Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I | A kónpidddzudi uetdeny. (kódéi j Vidács Isfván í AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 45. SZAM KEDD, 1954. FEBRUÁR 23. ARA 50 FILLÉR Termeljünk több zöldségfélét A szegedi határban a zöldségnövények és a burgonya termelésére is igen kedvező lehetőségek vannak. Az éghajlat és a talaj is megfelelő. A zöldségfélék és a burgonya termelésénél termelőszövetkezeteink, egyéni termelők értek el szép eredményeket; hozzájárultak a város dolgozóinak jobb ellátásához. A Haladás és a Táncsics termelőszövetkezetek az elmúlt évben jó eredményeket értek el a zöldségfélék termelésében és a tagság is jelentős haszonhoz jutott. A mult évben megalakult szegedi Városellátó Gazdaság is jelentős szerepet játszott a dolgozók ellátásában és a többi között 3500 kiló gyökeret, 20 és fél vagon paradicsomot és juttatott a fogyasztóknak. Az egyéni kertészek közül — hogy csak egyet említsünk — a Tolbuchin-sugárúti Hódi Imre termelt szép eredménnyel zöldségféléket. Az elmúlt gazdasági évben fejlődött a szegedi zöldségtermelés. De az eredmények ellenére szegedi vonatkozásban is megállapítható: sem a zöldségnövények, sem a burgonya termelése általában lényegesen nem változott. A szegedi termésátlagok jórészt még alacsonyak, aránylag kevés zöldséget és burgonyát termeltünk. Emiatt a növekvő szükségleteket kellő mértékben kielégíteni nem tudtuk, s magas a burgonya és a zöldségfélék ára. Mindezekre a hiányosságokra is rámutat a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, — megjelölve a bajok megszüntetésének útját, A szegedi kertészek nem elég primőr árut visznek a piacra; Kevés volt az elmúlt évben is — és éppen ezért drága is volt — a korai kalarábé, a káposzta és aztán a burgonya is. Hiányos volt általában termelőszövetkzeteink munkája a primőr áru termelésnél. Az Alkotmány és az ötéves Terv tsz kertészeti vonatkozásban nem sok eredményt ért el, mert kevés munkaerejükkel csak az ültetésig győzték a tennivalókat. As egyéni termelők közül különösen az újszegediek adtak legjelentősebben primőr árut. Az elmúlt években a mihályteleki retektermelés volt számottevő. Termelőszövetkezeti és egyéni kertészeknek minden lehetőség adva ahhoz, hogy több és jobb zöldségnövényeket, aztán burgonyát termeljenek. Érdemes ezekkel a növényféleségekkel foglalkozni, mert jó jövedelmet biztosítanak. Az új begyűjtési rendszer és számos más intézkedés könnyíti, segíti a szövetkezetben és a szövetkezeten kívül tevékenykedő kertészek, dolgozó parasztok munkáját. Lényegesen kedvezőbb körülmények között, önkéntesen köthetnek termelési szerződést. Nagy lehetőségek állnak a kertészek előtt a konzervnövények termelésénél is. A Szegedi Konzervgyár a konzervnövényekre szerződött termelőknek a megfelelő árak mellett termelési előleget, kártevői? elleni védekezőszert is juttat. A termelők minden mennyiségben értékesíteni tudják termékeiket s nem fordul az elő, mint a felszabadulás előtt: megrothadt a káposztájuk, vagy a borsójuk. A város zöldségnövénnyel való ellátása egyik fontos feladata a termelőszövetkezeteknek, a városellátó gazdaságnak, és az egyéni gazdáknak. Termeljenek több korai, primőr árut. A szegedi városellátó gazdaság ezévben mintegy 130 vagon árut visz majd a piacra, s nagyban segíti az ellátást? , Voltak bajok a burgonyaellátásnál is. A feladat ezen a téren is az, hogy nagyobb gondot fordítsunk a burgonyatermelésre. Különösen a korai burgonya termelését, a város nyári és őszi burgonyaellátásának biztosítását kell saját termelésünk növelésével megoldani. Szeged mezőgazdaságára az a szerep is vár, hogy a város dolgozói szükségletének kielégítésével együtt segítse az ország zöldségfélékkel való ellátását is. A burgonyatermelésnél az lenne a teendő, hogy a város szükségleteit biztosítsuk. Szinte korlátlan lehetőségek állnak a termelőszövetkezetek és egyéni kertészek előtt. Itt a Szegedi Konzervgyár, amellyel szerződve jelentős haszonhoz juthatnak a kertészek. Helyesen állapítják meg az egyéni kertészek is: „Nem kell azon törni a fejünket, hol értékesítjük a megtermelt zöldségféleségeket". A párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata megteremti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a dolgozók burgonyaés zöldségellátásának megjavításához. Egyben megszabja a teendőket is, Gondoskodás történt arról is, hogy 1954—1956. években legalább 420 ezer darab melegágyi ablak, s a hozzá szükséges melegágyi keretek, üveg- és takaróanyag álljon a kertészek rendelkezésére. Segítik a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők olyan törekvéseit is, amelyek a zöldségterület öntözésére irányulnak. A munkásosztály a gyárakban hősies erőfeszítéseket tesz, hogy kis gépekkel és egyéb mezőgazdasági felszerelésekkel segítse a kertészeket, a dolgozó parasztokat. A párt és kormány intézkedése, a munkásosztály hősi erőfeszítése után a zöldségtermelőkön, a dolgozó parasztokon a sor. Nekik sem szabad megfeledkezni arról: kötelességük hozzájárulni a maguk posztján a népjólét emeléséhez. A népjólét emelése a dolgozó parasztok, a kertészek számára abban is megnyilvánul, hogy több, jobb és olcsóbb lesz az iparcikk. S amikor azért dolgoznak, hogy több zöldségnövényt és burgonyát adjanak, egyszerre tesznek egyéni hasznukért, a nép hasznáért. Az újszegedi, baktói és a hattyasi részek kertészei adjanak több zöldségfélét. E területeken és másutt is a szegedi határban termeljenek minél többen zöldségféleségeket is. Amint kitavaszodik, sok munka lesz a kertekben. A tavaszi teendőkre minden jó kertész készül. Most soronlévő tennivaló a zöldségtermelés hozamának növelése érdekében is a zöldségtermő területek trágyázása. Helyesen tették például a Dózsa tsz tagjai, hogy öntözéses kertészetük földjét megtrágyázták. Előttünk álló feladat a helyi öntözési lehetőségek kihasználása is. De nem fordulhatnak elő hibák az átvételnél sem a MEZÖKER munkájában. Ma ankétra gyűlnek össze Szeged termelőszövetkezeteinek, egyéni kertészeinek, a kutató intézet, a városellátó gazdaság, a kertészeti technikum és a különböző vállalatok képviselői. Megbeszélik, mi a teendő a mezőgazdasági határozat zöldségtermelésre vonatkozó részének megvalósításáért, — a bajok megszüntetéséért. A megbeszélés segítse elő — és nem kétséges, elő is segíti — a szegedi dolgozók több, jobb és olcsóbb zöldségnövényekkel való ellátását. Üdvözöljük az ankét résztvevőit és sikeres munkát kívánunk! MAI SZAMUNKBÓL: Országos értekezlet tárgyalta meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének soronkövetkező feladatait A 82. szánul Autóközlekedési Vállalat vüianyszerclő résztegének dolgozója Vidács István elvtárs. Az autókból kiszerelt hibás villamos alkatrészeket Vidács István és brigq társai. Molnár za és Fekete Nagy István segédmunkás javítják meg. Cél az, hogy a javításokat gyorsan és kifogástalanul végezzék el, hogy az autók minél kevesebb ideig essenek ki a forgalomból. Vidács elvtárs a múlt évben is hat újítást adott be, amelyek közül a legjelentősebb egy dinamó vizsgáló próbapad, amelyet brigádtársai segítségével tervezett. Ezzel az újítással jelentősen megrövidítették a dinamó javításának idejét, söt több tízezer forintra becsülhető az a munka, amelyet ezelőtt más vállalatoknál végeztettek el és most ezt maguk tudják elkészíteni. Jó munkája jutalmazásaként 21 napos ingyenes üdülésen van . mcst- Vidács I elvtárs, Hévízen pi- I hen, hogy hazaéike-. zésc után újabb erű- j vei fogjon a mun- I kához; a kongresz- szusi felajánlása lel- 1 jesítéséhez. Bk 191. pártkongresszus tiszteletére Két kiváló munkás harca az elsőségért A Szegedi Cipőgyár csákózó üzemrészében — cipésznyelven stancerájában — gyakorlott munkáskezek igazítják a gép alá a talpnak, bélésnek és az úgynevezett beragasztónak való bőranyaMíg beszélgetünk vele, szemlátomást kisebbedik ez a hegy és rövid idő múlva teljesen el is tűnik. Ellenben szaporodik a cakkosszélű 36 —38-as szandálcipőn látható beragasztó, amelyet Miközben Pusztainé beszél, figyelmesen illeszti az előtte fekvő bőranyagra a csákózókést. Néha cserélgeti is, — kisebb kést vesz a kezébe, hogy a bőrből minél kevesebb menjen a hulladékba. Ügyességét dicsérik; legutóbb csaknem 300 forint értékű anyagot takarított meg. Két sztahánovista jelvénye — amelyre igen büszke —, meg 188 százalékos átlagteljesítménye azt bizonyítja: nem engedi át „az üzemrész első dolgozója" címet másnak. Pedig Papdi Antal keményen dolgozik ezért, — ő a második legjobb dolgozója a csákózó magasabb, mint Pusztainéé: 193 százalék. Hatalmas táblákból vágja ki a cipő talpait Papdi Antal. Egyik napon még két órát sem töltött munkahelyén, máris elkészült 400 párral. A sarokrész kivágása után egy percet sem várva ment újabb táblákért. Mindent kiszámított mozdulattal, gyorsan csinál. Nem akarja feleslegesen elpazarolni idejét és takarékoskodik az anyaggal. Nagyobb anyagtakarékosságra tett felajánlást a III. pártkongresszusra. Januárban az általa megtakarított talp értéke 2994 forint, De még több anyagot. A csákózógépek kalapácsütésekhez hasonló egyenlőtlen morajából kitűnik a két hidas gép munkája (így nevezik közvetlen a műhely bejárata mellett elhelyezett két gépet), amelyek szinte szünet nélkül dolgoznak. Meg is látszik a szorgalmas munka eredménye: mindkét gép mellett lévő állványon alig van már hely az újabban elkészített talp vagy bélés számára. Az egyik gépnél szorgalmas, fáradhatatlan munkás: Pusztai Istvánná, kétjelvényes sztahánovista. Nekigyürkőzött ám a munkának! A beragasztónak való szürke disznóbőrből egész hegyet rakott maga mellé. köznyelven bélésnek hívnak, — Sürget a gépterem bennünket — hangsúlyozza Pusztainé. — Nem engedhetjük, hogy felakadjanak a munkával, de azért selejtet sem adunk nekik. Nem is csinál selejtet — mert mielőtt leteszi az egyes darabokat, minden oldalról megnézegeti. Elmondja, hogy azért megy most ilyen lázasan a munka ebben az üzemrészben, mert reggel tudomásukra jutott, hogy a gépterembeliek versenyre hívták őket a III. pártkongresszus tiszteletére. Ugyanis a gépterem nem teljesítette a tervét és a lemaradást mindenképpen meg akarja szüntetni. (Liebmann B6]a felvételei. üzemrésznek. Január végén kapta meg a második sztahánovista jelvényt és azóta fokozta az iramot — tetteivel árulja el, hogy ő a kongresszusi versenyben az élre akar kerülni. Átlagteljesíménye jelenleg Fény. Szöv ) got akar megtakarítani. A Szegedi Cipőgyár csákózó üzemrészének dolgozói egy nagy családot alkotnak: Pusztai Istvánnét és Papdi Antalt a család példaképeinek tekinti mindenki. R. J. A Vas- és Fémipari Szövetkeze! segítsége a Mórahalmi Gépállomásnak Mintegy két héttel ezelőtt a Vasés Fémipari Szövetkezet irodájába egy ismeretlen, ember lépett bo: a mórahalmi gépállomás főgépésze. A szövetkezet vezetőjét kereste. Beszélgetni kezdtek és a főgépész mindjárt elmondotta, hogy sürgős megrendelést hozott. Pár dolog kellene nekünk — hozakodott elő — csapszegek, meg dugattyúperselyek hiányoznak és 5 darab vontatórúd is kellene. Ez utóbbit kicsit vonakodva említette, mondván, tudja, hogy míg elkészül, sok dolog van vele. De nekik ez kellene leghamarabb, mert nagyon nélkülözik. A megrendelést szíves-örömest fogadták a Vas- és Fémipari Szövetkezetben. A géposztályt bízták meg a kivitelezéssel. Megígérték, hogy időre meglesznek a vontatórudak, a dugattyúperselyek, a csapszegek. Harangozó József géplakatos kapta az egyik sürgős feladatot: a vontatórúd elkészítését. Egy darabot 8 óra alatt kellett megcsinálnia. A pontos méret után lemérte és kiszabta a vastag, erős vasrudakat. Gyorsan haladt a munkával ós a rudakat darabonként 5 óra alatt készítette el. Ezzel a kongresszusi felajánlását is teljesítette, hisz azt vállalta: 150 százalókon felül teljesíti a tervét naponta. A bét végén kint voltak a munkadarabok a gépállomáson. A hegesztők is igyekeztek, különösen Dobó József villanyhegesztö. Egész napon át munkája fölé hajolva hegesztőpisztollyal a kezében gyorsan dolgozott. — Igy mondta ő is: sürgős a munka, várják a mórahalmiak is. Mellette ott sorakoztak a kész darabok. A többi traktor-alkatrészekkel is Hőben készen lettek. Sólya László esztergályos a csapszegeket munkálta meg. ö is túlteljesítette napi tervét, hogy a gépállomás dolgozói minél előbb hozzálássanak a tavaszi munkákhoz. A szövetkezet, a géposztály dolgozói így se ölettek a falunak — a móvrlialmi állomásuai ." op-