Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

dílmugyarorszűg KEDD, 1954. ÁPRILIS 6. £4 118. pártkongresszus előtt Szeged kommunistái a módosított szervezeti szabályzat tervezetéről R. pártbüníetésrcl A párilag kötelessége, hogy A „Délmagyarország" március 25-i számában több hozzászólást közölt a módosított szervezeti szabályzat tervezethez. Megjelent ebben a számban a többi között Sirián Gábor elvtársnak, a Haladás termelőcsoport pártszervezete titkárának néhány javaslata is, melyek közli 1 egyikkel nem értek egyet. Sirián elvtárs azt javasolja, hogy a tervezet 14. fejezet 49. pontját úgy változtassák meg, hogy a pártbüntetést kapott párttagok vagy a pártból kizártak csak a Központi Vezetőségig fellebbezhessenek, ne pedig a kongresszusig, mivel az csak 2—3 éves időszakonként ül össze, s így sokáig nem tud dönteni egyes esetekben. Ha ezt a javaslatot elfogadnák, ezzel csorbítanánk a párttagok jogait, és a kizártaknak azt a lehetőségét, — ha igazságtalannak érzik büntetésüket —, hogy a párt legfelsőbb szervéig az Országos Kongresszusig fellebbezhessenek; A szervezeti szabályzat módosítási tervezete 14. fejezet 50. pontja kimondja, hogy például a kizártaknak a kizárás elleni fellebbezését a pártbizottságok a fellebbezés beadásától számított két hónapon belül kötelesek felülvizsgálni; Tehát megvan az a lehetőség, hogy a közbeeső szervek aránylag gyorsan intézzék a párttagok ügyeinek kivizsgálását. Ha a közbeeső szervek — üzemi, járási, városi, kerületi, megyei pártbizottságok, vagy a Központi Ellenőrző Bizottság — a panaszos szerint nem intézik igazságosan ügyét, úgy a legnagyobb jogkörrel rendelkező szervhez, a Kongresszushoz lehet fellebbezni. Szerintem ez az igazságos és ez felel meg a pártdemokrácia elvének is. Az igaz, hogy a kongresszus ritkán ülésezik — ahogy ezt Sirián Gábor elvtárs is írja. De végső fokon mégis az dönt a pártot és a párttagságot érintő kérdésekben. Ezt világosan tükrözi a tervezet 6. fejezetének 12. a) pontja is. Ezért tehát helyes az, ha a párttagoknak, vagy a pártból kizártaknak jogukban áll kérelmük intézése végett a kongresszusig fellebbezni, ha úgy érzik, hogy velük szemben méltánytalanul jártak el az alsóbb szervek, vagy nem a szervezeti szabályzat szellemének megfelelően intézték ügyüket Biczók Lászlói propagandista, a konzervgyári pártszervezet tagja Tegye kötelességgé a szervezeti szabályzat a szakmai és az általános műveltség fokozását is Legutóbb megtartott taggyűlésünkön sok szó esett a szervezeti szabályzat módosított tervezetéről; A tervezet egyes pontjait több hozzászóló vitatta és számos javaslat hangzott el. A taggyűlésen mi is felszólaltunk, s az ott elmondott javaslatunkat a pártsajtó útján nyilvánosságra kívánjuk hozni és közölni a párt vezető szerveivel; A szervezeti szabályzat módosított tervezete második fejezet 3. f) pontja a párttag kötelességévé teszi, hogy: „Szakadatlanul fejlessze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus tanításalt"; Ez a szövegezés szerintünk nem érzékelteti kellőképpen a párttagokkal, a politikai és a szakmai tanulás fontosságát. Most Is. a politikai iskolákon és a szakmai továbbképző tanfolyamokon többen rendszertelenül jelennek meg. Ez akadályozza az elméleti és a szakmai színvonal emelkedését Ennek következtében aztán sokan helytelenül értelmeznek, vagy nem értenek világosan egy-egy párt-, illetve kormányhatározatot; Ezért, hogy a jövőben a politikai és a szakmai tanulás jelentősége fokozottabb mértékben jusson kifejezésre, javasoljuk, a szervezeti szabályzat második fejezet 3. f) pontjának az alábbiak szerinti kiegészítését, illetve a következő megfogalmazását: A párttag kötelessége, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus tanítását. Az etéren fennálló hanyagság összeegyeztethetetlen a párttagság fogalmával," Csűri Andris, Csermák Józsefi a Paprikafeldolgozó V: pártszervezetének tagjai tudásával a pártol és a dolgozók műveltségének emelését szolgálja Pártunk szervezeti szabályzata biztosítja minden tagjának, hogy részt vegyen a párt politikai es szervezeti kérdéseinek megvitatásában. Ezzel a jogommal élve teszek javaslatot a második fejezet 3. f) pontjának kibővítésére úgy, hogy a szervezeti szabályzat tegye kötelességévé minden párttagnak a marxizmus-leninizmus tanításának elsajátításán túl a szakmai képzettség és az általános műveltség növelését is. Ezért javaslom, hogy a 3. f) pontot a következőképpen fogalmazzák meg: „Szakadatlanul fejlessze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, minél jobban sajátítsa el a marxizmus-leninizmus tanításait. Tudásával a pártot, a dolgozók műveltségének emelését szolgálja", Korom Katalin, a háromhónapos pártiskola hallgatója jogát A vezetők bírálásának hangsúlyozza a szervezeti szabályzat Az MDP módosított szervezeti szabályzatának tervezetét általában helyesnek tartom, azonban néhány pontjához az alábbi kiegészítéseket javasolom: — A II; fejezet 4. pontjának d) alpontját így javaslom megfogalmazni: „Pártszerű bírálatot gyakoroljon a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein a párt munkája, tagjainak s vezető szerveinek ténykedése fölött". A vezető szót azért tartom helyesnek belevenni, mert így világosabban kifejezésre jutna, hogy a párttagnak joga van bírálni bármely vezető beosztásban levő elvtársat. Javaslom továbbá megváltoztatni a XVI. fejezet 44. pont utolsó mondatát a következőképpen: „Aki a párton belül frakciót szervez, vagy ilyen csoportosulásban résztvesz, azt mint ellenséges elemet ki kell zárni". Tehát nem el kell távolítani, hanem ki kell zárni; Túrák József, az MDP háromhónapos pártiskola hallgatója Április 12-én Szegeden szerepel a kecskeméti színház együttese Régi barátság füzl egymáshoz a szegődi ós a. kecskeméti színházat. A szegődi művészek igen sokszor látogattak ol Kecskemétre, hogy az ottani színészekkel kicseréljék tapasztalataikat ós a kecskemétiek is igen sokszor jártak nálunk, hogy végig izguljanak egy-egy nagyobb premierünket. A szegedi Nemzeti Színház most vendégjátékra hívta mieg a kecskeméti színház művészeit, akik örömmel fogadták a szíves meghívást, s április 12-én, hétfőn lejönnek, hogy bemutassák nálunk Soós Györgynek, n miskolci íróosoport fiatal drámaírójának „Pettyes" című zenés vígjátékát, mely Miskolcon a a Déryné Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásában eddig igen nagy sikert aratott. A fiatal miskolci szerzőnek ez a darabja azt engedi következtetni, hogy neve az elkövetkezendő időkben igen sok színpadi sikerrel fog összekapcsolódni. A „Pettyes" meséje arról szól, hogy egy virágzó termelőszövetkezet hogyan küzd és áll ellen az ellenség bomlasztó munkájának, hogyan leplezik le néhány bátor katona segítségével a kárt okozó kulákot. Meggyőző erővel mutatja be, hogy a mi hadseregünk a néppel összeforrott hadsereg és semmiféle fondorkodással nem lehet éket verni a nép és a hadsereg közé. A várakozás izgalmával tekintünk a kecskemétiek vendégjátéka elé, reméljük, hogy művészetük legjavát hozza el ez a kitűnő együttes, hogy Szeged dolgozói szívükbe zárhassák Soós György vidám katonajátékának alakjait. Az előadás rendes holyárakkal keriU színre. Az angol munkáspárt javaslata a hidrogénbomba ügyében Magasabb jégkártérítést kapnak a termelők A minisztertanács március 10-i 16. számú rendeletével a kötelező biztosításról szóló eddigi rendelkezéseket a dolgozó parasztság javára lényegesen módosította. Jelentősen emelkedett a kártérítés alapjául szolgáló katasztrális holdanként! biztosított érték, amelyet a rendelet átlagosan másfél-kétszeresre, egyes növényeknél három-ncgyszcresre emelt. Ez azt Jelenti, hogy változatlan biztosítási díjak mellett, kár esetén, nagyobb kártérítést kapnak a tefmelők, mint a mult évben. Eddig az egyénileg gazdálkodók szántóterületén termelt minden növény egyforma értékre volt biztosítva. Mindegy volt, hogy lucernát, búzát, vagy mákot vert el a jég, a gazda az illető járás területi besorolása szerint a minden szántóföldi növényre egyformán megállapított 360 forinttól 480 forintig terjedő kártérítést kapta, száz százalékos jégkár esetén. Ebben az évben — a rendelet értelmében — a kártérítés például a búzánál, a területi besorolás szerint holdanként 700 forinttól ezer forintig terjed, a máknál pedig kereken kettőezer forint. A módosított rendelet ugyanis a jégkártérítés nagymértékű felemelése mellett a szántóföldi növényeket terméshozamuk értéke alapján négy növénycsoportba sorolta és a kártérítést növénycsoportonként határozta meg. Az első növénycsoportba a napraforgó, a takarmányfélék stb. tartoznak. A biztosítási összeg katasztrális holdanként egységesen 500 forint, A mási^dik növénycsoportnál <— amelybe a többi közt például a búza, kukorica, borsó, bab stb. tartozik, a biztosítási összeget a területi besorolástól függően 700 forinttól ezer forintig állapították meg. A harmadik növénycsoport növényeinél: például a cukorrépánál, Vepcénél, burgonyánál a biztosítási összeget, szintén a területi besorolástól függően, a rendelet 1200 forinttól 1800 forintig határozta meg. A negyedik csoportba tartozó nöw&getcp& mint például a rizs, hagyma, mák, stb. a biztosítási összeg országosan katasztrális holdankint 2000 forint. A kártérítés a szőlő- és gyümölcsös-terület jégbiztosításánál is az eddiginek másfélszeresére emelkedik. A rendelet a biztosítási értéket a tavalyi 1100—1700 forint helyett a szőlőnél, területi csoportok szerint holdankint 1650—2550 forintban, a gyümölcsösnél egységesen 1500 forintban állapította meg. A fizetendő díjak itt is változatlanok. A kár megállapításánál mindig azt veszik figyelembe, hogy a jégverés mekkora kárt okozott. Száz százalékos jégkár esetén a teljes biztosítási összeget, kisebb jégkárnál annak aránylagos részét kapja a termelő. A kárbecslést az Állami Biztosító kárberslői a tanács és a károsult részvételével végzik. A rendelet egyidejűleg csökkentette a szerződésesen termelt dohány, gyapot és fűszerpaprika biztosítási díját. Kedvezőbb lett a biztosítás új rendszere termelőszövetkezeteink számára is, mert a kártérítés felemelésével egyidejűleg a fizetendő díjtételt a rendelet leszállította. Dolgozó parasztságunk nagy várakozással tekint az idei gazdasági év elé és azt reméli, hogy szorgalmas munkája nyomón az idén a tavalyinál is gazdagabb termést takaríthat be. A gondos növényápolással és jó munkával elérhető terméshozam magasabb, mint a kötelezően biztosított terméshozam értéke. Minden termelőszövetkezet és dolgozó paraszt terményeit a kötelező biztosítási értékhatáron felül, a várható teljes terméshozam értékéig az Állami Biztosítónál önkéntesen biztosíthatja. A kötelező biztosítás alapján az elmúlt évben többezer tűzkárosult és mintegy 130.000 jégkárosult kapott soktízmillió forint kártérítést. A határozat szerint az idén a jégkárosultak magasabb kártérítésben részesülnek. De ennek egyik alapja a biztosítási díj pontos fizetése, Palmiro Togliatti a Szovjetunió leptóbbi javaslatáról Róma (MTI). Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a Szovjetuniónak a nyugati hatalmakhoz intézett legutóbbi javaslatával kapcsolatban sajtónyilatkozatot. adott, A Molotov külügyminiszter jegyzékében foglalt szovjet javaslatra a legmegfelelőbb pillanatban került sor — mondja a többi között a nyilatkozat — és osak azt kívánhatjuk, hogy az ne csak jelentős mértékben járuljon hozzá a nemzetközi kapcsolatok feszültségének további csökkentéséhez, hanem valóban új korszakot is nyisson ezekben a kapcsolatokban. A szovjet javaslat 'gazi értéke abban van, hogy konkrét lehetőséget ad arra, hogy végleg elhagyják azt a7. utat, amely a világ ketté, osztásához, a háborúhoz vezet. Ez a javaslat a nemzetközi kapcsolat tok fejlődésében új korszakot nyithat. A Szovjetunió ezt a javaslatát akkor tette meg, amikor a legutóbbi hidrogenbombarobbantások kézzelfoghatóan bebizonyították az emberiség előtt, liogy egy újabb világháború most már civilizációnk elpusztításához vezetne. El kell tehát ítélni és véglegcsen fel kell számolni azt a politikát, amely újabb háború leirobbantását eredményezné, az erőszak, a megfélemlítés, a provokáció, a katonai tömbök és agresszív célokat szolgáló hadseregek létrehozásának a politikáját. Reméljük, hogy a szovjet javaslatot megvitatják, elfogadják, megvalósítják, aminek eredményeképpen megteremtődik végro a kölcsönös megegyezések, a kölcsönös bi zalom és t. béke nemzetközi, politi kája, _ "Yi: London (MTI). Az angol nép körében. egyre nagyobb felháborodást keltenek az amerikai vezető körök fenyegetőzései a hidrogénbombával s ezt a hangulatot esak fokozta a legutóbbi veszélyes kimenetelű hldrogénbomba-lrisórlet. A felháborodás hatására az angol munkáspárt parlamenti csoportja csütörtök esti ülésén elhatározta, hogy a hidrogénbomba ügyében tartandó hétfői vita során javaslatot terjeszt az alsóház elé. A javaslat hangoztatja, hogy a hidrogénbomba alkalmazása „súlyos veszéllyel fenyegeti a civilizációt", Éppen eaért — mint a javaslat mondja — a munkáspárt szükségesnek tartja, hogy a brit kormány; „tegyen kezdeményező lépést egy értekezlet létrehozására, i amelyen Nagy-Britannia miniszterelnöke, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának vezetője venne részt. Az értekezlet célja az volna, hogy Ismét fontolóra vegye a fegyverkc-i zés csökkentését és ellenőrzését". A fagykárt szenvedett szőlők helyes metszése A SZOKATLANUL ERŐS téli fagyok az ország szőlő állományában sokhelyen komoly károkat tettek. Feltétlenül helytelen lenne, ha az ilyen szőlők metszése a fagy ás mértékének figyelembe vétele nélkül történne, s az egyéb években általánosan használt metszési módokat alkalmaznánk. A íagyás mértékének figyelembevételével alkalmazható egyedüli helyes metszési eljárást az alábbiakban .ismertetjük. A metszési eljárások módosítása elsősorban a károsodás mértékétől függ. Első feladatunk tehát a téli fagykár nagyságának megállapítása. A rügyekben esett kár nagyságát lehetőleg még a nyitás előtt, de feltétlenül a metszés megkezdése előtt meg kell állapítani, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessük. Külön vizsgáljunk meg minden parcellát, mert a fagykár nagysága fajtánként, valamint a fekvésenként más és más lehet. Külön kell megvizsgálni a takarás alatt és a takarás felett telelt rügyeket. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy a rügyeket hosszanti irányban kettévágjuk. Az egészséges rügy belseje zöld, az elpusztulttá barnás színezödésű, vagy fekete. Az elpusz-, tult rügy rendesen körömmel is Kicsíphető és a vesszőről könnyen leválik. Ahol nincs komolyabb fagykár, vagy a takarás alatt a metszéshez elegendő rügy maradt épségben, ott a metszést most is a szokásos módon végezzük. Súlyosabb fagykár esetén a metszést úgy végezzük, hogy amennyiben lehet, ellensúlyozzuk a vérható terméskiesést. Ugyanakkor használjuk fel az alkalmat a tőkefejek rendbehozás á 1*3 SÚLYOSABB FAGYKÁR esetén a szőlők metszését a különböző körülményektől függően az alábbi irányelvek szerint végezzük: 1. A szőlőtőkék takaratlanul hagyott' vesszői teljesen elfagytak és a betakart vesszőrészeken lévő rügyeknek egyrésze szintén elpusztult. Minthogy a szokásosan elvégzett takarással a vesszők két-három alsó rügynél többet betakarni alig tudtak, így a magasabban lévő rügyek elfagytak. Hosszabb termőcsapokat ilyen tőkéken hiába hagyunk, mert a felső rügyek teljesen elpusztultak. Ezért itt a terméskiesés megakadályozásának egyetlen módja az, hogy a rügyekben esett kár mértéke szerint nagyobb számban hagyunk meg termőcsapokat. Ha például a betakart rügyek 50 százaléka elpusztult és Jó telelés mellett a szokásos metszési eljárás szerint a tőkéken 5—6 kétrügyes rövidcsapot, tehát összessen 10—12 rügyet hagytunk volna meg, ezévben legalább 10—12 rövidcsapot ajánlatos meghagyni a tőkéken, hogy 10—12 ép rügyünk legyen. AHOL A TAKARÁS feletti rflgyek túlnyomó része elpusztult és emiatt a takaratlan vesszőket nem lehet figyelembe venni a metszésnél, ott a későbbi munkatorlódás elkerülése végett ajánlatos még a nyitás előtt előmetszést végezni. Előmetszésnél a takarás felett egyszintben metsszék le az összes vesszőket, így a rügyfakadás utáni metszés gyorsabban lesz végrehajtható. Ha a rügyekben nagyobb a pusz-» tulós és a takarás alatt sem maradt annyi rügy épségben, amenynyi a rendes metszéshez szükséges, akkor meg lehet várni a rügyek kifakadását és csak azután végezzük el a metszést. A rügyfakadás utáni metszést aszerint kell végezni, ahogyan fakad a szőlő. 2. A tőkén mind a betakart, mind a takaratlan rügyek 40—60 százaléka elpusztult és minden rendszeresség nélkül találunk a vesszőn egészséges, valamint elpusztult rügyeket. Ebben az esetben ajánlatos, a megfelelő helyen hagyott rövid és hosszú csapokon kívül szálvesszőt is hagyni a tőkéken a termés biztosítása végett. , 3. Legsúlyosabb az az eset, amikor az éves vesszőkön lévő öszszes rügyek elfagytak. Az ilyen szőlőkben ezidén termésre csak a rejtett rügyekből számíthatunk. Az így károsodott tőkéket sem szabad azonban metszetlenül hagyni, hanem az elhalt részeket tőből, esetleg cserrel, vagy a többéves részekkel együtt a tőkéről jóval fakadás előtt el kell távolítani, hogy a rejtett rügyekből új termő alapokat nevelhessünk. Ezzel a művelettel ugyanis a tőke erejét a rejtett rügyekro összpontosítjuk s azok fakadását elősegítjük. HA A FAGYKART szenvedett szőlők metszését az elmondott Irányelvek szerint végezzük, még ebben az évben is számíthatunk jó termésre. Az Alföldön, ahol a legsúlyosabb a fagykár, túlnyomóan olyan szőlőfajták vannak, melyek nemcsak a főrügyekből fejlődő, hanem a tőkefejből fakadó hajtásokon is fürtöt hoznak. A továbbiakban gondosabban végezzük az ilyen szőlők agrótenchnikai munkáit és április-május hónapban műtrágyával végzett fejtrágyázással is segítsük elő, hogy a szőlők a fagykárt teljesen kiheverjék. Nagy jelentősége van az agrótechnikai munkák közül a szabályos metszéstől eltérő metszések kiegészítésére a zöldválogatásnak. A hajtásválogatást akkor végezzük, amikor a kis fürtök már láthatók, Válogatáskor távolítsuk majd el mindazokat a hajtásokat, amelyekre a jövőévi metszésnél nem lesz .szükség és termést sem hoznak,