Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

OÍLMSGYflRORSZÍG CSÜTÖRTÖK, 1954. február «5. PARíELei • DÉLSZLÁV PÁRTTITKÁR IN' léhány nappal ezelőtt fontos 1 kérdést vitattak Ujszfcntivá­non: leiket választanak pártvezető­ségi tagokká a kommunisták. A hóborította hideg utcán vagy bent a tanácsháza folyosóján .állandó beszédtéma volt a pártszervezet ve­zetőinek személye. Dclszlávuk, és magyarok, párttagok és nejn párt­tagok egyformán éreztflc, milyen sok függ a pártszervezet munkájá­tól. A kultúrházban ingyenes röngen­vizsgálatra gyülekezett a nép. Há­rom csizmás ember félrehúzódott az ajtó mögé, várni, hogy majd kerül a sor. Sóhajtoztak egy darabig, hogy nem fogy a hó, pedig már dolgozni kéne nagyon. Aztán az egyik tömöttbajuszú idősebb pa­raszt hirtelen átváltotta a beszéd vágányát: — Ugyan meghagyjik-e Miklóst újra? A másik kettő kicsit értelmetle­nül nézett, nagy szemet meresztve: — Tán nem vagy vele megelé­gedve? — szegezték kérdésre a kér­dést szinte egyszerre. — Dehogynem. Éppen azért. 11 — Akkor minek izgulsz? Nem va­kok azok se, hogy csakúgy kihagy­ják Miklóst..-. Kiről volt szó ott a kultúrház­ban? Ki az a Miklós? Talán érdemes vele közelebbről mogimerkedni. lÁólszláv dolgozó paraszt — lJ Putnik Miklósnak hívják. Fia­talember, alig haladta meg a har­mincat. Uj házban lakik a kultúr­házzal átellenben. Nős, két gyer­mek édesapja: a négyéves, hízelke­dos Leposzkáé és a mindig síró­vívó háromhónapos Lázáré. Elég magas, jóállású ember, széles ar­cán állandóan virul a mosoly. Az idén három hold állami tartalék­tőidet ls meg szándékozik művelni n három hold sajátja mellett. Azon­kívül amit tud majd segíteni 60 éves édesapjának, aki kilenc holdat munkál. Mindezeken kívül tán nz a leg­fontosabb, hogy Putnik Miklós há­rom hónap óta a községi pártszer­vezet titkára. És ez a röpke idő ele­gendőnek bizonyult, hogy megis­merje és megszeresse mindenki. Igaz, komoly alapja van ennek. Putnikék előszobájának falát kü­lönféle elismerő és dicsérő okleve­lek ékesítik, amt azt Jelenti, hogy évek óta elsőnek tudja állampolgá­ri kötelességét. Babuskov Milutin pártonkívüli ilyenformán rajzolta meg a jelle­mét: — Miklósnak a földjén még rossz­akarattal se lehet gazt találni... Érthető ezek szerint, hogy van súlya szavának. Ha Putnik elv­társ azt mondja a taggyűlésen vagy a vb.-ülésen, hogy ezt meg ezt így kellene csinálni, akkor azt érde­mes megszívlelni. Nem úgy cselek­szik, hogy „fogjuk meg és vigyé­tek", hanem mutatja saját példá­jával a jó hazafiságot. Ezért egye­zik meg a délszlávok és magyarok véleménye abban, hogy: „amikor Miklós beszél a beadásról, akkor olyan kommunista beszél, aki már beadta, ami az államot illeti". Ilyen párttitkár Putnik Miklós. A januári párttaggyúlésen ün­nepélyes fogadalmat tett, hogy a párt III. kongresszusának tiszteletére az első félévben kifizeti egész évi adóját. És mivel mérget lehet venni arra, amit ő mond, a felajánlás feltüzelte nemcsak a kommunistákat, hanem a párton­kívülieket is. Veszelinov Simon elvtárs párosversenyre hívta id. Juhász Jánost, hogy melyikőjük hordja ki hamarabb az összes is­tállótrágyát a földekre. Bodó Jó­zsef, Drágity Nándor, Csóti István és Veszelinov István középparasz­tok pedig már nemcsak a saját ud­varukról hordták ki a trágyát, ha­nem vásároltak is hozzá. — A földet nem lehet becsapni — szokták mondogatni — csak úgy terem bőséggel, ha megadjuk neki a tápanyagot. Nagy érdeme van Putnik Miklós elvtársnak abban is, hogy a köz­ségben egyre többen értik meg a szocialista törvényesség jelentősé­gét. Bár a politikai felvilágosítás még távolról sem kielégítő, a párt­titkár minden alkalmat kihasznál, hogy megértesse a tévelygőkkel: — Az állampolgári kötelesség el­mulasztása éppolyan törvényszegés, mint az egyes állami szervek túl­kapása. A legjobbak tettekkel válaszol­tak. Piri Sándor ígéretet tett, hogy a pártkongresszusig beadja a fél­évre előírt tojást és baromfit. A pártonkívüli Bodó György hazafias vetélkedésre szólította Simity Fe­rencet, hogy a pártkongresszus megnyitásáig rendezzék félévi adó­jukat. Sokan büszkék ezekre az eredmé­nyekre Ujszentivánon, de legbüsz­kébb Putnik Miklós elvtárs. Hogy­isne, amikor látja a pártszervezet munkájának hatását, a nagy neki­gyúrkőzést a tavasznak. Szilárd meggyőződése, hogy mihelyt elmegy a hó, még keresve sem lehet em­bert találni a község belterületén. Nyilván nem azért vett lovat Pin­tér József, Szekeres Antal, Csányi György és még néhányan, hogy az istállóban etessék vele az abrakot, hanem símítózni, vetni akarnak ve­lük. Valósággal örül a párttitkár lelke, hogy a párt politikája eny­nyire visszahozta az emberek mun­kakedvét. , |\f int ahogy a legtisztább búzá­-L'-*- ba is kerül konkoly, Ujszent­ivánon is élnek hanyag állampolgá­rok. Ezeket természetesen nem rög­tön a törvényes eszközökkel, i .ha­nem először jótanáccsal igyekeznek jobb belátásra bírni. Ez a pártszer­vezet álláspontja, ez a párttitkár nézete. És hogy mennyire helyén­való ez a nézet, legtöbb esetben, arra csak egy példa: Legutóbb beszélgetésre hívott egy­be a tanácselnök három rossz és négy jó adófizető dolgozó parasz­tot. Az utóbbiak elmondották, ho­gyan gazdálkodnak, hogyan osztják be a jövedelmet, hogy minden hó­napban pontosan tudják fizetni az adót. Szombaton zajlott le ez a be­szélgetés és hétfőn az egyik elma­radt adófizető már törlesztett is a hatralékába. Mert úgy van az: ha a párttitkár — aki ugyanúgy a két keze munkájából él, mint a többi parasztember — ki tudja fizetni, akkor másnak is illő kifizetni, 17 annak mégis, akik askálódnak * Putnik Miklós ellen. Vájjon kik és miért? Azok, aki még most sem akarják megérteni az állam­polgári fegyelmet és azért, mert a párttitkár ezt szemükbe mondja. De jól teszi. Ha Putnik Miklós párt­titkár közmegelégedésre dolgozik is, még nem jelenti, hogy mindenkinek „jó ember". A „haragosok" előbb­utóbb ráébrednek majd, hogy nekik is érdemesebb a pártszervezet után felsorakozniok a község boldogulá­sáért, mintsem a törvénytelenség útját járniok. Tanúsítja ezt az a tény is, hogy a párttaggvúlés — a lakosság véleményét is figyelembe­véve — Putnik Miklóst lelkes taps közepette újra beválasztotta a ve­zetőségbe. Kívánjuk: dolgozzék bátran azzal a tudattal, hogy mögötte áll a párt, a nép. Külpolitikai krónika Rabszolgatartó „fószomszéd" Mexico kormánya január 16-ával megtiltotta mezőgazdasági idénymunkások kiutazását az Egyesült Államokba A kormány­közlemény szerint a határ lezárása tiltakozásképpen történt. Mexico ezzel tiltakozott a mexicoi mezőgazdasági idénymunkások toborzásának amerikai „ideiglenes terve" ellen. Mi ez az ,jdeigle­nes terv"? A mexicoi kormány az 1954 január 15-én lejárt amerikai­mexicoi egyezmény értelmében évről-évre mezőgazdasági munká­sokat toborzott az amerikai ültetvények számára. Az ültetvénye­ken az embertelenül kizsákmányolt mexicoi mezőgazdasági mun­kások gazdáik és a rendőrség kény ének-kedv ének voltak kiszol­gáltatva. Az amerikai gyermekmunkabizottság például ezeket írta egyik jelentésében: „... A toborzó ügynökök becsapták ezeket az embereket. Teljesen felelőtlenül ígértek nekik magas bért és jó mun­kafeltételeket. A mexicoiakkal munkahelyükre szállítás közben úgy bánnak, mint a barmokkal. A tehergépkocsi­kat annyira megtöltik velük, hogy ott már egy gombos­tűt sem lehetne leejteni. Az állatokat náluk sokkal job­ban kímclilc... Sok család egyszerre eladósodik. A mexi­coiak munkástelepein a legegészségtelenebbek a viszo­nyok. Leírha'atlan ott a nyomor". Az Egyesült Államokban élő mexicot munkások helyzete köz­beszéd tárgya lett. A mexicoi kormány a közvélemény nyomá­sára biztosított munkabért és emberhez méltó munka- és életkö­rülményeket követelt a toborzott mexicoi munkások számára, amikor Washingtonnal a lejárt egyezmény megújításáról tárgyalt. Washington nem fogadta el a mexicoi. feltételeket. Előállt az ú. n. „ideiglenes tervvel", amely az eddiginél is rosszabb bérezési és munkafeltételeket biztosít. A terv értelmében modern rabszol­gapiacokat létesítenek az amerikai-mexicoi határon, ahol az ame­rikai ültetvényesek kiválogatnák az erős, egészséges mexicoiakat és „megbízhatóságuk ellenőrzése" után küldenék munkára. A mexicoi közvéleményt felháborította, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó egyenjogú egyezményt aláírni. Egyöntetűen támogatja ebben a kérdésben kormányát. Különböző szervezetek, szakszervezetek és magánszemélyek ezrével küldenek helyeslő táviratokat a munkaügyi minisztériumnak. A hadsereg és a flotta tisztjei csapataikkal szolidaritási felvonulást rendeztek az elnöki palota előtt. A Mexico és Washington között az Egyesült Államokban dol­gozó mexicoi mezőgazdasági munkások munkaviszonyai miatt ki­tört konfliktus feltárta a világ előtt, milyen széles körben divik a kényszermunka az Egyesült Államokban. A mexicoi nép kemény válasza az amerikai rabszolgatartóknak azonban egyúttal azt is megmutatja, hogy a latinamerikai országok mind határozottab­ban iparkodnak megvédelmezni érdekeiket a „jószomszéd" orvtá­madásaitól. Az Olasz Köztársaság új magyarországi követe átadta megbízóiovelót Dobi Wtván, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának Elnöike február 24-én fogadta Renato Giardini rendkívüli követ és meghatalma­zott minisztert, az Olasz Köztársa­ság új magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásakor Dobi István és Renato Giardini követ beszédet mondott. A megbízólevél átadásakor jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Ta­nács titkára, Hajdú József rendkí­vüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium I. sz. politikai főosztályának vezetője és Marjai József a külügyminiszté­rium protokol-osztályának vezetője. A megbízólevél átadása után a követ kíséretében megjelent Romanó A. Rossetti követségi titkárt, Adalber­to Struzziero sajtóattasét és Fran­cesco Alpi irattári titkárt bemutat­ta- Dobi Istvánnak. A kínai népi önkénlesek tevékenyen hozzájárulnak Korea újjáépítéséhez Peking. A -People, s China* cí­mű angolnyelvú kínai folyóirat a kínai népi önkéntesek Koreában kifejtett odaadó munkájáról a többi között a következőket írja: A Phenjanban állomásozó kínai népi önkéntesek a koreai fegyver­szünet létrejötte óta eltelt hóna­pok aiatt tevékenyen hozzájárultak a rombadöntött koreai városok új­jáépítéséhez. A kinai népi önkéntesek segít­ségével épült újjá Phenjanban a miniszterelnökség épülete, a kereskedelmi minisztérium és a központi kórház. Rósztvettek ezenkívül csaknem 550 lakóház és két téglagyár újjáépíté­sében is. Nagy segítséget nyújtot­tak a Tetongan-folyó 500 méteres hídjának újjáépítésénél is, jelenleg pedig több mint 20,' Phenjan keleti részében épülő ötemeletes ház épí­tésénél dolgoznak. Több mint ezer kínai népi önkén­tes odaadó munkája tette lehetővé, hogy a Csongcson-folyó több mint 20 kilométeres hullámtörő gátját három napon belül helyreállít­sák. Tevékenyen járultak hozzá ezenkí­vül több vizetgyüjtő medence új­jáépítéséhez is. A kínai népi önkéntesek ugyan­úgy, mint a harcok idején, tovább­ra is nagy segítséget nyújtanak a koreai dolgozó parasztoknak a me­zei munkák elvégzésében. A Német Demokratikus pártok és tömegszervesetek blokkjának nyííatkosata a négyhatalmi értekezletről Berlin (MTI). A német demokra­tikus pártok és tömegszervezet^k blokkja nyilatkozatot tett közzé, amelyben a többi között a követke­zőket állapítja meg: — .4 négyhatalmi értekezlet Dulles és Adenauer várakozá­sának megfelelően folyt le is fejeződött be. A megegyezés ellenségoinek nem sikerűit nz értekezletet kudarcba fullasztanlok. A négyhatalmi ér­tekezleten előrehaladás történt a nanaetköBi feezűlteég ceöfckentéeé­nok irányában. — A német kérdés békés megol­dásának útját Molotov szovjet kül­ügyminiszter és a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányának javaslatai jelzik. A német kérdést nem lehet töb­bé mellékvágányra tolni. A német probléma békés rendezé­se elsősorban a németek ügye. Ezért változatlanul érvényes a jelszó: „Németek üljetek közös tár­gyalóasztalhoz" — hangzik befe­jegsésiU a nyilat*mai* , I Szovjet Hadmeg és Haditengerészeti Flotta fenr.áilása 36. évfordulójának megünneplése Moszkva (TASZS7A. A Szovjet­unió dolgozói február 23-án ünne­pélyesen megemlékeztek a Szovjet Hadsereg és haditengerészeti flot­ta fennállásának 36. évfordulójá­ról. A vállalatoknál, Intézményeknél, az építkezéseken, az ünnep tisztc­letéro felolvasásokat, megbeszélé­seket, előadásokat tartottak a szov­jet fegyveres erők dicső harci múltjáról. A klubokban, kultúrhá­zakban és kultúrpalotákban ünne­pi esteket tartottak, találkozókat rendeztek a katonák ée a dolgozók között. Francia lapok az indokínai háború befejezésének lehetőségéről Párizs (MTI). A szerda reggeli párizsi lapok továbbra is az indo kinai háború kérdésével foglalkoz­nak. A konzervatív „Le Figaro"-ban Jean-Marie Garraud megállapítja, hogy az indokínai helyzet kétségtele­nül a felszámolás szakaszához érkezett. „Elmondhatjuk — írja a „Com­bat" —, hogy az indokinai kérdés felvétele a genfi értekezlet napirendjére, sikernek számít.-.« Mindenesetre nyitva áll a kérdés, vájjon nemzeti érdekeink szempont­jából nem volna-e fontos kísérle­tet tenni, hogy még a genfi érte­I kezlet előtt megköthessük a fegy ver szünetet?* A pahiszláni-lörök katonai szerződés visszhangjai Kairó, (TASZSZ). A pakisztáni-török katonai szer­ződésről szóló jelentések nagy fi­gyelmet keltettek az egyiptomi saj­tóban és közvéleményben. A lapok hangsúlyozzák, hogy ez a szerződés nem a mo-h&medán népek érdekeit szolgálja, miként a török és a pa­kisztáni kormánykörök képmuta­tóan állítják, hanem kizárólag az angolok és ameri­kaiak ázsiai, középkeleti agresz­szív terveit mozdítja elő és tel­jes egészében a Szovjetunió és a többi demokratikus ország ellen irányul. A lapok rámutatnak arra is. hogy a pakisztáni török szerződést egy szélesebbkörú katonai szerve­zet alapjának tervezték, amely szervezet-be az Egyesült Államok és Anglia a Közel- és Közép-Kelet többi országait, elsősorban Irakot, Iránt és Szaúd-Arábiát is be akar­ja vonni. Az ,.A1 Ahrarn" című lap lon­doni tudósítójának jelentése sze­rint az angol fővárosban „üdvözlik a pakisztáni-török egyezményt", mert az „a vé­dem! erők növelésére vezet a Szovjetunió déli határai men­tén elterülő hatalmas térség­ben." Mena Husni Halifa, az egyipto­mi tájékoztató hivatal vezetője C'k­kében, amelyet sok kairói lap kö­zöl, azt írja. hogy az amerikai ér­telmi szerzők elgondolása szerint a pakisztáni-török szerződés an­nak az új katonai tervnek az alapja, amelynek megvalósítá­sához az Egyesült Államok az­után láttak hozzá, miután nem sikerült bevonni az arab álla­mokat a középkeleti parancs­nokságba. „Egy magasrangú amerikai sze­mélyiség azt mondta nekem Beirut­ban — írja Haiifa —, hogy országa megkezdte egy védelmi vonal léte­sítését Ankarától Karacsiig, az arab államo-k ellenállása következ­tében meghiusult középkeleti vé­delmi tervek helyett. Ez & szemé­lyiség kijelentette, hogy Irán fontos láncszem lesz ebben az új rendszerben, bár az iráni nemzeti mozgalom jelenlegi fel­lendülése miatt Amerika óva­tosan kezeli ezt az országot. Az új rendszerben meghatározott szerep vár Irakra és Szaúd-Arábiá­ra is ... Amerika szakembereket akar küldeni Irakba, repülőterek és erődítmények építésére. Szaúd-Arábia keleti részében és a Perzsa-öl>öl partvidékén az ame­rikaiak kibővítik repülőtereiket és támaszpontjaikat." A cikkíró nemrég tett körútat az arab országokban. Cikke további részében azt írja, hogy az arab ré­pek eg- 'ntetúen elutasítják az an­gol-amerikai „védelmi terveket" és nem hajlandók résztvenni az ango­lok és amerikaiak agresszív szán­dókainak megvalósításában. A német nép szembeszáll Waslvnglon és Bonn békeellenes politikájával Berlin (MTI). Nyugat-Németor­szágban Molotov szovjet külügy­miniszternek a német kérdés be­kés és demokratikus rendezésére tett javaslatai hatására széles népi mozgalom alakult ki a hadkötelezettség bevezeté­se és az úgynevezett európai védelmi közösség ellen. A német nép Aclenauer hatóságai­nak féktelen terrorja ellenére gyűléseken, összejöveteleken ha­tározatokban juttatja kifejezésre, hogy elutasítja Washington és Bonn békeellenes politikáját. Wupperthal lakossága nagygyű­lésen követelte: hajtsanak végre égisz Német­országban népszavazást Mo­lotov külügyminiszter javasla­tának megfelelően abban a kér­désben, hogy a németek az úgynevezett európai védelmi közösséget vagy békeszerződést kivánnak-e. A Német Demokratikus Köztár­saságban is tovább szélesedik a la­kosság hatalmas mozgalma Nyu­gat-Németország újrafelfegy vér­zésé és nz úgynevezett európai vé­delmi közösség ellen. Kedden Drezdában 65.001), Magdeburgban 60.000, Hallenbnn 50.000, Erfurtbrn 70.000 hazafi tömeggyűlésen kö­vetelte, hogy a német kérdést, a négyhatalmi értekezleten beter­jesztett szovjet javaslatoknak megfelelően oldják mog. Ugyanezt követelték üzemi gyűléseiken a senftenbergl bnrnnszénbányászok. a schwnrzal „Wilhclm Pieck" műfo­nalgyár. a lauchaiumcri „Rákos! Mátyás" kokszolóművek és több más nagyüzem dolgozói. Li Szan Csu tábornok visszautasította a hazug amerikai vádakat Keszon (Üj Kína) Li Szan Csu tábornak, a katonai fegyverszüneti bizottság rangidős koreai-kínai tagja február 23-án levelet intézett J. K. Lacey vezérőrnagyhoz, az ENSZ haderők parancsnokságának a katonai fegyverszüneti bizottság­ban helyetfoglaló rangidős képvi­selőjéhez, _ „i. Li Szan Csu tábornok levelében visszautasítja azt az amerikai rá­galmat, hogy a koreai-kínai fél be­avatkozott a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizott­ság munkájába és megsértette an­nak, valamint az amerikai félnek

Next

/
Thumbnails
Contents