Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

> VASÁRNAP, 195Í. ÁPRILIS 4. DÉLMQGYARORSZAG A 1tl$j>$>zeíei/-eg>güttes Szegeden Képelt a világhírű együttes előadásáról Ma, április 4-én, hazánk felsza­badulásának 9. évfordulóján a vi­lághírű Mojszejev-együttes, mely népünk baráti marasztalására meg­hosszabbította itt-tartózkodását, Bu­dapesten a Népstadionban lép fel sokezer budapesti dolgozó előtt, hogy még emlékezetesebbé tegyék ezt a nagyszerű ünnepet. A szovjet nép hős fiai és leányai kilenc év­vel ezelőtt súlyos véráldozatok árán váltották meg népünk szabad­ságát, azóta évről évre a nagyobb testvér figyelmével kísérték har­cainkat, munkánk újabb és újabb eredményeit, évről évre nem szűn­tek segítségünkre sietni, elhozni szocialista kultúra kincsesházának legjavát. Az alábbi képek a Mojszejev együttes kétnapos szegedi vendég szereplése alkalmával készültek. ápéi fénye e s arnya A mindannyionk számára felejthetetlenül kedves Kramplicska-tánc, az együttes műsorszámai közül való. Az osi kínai pantomim, a Szancsakou egy izgalmas jelenete, amikor a ket ellenfel, az ifjú harcos és a fogadós a sötét szobában vagdalkoz­nak, viaskodnak egymással. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, ami­kor a ket cllenfel egész közel áll egymáshoz, s mindkettő azt szeretné tudni, hol a másik. A páratlanul pczsgőhangulatú, színes Ukrán-tánc zárójelenete. A nagysikerű Képek a múltból című tánckompczíció' egy részlete, mely szatirikusán mutatta be, hogyan töltötték idejüket vasárnap a kisváros fiataljai. fLiebntanrHüéfie felvételei < Fény. Srövjj Napközben elvétve látni csak a tápéi utcán embereket. Sejti az idegen, hogy hol lehetnek, de azért mégis bizonyosat akar tudni. Egy fejkendős nénike sietve lépdel a falu macskaköves utcáján, — kérdezzük meg őt: — Hogy miért nem látni, szinte teremtett lelket sem a faluban? — ismétli a kérdést és oly' csodálkozó, s kicsit feddő is a pillantása. — Hát édesistenem, kinn vannak a határban az épkézláb férfiak, asz­szonyok. Aha, kinn, mert a sor is más, — és lépdel tova, zsörtölődve magában, hogy bizony azt minden­ki tudhatná: szorgalmas nép a tápéi. Más a sor!... Óriásit nőtt a dol­gozó parasztok biztonság érzete és olyan a munkakedv, mint még soha. Mint gabonának a májusi cső, olyan jót tolt itt is az „emberek­ben" a kormányprogramm. Tervek születtek az Ady Endre tsz-ben, az egyéni gazdák egyszerű házaiban. S a tervek a dolgos hétköznapo­kon már kezdenek valósággá érni a határban. Kemény hidog volt, jégpáncél fedte még a vén Tiszát, amikor ez­év februárban Szélt János Kossuth­utca 50. szám alatt lakó egyéni gazda elindult a mindszenti vásár­ba. És vett is ott egy szép, törzs­könyvezett kancát. Tudják, beszé­lik, hogy Széli János mily' öröm­mel vezetito át a vásárban vett lo­vát a Tisza jogén, — a falu alatt. „Kell a ló a gazdálkodáshoz cs az ember a jó törekvésének hasznát látja. Ami fájt a parasztnak, azt orvosolták". — valahogy így szö­vegezte meg mondatait Széli Já­nos, de lényegében így tartja a többi tápéi gazda is. IfJ. Acs Mihály. Tolbuchin-út 18. szám alatt lakó dolgozó paraszt a i múlt évben olajfúrásnál dolgo­zott. Most visszatért a földműve­léshez. „Szeretem a földet, érdemes gazdálkodni". Vetít ő is egy lovat. A múlt év őszétől pedig napjaink­ig — ahogy a tanácsnál mondják, a járlatkönyv alapján — a község lóállománya 25 darabbal szaporo­dott; annyi jószágot vásároltak máshol a tápéi gazdák. ]ópárral több már a szarvas­marha is. Terhes Sándor egyéni gazda (Ásványhát 4.) március 23-án vett egy üszőt, s vígan vezette ha­za. Terhes Pál dolgozó paraszt, (Rákóczi-utca 56.) meg egy vető­gépet vásárolt. Segítségével job­ban haladhatott a munka földjén. De mások is gyarapították, gyara­pítják mezőgazdasági felszerelé­seiket. Tudvalévő, hogy a here több éves növény, — ki kell várni, amíg jé hasznot ád. Most, a rügyet fa­kasztó tavasz óta az új herevetés pontosan 28 hold a tápéi határban. Az Ady Endre termelőszövetkezet­nek 2 hold új horovetése van, — a többi az egyénieké. Terhes And­rás is, Dózsa-utca 28. szám alatti egyéni gazda fél hold herét vetett. Az új herevetések is azt hirdetik: Tápén bíznak a jó jövőben. A dolgozó paiaszlok, a me­zőgazdasági termelési bizottság tag­jai már régebben elkészítették a mezőgazdaság különböző ágainak fejlesztési tervét, — a saját „portá­jukra". Ebben szerepel a talaj termőerejének fokozása is. Nincs abban semmi túlzás, hogy évek óta nem hordtak ki annyi trágyát a földekre, mint az idén, meg az el­múlt év őszén. Cél az is, hogy ér­övben holdanként átlagosan fél mázsával növelik a búzatermést. El is végezték az őszi kalászosok gondozását. Most, — ahogy a dol­gozó parasztok mondják, — a me­leg napsugár hatására egyre eleve­nebb a búza. Ezévben 50 darabbal akarják nö­velni a csikók számát. Negyven­nel több lesz a tehén, ötvennel több a növendék marha, ezévben. A tápéiak értenek a sertéstenyész­téshez is és hússzal szaporítják az anyakocák számát. Kereken száz­zal több sertést hizlalnak. íme így is tesz — és sokat tesz a falu az­ért, hogy több legyen a tej, a hús. A szarvasmarhaállomány növelé­séhez fontos, hogy rendben legye­nek a. legelők. 30 holdat megtrá­gyáztak. hamarosan éles fogassal száz holdon fogasolnak. A jószá­gok legeltetését pedig szakaszosan végzik, hogy így is jobban kihasz­nálják a területet. Most, amikor javában folyik a nagy inunka a mezőkön, a mező­gazdasági termelési bizottság tag­jai, — tsz-tagok ós egyéni gazdák — derekas munkát végeznek. Nem szűkölködnek a javaslatokkal, meg­mondják, hogy mi a baj és mi fáj. A tavaszi árpavetőmag kevés volt. A termelési bizottság tagjai rámu­tattak erre is. A helyi tanács intéz­kedett. lett elegendő tavaszi árpa­votőmaíf. és folyhatott a. votes. Szent igaz, hogy a termelési bi­zottság tagjainak a munkában pél­dát kell mutatni. Általában meg van ez is. Berta József egyéni gaz­da, (Munkácsi-utca 5.) a termelési bizottság elnöke, Bodó István, (Kos­suth-utca 68.), Terhes János, (Ady Endre-u. 1.) egyéni gazdák, terme­lési bizottsági tagok az élvonal­ban haladnak a tavaszi munkák végzésénél. A minap pedig a termelési bi­zottság tagjai sok dolguk közben arra is szakítottak időt, hogy ha­társzem tót tartsanak. Reggeltől estig serény a munka a földeken. A dolgozó parasztok kongresszusi versenyét Csongrád megyében kez­deményező tápéiak becsületesen a.karnak helytállni. Egyre több a nagyszerű példa erre. A megyei versenykihívásban a tápéiak azt is vállalták a kongresszus tiszteleté­re. hogy április 10-ig elvetik a ta­vaszi árpát. Ez a munka már a befejezéshez közeledik. A borsót, a mákot már elvetették. Készítik a talajt a kukorica vetésre, s foly­tatják az őszi mélyszántás simitó­zását. ezzel is nemsokára elkészül­nek. Hiba azonban, hogy Tápé tavaszi búzavefcési tervének csupán felét teljesítette. Ne higyje azonban senki, hogy a tápéi dolgozó parasztoknak nincs panaszuk. Vannak még hi­bák, — a fények mellett árnyak is. A lótenyésztés fejlett a község­ben. De a hiba az, — ezt> is pana­szolják —, hogy a községben egyet­len egy pién sines. 1948-ban, ami­kor voltak mének Tápén, kótszáz­kl'itszázhúsz volt a csikók száma. Ebben az évben mindössze 43 csikó lett.. A lótenyésztés fejlesztéséért a helyi tanácsnak, felsőbb szervei­nek meg kell találni a leghelyesebb megoldást 1 Naponként sokan keresik fel a tanácsot lucernavetömag ügyben. Nincs lucernavetőmag, pedig sokan szeretnének vetni. Helyes lenne, ha a mezőgazdasági termelési bi­zottság, illetve a tanács létre hozná a közös lucernavetömag beszerző csoportot. így elő lehetne segíteni, hogy a dolgozó parasztok ne tölt­sék más falvakban az időt lucer­navetömag beszerzésiért. Nagyon kelilene ásó, vödör és szeg is. Do hiába járnak a szövet­kezeti boltba a paraszt emberek, paraszt asszonyok, a válasz mindig ugyan az: nincs. Nem kétséges, hogy mindez is bizonyos értelem­ben keseríti a paraszt embert. A földművesszövefkezet helyi és já­rási vezetői tekintsék szívügyük­nek a tápéi gazdák igényeinek ki­elégítését. Széli Imre, Kossuth-utca 28. szám alatt laké egyéni gazda, istállót akar építeni. Tehene van, de sze­retne lovat és borjút is tartani. Az istálló építéséhez faanyagra van szükség. Széli Imrének van né­hány olyan akácfája, amit ki le­hetne és ki kellene vágni. Ez a faanyag jórészt elegendő lenne az istálló építéséhez. A baj azonban föl­tápéi az, hogy a földmüvelésügyi minisz­térium egy régebbi rossz és a kor­mányprogrammal ellentétben álló intézkedése következtében a kivá­go't akácfák törzsét is „fel kell ajánlani" az államnak. Ideje len­ne, hogy a minisztérium megszüu­tesse az avult, helytelen rendelke­zését. Bizonyos, ez is elősegítené, hogy a dolgozó parasztok munká­jukat még nagyobb kedvvel, töké­letesebben végezzék. Lelkes munka folyik a deken, — mint már írtuk. A dolgozó parasztok az egész megye dolgozó parasztjaival kongresszusi versenyben állnak. A tápéiak kü­lön még párosversenybe léptek az algyőiekkel. A verseny azonban csak akkor verseny igazán, ha ér­tékelik is. Ideje lenno már, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelje a községek között folyó kongresszusi versenyt. De Tápén is sokkal jobban ügyelni kellene arra a helyi tanácsnak, hogy élettel teli, elevenebb legyen a versenynyilvánosság. Az igen helyes törekvés, hogy a tápéi dol­gozó parasztokból egy küldöttség elmegy majd Algyőre a párosver­senytárshoz, megnézik hogysmint állnak a munkákkal. Aztán majd az ő látogatásuk után meghívják az algyőieket Tápéra, hogy nézze­nek szét, döntsék el ki az első. Számosan vannak Tápén olyan dolgozó parasztok, akik a ta­vaszi munkák végzése közben sem feledkeztek meg az állam iránti kö­telezettségük teljesítéséről. Néhá­nyat közülük: Kószó András, (Széchenyi-utca 1.) félévi tojás-, liaromfibeadását teljesítette. Eper­jesi Sándor (Rét 99.) egyéni gazda, egúisz évi hízottsertés-beadúsának tett eleget. Nagyon helyes, hogy a helyi tarnáes hangosbemondón ke­resztül dallal is köszönti az élen­járókat. A kongresszusi emlékla­pok kérdéseire azonban több fi­gyelmet kellene fordítaniok. Van­nak olyan dolgozó parasztok, akik tettek kongresszusi vállalást, de ez nem került kongresszusi emlék­lapra. Tápé elmaradt, nem teljesítette első negyedévi tojás- és baromfibe­adási tervét. A fények mellett ez is nagy árnyék! Ez arra inti a. pártszervezetet és a tanácsot, hogy az állampolgári fegyelem javítá­sáért jobb felvilágosító munkát kell végezni. Igaz, jó szóval értsék meg: a beadás törvény. Olyan tör­vény, mint az, hogy kedvezemény legyen a beadásnál, több mezőgaz­dasági gép. csizma és egyéb ipar­cikk kerüljön a faluba. Ráborult az este a tápéi há­zakra. Az ablakszemeken át fé­nyek villognak az útra. A kultúr­házban a híres tápéi népi együttes próbái. Aztán ahogy 11-re kúszik az óramutató, csendes lesz a falu. Elpihentek az emberek, holnap új dolgos nap kezdődik. MORVAY SÁNDOR Április: iisziasdgi hónap Egészségünk megvédésében igen jelentős szerepe van a tisztaságnak. A tiszta otthon, a tiszta munkahely, környezetünk és testünk tisztasága, egészségünk megőrzésének nélkü lözhetetlen előfeltétele. Lakásunk tisztaságáról, rendszeres takarítá­sáról, szellőztetéssel, évenként leg­alább egyszeri meszeléssel kell gondoskodnunk. Lakóhelyünkről és annak közvet­len környékéről távolítsunk el minden olyan anyagot, amely a levegőt szennyezi vagy pedig egész­ségünket veszélyezteti, rágcsálók, rovarok elszaporodását segíti elő. Élelmiszereinket gondosan őrizzük meg a rágcsálók és a rovarok által terjesztett fertőzéstől, melyek sú­lyos betegséget okozhatnak. Utak, utcák, gyalogjárók, udva­rok és a háztáj tisztántartásával, rendezettségével is a levegő és a lakás tisztaságát védjük. Testünk felülete állandóan szennyeződik. A külső világ felől a poros levegő, a használati tárgyak, a ruházat, a napi munka során szennyezik a testet. Az emberi test önmagát is szennyezi, a testről leváló felesle­gessé vált bőrréteggel, izzadtsággal, zsiradékkal, a testen keletkező és a felületre kerülő váladékokkal . és termékekkel. E szennyeződések ál­landó és rendszeres eltávolításával biztosíthatjuk testünk tisztaságát. Naponkénti tisztálkodásunk legfon­tosabb eszköze a víz, szappan és a köröm kefe. Fordítsunk nagy gondot alsó- és felső ruházatunk tisztántartására. Zsebkendő, törülköző, hálóruha és ágynemű minél gyakrabban való i váltására. Különösen fontos az egyéni és környezet tisztaság sza­bályaínak pontos betartása, ott, ahol az emberek tömegesen és hosszú időn keresztül együtt dol­goznak vagy laknak. így általában üzemekben, építkezéseknél, isko­lákban, munkásszállásokon, tanuló­otthonokban stb. A közeledő meleg időre való tekintettel védekeznünk kell a legyek ellen. A légy mindent összemászkál, tömegével lepi el a trágyát, WC-t, végigmászkál a kö­peten, utána berepül a lakásba, konyhába és mindenbe belekóstol, veszedelmes kórokozók tömegeit viheti át az élelmiszerre. A légy el­leni védekezésnek leghatásosabb eszköze a tisztaság. Minden hulla­dékanyag eltávolítása, a trágyának zárt kezelése és a lakóhelyek köze­léből való gyakori kihordása, a sze­méttárolóknak helyes megépítése és kezelése. Hatásos fegyver a légy ellen a DDT tartalmú rovarölöszer, a köz­ismert MATADOR készítmény, amely egyéb rovarok irtására is si­kerrel alkalmazható. Az egyén és a környezet tisztasá­ga elválaszthatatlanul összefügg. Az egész közösség egészségét veszé­lyezteti az, aki a tisztaság minden­kire egyformán kötelező szabályait nem tartja be. Harcoljunk a tisztaság fegyveré­vel is általános egészségügyi szín­vonalunk emeléséért, dolgozó né­pünk egészségéért, boldog jövőjé­ért, úgy, hogy az áprilisi tisztasági mozgalom eredményei tartósan fennmaradjanak. Lantos György tisztifőorvos

Next

/
Thumbnails
Contents