Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

OÉLMNGYHRORSZAG PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 18. Szovjet választások előtt ( Moszkva (TASZSZ) K. J. Városilor találkoxázn rálazulóival Március 10-én az A. Gorkij-kul" túrpalotában tartották meg Lenin­grád kirovi választókerülete vá­lasztóinak gyűlését. A választók ezen a gyűlésen ta­lálkoztak jelöltjükkel, Kiiment Jefremovics Vorosilowal, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnökével. Az üzemek és tudományos in­tézmények több mint 2000 képvi­selője: élenjáró dolgozók, tudósok, orvosok, diákok, balti tengerészek töltötték meg az ünnepélyesen fel­díszített termet, Viharos tapssal fogadták az egybegyűltek K. J. Vorosilov megjelenését az elnökségben. A felszólalók beszéltek a lenin­grádiak új munkagyőzelmeiről, ar­ról, hogy milyen változások tör­téntek a szovjet hatalom évei alatt Leningrádban, valamint arról, hogy a szovjet emberek eltökélték: teljesítik a Kommunista Párt­nak a nép jóléte további foko­zásával kapcsolatos nagyszerű terveit. Ezután K. J. Vorosilov szólalt fel. Ismertette azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozatai nyomán eddig elért a mezőgazda­ság fejlesztésében. Kiemelte, hogy milyen nagyjelentőségű a legutób­bi határozat az ország gabonater­melésének növeléséről és a szúz­és ugarföldek termővé tételéről. K. J. Vorosilov hangoztatta, hogy ha ezt a határozatot teljesítik, akkor ez a munka arányait és az ország életében betöltött je­lentőségét tekintve egy sorba állitható a szovjet nép által végzett szocialista építés leg­nagyobb szabású munkálatai­val". K. J. Vorosilov beszédében fog­lalkozott Leningrád dolgozóinak sikereivel és feltárta a munkában tapasztalható fogyatékosságokat. Befejezésül vázolta a jelenlegi nemzetközi helyzet fő vonásait és ennek során kiemelte: «a két rend­szer békés versengésében a szocia­lizmus diadalmaskodott a kapita­lizmus felett". A', .4, Bulganyin találhoxáza rálaaxtóival Március 10-én Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlop­csarnokában választói gyűlést tar­tottak. A választók ezen a gyűlé­sen találkoztak N. A. Bulganyin­nal, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettesével, a Szovjetunió honvédelmi miniszte­rével, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriu­sával, aki a Moszkva városi vá­lasztókerület jelöltje a nemzetiségi tanácsban. A felszólalók arról beszéltek, hogy a Szovjetunióban a választá­sok küszöbén nagy politikai lelkesedés és munkalendület uralkodik. Ezután hosszas taps közepette N. A. Bulganyin, a választókerület jelöltje szólalt fel. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió népei az eddi­gi sikereket annak köszönhetik, hogy megteremtették a fejlett ne­hézipart, amely előre lendítette az ország gazdasági életét, az egész népgazdaságot. N. A. Bulganyin ki­emelte, ha a Szovjetunió nem ren­delkeznék fejlett nehéziparral, rút­kor ma az ország védelmére nem lenne megfelelően felszerelt had­sereg és haditengerészet. Bulganyin részletesen ismertette a párt és a kormány terveit a nép jólétének fokozására és levonta a következtetést: A Kommunista Párt valóban teljesíti ígéretét, hogy emeli a nép életszínvonalát. A párt a továbbiakban is szilár­don és kitartóan követi a dolgo­zók anyagi jóléte emelésének pro­grammját. Moszkva átépítésének 10 éves általános terve alapján 1960-ig 10 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek a szovjet fő­városban, azaz majdnem annyit, mint amennyi a forradalom előtti Moszkvában volt. P. ff. Vonomnrenho lalálkoxáan a rálanlélvai Március 10-én Alma-Atában a Kazah Állami Akadémiai opera és balettszínházban találkozott vá­k. Ponomarenko, Ka zahsztán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjelöltje, A gyűlésen felszólaló dolgozók elmondották: Kazahsztán dolgozói minden erejüket megfeszítik, hogy megvalósuljon a kommunista építésnek a párt által megje­lölt programmja. A választók kifejezték meggyőző­désüket, hogy P. K. Ponomarenko igazolni fogja a nép bizalmát, Ezután P. K. Ponomarenko szó­lalt fel. Adatokkal bizonyította az ország népgazdaságának állandó növekedését és a nemzeti jövede­lem rendszeres emelkedését, IV. Posxpjt'lov tnlálkoxóan rálaaxtóival x Március 10-én találkozott a kurszki választókerület választói­val P. N. Poszpjelov, az SZKP központi bizottságának titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjelöltje. A gyűlésen felszólaló P. N. Posz­pjelov beszélt a nehézipar fejlődé­sének magas színvonaláról, aköny­nyú- és élelmiszeripar gyorsított fejlesztését, a mezőgazdaság erős fellendítését szolgáló mostani in­tézkedésekről. Jtícelc a boA-áti Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Országos Külföldi Irodalmi Könyvtárában szerdán kiállítás nyílt a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából. A több terem­ben kiállított könyvek, folyóiratok, plakátok, fényképfelvételek be­mutatják a Magyar Népköztársaság gazdasági ós kulturális fejlődését. Képviselve vannak a kiállításon a magyar nép nemzeti felszabadító harcát, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak tevékenységét bemutató do­kumentumok és irodalmi művek is. Bőségesen felhasználták a kiál­lításon a népi demokratikus Magyarország államrendjét be­mutató anyagokat. A látogatók figyelmét magukra vonják azok a könyvek és doku­mentumok, amelyek a Magyaror­szág gazdasági életében a népi domokratikus rend győzelme kö­vetkeztében beállott változásokat mutatják be. Külön teremben állították ki a népi Magyarország kulturá­lis fejlődésére vonatkozó anya­gokat. A" kiáll ííás bőségesen ismerteti az egymillióháromszázezer tagot számláló Magyar-Szovjet Társaság működését, s azt. hogy az orosz és a szovjet irodalom igen népszerű Magyarországon, Szófia (MTI). A Bolgár Kommu­nista Párt felhívására egyre több műszaki szakember vállal tevékeny munkát a bolgár mezőgazdaság fej­lesztésében, Igy például csak Vidin és Gmzovo gép- és traktorállomá­sain 42 új műszaki káder lépett szolgálatba, Pleven-megye gép­és traktorállomásain pedig 180 új műszaki dolgozó kezdte meg a munkát. Az újonnan jelentkező fiatalok nagy része a dimitrovi Népi Ifjú­sági Szövetség tagja. Tirana (ATA). A legkiválóbb al­bán gyapottermelők a napokban konferenciára gyűltek össze. A konferencia célja tapasztalatcsere volt, s mintegy 150-en vettek részt rajta. Megjelent a konferencián Enver Hodzsa, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, vala­mint több más politikai személyi­ség. Az értekezleten Hysni Kapo föld­művelésügyi és begyűjtési minisz­ter elmondotta, hogy 1949-hez viszonyítva az or­szág gyapotvetés-területe 1953 végéig százötven százalékkal, a felraktározott gyapot mennyisé­ge 248 százalékkal növekedett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Sangháj (TASZSZ). A „Vietnami Távirati Iroda" közölte, Noang Mlnh Giamnak, a Vietnami Demo­kratikus Köztársóság külügymi­niszterének nyilatkozatát, amelyben tiltakozik az indokínai hábo­rúba való amerikai beavatko­zás ellen. A nyilatkozat a többi között ezeket mondja: Most, amikor a világ népei eré­lyes harcot folytatnak a béke biz­tosításáért és a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért az Egyesült Álla­mok kormánya nyütan amerikai repülőket küld Indokínába. Ez a tény nyilvánvalóan az in­dokínai háborúba való ameri­kai beavatkozás fokozódását jelenti. Azt is bizonyítja ez a lépés, hogy az Egyesült Államok kormánya nemcsak Vietnam, Khmer és Patet­Lao népeinek függetlenségére és szabadságára tör, hanem Ázsiában és az egész világon is fokozza a háborús veszélyt. Az amerikai agresszorok és a francia gyarmattartók szövetkezése ellenére Vietnam, Khmer és Patet­Lao népének eltökélt szándéka az. hogy folytatja harcát a nemzeti függetlenségért és a demokratikus szabadságjogokért, megvédelmezi a békét Ázsiában és az egész világon. Külpolitikai krónika Atlanti „harmónia" Jlfadridot egy idő óta gyanúsan érdekli Francia-Marokkó. A francóista hatóságok januárban megrendezték Spa­nyol-Marokkó törzsfőnökeinek és egyházi személyiségeinek gyűlé­sét Tetuanban. A spanyol-fasiszta sajtó egyidejűleg követelni kezdte, hogy Marokkó mindkét részét „egyesítsék" spanyol fenn­hatóság alatt. Párizsban sürgős ellenintézkedéseket tettek. Hadihajókat irányítottak a Spanyol-Marokkó közelében lévő Mers el-Kebir algíri kikötőbe. Madridnak erélyes tiltakozó jegyzéket küldtek. A francóista hatóságok ügyet sem vetettek minderre. Ellenkezőleg. Február elején Madridban megismételték a tetuani színjátékot. Ez­úttal Franco lépett fel a főszeredben. A marokkói nép érdekei őré­nek pózában becsmérelte Franciaországot s félre nem érthetően igényt támasztott Francia-Marokkóra. Franco franciaellenes provokációi feltűnő „vidámságot" kel­tettek Washingtonban. A „Chicago Tribüné" című lap azt írta, hogy a madridi caudillo úgylátszik szórakozásképpen „kitépdesi a tollakat a gall kakas farkából". Majd megállapította: „Franco tevékenysége csak azt a világszerte kialakult véleményt tükrözi, hogy „a francia birodalom szét­hullóban van, lehet prédálni". Franco „szórakozása" tehát nem is olyan ártatlan. Valójá­ban politikai célja van: a francia gyarmatok újrafelosztása. Ki­derül az is, hogy a spanyol diktátor ehhez megkapta Washington áldását (ha ugyan nem Washington egyenes biztatására történt az egész). A francia sajtó biztosra veszi, hogy Franco franciaellenes lépéseit az Egyesült Államok sugalmazza. Az „Al Miszri" című egyiptomi lapnak is ez a véleménye. A lap joggal állapítja meg, hogy Franco igényel korántsem szol­gálják a marokkóiak érdekeit. A marokkóiak természetesen sem­mit sem nyernének, ha egyik elnyomó helyébe a másik lépne. A Franciaország, meg a francóista Spanyolország és a mö­götte álló Egyesült Államok vezető körei közötti összeütközés is mutatja, milyen az a hírhedt „atlanti harmónia", amelyet annyit hangoztat a nyugati sajtó, Szovjet vendég a Neveléstudományi-Lélektani Intézetben Az amerikaiak ismét megszegték a koreai fegyverszüneti feltételeket Keszon (Uj Kina). A katonai fegyverszüneti bizottság március 9-i ülésén Li Szan Csu tábornok, a koreai-kínai fél rangidős képviselő­je a fegyverszüneti egyezmény meg­szegésével vádolta az amerikaiakat. Li Szan Csu tábornok rámutatott, hogy az amerikalak 1950 telén — amikor a koreai-kinai népi erők támadása elől 'visszavonul­tak — tömegesen hurcoltak pol­gári személyeket Dél-Koreába. Polgári személyek további tömeges elhurcolására került sor a fegyver­szüneti egyezmény aláírása után, amikor az amerikaiak visszavonul­tak a koreai-kinai fél partmenti vizeihez tartozó szigetekről: Li Szan Csu tábornok végül kö­vetelte, hogy azoknak a koreai-kinai félhez tartozó polgári személyeknek, akik ezidószerint a másik fél területén élnek, szabadságuk, lehetőségük és joguk legyen visszatérni otthonukba. A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap keretében a hazánkban tartóz­kodó kulturális küldöttség egyik tagja, J. K. Oszipova elvtársnő, a moszkvai 243. sz. középiskola igaz­gatója meglátogatta intézetünket. Megtekintette az intézet könyvtá­rát, felszerelését, valamint az ed­digi tudományos kutatómunka eredményeit, dokumentumait. Meg­elégedéssel állapította meg, hogy az intézet neveléselméleti és pszi­chológiai oktatása a pavlovi tano­kon alapszik, amely kifejezésre jut abban is, hogy a Lélektani In­tézetben művészileg is igen sok és értékes a pavlovi tanokat bemu­tató szemléltető tábla és képanyag van, Mí+liwl lati GJlttti Oszipova elvtársnő látogatása so­rán megbeszélést folytatott az egyetemen folyó tanárképzésről az intézet vezetőjével és munkatár­saival. A megbeszélésen résztvet­tek az egyetem gyakorló gimnázi­umainak igazgatói, a Pedagógiai Főiskola Neveléstani tanszékének vezetője és munkatársai, tanítő­képzőintézeti tanárok és egyetemi hallgatók. Tettamanti Béla egyete­mi tanár ismertette a jelenlegi, még nem eléggé kielégítő gyakor­lati tanárképzés rendjét Oszipova elvtársnő előtt. Oszipova elvtársnő nagy érdeklődést mutatott egyete* münk tanárképzési munkája iránt* válaszában nagy részletességgel is* mertette a Szovjetunióban folyó tanárképzés módszereit. Elmondot* ta, hogy a moszkvai tanárjelöltek a szaktárgyukkal kapcsolatos gya* korlati képzésen kívül igen inteni ziven vesznek részt az osztályon kívüli nevelőmunkában. Előkészí-t tenek Komszomol-ünnepségeket, isi kolai kultúrműsorokat, tanulmá* nyi kirándulások keretében megJ mutatják a tanulóifjúságnak a Metró új állomásait, az ifjúsági könyvkiadó nyomdáját, kirándul* nak a Tretyakov-képtárba. Ezek* nek a programmoknak sikeres le* bonyolításával a moszkvai tanára jelölteknek arról kell tanúságot tenniök, hogy az osztályon kívüli nevelőmunkát hogyan tudják ösz* szekapcsolni a rendszeres iskolai oktatómunkával. Oszipova elvtársnő beszámolóján ból tanulságos és érdekes képet kaptunk a Szovjetunióban folyó tanárképzés módszereiről, amelyet a további oktató- és tanárképzési munkában hasznosítani tudunk. Király Józseí egyetemi adjunktus Nagib, Egyiptom elnöke nyitotta meg a Kémei Demokralikus Köztársaság kairói ipari kiállítását Berlin (MTI). A demokratikus a legnagyobb elismerés hang­német rádió közölte, hogy Kairó­ban szerdán délelőtt Nagib köz­társasági elnök ünnepélyesen megnyitotta a Német Demokratikus Köztársa­ság ipari kiállítását. Az egyiptomi lapok, amelyeknek munkatársai már kedden megte­kintették a kiállítást. ján nyilatkoznak a Német De­mokratikus Köztársaság ipará­nak fejlettségéről és kiemelik, hogy a közel- és kö­zép-keleti államoknak minél inten­zívebb kereskedelmi kapcsolatokat kell ferui tartamok a Német Domo­kratikus Köztársasággal és a bé­ketábor többi országával. a homlokáig elpi­41. — Na állj csak fel, hadd nézlek meg — fordult oda Zsófihoz. — Alighanem állapotos let­tél. Zsófi rámeredt a só­gorasszonyára, a fülétől rult, úgy állt fel. — Soso szégyelld, bokötötték a fejedet, így kell annak lenni* — Julcsa fürkésző mo­solyjal vizsgálgatta az újasszony takaros derekát. — Még nem iátszik meg rajtad — mondta bizonytulanul és melegen nézott bele a Zsófi szemébe. Leánykorában' valamiféle kékes köd ült Zsófi gyönyörűszóp fekete szemén, s elta­karta a mélységét. Mióta férjhezmont, szeme tisztább és mélyebb lett, s olyan volt, mintha moRszebb látna. Zsófi örült is, meg aggódott is. Nem hitte el mindjárt, amit Jutcsa mondott, de úgy beszélt a sógorasszony, hogy el kellett hinnie. Felvette a bölcsőből a kisbabát, ránevetett, megcsókolta, babusgatta. Otthon estig kapálta a házigazda kortjét. Eltűnődött, gondolkozott: apró pici gyermek fejlődik a mélxéőcp, új emberi élet kicsike KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE csírája, s 6 nevoli, 6 táplálja a vérével, 5 hozza majd a világra... Ilyenkor mosolygott. Anya lett. Nagy szó ez és büszkeség. Aztán a gond letörölte arcáról a büszke mosolyt. Kis bölcső, kis dunna, pelenka, mi­egymás kell a osőppségnck. Pénzért kell a tejet hozni minden nap. Tamás pedig ritkán talál munkát, csak három hetet dolgozott a Bókástón is. Tamás sötétedéskor ért haza. Ledobta a tarisznyáját, s azt mondta, hogy holnap itt­hon marad, a gazda kukoricaföldjét megka­pálták mindet, Zsófi lámpát gyújtott, s az asztalt helyet­tesítő nagyobbacska láda fehérre síkált desz­kájára tette a paprikáskrumpl tt. Vacsoráz­tak. Amióta megnősült, Tamásnak irgalmat­lan étvágya volt, most meg különösen mog­éhezett. — Mondok valamit, Tamás — szólt lehaj­tott fejjel Zsófi, mikor már. a maradékot tön rülgették a kotliból. — Not Halljuk! A férfi evett tovább és várakozó tekintetet vetett az asszonykára. — Állapotos lettem... Gyerekünk lesz. A váratlan hír hallatára Tamás keze megállott a falattal, félúton a kotli és a szája között. — Bizonyos ez, rózsaszálam? Egószon bi­zonyos? Ebből a kérdésből Zsófi nem tudhatta, örül-e az ember, vagy közönyös! Hangja, mozdulata, inkább csodálkozó volt. — Julcsa nénéd bizonyosra veszi, de én is — válaszolt. — Mitől lettem volna rosszaL hirtelen? Az új házaspár szobájában egyetlen ko­pott, öreg szék volt esak és most Zsófi ült rajta. Tamás bedobta a szájába a falatot, fel­ugrott a kis ládáról, felkapta a feleségét a székről, s forgott volc körbe-körbe, hogy a lámpa is lebegett. Zsófi boldogan sikított: — Jújj, ne bolondozz, elszédülök meginti (FolutallnU

Next

/
Thumbnails
Contents