Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK t "X MAI SZÁMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. EVF. 61. SZÁM SZOMBAT, 1954. MÁRCIUS 13. I ÁRA 50 FILLÉR Megkezdődött a gépállomások élenjáró dolgozóinak kétnapos országos tanácskozása Hegedűs András földművelésügyi miniszter beszéde a mezőgazdaság időszerű feladatairól A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa március 12-re és 13-ra a gépállomások élenjáró dolgozóit országos tanácskozásra hívta össze. Pénteken reggel kezdődött meg a tanácskozás az építőipari dolgozók Rózsa Ferenc kultúrotthonában. Ott volt a tanácskozáson Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Hidas István nehézipari miniszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Földvári Rudolf, az MDP Budapesti Pártbizottságának első titkára, Kristóf István, a SZOT elnöke, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Bata István honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, Tisza József begyűjtési miniszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter, Dögei Imre, a SZÖVOSZ elnöke, Borbás Lajos, a MEDOSZ elnöke, Losonczi Pál, a barcsi „Vörös Csillag" termelőszövetkezet elnöke, a Szocialista Munka Hőse. Résztvettek az értekezleten az élenjáró'gépállomási dolgozók, a legjobb termelőszövetkezetek elnökei és kiváló dolgozói, a mezőgazdasági igazgatás vezetői és szakemberei, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok, valamint a termelésben élenjáró és a patronázsmunkában is részvevő ipari dolgozók. Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettesének megnyitó beszéde után Hegedűs András, a Magyar Dolgozók Pártja Bolitikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót^ Hegedűs elvtárs beszéde Sm X Központi Vezetőség ís a Minisztertanács decemberi határozata — szem előtt tartva a magyar dolgozók érdekeit — feladatul tűzte ki a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését azzal a határozott céllal — mondotta —, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, zöldséggel, gyümölccsel és borraL E nagyjelentőségű határozat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének abból a megállapításából indul ki, hogy népi demokráciánk egész további fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése, mert ettől függ, hogy milyen ütemben tudjuk dolgozó népünk életkörülményeit városban és falun egyaránt megjavítani és egyben ez teremt szilárd gazdasági alapot népi demokráciánk alapja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége további megszilárdítása számára. •— E határozat végrehajtásának fontos időszaka kezdődött meg most a tavaszi munkákkal. A tavaszi szántás-vetési munkák időben és jó minőségben való elvégzése nagyjelentőségű — egész népi demokráciánk számára létfontosságú — céloknak elérésében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a tavaszi munkák nemkönynyű körülmények között kezdődnek. Maga az indulás is kéthetes késedelemmel történt és előreláthatóan ez év tavaszán sok esőre számíthatunk. Ez a helyzet rendkivül megnöveli a gépállomások munkájának jelentőségét. Munkájuktól jelentős mértékben függ, hogy a rendelkezésre álló, a szokottnál sokkal rövidebb idő alatt jó minőségben tudjuk-e elvetni a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein a tavaszi vetésű növényeket. X gépállomásoknak terveiket jjövid idő alatt kell teljesíteniük és ugyanakkor az esős idő miatt sokkal nagyobb gondot jelent a terméshozam növelése szempontjából nagyon döntő minőségi követelmények betartása. A Központi Vezetőség és a minisztertanács azért hívta össze a mai értekezletet, hogy ezzel is segítsen a gépállomásoknak bonyolult feladataik végrehajtásában. Országunkban a mezőgazdaságilag művelt területeket lényegesen nem tudjuk kiszélesíteni, ezért a mezőgazdasági termékek növelésének csal? egy módja van: a szántóföldek, rétek, legelők, szőlők és gyümölcsösök termékenységének gyors növelése. Földjeink termékenyebbététele azonban sokkalta több munkát követel meg. E kérdés megoldásának alapjában egy útja van. Ez a mezőgazdasági munkák minél gyorsabb és minél nagyobb arányú gépesítése, A mezőgazdasági munkák gépesítésének fontossága X gépesítéssel egy napi munkára több termény, búza, burgonya, tej, tojás, hús jut. Nagyon szemléltetően mutatja ezt a gabonatermelés: egy hold gabona megmunkálása kézimunkával 9.3 munkanapba, komplex gépesítés mellett 2.9 munkanapba kerül. Átlagos termést véve és nem számítva, hogy a gépi munkának magának is van termésfokozó hatása, akkor is a gabonatermelés kézzel való elvégzése esetén egy munkanapra 96 kg, a gépi munka esetén 310 kg búza jut. Nem kisebb az arány egyéb munkák gépesítése terén sem. A Központi Vezetőség és a minisztertanács a mai értekezletet azért hívta összo, hogy a gépállomások vezetőivel és dolgozóival megtárgyalja azokat a feladatokat, amelyek reájuk most a mezőgazdaságnak nyújtott hatalmas gépi technika megfelelő felhasználásában várnak. Gépállomásaink ezen a téren eddig korántsem használták ki lehetőségeiket. Hatásuk nem mutatkozott meg megfelelően a termelőszövetkezetek terméseredményeiben. A termelőszövetkezetekben a gépesítés termelékenyebbé teszi a szövetkezeti tagok munkáját, segít kibontakoztatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. Nem lehet véletlennek tekinteni azt, hogy a legjobb jövedelmet azoknak a termelőszövetkezeteknek a tagsága érte el az elmúlt években, amelyekben a legnagyobb volt a gépibinnka aránya. Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a barcsi Vörö3 Csillag termelőszövetkezetet, a drávatamási Dózsa termelőszövetkezettel. A barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezetben' egy kat. holdra 3.2 nomjükojásjú .gó£t esett, a drávatamási Dózsa tsz-ben ennek alig a fele, 1.7 normálhold. A barcsi Vörös Csillag tsz-ben nem bánta meg a tagság, hogy sok gépi munkát végeztetett a gépállomással, mert minden munkaegységre 40.50 forint jutott, a drávatamási Dózsa tsz tagsága pedig egy munkaegységre ennek felét, 20.30 forintot kapott. Gépállomások munkája tehát nélkülözhetetlen erő mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében. Bármennyire fontos feladata is a gépállomásoknak a szövetkezeti gazdaságokban végzett munka, nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását som. Az egyéni gazdaságban természetesen a gépesítésnek szűkebbek a korlátai, mint a termelőszövetkezetben, de azért korántsem mondhatjuk, hogy itt a gépesítésnek minden lehetőségét kihasználtuk. Pedig az egyénileg gazdálkodóknak terméshozamuk fokozása érdekében nagy szükségük van segítségre. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszti gazdaságok jelenlegi erejükkel nem tudják elvégezni például a tarlóhántási munkákat, amelyeknek elvégzése viszont lényegesen növeli majd terméshozamaikat. Ugyanez vonatkozik az őszi mélyszántásra és szükség van segítségre a vetések időben való elvégzése érdekében is. Meg lehet-e oldani ezeket a feladatokat lóállományunk, vagy ökörállományunk lényeges növelésével f Semmiképpen sem. Természetesen vannak lehetőségeink az igaerő növelésére, de olyanmértékű fejlesztése, mint amennyire szükség van, nem vihető keresztül, már csak a takarmányhelyzet miatt sem, mert nagyon sok takarmányt vonna el a haszonállatok, tehén, sertés, juh, baromfi elől. Nem lenne egészséges továbbfejleszteni azt a szokást sem, hogy igavonásra hatehonekot használnak, mert azt bizony megsínyli a tejhozam. E létfontosságú feladatok megoldásának egy járható útja van: fokozni a gépek használatát az egyéni gazdaságokban is, mert ez azokban is növeli a terméshozamot és sok munkáskezet szabadít fel egyéb munkákra. Természetesen ezt a támogatást gépállomásaink továbbra is csak a dolgozó parasztságnak nyújthatják és nem dolgozhatnak a falusi kizsákmányolóknak, nagygazdáknak, spekulánsoknak. Van azonban ennek a kérdésnek másik oldala is. Lovak, ökrösfogat tartására a kulákgazdaságok mellett csak a jómódú középparaszti gazdaságok képesek és gépesítés nélkül a kisparaszti gazdaságok, sőt a kevés földdel rendelkező, igásállatot nem tartó középparaszti gazdaságok jelentős része is kiszolgáltatott helyzetbe kerülne a fogattal rendelkező gazdaságokkal szemben. A mult év őszén például egy napi fogatmunka közel 200 forintba került, de sokhelyen egynapi fogatmunkáért öt-hatnapi kézmunkát is kértek. Tudnunk kell, hogy ugyanezt a munkát a gépállomás 80 forintért, tehát nem egészen a feléért végzi. A gépi munka természetesen nemcsak az egyénileg gazdálkodóknak termelését segíti, hanem egyben növeli jólétüket is, de pártunk nem is az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelési lehetőségének a leszűkítése, illetve jólétük csökkentése útján akarja a szövetkezeti gazdaságokat fejleszteni, hanem ellenkezőleg, gazdaságuk segítésével és támogatásával. A gép használata pedig közelebb hozza a termelőszövetkezethez az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztokat, mert az a paraszti gazdaság, amely géppel szántat, amelyiknek gép segít terményei betakarításában, sokkal könnyebben érti meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdaság fölényét, mint az a dolgozó paraszt, aki régi módÜnnepi műszak a Szegedi Kenderfonógyárban A dolgozók esti iskolájában tanulnak az Üjszegedi Kenderés Lenszövő Vállalat dolgozói Államellenes és népellenes bűntevők elitélése A pártértekezletek minden résztvevője legyen méltó a dolgozók bizalmára A szovjet választások előtt N. Sz. Hruscsov beszédet mondott március 11-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt IL kongresszusán szerekkel gazdálkodik, teheneivel, lovaival, ökreivel dolgozik; Ezek a meggondolások vezették Pártunk Központi Vezetőségét és Népköztársaságunk Minisztertanácsát, amikor arra kötelezték a gépállomásokat, hogy az 1954-es évben hétszer annyi munkát végezzenek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, mint az elmúlt évben s kereken ötvenszer annyit, mint az azelőtti, 1952-es évben. A gépállomások dolgozóinak elsőrendű kötelessége, hogy ezt a feladatot sikeresen oldják meg. Gépállomásaink a gépek kihasználásának növelésében még nagyon sok tartalékkal rendelkeznek. A szocialista tulajdon megőrzése és védelme elsőrendű kötelesség Az élenjárók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gépállomások többségének nemcsak arra van lehetősége, hogy egy-két százalékkal növelje gépeik kihasználását, hanem arra is, hogy megkétszerezze azt. Különösen súlyos mulasztások tapasztalhatók az olyan gépeknél, amelyeket az évnek csak rövidebb időszakában használnak, mint amilyen a kombájn, a cséplőgép és az aratógép. Sok gépállomáson ezeket nem tisztítják meg a munka befejeztével, nem zsírozzák és olajozzák be és nem védik megfelelően az időjárás viszontagságai ellen. Igy évenként csak a rossz tárolás következtében sok tízmillió forint veszteség éri népgazdaságunkat. Népi demokratikus államunk hatalmas értéket bízott a gépállomások vezetőire és traktorosaira, kötelességük ezekkel az értékekkel a jó gazda módjára bánni, megóvni azokat a gyors elhasználódástól. A szocialista tulajdon megőrzése és védelme minden gépáliomási dolgozónak elsőrendű kötelessége kell, hogy legyen. Meg kell szüntetni a gépek tárolásánál meglévő súlyos hibákat is, Az első és legfontosabb feladat már most tavasszal bevezetni és továbbiakban szigorúan, mint állami törvényt betartani a traktorok és különféle egyéb gépek hibamegelőző karbantartására kiadott utasításokat. Traktorosaink nagyon jól tudják, hogy a traktorokon üzemeltetés közben minden 10 óra után végre kell hajtani az úgynevezett I. számú karbantartást és minden 10 műszak után az úgynevezett II. sz. karbantartást. A traktorok és egyéb gépek folyamatos üzemeltetésének és megóvásának fontos előfeltétele a főés folyó javítások kifogástalan minőségben és idejében történő elvégzése. Ezen a télen gépállomásaink zöme március elsejéig a javítási munkákat mennyiségben teljesítette és bizonyos javulás van a minőség tekintetében is. Ez a megállapítás azonban elsősorban csak a traktorokra áll, a munkagépek kijavítását nagyon sok gépállomás és még maga a földművelésügyi minisztérium is elhanyagolta és ezért még mindig sok a rosszul kijavított vetőgép, eke. Ezeket most már menetközben kell rendbehozni. • A gépállomások gépeiket altkor tudják jól kihasználni — és ez különösen érvényes a most induló szántás-vetésnél —, ha a munkát megfelelő módon megszervezik. Kétségtelen, hogy a brigádvezetőknek, a traktorosoknak munkájuk közbert sok nehézséggel kell megküzdeniük, de ezek megsokszorozódnak, ha a munkát nem szervezetten végzik. A munka megszervezésének egyik legfontosabb előfeltétele a gépállomásokon az eddiginél erősebb traktoros brigádok létrehozása. A traktoros brigádokat, amelyekhez 4—6 traktor tartozik, ki kell egészíteni egyéb munkagépekkel is. Nagy gondot kell fordítani a brigádvezetők kiválasztására, ezek lehetőleg olyan traktorosok közül kerüljenek ki, akik kielégítő műszaki képzettséggel rendelkeznek, jó szervezők és jól értenek a földműveléshez is, v'" - —* y - A traktoros brigádokban a munka jó megszervezésének, a teljesítmény növelésének és ezzel együtt az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a menetirányterv elkészítése. A brigádvezetők kötelezve vannak arra, hogy minden traktorosuk számára legalább 10 nappal előre meghatározzák a pontos menetirányt. Emellett azonban javasoljuk azt is, hogy a jó brigádokban kezdjék szélesebben alkalmazni a munkák megszervezésének sokkal magasabb fokát, az úgynevezett óragrafikonrendszert, amelynek lényege, hogy a traktoros a brigádvezető segítségével szinte percről-percre előre megtervezi munkája végrehajtását. A jelenlegi helyzetben a legfontosabb a gépállomások dolgozói műszaki színvonalának gyors emelése. Ezt azért is előtérbe kell állítani, mert a gépállomásokat a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata alapján az elkövetkező évben nagy számban látjuk el olyan modern gépekkel, amelyeknek megfelelő üzemeltetése a jelenlegi alacsony műszaki színvonal mellett szinte megoldhatatlan. Meg kell mondani, hogy a gépállomásokon a műszaki színvonal tekintetében rendkívül rossz a helyzet. Gépállomásaink ma már több tízezer traktorral rendelkeznek, gépekben és gépi felszerelésekben sokmilliárd forint értékű állami tulajdon bízatott rájuk, mégis a gépállomások bonyolult műszaki feladatainak végrehajtásában a mult év decemberéig mindössze nyolc főiskolai képzettségű mérnök és 25 középiskolai képzettségű műszaki szakember vett részt. A legfontosabb a gépállomások dolgozói műszaki szinvonalanak gyors emelése Kevés a gépállomásokon a képzett szakmunkás, alacsony a traktorosok, valamint az igazgatók jelentős részének szakképzettsége is. 364 gépállomási igazgató közül főiskolai műszaki képzettséggel egy, műszaki középiskolával egy sem rendelkezik. A műszaki szinvonal gépállomásainkon azért ilyen alacsony, mert a földművelésügyi minisztérium és az Országos Tervhivatal is megfeledkezett arról, hogy a gépállomás fejlett, modern technikával dolgozó gépi üzem, amelynek üzemeltetésében magasszínvonalú műszaki tudás, sok mérnök, technikus és szakmunkás szükséges. A gépállomásokra mindenekelőtt nagy számmal kell átcsoportosítani, mégpedig mennél rövidebb idő alatt olyan dolgozókat, akik magas műszaki kultúrával rendelkeznek, képzett, tapasztalt ipari munkásokat, technikusokat, mérnököket, Ez a nagyjelentőségű munka már megkezdődött. Eddig mintegy 650 szakmunkás, 47 technikus, 22 mérnök foglalta el munkahelyét a gépállomásokon. Az átcsoportosítás menete azonban rendkívül lassú és emiatt az a veszély fenyeget, hogy a műszaki színvonal nem emelkedik olyan gyorsan, mint ahogy erre szükség van. Az átcsoportosítás lassúságát részben a földművelésügyi minisztérium és a megyei tanácsok bürokratikus munkája okozza. Sok hibával találkozunk egyes ipari * üzemekben is. Vannak gyáraink, ahol az igazgatók, sőt a pártbizottságok titkárai sem fordítanak gondot arra, hogy jól képzett, munkát szerető dolgozók kerüljenek a gépállomásokra. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a gépállomásokon egyes vezetők, igazgatók, vezető mechanikusok nem értik meg, hogy a műszaki káderátcsoportosítás nélkülözhetetlen segítség feladataik elvégzésében és ezért nem megfelelő módon fogadják a gépállomásra érkező szakmunkást, technikust, mérnököt, i- * lFolytatás a második oldalon^