Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

GELMUGYflRORSZAG 2 SZOMBAT, 1954. MÁRCIUS IS. 1 # Megkezdődött a gépállomások élenjáró dolgosóinak kétnapos országos tanácskozása (Folytatás az első oldalról.) 'A gépállomásokra háruló felada­tok végrehajtása megköveteli, hogy mindezeket a hibákat gyorsan ki­javítsuk és a műszaki káderátcso­portositúst meggyorsítsuk. Az ipari üzemek és az ipari minisztériumok fontos föladata, hogy jó mérnökö­ket, technikusukat és szakmunkáso­kat irányítsanak át a mezőgazda­ságba. * Ugyanakkor a megyei tanácsok­nak, a földművelésügyi miniszté­rium gépállomások főigazgatóságá­nak meg kell oldania a gépállomá­sokra kerülő műszaki káderek gyors elhelyezését, lakásépítéssel, vásár­lással, bérbevétellel biztosítania kell, hogy családjukat is el tudják költöztetni és megfelelő szociális körülmények közé kerüljenek? A gépállomások műszaki színvo­nala emelésének fontos eszköze az elmúlt hónapokban nagy erővel megindult a patronázsmozgalom is, amelynek során az ipari munkás­ság nagyarányú segítséget adott a gépállomásoknak a gépjavítási munkák időben és jómlnőségben történő elvégzéséhez. Ugy gondo­lom, egész értekezletünk vélemé­nyét fejezem kl, amikor ezért a nagyszerű munkáért erről a hely­ről az értekezlet minden résztvevő­je nevében köszönetet mondok az ipari patronáló csoportok tagjainak. A patronázscsoportok most abban segítsenek a gépállomásoknak, hogy a kijavított traktorok és munkagé­pek a tavaszi szántás-vetési mun­kákban kifogástalanul dolgozzanak, Gépállomásra történő káderátcsopor­tosításnak és a patronázsmozgalom­nak egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a gépállomások ma már sok tízezerre menő dolgozóját műszaki tudásuk elmélyítésében, szakmai Ismereteik kibővítésében. Az a mérnök, aki a gépállomásra kerül vezető mérnöknek, nemcsak azért kerül a gépállomásra mér­nöknek, hogy saját tudását mun­kája közben eredményesen fel­használja, hanem azért ls, hogy tu­dását átadja munkatársainak. Azonban nemcsak a gépállomások régi dolgozóinak kell tanulniok az iparból odakerülő kiváló szakmun­kásoktól, technikusoktól, mérnö­köktől, hanem fordítva is, azok a műszaki káderek, akik most az iparból a gépállomásokra kerülnek, nagy gonddal kell, hogy tanulmá­nyozzák a gépállomások élenjáró dolgozóinak tapasztalatait? Az a tény, hogy alacsony a gép­állomások műszaki színvonala, egy­általában nem jelenti, hogy a gép­állomásokon százával, sőt ezrével nincsenek olyan dolgozók, akik ki­váló munkateljesítményt mutattak fel? A gépállomásokon csak az el­múlt évben 722 traktorista szerzett sztahánovista címet, a legjobb ered­ményt elért traktoros, Tóth László megkapta a Szocialista Munka Hő­se címet. A gépállomások dolgozói többszáz újítást adtak be, köztük tucatjával olyanokat,, amelyek mél­tán tarthatnak számot országos ér­deklődésre ls. A baj az, hogy az újítók, a sztahanovisták, tapaszta­latai éppen az alacsony műszaki színvonal miatt nem terjedhettek el megfelelően? A gépállomások műszaki Színvo­nalának emelése megköveteli a gépállomásokat irányító szervek vezetési módszereinek gyökeres megjavítását. A tanácsok mezőgaz­dasági osztályai, a földművelés­ügyi minisztérium illetékes főigaz­gatóságai műszaki szempontból nem ellenőrizték megfelelően a gép­állomásokat, munkájukban túlten­gett és még most is túlteng a bü­rokratikus módszor. A gépállomások dolgozói Jé minőségű munkával emeljék a terméshozamot A gépállomások dolgozóinak leg­fontosabb feladata a gépek Jobb kihasználása mellett az, hogy jó­minőségű munkával magasszínvo­nalú agrotechnika alkalmazásával emeljék a terméshozamot. Ha a traktorista nem ügyel munkája mi­nőségére, hiába teljesíti túl mű­szuknormáját, munkája nem ha­szonnal, hanem kárral jár. Az olyan gépállomásokon, ahol ke­vés gondot fordítottak az elmúlt években a munka minőségére, most rosszul halad a szerződés­kötés, mert a termelőszövetkezetek ós nz egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok húzódoznak a gópi munkától, A minőségi munka jelentőségét azonban a gépállomások irányító szervo! és maga a földművelésügyi minisztérium gépállomások főigaz­gatósága sem érti meg. Még min­dig előfordul olyan eset, lvogy ki­tiintelísro javasolnak traktorost, brigúdvezetöt, gépállomási igazga­tót, anélkül, hogy munkája minősé, gót megvizsgálnák. A gépállomások igazgatói, bri­gádvezetői, traktorosai ne felejt­sék ol, hogy munkájuk minőségét a® egész falu figyelemmel kíséri és egy rosszul szántott tábla, vagy rossz vetés, rosszul előkészített ta­laj, épp úgy a gúny ée szóbeszéd tárgya, mint a géphiba miatt a táblán napokig álló traktor. A traktorosok mindig gondolja­nak arra, hogy rajtuk keresztül, az ő munkájuk után ítélik meg a gép­állomást, és ne feledkezzenek meg arról, hogy a gépállomás viszont összekötő kapocs a munkásosztály és a dolgozó parasztság, a város és a falu között és ezért jó munkájuk népi demokráciánk alapját, a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét erősíti és viszont a rossz minőségi munka akarva, aka­ratlanul, de gyengíti a város és falu közötti kapcsolatot. Akkor mond­hatjuk tehát igazán eredményesnek n mezőgazdaság gépesítését és si­keresnek n gépállomások munkáját, ha a legteljesebben ki tudjuk hasz­nálni a gépek termésfokozó hatá­sát, aznz ha minden termelőszövet­kezet elmondhatja, amit a mind­i ntl Lenin termelőszövetkezet el­nöke, Apró elvtárs mondott, aki ;:mlkor azt kérdezték tőle, miben segít neki a gépállomás, így vála­szolt: „1952-ben nagyon aszályos év volt. A mi termelőszövetkezetünk­ben a búza termésátlaga azokon a területeken, ahol gépi művelést ka­pott. a talaj, 9—10 mázsa volt kat. holdanként. Viszont azokon n he­h ken, ahol nem végeztünk gépi művelést, a búza termésátlaga kat. holdanként 3—5 mázsa volt"? Még mindig sok gépállomás ve­zetőjének munkáját szűklátókörű­ség s öncélúság jellemzi. Sok eset­ben az agronómiai érdeket — tehát a termésátlagok fokozását — alá­rendelik a tervteljesítés mutatószá­mainak, csak a magas százalékok elérésére törekednek és nem fordí­tanak megfelelő gondot a munka minőségére. Elnézőek például az olyan eléggé el nem Ítélhető esetek­kel szemben is, amikor a traktoro­sok magas teljesítményre és több üzemanyag megtakarításra töreked­ve az előírtnál sekélyebb szántást végeznek, vakbarázdákat hagynak, stb? Az előzőekben hangsúlyoztam, hogy a gépállomások vezetői egy pillanatig sem téveszthetik szem elől azt, hogy erősen gépesített és sok tekintetben ipari jellegű üze­meket vezetnek? De nem lenne teljes a kép, ha nem tennők hozzá, hogy ugyanúgy nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy olyan üzemek ezek, amelyek munkájukat a mezőgazda­ságban a szántóföldeken a maga­sabb terméshozamok elérése érde­kében végzik, ezért a gépállomá­sok vezetőitől és dolgozóitól nem­csak technikai tudást, hanem me­zőgazdasági szakértelmet is meg kell követelni. A gépállomások Igazgatói, brigádvezetői és trakto­rosai tehát nemcsak a géphez kell, hogy értsenek, hanem a földműve­lés szakértől ls kell, hogy legye­nek. Az agronómusek alapvető feladata A gépállomások vezetése agronó­miai színvonalának, földművelés­ben való jártasságának emelését szolgálja az agronómushálózat ki­szélesítése. Az országban 1954 vé­gén minden két-háromezer kat. hold tsz és egyéni szántóföldre jut egy-egy gépállomási agronómus. A termelőszövetkezetbe küldött agronómusok alapvető, mindent megelőző feladata, biztosítani, hogy a gépállomás a gépi munkát meg­felelő minőségben végezze. A gép­állomás agronómusa felelős azért, hogy a gépi munka kifogástalan agrotechnikai minőségben történjék mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok táb­láin. Azért, hogy agronómusaink ezt a rendkívül fontos és felelősségteljes feladatot jól el tudják végezni, a gépállomások főagronómusai az ed­diginél nagyobb jogkört kapnak. Joguk és egyben kötelességük ls a gépállomások munkájának agronó­miai szempontból való irányítása és e tekintetben joguk és köteles­ségük tiltakozni a megyei gépállo­mási igazgatóságnál, ha a gépállo­mási igazgató olyan intézkedéseket tesz, amelyek vétenek az agronó­miai szabályok ellen. Nagy hiba lenne azonban az, ha gépállomásaink igazgatói, brigád­vezetői csak az agronómus köte­lességének gondolnák a munka minőségének ellenőrzését. A gépál­lomások egész vezetősége és így elsősorban az Igazgató a felelős az­ért, hogy a gépi munka kiváló mi­nőségű legyen és a gépállomás kör­zetében a terméshozamok jelentős növelését tudja biztosítani. Meg kell azonban mondani, hogy sok gépállomásunkon az igazgatók és a brigádvezetők ennek a kér­désnek a jelentőségét még nem ér­tik. A minisztertanács a gépállomá­sok munkája minőségének megja­vítása érdekében adta meg a mult év őszén azt a jogot a járási és a megyei tanácsok főagronómusai­nak, hogy állami ellenőrként vizs­gálják a gépállomási munka mi­nőségét. Felhatalmazást kaptak ar­ra, hogy kártérítésre kötelezzék a rossz munkát végző traktorost és ha a gépállomáson több esetben ta­lálnak hibát a munkák minősége körül, fegyelmi eljárást kezdemé­nyezhetnek a gépállomás igazga­tója és főagronómusa ellen. A gépállomásokon ls harc folyik az újért a régivel szemben 'A műszaki és mezőgazdasági szakismeretek elsajátítása azonban egymagában nem vezethet a kí­vánt eredményre, szükség van mindkét feladat gyors megoldása érdekében arra, hogy növeljük a gépállomások munkáskollektívájá­nak politikai öntudatát. Szükség van arra, hogy a gépállomások ve­zetői és dolgozói kivétel nélkül megártsák munkájuk fontosságát, jelentőségét az egész dolgozó nép boldogulása szempontjából. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mindezeknek a feladatoknak a végrehajtása harc közben megy végbe. A gépállomásokon ls, mint az élet minden területén, harc folyik az újért, a régivel szemben. A gépállomásokon belül is nagy számban akadnak olyan elemek, akik megnehezítik a traktorosokra háruló feladatok végrehajtását. A gépállomásokra is bekerültek spekulánsok, kulákok, volt cséplő­gép- és traktortulajdonosok, több segéddel és tanonccal dolgozó volt iparosok, akiket a gépállo­más tulajdonképpen kizsákmányo­lási lehetőségüktől fosztott meg. Ezoknek az elemeknek a lelep­lezése, igazi céljaik megmutatása, a gépállomásokról való eltávolítá­suk nagyon átgondolt, kemény és következetes politikai munkát igé­nyel. Ez a munka csak akkor ve­zethet eredményre, ha a gépállo­mási dolgozók többsége fegyelme­zetten', mély kötelességtudástól át­hatva dolgozik és szembeszáll min­den zavaró kísérlettől. A gépállomások dolgozói kőzött végzett politikai munka egyik leg­fontosabb és legszebb feladata ki­szélesíteni és általánossá tenni a szocialista versenymozgalmat. Az a cél, hogy a gépállomások trakto­rosai közül mennél többen szerez­nék meg jó munkájuk eredménye­ként a sztahánovista cím mellé a „kiváló földművelő" kitüntető jelvényt is. Mindezt a munkát irányítani, ve­zetni csak akkor lehet jól, ha a gépállomáson erős, szilárd párt­szervezet dolgozik. A Központi Ve­zetőség a múlt év dccomberébcn elhatározta, hogy megszünteti a földművelésügyi minisztériumban a gépállomások politikai osztályát, a megyei politikai osztályokat, to­vábbá a gépállomásokon a politi­kai helyettesi intézményt, A politikai osztály és a politikai helyettesi rendszer megszüntetésé­nek legfőbb indoka az volt, hogy ezzel növekedjék a járási ée a megyei pártbizottságok felelőssége a gépállomások munkájáért. Az utóbbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok megyei és já­rási pártbizottság a Központi Ve­zetőség határozatának ezt a fontos szempontját nem értette mog, van­nak járási pártbizottságok. ahol nem többet, hanem kevesebbet fog­lalkoznak a gépállomásokkal. A gépállomások feladatainak el­végzése csak akkor lehet sikeres, ha a megyei és járási pártbizottsá­gok változtatnak a gépállomások pártirányításának eddigi általános és sokszor felületes módszerein. A megyei és járási pártbizottságok­nak haladéktalanul meg kell javíta­niok a gépállomásokon folyó párt­munkát, mert ez egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gépállo­mások már ez év tavaszán megfe­leljenek a rójuk váró nagy fel­adatoknak? A gépállomások dolgozói között végzett politikai felvilágosító mun­kában és a munkaverseny szerve­zésében is nagy szerepe van a DISZ-nek. A gépállomásokon olyan ifjúsági szervezeteket kell kiépíteni, amelyek példaképei lehetnek a fa­lusi ifjúsági szervezeteknek. A traktorosok munkája ezévben sokkal kedvezőbb anyagi feltételek között kezdődik, mint az elmúlt évben. A traktorosok fizetése egy ségesen történik, egy munkaegy­ségnyi teljesítményért — függet­lenül attól, hogy termelőszövetke zetben dolgoznak-e, vagy egyénileg dolgozó parasztoknál — az állam­tól 11 forint készpénzt és 2 kg ke­nyérgabonát kapnak. Azonkívül a traktorosokat a minisztertanács ha­tározata értelmében megilletik mindazok a társadalombiztosítással együttjáró jogok, amelyek az ipari munkásokat (táppénz, üdültetés, családi pótlék, stb.) A traktorosok az államtól kapott fizetésen felül, ha termelőszövetke­zetben dolgoznak, meg kell, hogy kapják a termelőszövetkezettől azt a különbséget, ami a termelőákö­vetkezeti tagok egy munkaegység­re eső jövedelme és az államtól szá­mukra juttatott munkabér között van, ugyanakkor azok, akik az egyénileg gazdálkodók földjén dol­goznak, a rendes fizfctésük felett egy forint készpénzt kapnak min­den teljesített munkaegység után. A traktorosok tehát munkájuk­tól függően jelentős keresethez jut­nak. A jól dolgozó traktoros pél­dául egy hónap alatt a műszaki norma 100 százalékos teljesítése esetén közel 100 munkaegységet tud keresni. Ezért az államtól 1000 forintot, 2 mázsa búzát kap, nem számítva azt a jövedelemrészt, amit a termelőszövetkezettől az év végén kap, Ez azonban nem minden; trakto­rosainkról nap, mint nap úgy kell gondoskodni — különösen olyan fontos kampányidőszakban, mint a mostani tavaszi munkák — nogy érezzék munkájuk megbecsülését. Gondoskodni kell számukra a ren­deletekben előírt munkaruháról. Segíteni kell a traktorosok élelme­zésének megjavítását is, A gépállomások igazgatói atrak­toristók élelmezésének megjavítá­sa érdekében a gépállomás mellett feltétlenül létesítsenek konyha­kertet. Az éjjel dolgozó traktoro­sok számára pedig biztosítsanak meleg teát és az sem árt, ha rum is kerül a teába. Olyan légkörnek kell a gépállo­másokon körülvennie a traktorost, amelyből kézzel foghatóan meg­győződhetik arról, hogy megbecsü­lik munkáját és jogosan várják el tőle, hogy feladatát minden tekin­tetben kifogástalanul teljesítse, Biztosítani kell. hogy minden traktor két műszakban dolgozzék Engedjék meg, hogy végezetül azokkal a kérdésekkel foglalkoz­zam, amelyeknek megoldása most közvetlenül vár a gépállomásokra. A gépállomások legjelentősebb és azonnali feladata, hogy a gépek teljes kapacitásának kihasználásá­val biztosítsák a tavaszi szántás­vetési munkák időben és jó minő­ségben való elvégzését. A gépállomások igazgatóinak, fő­mérnökeinek, főagronómusainak és brigádvezetőinek ezért nagyon pontosan elő kell készíteniük és meg kell szervezniök a tavaszi munkákat. A gépállomásokon fel­tétlenül biztosítani kell, hogy min­den traktor két műszakban dol­gozzék. Fel kell készülni alkatrész­szel is. Fel kell tölteni minden tá­rolóedényt üzemanyaggal. A gépállomások tavaszi munká-> jának elvégzése érdekében egyike a legfontosabb feladatoknak: minél hamarabb megkötni a szerződést a tavaszi munkákra a termelőszövet* kezetekkel. Az idei tavaszi munkákban je* lentős változás a tavalyival szem­ben az, hogy a gépállomások mun­kájuknak több mint 40 százalékát egyéni paraszti gazdaságokban kell, hogy végezzék. A gépállomá­sok tehát a munka jó megszerve­zése érdekében minél hamarabb kössenek megállapodásokat az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal. A gépállomások brigádvezetői, traktorosai legyenek egyben agitá­torai is a gépi munkának. Támasz­kodjanak ebben a munkában a termelési bizottságokra, amelyek a falu legjobb termelőit fogják ösz* sze, vegyenek részt a tanácsok me­zőgazdasági állandó bizottságainak ülésén. Külön ki kell emelni a mostani tavaszi feladatok közül a munkák jó minőségének biztosítását, ami különösen nagy gondot jelent most az esősnek induló tavaszi munkák során. Nagyon szigorúan be kell tartani az alapvető agrotechnikai szabályokat és ugyanakkor fel kell használni minden újítást, amely a munkák minőségét segíti elő. A gépállomások vezetői és dol­gozói nagy gondot kell, hogy for­dítsanak a kenyérgabonatermés tervének biztosítására. Ennek ér­dekében elő kell segíteniök, hogy a rendelkezésre álló műtrágya fel­használásával őszi vetéseinket fej­trágyázás útján feljavítsuk. Lehető­ségünk van az ország egész ke­nyérgabonavetése egyharmadának fejtrágy ázására. Külön kl kell emelni a tiszán­túli megyéket, ahol a mezőgazda­sági szervek elégtelen propaganda­munkája miatt az egyénileg dolgo­zó parasztok a műtrágya jelentős részét még nem vették meg. Külö­nösen ezekben a megyékben nagy­arányú propagandamunkát kell most végezni a fejtrágyázás meg­gyorsítására, ami azért is fontos, mert éppen ezek a megyék — Bé­kés, Csongrád, Szolnok, Hajdú —• az ország legfontosabb búzatermő megyéi. • Az őszi vetések fejtrágyázása mellett a gépállomások alapvető feladata a tavaszi búzavetés Időre való elvégzése és az őszi búzára való rávetés elősegítése ott, ahol erre szükség van. A vetéssel nincs idő várni, ennél a növénynél tény­legesen minden nap nagyon sokat számít. Ezért a tavaszi munkákon belül is elsősorban mindent meg­előzve a tavaszi búzavetéseket kell a gépállomásoknak elvégezniök. A gépállomások fontos feladata kiterjeszteni a mezőgazdasági mun­kák gépesítését a termelőszövetke­zetekben a növényápolási munkákra? Erre a gépállomásoknak ez év ta­vaszán nagyobb lehetőségük lesz, mert többszáz nniverzál traktort kapnak, de emellett természetesen fel kell használni — amennyire a lehetőségük megengedi — a Hofherr 30—35-ös traktorokat ls. A növényápolás fokozottabb gé­pesítése érdekébon elő kell készíte­ni a kapások négyzetes fészkes ül­tetését. A gépállomások dolgozói legyenek tudatában annak, hogy a növény­ápolás gépesítése egyik legfonto­sabb követelménye a termelőszövet­kezetek megerősítésének és az a munka, amelyet e tekintetben vé­geznek, talán a legnagyobb segít­ség a termelőszövetkezetek meg­szilárdításához és további erősíté­séhez. A gépállomásokat a faluban a munkás-paraszt szövetség szilárd bázisává kell tenni A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács decemberi határoza­ta végrehajtásának legdöntőbb eszköze a gépállomás, mert náluk összpontosul a mezőgazdaság szá­mára juttatott hatalmas gépi tech­nika, amelynek felhasználásától nagymertékben függ a termelési tervek teljesítése. A gépállomásokat a faluban n munkás-paraszt szövetség szilárd bázisává kell tenni, amelyen ke­resztül népi demokratikus álla­munk a legnagyobb termelési se­gítséget adja a termelőszövetkeze­tek megszilárdításához és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok termeléséhez. A gépállomások minden dolgo­zóját, igazgatókat, főmérnököket, főagronómusokat, brigádvezetőket és traktorosokat töltse el büszke­séggel az a tudat, hogy jó munká­jukkal népgazdaságunk egyik leg­fontosabb területén járulnak hozzá a pártunk által kitűzött felemelR cél, a dolgozó nép életszínvonala növeléséhez és a szocialista Ma­gyarország felépítéséhez. Gépállomásaink vezetői és dolgo­zói gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításá­val tegyék a gépállomásokat a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének igazi motorjává, (nagy taps.) Hegedűs András elvtárs beszá­molóját vita követte. A tanácskozáson felszólalt Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára is. A tanácskozást szombaton foly­tatják,

Next

/
Thumbnails
Contents