Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

CSÜTÖRTÖK. 1934. ÁPRILIS t. DELMBGYflRORSZftG Az új ember kovácsa Maharcnkő halálának 15. évfordulójára Tizrnöt évvel ezelőtt, 1939 április 1-én halt meg a kommunista nevelés nagy teoretikusa és kiváló gyakorlati megvalósítója, a kiemelkedő szovjet író — Anton Szemjonovics Makarenko. Makarenkóra kétszeresen is érvényesek Sztálin elvtársnak a szovjet frókrcl mondott szavai: az írók emberi lélek mérnökei. Mokarenkó az emberi léleknek hozzáértő mérnöke volt nemcsak mint író, aki korunk egyik legjelentősebb pedagógiai művét alkotta, az „Uj ember kovácsát", hanem mint kimagasló szovjet újító-pedagógus is, aki a nevelésben alkalmazta a marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanítását. Az író és pedagógus szerves egységben forr össze Makarenkó'oan: mint író is, elsősorban nevelő, pedagógiai tevékenységében viszont nemcsak nagyszerű mester, hanem lelkes művész is. Makarenko életművét értékelve a nagy proletáríró, Maxim Gorkij ezt írta, a nagy szovjet pedagógusnek szóló egyik levelében: „Gyönyörű dolgot művel ön, mely kiváló gyümölcsöket -fog hozni... csodálatos ember Ön, és éppen olyan, amilyenekre Oroszországnak szüksége van". Makarenko 1888-ban vasúti munkás gyermekeként született a harkovi kormányzóság Belopolje nevű városában. Az iskola befejezése után tanítóképzőbe iratkozott be, melyet 1905-ben végzett el és lépett a néptanítók nehéz útjára. Az, hogy vasutas technikumban tanított, igen közel hozta a munkásmozgalomhoz, annak céljaihoz. Ezért természetes, hogy az októberi forradalmat Makarenko nagy lelkesedéssel fogadta: ,,Október után soha nem látott távlatok nyíltak meg előttem. Mi pedagógusok anynyira megittasodtunk ezektől a távlatoktól, hogy még magunkat sem ismertük meg" — írta.; A szorjeíhalalom elé Lenin a győzelem első napjaitól fogva a szocializmus felépítésének világos feladatát állította. A szocializmus felépítése viszont feltételezte az új embertípus kialakítását is, amely egyrészt építi az új rendet, másrészt pedig éppen ennek az építésnek a folyamatában nő fel, alakul, nevelődik át. Ezért vált halaszthatatlan és igen fontos politikai feladattá ez a harc, amelyet a szovjet hatalom vett fel a kapitalizmus egyik szégyenfoltjának, a fiatalkorú bűnözésnek a felszámolásáért. 1920ban Makarenkót bízták meg a Poltava melletti fiatalkorú bűnözők javítótelepének vezetésével. Hét éven keresztül itt kifejtett fáradhatatlan alkotótevékenysége nagyszerű új oldalakat írt be a szovjet pedagógia történetébe. Rendkívül nehéz helyzetben kezdte meg nemes munkáját Makarenko. A pénzügyi, és szervezési nehézségek, a bürokrácia útvesztői csak a kisebb részét alkották az akadályoknak. A fő nehézség abban volt, hogy nem volt semmi új tapasztalat arra nézve, hogyan kell ezeket az ifjú bűnözőket szocialista emberekké átnevelni. A régire Makarenkó természetesen nem támaszkodhatott, hiszen a kapitalizmus alatt ezeket nem ótnevelni, hanem csak büntetni akarták. De a feladatot meg kellett oldani. Ekkor folyamodott Makarenko gyermekkorának legkedvesebb és reá legnagyobb hatást tett írójához, Maxim Gorkijhoz. Gorkijtól tanulta meg, hogy állandóan hinni kell az ember legjobb tulajdonságaiban és ez a hit, ez a bizalom az ember iránt valóban új erőket adott Makarenko számára a nehézségek leküzdésére. 1925-től fogva levelezés indult meg a telep lakói és az akkor Olaszországban gyógyuló Gorkij között. Ez a közvetlen kapcsolat a világhírű szovjet író és a telepesek között még jobban segítette Makarenkót nehéz munkájában. Végtelen büszkeséggel töltötte el a telepes ifjakat az, hogy Gorkij beleegyezését adta, hogy róla nevezzék el a telepet. Az pedig, amikor 1928-ban Maxim Gorkij személyesen is ellátogatott az akkor már mintaszerű és gazdag telepre, valóságos diadalünnepévé vált a „gorkijistáknak". Mindez természetesen nem ment könnyen. Sok kísérletezésbe, kudarcba került Makarenkónak, amíg megtalálta a helyes utat. Ennek a nagy harcnak művészien nagy képét adta regényében, az 1 Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG^ADATSZOLGÁLTATÁS t^mmmmmmmmm—mmmmm „Uj ember kovácsában", melyet ő „pedagógiai hősköltemény"-nek nevezett. Ez a könyve tette világszerte ismertté Makarenkót, az írót. Könyvének első lapjain elénk állítja a nagy feladatot: új embert kell új módon formálni. Meg kell szabadítani ezeket a fiatalkorú bűnözőket a múlttól öröklött burzsoá vonásoktól, új, nagyszerű emberré, a szocialista ország méltó gazdáivá kell őket átnevelni. Legnagyobb reményeket Makarenko a kollektíva létrehozásához fűz. És valóban, a százfelé húzó, anarchisztikus tömegből sikerül neki céltudatos kollektívát összekovácsolni, mely saját maga alakítja ki áttéphetetlen törvényeit. Makarenko megmutatja a telepeseknek azokat az óriási előnyöket, melyekkel ez az új, hasznos munkán alapuló közösség bir, — és ezáltal az új, szovjet élet harcos híveivé neveli a fiatalokat. A társadalom számára hasznos munka hat a másik legnagyobb erőként a telepesek fejlődésében. Éppen a szabad, szocialista munka adja meg nekik a teljes rehabilitáltság, a maradéktalan megbecsülés biztos tudatát. Hatalmas lelkesedést szül a telepesekben az, hogy érzik: az ő bár kis munkájuk is beleolvad a dolgozók köztársaságának nagy munkájába — ekkor ébrednek rá igazán, hogy milyen nagy boldogság a szabad szocialista hazában dolgozni, alkotni. Makarenko, a Gorkij-telep megalapítója és lelke, a legnagyobb türelemmel és megbecsüléssel neveli „fiait és leányait", akik ennek a szerető és tapasztalt kertésznek a keze alatt igazán űj emberekké válnak. Az ő osztályrészük a kapitalizmusban a bűnözés, a börtön, a társadalmi mocsár legalja lett volna, a szocialista rend viszont biztosítja nekik is a teljes értékű emberi egyéniség fejlődését, hogy a társadalom megbecsült tagjaivá válhatnak. 1927-től 1935-ig Makarenko a Dzerzsinszkijről elnevezett gyermekkommunát vezette. Itteni munkáját egy másik regényéből az „Igor és társai"-ból ismerhetjük meg. A 30-as évek közepén válik neves íróvá. Nevelési rendszerének elismeréséért hosszú harcot kellett folytatnia a tudománytalan nézetek (pedológia stb.) ellen. Ebből a harcból Makarenko került ki győztesen. Az ő nyomdokain, pedagógiai örökségének legjavát alkotó módon felhasználva fejlődik a szovjet pedagógia. Még M. Gorkij jegyezte meg neki: „Az ön meglepően sikeres pedagógiai kísérletének világraszóló jelentősége van." Makarenko eszméi, műveinek alapjai bennünk élnek, az ifjú nemzedék nevelőiben. Az 6 könyveiből merítünk erőt az új harcokra, abban a nemes munkában, melyben mi is kikovácsoljuk az új, szocialista embert. Fenyvesi István Murakában a tavaszi feladatok elvégzéséért Szegeden és ftsrnvéfcén megkezdték a paprikamsg vetését Szegeden és környékén csaknem tízezer egyéni termelő, több mint 70 termelőszövetkezet 5100 hold fűszei paprika termelésére kötött szerződést a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalattal. A szerződött területekre a vállalat elegendő mennyiségű válogatott vetőmagot bocsát a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók rendelkezésére. Ezidáig 6200 kiló zártcsomagolású, minőségi vetőmagot küldtek a termelőknek. A szegedi és szegedkörnyéki határ azon részein, ahol már kellően felmelegedett a talaj, megkezdték a paprik; mag vetését a hideg ágyakba. A fűszerpaprikatermelés igaz, sok munkával jár, de az is igaz, jó jövedelmet jelent és nagyon számottevő a szerződött terület után a beadási kedvezmény. A szegedi Üj Elet, termelőszövetkezet mintegy 40 holdon termel fűszerpaprikát. A szövetkezetiek vetik már a paprikamagot, A paprikatermeléshez kiválóan értő 1sz-tagok eddig 25 tíz méteres melegágyba vetették el a fűszerpaprika-magokat. A Szeged-mihályteleki Szabad Tisza tsz-ben száz hold öntözött fűszerpaprikához szükséges mag vetését kezdték meg. A Szabad Tisza tagjai is kiválóan értenek a fűszernövény termeléséhez és egyik fő termelési águk, jövedelmi forrásuk. A szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói a paprikamag jarovizálási kísérleteit is folytatják. Megkezdték mintegy 150 holdhoz elegendő vetőmag jarovizálásót. A Paprikafeldolgozó Vállalat mintegy 150 millió palántát nevel fel arra az esetre, ha esetleg a dolgozó parasztoknak fagy, vagy egyéb kár érné a palántáit, — akkor segítségükre tudjanak sietni. Taraszi szántás és vetés m (Liebmann Bé;a felvétele. Fény. Szöv) A jó egyéni gazdák igyekezn ek a tavaszi szántással, vetéssel. Az időben végzett, gondos munkának nem marad el az eredménye, — a bő termés hasznot jelent a termelőnek. Képünkön Széli Pál, Szeged. Vásárhelyi-sugárút 47 szám alatt lakó nyolchoidas egyéni gazda végzi a tavaszi szántást, hogy mielőbb el vethesse az árpát is. edz áfLZtgedi JCaladás tíz tavábbpiltlzUp zöldiig. éj ggiimöUitermeléjJt Fodor István elvtárs, az újszegedi Haladás termelőszövetkezet elnöke is részt vett a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán. Tapasztalatairól a többi között a következőket mondotta: — Sok hasznosat tanultam az országos tanácskozáson. Mi eddig is nagy gondot fordítottunk a jól jövedelmező termelési ágakra. Az országos tanácskozás rámutatott arra is, hogy fontos a lehetőségek kihasználása. Az elmúlt évben, dicsekvés nélkül mondhatom, tizenöt holdas öntözéses kertészetünk holdanként 18 ezer forintot jövedelmezett. Az idén még több jövedelmet akarunk. A kertészetben is folyik a munka. Mészáros András brigádvezetővel az élen. A tavalyi nyolc hold helyett az idén 42 hold zöldségféle termesztésére kötöttünk szerződést. Ez is mutatja, hogy rátértünk a nagyüzemi zöldségtermelésre. — A tanácskozás arra is rámutatott, hogy fontos a gyümölcstermelés. A mi 40 holdas gyümölcsösünkben 1953-ban mintegy 15 vagon alma, szilva, cseresznye, meggy és barack termett. Az elkövetkezendő években még több gyümölcsöt akarunk adni a dolgozóknak, ipari munkásoknak. Elhatároztuk, hogy az idén újabb tíz hold gyümölcsöst telepítünk. Gyümölcsösünkben egyébként motoros géppel végezzük a fák permetezését. Tovább fejlesztjük gyümölcsfa-iskolánkat, — újabb hét holdon létesítünk faiskolát. Mindezzel is segítünk megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket az országos tanácskozás is elénk tűzött. Elmondotta azt is a tsz elnöke, valóban úgy van, ahegy a tanácskozás is megállapította: a szövetkezeti tagok gondos, jó munkáján múlik a bő jövedelem. Vetik a b urgonyót a szőregi Petőfi tsz*ben A szőregi Petőfi tsz tagjai: aszszenyok cs férfiak végzik a tavaszi munkákat. Már elvetették a zabot, az új lucernát, a három holdnyi borsót, az öt holdnyi mustárt, a négy hold tavaszi takarmánykeveréket. A 370 holdat kitevő őszi kalászosukat már napokkal előbb fejirágyázták. Most végzik az őszi mélyszántás simítőzását is. A szövetkezetiek e hét keddjén kezdték meg a burgonya vetését és hamarosan elkészülnek ezzel a munkával is. Az asszonyok, férfiak kedvvel szorgoskodnak a burgonya vetésénél. A takarmányrépa vetését és a cukorrépa vetését is végezték. Külön dicséret illeti a szövetkezet asszonyait, akik becsületes. jó munkájukkal jól segítik a bő termés elérését. A szövetkezet kertészetében a melegágyakban szépen fejlődnek a zöldségfélék. A kertészeti munkacsapat is végzi a soros teendőket. VUnita" leleplezései Piccioni és Spataro hamis adóbevallásairól ezer lirát, Róma (MTI) Az olasz minisztertanács kedden rendeletet hozott, amelynek értelmében hat hónapig terjedő elzárással büntetik azokat, akik a valóságnak meg nem felelő adóbevallást tettek és évi jövedelmük meghaladja a hatmillió lirát. A »l'Unitá« keddi száma leleplező cikket közöl arról, hogy milyen kiváltságos elbánásban részesülnek a klerikális vezetők a kincstár részéről. Az Olasz Kommunista Párt lapja hivatalos adatok alapján közli, hogy Piccioni külügyminiszter 1951ben és 1953-ben 38 ezer lira adót fizetett. 1953-ban pedig 45 vagyis kevesebbet, mint amennyit egy átlagos tisztviselő fizet. A kincstár Piccioni adóbevallását becsületesnek, a valósággal megegyezőnek találta és ezen az alapon adóztatta meg. A cs-anádaí&tbti „csodadMai doktor" páciensei közül. Hallottuk ugyanis, hogy Mészáros Ferenc mindenféle betegséget úgy „gyógyít", hogy alaposan öszszerázza, majd feje port kell keverni és a lábujjakat ezzel kenegetni; ha eiípőficamtól rövidebb a lábad, feküdj le a „csodadoktor" deszkájára és S7.3telejére kercével majd egyformára baj, hogy ekkor már sokütögeti lábaidat. És így kul nehezebb segíteni a besorolhatnánk tovább a sok tegen. Vagy mint az egyik AZ EMBER AZT HINNÉ, hogy 1954-ben, amikor a modern orvostudomány olyan nagyszerű sikereket arat, mint a szív műtéti gyógyítása vagy a tuberkolózis újabb hatásos gyógyszereinek felfedezése, a vajákosság, a kuruzslás. a babona már nem talál a halóság pártfogására. Va- aI.lltj^ f ^S^et. Ke kilójában pedig Mészáros Fe- .voltunk a *csodarene, a csanádalberti „cso- tev" gyógyszerekre is. Es dadoktor" a rendőrség és ™)st orvostudomány csoaz államügyészség elnéz: só- dalkozz mert az ismerőiek bői bátorságot merítve évek csodalatos arhaza nyílik óta szédíti, butítja a hiszé- meg előtted. Csodot mond kenv embereket. Mi a tél minden evszazados tafolyamán hallottunk elő- pasztalat; sulba kell itt szőr híreket arról, hogy mi- dobni a penicillint, streptolyen trükkökkel manipulál mycint, digitálist és a töbez a kártevő. Terjeszti a bi hatásos gyógyszert. Van vallásos hiedelmet. mely ennél eredményesebb: ha szerint a betegségek gyó- valakit például szélütés ér, gyítását ne az orvostudo- kössön éjtszakára a kölmány fejlődésétől várja az dökérc húsz deka tejben emberiség, hanem az úgy- áztatott reszelt földi tőnevezett „csodáktól". A köt, amint azt például V. I. esanádalberti kuruzsló fel- makói cipésznek kcminenhajtól azután gondoskodnak dálta a „csodadoktor". A arról, hogy ezek a „csodák" gyomorbajos sós zsíros kcmincl valószínűtlenebbek és nyérrel borogassa éjszakára latinul, úgy sem tudja, minél kevísbbé ellcnőrizhe- a gyomrát, a derékfájós vi- hogy az előbbi közönséges tők legyenek, hiszen ez esa- gzont ugyancsak sós-zsíros szikfűvirág. az utóbbi pelogatja Csanádalbertiro a lapulevéllel gyógykezelje dig ánizs. Mindkettő a hiszékeny gyógyulnivágyó- magát. A tüdőbajos! Ennek gyógyszertanban valóban kat. Hallottunk arról, hogy js van gyógyszere: kössön úgy szerepel, mint hatásos a „görbehátóak kiegyene- a mellére elől és hátul szer egyes betegségek gyósedtek", a „némák megszó- ny0lc kiló avas szalonnát, gyítására. Ha aztán ez a laltak". mérsékelni kell — mi történhet! Legfeljebb, ha a csodaszer nem basznál, a hiszékeny beteg elmegy az igazi doktorhoz. Csak az a „csodás" gyógyszert. Ezenkívül 15—20-féle gyógynövény főzető is szerepel ebben a különleges „gyógyszertáriban, Persze Mészáros variólja őket, nehegy túlságosan feltűnő legyen az egyöntetűség. S ha mindehhez, a patikában is beváltható receptre, a jó öreg orvosi könyvekből kimásolja a kuruzsló néhány gyógynövény latin nevét, leesik az áll a csodálkozástól. Mert ugyebár nagyon jól hangzik a „Matricaria Chamoinilla", vagy a „ Pimpinella Anipilvarosi tüdőbetegen, már nem is lehetett segíteni. A MENDEMONDA meg száll szájról-szájra, visz'k a vasutasok és a páciensek, ú sznék hozzá, hogy érdekesebb legyen, vesznek el belőle, ahol úgy gondolják, liogy hazugságnak tűnik szavuk. És az ország minden részéből akad látogatója a C3anádalberti kuruzslónak. Van nap, amikor „csak" 50, — mint például szombaton mi is láttuk, — a községi tanácselnöknő szerint viszont volt már úgy, hogy 200 páciens is akadt vagy például egyik beteg gyomrából lenyelt kishal hozta ki magával a hajszálat. NEM SAJNÁLTUK a fáradtságot, liogy meglátoaz (Hogy miért éppen kifejezés. Aki nem éit egy napon. Pénzt ugyan nem kér Mészáros, de látogatói így mondják: „egykét százast a terítő alá kell helyezni és utánunk azután csak nem dobja a pénzt". Az, hogy ezzel a „csodadoktor" a kuruzslás mellett el; jó adócsalást is követ nyolc kuruzsló teát és pálinkát ír hogy a szomszédoknak kilót, ennek csak a „csoda- fel például a szívbetegnek, doktor" a megmondhatója), mint például M. F.-né maA süketnémának kovászt kói parasztasszony esetében kell tenni a fejére; ízületi — holott köztudomású, hogy bántalmaknál viszont fűz- ennél a betegségnél a foassunk néhányat a „csoda- favessző oldatába puska- lyadókfogyasztást éppen jövedelmi forr&3 a vidéki betegek kvártéiyozása, — mindez nem elég bizonyíték sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek, hogy megszüntesse ezt a közegészségügyi botrányt. Ugy látszik, az sem elég bizonyíték, liogy a kuruzslóst maga Mészáros sem ta^ gadja. Érdekes, hogy sem Csanódalbertiről, sem a környező községekből nem akad látogatója a „esodadoklor'-nak. A közelben lakó lakosság joggal nem bízik Mészáros vajákosságában. Sőt nem biznak Mészáros családtagjai sem, akik fejfájás ellen inkább kalmopirint vásárolnak a gyógyszertárban, semmint apjuk gyanús főztjeibő! igyanak. Ha orvos kell, akkor is inkább a körzeti orvoshoz szaladnak. Ha a legkisebb olyan betegségről van szó, ahol orvosi beavatkozás szükséges, mindjárt csődöt mond a „cscdadoktorság". SZÁZ SZÓNAK is egy a vétre: minden jóérzésű embert megbotránkoztat és a népért, a betegekért odaadóan dolgozó orvosokat, valamint a tudományt mélyen sérti ennek a kuruzslónak működése. Ha majd néhány hónapot a börtönben eltölt Mészáros Ferenc, majd elmélkedhet a világ változandóságáról; arról, hogy a XX. század világában, a szocializmust építő társadalomban a kuruzslásnak a babonának, a népbutításnak nincs létjogosultsága. RACZ LAJOS