Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

OfL^üSYüRORSZSG 4 CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS 1. „Csak békében virágozhat a tudomány — s szépülhet az élet" Beszélgetés a kétszeres Kossuth-díjas Fodor Gáborral F(?ltos gúnyájú kisdiák-koromban rete nélkül egy fülledi nyáreleji estén a szín­ház karzatára sikerült belopakod­nom. Markáns arcú, szikár férfi hegedült odalenn, a színpad mesz­szeségében. Csodálatos hangokat csalt ki a hegedűből! Gyerekszívem megreszketett szépségüktől. Nem értettem a zenéhez, mégis lenyű­gözött az előadás, egész valómat átjárta, mert éreztem: nagy mű­vész ritkánhallott művészetében gyönyörködhettem .:: Zathureczki Edének hívták a nagy művészt. A napokban egy merőben más természetű előadásra lopakodtam be. Sötéthajú, tatárosra nyírt ba­juszú, élénk tekintetű férfi számolt be munkája eredményéről, melyért másodízben tüntették ki Kossuth-díjjal. Szakképzettség hí­ján nem sokat értettem az előadás­ból, csak épp a vázát. Mégis, olyasféle meghatódottság fogott el, mint a Zathureczki-esten, annak­idején. Az előadó könnyen gördülő szavai nyomán, s a hallgatóság fi­gyelemtől feszülő arcát látva meg­éreztem, hogy most is nagy művész élőadását hallgatom: a tudomány művészéét.:: Fodor Gábor elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas, a Szerveskémiai In­tézet vezetője, harmincnyolc esz­tendős fiatal férfi. 1935-től 1938-ig díjtalan gyakornokként dolgozott ugyanebben az Intézetben, Bruck­ner professzor oldalán. 1938-tól 1945-ig a Chinoin-gyárban alkal­mazták, s csak a felszabadulás után kerülhetett ismét az egyetemre. 1949-ben lett tanszékvezetővé, s 1951 óta az egyetem rektori tiszt­ségét is betölti. Elfoglaltsága sokszálú. Ezt elő­szobája képe is tükrözi: Martonyi János rektorhelyettessel, s Kertész Lajossal, az egyetemi kórus karna­gyával futunk össze az előszobá­ban. Az egyik szegedi üzem kül­dötte is felkeresi Fodor elvtársat azzal a kéréssel: segítsen azon, hogyan lehetne a munkások kezét beszennyező, a bőr pórusaiba be­ívódó festéktől munka után meg­szabadulni? (Aznap délutánra meg­oldotta az intézet ezt a feladatot is.) Fodor elvtárs fáradhatatlan moz­gékonysággal oldja meg szétágazó feladatait. Több ember energiáját igénylő munkája közben is volt ideje világviszonylatban is jelentős visszhangot keltő kutatásai folyta­tására. — Mi e kutatások lényege? — Térkémiai kutatásokat végzek Kiss József és Kovács Ödön docen­sekkel, s más munkatársaimmal együttműködve. Népszerűen igyek­szem összefoglalni munkánkat: ab­ból kell kiindulnunk, hogy az anya­gok teljes megismeréséhez nem elegendő egy szerkezeti képletet megadnunk. Egyazon vegyületnek kétféle tér­beli módosulata, egymástól külön­böző hatást fejt ki. Az orvos ennek, a térbeli szerkezetnek pontos isme­nem képes értelmezni a hatást. — Milyen fontos gyógyszerek térbeli szerkezete vált ismeretessé kutatásai sorén? — Például az úgynevezett alka­loidoké: az atropiné, cocainé, sco­polaminé. Ezek oly intenzív élet­tani hatású szerves anyagok, me­lyeket a növényi világ termel. Ezek molekuláinak térbeli kutatása azt tárta fel: hogyan kötődik meg az illető anyag az élő szervezeten. Kutatásaink gyakorlati haszna: több fontos gyógyszer tömeges gyártásának feltételeit sikerült biz­tosítanunk. Mezőgazdasági hulla­dékanyagból tudunk. például atro­pint gyártani. E fontos gyógyszer hulladékanyagból való gyártását munkatársaim, Kovács, Mészáros, Weisz elvtársak, — az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár vegyé­szeivel karöltve oldották meg. Mi a kutatások távlata? — Kormányzatunk népgazdasági terveinek megvalósításában szeret­nénk közreműködni, azzal, hogy kutatásaink eredményeit a mező­gazdasági hulladékonyagok nagy­bani felhasználását illetően fej­lesztjük tovább. Hogy e távlatok bizonyosan meg­valósulnak, annak egyik bizonyí­téka az a világ minden tájáról ka­pott elismerés, mely a kutatások eddigi eredményeit értékeli a világ soknyelvű szaklapjaiban. A Szov­jetunió tudományos akadémiájának folyóiratában a napokban jelent meg összefoglaló cikk Fodor elvtárs munkájáról. — Milyen segítséget várnak pro­fesszor elvtársék további munká­jukhoz? — Szeretnénk, ha minél több ve­gyészünk számára mód lenne, a szovjet tudomány tapasztalatainak megismerésére tanulmányútak kap­csán. Kiválóan felszerelt intézetünk számára néhány olyan modern, a hosszas kémiai műveleteket auto­matizáló műszert szeretnénk kapni, melyek birtokában ezentúl is tar­tani tudnánk a kutatás szintjét, vi­lágviszonylatban is. Az egyetemi üvegtechnika kapacitását is nö­velni kellene, mert a felduzzadt feladatok következtében nem képes tökéletesen kielégíteni a két egye­tem igényeit. A kormányzattól, a párttól minden lehetőséget meg­kaptunk eddig is az alkotó mun­kára. Meggyőződésem, hogy az el­ért eredmények csak a népi demo­krácia tudományos viszonyai kö­zött valósulhattak meg! Körülmutat az intézet pompás felszerelésén. Minden asztal, — még a folyosók is zsúfolva vannak műszerekkel. Vibrációs keverők, olaj-légszivaty­tyúk, törésmutató meghatározók ragyognak szemünkbe mindenün­nen. A mikroanalitikai műszerek segítségével — melyek a gramm milliomodrészéig mérnek pontosan — három-öt ezredgrammnyi meny­nyiségű anyaggal is teljes elemzést lehet elkészíteni. A műszerek mellett mindenütt emberek sürögnek. A szakember alkotó tevékenysége élettel telíti ezeket a mozdulatlan műszereket. Minden egyes dolgozó munkája fontos: Fiszter János segédlabo­ránsé éppúgy, mint Lestyán János tudományos munkatársé. Egy-egy tudományos témakörön négy-öt­tagú brigád dolgozik. A kollektív munkamódszernek nem kicsi a sze­repe abban, hogy világviszonylat­ban is nagyjelentőségű térkémiai eredmények születtek Szegeden. Beszélgetésünket az ebédidő sza­kítja félbe. Fodor elvtársat fele­sége — aki egyik leglelkesebb munkatársa — és három vidámte­kintetű gyermeke várja az ebéd­hez; — Az eredményes munkáéhoz hasonló öröm csak egy van: együtt lenni gyermekeimmel — mondja meleg hangon Fodor elvtárs. Nemcsak világhírű tudós, nép­szerű munkatárs, s három gyer­mek boldog édesatyja, hanem lel­kes, sőt aktív sportember is Fodor professzor. S példamutató békeharcosV Néhány hete Zürichben és Basel­ben tartott előadást. Hazánknak több lelkes, progresszív tudós-bará­tot szerzett ott, akik nagyra érté­kelik népi demokráciánk tudósai­nak munkáját, s akik meggyőződ­tek arról, hogy népünk az alkotó munka, a tartós béke tántoríthatat­lan híve. Búcsúzunk. Halkan, de fűtött hangon mondja: — Csak az alkotó békében virá­gozhat ki a tudomány, s szépülhet tovább a tudomány eredményei nyomán életünk, a dolgozó ember élete, Dér Endre Árleszállítás Csehszlovákiában Nekünk, szegedieknek úgy a szivünkhöz nőtt a Tisza, mint édesanyjá­hoz a gyermek, a pesti emberhez a Duna, a sztálingrádiakhoz a Vol­ga. Partján a szegedi vár romjai, a törökdú­lásra, a hős várvédőkre a város felépítőire em­lékeztetnek, akik itt él­tek a Tisza partján, itt szenvedtek, itt örüllek az apróságok születésének és sokan semmi kincsért sem hagyták volna el a várost... Innen a hídról nézve a megifjodott század­eleji házakat, arra gon­dolunk, hogyno szeret­nénk ma még jobban a mi városunkat, ahol most már a mi kezünk épit, új lakásokat, mú­zeumot, bölcsödéket, szebb életet... Lenn a mélyben, a híd ala't csónak siklik a hullámokon. A benne ülő felnéz, s mintha ezt mondaná: szép az élet. Az első tavaszi vad­evezős.' De nemcsak egy! Piros tréningruhában ott feljebb ketten is húzzák a lapátot, aztán össze­kucorodnak, az állukig húzzák fel a térdüket és Prága (TASZSZ) Csehszlovákia Kommunista Pártjának központi bizottsága március 29-én teljes ülést tartott. A plénum megvitatta és jóváhagyta azt a párt- és kor­mányhatározat-tervezetet, amely az élelmiszerek és iparcikkek kis­kereskedelmi árainak harmadik csökkentésére vonatkozik. A kér­SZEGEDI JEGYZETEK Tavasz a Tiszaparlon déssel kapcsolatban Viliam Siroky tartott beszámolót. Március 30-án este közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány határozatát az 1954 április elsején életbelépő újabb ár­leszállításról. Az 53 ezer árucikkre vonatkozó árcsökkentés eredmé­nyeként a lakosság egy év alatt 5 6 milliárd koronát takarít meg. mintha el akarnák lök­ni magukat a csónaktól, kinyújtózkodnak, hatal­masat merítve a naptól csillámló vízben — szö­kik a fénylő csónak egyre feljebb a vizén. Már megelevenedett a ml Tiszánk. Gyerünk sétáljunk egyet a partján! Az enyhe szellő belo­pakodik a lazán kötött sálak alá, a kabátok ki­gombolva libegnek, élénkszínű tavaszi ru­hák villannak elő. A Sztálin-sétány ágyaiban frissen gereblyézett föld feketéllik, s lám a mesz­szíröl még száraz ágú orgonabokor ágain kö­zelről nézve fakadó kis levélkék bontakoznak. Lrnt a, parton a Nagy­körúttal egymagasságban horgászok lesik a víz színét kitartóan, végte­len türelemmel, hogy mikor „kúpja". Semmi jel, csak a szél borzol apró hullámokat. Nírrs fogás — sebaj, majd lesz holnap, vagy vasárnap, mikor már minden hor­gász ellepi a Tisza part­ját, majd csak lesz ak­kor aki fog pontyo', harcsát, vagy másféle halat. De most egyikük felkapja a botot. .. Húz­za a zsinórt... „Ej, meg­szökött, lerágta a csal­étket" — bosszankodik a türelmes horgász, de már másik kukac kunkoro­dik a horgon. A viz közepén kis frissen festett, zöld ka­jak siklik felfelé. A part fövényén még ott az őszi avar, zizeg­ve nyomódik össze a lá­bak alatt. A fűzfák ágai még üresek, még nem érzik az igazi tiszaparii illat, nem hullanak még a fehér plhék a fákról, de a száraz fű között már bújik elő a friss, üde, zöld fűszál — a hírnök. De nicsak! Kis pöttöm tápéi gyerek merészkedik le a töltésen, pirosbabns, fodros kötőben. Fenn a töl­tésen pedig kart karba öltve szerelmes pár sétál, idősebb néni és bácsi topog — ők is sétálnak a Tisza partján, élve­zik a tavaszi nap első melegét. A tápéi révnél hangos zörgéssel ereszkednek a kompra c. parasztszeke­rck — tavaszi munkát végeztek odaát a réten a tápéiak, s most dél­után visszatérnek haza, a faluba. A komp szin­te zajtalanul közeledik a túloldalról, ütemesen markolják meg a drótkö­telet a rajta lévők, húz­zák maguk felé, néha csobbanás hallatszik, a víz tükrözik a napfény­ben. Motorcsónak za­varja meg a csendet, a kompkötél alatt elsu­han, s a hullámok a homokos partra verőd­nek. Szép a Tiszapart már most is, pedig ezer­nyi szépsége még csak mos' kezd kibontakozni.., Milyen jó nyáron el­nyúltan feküdni a for­ró homokján, ringani hullámain, árnyat adó fűzfái közt, a csárdák­ban borozgatni, énekel­ni, vidáman, békében ... A napi szorgalmas munka után olt van minden szegedinek a szőke Tisza, evezhet vi­zén, sétálhat pariján, leheveredhet már most is egy pokrócon, olvas­hat, labdázhat, kártyáz, hat, hallgathatja a szél rúgását. Szórakozást, erőt nyújt a mi Tiszánk — élvezzük hát majd örömeit. Markovits Tibor Öt megye kiskereskedelmi vállalatainak versenyében első lett a szegedi Az elmúlt hét folyamán a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat központ­jában a megszokottnál is élénkebb munka folyt. A vállalat versenyfe­lelősénél időről-időre megjelentek a vezetőség és a Szakszervezeti Bi­zottság tagjai és a félig elkészített versenyértékelés fölé hajoltak. A vállalat az elmúlt év folyamán in­dított 5 megye közötti verseny első értékelésére készült. A kormányprogramm célkitűzé­sei a Szegedi Kiskereskedelmi Vál­lalat valamennyi dolgozóját arra késztették, hogy az eddiginél fokozottabb mun­kával segítsék elő a fogyasztók minél tökéletesebb áruellátását. A Szakszervezeti Bizottság a fel­adatokat megbeszélte a dolgozók­kal, amelyek eredményeként a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói­nak jelentős része egyéni verseny­vállalásokat tett. Ugyancsak ekkor született meg a győri, debreceni, pécsi és miskolci Kiskereskedelmi Vállalatoknak elküldött 1953 IV. negyedévétől kezdődő hosszúlejára­tú versenykihívás is. A versenyki­hívásban a forgalmi tervek mara­déktalan teljesítésén kívül a szak­oktatás, a munkafegyelem és az adminisztráció megjavítása is sze­repel. A Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói az elküldött versenykihívást komolyan is vették és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a vállalt célkitűzéseket meg is való­sítsák. Az 1953. IV. negyedévi csúcs­forgalmat a vállalat igyekezett a legzavartalanabbul megvalósí­tani és ennek érdekében — amikor á nagykereskedelmi vállalat a szállí-t tási nehézségek miatt nem tudta az árut szállíttatni — például Salgótarjánnal, Bonyháddal és a budapesti gyártóművekkel közvet­lenül vették fel a kapcsolatot és szerezték be a szükséges árufélesé­geket. Munkájuk eredményeként a me­gye 6 kiskereskedelmi vállalata kö­zötti verseny negyedévi értékelése alapján a IV. negyedévre vonatko­zólag elnyerték a Kereskedelmi Iroda által a legjobb kiskereske­delmi vállalat részére alapított ván­dorzászlót. Ilyen előzmények után történt meg az 5 megye közötti verseny értékelése, amelynek eredménye­ként a Szegcdi Kiskereskedelmi Vál­lalat elnyerte a --Legjobb vi­déki kiskereskedelmi vállalat­részére alapított vándorzászlót. Mindkét első helyezés kétségte­lenül azt mutatja, hogy a Kiske­reskedelmi Vállalat dolgozói min­den erővel azon vannak, hogy a kormányprogramm megvalósításá­hoz hozzájáruljanak. Látják azon­ban azt is, hogy még igen sok hiá­nyosság van a vásárlók ellátása szempontjából a választék és a mi­nőség tekintetében és ezért már a választék és a minőség megjavítá­sára vonatkozó vállalásokat is ki­bővítették. A Szegedi Kiskereskedelmi Vál­lalat valamennyi dolgozójának még fokozottabban kell küzdeni a je­lenleg még fennálló hibák kiküszö­böléséért. Ezt az eddiginél' foko­zottabb mértékben megköveteli a lakosság jobb áruellátása. Jövedelmező a selyemgubófermelés Selyemtermelésünket is érinti a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat. A termelési ágazat első szakasza: a selyemgubótermelés — más kifejezéssel selyemhemyóte­nyésztés — kétségtelenül mezőgaz­dasági vonatkozási mellékfoglalko­zás. A kormányprogramm szellemé­ben tehát tovább kell haladnunk a megkezdett úton selyemtermelé­sünk felvirágoztatásában. Kapcsolódjék tehát be a vidéki lakosság minél szélesebb rétege a gubótermelcsbe, mindazokon a he­lyeken, ahol erre lehetőség van, vagyis elég eperfa áll rendelkezésre. Egyéni termelők mellékkeresetként — egyéb gazdasági munkájuk el­végzése mellett — könnyen elérhet­nek 800—1000 forint kerüli jöve­delmet, mindössze 15—16 munka­nap alatt. 30—32 napig él ugyan a selyemhernyó, de kiskorában csak napi 1—2 óra elfoglaltságot jelent az cpsrfalevélszedés és a hernyó­gondozás. Nagyobbszámú családok há rom -négyszeresére fokozhatják az említett eredményt. Csoportos — kollektív — tenyésztések pedig az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legjobban jövedelmezők, mert ter­mészetesen a gubótermelésnél is ér­vényesülnek a közösségi munka jól­ismert előnyei. A gubótermelésre megfelelő tájé­koztatást ad a Selyemtermeltető Vállalat központja, Budapest. V., Báthory u. 22, azután a vállalat mindegyik megyei kirendeltsége és községi megbízottja. Pár napja megkezdték már a Vállalat közegei a termelők szerződtetését. A taná­csok segítsék elő ezt a munkát, mert a selyemgubótermelés népgaz­daságunk számára igen nagyjelen­tőségű. Helyes, ha az állami gazdaságok és tsz-ek kollektív tenyésztést hoz­nak létre. Retek Dezső Pályáz a f i felhívás A Csongrádmegyei Tanács Nép­művelési Osztálya azért, hogy a fa­lusi kultúrotthonok a dolgozók művelődésének központjaivá válja­nak s bennük második otthonukra leljenek, 1954 április 4-e tisztele­tére „Tegyük széppé, otthonossá kultúrotthonainkat"-mozgalmat in­dít a megye valamennyi kultúrott­hona között. A mozgalom célja, hogy a legszélesebb tömegeket von­juk be a kultúrotthonok életébe azok csinosítása, otthonosabbá té­telén keresztül is. Célja a mozga­lomnak az is, hogy a társadalmi érők megfelelő mozgósításával, a helyi ötletek, az anyagi erőforrá­sok feltárásával, azoknak jobb ki­használásával szépítsük kuliúrott­honc.inkat, felhasználva ehhez a helyi népi díszítőműi'észetet, a nép­rajzi hagyományokat, a népi hím­zéseket, az agyagipari készítménye­ket, a gyékény- és csuhéjfonásr't anyagokat stb. A mozgalomnak ki kell terjednie a kultúrotthon kör­nyékének csinosítására is, tehát a fásításra, a parkosításra. A pályázaton benevezések alap­ján lehet részt venni. Benevezési lapok a népművelési osztályon igé­nyelhetők. A pályázaton résztvehetnek, illet­ve díjazásban részesülnek: 1. Falusi kultúrotthonok; 2. Kollektív versenyzők (tömeg­szervezetek, termelőszövetkezetek, gépállomások stb); 3. Egyéni versenyzők. PÁLYADÍJAK: I. KULTUROTTHONOK PÁ­LYADÍJA: 1. díj 10.000 Ft, 2. díj 6.000 Ft, 3. díj 4.000 Ft. Nagyösszegű díjazásban részesül­nek tehát azok a kultúrotthonok, amelyek a pályázat során a leg­jobb eredményt érték el. A jutal­mak a kultúrotthonok felszerelésé­nek és berendezésének kiegészíté­sére fordítandók. II. KOLLEKTÍV DIJAK: 1. díj 1.500 Ft, 2. díj 1.000 Ft, 3. díj 800 Ft. A fenti díjazásban részesülnek azok a szervezetek (tsz, ÁG, DISZ, MNDSZ, MSZT, földművesszövet­kezet stb.), amelyek a kultúrottho­nok csinosításában a legjobban közreműködtek. A pályadíjak ösz­szege a szervezet kulturális kiadá­sainak fedezésére szolgál. III. EGYÉNI VERSENYZŐK PÁ­LYADÍJA: 1. díj 500 Ft, két 2. díj 400—400 Ft, 3. díj 200 Ft. Pályadíjban részesülnek azok az egyéni versenyzők, akik a legtöbb ötlettel, ízléssel, áldozatkészséggel járulnak a kultúrotthonok csinossá­tételéhez. A fenti pályadíjakon kívül okle­vélben és könyvjutalomban rész^ sülnek mindazok a kultúraktivr' akik jó munkát végeznek. A verseny időtartama 1954 áp: lis 4-től augusztus 20-ig tart. A p lyadíjakat elbíráló bizottság aiur, káját augusztus 1-ével kezdi m< Az értékelést az augusztus 1-i ál­lapotnak megfelelően végzi. A pályázatok legkésőbb ápri1 20-ig küldendők be a járási, illet" a megyei tanács népművelési os tályára. A pályázati felhívással kapcs latos bármilyen kérdésre a megj népművelési osztály pontos íelvilá gosítást ad. A Csongrádmegyei Tanács Népművelési Osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents