Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

DíLMOGYüRORSZtG VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS íl. (Folytatás om első oldalról.) akadályozzon minden agressziót bármely európai állam ellen és elősegítse a nemzetközi együttműködés fokozását. A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a berlini értekezleten előterjesztett szovjet javaslat valóban biztosítja a kollektív biztonság európai rendszerének létrejöttét, azt, hogy az európai államok együttműködjenek az európai béke megbontására irányuló kísérletek megakadályozásában, a béke megbontása esetén pedig megtegyék a szükséges intézkedéseket az agreszszor visszaverésére. A Magyar Népköztársaság kormán, a, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszerződés ellenére, mindeddig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvegyen és álláspontját ott kifejthesse — aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek és ezért csatlakozik a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatához, amely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné hogy valamennyi <—. nagy és kis európai állammal együtt, mint egyenrangú fél, aktívan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió javaslata reális biztosítékot teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agressziós kísérlettel szemben Európában, ami a magyar népnek létérdeke. A javaslat teljes összhangban van az ENSZ alapokmányának céljaival és megfelel az európai népek, köztük a magyar nép legőszintébb vágyának, a világbéke megszilárdulására irányuló törekvéseknek. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának czilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió javaslata alapján lehetőség van az összes európai országoknak a kollektív európai biztonság rendszerébe való bevonására. Tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonságról szóló szerződés létrehozása nagymértékben elősegítené a széleskörű nemzetközi együttműködést, a tartós béke biztosításának ezt a legfontosabb alapfeltételét, a Magyar Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy részt kíván venni a kollektív európai biztonsági egyezményben és kész a többi európai állammal közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. A szovjet kormány Jegyzéke Törökország kormányához Moszkva (TASZSZ). Március 18-án V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminisziterhelyetteise jegyzéket nyújtott ót Tunaligil úrnak, & Török Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivőjének: A jegyzék a többi között így hangzik: „A Törökország és Pakisztán közötti, a két ország általános, többek között katonai együttműködését is előirányzó egyezmény küszöbönálló megkötéséről szóló közös török-pakisztáni közlemény folyó év február 19-i nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja kijelenteni a Török Köztársaság kormányának a következőket: A külföldi, egyebek között a török sajtó közlése szerint ez az egyezmény előirányozza Törökország és Pakisztán aktív katonai együttműködését és egy szélesebbkörű katonai tömb megszervezése alapjainak megteremtését. Emellett különösen figyelemreméltó az a tény, hogy a török-pakisztáni egyezmény — amint ez a török külügyminiszternek folyó év február 24-én a török medzslisz ülésén elhangzott nyilatkozatából következik — előirányozza más országok bevonását is e katonai tömbbe. Minthogy Törökországot, akárcsak Pakisztánt, mint ismeretes, semmiféle támadás nem fenyegeti, ez az egyezmény nem tekinthető védelmi jellegűnek. Ellenkezőleg, amint az Törökország és Pakisztán állami személyiségeinek megnyilvánulásaiból látható, előkészítése szorosan öszszefügg az atlanti tömb katonai terveivel és számos ország biztonságának kérdését érinti, különösen Közelés Közép-Kelet, valamint DélkeletÁzsia térségében. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a Török Köztársaság kormányának: figyelmét arra, hogy az Ilyesféle politika szükségszerűen káros hatással van a szovjet-török viszonyra. Ha a törők kormány így cselekszik, vállalnia kell a felelősséget az ilyen helyzet következményeiért." Az egyiptomi kormány tiltakozást intézett az angol kormányhoz Kairó (TASZSZ) Az "Al Gumhurija* jelentése szerint az egyiptomi külügyminisztérium március 18-án jegyzéket juttatott el a kairói angol nagykövetséghez, amelyben felhívja az angol kormány figyelmét az angol csapatok által elkövetett agressziós cselekményekre. Ezek a cselekmények a Szuezlcsatornaövezet békés egyiptomi lakossága ellen irányultak. A jegyzék megemlíti 400 főnyi angol katonaság 20 tankkal támogatott támadását Fan Aka falu ellen, angol katonák behatolását a mecsetbe istentisztelet alatt és 10 egyiptomi letartóztatását • Az "Egyptlan Gazette* című lap közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Nagib elnök március 18-án külföldi újságírók egy csoportja előtt tett. Az angol-egyiptomi tárgyalások kapcsán Nagib tábornok újból hangsúlyozta, hogy Egyiptom többé nem szándéka zik semmiféle engedményt tenni Angliának és hogy csak azzal a feltétellel egyezik bele a tárgyalások újrafelvételébe, ha Anglia olyan új javaslatokat terjeszt elő, amelyeket Egyiptom «megfelelőcknek" tart. Az angol-egyiptomi viszony legfőbb tényezője — mondotta Nagib — szükségképpen Egyiptom teljes szuverénitásónak elismerése. Csakis ilyen feltétellel jöhet létre megegyezés Angliával. R Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szöyetsége küzd az európai koiiektív biztonság elvének megvalósulásáért — Korára István nyilatkozata A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének titkársága a közelmúltban Berlinben ülést tartott. Az ülésen résztvett Kovács István, a Magyair Jogász Szövetség főtitkára, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének főtitkárhelyettese is, aki a titkárság határozatáról többi között az alábbiakat mondotta: — A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének Titkársága elhatározta, hogy Molotov elvtársnak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződésről benyújtott tervezetét ismerteti a világ különböző részein lakó jogászokkal. Felhívja a világ jogásztársadalmát: foglaljanak állást e szerződés megkötése érdekében, amely a nemzetközt jog eszközeivel hatékonyan jnáítryi'Katia az államok szuverén** tása megőrzését, a béke fenntartását. A titkárság egyúttal felhívja a világ jogászait arra is: tegyenek meg mindent az áprilisi genfi külügyminiszteri értekezlet sikeréért. — A titkárság határozatot hozott arról is, hogy ezév júniusában Kopenhágában megrendezik a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tanácsülését, ahol részleteiben is kidolgozzák azokat az alapelveket, amelyekben a különböző társadalmi rendszerekben élő jogászok közös véleményre juthatnak. A gyarmati és félgyarmati sorsban élő népek problémáinak megvitatására ebben az évben két nemzetközi értekezletet hívnak össze: az egyiket a távolkeleti jogászok résztvételével Indiában, a másikat a latinaimerikai jogászok bevonásával Délamerikában tartják meg. A III. pártkongresszus előtt Szeged és a szegedi járás kommunistái a módositolt szervezeti szabályzat tervezetéről 'A Szabad Nép 1951. március 14-i száma teljes egészében közölte a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének célja a módosított szervezeti szabályzat tervezetének közlésével az volt, hogy a párttagság a legszélesebb körökben vitassa meg és tegye meg a tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslataitA Szeged és a szegedi járás kommunistái is behatóan tanulmányozzák ezekben a napokban a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és közlik a „Délmagyarország" szerkesztőségével észrevételeiket és javaslataikat, amelyeknek lapunk — a Központi Vezetőség utasításának megfelelően — nyilvánosságot ad. A párttagság megjegyzéseket fűzhet a lapban megjelent észrevételekhez és javaslatokhoz is, amelyeket szintén közlünk. A párttagnak legyen joga bírálni a sajtóban is a pártpolitika hibáit A párt módosított szervezeti szabályzata tervezetéről magam véleményét a következőkben közlöm és egy-két kiegészítést javaslok. Az első módosítást a 4. pont a. bekezdéséhez javasolom. Az eredeti javaslat így hangzik: „A párttag joga, hogy: részt vegyen a párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határozatok meghozatalában". A 2. fejezet 4. pontja a. pontjának a következőképpen javaslom: „A párttag joga, hogy részt vegyen a párt politikai és szervezeti kérdéseinek a taggyűléseken, vagy a pártsajtóban való szabad és tárgyilagos megvitatásában és a határozatok meghozatalában". Igen lényegesnek tartom azt, hogy a párttagság a szervezeti szabályzatban lerögzítve is lássa, hogy neki joga van a párt politikai kérdéseit nemcsak a taggyűlésen, hanem ha szükségesnek látja, a pártsajtóban is bírálni. Ezzel a pótlással, — véleményem az —, hogy a Központi Vezetőség 1953. júniusi ülése óta erőteljesen megindult bírálati készség ezzel újabb lendületet kapna. Tudjuk jól, hogy az őszinte és nyílt bírálat hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak az alsó pártszervezetek, hanem pártunk felsőbb vezetése is hibát követett el. Gondolok a termelőszövetkezetek fejlesztése, önkéntességi elvének, valamint a népgazdaság arányos fejlődése törvényének a megértésére. A második általam javasolt módosítást a 4. fejezet 9, pontjához ajánlom. Ebben a pontban az van, hogy milyen módon veszti el tagságát a párttag. A módosított szervezeti szabályzat tervezetében konkrétan csak egy megszűnési ok van meghatározva, ha a párttag három hónapig indokolatlanul nem fizet tagdíjat. A párttagságra való érdemtelenségnek több fajtája van. Például, ha valaki bűncselekményt követ el, részt vesz valamilyen frakcióban, vagy erkölcstelen életet él, stb. Ilyenkor a párttagság dönti el: alkalmasnak tartja-e arra, hogy a párt tagja maradjon. Szerintem ezzel is kellene foglalkozni a szervezeti szabályzatnak. További javaslatom még az, hogy a szervezeti szabályzat e részébe be kellene iktatni: ugyancsak vitassa meg a taggyűlés azt is, ha valaki önként akar megválni tagságától. Ezt eddig csak egyszerűen tudomásul adták a pártszervezet tagjainak. Az önkéntes kilépők között előfordulhat osztályhű, becsületes dolgozó olyan is, akit esetleg az alapszervezeten belüli személyi ellentét, vagy egyes pártfunkcionáriusokkal való viszálya késztetett erre a meggondolatlan lépésre. Azt javaslom, hogy a 9. pontba az önként kilépőkről is legyen szó a fenti értelemben. Javaslataimnak a párt szervezeti szabályzatába való beiktatásával még jobban előre vinnénk a bírálat fejlődését, mint a párt egészséges fejlődésének egyik alapját. Barát János, a Szegedi Gőzfűrész pártszervezetének tagja A pártbizalmiak szerepének nagyobb kiemeléséről A Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzata tervezetét áttanulmányozva megállapítottam, hogy az pártunk további fejlődésének biztosítéka. Konkréten, határozottan szabja meg a feladatokat, jogokat és kötelességeket, az egyes párttagok és pártszervek tennivalóit. Sok olyan tétellel bővül a tervezet szerint a szervezeti szabályzat, amelynek a bevétele pártéletünk fejlődése során szükségessé vált. Például igen helyes a 14. rész 50. pontjában az. hogy a pártbizottság a beérkezéstől számított két hónapon belül köteles a pártszervezet által beterjesztett kizárási javaslattal döntés végett foglalkozni, és határozatot hozni. Nálunk a MEZÖKER alapszervezeténél is van olyan párttag, akit a taggyűlés félévvel ezelőtt kizárási javaslattal terjesztett a városi pártbizottsághoz, de tagságának ügye még a mai napig is rendezetlen. A pártbizottságtól semmi választ nem kaptunk. A 10. rész 36. pontjához az a Javaslatom, hogy annak az utolsó mondatát bővítsük ki. A mondat szószerint így hangzik: » .. .A vezetőség egyes tagjai a pártmunka egyes területeit felelősséggel irányítják*. Szerintem helyes volna? ha ezt a mondatot úgy bővítenénk ki, hogy a pártbizalmiakról is megemlékezne a szervezeti szabályzat itt is és ezzel az aitalam Kibővítésre javasolt két szóval a pártbizalminak — pártunk alsóbb kádereinek tízezreit ösztönöznék további jobb munkára. Az általam javasolt módosítás szerint . a 36. pont fogalmazása az utolsó mondat kibővítésével a következőképpen hangzana: "A két pártlaggyűlés között az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja. A vezetőség tagjai egyenjogúak. A vezetőségben munkamegosztás van, A vezetőség egyes tagjai a pártmunka egyes területeit felelősséggel irányítják, a pártbizalmiak segítségével*. A szervezeti szabályzat tervezetének egyéb pontjaival egyetértek, Bozóki Imre, MEZÖKER alapszervezetérek pártbizalmija iavaslat a tagdíjfizetésről Örömmel olvastam a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. Véleményem szerint az, hogy a pártsajtó hasábjain a nyilvánosság előtt megvitatják a párt tagjai a szervezeti szabályzat módosított tervezetét, illetve új javaslatokat teszünk, pártunk erejének bizonyítéka. Bizonyítéka ez annak, hogy a párttagnak legteljesebb nyilvánosság előtt joga van szavát hallatni és észrevételeit megtenni. A tervezet 15. fejezetében a tagdíjfizetéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy a magasabb fizetést élvező tagok előnyösebb helyzetben vannak, mint a kisfizetésfiek. Ezért igazságosabbnak tartanám, hogy a magas fizetést élvező párttagok progresszív tagdíjat fizessenek az alábbi tervezet szerint: 9-509 Ft-ig 2.— Ft 500—Í000 Ft-ig 3.— Ft. Ezer forinton felüli fizetéseknél százalékosan, mégpedig: 1000-1 f,00 Ft-ig 2 százalék 1500—2000 Ft-ig 2.5 százalék 2000—2500 Ft-ig 3 százalék 3000 forinttól felfelé 5 százalék tagdíj fizetendő. Véleményem szerint Így igazságosabb a párt anyagi támogatásához való hozzájárulás. Czakó János a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója „A könnyűipar kiváló dolgozója" címmel tűntették ki a rostipar új tilolási módszerének bevezetésében résztveit dolgozókat A könnyűipari minisztériumban szombaton megbeszélést tartottak a rostipar új tilolási módszerének eredményeiről. Az úgynevezett „kismarkos" tilolás elterjesztésével külön brigád foglalkozott, amely a 12 legnagyobb rostkikészítő üzemben 19—10 napot töltött. Az új módszer máris szóp eredményeket hozott. Amellett, hogy kevesebb erőkifejtés szükséges a tiloláshoz, fél százalékkal nőtt a szdlhoeam, tehát több ponyva és kötésáru jut a mezőgazdaságinak. A' számítások szerint 1954-ben a szálhozam növekedése által mintegy félmillió forintot eredményez az új módszer bevezetése. Elterjesztésért Gáspár Istvánt, a Délmagyarországi Rostkikészítő művezetőjét, Sprok Józsefet, a munkamódszerátadó brigád vezetőjét és Kiss Istvánt, a Kiskirálysági Kendergyár dolgozóját „a könnyűipar kiváló dolgozója" címmel tüntették ki. A brigád többi tagja: Szilágyi Aladár, Potó Sándor és Zahorecz Sándor sztahánovista tilolók iparigazgatósági dicséretben részesültek, s valamennyien kéthetes lillafüredi jutalomüdülésre szóló beutalást kaptak a textil- és ruhákat* dolgozók szaksz* vezet étől. Hz arab sajtó a szíriai-izraeli és a jordániai—izraeli határon kialakult helyzetről Beirut (TASZSZ) Sajtójetentések szerint az utóbbi időben fokozódott a feszültség a sziriai-izraeli és a jordániai-izraeli határon. Mint a szíriai sajtó jelenti, nemrégiben két izraeli katonai motornaszádról a Tiberias-tó térségében tüzeltek két szíriai határőrhelyre. Maaruf Ed-Davalibi szíriai hadügyminiszter a Tiberias-tó térségében történt incidensre vonatkozóan kijelentette, hogy Szíria nem elégszik meg többé az Egyesült Nemzetek Szervezeténél való panasztételekkel. Szíria erőszakra erőszakkal válaszol. Mint az arab tájékoztató hírügynökség jelenti, Egyiptom, Irak és Szaúd-Arábia közölte a szíriai kormánnyal, hogy izraeli agresszió esetén támogatja Szíriát. A Japán Kommunista Párt az Amerika és Japán között nemrégen megkötött egyezményről Peking (TASZSZ). Az „Uj-Kína" hírügynökség közli: tokiói jelentés szerint a Japán Kommunista Párt központi vezető szerve nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amely kimondja, hogy a nemrégiben megkötött amerikai-japán „kölcsönös segélynyújtási és védelmi egyezmény" a Japán belügyeibe való amerikai beavatkozás fokozódását jelenti. Az egyezmény további lépést jelent Japánnak az Egyesült Államok függvényévé, katonai csatlósává változtatása útján. Ennek az egyezménynek az aláírása Japán és az egész világ békéje ellen irányul. A japán nép nem tartja magára nézve kötelezőnek azt az egyozményt, amelyet Joszida kormánya kötött és írt alá. A nyilatkozat felszólítja a japán népet, feszítse meg minden erejét, hogy ne valósithassák meg ezt az egyezményt, kovácsolja eggyé sorait az ország újrafolf egy vérzésé elleni harcban. fl francia kormány minisztertanácsa tárgyalta meg a vietnami helyzetet Párizs (MTI). A francia kormány kedden minisztertanácsra ült öszsze, hogy megtárgyalja az expedíciós hadsereg újabb veresége folytán bekövetkezett súlyos helyzetet. Emilé ilugues, a kormány szóvivője, a minisztertanács után kije| lentette, hogy Dien Bien Phu-t végsőkig védelmezni fogják és a csapaterősítések már útban vannak? közölte továbbá, hogy a „minisztertanács üzenetében bizalmáról biztosította Dien Bien Phu katonáit és parancsnokukat, Novarre tábornokot". Arról, hogy a fegyverszünet lét-: rehozása érdekében tárgyalásokat indítanak* egyetlen szó sem esett,