Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-29 / 101. szám

Éljen a mezőgazdaság fejlesztésén, a népjólét emelésén munkálkodó dolgozó parasztság! A békemozgalom célkitűzéseit még több dolgozóval megismertet jük Bélregyűlés a Szegedi Texlilművekben "A Szegedi Textilmüvek dolgozói szerdán délután fél. 3-kor békegyűlésre jöttek össze üzemük kultúrtermében. A padsorokban ott ültek igen nagy számban azok a munkások és munkásnők, akik a délelőtti műszakban dolgoztak, arcukon azon. ban nem látszott a fárad, ság jele. Eljöttek néhányan az éjszakai műszakban dolgozók közül is. Erdélyi Károlyné üdvözlő szavai után Beck György Paul Robeson, a nagy amerikai békeharcol tiszteletére néger spirituálékat adott elő. Ez. után Nyéki Lajosné, a békebizottság titkára szá. mólt be korunk legnagyobb mozgalmának, a békcharcnak mai állásáról, a genfi értekezlet összehívásáról. Elmondotta mi a Textilművek dolgozóinak feladata a béke védelmének soronkövetkező szakaszában. Nyéki Lajosné beszámolója után tizenegy hozzászóló beszélt arról, miért kell éppen napjainkban fokozottabb erő. vei harcolni a békéért. Ábrahám Jánosné mindennapi céltudatos harcra szólitotta fel dolgozó társait. Péter Teréz ifjúmunkás lelkes szavakkal békeműszak szervezését javasolta. A hozzászólók együttcsen azt hangoztatták, hogy az emberiség soha nem kívánta még ügy a békét, mint napjainkban. Erős Istvánné idősebb munkásasszony forró sza. vakkal szólt azokhoz, akik félrevonulnak és azt mondják: úgy sem én döntöm el, lesz e háború. — A népek felnövekedtek — mondotta — az első és második vildghd. ború idején nem kérdezte senki a népet. Hadat üzentek egymásnak a nagyhatalmak és fiainkat, férjcinket, apáinkat vitték idegen érdekekért meghalni. Mi már hallathatjuk a szavunkat, odakiálthatjuk az atombanditáknak: nem akarunk háborút! Akinek van hazája, otthona, gyermekei, akiket fel akar nevelni, annak igen is Ht a helye a békeharcosok közölt. Ezután Huszka József felolvasta a Textiművck dolgozóinak vállalását, amelyet az Országos Béketanácsnak táviratban továbbítottak: „A Szegedi Textilművek dolgozói az április 28-i békegyűlésen elhatározták, hogy csatlakoznak az Országos Békelaná^s felhívásához és vállalják, hogy a hulladéküzemrészben új békeblzottságot szerveznek, a békebeszélgetésekct pontosan megtartják, felvir lágosító munkát végeznek munkahelyeiken és a családi körben egyaránt, hogy a békemozgalom célkitűzéseit széles kör. ben ismertté tegyék. A genfi értekezlet . tanácskozásának eredményeit rendszeresen isme.^yfik. Vállalják, hogy május 9-1 csongrádmcgyei ifjúsági béketalálkozó sikerét mindenben segítik. Ezután Nyéki Lajosné jutalmakat osztott ki a legjobb béketitkárok és békeharcosok között, A lelkes hangulatú békegyülés Novikov békedalának eléneklésével ért véget. Iskolanap a fanítónőképzőben A kormányprogramm megjelenése óta az egész magyar társadalom fokozott figyelemmel tekint iskoláinkra és ezeken belül a tanítóképzőkre. A nevelőképző iskolák készítik elő a jövő pedagógusait, akik kulturális célkitűzéseinket teljesíteni tudják. Az új általánosiskolák várják az új tanítók és tanárok százait, a falu népe várja a kultúra hordozóit, a dolgozó r.ép gyermekeinek segítőit, felnevelőit. Dolgozó népünk fiai és leányai előtt kitárultak az iskolák kapui és komoly munkával készül feladataira az új értelmiség. A szegedi tanítónőképzőben is csendes, komoly munkával készítik elő nevelőink a jövő tanítónőit, tanárnőit. A tanítónőképzők életét, a ne' veléskcpzcs munkáját nem Ismeri általánosságban dolgozó népünk. Nem mindenki tudja azt, hogy a falvakból és tanyákról, a városokból 14 éves korban bekerülő fiatalok milyen komoly munkát Végeznek. Alapos általános műveltségi anyag mellett a neveléstani anyagot, a tanítás gyakorlatát is el kell sajátítaniok. Kettős feladat hárul Így tantestületre és tanulókra egyaránt. Ez a kettős feladat, továbbá az iskola szervezete (gyakorló általánosiskola és tanítónőképző) egészen sajátos, a gimnázium anyagát is részben magábafoglaló, de a gimnáziumtól egészen eltérő iskolafajtát eredményez. Belső életét csak az ismerheti meg alaposan, aki beletekint a nevelőképzés gyakorlati munkájába. Ezt kívánja biztosítani szülőknek, nevelőknek, különböző szerveknek, üzemeknek és más típusú iskolák tanulóinak a szegedi Tanítónőképző azzal, hogy április 30-án megnyitja kapuit az említett meghívottak előtt, hogy egy nap munkájában Látogatóként résztvehessenek. Meglátogatják e napon az iskolát a volt tanítónőképzősök is, Itt találkoznak volt iskolatársaikkal, tanáraikkal, tantermeikkel. Az iskolanap délelőtt a szokott órarendszerű foglalkozásokkal folyik — azzal az eltéréssel, hogy a tanulókkal együtt a szülők és más vendégek ls résztvesznek a tanítást órákon. A tanítás után szakköreink munkáját teli CGI leihívást intézett a francia dolgozókhoz, hogy tiltakozzanak a május 1-i ünnepségek betiltása ellen Párizs (MTI). A CGT felhívást intézett a francia dolgozókhoz, hogy tiltakozzanak erélyesen a május 1-1 ünnepségek betiltása ellen. A felhívás hangsúlyozza, hogy a munkásosztály szabadságjogai forognak kockán és éppen ezért a dolgozóknak a legerélyesebben tiltakozniok kell, hogy visszaszorítsák a szabadság ellenségeit. A CGT felszólítja a francia dolgozókat, és minden francia demokratát arra, hogy a legerőteljesebben követeljék t betiltó intézkedés visszavonását, kinthetik meg a látogatók. A pedagógiai szakkör a nőmozgalommal foglalkozik, a biológiai szakkörön boncolnak, a magyar irodalmi szakkör a szegedi irodalomból veszi tárgyát, az orosz szakkörön Puskin munkásságával foglalkoznak, a történelmi szakkör haladó hagyományainkat mutatja be, a fotó-szakkör tagjai fényképezik a nap eseményeit. Délután úttörőavatás, bábszínház, sportbemutató. Este ünnepi hangverseny zárja be a napot. Tanulók, volt diákok és szülők készülnek az iskolanapra, várják az iskola látogatóit, hogy kormányprogrammunknak megfelelően ezzel is mélyítsék az iskola és a társadalom kapcsolatát. DISZ és Úttörő szervezetünk fiataljai még jobb tanulással, fokozott munkával készülnek a nagy napra, mely a tanítónőképzős Öntudat, az iskolai hagyományok ápolásának első nagy állomása lesz. A tanítói hivatás szeretetében szivünket már megnyitottuk a dolgozó nép előtt, most megnyitjuk iskolánk kapuit is. Lássa a felnőtt társadalom, hogyan készülnek szép hivatásukra az új ember kovácsai, a leendő tanítók. Lenin elvtárs szavai szerint a Szovjetunióban a legmegbecsültebb szakmunkások a pedagógusok, feléjük fordul most fokozott figyelemmel pártunk és kormányzatunk, Szabó J. Tibor A íétnwOités Uhei A szegedi üzemek dolgozói megértették a minisztertanács határozatát és nagymennyiségű vas- és fémhulladékot adtak be a begyűjtő szerveknek. A legutóbbi napokban a Szegedi Kenderfonógyár vezet a vas- és fémhulladék begyűjtésben, A Szegedi Villamosvasút dolgozói áprilisi fémbeszolgáltatási tervüket színes fémből 175.5, öntvénytöredékből 153.5, kovácsolt és hengerelt vashulladékból 105.7 százalékra teljesítették. Hiba az hogy eddig nem adott be még vashulladékot a Vasöntöde, arra hivatkozva, hogy azért nem tudja átadni az összegyűjtött vashulladékot, mert az udvarban iévő homoktól néni tudja * megközelíteni. I I • ' A Vasöntöde vezetősége sürgősen gondoskodjék arról, hogy az összegyűjtött anyagot a gyűjtő szerveknek mielőbb átadja. A Fémipari és Finommechanikai Vállalat is túlteljesítette április havi tervét. A vállalat DlSZ-brigádja a napokban üzemtakarftást tartott és majdnem három mázsa vasat szedett össze. A Falemezgyárban Buknicz József DISZ-titkár vezetésével az üzem fiataljai a Munkaerötartalék Hivatal 600-as iskola tanulóival karöltve gyűjtik az üzem területén sok helyen elfekvő vas- és fémhulladékot. Milyen Kegyen a falusi pártpolitikai munka Dolgozó népünk jóléte emelkedésének útján nagyjelentőségű határkő a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért hozott párt-és kormányhatározat. Hatalmas változást: a fogyasztási cikkek bőségét, népünk életszínvonalának emelését célozza a rendelkezés, ami természetesen nem máról-holnapra valósul meg, hanem népünk munkájától függően a következő évek során. Jelentős anyagi erőt kell összpontosítani e határozat valóraváltásához, de elsősorban mégis az emberek vívják meg ezt a harcot. Pártszervezeteinknek pedig éppen az a feladatuk, hogy maradéktalanul mozgósítsák, irányítsák a falvak, városok kommunistáit, pártonkívüli dolgozó parasztságát egyaránt a mezőgazdasági termelés növelésére, a terméshozamok fokozására. Ezeknek a kötelességeknek azonban csak akkor tudnak eleget tenni a pártszervezetek, ha maradéktalanul megjavítják a falusi pártpolitikai munkát és felszámolják a felvilágosító tevékenység eddigi hiányosságait. Melyek azok a hibák, amelyek a falusi pártpolitikai munka sikerét gátolják? Ezt a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozatában megállapítja: "A falusi pártpolitikai munka nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására és a terméshozamok növelésére-. Ez a tény megyénkre ls vonatkozik, mert sok falusi pártszervezet a mezőgazdasági termelés fejlesztésérő hozott párt- és kormányhatározat után sem törekedett eléggé a pártmunka megjavítására a termelést fokozó lehetőségek kihasználásával. Falusi pártszervezeteink kezében számtalan eszköz van a felvilágosító munka megjavítására és a mezőgazdasági fejlesztési programm feladataira való mozgósításra.'' Első helyen az egyéni agitáció áll. de a kisgyűlések, parasztgyűlések, csoportos beszélgetések, de a kultúrotthonok és a könyvtárak is nagy lehetőséget adnak az agitációs munkához. Pártszervezeteinknek minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadniok, hogy egyre Inkább ráirányítsák a figyelmet a terméshozamok fokozására, a mezőgazdaság fejlesztésére és a soronkövetkező munkák időbeni befejezésére. Ez ma is a legégetőbb feladat. A, pártpolitikai munka ezenkivül hívja fel a figyelmet az élenjáró agrotechnikai módszerek alkalmazására, a jó gazdálkodási módszerek elterfíöny>iteU a tanpauttágefran A CSORVA1 ERDŐ melletti iskola egyik ajtaján kis tábla függ. Ez olvasható rajta: VI. osztály Nagy Miklós osztályfőnök A faluban és a környező tanyavilágban ismerik, szeretik a kiváló, fiatal pedagógust. De Nagy Miklósnak nemcsak az iskolai munkája szerezte meg a köztiszteletet. Több mint két éve a községi könyvtár könyvtárosa is. A könyvek szétosztását úgy rendezte, hogy a távoli tanyák lakosainak se keljen a községi könyvtárba fáradniok. — Négy fiókkönyvtárat létesítettem a négy iskolánál — mondja Nagy elvtárs —, de még a lakásomon íj tartok jónéhány kötetet, mert részben a növendékeim viszik haza a könyveket, meg a faluba járó parasztok is sűrűn be-benéznek az iskolához könyvet kérni. A könyvtár több mint 600 kötettel rendelkezik. Az olvasott kötetek száma havonként változó, általában 480—500 körül mozog. Am ez a szám nem fedi teljesen a valóságot. A tényleges olvasó ennél több. Vannak, akik valósággal falják a könyveket. Amikor bejönnek a könyvtárba, szinte egy egész szatyrot megtömnek könyvekkel. Kint aztán, amikor elolvassák, elviszi a szomszéd, a koma. Igy megy 3—4 kézen keresztül, de amikorra letelik az olvasási idő, mindig visszakerülnek a könyvek. NEHÉZ MUNKÁT IGENYELT annak elérése, hogy a legeldugodtabb tanyára is eljussanak a könyvek. A csorvai könyvtárnak sok olyan olvasója van, akik bizony csak mostanában vesznek kezükbe könyvet. Király Illés bácsi olvasójegyére még csak néhány könyveimet jegyeztek be. Nemrég óta olvas. Otthon az unokája mesélt a tanítóról — Nagy Miklósról — mert az tanítja. Egyszer a földmüvesszövetkezetben Illés bácsi megszólította Nagy elvtársat: adna-e neki most egy könyvet olvasni? A könyvtáros nem szabadkozott, mert mégsem lehet itt pontosan megszabni, hogy mikor van könyvkölcsönzés. A 7—8 kilométerre lakó parasztok nem jöhetnek mindig a falúba. Nagy elvtárs sem gondolkodott sokat, hanem hívta a könyvtárba, örült, hogy egy emberrel ismét több kerül közelebb a tudáshoz Illés bácsi azóta elolvasta Jókai „Kiskirályok" című müvét. A szőlőtermesztésről és ápolásról pedig szakkönyvet tanulmányozott. Hozzá hasonló olvasó még sok van. De hogy az első könyv kezébe kerüljön azoknak, akik még regényt nem olvastak, bizony sokat kell agitálnia a könyvtárosnak. ÖTLETESEN VEZETI RÁ a dolgozókat Nagy elvtárs az olvasásra. Osztályfőnöki órákon gyakran ismertet egy-egy népszerű könyvet a tanulókkal. Ráth-Végh István: „Az emberek butításának történetéből" Című könyvét is igy ismertette egy alkalommal A gyermekeknek megtetszett és szinte kivétel nélkül elolvasták. A gyermekek szülei ts nagyon megkedvelték e babonaellenes könyvet és ma már úgy kérik a könyvtárostól, hogy a „boszorkányos" könyvet adja Oda. A szülök iskoláján is mindig szó esik a könyvekről. A közelmúltban a „Bűvös szekrény" című diafilmet vetítette Nagy elvtárs a szüléknek. Az olvasóidény leginkább a hosszú; esős ősz és á tél. Amikor megkezdődik a munka a mezőkön, bizony megcsappan az olvasók száma. De Nagy Miklós, az olvasómozgalom lelkes apostola továbbira is dolgozik. Mindén kéthétben, vasárnap délutánonként természettudományos előadásokat tart. Ezeket a nyáron is rendszeresíti. A SZÉP EREDMÉNYEK MELLETT szólni kell ám á könyvtár fogyatékosságáról is. A csornaiak nagyon szeretnék olvasni Móricz „Rózsa Sándor" című regényét, mivel főhőse Szeged környékén, így Csórván is többször megfordult. A könyvnek pedig csak az első kötetével rendelkezik a könyvtár, Az ifjúsági regények száma is alig éri el a 10 százalékot a kötetek számához viszonyítva. Ha ezeken a hibákon segít a járási könyvtár, akkor még eredményesebb lesz Nagy elvtárs munkája: több lesz az olvasó ember a tanyavilágban. •Berkecz Rózsa Jesztésére. Szólaltassák meg a pártszervezetek a legjobb gazdákat gazdálkodási tapasztalataikról és számokkal, tényekkel bizonyítsák be a korszerű agroés zooteehnikal eljárások hasznát. Karolják fel és általánosítsák megfelelően a dolgozó parasztok Jól bevált termelési tapasztalatait. Ahol mindez megvan, ott el lehet mondani, hogy betartották a párt Központi Vezetőségének útmutatását és megjavult a falusi pártmunka. Természetesen ezeken kívül még" pártszervezeteinknek sok tennivalójuk van a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. A községi termelési bizottságok működését is támogatniok kell a pártszervezeteknek. A községi termelési bizottságokat ugyanis éppen a mezőgazdaság fejlesztési programmjának sikeres válóraváltásáért hívták életre. Számtalan termelési bizottság, mint az algyői, baksi, vagy a csanyteleki be is váltotta a hozzá fűzött reményeket: a helyi adottságok, lehetőségek felkutatásával és kihasználásával nagyot változtattak már eddig ls a terméshozamok várható alakulásán. A bizottság tagjai idejében mozgósították a vetőmag beszerzésére, a tavaszi munkák megkezdésére, értékes javaslatokat tettek az öntözéses termelés fejlesztésére, az állatállomány minőségi növelésére, ami mind-mind a mezőgazdaság fejlődését szolgálja. A mezőgazdasági termelés növelése kiváló szakemberek nélkül lehetetlen. Természetes tehát, hogy a mezőgazdasági szakemberek, a kihelyezett agronómusok és a falura került kommunisták életkörülményeivel, tevékenységével is foglalkozniuk kell a pártszervezeteknek. Nem dolgozhat jól az a szakember, akinek nincs megfelelő lakása, vagy rosszak az életkörülményei. A megnövekedett falusi pártpolitikai tennivalók hagy akttvahálózatot követelnek. Éppen ezért fontos, hogy bevonják párt1szérveZeteink a pártmunkába a középparasztságót, a falusi értelmiséget, a nőket és a fiatalokat, akik a falusi pártmunka eddigi fogyatékosságai következtében nem mindig tevékenykedtek szívesen a falu életében. De a falusi DISZ-szervezetek és a tömegszervezetek . megerősítésé, élctrckcltése Is egyik fontos iáncszeme a politikai munka megjavításának. A pártszervezetek mozgósítsák, az ifjúságot az élenjáró termelési módszerek széleskörű Ismertetésére, az agrotechnikai bemutatók megszervezésére. Ennek eléréséért meg keU erősíteni sok helyen a falusi DISZ-szervezetek vezető* ségét a termelésben élenjáró, kiválóan gazdálkodó parasztfiatalokkal. Széleskörű politikai és nevelőmunkát azonban csak akkor folytathatnak pártszervezeteink, ha nem veszik át a hivatali szervek feladatait, haiicm irányítanak és ellenőriznek. Erre pedig a járási , pártbizottságoknak is ilgyelniök kell, hiszen feladatuk, hogy jobban, mint eddig, megismerjék az .alapszervezetek életét, de ne vegyék el az alapszervezetek önállóságát, kezdeményezését sem. összefoglalva: a párt jelenlegi falusi agitációjának olyannak kell lennie, hogy a párt szava mindenkihez eljusson és a pártszervezet minden dolgozó parasztot, szövetkezeti tagot a mezőgazdasági termelés fejlesztésére tudjon mozgósítani. Ahogyan a mezőgazdasági termelés fejlesztése az egész nép ügye. ugyanúgy a falusi pártmunka megerősítése az egész párt ügye. A kettőt pedig nem lehet elválasztani egymástál. Az üzend és hivatal! pártszervezeteknek fs meg kell találniok a módját, hogyan segítsék saját területükön a falusi pártpolitikai munka meg Javulását. Csak így, az egész dolgozó nép összefogása, a kommunisták és a pártpnklvüllek szoros kapcsolata nyomán javulhat meg a párt falusi politikája és válhat valóra egész nőnünk jóléte