Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

TTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK r AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 60. SZAM PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 12. ARA 50 FILLÉR f II mezőgazdaságban dolgozó asszony ob A dolgozó asszonyok, nők, a munka minden területén; a szo­cializmus építésének minden frontján nagyszerű és elismerésre méltó munkát végeznek. A dolgozó nők igen megbecsült tagjai társadalmunknak, s munkájukkal kiérdemelték az egész nép sze­retetét, megbecsülését. A kormányprogramm megvalósításáért a nők, az édesanyák is jó munkát végeznek, s érnek el szép ered­ményeket. Az üzemekben dolgozó nők hősies helytállásukkal já­rulnak hozzá a népjólét emeléséhez és segítik a maguk munká­jával a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósí­tását is. Most, amikor eljött a tavasz, s megkezdődtek a mezőgazda­sági munkák, az asszonyok, a nők is ott vannak a férfiakkal a földön, s végzik a soros teendőket. Gondoskodnak családjuk ellá­tásáról, nevelik gyermekeiket, de részt kérnek a tavaszi mező­gazdasági munkák végrehajtásából is. A mezőgazdaságban dol­gozó asszonyok, nők dolgos keze nyomán, az ő segítségükkel tobb lesz a mezőgazdasági termék: a zöldségféle, a hús is. Az asszo­nyok a növénytermelésben, állattenyésztésben is megállják a he­lyüket. Nagyszerű munkát végeznek a gépállomásokon, termelő­szövetkezetekben dolgozó nők, asszonyok. De kiveszik részüket a munkából férjeik oldalán, velük egy sorban az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztasszonyok is. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők harcolnak szövetke­zetük megszilárdításáért és most a tavaszi teendőket végzik. A ezöregi Micsurin termelőszövetkezetben például Hunyadvári La­josné női munkacsapata, a vetőburgonyát válogatta ki, s rakták ládákba előcsíráztatás végett. Vidáman, el-elnótázgatva végzi most az újszegedi Haladás termelőszövetkezetben huszonöt asszony a munkát. A gyümölcsfacsemeték csomagolásánál ott van Csanádi Mihályné, Vízhányó Jánosné is. A gyümölcsösben végzi a munkát Szabó Mihályné, Murányi Jánosné és Kiss Jánosné is. Okosan, úgy osztják be a munkát, hogy jusson idő — és jut is idő — a há­ziasszonyi teendők elvégzésére, szeretett gyermekeik nevelésére. S az újszegedi Haladás tsz asszonyai a termelőszövetkezet háziasz­szonyai is. Javaslatokat tesznek, s a férfiak is szívesen fogadják tő­lük a jó tanácsokat. A szegedi Felszabadulás tsz-ben Hódi Ist­vánné a sertéstenyésztő. Derék, jó munkát végez, s az egész ter­melőszövetkezet tagsága megbecsüli, elismeri munkáját. Az egyénileg dolgozó parasztasszonyok szinte minden mun­kában ott vannak férjeik mellett. Segítenek most is a tavaszi ve­tésben, s gondoskodnak arról is, hogy gyermekeik semmiben ne szenvedjenek hiányt. Szegeden, a Daru-utca 20. szám alatt lakó Szögi József felesége is segít férjének, s nagy kedvvel, szakérte­lemmel szép aprójószágokat szokott felnevelni. Az újszentiváni Drágity Nándorné, délszláv dolgozó parasztasszony is részese an­nak, hogy férje annyi oklevelet kapott a mezőgazdasági munkák jó elvégzéséért, az állam iránti kötelezettségek példás teljesítésé­ért. Drágityné is segít a gazdálkodásban, — férj, feleség együtt dolgozik a többtermelésért. Traktorok dübörögnek már a földeken; — a traktor hangját szárnyra kapja a tavaszi szél és messzire sodorja. A női trakto­risták is megbecsült, nagyszerű munkát végeznek. A dorozsmai gépállomásról Vásár Dezsőné gépével már kinn van a szegedi Al­kotmány tsz földjén, s amint a talaj lehetővé teszi, nyomban megkezdi a szántást. Készen áll a szántás megkezdésére az ugyan­csak a dorozsmai gépállomáson dolgozó Mezei Rózsi traktorista is. A mezőgazdaságban dolgozó női agronómusok hozzáértésük­kel, szakértelmükkel, jó segítséget adnak a termelőszövetkezetek­nek,. dolgozó parasztoknak. A munkájukat tökéletesen elvégző női agronómusok jelentősen segítik nagy nemzeti ügyünket: a mező­gazdasági termelés fellendítését. Eltűnt már az a helytelen né­zet is, ami régebben tapasztalható volt, a női agronómusok mun­kájával kapcsolatban egyes férfiak részéről: ©A nők ne adjanak nekünk tanácsot©. Nem mondható el azonban, hogy minden termelőszövetke­zetben és gépállomáson megfelelően bánnak a dolgozó asszonyok­kal, nőkkel. Többször nem elég udvariasan, tisztességtudóan be­szélnek velük. Pedig a gyerekeit gondoió és nevelő dolgozó asz­szony minden tiszteletet, megbecsülést megérdemel. Vannak gép­állomásaink, ahol nem megfelelő a női brigádszállás. A gépállomá­sok vezetői biztosítsák, hogy minden téren kielégítő legyen a női traktoristákról való gondoskodás. A dolgozó nők bátran fedjék fel a hibákat, harcoljanak ellenük. Megtisztelő és felelősségteljes a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, nők munkája. Segítsék elő a szövetkezetben és a szö­vetkezeten kívül dolgozó parasztasszonyok, hogy még több legyen a zöldségféle, több gabona, több tej, tojás, hús is kerüljön a dol­gozó nép asztalára. Számos példa van arra, hogy a dolgozó pa­rasztasszony büszke — és joggal büszke — például az általa ne­velt szép aprójószágokra, vagy a sajátmaga gondozta zöldségfé­lékre. Nem egy termelőszövetkezetben az asszonyok munkacsapata például a növénytermelésben jobb eredményeket ért el, mint egy férfi munkacsapat. Ez is mutatja, hogy az asszonyok minden munkában derekasan megállják a helyüket, s már a múlté az a maradi nézet: ©az asszony maradjon a fakanál mellett©. Félreér­tés ne essék, nem arról van szó, hogy a dolgozó asszony ne tö­rődjék a háziasszonyi teendőkkel. Törődjék azzal! Törődjék gyer­mekei nevelésével. A termelőszövetkezetekben és gépállomásokon minden lehető adva ahhoz: a munkát úgy osszák be, hogy az asz­szonyoknak, nőknek jusson Idejük háziasszonyi teendőket, édes­anyai teendőket végezni. Olvassanak, tanuljanak és szórakozzanak is a mezőgazda­ságban dolgozó nők, asszonyok. Igen helyes, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel. Az újszegedi Haladás tsz asszonyai — hogy csak egy példát említsünk — könyveket olvasnak és színházba is jár­nak. A színházba, vagy moziba természetesen viszik gyermekeiket is. Legdrágább kincsünk a gyermek. S a mezőgazdaságban dolgozó édesanyák, amikor jó munkát végeznek, egyszerre teszik gyerme­keikért, sajátmagukért, s az egész népért, — a béke ügyéért. 3 a dolgozó parasztasszonyok, nők munkájára nem hiába számít az ország. A soronkövetkező teendők becsületes, jó elvégzésével hoz­zájárulnak a kormányprogramm, a mezőgazdasági határozat vég­rehajtásához; — a népjólét emeléséhez. MAI SZAMUNKBÓL: Szovjet választások előtt A kongresszusi verseny hősei Egy pártonkívüli munkás Földes Sándor 22 éves fiatalember. 'Ar­cát maszatossá tette a grafit, amely szür­kén lepi be a Mér­leggyár vasöntödé­iének öntöcsarnokút. Nagy buzgalommal hajol a formaszek­rény fölé. A vagon­mérleg villanybontó állványát formázza gondosan, a minta homoktól fekete, de érzékeny, a finom simításokhoz szokott kézzel. Igyekezni kell a munkával. A párt­kongresszus tisztele­tére 175 százalékos tervteljesítést aján­lott fel, jóminőségű munka mellett. A terv túlteljesítése azt je­lenti elsősorban, hogy ö, a pártonkívüli fia­tal szakmunkás ered­ményeivel akarja kö­szönteni a pártot, azt pos megtanulására, | a pártot, amelynek arra, hogy hamaiosan| vezetésével . és irá- neves, kiváló for- . nyitásával lehetősége mázó szakember te- • nyílt a szakma a/a- hessen. Versenyben a kongresszusi Tállalások teljesítéséért A DISZ fiatalok példát mutatnak a versenyben A tanév véget ért. Ök ketten, Imre és Józsi együtt léptek ki az iskola kapuján. Egyszerre felnőt­teknek érezték magukat. Az élet útját kell ezután járniok úgy, aho­gyan tanáruk hangsúlyozta előt­tük: mindig előre nézve, egy határo­zott célért küzdve. Sokszor fülükbe csengtek szerelett oktatójuk biztató szavai, amellyel szárnyukra eresz­tette azokat, akik kinőttek az általá­nos iskola padjaiból. Három éve már ennek; Nem nagy idő, de számukra események­kel teli. Sztahánovisták lettek, na­ponta dupla normát teljesítenek, meg népi táncosok is. Na de men­jünk csak sorjába, hogyan jutottak el idáig. A két jóbarát, mert ba­rátok is Kálmán Imre, meg Csá­szár Józsi — az iskolából kikerülve elhatározták, hogy gyárba mennek dolgozni. A kettőjük barátsága még kisgyermekkorukra vezethető visz­sza és azóta nem szakadtak el egy­mástól. Ugy gondolkodtak, hogy ezután sem válnak el, egy helyen dolgoznak majd. Ez még csak terv volt akkor, de hamarabb valóság lett, mint gondolták. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat munká­sai közé kerültek a csipedőbe. A füzérekről nekik kellett lehúzni a csöves paprikát. Ma is ezt csinál­ják. Egész sereg csipedő lányt és asszonyt kell ellátniok munkával. Azok pedig sürgetik őket, mert sze­retik, ha 130—140 százalékkal írják ki nevüket a versenytáblára, így Újítások bevezetésével is segítik a villamosenergia takarékossági mozgalmat A villamosenergia gazdaságos felhasználására több intézkedést tettünk a Szegedi Víz- és Csatorna­műveknél. Elhatároztuk, hogy a Dugonics-utcai kisegítő telepünket csúcsidőben nem üzemeltetjük. Ha mégis szükséges, akkor tartalék Diesel-motorral dolgozunk. Különö­sen a gépházban és a műhelyek­ben tudatosítottuk a dolgozókkal az áramtakarékosság előnyeit. Vi­gyáz is minden dolgozónk arra, hogy üresen ne járassa a gépeket és ne égesse a villanyt feleslege­sen. A vízmérő műhelyben Striff­ler János újítási javaslatot adott be, hogy a forrasztásokat transz­formátoron keresztül végezzük. Ez­zel havonta 10—15 kilowatt áram­megtakarítást érünk el. Kókai Já­nos gépészünk is egy újításon dol­gozik, hogy a szennyvíz kiömlés­nél is energiát nyerjen. Tehát min­dent megteszünk azért, hogy ötéves tervünk mielőbbi befejezéséért a villamosenergiatakarékossággal is harcoljunk, Siprikó Gyula tehát a két fiúndk, Imrének, meg Józsinak neki kellett gyürkőzni a munkának, de ma is neki kell, hogy a szaporamozgású csipedőket meg­győzzék. Eleinte bizony alaposan elfáradtak, mert erőből dolgoztak. Később megismerkedtek a munka könnyebbik oldalával. Egyenletesen, vagy ahogy ők nevezik: tempósan haladtak ezután. Mind feljebb és feljebb léptek a százaléklétrán. Felfigyeltek rájuk. Először csak a csoportvezető, majd a csipedők dicsérték ügyességüket. Hamar ki­léptek az ismeretlenségből és a gyárban dolgozók szeme is rájuk irányult nemsokára. Sohasem hagyták el egymást, egy­formán tizedszázalékos pontosság­gal teljesítették normájukat. Bár­hova kellett menniök, mindig és mindenki együtt látta Kálmán Im­rét és Császár Józsit. „Egymáshoz nőttek" — mondották ilyenkor tré­fásan a vállalatnál. Később „ikrek" elnevezéssel illették őket. így be­szélnek ma is róluk a vállalatnál. „Az ikrek" a DISZ-műszakban mu­tatták meg igazán, hogy mire képe­sek. Óránként 67 darab félfűzér pap­rikát kellett le­húzni egyik-egyik­nek, s ezt megdup­lázták mindketten. Ekkor sikerült elő­ször naponta két normát teljesíte­niük. A DISZ-műszak már régen befeje­ződött, de a két ifjúmunkás telje­sítménye nem csökkent. Pártunk III. kongresszusa tiszteletére ígér­ték, hogy tartják a DISZ-műszak­ban elért eredmé­nyüket. Buzdítja őket az, hogy most már a sztahá­novista oklevél mellé, amit az ifi­műszakban végzett jó munkájukért kaptak, a jelvényt is meg kell sze­rezni. A versenyben nem igen akadt párjuk a vállalatnál. „Az ikreket" nem lehet lehagyni, tartják a 200 százalékot átlagosan, de nem ritka náluk az sem, hogy túlhaladják. A csipedő egyik sarkában helyezked­nek el. Előttük, mellettük, "mögöt­tük csak paprikát látni. Körülöttük lányok, asszonyok sürgölődnek. Egyik a füzéreket készíti számuk­ra, a másik a lehúzott paprikát ko­sárba szedi és továbbítja a csipe­dőkhöz. A két fiatalnak öröme telik a munkában. De abban is, hogy mun­ka után eljárnak a népitánc pró­bákra. A tánctanulást pihenésnek tekintik és éppúgy, mint a terme­lésben, kitartóan igyekeznek elsa­játítani minden egyes lépést, ne­hogy szégyent valljanak vele, ha előadásra kerül a sor. Kálmán Im­re és Császár Józsi így készül a harmadik pártkongresszusra. Szovjet módszer szerint fejfrágyáznak a Szegedi Konzervgyár célgazdaságában A Szegedi Konzervgyár gyárt­mányait nemcsak a szegedi vásár­lók kedvelik, hanem jól ismertek az egész országban. Az üzem az elmúlt évben nagymértékben nö­velte készítményei minőségét és megkezdte a főzelék, gyümölcsfé­lék mélyhűtését is. Az idén még nagyobb feladatok ellátására ké­szülnek. A mennyiség jelentős nö­velése mellett elsősorban a minő­séget, választékot kell tovább emelniök. Elősegíti majd ezt az üzem né­hány hónappal ezelőtt létesült több mint kétezernégyszáz holdas cél­gazdasága is. Itt az ötszázharminc holdas öntözéses kertészetben olyan növényeket termelnek, amire az üzemnek szüksége van. Így konzervpaprikát, paradicsomot, fürtös uborkát, kései karfiolt, zöld­borsót, zöldbabot és más növénye­ket. Azzal, hogy ezeket a tudomá­nyos alapon megállapított techno­lógiai feltételeknek megfelelő leg­alkalmasabb időben és állapotban emel­szüretelik majd, lényegesen kedik a konzerv minősége. A célgazdaság nemcsak a közvet­len fogyasztásra kerülő növények,1 hanem a primőr-áruk termelésével, a szegedkörnyéki paprikaföldek: vetőmagvainak és más vetőmag­vak biztosításával is hozzájárul az ország zöldségellátásának javításá­hoz. Itt van a környék legnagyobb, csaknem hatezer termőfa egység­ből álló gyümölcsöse is. A gazdaság dolgozói most az ősszel istállótrágyázott talaj gra­nolizálásos fejtrágyzására készül­nek. A szovjet módszerű trágyá­zással több mázsás termésiöbb­letet érnek el. A szervestrágyát műtrágyával keverik, megvizezik és úgy rostálják át, hogy borsó nagy­ságú szemcséket nyerjenek. Így a tápsók jobban, lassabban, egyenle­tesebben oldódnak a talajban és egyúttal biztosítják a talajbakté­riumok fejlődését. ",.<jA gazdaság dolgozói már mint­eífr tizenhat vagon ilyen trágyát készítettek elő, ^ v

Next

/
Thumbnails
Contents