetével, Sinkó Antal elvtárs válasza a hozzászólásokra Végül Reményi János és Puszta János elvtársak szólaltak fel, majd a hozzászólásokra Sinkó Antal elv­társ röviden megadta a választ. Sinkó elvtárs a következőket mon­dotta: — Nem kívánok külön kitérni minden egyes felszólalásra.. A me­gyei pártértekezlet helyesen bírálta a megyei pártválasztmányt, a me­gyei pártbizottság munkáját, annak beszámolóját és helyesen mutatott rá a fogyatékosságokra. A fő fo­gyatékosságot Ács Lajos elvtárs is­mertette, amellyel teljes egészében egyetértek. Ezt a többi hozzászólá­sok Is kiegészítik és méginkább aláhúzzák. Az új választmánynak a feltárt hibák kijavítására kell mozgósítania megyénk valamennyi kommunistáját. Valamennyi kom­munistának, elsősorban a vezető funkcionáriusoknak kell levonniok a megyei pártválasztmány, a me­gyei pártbizottság tagjainak mun­kájából a tanulságot. — A megyei pártbizottság hely­telen gyakorlati munkája következ­tében nem valósult meg a pártbi­zottságon a kollektív vezetés. A megyei pártbizottság az elmúlt időszakban nem harcolt teljes erő­vel a párt és a kormány határoza­tainak maradéktalan végrehajtásá­ért. A pártértekezlet rámutatott arra, hogy a megyei pártbizottsá­gon lévő kommunisták a bírálatot visszautasították, ahelyett, hogy fej­lesztették, segítették volna az alul­ról jövő bírálatot. Arra is rámuta­tott a pártértekezlet, hogy a dol­gozók anyagi problémáival sem foglalkozott kielégítően a megyei pártbizottság. Én ezzel a megyei pártválasztmány nevében egyetér­tek. A tervek nem lettek teljesítve sem az ipar, sem a mezőgazdaság területén és ezeket a hibákat nem tártuk fel a megye kommunistái előtt, nem tájékoztattuk őket és így nem is tudtuk őket mozgósítani azok kijavítására; — Megállapították a hozzászóló elvtársak, hogy a hibákért elsősor­ban Jegyinák, Sinkó és Pamuk elvtársak felelősek, felelősek a pártbizottság többi tagjai is, de el­sősorban ez a három elvtárs. Én a magam részéről teljes egészében egyetértek ezzel. De a hibák elle­nére is látni kell elért eredménye­inket és ezekre támaszkodva újabb sikereket kell elérni. Az elvtársak tudják, hogy Csongrád megye mun­kásai, parasztjai, értelmiségei ki* váló emberek, akiket csak kiváló emberek tudnak jól vezetni, olyan kommunisták, akiket nemcsak tisz­telnek, hanem szeretnek is. Én ké­rem a pártválasztmány beszámoló­jának, a válaszadásnak, valamint az előterjesztendő határozati javas­latnak az elfogadását. A leendő pártválasztmánynak a régi pártvá­lasztmány nevében eredményekben gazdag munkát kívánok. Kérem a pártértekezletet, adja meg a fel­mentést a régi pártválasztmánynak, A megyei pártértekezlet ezután titkos szavazással megválasztotta a megyei pártválasztmány 37 rendes és 23 póttagját, valamin* a III. párt­kongresszus küldötteit. Majd Lövő Ferenc zárószavaival befejeződött a rcserográdmegyei pártértekezlet;

Next

/
Thumbnails
Contents