Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

OÉLMNGYHRORSZAG PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 18. Szovjet választások előtt ( Moszkva (TASZSZ) K. J. Városilor találkoxázn rálazulóival Március 10-én az A. Gorkij-kul" túrpalotában tartották meg Leningrád kirovi választókerülete választóinak gyűlését. A választók ezen a gyűlésen találkoztak jelöltjükkel, Kiiment Jefremovics Vorosilowal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökével. Az üzemek és tudományos intézmények több mint 2000 képviselője: élenjáró dolgozók, tudósok, orvosok, diákok, balti tengerészek töltötték meg az ünnepélyesen feldíszített termet, Viharos tapssal fogadták az egybegyűltek K. J. Vorosilov megjelenését az elnökségben. A felszólalók beszéltek a leningrádiak új munkagyőzelmeiről, arról, hogy milyen változások történtek a szovjet hatalom évei alatt Leningrádban, valamint arról, hogy a szovjet emberek eltökélték: teljesítik a Kommunista Pártnak a nép jóléte további fokozásával kapcsolatos nagyszerű terveit. Ezután K. J. Vorosilov szólalt fel. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozatai nyomán eddig elért a mezőgazdaság fejlesztésében. Kiemelte, hogy milyen nagyjelentőségű a legutóbbi határozat az ország gabonatermelésének növeléséről és a szúzés ugarföldek termővé tételéről. K. J. Vorosilov hangoztatta, hogy ha ezt a határozatot teljesítik, akkor ez a munka arányait és az ország életében betöltött jelentőségét tekintve egy sorba állitható a szovjet nép által végzett szocialista építés legnagyobb szabású munkálataival". K. J. Vorosilov beszédében foglalkozott Leningrád dolgozóinak sikereivel és feltárta a munkában tapasztalható fogyatékosságokat. Befejezésül vázolta a jelenlegi nemzetközi helyzet fő vonásait és ennek során kiemelte: «a két rendszer békés versengésében a szocializmus diadalmaskodott a kapitalizmus felett". A', .4, Bulganyin találhoxáza rálaaxtóival Március 10-én Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában választói gyűlést tartottak. A választók ezen a gyűlésen találkoztak N. A. Bulganyinnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, a Szovjetunió honvédelmi miniszterével, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusával, aki a Moszkva városi választókerület jelöltje a nemzetiségi tanácsban. A felszólalók arról beszéltek, hogy a Szovjetunióban a választások küszöbén nagy politikai lelkesedés és munkalendület uralkodik. Ezután hosszas taps közepette N. A. Bulganyin, a választókerület jelöltje szólalt fel. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió népei az eddigi sikereket annak köszönhetik, hogy megteremtették a fejlett nehézipart, amely előre lendítette az ország gazdasági életét, az egész népgazdaságot. N. A. Bulganyin kiemelte, ha a Szovjetunió nem rendelkeznék fejlett nehéziparral, rútkor ma az ország védelmére nem lenne megfelelően felszerelt hadsereg és haditengerészet. Bulganyin részletesen ismertette a párt és a kormány terveit a nép jólétének fokozására és levonta a következtetést: A Kommunista Párt valóban teljesíti ígéretét, hogy emeli a nép életszínvonalát. A párt a továbbiakban is szilárdon és kitartóan követi a dolgozók anyagi jóléte emelésének programmját. Moszkva átépítésének 10 éves általános terve alapján 1960-ig 10 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek a szovjet fővárosban, azaz majdnem annyit, mint amennyi a forradalom előtti Moszkvában volt. P. ff. Vonomnrenho lalálkoxáan a rálanlélvai Március 10-én Alma-Atában a Kazah Állami Akadémiai opera és balettszínházban találkozott vák. Ponomarenko, Ka zahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjelöltje, A gyűlésen felszólaló dolgozók elmondották: Kazahsztán dolgozói minden erejüket megfeszítik, hogy megvalósuljon a kommunista építésnek a párt által megjelölt programmja. A választók kifejezték meggyőződésüket, hogy P. K. Ponomarenko igazolni fogja a nép bizalmát, Ezután P. K. Ponomarenko szólalt fel. Adatokkal bizonyította az ország népgazdaságának állandó növekedését és a nemzeti jövedelem rendszeres emelkedését, IV. Posxpjt'lov tnlálkoxóan rálaaxtóival x Március 10-én találkozott a kurszki választókerület választóival P. N. Poszpjelov, az SZKP központi bizottságának titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjelöltje. A gyűlésen felszólaló P. N. Poszpjelov beszélt a nehézipar fejlődésének magas színvonaláról, akönynyú- és élelmiszeripar gyorsított fejlesztését, a mezőgazdaság erős fellendítését szolgáló mostani intézkedésekről. Jtícelc a boA-áti Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Országos Külföldi Irodalmi Könyvtárában szerdán kiállítás nyílt a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából. A több teremben kiállított könyvek, folyóiratok, plakátok, fényképfelvételek bemutatják a Magyar Népköztársaság gazdasági ós kulturális fejlődését. Képviselve vannak a kiállításon a magyar nép nemzeti felszabadító harcát, a Magyar Dolgozók Pártjának tevékenységét bemutató dokumentumok és irodalmi művek is. Bőségesen felhasználták a kiállításon a népi demokratikus Magyarország államrendjét bemutató anyagokat. A látogatók figyelmét magukra vonják azok a könyvek és dokumentumok, amelyek a Magyarország gazdasági életében a népi domokratikus rend győzelme következtében beállott változásokat mutatják be. Külön teremben állították ki a népi Magyarország kulturális fejlődésére vonatkozó anyagokat. A" kiáll ííás bőségesen ismerteti az egymillióháromszázezer tagot számláló Magyar-Szovjet Társaság működését, s azt. hogy az orosz és a szovjet irodalom igen népszerű Magyarországon, Szófia (MTI). A Bolgár Kommunista Párt felhívására egyre több műszaki szakember vállal tevékeny munkát a bolgár mezőgazdaság fejlesztésében, Igy például csak Vidin és Gmzovo gép- és traktorállomásain 42 új műszaki káder lépett szolgálatba, Pleven-megye gépés traktorállomásain pedig 180 új műszaki dolgozó kezdte meg a munkát. Az újonnan jelentkező fiatalok nagy része a dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetség tagja. Tirana (ATA). A legkiválóbb albán gyapottermelők a napokban konferenciára gyűltek össze. A konferencia célja tapasztalatcsere volt, s mintegy 150-en vettek részt rajta. Megjelent a konferencián Enver Hodzsa, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint több más politikai személyiség. Az értekezleten Hysni Kapo földművelésügyi és begyűjtési miniszter elmondotta, hogy 1949-hez viszonyítva az ország gyapotvetés-területe 1953 végéig százötven százalékkal, a felraktározott gyapot mennyisége 248 százalékkal növekedett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Sangháj (TASZSZ). A „Vietnami Távirati Iroda" közölte, Noang Mlnh Giamnak, a Vietnami Demokratikus Köztársóság külügyminiszterének nyilatkozatát, amelyben tiltakozik az indokínai háborúba való amerikai beavatkozás ellen. A nyilatkozat a többi között ezeket mondja: Most, amikor a világ népei erélyes harcot folytatnak a béke biztosításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért az Egyesült Államok kormánya nyütan amerikai repülőket küld Indokínába. Ez a tény nyilvánvalóan az indokínai háborúba való amerikai beavatkozás fokozódását jelenti. Azt is bizonyítja ez a lépés, hogy az Egyesült Államok kormánya nemcsak Vietnam, Khmer és PatetLao népeinek függetlenségére és szabadságára tör, hanem Ázsiában és az egész világon is fokozza a háborús veszélyt. Az amerikai agresszorok és a francia gyarmattartók szövetkezése ellenére Vietnam, Khmer és PatetLao népének eltökélt szándéka az. hogy folytatja harcát a nemzeti függetlenségért és a demokratikus szabadságjogokért, megvédelmezi a békét Ázsiában és az egész világon. Külpolitikai krónika Atlanti „harmónia" Jlfadridot egy idő óta gyanúsan érdekli Francia-Marokkó. A francóista hatóságok januárban megrendezték Spanyol-Marokkó törzsfőnökeinek és egyházi személyiségeinek gyűlését Tetuanban. A spanyol-fasiszta sajtó egyidejűleg követelni kezdte, hogy Marokkó mindkét részét „egyesítsék" spanyol fennhatóság alatt. Párizsban sürgős ellenintézkedéseket tettek. Hadihajókat irányítottak a Spanyol-Marokkó közelében lévő Mers el-Kebir algíri kikötőbe. Madridnak erélyes tiltakozó jegyzéket küldtek. A francóista hatóságok ügyet sem vetettek minderre. Ellenkezőleg. Február elején Madridban megismételték a tetuani színjátékot. Ezúttal Franco lépett fel a főszeredben. A marokkói nép érdekei őrének pózában becsmérelte Franciaországot s félre nem érthetően igényt támasztott Francia-Marokkóra. Franco franciaellenes provokációi feltűnő „vidámságot" keltettek Washingtonban. A „Chicago Tribüné" című lap azt írta, hogy a madridi caudillo úgylátszik szórakozásképpen „kitépdesi a tollakat a gall kakas farkából". Majd megállapította: „Franco tevékenysége csak azt a világszerte kialakult véleményt tükrözi, hogy „a francia birodalom széthullóban van, lehet prédálni". Franco „szórakozása" tehát nem is olyan ártatlan. Valójában politikai célja van: a francia gyarmatok újrafelosztása. Kiderül az is, hogy a spanyol diktátor ehhez megkapta Washington áldását (ha ugyan nem Washington egyenes biztatására történt az egész). A francia sajtó biztosra veszi, hogy Franco franciaellenes lépéseit az Egyesült Államok sugalmazza. Az „Al Miszri" című egyiptomi lapnak is ez a véleménye. A lap joggal állapítja meg, hogy Franco igényel korántsem szolgálják a marokkóiak érdekeit. A marokkóiak természetesen semmit sem nyernének, ha egyik elnyomó helyébe a másik lépne. A Franciaország, meg a francóista Spanyolország és a mögötte álló Egyesült Államok vezető körei közötti összeütközés is mutatja, milyen az a hírhedt „atlanti harmónia", amelyet annyit hangoztat a nyugati sajtó, Szovjet vendég a Neveléstudományi-Lélektani Intézetben Az amerikaiak ismét megszegték a koreai fegyverszüneti feltételeket Keszon (Uj Kina). A katonai fegyverszüneti bizottság március 9-i ülésén Li Szan Csu tábornok, a koreai-kínai fél rangidős képviselője a fegyverszüneti egyezmény megszegésével vádolta az amerikaiakat. Li Szan Csu tábornok rámutatott, hogy az amerikalak 1950 telén — amikor a koreai-kinai népi erők támadása elől 'visszavonultak — tömegesen hurcoltak polgári személyeket Dél-Koreába. Polgári személyek további tömeges elhurcolására került sor a fegyverszüneti egyezmény aláírása után, amikor az amerikaiak visszavonultak a koreai-kinai fél partmenti vizeihez tartozó szigetekről: Li Szan Csu tábornok végül követelte, hogy azoknak a koreai-kinai félhez tartozó polgári személyeknek, akik ezidószerint a másik fél területén élnek, szabadságuk, lehetőségük és joguk legyen visszatérni otthonukba. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében a hazánkban tartózkodó kulturális küldöttség egyik tagja, J. K. Oszipova elvtársnő, a moszkvai 243. sz. középiskola igazgatója meglátogatta intézetünket. Megtekintette az intézet könyvtárát, felszerelését, valamint az eddigi tudományos kutatómunka eredményeit, dokumentumait. Megelégedéssel állapította meg, hogy az intézet neveléselméleti és pszichológiai oktatása a pavlovi tanokon alapszik, amely kifejezésre jut abban is, hogy a Lélektani Intézetben művészileg is igen sok és értékes a pavlovi tanokat bemutató szemléltető tábla és képanyag van, Mí+liwl lati GJlttti Oszipova elvtársnő látogatása során megbeszélést folytatott az egyetemen folyó tanárképzésről az intézet vezetőjével és munkatársaival. A megbeszélésen résztvettek az egyetem gyakorló gimnáziumainak igazgatói, a Pedagógiai Főiskola Neveléstani tanszékének vezetője és munkatársai, tanítőképzőintézeti tanárok és egyetemi hallgatók. Tettamanti Béla egyetemi tanár ismertette a jelenlegi, még nem eléggé kielégítő gyakorlati tanárképzés rendjét Oszipova elvtársnő előtt. Oszipova elvtársnő nagy érdeklődést mutatott egyete* münk tanárképzési munkája iránt* válaszában nagy részletességgel is* mertette a Szovjetunióban folyó tanárképzés módszereit. Elmondot* ta, hogy a moszkvai tanárjelöltek a szaktárgyukkal kapcsolatos gya* korlati képzésen kívül igen inteni ziven vesznek részt az osztályon kívüli nevelőmunkában. Előkészí-t tenek Komszomol-ünnepségeket, isi kolai kultúrműsorokat, tanulmá* nyi kirándulások keretében megJ mutatják a tanulóifjúságnak a Metró új állomásait, az ifjúsági könyvkiadó nyomdáját, kirándul* nak a Tretyakov-képtárba. Ezek* nek a programmoknak sikeres le* bonyolításával a moszkvai tanára jelölteknek arról kell tanúságot tenniök, hogy az osztályon kívüli nevelőmunkát hogyan tudják ösz* szekapcsolni a rendszeres iskolai oktatómunkával. Oszipova elvtársnő beszámolóján ból tanulságos és érdekes képet kaptunk a Szovjetunióban folyó tanárképzés módszereiről, amelyet a további oktató- és tanárképzési munkában hasznosítani tudunk. Király Józseí egyetemi adjunktus Nagib, Egyiptom elnöke nyitotta meg a Kémei Demokralikus Köztársaság kairói ipari kiállítását Berlin (MTI). A demokratikus a legnagyobb elismerés hangnémet rádió közölte, hogy Kairóban szerdán délelőtt Nagib köztársasági elnök ünnepélyesen megnyitotta a Német Demokratikus Köztársaság ipari kiállítását. Az egyiptomi lapok, amelyeknek munkatársai már kedden megtekintették a kiállítást. ján nyilatkoznak a Német Demokratikus Köztársaság iparának fejlettségéről és kiemelik, hogy a közel- és közép-keleti államoknak minél intenzívebb kereskedelmi kapcsolatokat kell ferui tartamok a Német Domokratikus Köztársasággal és a béketábor többi országával. a homlokáig elpi41. — Na állj csak fel, hadd nézlek meg — fordult oda Zsófihoz. — Alighanem állapotos lettél. Zsófi rámeredt a sógorasszonyára, a fülétől rult, úgy állt fel. — Soso szégyelld, bokötötték a fejedet, így kell annak lenni* — Julcsa fürkésző mosolyjal vizsgálgatta az újasszony takaros derekát. — Még nem iátszik meg rajtad — mondta bizonytulanul és melegen nézott bele a Zsófi szemébe. Leánykorában' valamiféle kékes köd ült Zsófi gyönyörűszóp fekete szemén, s eltakarta a mélységét. Mióta férjhezmont, szeme tisztább és mélyebb lett, s olyan volt, mintha moRszebb látna. Zsófi örült is, meg aggódott is. Nem hitte el mindjárt, amit Jutcsa mondott, de úgy beszélt a sógorasszony, hogy el kellett hinnie. Felvette a bölcsőből a kisbabát, ránevetett, megcsókolta, babusgatta. Otthon estig kapálta a házigazda kortjét. Eltűnődött, gondolkozott: apró pici gyermek fejlődik a mélxéőcp, új emberi élet kicsike KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE csírája, s 6 nevoli, 6 táplálja a vérével, 5 hozza majd a világra... Ilyenkor mosolygott. Anya lett. Nagy szó ez és büszkeség. Aztán a gond letörölte arcáról a büszke mosolyt. Kis bölcső, kis dunna, pelenka, miegymás kell a osőppségnck. Pénzért kell a tejet hozni minden nap. Tamás pedig ritkán talál munkát, csak három hetet dolgozott a Bókástón is. Tamás sötétedéskor ért haza. Ledobta a tarisznyáját, s azt mondta, hogy holnap itthon marad, a gazda kukoricaföldjét megkapálták mindet, Zsófi lámpát gyújtott, s az asztalt helyettesítő nagyobbacska láda fehérre síkált deszkájára tette a paprikáskrumpl tt. Vacsoráztak. Amióta megnősült, Tamásnak irgalmatlan étvágya volt, most meg különösen mogéhezett. — Mondok valamit, Tamás — szólt lehajtott fejjel Zsófi, mikor már. a maradékot tön rülgették a kotliból. — Not Halljuk! A férfi evett tovább és várakozó tekintetet vetett az asszonykára. — Állapotos lettem... Gyerekünk lesz. A váratlan hír hallatára Tamás keze megállott a falattal, félúton a kotli és a szája között. — Bizonyos ez, rózsaszálam? Egószon bizonyos? Ebből a kérdésből Zsófi nem tudhatta, örül-e az ember, vagy közönyös! Hangja, mozdulata, inkább csodálkozó volt. — Julcsa nénéd bizonyosra veszi, de én is — válaszolt. — Mitől lettem volna rosszaL hirtelen? Az új házaspár szobájában egyetlen kopott, öreg szék volt esak és most Zsófi ült rajta. Tamás bedobta a szájába a falatot, felugrott a kis ládáról, felkapta a feleségét a székről, s forgott volc körbe-körbe, hogy a lámpa is lebegett. Zsófi boldogan sikított: — Jújj, ne bolondozz, elszédülök meginti (FolutallnU