Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

OÍLMRGYRRORSZAG VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 4. Készül Juhász Gyula verseinek, műfordításainak kritikai kiadása Levelek, kéziratok, fényképek garmadája 611 a Szegedi Bölcsészettudományi Kar Irodalomtörténeti Intézetének egyik szobájában. Évek hosszú sora alatt gyűjtötték össze ezeket a dokumentumokat, hogy ezekből elindulva feldolgozza a Juhász Gyula kutatócsoport a halhatatlan szegedi költő életét, költészetét. Felszabadulásunk óta egyre gyakrabban jelennek meg haladó íróink, költőink munkásságának kritikai kiadásai. Elég utalni Petőfi, Arany verseinek kritikai kiadására, vagy a nemrég megjelent Berzsenyi kiadásra. Kultúrpolitikánk követeli, hogy a dolgozók hozzáférjenek azoknak az íróknak műveihez, akik az emberi haladásért küzdöttek. Az elmúlt évben adták ki legnagyobb proletár költőnk, József Attila verseinek kritikai kiadását, Kultúrpolitikánk célkitűzésének megvalósítását akarja elősegíteni a szegedi Juhász Gyula kutatócsoport, amikor vállalkozik a költő verseinek kritikai kiadására. Juhász Gyula élete során sok városban megfordult, sok helyen jelentek meg írásai, versei. Mégis a legtöbb időt Szegeden töltötte, a szegedi lapokban Jelent meg legtiibb írása. Ez a tény könnyíti a kutatócsoport munkáját, s ez késztette legjobban a csoportot arra, hogy itt Szegeden dolgozzák fel Juhász Gyula költői munkásságát; — Az első feladat az lenne, hogy a költő két kötetben megjelent verseit egy-egy oldalra felragasztanánk — mondotta Baróti Dezső elvtárs, egyetemi tanár, az Irodalomtörténeti Intézet vezetője, az irodalmi tudományok kandidátusa, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a kutatócsoport vezetője, a kutatócsoport megalakulásakor; A csoport legnagyobbrészt egyetemi hallgatókból áll. Itt van Kovács Miklós, Grezsa Ferenc, Szederkényi Ervin és még mások. A kritikai kiadás munkálatairól folyik a szó. ,— Ezután a versek kezdősorainak kiírása a feladat. A kezdősor alá a címet kell felírni; A megbeszélésen résztvevő egyetemi hallgatók még nem dolgoztak ilyen munkában s így nem is igen értették a munka természetét. Baróti elvtárs azonban segített ezt a bizonytalanságot felszámolni; — Előfordult olyan eset is, hogy a vers két címmel jelent meg. Úgy például, hogy a Szeged és Vidékében más cím alatt és a Hárfában megint más cím alatt jelent meg ugyanazon vers. Az összegyűjtött versek betűrendben állnak az asztalon. Négy egyetemi hallgató hajol az íróasztal fölé. Kis kartonlapokra írják a kezdősorokat, a címet és a megjelenés helyét, idejét. Minden figyelmüket erre mert a munkára összpontosítják, egy vessző elhagyása is bonyodalmat okozhat. Cigaretta szünetben beszélgetnek; — Mikor lesz ez a kiadás kész? — kérdezi társaitól Kovács Miklós, másodéves hallgató. — Amint készen leszünk vele — válaszol nevetve Grezsa Feri. Ezen valamennyien nevetnek. Jól tudják, hogy elsősorban a munka iramától függ a kiadás időpontja. Azért minden szerdán előkerül ez -a kérdés. Két hét alatt elkészült a kezdősor katalógus. Ezután szövegellenőrzés következett, Baróti elvtárs figyelmeztette a csoport tagjait arra, hogy a folyóiratok, napilapok vizsgálatánál találkozhatnak olyan Juhász Gyula versekkel, amelyek nincsenek benne az eddig kiadott kötetekben. Ezek az úgynevezett elfelejtett Juhász Gyula versek. Ezeket a verseket is össze kell gyűjteni és fel kell venni a kritikai kiadásba. Juhász Gyula első vertei a Szeged és Vidéke című napilapban jelentek meg 1903-ban. A Szeged és Vidéke átvizsgálása érdekében a csoport áttette „főhadiszállását" a Somogyi Könyvtárba. Itt dolgoznak most már minden szerdán délután. A könyvtár olvasótermének asztalain hatalmas újságkötetek tornyosulnak. Az újság mellett ott van a költő halála után megjelent „Juhász Gyula összes versei" kötet. A szövegeket vetik össze. Már szinte az első versnél kitűnt, hogy mennyire pontatlan, hibás kiadás az „összes versek". Szinte nevetséges sajtóhibák is előfordulnak. Például domb helyett sorozatosan dóm áll. Egy-egy versben tizenöt, húsz hiba is előfordul. De olyan esettel is találkoztak már a csoport tagjai, hogy a költő egyik vagy másik verséből egy egész sort, sőt egész srtófát „kifelejtett" az „öszszes versek" szerkesztője. Juhász Gyula verseinek kritikai kiadásán dolgozni izgalmas munka. A kutatócsoport munkájában az elfelejtett Juhász Gyula versek megtalálása talán a legizgalmasabb munka. A csoport már talált több olyan lierset, amely nincs bent egy kötetben se, s most folynak a kutatások, hogy valóban elfelejtett Juhász Gyula versek-e. A munka érdekességét, szépségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyre többen akarnak részt venni ebben a kutatásban; Á csoportban kezdetben négy egyetemi hallgató vett részt, s ma már nyolcan dolgoznak minden szerdán a Somogyi Könyvtár olvasótermében. Olyanok is kérnek a munkából, akik inkább nyelvészet iránt érdeklődnek. Ilyen például Beke József másodéves magyar szakos hallgató, aki most legutóbb mondotta, hogy szeretne tagja lenni a kutatócsoportnak. Beke elvtárs nyelvészeti érdeklődésének is megfelelő talaj Juhász Gyula költői nyelve: A Juhász Gyula kutatócsoport munkája jó irányban halad. Baróti Dezső elvtárs irányítása és jó vezetése arra enged következtetni, hogy nemsokára a dolgozókhoz kerül Juhász Gyula verseinek kritikai kiadása. Ma, április 4-én, a nagy szegedi költő születésének 71. évfordulóján illik erről megemlékezni. Batki Jenő NEMZETKÖZI SZEMLE Szovjet béke-jegyzék n fiatalok fáklyás felvonulása nyitotta mag Szegeden az április 4-i ünnepségek műsorát Felszabadulásunk 9. évfordulójára hetekkel, hónapokkal előbb lelkesen készültek Szeged dolgozói.; Dolgozó asszonyaink szorgos kezei, és kirakatrendezőink ünneplőbe öltöztették a várost. Nagy nemzeti ünnepünk előestéjén Szeged üzemeiben, hivatalaiban, iskoláiban a pártszervezet ünnepélyes pártnapot tartott, ahol a dolgozók elmondták, mit köszönhetünk a Szovjetuniónak és hős fiainak, akik életüket nem kímélve harcoltak szabadságunkért és azt is elmondták, hogyan, milyen nagy lelkesedéssel készültek erre az ünnepre. Tegnap este a szegedi fiatalok kezében büszkén lobogott a fáklya. A boldog, büszke, felszabadult ifjúság felvonulása nyitotta meg az április 4-1 ünnepségek műsorát. Ma Szeged dolgozóit zeneszó ébresztette. A zenekarok köszöntik a termelésben kitűnt üzem! munkásokat, a tavaszi munkákat példásan végző és a begyűjtésben szép teljesítést elét-ő dolgozó parasztokat. Délelőtt fél 10-kor a Széchenyitéren és a temetőben megkoszorúzzák a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet harcosok emlékműveit. Az ünnepségek eseményei egész napot betöltőck lesznek. Az ünneplő szegedi dolgozókat a zenekarok délután térzenével szórakoztatják. Nagyszerű sportesemények még gazdagabbá s változatosabbá teszik a nagy ünnep műsorát. Este fél 8-kor a szegedi Nemzeti Színházban a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács végrehajtó bizottsága ünnepi előadást rendez. Az ünnepi beszédet Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtő bizottságának elnöke mondja. Az ünnepi beszéd után a szegedi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A hét derkán újabb nagyjelentőségű szovjet békekezdeméi\yezésről adtak hírt a távirtok. A Szovjetunió jegyzéket nyújtott át a három nyugati hatnom képviselőinek. Közölte velük, hogy célszerűnek tartja az európai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslat megtárgyalásának folytatását. Ezt a javaslatot a Szovjetunió a berlini értekezleten terjesztette elő. Altkor rx nyugati hatalmak ellenzése irúatt nem került sor megegyezéses döntésre. A nyugatiak egyik tő ellenérve az volt, hogy az ezirópai biztonságról szóló egyezménytervezet kizárja — Amerikát. Nos, a mostani szovjet jegyzék leszögezi: "A szovjet kormány a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitívan oldják meg az Egyesült Államoknak az összeurópai kollektív biztonsági szerződésben való részvétele kérdését.* A szovjet kormány ezenkívül kijelenti: "Kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését.* Az új szovjet lépés kiemelkedő jelentőségű akció a béke érdekében. Berlinben a szovjet diplomácia megmutatta, hogy van másik megoldás az "európai védelmi közösségnek* elkeresztelt támadó blokk helyébe: az összeurópai kollektív biztonsági egyezmény, amely — megteremtve a hat nyugati ország »Kis-Európája« helyett az igazi európai közösséget, — végetvetne Európa kettészakításának és ellenséges tömbökre osztásának, s megakadályozná a német imperializmus új háborús kalandjait. A magyar kormány az elsők között csatlakozott az európai kollektív biztonság eszméjéhez, s a testvéri népi demokráciák is kifejezték, hogy készek támogatni ezt a tervet. A kollektív biztonság gondolata erőteljes támogatásra talál széles nemzetközi körökben is: helyesléssel fogadják Nyugaton mindazok, akik valóban akarják a nemzetközi légkör enyhülését, az ellentétek tárgyalások útján történő békés megoldását akik békét akarnak. Annál nagyobb zavart okozott az új szovjet lépés Washington, London, Párizs kormányköreiben és ez a meglepetéssel vegyes ijedség tükröződik a burzsoá sajtóban is. Amikor a sarokba szorított nyugati propagandisták kissé felocsúdtak és amikor végre megkapták a Dulles-féle boszorkány-konyhában sebtiben főzött utasításokat, — el* kezdték ismét pengetni egyrészt »a szovjet pálfordulásnak*, másreszt a "nyugati biztonság aláásásának* már eléggé lehangolódott húrjait. Azt mondják: ellentmondás van abban, hogy a Szovjetunió tegnap támadónak bélyegezte az atlanti szövetséget, s ma mégis fontolóra veszi csatlakozásának lehetőséget... Nem tudják, vagy inkább nem akarják megérteni, hogy két atlanti szövetség — a jelenlegi agresszív tömb és egy olyan szervezet, amely lemondva támadó céljairól helyet ad a Szovjetuniónak — jellegében és célkitűzésében alapvetően különbözne egymástól. Az atlantizált próféták eddig mindent megtettek, hogy a "védelmi célok* feliratú fehér lepellel valahogyan eltakarják a mind untalan kiütköző szuronyokat, előmeredező ágyúcsőveket és csak úgy csöpögtek a kenetteljes békeszólamoktól, s hányszor fuvolázták: a mi védelmi jellegű atlanti szövetségünk nem irányul a Szovjetunió ellen ... Most szavukon fogták őket. Ha valóban békés, védelmi jellegű az atlanti szövetség, mondjon le az elzárkózásnak, a katonai tömbök szervezésének politikájáról, adjon helyet az európai biztonság és a béke védelmében érdekelt más országoknak is. Eddig Nyugaton azt a hazugságot szajkózták, hogy a Szovjetunió részéről "veszély fenyegeti a Nyugat biztonságát* — hogyan állíthatják ugyanezt most, amikor a Szovjetunió hajlandónak mutatkozik csatlakozni az agresszív terveiről lemondó atlanti szövetséghez? Az atlanti szövetségen kívülálló Szovjetunió sem fenyegette a Nyugatot, hogyan "áshatná alá* tehát a Nyugat biztonságát az atlanti szövetség tagjaként? Ezekre a kérdésekre világos választ kell adni. Nem a Szovjetunió következetes békepolitikájában következett be törés, hanem ellenkezőleg: a nyugati hatalmak kényszerülnek színvallásra: vagy lemondanak egy kényszerű "pálfordulással* eddigi agresszív terveikről, vagy végleg leleplezik magukat, mint a béke, a megegyezés dühödt ellenségeit, a háborús politika eszelőseit. Amerikai hidrogén-őrület Amikor a fentiekben említett i világ megdöbbenve értesült arról, szovjet jegyzéket nyilvánosságra! hogy a kísérleteknek gyanútlan jahozták, egy független francia képviselő kijelentette: "ez egyben válasz a hidrogénbombák robbanására*. Ugyanakkor, amikor a moszkvai külügyminisztériumban a béke érdekét szolgáló újabb szovjet jegyseket szöv egezték, Washington urai azzal voltak elfoglalva, hogy Bikini -szigeteken hidrogénbomba-kisérlcteket folytassanak. Március elsején robbant az első bomba: a 61. — Phű. alávaló -mocskos tetvek! Do utállak, de gyűlöllek benneteket!... Nem sül ki a két szemetek? Elösdiek. vérszívó piócák! Ide jöttök fitetni, mint a patkány? Egy nyomorult özvegyasszony viskójába? Várjatok csak várjatok t Ha mégegyszer ide toljátok azt a mocskos. pofátokat, iudom istenem, nem marad emberségetek, cudar ördögf attyai! Kihieréllek, bizony isten kihcrélem mind a négyötöket! Megismeritek majd akkor a magyarok istené*... A végrehajtók elinaltak. Most már Jancsi is tudta, liogy kik voltak. Dülöngézett. a hasát. fogta, annyira hahotázott. Maca is elfelejtette egy percre a szíve bánatát, ő is nevetett. A szomszédok, a sok bámészkodó embor, asszony, lány és gyerek, mindenki a végrehajtókon mulatott. Vinczénében megállott a szózuhatag. Elkezdett nevetni. Harsányan, mint a többiek. Kacsintott az átellenben lévő szomszédasszonyának. s átkiabált; — Látja, szomszédasszony? így kell ezekkel elbánni. Jancsi meg Maea odaért a kapuhoz. — Gyertek, édes gyermekeim. Kipp-ropp főzök egy kis kását. E miatt a négy kutyafajzat miatt megkéstem most egy kicsit az ebéddel. Vinczénének harmadnapra kissé In&ba fízállt a bátorság. Idézést kapott, hogy menjen be a rendőrségre. Magának az egyleti elnöknek panaszolta el a dolgot. Kapás Kemény János, ez a derék jólelkű pmbes azt mondta, na féljen, majd ő is ott KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE lesz. Es valóban vele valami védőangyaL ment. Elkísérte, mint XX. FEJEZET. Március 15-én ötezernyi ezegtnyember nyüzsgött az Egylet helyisége körül. Kicsi részük bent volt az udvaron, a nagyobb kint A végrehajtók elinaltak a ház előtti térségen, meg a szomszédos utcákban. Kapás Kemény János az imént jött be az utcáról az udvarra, s az emberek kérésére i'tt is elszavalta az „Akasszátok föl a királyokat" című verset. Odakint elszavalta vagy háromszor ezen a reggelen. Kapás szerelmes volt a nyomtatott betűbe. Minden könyvet elolvasott, ami kezébe került, de legjobban. Potőfi Sándor .verseskötetét kedvelte. Sok verset betévo tudott, s öblös, gyújtó hangján az „Akasszátok föl a királyokat" szavalta leggyakrabban. Vincze J anosi, mint akit a darázs csípett meg, szaladgált ide-oda a hatalmas tömegben. Hol az utcán, hol az Egylet szobájában, hol az udvaron tűnt fel. Időnként, mint valami segédtiszt a parancsnokának, elmondotta Kapásnak, mi történik az utcán. Legutóbb azt jelentette: Ennyi embert még nem látott. S valóban. A magyar forradalom ünnepéro hirdetett első szervezett munkásfelvonulás hírérc ezrével sereglettek össze a jogot és kenyeret követelő nincstelenek. Kapás a mellényzsobébe nyúlt, kivette az óráját, megnézte és a tölo megszokott határozottsággal szólt: — Induljunk, elvtársak! Hozd a zászlót, Jancsi! A fiú befutott a szobába. A lobogót már felszerelték a rúdjára. Jancsi kivitte az udvarra, letekerte a rúdról, és kérdőn tokintett Kapás felé. — Ki viszi a zászlót? — Vigyed, fiam — mondta Kapás. Jancsi rózsás arca ragyogott a büszkeségtől, mint a nap. Kihúzta a derekát, a zászló rúdját magasra emelte, s elindult a nyitott nagykapu felé. Kapás nézte a zászlót és elgondolta: kétezernyi egyleti tag krajcárjaiból készült ez a zászló, de lám, a szocialista egyleten kívülálló kubikosok és mezei munkások ezreit is előre ve-zeti. Azokat is, akik most még nem tagok, de húznak a szocialistákhoz ... Jánosi büszkén, egyenesen, keményen lépkedett, mint egy hős. Magasan haladt a zászló, a szól kibontotta, s aranysárga feliratát olvasni lehetett: Általános Munkás Olvasó Egylet. , ' (Folytatjuk.} pán halászok estek áldozatul. Nem számított azonban a japán "kísérleti alanyok* szenvedése, nem számított a japán, ausztráiia, újzcelandi kormánykörök hivatalosan kifejezett aggodalma, sem a világ közvéleményének felháborodott tiltakozása: "az amerikai hidrogcnőrület megszállottjai* — így nevezte őket egy angol lap — tovább csörtették fegyvereiket és március 26-án még egy bombát robbantottak. Ezek a "modern* tömegpusztító fegyverek azonban ez alkalommal egy kezdetleges és elavult fegyverre hasonlítottak: a bumerángra. Ez az ausztráliai ősi liajíiófegyver, ha nem ér célt, visszavág arra. aki elhajította. A' bumeráng most is visszavágott: a'ig győzik kapkodni a fejüket Washingtonban. Pandit asszony, az ENSZ-közgyűlcsének elnöke felhívta a nagyhatalmakat, hogy haladéktalanul szüntessék meg a tömegírtó atomfegyverek gyártását és használják fel békés célokra at atomerőt. Az angol közvélemény nyomására a munkáspárt több mint száz tagja határozati javaslatban sürgette a kormányt, tegyen meg minden tanácsosnak vélt kezdeményező lépést a további hidrogénbomba robbantások megakadályozására és az atomfegyverek eltiltására irányuló világegyozmény létrehozására. Churchill kénytelen volt —• a "Daily Mirror* szavai szerint — "meghajolni a vihar előtt* és bejelenteni, hogy az alsóház hétfőn megvitatja a hidrogén-bombakíscrlet ügyét. Bármint is foglaljon állást holnap az angol miniszterelnök, a világ ncpei egyakaraton vannak: követelik a tömegpusztító fegyverek eltiltását. A bikkini robbanások cclja a népek megfélemlítése volt. A bumeráng azonban visszaüt: a népek nem riadt rettegéssel, hanem még elszántabb békekövetelcssel felcinek, tudják, hogy — amint a Béke Világtanács Irodájának a BVT rendkívüli ülésszakát összehívó határozata mondja — "a közvélemény követelheti és kivívhatja az atomfegyver bejutását.