Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

\ VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR 21. 3 DELMRGYRRORSZRG A mezőgazdaság és az ipar előtt álló legfontosabb feladatok Csongrád megyében Az MDP Csongrádmegyei Bizottságának tájékoztatója Az MDP Csongrádmegyei Bizott­sága összehívta megyénk párt-, ta­nács-, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusait és tájékoztatta az előttünk álló legfontosabb felada­tokról. A tájékoztatót Sinkó Antal elvtárs, a Megyei Pártbizottság má­sodtitkára mondta' el, amelynek tartalmát az alábbiakban kivonato­san közöljük. A kormányprogramra megjelené­se óta nagymértékben megnőtt dol­gozó parasztságunk termelési ked­ve. Ezzel párhuzamosan azonban nem erősödött az állampolgári fe­gyelem. Mi az utóbbi időben sokat beszéltünk a munkás-paraszt szö­vetség jelentőségéről és nem egy­szer elmondottuk, hogy a munkás­paraszt szövetség népi demokrá­ciánk alapja? De arról már kevés szó esett, hogy a munkásosztály és a parasztság, tehát ez a két nagy osztály nemcsak politikailag, ha­nem gazdaságilag is egymásra van utalva. A dolgozó parasztságnak iparcikkre, gépre, fára, építőanyag­ra, műtrágyára stb. van szüksége. Az ipari munkásoknak — ugyan­úgy, mint a dolgozó parasztoknak — viszont szükségük van gaboná­ra, húsra, zsírra. Tehát a két osz­tály, mint látjuk, gazdaságilag egymásra van utalva. Eddig ke­vésbbé magyaráztuk meg, hogy a gabonaadó és más terményfélesé­gekből történő begyűjtés a dolgozó paraszt számára gépekben, műtrá­gyában, közszükségleti cikkekben térül vissza; Pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kielégít­se a dolgozók anyagi és kulturális szükségletét, hogy szüntelenül emelje népünk életszínvonalát. A hiba az, hogy megyénkben sem a Megyei Pártbizottság, sem az al­sóbb párt- és tanácsszervek az utóbbi időben nem fordítottak kel­lő figyelmet azoknak a közszükség­leti cikkeknek a biztosítására, ame­lyeken keresztül a dolgozók kézzel­foghatóan érzik a párt és a kor­mány gondoskodását. Elhanyagol­tuk a begyűjtést, meglazult az ál­lampolgári fegyelem. Lemaradás a begyűjtésben és adófizetésben Január 1-től február 15-ig hízott­sertés begyűjtési tervünknek mind­össze 49.4 százalékát teljesítettük. Érezteti ez hatását a hús- és zsír­ellátásban? Feltétlenül érezteti. Vágómarha begyűjtési tervelő­irányzatunk teljesítésével csak 21.7 százalékra állunk. Kihat ez me­gyénk húsellátására? Igen kihat. Tojásbegyüjtési tervünket mindösz­sze 12 százalékra teljesítettük, de nem gyüjtöttünk be 2420 hektóliter tejet sem; Mi az oka e nagyfokú lemaradás­nak? Az utóbbi időben a Megyei Pártbizottság, a Megyei' Tanács és az alsóbb párt- és állami szervek nem foglalkoztak a begyűjtéssel. Féltünk hozzányúlni a begyűjtés problémájához. Politikai felvilágo­sító munkánk nem magyarázza a begyűjtés jelentőségét. Nem tuda­tosítottuk és ma sem tudatosítjuk a begyűjtéssel kapcsolatos kedvez­ményeket. A mi népnevelőinknek le kell ' iilniök a dolgozó paraszttal és meg kell győzniök őket a be­1 gyűjtés fontosságáról, annak kihatásáról. Mondjuk meg a dolgozó parasztok­nak, hogy milyen kárt okoznak az áruellátásban, ha nem teljesítik határidőre beadási kötelezettségü­ket. Meg kell magyaráznunk: az ő általa beadott hús, zsír, tej és tojás az ő részére mezőgazdasági gépek­ben, lószerszámban, bőrcsizmában, műtrágyában stb. jelentkezik. Ha ezeket a tényeket megmondjuk a dolgozó parasztoknak, a tszcs-ta­. goknak, ha látni fogják ennek je­lentőségét, akkor nem fér hozzá kétség, hogy meggyorsul begyűjté­si munkánk és biztonságosabbá tesszük hús- és zsírellátásunkat. Mint ismeretes, a kormány nem­csak begyűjtéssel biztosítja a ki­elégítő hús- és zsírellátást, hanem szerződéses akción keresztül is. Például szerződést köt államunk a dolgozó parasztokkal sertéshizla­lásra, marhahizlalásra. Ezen a te­rületen is elég súlyos a lemaradás. A sertéshizlalási szerződéskötési tervnek csak 23.4 százalékát telje­sítettük. A marhahizlalási szerző­déskötési tervünkkel mindössze 10.8 százalékra állunk. Amellett, hogy a pártszervek el­hanyagolták ezt a munkát, komoly felelősség terheli a tanács begyűj­tési apparátusát és a különböző begyűjtő vállalatokat, amiért nem foglalkoztak a begyűjtési tervek teljesítésével. Annak érdekében, hogy a lemaradást megszüntessük és biztosítsuk a folyamatos hús- és zsírellátást, a következőket kell tennünk: Először: fokozni kell a pártellen­őrzést a begyűjtő szervek felett. Be kell számoltatni a tanácsot, a különböző begyűjtő vállalatok ve­zetőit, hogy milyen módszerekkel biztosítják a begyűjtést. Másod­szor: tudatosítani kell a dolgozó parasztoknál és termelőcsoportok­nál a begyűjtés jelentőségét, a be­gyűjtéssel kapcsolatos kedvezmé­nyeket. Politikai felvilágosító munkánk mutasson rá, hogy a be­gyűjtés teljesítése hazafias köteles­ség. Harmadszor: el kell érnünk, hogy a kommunista parasztok, a termelőszövetkezeti csoportok, ál-, lami gazdaságok példát mutassa­nak. Pártszervezeteinknek nem szabad elfelejteniök Rákosi elvtárs­nak azt a megállapítását, hogy a mezőgazdaságban elsősorban a jó beszolgáltatás méri a jó politikai munkát, nemcsak a jó termés. Negyedszer: ellenőrizni kell áz ál­lami szerveket, nehogy túlkapáso­kat, törvénysértéseket kövessenek el. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a dolgozó parasztok, a tszcs-k betartsák a törvényt és határidőre beadják az előírt húst és egyéb termékeket. Hasonlf* lemaradás tapasztal­ható az adófizetésnél is. A tervlemaradás itt kb. 30 száza­lékos. Dolgozó parasztjainknak tud­niok kell, hogy a befolyt adóból építünk közutakat, lakóházakat, szülőotthonokat, kultúrházakat stb. Nem szabad tűrnünk az adófizetés­nél sem a lazaságokat éppúgy, mint a begyűjtésnél. A dolgozó parasztokat első­sorban — és ezt külön ki sze­retném hangsúlyozni — meg­győző, személyekhez szóló poli­tikai felvilágosító munkával kell meggyőznünk, de ha szükséges, alkalmazni kell a törvényben biztosított szankció­kat is. Tudatosítani kell a szerződéses termelés jelentőségét Ha a növénytermelés szerződés­kötését vizsgáljuk megyénkben, akkor az alábbi képet kapjuk. A vöröshagyma szerződtetése 52.8, a fokhagymáé 48, a dughagymáé 14 százalék. A MEZÖKER Vállalat szerződéses termelését mindössze 61.9 százalékra kötötte le. Az a vállalat, amelynek a burgonyát, a gyökeret, a sárgarépát, a káposztát stb. kell biztosítania. A gyapot szerződtetése mindössze 56 száza­lékra áll. Még rosszabb a helyzet a rostkendernél, ahol csak 25.1 szá­zalékra teljesítettük a szerződéses tervet. A lemaradás oka elsősorban abban keresendő, hogy a kü­lönböző szerződtető vállalatok nem minden esetben tettek ele­get a szerződésben vállalt köte­lezettségeiknek. A rostkendert szerződtető vállalat nem minden dolgozó parasztnak biztosította, hogy a kendertermelés után megkapja a kocsikötő kötelet, a kötőféket, a zsákot, a textilutal­ványt. De hasonló a helyzet a Gyapottermeltető Vállalatnál is, amely csak a Megyei Pártbizottság feeménjr közbelépésére fogott hozzá, hogy a dolgozó parasztoknak járó prémiumot kifezesse. Van b'zonyos­fokú ellenállás az egyénileg dolgo­zó parasztoknál és a tszcs-knél is a szerződtetés iránt. Pedig ha mi megértetjük velük a szerződéses termelés népgazdasági jelentőségét és ha megmutatjuk, hogy a szerző­déses termelés után milyen ked­vezményekben részesülnek, akkor megszűnik az ellenállás. A feladat tehát ezen a téren: megismertetni a szerződéses termelés fontosságát, az utána járó kedvezményeket és rámutatni, hogy amennyivel ke­vesebb rostkendert, vagy lent ter­melünk, annyival kevesebb textilt tudunk gyártani. Amennyivel keve­sebb burgonyát, zöldséget terme­lünk, annyival kevesebb jut a dol­gozók számára. Meg kell győznünk a tszcs-tagokat, hogy ne idegenked­jenek az ipari növények termelésé­től, hisz ez számukra nagyobb jö­vedelmet jelent. Különösen szük­séges ez a makói József Attila, vagy a mindszenti Lenin tsz tagjai között, akik erejükhöz mérten nem kötöttek hagymára, illetve rostlen­re termelési szerződést^ A soronlévő másik legfontosabb feladat a tavaszi szántás-vetés jó előkészítése. Mindenesetre először biztosítanunk kell az őszi vetések fejtrágyázását, amely megyénkben még csak 2862 holdon történt meg. Pedig mi rendelkezünk megfelelő mennyiségű érett istállótrágyával, amelyet az elmúlt évek folyamán nem hordtunk ki és amelyet most elsősorban az őszi búzára kell ki­hordani. Figyclembevéve az őszi ke­nyérgabonánál keletkezett káro­kat és azt, hogy őszi búzavetés­tervünket 89.8 százalékra telje­sítettük, jól fel kell készül­nünk a tavaszi búzavetésre. Tavaszibúzát megyénkben 8500 ka­tasztrális holdon kell vetni és lehe­tőleg március harmadik hetében be is kell fejezni. Felhívjuk a járási vezetők figyelmét a helyes elosz­tásra, nehogy az forduljon elő, mint az ősszel, hogy Sövényházára, ahol rozsot termelnek, búzavetőmagot küldtünk és ahol búzát termelnek, oda rozsvetőmagot küldtünk. A ta­vaszibúza vetésére pártszerveze­teinknek teljes erőből kell mozgó­sítaniok. Bár az elmúlt év tavaszán sokan megszerették a tavaszibúzát, még mindig tapasztalható bizonyos­fokú ellenállás, amit le kell küzde­nünk. Amellett természetesen, hogy fő figyelmünket a tavaszibúza ve­tésére fordítjuk, nem szabad elha­nyagolnunk más fontos tavaszi nö­vények vetésének előkészítését, a vetőmag biztosítását. Már most. ma. holnap, holnap­után elő kell készíteni a vető­magot, biztosítani kell a csá­váz ószereket, tehát mindazt, ami a tavaszi vetés­hez szükséges. Hi akadályozza a gépjavításokat Ahhoz, hogy gyorsan, határidőre be tudjuk fejezni a tavaszi mező­gazdasági munkákat, nagymérték­ben hozzájárulhat a gépállomás. Tehát a gépállomások gépeinek kj-l javítása most elsőrendű feladat! Gépállomásainkon azonban nincs minden rendben. A február 15-1 ál­lapotnak megfelelően megyénkben 236 erőgépen fő javítást kell vé­gezni és ebből február 15-ig csak 130 erőgépet javítottak ki. Folyó­iavítqsi munkálatokat 191 erőgépen kell elvégezni és még csak 128 erő­gépen végezték el. Vagyis: az erőgépek fő javítási munká­latai csak 55, a folyójavítá j munkálatai pedig csak 67 szá­zalékban vannak elvégezve. Ezzel szemben a cséplőgépek kija­vítása 74, a kazalozók kijavítása 110, a kombájnok kijavítása 85 szá­zalékig megtörtént. Ezek szerint a mi gépállomásainkon nem azokat az erőgépeket, munkaeszközöket igyekeztek a határidőre kijavítani, amelyek most a tavaszi munkák előkészítésében nagyon fontosak, hanem — mint ahogy a statisztika is mutatja — a kazalozókat és cséplőgépeket. Az 'ekejavítás me­gyénkben például csak 69 százalék­ra áll. A makói gépállomás 55 eké­ből 20-at, a batidai gépállomás 35 ekéből 15-öt, a deszki gépállomás 53-ból 34-et javított ki és így to­vább. Ugy látszik, a mi gépállo­másaink a kazalozókkal akarnak szántani és nem az ekékkel. A ve­tőgépek kijavítása is csak 75 szá­zalékos, de egyes gépállomásoknál nagy a lemaradás. A szentesi gép­állomás 16 vetőgépből csak kettőt javított ki, a batidai 12-ből háro­mat stb. Persze a gépjavítások le­maradásához a hiányzó alkatrészek is hozzájárultak és ma is hozzá­járulnak. De arról nem beszélnek a gépállomásokon, hogy helytelenül van megszervezve a munka. Az elmúlt negyedévben például a ma­kói gépállomáson 35, a mindszen­tin 14 traktorvezető váltotta egy­mást. A deszki gépállomáson az utolsó negyedévben 925 napot tett ki az igazolatlan mulasztás. Arról sem beszélnek, hogy a nagykirály­hegyesi gépállomáson a traktoris­ták szállásai piszkosak, a vízcsapok használhatatlanok, hogy mindezek kijavítása érdekében a gépállomás igazgatója — bár figyelmét felhív­ták — nem tett intézkedést. A gépjavítás területén mutat­kozó jelenlegi lemaradás tehát fényt derít a szervezetlenségre, a nemtörődömségre, a hanyag­ságra és a felelőtlenségre. A megyei gépállomás igazgatósá­gának feladata, hogy a legrö­videbb időn belül teremtsen rendet a gépállomásokon. Pártbizottságaink pedig a terüle­tükön lévő gépállomás munkáját ellenőrizzék és elsősorban javítsák meg a gépállomások pártszervezeté­nek munkáját. Néhány szót a mezőgazdasági szakemberek átcsoportosításáról. Megyénkbe ezideig 110 szakember jelentkezett. Közülük 36-ot már ki­helyeztek a gépállomásokra. Saj­nos, a mezőgazdasági szakembere­A tsz-ek tisztítsák ki és zái Az őszi nagy harcok után, amely a tszcs-k megtartásáért folyt, ezt a területet is elhanyagoltuk. Pe­dig termelőszövetkezeti csoportja­ink még nem szilárdultak meg — megszilárdulásukért napjainkban is kemény harc folyik. A kilépettek problémáját nem mindenütt intézték még el meg­nyugtatóan. Például Tömörké­nyen és Ásotthalmán, a makói József Attila tsz-ben, Kübekha­zán és Szőregen még mindig vannak problémák. Pártbizottságaink és tanácsszerve­ink az adott rendelkezések figye­lembevételével és betartásával a legrövidebb időn belől kell, hogy rendezzék a tsz-ekből kilépettek ügyét. Tsz-eink előtt , álló legdöntőbb feladatok most a következők. Pártbizottságainknak, tanácsa­inknak scgíteniök kell, hogy a termelőszövetkezetek terveiket a helyi lehetőségek jó kihasz­nálására alapozzák. Ehhez a járási tanácsok és a gépállo­mások szakemberei adjanak se­gítséget. Termelőszövetkezeteink többségé­nél tapasztalható, hogy gabonater­melési tervük alacsony. A vásárhe­lyi Sztnhánov tsz például őszi­búzából ez évre 7 mázsát tervezett, noha a tavalyi átlagtermése 8.27 mázsa volt, Ösziárpábél is csak 6 mázsá? termésátlagot tervez, míg a múlt évben 12.9 mázsa volt a ter­mésátlaga. Azoknál a tsz-eknél, ahol a terveket már elkészítették, általában a búzatermést 9 mázsa alatt tervezték, kivéve a szentesi Felszabadulás tsz-t, amely 16, a kiskirálysági Ifjú Gárda tsz-t, amely 14 és a makói Úttörő tsz-t, amely 12 mázsás búzaátlagot terve­zett. Ugy látszik, tsz-eink többsé­gében megfeledkeztek a Központi Vezetőség és a minisztertanács de­cember 19-i határozatáról, amely a termésátlag növelését írja elő. Pártbizottságaink beszéljenek a tsz-ek tagságával, hogy merjonek merészebben tervezni és harcolja­nak is a tervekért. Minden termelőszövetkezetben fel kell mérni a vetőmagszük­ségletet. Javasolni kell a tsz-nck a velőma­gok tisztítását ós zárolását, nehogy azokat takarmányozás céljára fel­használják. Biztosítani kell, hogy a tszes-k a gyengén tolelt őszi gabonafélékot fejtrágvázzák és szükség esetén fogasolják, henge­rezzék. El kell érni, hogy ket elbíráló bizottság — amelynek elnöke Papp István elvtárs — nem mindig működik helyesen. A csere­bökényi gépállomásra például sző­lő- és gyümölesszakembert küldtek ki, noha Cserebökényen és környé­kémy egyetlen szőlőtőkét sem lehet találni. olják a lavaszi vetőmagot a jövő hónap 15-ig a Lz-ben levő összes istállótrágyát kiszál­lítsák a földekre és ehhez a munkához a gépállcmási von­tatók adjanak segítséget. A tsz-ek, az egyes brigádok és munkacsapatok között széleskörű munkaversenyt kell szervezni. Biz­tosítani kell a jószágállomány he­lyes átteleltetését és takarmúnyo zását. A termelési bizottságokkal kap­csolatban több helyen megnemértés mutatkozik. A termelési bizottságo­kat a tanács végrehajtó bizottsá­ga mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság irányítja. A termelési bizottságoknak az a feladatuk, hogy segítsék a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását, tehát nem valami adminisztrá­ciós szervezetek ezek. Á termelési bizottságban a köz ség, város, a tsz legjobbjai kerül­nek be és az a feladatuk, hogy tu­datosítsák a trágyakihordás, a vetőmagtisztítás fontosságát, ellen­őrizzék a műtrágyaelosztást a köz­ségben és nézzék meg, hogy a ta­nács mit tett a vetőniagcserc-ak ció, valamint a belvizek clhárltú sa érdekében, Egyszóval a folyó mezőgazdasági munkákat lendítse előre. Összegezve, mezőgazdasági té­ren a következők a legfontosabb feladatok: 1. Biztosítani a folya matos 1 ús- és zsírellátást. Ennek érdekébe.: teljesíteni kell a begyűj­tési tervekot. 2. Meg kell javíta­nunk az adófizetést. 3. Tudatosítani kell a szerződéses termelés jelen­tőségét, teljesítenünk kell ezen a téren is a tervet. 4. A legrövidebb időn belől ki kell javítani a gép­állomások gépeit. 5. Biztosítanunk kell a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való jó felkészülést és ez­zel cgyidőben fejtrágyáznunk kell az őszi gabonákat. 6. Segíteni kell a tsz-ek tervkészítését és biztosíta­ni, hogy lehetőleg n9 a tavalyi termésátlag alatt, hanem afölött tervezzenek. 7. A gépállomásokra, tsz-ekbe leküldött szakemberek pro. blémáival foglalkozni kell, bizto­sítva számukra a lakást és a meg- • felelő munkakörülményt. 8. Akti­vizálnunk kell a termelési bizott­ságokat a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésében. 9. Fel kell készülnünk az árviz ós a belviz el­hárítására. 10. A mezőgazdaságban folyó kongresszusi versenynek a fenti feladatok jó végrehajtására kell irányulnia. Ipari iervleljesítésiink állása Az ipar területén is tapasztalha­tó lemaradás. Megyénkben a mi­nisztériumi ipar januári befeje­zett termelését 88.5 százalékra, tel­jes termelési tervét 93 százalókra teljesítette. A helyi ipar januári tervét — az élelmiszeripart is be­leértve — befejezett termelését 138.9 százalókra, teljes termelési tervét 1-10.8 százalékra teljesítette. De a globális számokon belül ko­moly lemaradás mutatkozik külö­nösen az élelmiszeripar területén. A minisztériumi iparon belül az élelmiszeripar január havi tervét globálisan 99.1 százalékra teljesí­tette. Különösen lemaradt a Szen­tesi BARNEVAU, amely 83.6 szá­zalékra teljesítette tervét. A mi­nisztériumi iparon belül az építő­ipar januári tervét 60 százalékban teljesítette, amihez természetesen hozzájárult a rossz időjárás is. Ha a helyi ipart nézzük, akkor az élelmiszeripar területén a követke­ző képet kapjuk: január havi terv­teljesitése 161.3 százalék. Az épí­tőipar 128.4 százalékra teljesítette tervét. A minisztériumi iparon be­lül a vasipar januári tervét globá­lisan 94.3 százalékra teljesítette. Szembetűnő a nagy lemaradás a mezőgazdasági gépek és kéziszer­számokat gyártó üzemeknél. Pél­dául a Makói Gépgyár tervet 94.7, a Szegedi Kéziszerszámgyár 72.6 százalékra teljesítette. Ezzel szem­ben a helyi iparon belül a mező­gazdasági jellegű iparcikkek gyár­tását a tervhez viszonyítva 102.6 százalékra teljesítettük. Exportra termelő üzemeinknél viszont lema­radás var Például a Szegedi Ci­pőgyár 8>\ a Hódmezővásárhelyi Harisnyag-yár 70.7 százalékra telje­sítette január havi tervét. Közvet­lenül a közszükségleti cikkeket elő­állító minisztériumi vállalatok glo­bálisan 89.6 százalékra teljesítet­ték tervüket. A helyi ipar vonalán a közszükségleti cikkeket előállító vállalatok három üzem kivételével túlteljesítették a januári tervet. A hibák tehát elsősorban a mi­nisztériumi ipar területén je­lentkeznek. Pártbizottságainknak o területre nagy gondot kell fordítaniok. Az utóbbi időben elszaporodtak üzemeinkben a béralap túllépé­sek. A minisztériumi ipar vona­lán 655.300 forintot tc3Z ki a bér­alap túllépés, a helyi iparban pe­dig 15 ezer forintot. Megyénkben összesen 27 üzem lépte túl a teljes béralap tervét. Emellett 22 válla­latnál létszámemelés is történt, amely létszámemelés mögött a termelés elmaradt. Pártbizottsá­gaink kevés gondot fordítanak ar­ra, hogy üzemeink az anyaggaz­dálkodási tervet és az önköltség­csökkentési tervet betartják-e. A kongresszusi innnkaverseuyt pártszervezeteink és töniegszervc­zeteink mind politikailag. mind szervezetileg általában jól előké­szítették. Üzemi dolgozóink nagy lelke­sedéssel kapcsolódtak be és kapcsolódnak be ma is a kon­gresszusi versenybe. Hiba, hogy a vállalások kissé ál­talánosak. Figyelmenkívül marad­tak például olvan fontos tényezők, mint az önköltségcsökkentés, az anyaggal, a szénnel és az energiá­val való takarékosság, a terv­szerű karbantartás, amely mind­mind a termelékenység növelésé­nek előmozdítója. E t»rűtoten te­hát komoly feladataink vannak. Takarékoskodni minden téren az enetg'c'vol Maradéktalanul érvényt kell sze- 1 ben minden üzemnek nap-ra- . reznünk a minisztertanács ener-! ként meg van szabva a felh ' ir' giagazdálkodással kapcsolatos ha- I ható villamosenergia mennyis V­tározatáaxak. A határozat értelmé- I [Folytatás a negyedik oldalon /

Next

/
Thumbnails
Contents