Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
VASARNAP, 1954. MÁRCIUS 21. 3 DfLMAGYARORSZftG A MAGYAR Tanácsköztársaság Saeged dolgoaó népe forradalmi hagyományainak legdicaőbb esemény a i A Tanácsköztársaság kikiáltása ssssa magyar Tanácsköztársaság, a magjar kommün szerves része és folytatása volt a magyar szabadságharcoknak és forradalmaknak. S hiába szőrt rá a fekete reakció 25 esztendőn keresztül minden rágalmat és gyalázatot, mint a felszabadító forradalmak egyik kiemelkedő láncszeme foglal helyet a magyar történelemben. A magyar kommunista mozgalom egyik becsületbeli tartozása, hogy a kommün emlékeit megszabadítsa attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet az ellenforradalom oly szívósan szórt rá s kijelölje helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között. (Rákosi Mátyás), Harmincötödik éve emlékezik Szeged dolgozó népe forradalmi hagyományaink legdicsőbb eseményére; a Tanácsköztársaság kikiáltására, amikor városunk forradalmi tömegei az ország élenjáró haladó erőivel tartottak lépést. A polgári demokratikus forradalom nyomán Szegeden is még fokozottabb erővel lép fel a proletáriátus. Forradalmi energiájával legyőzi azokat a manővereket, melyeket a forradalmat lefékezni akaró polgári kormányzat vagy a szociáldemokraták árulása állít szembe harcával. Megteremti a feltételeket a Kommunista Párt helyi szervezetének megalakításához. 1918 utolsó napjaiban maga Rákosi Mátyás elvtárs — a párt akkori vidéki szervezőtitkára — jön Szegedre, hogy útmutatásával szervezetbe tömörüljenek Szeged legöntudatosabb baloldali munkásai, akik már addig is kommunistáknak vallották magukat, mondva: "Minden becsületes szocialista —• kommunista!® 1919 januárjától március közepéig Szegeden a munkások, a katonaruhába öltöztetett parasztok tovább járják a politikai harc iskoláját. Januárban még gazdasági követelésekért folyó harcokat .— melyeket a Szegedi Kendergyár, a Back Malom, a Fűrészgyár, a Légszeszgyár munkásai folytatnak — felváltják a politikai jellegű sztrájkok, demonstrációk, mint például a március 9-i nagygyűlés, ahol a proletárdiktatúra azonnal kikiáltását követelik. Március 14-én kommunista nyomásra a munkástanács veszi át Szegeden a hatalmat, éppen a kommunisták elleni országos szoc. dem. támadás után. A budapesti Vörös Újság így emlékezik meg a szegedi mozgalmakról: „ „A fejlődés tempóját, amit. az ,,«jy! »éq«>s» szoc dem. pár, d.ktál, a mun. I káspárt sehoqy sem akarta betartani. I Mindun'alan kirobbannak olyan pro. |etármozqa|mak, amelyek a szocialista proqramm valőraváltásában eléje ! váqnak a pár, eqyOitműködő szándékainak és a poiqári rendre halálos csapást mérnek. Szeqed és Tolna a munkásmozqalom két ''yen aIlo. mása.'' Március 22-én is felderengett ia munkásosztály, az elnyomottak, kizsákmányoltak felszabadulásának hajnala: Szeged proletáriátusa kezébe vette a hatalmat. Bebizonyította, hogy megértette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságait. 1919 hős szegedi harcosai mgemutatták, hogyan kell küzdeni a proletárnemzetköziség szellemében a nemzetközi imperializmus ellen. A proletárnacionalizmus legyőzhetetlenségét mutatja, ahogyan küzdöttek Szegeden a hős orosz proletáriátus Szegedre került fiai — a Zarecsnik Jánosok vagy ahogyan az intervenciós hadsereg egyenruhájába öltöztetett munkás- és parasztkatonák segítették a magyar proletáriátus ügyét. Bár Szegeden az imperialista beavatkozás miatt annyi ideje sincs a proletárhatalomnak, mint az ország középső területein, intézkedéseiben és terveiben látszik, hogy a pesti Tanácskormány utasításai és rendeletei szerint járt el. Mindöszsze 5 napig áll fenn Szegeden az első munkáshatalom. A külső nyomás, a francia intervenció következtében a direktóriumnak és . a forradalmi katonaságnak el kellett hagynia Szegedet. A főváros . és Szeged kapcsolata megszakadt. De amint a főváros proletáriátusával lépést tartva harcolt a proletárdiktatúráért, a magyar nép szabadságáért a szegedi munkásosztály; mikor az ellenséges túlerő elszakította Tanács-Magyarországtól, ugyanúgy igyekezett áldozatos harcával annak fennmaradását biztosítani . a Tanácsköztársaság részének érezte magát. 1919 szegedi forradalmi hagyományai, tanulságai, tapasztalatai .sokban segítettek, hogy a szegedi kommunisták, a szegedi dolgoeólc többsége a felszabadulás után sokkal világosabban lássák a tennivalókat, sokkal határozottabban , le tudják leplezni az osztály ellenséget. Nagy része volt 1919 tapasztalatainak abban, hogy a felszabadulás után leleplezik a szociáldemokrácia igazi céljait, vagy a klerikális reakciót, mely az ellenforradalmi tradíciót próbálta feleleveníteni. Tanultak a szegedi kommunisták 1919-ben elkövetett helyi hibákból is, felismerve a munkásparaszt szövetség szüntelen erősítésének fontosságát. Amikor 1919 hősi, áldozatos harcairól emlékezünk, lehetetlen nem gondolni arra a történelmi jelentőségű segítségre, melyet a Szovjetunió hatalmas ereje nyújtott, megakadályozva annak lehetőségét, hogy az imperialisták beavatkozzanak belső ügyeinkbe, még egy 1919-et csináljanak Szegeden, vagy egyebütt hazánkban. A történelem Igazságot szolgáltatott Szeged városának: míg 1919-ben igen hamar az Imperialista megszállók és hazai csatlósaik karmaiba került a város, 1944-ben a diadalmas szovjet hadsereg küzdelmei során az első magyar városok között szabadította fel; míg 1919-ben a kedvezőtlen történelmi körülmények az ellenforradalom gócává tették Szegedet, 1944-ben egyik fontos kiinduló állomása lett népünk új, felszabadult életének. Megkezdte megvalósítani az első proletárdiktatúra örökségének, hős harcosainak tervelt a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek vágyait, törekvéseit Űjabb és újabb harcainkhoz, győzelmeinkhez merítsünk erőt 1919 hős szegedi kommunistáinak, forradalmárainak dicső hagyományaiból, Bánkút! Imréné, az Egyetemi Történeti Intézet "Szeged története® munkaközösségének tagja Emlékünnepség Szegeden a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Városi Bizottsága a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából pénteken délután 5 órakor emlékünnepséget rendezett a Vörös Csillag filmszínházban. Az elnökségben ott voltai? a város vezetői, az ipari üzemek, dolgozó parasztok, a rendőrség, honvédség képviselői. Az elnökségben foglalt helyet Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára, G. Fazekas Erzsébet elvtársnő, egyetemi tanár, a Központi Vezetőség Agitációs- és Pporpaganda Osztályának munkatársa, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács elnöke, Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író, Fodor Gábor elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas, a Tudományegyetem rektora, Kukán Ferenc elvtárs, az Orvostudományi Egyetem dékánja, Kátai Károlyné elvtársnő, a Textilművek munkásnője, Csúcs Mihály elvtárs, a Táncsics tsz elnöke, Csányi Sándorné elvtársé egyénileg dolgozó parasztasszony és mások. Az ünnepélyesen feldíszített filmszínházban a párt- és tömegszervezeti aktívák, a szegedi dolgozók gyűltek egybe, hogy leróják kegyeletüket a Magyar Tanácsköztársaság hőseinek, emlékezzenek a Magyar Tanácsköztársaság nagyszerű és hősi napjaira. Felcsendültek az Internacionálé hangjai, — megkezdődött az ünnepség. Zombori János elvtárs megnyitó szavai után G. Fazekas Erzsébet elvtársnő, egyetemi tanár tartotta meg ünnepi beszédét. G. Fazekas Erzsébet elvtársnő beszéde G. Fazekas Erzsébet elvtársnő beszéde első részében elmondotta, hogy vasárnap, március 21-én van 35 esztendeje annak, hogy megszületett a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság. S akkor, másnap reggel a "Vörös Újság" "Mindenkihez" című felhívása tudatta az ország népével: "Magyarország proletársága a mai nappal kezébe vesz minden hatalmat". A Magyar Tanácsköztársaságnak, a magyar proletár-hatalomnak kiemelkedő nemzetközi jelentősége, jellege volt. Népünk felsorakozott a nemzetközi proletáriátus első rohambrigádja, Szovjetoroszország mellé és jelentős segítséget nyújtott a világ első proletárhatalmának azzal, hogy magára vonta az imperialista intervenciós seregek egy részét. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának hírét maga Lenin jelentette be március 23-án, a Bolsevik Párt VIII. kongresszusán. Április 3-án, a moszkvai szovjet rendkivüli ülésén, Lenin ismét Magyarország példáját idézte a szovjethatalom nemzetközi jellegének fejtegetése során. Ismeretes, hogy Lenin elvtárs üdvözlő üzenetet küldött a magyar proletariátushoz, a Magyar Tanácsköztársasághoz. Az előadó a továbbiakban vázolta azokat a hatalmas eredményeket, melyeket az első magyar proletárdiktatúra hatalma a dolgozó nép érdekében létrehozott, miközben szüntelen harcot vívott a külföldi imperialista intervenció túlerejével és a jobboldali szociáldemokrata vezetők belső aknamunkájával. Köztulajdonba vették a legfontosabb termelőeszközöket, államosították a gyárakat, bankokat, bányákat, nagybirtokokat. A belső ellenség szabotázs-akciói ellenére ls biztosították a szociális termelés folytonosságát. A magyar proletariátus hősiesen védte a proletárhatalom belső vívmányait, a dolgozó nép, az ifjúság boldog életének zálogait, az apák vérüket hullatták a Magyar Tanácsköztársaság megoltalmazásáért és gyermekeik boldog jüvőjéért, Szeged munkássága becsülettel megállta a helyét Sokan még ma is azt hiszik, hogy mert Szegeden tanyázott a Tanácsköztársaság fennállása idején a Horthy-banda, mert ebből a városból hirdették a magyar nép nyúzói az ellenforradalom úgynevezett "szegedi gondolatát", ennek a városnak dolgozó népe talán nem állta meg helyét a Tanácsköztársaság hősi és dicső napjaiban. De éppen az ellenforradalom kulturális kirakatpolitikája által létrehozott és népi demokráciánk alatt újjászületett, a dolgozó nép szolgálatába állított szegedi egyetem fiatal marxista történészei mutatták ki gazdag bizonyítóanyag alapján, hogy Szeged munkássága jól kivette részét az első proletárdiktatúra kiharcolásában, a legelsők között sorakozott fel a Tanácsköztársaság védelmére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán magasra csaptak a szegedi munkásság harcának hullámai. 1918 december 29-én Szegeden is megalakult a Kommunista Párt, melynek zászlaját Rákosi elvtárs bontotta ki viharos népgyűlés közepette. (Hatalmas taps.) Amikor a pártot illegalitásba kenyszerítették, hatalmas megmozdulások mutatták, hogy a dolgozók mind jobban a kommunistákban látják érdekeik hivatott képviselőjét. Az előadó ismertette a Szegedi Kenderfonó és a Dohánygyár munkásainak harcait is. Bár az igazi tanácshatalom csak néhány napig állott fenn Szegeden, a szegedi munkásság az idegen megszálló szuronyainak árnyékában is hősiesen harcolt Tanács-Magyarországért. A választások során negyvenezren szavaztak a Tanácsköztársaság mellett. A sztrájkoló munkások ellen fehérterrorista tisztek sortüzét és szpáhi-csapatok lovasrohamát vetették be. A nép* nyúzó Horthy-banditák szörnyű ke* gyetlenkedéseket, vérengzést vittek véghez a munkások, szegényparasztok közt. — 1944 őszén — folytatta Fazekas elvtársnő — eljött hozzánk, Szegedre a Magyar Tanácsköztársaság régi hű szövetségese, a hős Szovjet Hadsereg, amelyet 1919ben az ellenforradalmi csapatok gyűrűje vágott el tőlünk. A hős Szovjet Hadsereg véglegesen meghozta a szabadságot hazánk egész népének. (Hatalmas taps.) — Itt, Szegeden született meg az első Nemzeti Bizottság és itt bontott először újra legálisan zászlót a Magyar Kommunista Párt. (Nagy taps.) A győzelmes és győzhetetlen második proletárdiktatúra, dolgozó népünk kegyelettel és harcos akarattal hajtja meg az elismerés zászlaját nagyszerű elődje, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság élő emléke előtt — fejezte be beszédét Fazekas elvtársnő. A résztvevők hosszan és lelkesen éltették a pártot. Az emlékünnepség Zombori János elvtárs zárszavával ért véget. Ezután a résztvevőknek új dokumentum-filmet vetítettek le a Magyar Tanácsköztársaság hősi harcairól. Egy szemtanú írja: íx tS-úénl. •. : : s Hrupp . : ; Hrupp . I Hrupp. -. -. Ütemesen hangzott a lépések dobaja. Meglepetésként hatott, — van már annak hat hónapja is — amikor Szegeden utoljára hallottak ilyen zárt katonai menetet jellegzetesen érzékeltető hangot. A szegedi helyőrségtől már nem lehetett azt várni, hogy a fegyelem ily csekély megnyilvánulását is mutassa. Nem csodálni való ez, hiszen míg a császári és királyi hadsereg figurái voltak a harctereken, megundorodtak a kincstári fegyelemtől. A helyőrség három zászlóalja alig egy hónapja indult Soborsinba, de rossz volt nézni az állomásra való menetelésüket is. Ott sem viselkedtek dicséretre méltóan, ami a külső fegyelmet illeti, de a román imperialista zónasértő csapatok provokációjára megfeleltek alaposan; megmutatták, ha laza is a fegyelem, a külső máz rajtuk, a hazájukért tudnak bátran harcolni. Az iithonmaradt katonák éppen olyan fegyelmezetlenek, mint voltak. Szolgálatot tartani alig volt hajlandó valaki. Az itthon talált nyomorúság és a háborús szenvedések leküzdésére egyöntetűen ötezernégyszáz koronát követelnek az ötvennégy hónapos szenvedés gyenge kárpótlásaként: Nem is sok egy hónapi embertelen sors átéléséért és a vele járó életveszélyért havi száz korona kárpótlás . : i De ki fizesse meg!? Az állam, — válaszolták. Ez a baj. A szegedi Munkástanács közgazdaságtani törvényeket jól ismerő vezetői ellenzik ezt. Ellenzik azért, mert a harc az államhatalom meghódításáért folyik — az államhatalommal nem kíván egyúttal lavinaszerűen terjedő inflációt is átvenni. Március 10-én az utcára vonulnak hát követelésükkel. Elmentek a polgármesterhez is, aki ragyogóan evezett a baloldali képmutatás és az alattomos intrika mocsaraiban. A polgármester jogosnak tartotta (ki nem tartotta annak?) a követelést, de úgy, hogy azt csak az állam fizesse meg. Ezután a politikailag képzetlen tömeg a Munkásotthonba vonult, felszólítva a szociáldemokrata vezetőséget, hogy hagyja el a helyét. Erre a párt elnöke ijedtében egyenesen Budapestre repült. Annál is inkább repült, hogy egyéni sérelmeire kapjon balzsamot. A legnagyobb sérelme az volt, hogy nem fogadták cl ör.jelölését a Munkástanács részéről, mert a „vörös Balogh" ellenezte az ő és Ábrahám Mátyás jelöléikévi |v| sét országgyűlési képviselőnek. Az ellenzést az váltotta ki, hogy sem az elnök, sem Ábrahám nem voltak igazi marxisták, hanem politikai szélkakasok, még akkor is ha régi tagjai a munkásmozgalomnak. Mint ahogy ők mondták, csak „elvileg" voltak a forradalom hívei. Ábrahám Mátyás tragikus pózban de önkéntelen beismerte, hogy ez valóban így van: — Megöltetek!. : i Egész életemben azért dolgoztam hűséggel, hogy egyszer képviseljem Szeged népét az országgyűlésben. A pártelnök pedig azt igyekezett szenvedélyesen bizonyítgatni, hogy nem lehet teljes és alkotóképes az az országgyűlés, ahol az ő tudása nem érvényesül. Az ellenzék óvását pártfegyelemellenesnek bélyegezte, amely véleménye szerint elvi ellentéteken alapult. Beszédét Kovács Péter közbeszólása akasztotta meg. — A Maga részéről nem elvi ellentétekről van szó a marxistákkal szemben, mert maguknak elvük sincsen... Ezzel aztán a jelölések ügye el is intéződött. Az elnök távozása után érkezett meg a Munkásotthonba Wallisch Kálmán, a Munkástanács titkára, a „nagy taktikus". Ertekezletet tartott Stéhly István, Kovács Péter, az ügyvédi kamara titkára, a „vörös Balogh", a Munkástanács intézőbizottságából, valamint Udvardi János, Zarencsik János és Ferenczi Józseffel, a Magyarországi Kommunisták Pártja részéről. Megállapodtak, hogy felszólítják a polgármestert, ha már ilyen „megértő" lett a szenvedések iránt, legyen következetes s ne akarja azt, hogy a katonák részére kifizetendő segély értéke a bankjegy szaporítása miatt csökkenjen. Hasson oda, hogy a katonák követelésüket a háború haszonélvezőitől, a gazdag polgárságtól kapják meg. A polgármester, bár kelletlenül, eleget tett ennek a felszólításnak s az esti órákban mintegy 10 millió koronát jegyeztetett le, amelyből előlegként a leszerelt katonák hatszáz koronát kaptak fejenkint. A pártelnök pesti útja eredményét mutatja most, március 11-én ez a zárt alakulatban menetelő, mintegy 1000 főnyi Neubergerféle különítmény Szeged utcáin. A kormányszocialisták küldték őket ide, a pártelnök közbenjárására, hogy a túltengő Munkástanács hatalmát mérsékelje és a kommunisták tömegbefolyásának gátat vessen. Neuberger Frigyes, mint városparancsnok ennek igyekezett eleget is t<ynni, még aznap ki is hirdette a statáriumot. A határokat pépig állandóan nyomta a román hadsereg, de oda nem volt kit küldeni az „ócskavasat szocializálni" nem akaró kormányszocialistáknak. A statárium kihirdetése azonban nem akadályozhatta meg, hogy a Munkástanács az esti ülésén határozatot ne hozzon. Somogyi Szilveszter polgármester leváltásáról, akinek zavartkeltő és ellentéteket szító tevékenységét a munkásság már megelégeltei Somogyi még attól sem riadt volna vissza, hogy polgárháborút robbantson ki a dolgozó tömegek között, hiszen már januárban azt indítványozta, fegyveres erővel kell Hódmezővásárhelyről élelmet szerezni. Ezután már a Munkástanács kommunista és forradalmi szocialista intézőbizottsága Szeged iparosítási programmjával foglalkozott. Március 19-én a pártelnök pesti útjának utórezgéseként Wallisch Kálmánt a fővárosba rendelték, hogy a kormánybiztos főispánnak kinevezve, s a hivatali eskötöl kötve, a kormányszocialisták szájaíze szerint dolgozzon, megfosztva ezzel a Munkástanácsot legtevékenyebb tagjától. Wallisch Kálmán március 21-én, mint olyan kormánybiztos tért vissza Szegedre, akinek kormánya már nem volt, Időközben kikiáltották Budapesten a proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaságot. Szegeden is megalakult a forradalmi végrehajtó bizottság, a Direktórium. Ilyen körülmények között született meg Szegeden a proletariátus hatalmi szervezete s működött nehéz körülmények között, ha rövid ideig is, dicsőségcsen a haza javára a Tanácsköztársaság, VARGA JÁNOS