Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

riLÁG PROLETÁRJAI egyesüljetek t jr MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 81. SZAM KEDD, 1954. ÁPRILIS 6. ARA: 50 FILLÉR Díszünnepség hazánk felszabadulásának kilencedik évfordulóján a szegedi Nemzeti Színházban TJ azánk felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából vasárnap " este fél 8 órakor a Szegedi Állami Nemzeti Színházban az MDP Szegedi Városi Pártbizottsága és a Városi Tanács Végrehajtóbizottsága díszünnepséget rendezett. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak Zombori János elvtárs, az MDP Városi Bizottságának titkára, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács elnöke, Eperjesi Júlia, a Városi Pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Fodor Gábor kétszeres Kossuthdíjas, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Nagy Sándor Sztálindíjjal kitüntetett Kossuth-díjas író, Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója, Csáti József, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat pártbizottságának titkára, Barsi Béla, Kossuth-díjas, a szegedi Nemzeti Színház művésze, Farkas Istvánné, az MNDSZ városi titkára, Vörös Balogh István, rendőralezredes, a Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztályának vezetője, II. Maróti Sándorné sztahanovista, Zina Miklós, a Dózsa tsz elnöke, valamint Szeged politikai, gazdasági, tudományos és művészeti életének több más kiváló képviselője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Eperjesi Júlia elvtársnő, a Városi Pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője nyitotta mag az ünnepséget, majd Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtóbizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet, Dénes Leó elvtárs ünnepi beszéde Elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! Ma kilenc éve szabadult fel hazánk: Magyarország a hitleristák s a magyar fasiszták járma alól. A nagy Szovjetunió dicső hadserege elhozta a szabadságot sokat szenvedett hazánk népének s a történelemben először köszöntött a magyar népre a szabadság, a nemzeti felemelkedés, az emberi haladás, a társadalmi átalakulás lehetősége.A magyar nép mélyen szerette hazáját a múltban is, de most a megváltozott körülmények ezt az érzést új tartalommal töltötték meg. A felszabadulás előtti időben a magyar nép hazafias érzését á tőkések saját osztálycéljaik szolgálatába állították: szerintük az volt a jó hazafi,' aki arra törekedett,'hogy az ország területe mind kiterjedtebb legyen. A „Csonka Magyarország nem ország" jelszóval igyekeztek elterelni a tömegnyomorról, a munkanélküliségről, a társadalmi bajok igazi okairól a dolgozók figyelmét: Felszabadulásunk óta azonban a magyar nép már tudja, hogy boldogulása, fejlődése elsősorban az országban uralkodó társadalmi, politikai rendszertől függ: hazánk földjének kincsei csak a felszabadulás után segítették elő a nemzet fejlődését, népünk felemelkedését; A felszabadulás után lett hazánk először a dolgozó népé; csak a felszabadulás után lett népünk megteremtője, hordozója a nemzeti kultúrának és a haladó történelmi hagyományoknak. A dolgozó nép boldogulása, felemelkedése nálunk egyet jelent hazánk boldogulásával és felemelkedésével. Ezután Dénes Leó elvtárs a magyar nép, a magyar munkásosztály hazánk sorsának jobbra fordulásáért vívott harcáról beszélt* majd így folytatta: — Dolgozó népünk érzi azt', hogy ma még többről van szó, mint az elmúlt időkben. Ma a haza végre igazán a népé, a nép munkája nyomán új alkotásokkal gazdagodott s erősiti dolgozó népünkben a szeretetet a hazánkat felszabadító Szovjet Hadsereg iránt; Dolgozó népünk! pártunk vezetésével —- eltakarította a haladás elől a legfőbb akadályokat. Hazánk további erősödése, népünk életszínvonalának emelkedése attól függ, mennyire tudjuk legyőzni a maradiságot, hogyan támogatjuk az újat. Az „új korszak", — amely pártunk határozatával a mult év júniusában kezdődött, s amely a magyar dolgozók jobb életét hivatott biztosítani — a forró hazaszeretét bizonyítéka: Pártunk a magyar munkásosztály pártja, a mult hazafias példáival tanítja az újnak a szenvedélyes szeretetét, a haladás ellenségeinek gyűlöletét; — az áldozatkészséget a haza iránt, a helytállást a nehézségekkel szemben, a nép és a szabadság szeretetét:? _ . , A-Szovjetunió napjainkban is legerősebb támasza a nemzetközi haladás ügyének. A harmadik világháborút szervező imperialista agresszorok kezét elsősorban a Szovjetunió hatalmas gazdasági és katonai ereje fogja le, megakadályozva ezzel azt, hogy egy új háború ismét felmérhetetlen károkat okozzon az emberi haladásnak. Éppen ezért legnagyobb nemzeti ünnepünkön Szeged dolgozói egy emberként ígérik meg, hogy minden nappal szorosabbra fűzik a Szovjetunióhoz való barátságot; —< örökké emlékezni fognak arra, aki hazánknak legnagyobb elesettségében a legnagyobb segítséget adta: a nagy Szovjetunióra. 1944 október 11-én városunk az első magyar városok között volt, amely a szabadság, a felemelkedés útjára lépett; itt alakult meg először az országban újonnan a legális Kommunista Párt. Innen indult el a Magyar-Szovjet Társaság, itt alakult meg a Nemzeti Függetlenségi Népfront, innen indultakel országvezető nagyjaink, hogy megvalósítsák népünk régi vágyait: a dolgozó parasztságé legyen a föld, a népé a gyár, a bankok, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem túlnyomó része, kialakuljon államhatalmunk új formája, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályé legyen a hatalom s minden ebben az országban a dolgozó tömegek érdekében történjék. Beszéde további részében Dénes Leó elvtárs elmondotta, milyen változáson ment keresztül Szeged a felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt. Részletesen ismertette, milyen intézkedések történtek az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az egészségügy terén, hogy jelentősen emelkedjék dolgozó népünk életszínvonala. Ismertette, milyen eredményeket értünk el a termelő munkában, a kutató munkában, majd így folytatta: — Pártunk júniusi határozatának, kormányunk programmjának megvalósítására össze kell fognunk minden erőt, hogy megoldhassuk az előttünk álló feladatokat. Gyorsan el kell végeznünk a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, hogy ellensúlyozzuk azokat a hátrányokat, amelyeket az őszi szárazság és a tavaszi hideg időjárás okozott. El kell érnünk, hogy a parasztság hiánytalanul eleget tegyen állampolgári kötelezettségének, határidőre teljesítse a beadást, ezzel biztosítsa a városi és falusi lakosság jobb ellátását, népgazdaságunk megerősödését. Kormányunk joggal elvárja, hogy ezeknek a feladatoknak teljesítéséből a szegedi parasztság kivegye részét. A termelőszövetkezetek járjanak jó példával az élen, úgy, mint az Új Élet, Táncsics tsz-ek, a beadás túlteljesítésében, de a tavaszi munkák gyors elvégzésében is mutassanak jó példát. A termelési bizottságok mozgósítsák az egyéni parasztságot, hogy büszkén mondhassuk el, hogy Szeged dolgozó pa, rasztsága. a ^megyében*, de országos Levelezőink frják a kongreszszusi versenyről Szegedi dolgozók kitüntetése, jutalmazása április 4 alkalmával Az Alkotmány tsz földjén kikelt a cukorrépa és zöldéi a borsó Szeged kommunistái a módosított szervezeti szabályzat tervezetéről A fagykárt szenvedett szólók helyes metszése Szegedi Haladás—Budapesti Kinizsi 1:0 (0:0) viszonylatban is elsőnek tett eleget az előtte álló mezőgazdasági munkák elvégzésének. Szeretnénk, ha sok olyan dolgozó parasztra lehetnénk büszkék, mint a példamutató Barna István, Újszeged Felsőkikötő-sor 24., Kormányos Péter Felsővárosi feketeföldek 134., Bárkányi Mihály Felsővárosi feketeföldek 96. .—r dolgozó parasztok, akik a mezőgazdasági munkák végzésére kongresszusi felajánlásokat tettek és" felajánlásukat a vállalt határidő előtt 8—10 nappal korábban teljesítették is. Király István Földműves-utca 34., Temesvári József Rókusi feketeföldek 101. és sokan mások, akii; egészévi beadásukat teljesítették kongresszusi felajánlásként. Magyar népünk jelentős politf kai eseményre készül, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára. A kongresszusi verseny tüzében új élmunkások, új sziahánovisták születtek, akik városunk büszkeségei és biztosítékai annak, hogy városunkban is a szocializmust építő szabad emberek élnek. Ezt bizonyítja az ls, hogy 7 élüzemünk és 3 második helyezett üzemünk van. Az élüzemek közül különösen jelentős, hogy a Textilművek és a Szegedi Kenderfonógyár is élüzem lett. Üzemeink kövessenek el mindent, ahol tervlemaradás mutatkozik, hogy május l-re ezek a hiányosságok is megszűnjenek. Népünk szeretetének és bizalmának jele, hogy az ipari munkásoknak közel 90 százaléka tett a kongresszusra felajánlást és nagyrésze a felajánlást teljesítette is. így például a Szegedi Textilműveknél: Bakac.si Júlia, Terhes Teréz, Berta Anna 120 százaléla-a teljesítették felajánlásukat. Az Üjszegedi Kendergyárban Ungi Mihálvné és brigádja, Szabó Angéla ifjúmunkás, az Ecsetgyárban Dobó István, Király Jánosné, a Szegedi Kendergyárban Juhász Andrásné és sokan mások. Pártunk III. kongresszusa nagy segítséget fog adni feladataink további elvégzésében: a szocializmus továbbépítésében, a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fellendítésében, a közszükségleti cikkek termelésének jelentős bővítésében,, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további megszilárdításában. Szeresse és kövesse Szeged dolgozó népe, párttagok és pártonkivüliek harcunk irányítóját, jobb sorsunk megteremtőjét, a Magyar Dolgozók Pártját — mondotta' a többi között Dénes Leó elvtárs. — A szegedi dolgozók itt a déli ha* táron az ország dolgozóival, de a világ minden népével együtt szent kötelességüknek tekintik, hogy a béke megszilárdítására , összpontosítsák erejüket és még állhatatosabban harcoljanak azért, hogy hazánk gazdaságilag, , politikailag erősebb legyen, | még nagyobb súllyal képviselje né| pünket a demokratikus frontnak [ reánk eső szakaszán. A napokban hangzott el kormányunk nyilatkozata, amelyben az elsők között jelentette csatlakozását a berlini tanácskozásokon Mólót ov elvtárs által előterjesztett, "összeurópai kollektív biztonsági* javaslathoz. Ez is bizonyítja, hogy hazánkat békében akarjuk építeni; hazánkat, amely ma a nép hazája. Azt a hazát, amelyben a magyar táj már nem az, ami régen volt, amiről Petőfi, Arany, Ady, József Attila énekelt; ma már hozzátartoznak az ötéves terv nagy alkotásai, a bányák, gyárak, új szocialista városaink, Sztálinváros, Inota, Komló, Tiszalök. Ez a táj még jobban a magyar nép szivéhez van nőve, mint a múltban, mert gazdagabb és igazán a népé. Amikor a békét szeretjük, amikor hálánkat kifejezzük a Szovjetunió felé, akkor ez a szeretet összeolvad hazánk, az egész ország szeretetével. A magyar nép — köztük a szegedi dolgozók — büszkén ünneplik legnagyobb nemzeti ünnepünket, felszabadulásunk évfordulóját és forró üdvözletüket küldik a nagy szovjet népnek, amely haladásunk, függetlenségünk, békénk, nemzeti felemelkedésünk szilárd alapja, — forró üdvözletüket küldik nagy pártunknak! Pártunknak, amely 35 éve áll* a magyar munkásosztály élén és amely világító fáklya volt számunkra Szegeden is az elnyomatás évében is. Szeged, dolgozói hitét tesznek' a mai napon a Szovjetunióhoz való barátság, szeretet, a hála mellett. Bizalommal, szeretettel tekintünk a Szovjetunió felé, amely most is döntő jelentőségű akciót kezdeményezett március 31-i jegyzékével: megszüntetni a támadó „atlanti paktumot" és megteremteni a kollektív biztonságot. Megfogadjuk a mai napon, hogy továbbra is fokozott munkával vesszük ki részünket a tervek teljesítéséből a béke szegedi frontjának megerősítéséből, fokozott éberséggel figyeljük a határainkon túli eseményeket, meszszebb látó szemmel, forró h az asz®retettel őrködünk határainkon, őrködünk belső rendünk, eddigi vívmányaink felett! Még nagyobb szeretettel, hálával fordulunk nagy barátunkhoz, a Szovjetunióhoz és szilárd elhatározással megyünk azon az úton, amely a szabadság és boldogulás felé vezet. Tudjuk, hogy mindehhez a lehetőséget felszabadulásunk, a Szovjetunió lété, erősödése, dolgozó népünk hite, ereje, nagy. pártunk irányítása adja meg. Éljen április 4., felszabadulásunk nemzeti újjászületésünk napja, az örök szovjet-magyar, barátság ünnepe! Éljen a munkásosztály és a pae rasztság erős szövetsége! Éljen munkásosztályunk ét* csapata, népünk vezető ereje, ttagS, pártunk, a Magyar. Dolgozók Párt.i ja! • Éljen felszabadnánk, békénk, függetlenségünk biztosítéka, a nagy Szovjetunió! Dénes Leó elvtárs beszéde után a díszünnepség első része az Internacionálé hangjaival zárult. 'Az ünnepi műsorban nagysikerrel szerepeltek a Szegedi Állam! Nemzeti Színház művészei. Koszorúzásí ünnepségek a szovjet hősök szegedi emlékműveinél Felszabadulásunk kilencedik évfordulóján a város fúvós ée vonós zenekarai zenés ébresztővel köszöntötték Szeged dolgozóit. Üdvözölték a kongresszusi versenyben élenjáró üzemi munkásokat, a tavaszi munkában és a beadásban kitűnt dolgozó parasztokat. Az egész város ünnepi díszt öltött. • Vörös- és nemzetiszínű zászlók ezreit lobogtatta a koratavaszi szél. Feliratok százai éltették a felszabadító szovjet) hadsereget, hirdették a soha el' nőm múló magyarszovjet barátságot. A városháza ódon falait csaknem teljesen elborították a drapériák és lobogók. A Széchenyi-téri két szovjet hősi emlékműnél égő kandeláberek (gázíáklyák) mellett álltak diszőrséget. A téren tíz órára sokezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy részt vegyön az emlékművek koszorúzási ünnepségén. A" magyar Ós Pao v jet himnusz elhangzása után elsőnek Zombori János elvtárs, az MDP Városi Pártbizottságának első titkára helyezte el a pártbizottság koszorúját, majd a tanács, a tömegszervezetek, a fegyveres testületek, az üzemek és tsz-ek képvisel lői rótták le kegyeletüket az emlékműnél, amelynek talapzatát rövid idő alatt teljesen elborították a szekfüböl, ibolyából és tulipánból készített hatalmas koszorúk. A koszorúzási ünnepség a néphadsereg alakulatainak díszmenetével ért véget. Ugyancsak megkoszorúzták H szegedi temetőkben nyugvó szovjet hősök emlékművét is. A felszabadulási ünnepségek délután tovább folytatódtak. A térzenék mellett gazdag sportműsor tetto változatossá a nagy ünnep műsorát. Április 4-i ünnepség a határmenti Szöregen A határmenti, nagyrészt délszláv lakta Szőregen a magyarok és délszlávok együtt ünnepelték felszabadulásunk kilencedik évfordulóját: A község fúvószenekara reggel öt órakor pattogó indulókkal köszöntötte a tavaszi munkában élenjáró dolgozó parasztokat; Délelőtt a Tolbuchin-téri szovjet emlékműnél az általános iskola közös magyar-délszláv kultúrcsoportja adott színes műsort, majd a község vezetői emlékeztek meg a felszabadulás évfordulójáról és S tavaszi munkák élenjáróiról; A téren megjelent többszáz dolgozó paraszt, melegen üdvözölte Hegyközi Ferenc nyolcholdas dolgozó parasztot, aki már teljesítette egész évi sertés-, háromnegyedévi baromfiés félévi tojásbeadását, valamint Vladiszlavjev Pál 11 holdas dolgozó parasztot, aki nemcsak példásan teljesítette begyűjtési kötelezettségét, de a tavaszi munkákban is elsők között van; Megnyitották a Móra Ferenc Múzeum új kiállítását Hazánk felszabadulása ünnepének elöestjén, szombaton délután 5 órakor nyitották meg ünnepélyes keretek között az Iparművészeti Múzeum anyagából összeállított „Európai kerámiatnűvesség története" című kiállítást a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály-utcai helyiségének üvegcsarnokában. Elsőként Bálint Alajos, a Múzeum igaagatója üdvözölte a kiállítás megnyitójának n agyszámú közönségét, a kiállítás lelkes rendezőit, majd Weiner Mihályné, az Iparművészeti Múzeum munkatársa mondott megnyitó beszédet. Többek között hangoztatta, hogy a kerámiaművesség az emberi művelődéstörténet egyik legnagyobb fejezetét foglalja magában. Ennek az egész világon elterjedt és napjaink hasznos iparának egyik jelentős művességének művészetét mutatja be ez a kiállítás, a XVI. századtól a XX. század elejéig. Ha végig nézzük a kiállítás tárgyait —< mondotta !•= büszkén állapíthatjuk meg, hogy a magyar kerámia nem marad el más nemzetek kerámia művészete mögött. Célunk a kiállítás megrendezésével az volt, hogy megismertessük Szeged dolgozóival a díszítőművészetet, amely napjainkban egyre inkább azon fáradozik, hogy az új kormányprogramm szellemében emelje lakáskúl túránkat. Ipar-művészetünknek napjainkban első feladata, hogy mindenben kielégítse a mai kor emberének fokozódó igényeit, de cserében elvárja, hogy a mai ember tudatosan irányítsa ezt a művészetet. Jobb útravalót —1 fejezte be beszédét Weiner elvtársnő — nem kívánhatok ennek a kiállításnak, minthogy minél többen nézzék meg a városból és a megyéből, hogy elmondhassuk, a kiállítás megrendezöinek fáradozása nem volt hiábavaló, előbbrevittük népünk kultúráltságának ügyét. Ezután a megjelentek megtekintették a kiállítást.