Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

0ELMIGY1R0RSZI6 OÍLWVGY1RORSZBG SZOMBAT, 1954. FEBRUÁR 23. Országos értekezlet tárgyalta meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének soronkÖTetkező feladatait A mctsőgazdaságbnn néhány hét múlva meginduló nagy tavaszi munkák küszöbén a minisztertanács hétfőn a mezőgazdasági termelés soronkövetkoző föladatainak meg­tárgyalására az építőipari dolgozók *•/ikszorvezotének székházába or­szágot értekezlotet hívott össze. Az értekezleten részt vettek a me­zőgazdaság tudósai, szakemberei, a 1:IÍ. ácsok képviselői, az állami gaz­daságok, gépállomások, termelöozö­vc! kezetek vezetői ós legjobb dol­j. /ói, kiváló agronómuaok, állat­( íyésztők, valamint a termelésben kitűnt egyénileg dolgozó parasz­tok. Megjelentek aa értekezleten Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Tartja Központi Vezetőségének el­ső titkára. Nagy Imre, a minisz­tertanács elnöke. Dobi István az ]• inöki Tanács elnöke. Hegedűs András, a minisztertanács első el­nökhelyettese, földművelésügyi mi­niszter, Aca Lajos, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségé­nek titkára, Tisza József begyűj­tési miniszter, Altomáré Iván, élel­miszeripari miniszter, Dögei Imre, a SZÖVOSZ elnöke, Borbés Lajos, a MF/DOSZ elnöke, Manninger Re­zső, Sedlmayr Knrt és Kreybig La­jos Kossuth-díjas tudósok, vala­mint a mezőgazdasági igazgatás ,számos vezetője. Manninger Rezső elnöki megnyi­tója ntán Magyari András föld­művelésügyi miniszter első helyet­tese tartotta meg beszámolóját, a mezőgazdaság fejlesztése terén so­ronkövotkező feladatokról. A magyar mezőgazdaság előtt sohasem állt olyan ragyogó le­hetőség — mondotta többek kö­zött —, mint most, nem is ka­pott soha olyan segítséget, mint amilyet a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat biztosít. Sokoldalú és széleskörű kormány­intézkedések növelik a parasztság tormelési kedvét, fokozzák a me­zőgazdasági termelés fejlesztésében a mezőgazdaság dolgozóinak egyé­ni érdekeltségét, szilárdítják meg a termolós biztonságát. A mezőgazdaság dolgozóinak a termelési feladatok állhatatos vég­rehajtásával, illetve az állam iránti kötelezettségek példás teljesítésé­vel kell viszonozniuk a feléjük nynjtott baráti kezet, így erősödik tovább a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság alapvető, leg­döntőbb ága a növénytermelés. A mezőgazdaság fejlesztéeo nagy­szerű tervének megvalósítása — ezen belül n növénytermelés sike­re — nagymértékben azon dől el, hogy a mezőgazdaság dolgozói ho­gyan készülnek fel nz idei év mezőgazdasági munkáim, hogyan végzik el a tavaszi talajclőkószités, vetés ós növényápolás rendkívül felelősségteljes, az egész idei ter­mésre döntőn kiható munkáját. A .Központi Vezetőségnek és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának megfelelően a tavaszi munkák meg­szervezésénél is a főfigyelmet a kenyérgabonára kell fordítani. A tavalyi őszi nagy aszály és bolyonként a rossz talajművelés következtében nz ország mintegy kétharmadán gyengék nz őszi veté­sek. Remény vnn azonban arra, hogy a hótakaró alatt a tél kez­detén még ki nem kelt vetés ta­vaszra kisorol és hozzáértő ápo­lás segítségével kielégítő termést nevel. Az ngronómnsok, a gépállo­mások. a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok első feladata: úgy vigyázni a vetéseket védő hótaknróra, hogy minél több nedvességet mentsenek meg a termőtalaj számára. A hófúvás, illetve olvadás esetén a hólé el folyásának megakadályo­zása céljából szán, szekér, teher­autó, vagy traktorvontató nyomot kell készíteni. Nagy jolentöségfi feladat a gyen­ge őszi gabonafélék fejtrágyázása. A jó gabonatermés érdekében az ugronómusok, gépállomások szer­vező és felvilágosító munkával érjék el, hogy sehol egyetlen má­zsa műtrágya so maradjon fel­használatlanul. De nz arra szoru­ló őszi vetósek minél nagyobb te­rületét kdl késedelom nélkül még a tél folynmán felül trágyázni szerves trágyával is. A tavnszbúzntcrm-lés a kenyér­gnbonotermés növelésének egyik legdöntőbb eszköze. Ahol nem yet­liotő ősziszántásba a tavaszi búza, ott jobb taliijelőkészítéssel, jó ve­töágy készítésével pótolni kell az psziszúhtás már elvcesett elönjreit, A talaj ncdvessegkészletének megőrzése szempontjából egyik legfontosabb munka az őszi szántások tavaszi clboronázása, símítózása. Az idén jelentős területen kell tavaszi szántást végezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy minél ke­vesebb legyen a nedvesség pazar­lás. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák főszempontja az idén is min­den talpalatnyi föld megművelése. Nagy gondot kell fordítani a jómi­nőségü vetőmag biztosítására, va­lamint a vetőmag előkészítésének technikájára. A termésátlagok növelésének el­hanyagolhatatlan eszköze a trá­gyázás. Soha Magyarországon annyi trá­gyát nem hordtak ki a szántóföl­dekre, mint az elmúlt ősszel. Do az eredmények a trágyakozielós és a trágyázás torén még távolról sem kielógítőek. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák során különös figyelmet kell fordítani az ipari és élelmezési célra szánt növények, valamint a speciális kultúrák művelése terén jelentkező feladatokra. Kössön szerződést minél több termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt ipari növénytermelésre, mert ezzel komoly jövedelemre te­het szert, növeli könnyű- és élelmi­szeriparunk nyersanyagalapját és elősegíti dolgozó népünk könnyű­és élelmiszeripari termékekkel való jobb ellátását, az életszínvonal nö­vekedését. A dolgozók burgonya- és zöldség­ellátásának megjavítása megkíván­ja a burgonya- és zöldségtermelés növelését. A gyümölcstermelés legdöntőbb feladata a gyümölcsfaállományunk lehető legnagyobb mértékben tör­ténő növelése és a meglévő gyümöl­csöseink karbanhozása, gondos ke­zelése. Nem kis feladatok várnak a me­zőgazdaság dolgozóira a szőlőter­melés terén. A fagykárt szenve­dett szőlőkben speciális metszést kell végrehajtani. Igen fontos a ta­vaszi szőlőoltványkészítés és a sző­lővesszőiskolázás. A szőlővessző­készletet a leggondosabban kell el­osztani és idejében a felhasználási helyre szállítani. Az előadó ezután áttért az állat­tenyésztés feladataira. A lakosság jobb hús- és zsírellé­tása, a könnyűipar gyapjú és nyersbőrigénye megköveteli az ál­lattenyésztés hozamának gyors nö­velését Az állattenyésztés jelenlegi alacsony hozamának legfőbb oka, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmányellátás. Ezért több fon­tos intézkedést kell megvalósítani. Az új takarmány éréséig is a leg­gondosabban kell gazdálkodni a meglévő takarmánnyal, úgy kell beosztani a takarmánykészleteket, hogy az új temrésig kitartsanak. A legdöntőbb feladat most az állattenyésztés terén az állatok ta­karmányozásának, gondozásának megjavítása, az alapvető zootechni­kai és állategészségügyi rendsza­bályok betartása. Állategészségügyünk sok ered­ményt ért el az elmúlt év folya­mán a fertőző állatbetegségek visz­szaszorítása terén, de állategészség­ügyünk különösen a Szovjetunió állategészségügyéhez viszonyítva még igen elmaradott. Az állatorvo­sok becsületbeli dolga, hogy ne le­gyen egyetlen olyan állami gazda­ság, vagy termelőszövetkezet sem, ahol nem tartják be az alapvető ál) ategészségügyi rendszabályokat. A felsorolt feladatok végrehaj­tásában döntő szerepük van a mezőgazdasági szakembereknek. A szakemberek legyenek a mező­gazdaság fejlesztésének lelkes szer­vezői. A mezőgazdasági szakembe­rek, a mezőgazdasági irányító szer­vek egyik legdöntőbb munkamód­szere a jövőben a haladó tudo­mány vívmányainak és az élenjáró termelési tapasztalatoknak az el­terjesztése, azaz a helyesen alkal­mazott agropropaganda legyen. Hallatlanul nagy feladat teljesí­tése vár a gépállomásokra. Műkö­désüktől döntő mértékben függ a terméshozamok gyors növelése, a munka termelékenységének eme­lése és a nehéz testimunka kikü­szöbölése. A gépállomásoknak jelenleg a téli gépjavítások időben és jómi­nőségben való elvégzése mellett agronómusaik révén hozzá kell já­rulniok a most időszerű előkészítő munkák, a felültrágyázás jó elvég­zéséhez. A gépállomások haladék­talanul kössék meg a termelőszö­vetkezetekkel a szerződéseket az egyénileg gazdálkodókkal a megál­lapodásokat. Az előadó a termelőszövetkeze­tekről szólva elmondotta, hogy azok nagy többsége és a termelő­szövetkezeti tagok zöme a kezdeti nehézségek és a rosszszándékú el­lenséges elemek hírverése ellenére kitartott a szövetkezeti munka mellett. Jó, megszilárdult termelő­szövetkezeteink kiváló, az egyéni termelőket jóval meghaladó ered­ményeket értek el. Szükséges, hogy a termelőszövet­kezetek megjavítsák könyvelésü­ket és pénzgazdálkodásukat.. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésére vonatkozó határozat vég­rehajtásában nagy szerep vár az állami gazdaságokra. Állami gazda­ságaink szép eredményeket értek el. Mégis sok a hiányosság. A hi­bák kiküszöböléséhez az állami gazdaságok jelentékeny segítséget kaptak. Így például az új bérezési rendszer jobban érdekelté teszi az állami gazdaságok dolgozóit a jó munkában, a magas termésered­mények elérésében. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák megszervezésében és ellen­őrzésében óriási szerepük van a helyi tanácsoknak. A megyei és járási tanácsok veze­tői az eddiginél sokkal jobban is­merjék meg területük mezőgazda­ságának helyzetét, mert így tud­nak leghamarább szakítani az egyik legnagyobb hibával, a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányító munkával. A pártszervezetek segítségével támo­gassák a falu dolgozóinak legjobb­jaiból alakult termelési bizottságok munkáját. — Terveink teljesítését, a kitű­zött feladatok megvalósítását sok­szor és eredményesen segítette már elő a szqcialista munkaverseny. Gépállomási és állami gazdasá­gok dolgozói, termelőszövetkezeti tagok, mezőgazdasági szakembe­rek és termelési bizottságok kelje­nek versenyre pártunk III. kon­gresszusának méltó megünneplé­sére, a pártunk és kormányunk ál­tal kitűzött nagyszerű feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, né­pünk javára, szép hazánk további felvirágzására! — mondotta befeje­zésül Magyari András. Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter is felszólalt s az élelmi­szeripari növényekkel kapcsolatos szerződéskötésekről beszélt. Több példát hozott fel a termelé­si szerződések előnyös voltára. így például Takács Vince, a röszkei Lenin termelőszövetkezet elnöke az elmúlt évben hét holdra kötött cu­korrépatermelési szerződést. 19 va­gon cukorépa után a tsz 11 ezer forint alapárat és 10 ezer forint prémiumot, továbbá 38 mázsa cuk­rot, 23 mázsa száraz répaszeletet é­9.5 mázsa melaszt kapott. Az iöé már 15 holdra kötött szerződést a röszkei Lenin tsz és a tagok 300 mázsás holdankénti átlagtermés el­érését vállalták. 27 ezer forint alap­árra, 150 ezer forint prémiumra, 90 mázsa cukorra, 135 mázsa kedvez­ményes áru szárított répaszeletre és 45 mázsa melaszra számítanak. Egyes termelők azért vonakodnak a szerződéskötéstől, mert nem kap­ták meg a cukorgyáraktól a nekik iáró szárított réoaszeletet. A kése­delem oka szállítási nehézségekben keresendőd A termelők nem vesznek ceruzát és paDÍrt kezükbe, nem számolnak eléggé. De hiba van a tanácsok és a szerződtető apparátus munká­jában ls — mondotta Altomáré Iván a többi között. A tanácskozás eredménvét Ma­gyari András, a földmúvelésügvi miniszter első helyettese foglalta össze. Az országos értekezlet Mannin­ger Rezső Kossuth-díjas akadé­mikus zárószavaival ért véget. A vietnami népbedsereg ujabb győzelme Ünnepi est a Néphadsereg Színházában a szovjet hadsereg születésének 36, évfordulója alkalmából Hazánk felszabadítója, a béke hatalmas őre, a dicsőséges szovjet hadsereg születésének harmincha­todik évfordulója alkalmából hét­főn este ünnepséget rendeztek a Néphadsereg Színházában. Megje­lent az ünnepségen Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyette­se, belügyminiszter, Farkas Mi­hály, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, az MDP Politikai Bizottságának tag­jai. Bata István altábornagy, hon­védelmi miniszter, a Politikai Bi­zottság póttagja, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénz­ügyminiszter, Bebrits Lajos közle­kedés- és postaügyi miniszter, Er­dey Gruz Tibor oktatásügyi mi­niszter, Berei Andor, a külügymi­niszter első helyettese, Szabó Ist­ván altábornagy és Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter­helyettesek, valamint a néphadse­reg tábornoki karának számos tag­ja, a társadalmi, politikai és kul­turális élet sok képviselője, a ter­melés kiváló dolgozói. Az ünnepi est közönségének soraiban ott volt néphadseregünk sok tisztje és har­cosa. Jelen volt az ünnepi esten J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyar­országi nagykövete, M. F. Tyihonov altábornagy, a Szovjetunió Hőse, a Szovjetunió magyarországi nagy­követségének katonai attaséja, va­lamint a baráti államok budapesti diplomáciai képviseletének számos képviselője és tagja. Megjelent I. J. Gluscsenkov, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája elnökségének tudományos titkára, a hazánkban tartózkodó szovjet kulturális kül­döttség vezetője, valamint a kul­turális és művészeti küldöttség több tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bata István altá­bornagy, honvédelmi miniszter nyi­totta meg az ünnepi estet, majd Otta István vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség első része az Inter­nacionálé hangjaival ért véget. A második részben a Magyar Nép­hadsereg Vörös Csillag érdemrend­del kitüntetett művészegyüttese adott ünnepi műsort. Hazánkat és a Szovjetuniót szeretni — egyet ie!ent — mondotta Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író a vásárhelyi megnyitó ünnepségen Szombaton este tartották meg Hódmezővásárhelyen a Béke-szálló "Kodály Zoltán"-termében a ma­gyar-szovjet barátsági hónap me­gyei megnyitóját. Az ünnepi estén a megnyitó beszédet Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író, az MSZT országos vezetőségének tag­ja tartotta, aki szólott arról a ro­konszenvről, ami népünkben az el­lenforradalom minden terrorja el­lenére is megnyilvánult a Szovjet­unió iránt, majd számos példával ismertette, milyen sok segítséget kaptunk a felszabadulás óta a szov­jet néptől. Megyénkben is mind­járt kezdetben lovakat adtak a pa­rasztságnak, hogy a háború után megkezdődhessék a mezőgazdasági termelés. Az 6 segítségükkel in­dultak meg a gyárak. Mindez el­törölhetetlenül mély nyomokat ha­gyott népünkben. — Hat esztendővel ezelőtt írták alá a magyar-szovjet kölcsönös sej gélynyujtási szerződést — mondot­ta a többi között Nagy elvtárs. — Nevezetes nap volt ez életünkben. A volt urak is kötöttek barátsági szerződést, de az nem ilyen volt. A kapitalista országok között nem is köthető igazi barátsági szerző­dés. A Szovjetunió tette lehetővé a magasabb termelést is; a terme­lésnek talán nincs egyetlen ága sem, amiben nem segítettek volna. Elhozta tapasztalatait Dubjága szö­vőnő. Bikov esztergályos, aki a sztahánovista mozgalom elindítója volt Magyarországon. De talán a legtöbbet kulturális téren kaptunk a Szovjetuniótól. Láttuk a Pjat­nyickij, az Oszipov és a Mojszejev együtteseket. Hazánkban a koz­mopolita kultúra elnyeléssel fenye­gette a népi kultúrát; az ő segítsé­gükkel sikerült hazánkban új népi kultúrát teremtenünk. — A magyar-szovjet barátság hó­napjának nagy jelentősége, hogy a magyar nép most pártunk III. kon­gresszusára készül. Ez azt a felada­tot rója reánk most, hogy erősíte­nünk kell a népben a párt szere­tetét és meg kell győznünk min­denkit, hogy hazánkat és a Szov­jetuniót szeretni egyet jelent — fejezte be beszédét Nagy Sándor elvtárs. A megnyitó beszéd után a cson­grádmegyei rendőrzenekar és a Szegedi Egyetem népi együttese szórakoztatta az egybegyűlteket nagysikerű kultúrműsorával. Ószentiván fó begyűjtéssel ünnepe! Ószentiván rendes tanácsülésén az MDP III. kongresszusának mél­tó megünneplésére a község dolgo­zó parasztsága munkafelajánlást tett. Bódi András, a községi ta­nács begyűjtési állandó bizottságá­nak elnöke vállalta, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére egész évi tojás- és baromfibeadását ha­táridő előtt teljesíti, őszi kalászo­sait fejtrágyázza, a tavasziak, alá előkészíti a talajt, újburgonyáját lárcius 20-ig elveti és ezt április /S-ig kétszer megkapálja. Vállalá­sával egyben versenyre hívja a Szeged járás valamennyi begyűj­tési állandó bizottsági elnökét. Bitó István vállalta, hogy egész évi to­jás- és baromfibeadását teljesíti, ifjú Széli Péter meg egész évi to­jás- és baromfibeadását és az 1955. első félévi baromfibeadását telje­siti már határidő előtt. Ifj. Bódi Mihály háromévi baromfibeadásá­nak határidő előtti teljesítését vál­lalta. Egész évi baremfibeadási kötelezettségük határidő előtti tel­jesítését vállalták még Ábrahám Péter, Süveg Mihály, Puskás Jó­zsef, Kocsis István, Süveg József, Berekméri Ferenc, Papp Antal, Papp András, Bárányi József és Rácz Mihály. Ifj. Kocsis János egész évi hús-, baromfi- és tojás­beadási kötelezettségének határidő előtt való teljesítését vállalta. Öszentiván község dolgozó pa­rasztsága tudja azt, hogy szabad államunk szabad népe eddigi ered­ményeit elsősorban az MDP terv­szerű irányító munkájának köszön­heti; ezért ünnepli jó begyűjtéssel a III. pártkongresszust. Bódi István Kilüntefett mezőgazdasági fcufaióic és agrár sza* Emberek A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat előkészítésében ki­emelkedően jó munkát végzett kuta­tókat és agrárszakembereket tünte­tett ki a Munka Vörös Zászló Rend­del, a Munka Érdomrcndd'd és a Szocialista Munkáért Érd m rém­inél. Többek között Brúder Jú-.ost, a Makói Kísérleti Gazdaság igaz­gatóját is a Szocialista Munká'-rt Érdeméremmel jutalmazták. Nóvák Károly megyei főagronómus előadást tart a Megyei Pártoktatók Házában a növénytermelés hozamának emeléséről Peking (Uj-Kina). „Vietnami Tá­jékoztató Iroda* jelentése Rzerint a vietnami néphadsereg február 18-án, 45 perces harc után. teljesen megsemmisítette a franciák állá­sait Dak Donnál. Dak Doa a franciák körzeti pa­rancsnoksága volt a 19, számú útvonal mentén, amely védte a kö­z'pviotnami fennsíkon fekvő Plei­kunál lévő állásokat. Február 18-án éjszaka a vietnami néphadsereg támadást intézett Plei­ku tartomány fővárosa, valamint egy Pleiku-tól 10 kilométerre északra fekvő központ ellen. Február 25-én, csütörtökön, 5 órakor előadás lesz a Megyei Párt­oktatók Házában (Hódmezővásár­hely, Zrínyi-utca I.) "Feladataink a növénytermelés hozamának emelé­sében, különös tekintettel a gabo­natermesztésre* címen. Előadó Nó­vák Károly megyei főagronómus, a Megyei Előadó Iroda tagja. Ezúttal is felhívjuk a hódmező­vásárhelyi pártszervezetek vezető­cégét. különösen a mezőgazdasági I jellegű pártszervezeteket, hogy a ' termelőszövetkezetek elnökeit. vénytermcsztési brigádvezetőket, népnevelöket, kisgyűléselőadókat, mezőgazdasági szakembereket, ag­ronómusokat, gépállomás vezetőit, traktoros brigádvezetőket, élenjáró egyénileg dolgozó parasztokat is mozgósítsák az előadás meghallga­tására. Az előadásra meghívjuk a megyei, városi, a párt, az állami és tömegszervezeti funkcionáriuso­kat is. Megyei Pártbizottság Agit.-Frop. Osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents