Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

r CSÜTÖRTÖK, 1954. FEBRUÁR 25. DÉLMflGYBRORSZUG m A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusa ' Ma kezdődik a Bolgár Kommu­nista Párt VI. kongresszusa. A bol­gár nép legjobb fiainak kongresz­szusa jelentős történelmi sikerek és új nagyszerű feladatok jegyében ül össze. A bolgár nép az elmúlt esztendő­ben további nagy eredményeket ért el gazdasága fejlesztésében. Egy év alatt az ipar termelése 12 százalék­kal növekedett. A nemzeti jövede­kapcsolatok ápolásával és szüntelen erősítésével egyidejűleg komoly erőfeszítéseket tett és jelentős ered­ményeket ért el a szomszédaihoz, Görögországhoz, Jugoszláviához, Tö­rökországhoz való viszonya norma­lizálása terén is, s jelenleg 39 or­szággal űz kereskedelmet. A kongresszus a párt élcsapat jellegének fokozása, a párt és a nép közti kapcsolat további erősítése Szövetkezeti emberek ni. Néhányan — vállalást teljesítők lem 16 százalékkal emelkedett. Je­lentős mértékben megnőtt a hús- és zsírfogyasztás, lényegesen több ru­hát, cipőt adtak el, mint a meg­előző évben; A Bolgár Népköztársaság jelentős eredményeket ért el a külpolitika vonalán is. Az új Bulgária a Szov­jetunió vezette béketábor kipróbált és megbecsült tagja; A szocializ­mus testvéri országaihoz fűződő érdekében napirendre tűzte a szer­vezeti szabályzat módosításának kérdését. A Bolgár Kommunista Párt tag­jainak kongresszusa jelentős állo­mása annak a harcnak, amelyet a bolgár kommunisták és az egész dolgozó bolgár nép folytat a bé­kéért és a szocializmusért. Képünk a bulgáriai „Alexandr Sztambolinszki" vízierőművet áb­•rázolja; , Mtm a Szegedi Hűtőipari VáHafaf A Szegedi Hűtőipari Vállalat 1953 negyedik negyedév teljesítménye alapján ismét elnyerte a büszke él­üzem címet. Ezt az eredményt an­nak köszönhetjük, hogy a dolgozók résztvettek a mnnkaversenyben és egymással versengve értek el ki­magasló eredményeket. Sikercink elérésében része van a Szegedi Vá­góhíd dolgozóinak is, akik készsé­gesen, fáradtságot nem ismerve se­gítettek bennünket. Az elmúlt negyedévben a műsza­ki dolgozók közül Veszeika József fiigépész, Galiba István, a Bocskai­utcai telep főgépésze ért el szép eredményt. Kimagasló teljesítmé­nyük alapján elnyerték az ©élelmi­szeripar kiváló dolgozója* címet. A gépészek közül Rácz Mihály, Pro­hászka Imre, Jakab János, a ra­kodó brigádjaink közül Magyar Fe­renc brigádját kell kiemelnünk. A Szegedi Hűtőipari Vállalat dolgozói most arra törekednek, ltogy harmadszor is megtartsák az éiüzem címet és elnyerjék a SZOT* vándorzászlaját. Minden dolgozónk a kongresszusi verseny sikeréért küzd most a vállalatnál. A fel­ajánlások főképpen a tervszerű karbantartási munkák határidőre valló elvégzéséről szólnak. PALLAGI ENDRE Amerikai szsnáiorok érhesése Pcrízsba ' ^Párizs (TASZSZ) Bridges és Sjánington amerikai szenátorok Pó­riiraba érkeztek. Látogatásuk hiva­talos célja, hogy megtekintsék a fraívűa repülőgépgyárakat és a Baéngnyben lévő kísérleti repülő­test. A\ *l'Humanité© rámutat arra, hogy; az amerikai szenátorok való­jában azért jérkeztek Franciaor­szágba, hogy intézkedéseket hoz­hassanak a Francia Kommunista Párt, a CGT és a békemozgalom befolyásának korlátozására az ipa­ri vállalatoknál és különösen a ha­diüzemeknél. A *l'Humanité» hangsúlyozza: arról van szó, hogy az Egyesült Államok kíméletlenül beavatkozik Franciaország belügyeibe. A SZEGEDI TÁNCSICS TSZ két kovácsa: Sebők Lajos és Vass Nán­dor, aztán a bognár: Juhász József a pártkongresszus tiszteletére, mél­tó köszöntőként vállalást tett. Ez pe­dig: március 15-ig kijavítják és átadják a növénytermelőknek a ve­tőgépeket, ekéket, boronákat, lóka­pákat és kocsikat. Tűz ég a tsz kovácskohójá­ban. A robosztus, őszülő halántékú Sebők, az egyik kovácsfogóval fogja a pirosan izzó vasat, s gyors moz­dulattal teszi az ülőre. Társa: Vass Nándor magasra emeli a kalapá­csot. Lesújt. Egyszer. Kétszer... Sokszor. Készülnek a csoroszlyák, szántóvasak. Örák múlnak. Már a fogasokat javítják, s hegyezik ©körmeit*. Kint szél fütyül, s belopakodik a mű­helybe is. Mert nyitva a műhely­ajtó. ©így szokták a kovácsok csi­nálni* — mondja Sebők. Hideg a vas — sütősen hideg, de ez sem akadály — ©A kovács megszokta*. Itt a kovácsoknál sem megy minden úgy. mint a karikacsapás. Miként az élet, a kovácsmunka sem olyan. Nincs például elég gömb­vas, elég megfelelő más anyag. Szó­val akad nehézség*! Elviselik? Be­lenyugodnak? Nem! — Segítünk magunkon — így mondja szerény, de nagyon határo­zott szóval a két kovács. — Jól le­het, több erőfeszítés kell. de tudunk segíteni magunkon, legyőzzük a ba­jokat. S mutatja a szántóvasakat, me­lyeket ócska kocsiráfból kovácsol­tak. Lehet, hegy tréfásan hangzik, de mégis úgy van: egy ócska forgó és hajóhinta vasalkatrészeit vásá­rolták meg és annak anyagát is fel­használták. Találékony emberek. De az is igaz, nem érteni, miért 'nincs az Anna-kúttal szembeni vas­boltban l-es, 2-es és 3-as patkó­szög?! — Négyes, ötös patkószög van, — állapítja meg Sebők — de az ne­héz, ©Belsped* lovakra, nem gazda­sági lovakra való. Pataráspoly, zár­szög is kellene, de már egy félév óta mindig azt mondják: ©A jövő héten érkezik*. Legyen ez figyelmeztető a tanács­nak, a bolt vezetőinek. Főleg csak a gondosságon múlik, hogy olyan patkószög is legyen a vasboltban, amilyent zömmel használnak. Dolgozik tovább a két kovács. E^y idő multán hívják a szép szál Kószó Istvánt, a növénytermelő bri­gád vezetőjét, hogy vegye át a munkát. Kószó nagy gonddal átnézi a kijavított felszereléseket és át­veszi a jól kijavított fogasokat, bo­ronákat. Már csak a vetőgépek, ko­csik javítása van hátra. A többi mezőgazdasági felszerelés kész, át­adva a növénytermelő birgádnak. A kovácsok állják a kongresszus tisz­teletére adott szavukat. KIS, ALACSONY EMBER Ju­hász József, a tsz bognára. Nem fiatal ember, de ellenzős sapkája legényesen félrecsapva, zöld kötény előtte. Röszkén lakik, de most nem v»? v«v xv, vv„ w jár haza, ott hál a tsz épületében. ©Rossz az idő, a munka sürgős, s szavamat is adtam, hogy március 15-ig elkészítem a mezőgazdasági felszerelések famunkáit. így itt al­szom, s időben kezdem a munkát. Formálja a fát. Most saroglyákat készít. Egyenes saroglyákat. ©Jobb ez a fajta, mint a görbe saroglya. tartósabb, jobban bírja a strapát, tehát gazdaságosabb*. Teljesítve lesz a vállalás? Furcsán néz erre. ©Ejnye, lehet ebben kételkedni?!* — tán ezt gon­dolja. Aztán szól: — Meglesz, persze, hogy meglesz. A kertészeti brigád is készülődik, hogy teljesítsék a kongresszusi vál­etetnek, itatnak, de mégis mit kel? lene tenni ezentúl azért, hogy egy literrel emeljék a hozamot. Az öreg hosszú évek bölcs tapasztalatairól, a fiatal ember az iskolán tanultak? ról beszélt. Megállapították: A siló­takarmányt — melyet a silóból hor­danak be az istállóba — nem sza­bad azonnal, vagy néhány óra múlva a jószágokkal etetni. Az a jó, ha a silótakarmány az istálló­ban elkészítve legalább 24 órát áll és összemelegszik, összeérik. így jobb étvággyal fogyasztják a tehe­nek, jobban hasznosítják a takar­mányt. Ez is egyik módja a tejho­zam emelésének. — Mindent megteszünk azért, —< lalást. Nekikezdenek majd a meleg- ] állapítja meg a két tehenész —> ágyak készítésének, s aztán vetik a szabadföldi, korai kalarábémagot is. A bognár egy teremben javítja, teszi rendbe a melegágyi kereteket a zömök Dimitrov Miklós, aki ere­detileg bolgár származású. A bog­nár tréfásan meg is jegyzi: Dimit­rov bátyánk bolgár származású, de azért szereti a magyar szalonnát*. Mosolyog Dimitrov, s válaszol: ©Egyforma jó most már a magyar és bolgár szalonna*. így fejezi ki: hazánkban, Bulgáriában is a párt útmutatásával szocializmus épül — ott is, itt is a dolgozó emberért tör­ténik minden. Dimitrov különben a kertészeti .brigád palántanevelési felelőse. Egymaga eddig háromszáz meleg­ágya keretet javított meg. Amint az idő engedi — mondta — megkezd­jük a melegágyak készítését. Ez a tervünk, szóval az elhatározásunk. Reméljük, javul az idő, végezhet­jük a munkát©. A TSZ SZARVASMARHA TE­NYÉSZTŐI is tettek kongresszusi vállalást: A tejhozamot tehenenkint egy literrel növeljük*. ... A tehénistállóban Szécsi Imre bácsi — egyik tehenész — őrködik a szopós borjúkra. ©Vigyázni kell a borjúkra, amikor szopnak, mert 1c­pósak«. — Derül az arca, hunyorog. — Ez a kis tarka is, ha nem vigyá­zok rá, elugrik a másik borjú any­jához, ott kosztol. Ilyen betyárok ... Martinék Vilmos — a másik te­henész — értelmes' fiatalember, öt hónapos állattenyésztési tanfolya­mon volt. A minap a két tehenész — az öreg Szécsi, s a fiatal Marti­nék — összedugta a fejét. Pontosan SZEGEDI JEGYZETEK A tavasz hírnökei Fehértón < t Jaj, de bolond hideg van! Csak mégegyszer legyen nyár!... De sokat hallottuk mostanában ezeket a jelkiáltásokat a hópely­liektől csillogó utcákon csakúgy, mint a jégvi­rágos-ablakú zúzmará­val fedett villamosko­csikban. De sokat ül­tünk a rádió mellett s lázas izgalommal hall­gattuk az időjárásjelen­tést, vájjon milyen idő lesz holnap? ... Hideg sarki le­vegő nyomult be a Kár­pátok medencéjébe,,., a hőmérséklet alig vál­tozik..., a hideg idő to­vább tart. Szinte mindig ez volt a refrén s ennek halla­tára mit is tehettünk volna mást, még jobban feltűrtük kabátunk gal­lérját, sokszor annyira, hogy alig látszottunk ki belőle. Az utolsó hideghul­lám — jelentette a na­pokban a Meteorologiai Intézet, s a hőmérő hi­ganya mint már annyi­szor a télen, újból 20 fok alá süllyedt. El­néptelenedett az esti l&fzó, aki csak tehette hazafélé tartott. A fű? töít szobában aztán gyakori beszédtéma az utolsó hideghullám. Va­lóban az utolsó? — tű­nődünk magunkban s reméljük, biztatjuk ma­gunkat, hogy nem té­vedtek a légkör jelen­ségeit vizsgáló műsze­rek. Nemcsak mi, emberek félünk a hidegtől. A dü­höngő hóvihar haragja elöl védett helyre, mele­gebb tájra igyekeznek a madarak is. Csakhogy nekik nagy előnyük van velünk szemben, mert legfinomabb műszere­inknél is hamarabb megérzik a nagy hideg közeledését. A madarak útjából, költözködésük idejéből sokat tanulha­tunk, sokmindenre kö­vetkeztethetünk. Az idei rendkívül ke­mény tél nagy hatás­sal volt a Fehértói vé­dett terület madárvilá­gára is. Valósággal el­néptelenedtek a máskor átvonuló madarak mil­lióitól nyüzsgő nádasok. Csak a rezerváció ál­landó téli vendégei, a gyommagvakkal táplál­kozó, a hideget jól bíró ökörszemek, a színestol­lú nádi sármányok hú­zódtak meg a nádasok mélyén. Másik búvóhe­lyük a soha be nem fagyó, ártézivizű csa­torna volt. Itt tanyáz­tak az északi sarkvidék kemény hidegéhez szo­kott récefélék: a tőkés récék, a kerce récék vagy a kisbúvár-récék. Itt halászgattak a sma­ragd kék és zöld színé­ben pompázó jégmada­rak, a Fehértó ritka vendégei. A hideg és az éhség a Skandináv-félszigetről űzte délre a bóbitás, cinóberpikellyes csont­tolú madarakat is. A magas északon fészkelő fenyőrigók sem birták elviselni a zord telet s a Fehértóval szomszé­dos szatymazi fenyve­sekbe menekültek a norvégiai partok még zordabb időjárása elől. A rendkívüli hideget a Fehértó legismertebb madarai, a dankasirá­lyok is megérezték. Ezek télen Észak-Olasz­országban a Po folyó mentén szoktak letele­pedni. Most itt is utol­érte őket a hideg, amely elől Dél-Olaszországba, sőt még délebbre, a tu­niszi partokra költöz­tek. A Fehértói védett területet még vastag hó­takaró borítja, s hideg északi szél cibálja a gulipán a gólyatöcs és sokszáz másfajta madár fészkét. A madárvonu­lások, a finomösziönü madarak költözései ar­ra mutatnak, hogy a tél nem sokáig tart. A na­pokban a Fehértóra megérkeztek a tavasz első hírnökei: a vetési ludak első csoportja. Ugyancsak érkezőben vannak a lilikék. A ta­valy nyáron Beretzk Péter ornitológus és munkatársai által gyű­rűzött 400 dankasirály közül fizet elejtettek a Földközi-tenger partjain. Ezek is hazatérőben vol­tak. A madárvilágot jól­ismerő ornitológusok mindebből azt a követ­keztetést vonják le, hogy a rendkívül erős telet rövidesen tartós, meleg tavaszi idő vált­ja fel. (T. B.) hogy emeljük a tejhozamot. Ehhez azonban kell a tsz veze? tőinek segítsége is. A két tehenész nemcsak etet, itat, fej és tisztán? tartja a jószágokat, hanem a siló­ból a takarmányt is behordja, s napjában tíz mázsa céklát szel le kéziszelőn. Reggel négy órától este 7 óráig, fél 8-ig tevékenykednek. Persze vasárnap is munkálkodnak. Semmi kétség abban, a két tehe­nésznek felváltva jó lenne egy kis szabad vasárnapi délután, — mond­juk. minden második vasárnap. A fiatal Martinék is joggal szeretne egy-egy vasárnap délután moziba, vagy máshova menni, de az öreg Szécsinek is elkelne egy kis pihe­nés. — Nem kell nekünk nagy valami, de egy kis könnyítés ránk férne. Ez a kérelem úgy véljük jogos. A tsz vezetői csinálják úgy, találja­nak olyan megoldást, hogy legyen egy-egy szabad vasárnap délután­juk a tehenészeknek. Jóllehet, kü­lön takarmányos beállításával — ami helyes lenne, — a két tehenész egymás között jól meg tudná osz­tani a munkát, futná szabadidőre is. Az csak természetes: minden tsz tagnak szórakozni és pihenni is kell! A KÉT TEHENÉSZ hordja az el­készített takarmányt a jószágnak. Kezdődik a délutáni etetés; mindig pontosan ugyanabban az időben. Nem kis dolog emelni a tejhoza­mot. De az okos. lelkiismeretes munkának nem maradhat el az eredménye. Morvay Sándor Megvalósítható, de bátor terveket készítsenek megyénk termelőszövetkezetei! A párt és a kormány határozata világosan kitűzte a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén előttünk álló feladatokat. Ugyanakkor ke­zébe adta a dolgozó parasztságnak, a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagságának azokat a módszereket, amelyek segítségével a mezegazda­sági termelés különböző ágaiban gyorsan és biztosan lehet emelni a termelés színvonalát, a termésho­zamot. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteinkben jelenleg az 1954. évi termelésre, az egész évi munkára való felkészülés idő­szaka van. Megyénk területén is a termelőszö­vetkezeti vezetők, tagok százai ter­vezgetnek: hogyan tudnak majd minél nagyobb eredményeket el­érni az idén. A tervkészítés során a tsz-ek vezetőinek és tagjainak alaposan, részletesen végig kell gondolniok egész évi munkájukat. El kell dönteniük, hogy mit vesse­nek, mennyi trágyát és milyen munkát adjanak földjeiknek, ho­gyan takarmányozzák és gondozzák jószágaikat, miképpen szervezzék meg a munkát a jövedelem növe­lése érdekében. Ennek ellenére nem egy terme­lőszövetkezet van a megyénkben, amelyik nem veszi figyelembe a párt és kormány határozatát a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséről és rossz termelési tervet dolgozott ki. Ez ezt mutatja, hogy megyénk több termelőszövet­kezetében korántsem használ­ják ki a nagyüzemi gazdálko­dás lehetőségeit. A szőregi Vörös Rózsa termelőszö­vetkezet például annak ellenére, hogy a tsz-nek jó földje van, erre az évre mindössze 7 mázsás hol­dankénti búzatermést tervezett be, noha könnyen meg tudna termelni 8—9 mázsát — a kedvezőtlen őszi időjárást is mérlegelve. A terme­lőszövetkezet ősziárpából is 6 má­zsás termésátlagot irányzott elő. Pedig a szőregi melegtalajú földe­ken sok év termésátlagát figye­lembevéve, igen gyakori a 14—16 mázsás ősziárpa termés. Ez azt bi­a szőregi Vörös Rózsa tsz fél a bátor tervektől s a terveket nem tekinti húzóerőnek a ter­melés fokozása érdekében. Meg kell jegyeznünk, hogy a Vö­rös Rózsa tsz tagsága, ha a tervké­szítés során figyelembe vette volna a jól bevált termelési módszerek alkalmazását, ősziárpából 6 mázsa helyett minden erőltetés nélkül legalább 10 mázsát tudna termelni az idén is. A csorvai Kiss Imre termelőszö­vetkezet szintén nevetségesen ala­csony termésátlagokat tervezett az idei évre. A csorvai telcvénydús homok az idén is kellő agrotechni­kai módszerekkel megtermi hol­danként a 7 mázsa rozsot, de a Kiss Imre termelőszövetkezet veze­tősége csak 5 mázsára dolgozott ki tervet. Az alacsony termésátlag tervezése következtében a bevátei­kiadási költségvetés szerint a csor­vai Kiss Imre termelőszövetkezet csak két kiló 10 deka rozsot tudna osztani egy-egy munkaegységre a tagok között. Ha azonban bátrab­ban terveznének és ezt a tervet teljesítenék is, egy munkaegységre 3—4 kiló rozs jutna. Köztudomású, hogy egy katasz­trális holdra 10 mázsa burgonya­vetőmag szükséges. Jól tudja ezt a csorvai Kiss Imre termelőszövetke­zet vezetősége is, azonban ennek ellenére holdanként mindössze ö mázsás burgonyatermést tervezett be. Tehát 10 mázsa burgonyát vei­nek és csak ötöt akarnak fel­szedni! Mi ez? Határtalan borúlátás, vagy prémiumszerzési vágy? Le­het, hogy mindkettő! Meg ke'.l mondanunk: e két termelőszövetkezethez tartozó gépállomások agronó­musai is tűrhetetlen közömbös­séget tanúsítanak ezzel a lét­fontosságú kérdéssel: a tsz-ek jó tervkészítésivel szemben. Az imént felsorolt két példa is legyen figyelmeztető termelőszö­vetkezeteinknek s gépállomási ag­ronómusainak, hogy valóban meg­valósítható. de bátor terveket dol­* & _

Next

/
Thumbnails
Contents