Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

OfL^üSYüRORSZSG 4 CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS 1. „Csak békében virágozhat a tudomány — s szépülhet az élet" Beszélgetés a kétszeres Kossuth-díjas Fodor Gáborral F(?ltos gúnyájú kisdiák-koromban rete nélkül egy fülledi nyáreleji estén a színház karzatára sikerült belopakodnom. Markáns arcú, szikár férfi hegedült odalenn, a színpad meszszeségében. Csodálatos hangokat csalt ki a hegedűből! Gyerekszívem megreszketett szépségüktől. Nem értettem a zenéhez, mégis lenyűgözött az előadás, egész valómat átjárta, mert éreztem: nagy művész ritkánhallott művészetében gyönyörködhettem .:: Zathureczki Edének hívták a nagy művészt. A napokban egy merőben más természetű előadásra lopakodtam be. Sötéthajú, tatárosra nyírt bajuszú, élénk tekintetű férfi számolt be munkája eredményéről, melyért másodízben tüntették ki Kossuth-díjjal. Szakképzettség híján nem sokat értettem az előadásból, csak épp a vázát. Mégis, olyasféle meghatódottság fogott el, mint a Zathureczki-esten, annakidején. Az előadó könnyen gördülő szavai nyomán, s a hallgatóság figyelemtől feszülő arcát látva megéreztem, hogy most is nagy művész élőadását hallgatom: a tudomány művészéét.:: Fodor Gábor elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas, a Szerveskémiai Intézet vezetője, harmincnyolc esztendős fiatal férfi. 1935-től 1938-ig díjtalan gyakornokként dolgozott ugyanebben az Intézetben, Bruckner professzor oldalán. 1938-tól 1945-ig a Chinoin-gyárban alkalmazták, s csak a felszabadulás után kerülhetett ismét az egyetemre. 1949-ben lett tanszékvezetővé, s 1951 óta az egyetem rektori tisztségét is betölti. Elfoglaltsága sokszálú. Ezt előszobája képe is tükrözi: Martonyi János rektorhelyettessel, s Kertész Lajossal, az egyetemi kórus karnagyával futunk össze az előszobában. Az egyik szegedi üzem küldötte is felkeresi Fodor elvtársat azzal a kéréssel: segítsen azon, hogyan lehetne a munkások kezét beszennyező, a bőr pórusaiba beívódó festéktől munka után megszabadulni? (Aznap délutánra megoldotta az intézet ezt a feladatot is.) Fodor elvtárs fáradhatatlan mozgékonysággal oldja meg szétágazó feladatait. Több ember energiáját igénylő munkája közben is volt ideje világviszonylatban is jelentős visszhangot keltő kutatásai folytatására. — Mi e kutatások lényege? — Térkémiai kutatásokat végzek Kiss József és Kovács Ödön docensekkel, s más munkatársaimmal együttműködve. Népszerűen igyekszem összefoglalni munkánkat: abból kell kiindulnunk, hogy az anyagok teljes megismeréséhez nem elegendő egy szerkezeti képletet megadnunk. Egyazon vegyületnek kétféle térbeli módosulata, egymástól különböző hatást fejt ki. Az orvos ennek, a térbeli szerkezetnek pontos ismenem képes értelmezni a hatást. — Milyen fontos gyógyszerek térbeli szerkezete vált ismeretessé kutatásai sorén? — Például az úgynevezett alkaloidoké: az atropiné, cocainé, scopolaminé. Ezek oly intenzív élettani hatású szerves anyagok, melyeket a növényi világ termel. Ezek molekuláinak térbeli kutatása azt tárta fel: hogyan kötődik meg az illető anyag az élő szervezeten. Kutatásaink gyakorlati haszna: több fontos gyógyszer tömeges gyártásának feltételeit sikerült biztosítanunk. Mezőgazdasági hulladékanyagból tudunk. például atropint gyártani. E fontos gyógyszer hulladékanyagból való gyártását munkatársaim, Kovács, Mészáros, Weisz elvtársak, — az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár vegyészeivel karöltve oldották meg. Mi a kutatások távlata? — Kormányzatunk népgazdasági terveinek megvalósításában szeretnénk közreműködni, azzal, hogy kutatásaink eredményeit a mezőgazdasági hulladékonyagok nagybani felhasználását illetően fejlesztjük tovább. Hogy e távlatok bizonyosan megvalósulnak, annak egyik bizonyítéka az a világ minden tájáról kapott elismerés, mely a kutatások eddigi eredményeit értékeli a világ soknyelvű szaklapjaiban. A Szovjetunió tudományos akadémiájának folyóiratában a napokban jelent meg összefoglaló cikk Fodor elvtárs munkájáról. — Milyen segítséget várnak professzor elvtársék további munkájukhoz? — Szeretnénk, ha minél több vegyészünk számára mód lenne, a szovjet tudomány tapasztalatainak megismerésére tanulmányútak kapcsán. Kiválóan felszerelt intézetünk számára néhány olyan modern, a hosszas kémiai műveleteket automatizáló műszert szeretnénk kapni, melyek birtokában ezentúl is tartani tudnánk a kutatás szintjét, világviszonylatban is. Az egyetemi üvegtechnika kapacitását is növelni kellene, mert a felduzzadt feladatok következtében nem képes tökéletesen kielégíteni a két egyetem igényeit. A kormányzattól, a párttól minden lehetőséget megkaptunk eddig is az alkotó munkára. Meggyőződésem, hogy az elért eredmények csak a népi demokrácia tudományos viszonyai között valósulhattak meg! Körülmutat az intézet pompás felszerelésén. Minden asztal, — még a folyosók is zsúfolva vannak műszerekkel. Vibrációs keverők, olaj-légszivatytyúk, törésmutató meghatározók ragyognak szemünkbe mindenünnen. A mikroanalitikai műszerek segítségével — melyek a gramm milliomodrészéig mérnek pontosan — három-öt ezredgrammnyi menynyiségű anyaggal is teljes elemzést lehet elkészíteni. A műszerek mellett mindenütt emberek sürögnek. A szakember alkotó tevékenysége élettel telíti ezeket a mozdulatlan műszereket. Minden egyes dolgozó munkája fontos: Fiszter János segédlaboránsé éppúgy, mint Lestyán János tudományos munkatársé. Egy-egy tudományos témakörön négy-öttagú brigád dolgozik. A kollektív munkamódszernek nem kicsi a szerepe abban, hogy világviszonylatban is nagyjelentőségű térkémiai eredmények születtek Szegeden. Beszélgetésünket az ebédidő szakítja félbe. Fodor elvtársat felesége — aki egyik leglelkesebb munkatársa — és három vidámtekintetű gyermeke várja az ebédhez; — Az eredményes munkáéhoz hasonló öröm csak egy van: együtt lenni gyermekeimmel — mondja meleg hangon Fodor elvtárs. Nemcsak világhírű tudós, népszerű munkatárs, s három gyermek boldog édesatyja, hanem lelkes, sőt aktív sportember is Fodor professzor. S példamutató békeharcosV Néhány hete Zürichben és Baselben tartott előadást. Hazánknak több lelkes, progresszív tudós-barátot szerzett ott, akik nagyra értékelik népi demokráciánk tudósainak munkáját, s akik meggyőződtek arról, hogy népünk az alkotó munka, a tartós béke tántoríthatatlan híve. Búcsúzunk. Halkan, de fűtött hangon mondja: — Csak az alkotó békében virágozhat ki a tudomány, s szépülhet tovább a tudomány eredményei nyomán életünk, a dolgozó ember élete, Dér Endre Árleszállítás Csehszlovákiában Nekünk, szegedieknek úgy a szivünkhöz nőtt a Tisza, mint édesanyjához a gyermek, a pesti emberhez a Duna, a sztálingrádiakhoz a Volga. Partján a szegedi vár romjai, a törökdúlásra, a hős várvédőkre a város felépítőire emlékeztetnek, akik itt éltek a Tisza partján, itt szenvedtek, itt örüllek az apróságok születésének és sokan semmi kincsért sem hagyták volna el a várost... Innen a hídról nézve a megifjodott századeleji házakat, arra gondolunk, hogyno szeretnénk ma még jobban a mi városunkat, ahol most már a mi kezünk épit, új lakásokat, múzeumot, bölcsödéket, szebb életet... Lenn a mélyben, a híd ala't csónak siklik a hullámokon. A benne ülő felnéz, s mintha ezt mondaná: szép az élet. Az első tavaszi vadevezős.' De nemcsak egy! Piros tréningruhában ott feljebb ketten is húzzák a lapátot, aztán összekucorodnak, az állukig húzzák fel a térdüket és Prága (TASZSZ) Csehszlovákia Kommunista Pártjának központi bizottsága március 29-én teljes ülést tartott. A plénum megvitatta és jóváhagyta azt a párt- és kormányhatározat-tervezetet, amely az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árainak harmadik csökkentésére vonatkozik. A kérSZEGEDI JEGYZETEK Tavasz a Tiszaparlon déssel kapcsolatban Viliam Siroky tartott beszámolót. Március 30-án este közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány határozatát az 1954 április elsején életbelépő újabb árleszállításról. Az 53 ezer árucikkre vonatkozó árcsökkentés eredményeként a lakosság egy év alatt 5 6 milliárd koronát takarít meg. mintha el akarnák lökni magukat a csónaktól, kinyújtózkodnak, hatalmasat merítve a naptól csillámló vízben — szökik a fénylő csónak egyre feljebb a vizén. Már megelevenedett a ml Tiszánk. Gyerünk sétáljunk egyet a partján! Az enyhe szellő belopakodik a lazán kötött sálak alá, a kabátok kigombolva libegnek, élénkszínű tavaszi ruhák villannak elő. A Sztálin-sétány ágyaiban frissen gereblyézett föld feketéllik, s lám a meszszíröl még száraz ágú orgonabokor ágain közelről nézve fakadó kis levélkék bontakoznak. Lrnt a, parton a Nagykörúttal egymagasságban horgászok lesik a víz színét kitartóan, végtelen türelemmel, hogy mikor „kúpja". Semmi jel, csak a szél borzol apró hullámokat. Nírrs fogás — sebaj, majd lesz holnap, vagy vasárnap, mikor már minden horgász ellepi a Tisza partját, majd csak lesz akkor aki fog pontyo', harcsát, vagy másféle halat. De most egyikük felkapja a botot. .. Húzza a zsinórt... „Ej, megszökött, lerágta a csalétket" — bosszankodik a türelmes horgász, de már másik kukac kunkorodik a horgon. A viz közepén kis frissen festett, zöld kajak siklik felfelé. A part fövényén még ott az őszi avar, zizegve nyomódik össze a lábak alatt. A fűzfák ágai még üresek, még nem érzik az igazi tiszaparii illat, nem hullanak még a fehér plhék a fákról, de a száraz fű között már bújik elő a friss, üde, zöld fűszál — a hírnök. De nicsak! Kis pöttöm tápéi gyerek merészkedik le a töltésen, pirosbabns, fodros kötőben. Fenn a töltésen pedig kart karba öltve szerelmes pár sétál, idősebb néni és bácsi topog — ők is sétálnak a Tisza partján, élvezik a tavaszi nap első melegét. A tápéi révnél hangos zörgéssel ereszkednek a kompra c. parasztszekerck — tavaszi munkát végeztek odaát a réten a tápéiak, s most délután visszatérnek haza, a faluba. A komp szinte zajtalanul közeledik a túloldalról, ütemesen markolják meg a drótkötelet a rajta lévők, húzzák maguk felé, néha csobbanás hallatszik, a víz tükrözik a napfényben. Motorcsónak zavarja meg a csendet, a kompkötél alatt elsuhan, s a hullámok a homokos partra verődnek. Szép a Tiszapart már most is, pedig ezernyi szépsége még csak mos' kezd kibontakozni.., Milyen jó nyáron elnyúltan feküdni a forró homokján, ringani hullámain, árnyat adó fűzfái közt, a csárdákban borozgatni, énekelni, vidáman, békében ... A napi szorgalmas munka után olt van minden szegedinek a szőke Tisza, evezhet vizén, sétálhat pariján, leheveredhet már most is egy pokrócon, olvashat, labdázhat, kártyáz, hat, hallgathatja a szél rúgását. Szórakozást, erőt nyújt a mi Tiszánk — élvezzük hát majd örömeit. Markovits Tibor Öt megye kiskereskedelmi vállalatainak versenyében első lett a szegedi Az elmúlt hét folyamán a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat központjában a megszokottnál is élénkebb munka folyt. A vállalat versenyfelelősénél időről-időre megjelentek a vezetőség és a Szakszervezeti Bizottság tagjai és a félig elkészített versenyértékelés fölé hajoltak. A vállalat az elmúlt év folyamán indított 5 megye közötti verseny első értékelésére készült. A kormányprogramm célkitűzései a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat valamennyi dolgozóját arra késztették, hogy az eddiginél fokozottabb munkával segítsék elő a fogyasztók minél tökéletesebb áruellátását. A Szakszervezeti Bizottság a feladatokat megbeszélte a dolgozókkal, amelyek eredményeként a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak jelentős része egyéni versenyvállalásokat tett. Ugyancsak ekkor született meg a győri, debreceni, pécsi és miskolci Kiskereskedelmi Vállalatoknak elküldött 1953 IV. negyedévétől kezdődő hosszúlejáratú versenykihívás is. A versenykihívásban a forgalmi tervek maradéktalan teljesítésén kívül a szakoktatás, a munkafegyelem és az adminisztráció megjavítása is szerepel. A Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói az elküldött versenykihívást komolyan is vették és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a vállalt célkitűzéseket meg is valósítsák. Az 1953. IV. negyedévi csúcsforgalmat a vállalat igyekezett a legzavartalanabbul megvalósítani és ennek érdekében — amikor á nagykereskedelmi vállalat a szállí-t tási nehézségek miatt nem tudta az árut szállíttatni — például Salgótarjánnal, Bonyháddal és a budapesti gyártóművekkel közvetlenül vették fel a kapcsolatot és szerezték be a szükséges áruféleségeket. Munkájuk eredményeként a megye 6 kiskereskedelmi vállalata közötti verseny negyedévi értékelése alapján a IV. negyedévre vonatkozólag elnyerték a Kereskedelmi Iroda által a legjobb kiskereskedelmi vállalat részére alapított vándorzászlót. Ilyen előzmények után történt meg az 5 megye közötti verseny értékelése, amelynek eredményeként a Szegcdi Kiskereskedelmi Vállalat elnyerte a --Legjobb vidéki kiskereskedelmi vállalatrészére alapított vándorzászlót. Mindkét első helyezés kétségtelenül azt mutatja, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói minden erővel azon vannak, hogy a kormányprogramm megvalósításához hozzájáruljanak. Látják azonban azt is, hogy még igen sok hiányosság van a vásárlók ellátása szempontjából a választék és a minőség tekintetében és ezért már a választék és a minőség megjavítására vonatkozó vállalásokat is kibővítették. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat valamennyi dolgozójának még fokozottabban kell küzdeni a jelenleg még fennálló hibák kiküszöböléséért. Ezt az eddiginél' fokozottabb mértékben megköveteli a lakosság jobb áruellátása. Jövedelmező a selyemgubófermelés Selyemtermelésünket is érinti a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat. A termelési ágazat első szakasza: a selyemgubótermelés — más kifejezéssel selyemhemyótenyésztés — kétségtelenül mezőgazdasági vonatkozási mellékfoglalkozás. A kormányprogramm szellemében tehát tovább kell haladnunk a megkezdett úton selyemtermelésünk felvirágoztatásában. Kapcsolódjék tehát be a vidéki lakosság minél szélesebb rétege a gubótermelcsbe, mindazokon a helyeken, ahol erre lehetőség van, vagyis elég eperfa áll rendelkezésre. Egyéni termelők mellékkeresetként — egyéb gazdasági munkájuk elvégzése mellett — könnyen elérhetnek 800—1000 forint kerüli jövedelmet, mindössze 15—16 munkanap alatt. 30—32 napig él ugyan a selyemhernyó, de kiskorában csak napi 1—2 óra elfoglaltságot jelent az cpsrfalevélszedés és a hernyógondozás. Nagyobbszámú családok há rom -négyszeresére fokozhatják az említett eredményt. Csoportos — kollektív — tenyésztések pedig az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legjobban jövedelmezők, mert természetesen a gubótermelésnél is érvényesülnek a közösségi munka jólismert előnyei. A gubótermelésre megfelelő tájékoztatást ad a Selyemtermeltető Vállalat központja, Budapest. V., Báthory u. 22, azután a vállalat mindegyik megyei kirendeltsége és községi megbízottja. Pár napja megkezdték már a Vállalat közegei a termelők szerződtetését. A tanácsok segítsék elő ezt a munkát, mert a selyemgubótermelés népgazdaságunk számára igen nagyjelentőségű. Helyes, ha az állami gazdaságok és tsz-ek kollektív tenyésztést hoznak létre. Retek Dezső Pályáz a f i felhívás A Csongrádmegyei Tanács Népművelési Osztálya azért, hogy a falusi kultúrotthonok a dolgozók művelődésének központjaivá váljanak s bennük második otthonukra leljenek, 1954 április 4-e tiszteletére „Tegyük széppé, otthonossá kultúrotthonainkat"-mozgalmat indít a megye valamennyi kultúrotthona között. A mozgalom célja, hogy a legszélesebb tömegeket vonjuk be a kultúrotthonok életébe azok csinosítása, otthonosabbá tételén keresztül is. Célja a mozgalomnak az is, hogy a társadalmi érők megfelelő mozgósításával, a helyi ötletek, az anyagi erőforrások feltárásával, azoknak jobb kihasználásával szépítsük kuliúrotthonc.inkat, felhasználva ehhez a helyi népi díszítőműi'észetet, a néprajzi hagyományokat, a népi hímzéseket, az agyagipari készítményeket, a gyékény- és csuhéjfonásr't anyagokat stb. A mozgalomnak ki kell terjednie a kultúrotthon környékének csinosítására is, tehát a fásításra, a parkosításra. A pályázaton benevezések alapján lehet részt venni. Benevezési lapok a népművelési osztályon igényelhetők. A pályázaton résztvehetnek, illetve díjazásban részesülnek: 1. Falusi kultúrotthonok; 2. Kollektív versenyzők (tömegszervezetek, termelőszövetkezetek, gépállomások stb); 3. Egyéni versenyzők. PÁLYADÍJAK: I. KULTUROTTHONOK PÁLYADÍJA: 1. díj 10.000 Ft, 2. díj 6.000 Ft, 3. díj 4.000 Ft. Nagyösszegű díjazásban részesülnek tehát azok a kultúrotthonok, amelyek a pályázat során a legjobb eredményt érték el. A jutalmak a kultúrotthonok felszerelésének és berendezésének kiegészítésére fordítandók. II. KOLLEKTÍV DIJAK: 1. díj 1.500 Ft, 2. díj 1.000 Ft, 3. díj 800 Ft. A fenti díjazásban részesülnek azok a szervezetek (tsz, ÁG, DISZ, MNDSZ, MSZT, földművesszövetkezet stb.), amelyek a kultúrotthonok csinosításában a legjobban közreműködtek. A pályadíjak öszszege a szervezet kulturális kiadásainak fedezésére szolgál. III. EGYÉNI VERSENYZŐK PÁLYADÍJA: 1. díj 500 Ft, két 2. díj 400—400 Ft, 3. díj 200 Ft. Pályadíjban részesülnek azok az egyéni versenyzők, akik a legtöbb ötlettel, ízléssel, áldozatkészséggel járulnak a kultúrotthonok csinossátételéhez. A fenti pályadíjakon kívül oklevélben és könyvjutalomban rész^ sülnek mindazok a kultúraktivr' akik jó munkát végeznek. A verseny időtartama 1954 áp: lis 4-től augusztus 20-ig tart. A p lyadíjakat elbíráló bizottság aiur, káját augusztus 1-ével kezdi m< Az értékelést az augusztus 1-i állapotnak megfelelően végzi. A pályázatok legkésőbb ápri1 20-ig küldendők be a járási, illet" a megyei tanács népművelési os tályára. A pályázati felhívással kapcs latos bármilyen kérdésre a megj népművelési osztály pontos íelvilá gosítást ad. A Csongrádmegyei Tanács Népművelési Osztálya