Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

\ VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR 21. 3 DELMRGYRRORSZRG A mezőgazdaság és az ipar előtt álló legfontosabb feladatok Csongrád megyében Az MDP Csongrádmegyei Bizottságának tájékoztatója Az MDP Csongrádmegyei Bizottsága összehívta megyénk párt-, tanács-, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusait és tájékoztatta az előttünk álló legfontosabb feladatokról. A tájékoztatót Sinkó Antal elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára mondta' el, amelynek tartalmát az alábbiakban kivonatosan közöljük. A kormányprogramra megjelenése óta nagymértékben megnőtt dolgozó parasztságunk termelési kedve. Ezzel párhuzamosan azonban nem erősödött az állampolgári fegyelem. Mi az utóbbi időben sokat beszéltünk a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről és nem egyszer elmondottuk, hogy a munkásparaszt szövetség népi demokráciánk alapja? De arról már kevés szó esett, hogy a munkásosztály és a parasztság, tehát ez a két nagy osztály nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is egymásra van utalva. A dolgozó parasztságnak iparcikkre, gépre, fára, építőanyagra, műtrágyára stb. van szüksége. Az ipari munkásoknak — ugyanúgy, mint a dolgozó parasztoknak — viszont szükségük van gabonára, húsra, zsírra. Tehát a két osztály, mint látjuk, gazdaságilag egymásra van utalva. Eddig kevésbbé magyaráztuk meg, hogy a gabonaadó és más terményféleségekből történő begyűjtés a dolgozó paraszt számára gépekben, műtrágyában, közszükségleti cikkekben térül vissza; Pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kielégítse a dolgozók anyagi és kulturális szükségletét, hogy szüntelenül emelje népünk életszínvonalát. A hiba az, hogy megyénkben sem a Megyei Pártbizottság, sem az alsóbb párt- és tanácsszervek az utóbbi időben nem fordítottak kellő figyelmet azoknak a közszükségleti cikkeknek a biztosítására, amelyeken keresztül a dolgozók kézzelfoghatóan érzik a párt és a kormány gondoskodását. Elhanyagoltuk a begyűjtést, meglazult az állampolgári fegyelem. Lemaradás a begyűjtésben és adófizetésben Január 1-től február 15-ig hízottsertés begyűjtési tervünknek mindössze 49.4 százalékát teljesítettük. Érezteti ez hatását a hús- és zsírellátásban? Feltétlenül érezteti. Vágómarha begyűjtési tervelőirányzatunk teljesítésével csak 21.7 százalékra állunk. Kihat ez megyénk húsellátására? Igen kihat. Tojásbegyüjtési tervünket mindöszsze 12 százalékra teljesítettük, de nem gyüjtöttünk be 2420 hektóliter tejet sem; Mi az oka e nagyfokú lemaradásnak? Az utóbbi időben a Megyei Pártbizottság, a Megyei' Tanács és az alsóbb párt- és állami szervek nem foglalkoztak a begyűjtéssel. Féltünk hozzányúlni a begyűjtés problémájához. Politikai felvilágosító munkánk nem magyarázza a begyűjtés jelentőségét. Nem tudatosítottuk és ma sem tudatosítjuk a begyűjtéssel kapcsolatos kedvezményeket. A mi népnevelőinknek le kell ' iilniök a dolgozó paraszttal és meg kell győzniök őket a be1 gyűjtés fontosságáról, annak kihatásáról. Mondjuk meg a dolgozó parasztoknak, hogy milyen kárt okoznak az áruellátásban, ha nem teljesítik határidőre beadási kötelezettségüket. Meg kell magyaráznunk: az ő általa beadott hús, zsír, tej és tojás az ő részére mezőgazdasági gépekben, lószerszámban, bőrcsizmában, műtrágyában stb. jelentkezik. Ha ezeket a tényeket megmondjuk a dolgozó parasztoknak, a tszcs-ta. goknak, ha látni fogják ennek jelentőségét, akkor nem fér hozzá kétség, hogy meggyorsul begyűjtési munkánk és biztonságosabbá tesszük hús- és zsírellátásunkat. Mint ismeretes, a kormány nemcsak begyűjtéssel biztosítja a kielégítő hús- és zsírellátást, hanem szerződéses akción keresztül is. Például szerződést köt államunk a dolgozó parasztokkal sertéshizlalásra, marhahizlalásra. Ezen a területen is elég súlyos a lemaradás. A sertéshizlalási szerződéskötési tervnek csak 23.4 százalékát teljesítettük. A marhahizlalási szerződéskötési tervünkkel mindössze 10.8 százalékra állunk. Amellett, hogy a pártszervek elhanyagolták ezt a munkát, komoly felelősség terheli a tanács begyűjtési apparátusát és a különböző begyűjtő vállalatokat, amiért nem foglalkoztak a begyűjtési tervek teljesítésével. Annak érdekében, hogy a lemaradást megszüntessük és biztosítsuk a folyamatos hús- és zsírellátást, a következőket kell tennünk: Először: fokozni kell a pártellenőrzést a begyűjtő szervek felett. Be kell számoltatni a tanácsot, a különböző begyűjtő vállalatok vezetőit, hogy milyen módszerekkel biztosítják a begyűjtést. Másodszor: tudatosítani kell a dolgozó parasztoknál és termelőcsoportoknál a begyűjtés jelentőségét, a begyűjtéssel kapcsolatos kedvezményeket. Politikai felvilágosító munkánk mutasson rá, hogy a begyűjtés teljesítése hazafias kötelesség. Harmadszor: el kell érnünk, hogy a kommunista parasztok, a termelőszövetkezeti csoportok, ál-, lami gazdaságok példát mutassanak. Pártszervezeteinknek nem szabad elfelejteniök Rákosi elvtársnak azt a megállapítását, hogy a mezőgazdaságban elsősorban a jó beszolgáltatás méri a jó politikai munkát, nemcsak a jó termés. Negyedszer: ellenőrizni kell áz állami szerveket, nehogy túlkapásokat, törvénysértéseket kövessenek el. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a dolgozó parasztok, a tszcs-k betartsák a törvényt és határidőre beadják az előírt húst és egyéb termékeket. Hasonlf* lemaradás tapasztalható az adófizetésnél is. A tervlemaradás itt kb. 30 százalékos. Dolgozó parasztjainknak tudniok kell, hogy a befolyt adóból építünk közutakat, lakóházakat, szülőotthonokat, kultúrházakat stb. Nem szabad tűrnünk az adófizetésnél sem a lazaságokat éppúgy, mint a begyűjtésnél. A dolgozó parasztokat elsősorban — és ezt külön ki szeretném hangsúlyozni — meggyőző, személyekhez szóló politikai felvilágosító munkával kell meggyőznünk, de ha szükséges, alkalmazni kell a törvényben biztosított szankciókat is. Tudatosítani kell a szerződéses termelés jelentőségét Ha a növénytermelés szerződéskötését vizsgáljuk megyénkben, akkor az alábbi képet kapjuk. A vöröshagyma szerződtetése 52.8, a fokhagymáé 48, a dughagymáé 14 százalék. A MEZÖKER Vállalat szerződéses termelését mindössze 61.9 százalékra kötötte le. Az a vállalat, amelynek a burgonyát, a gyökeret, a sárgarépát, a káposztát stb. kell biztosítania. A gyapot szerződtetése mindössze 56 százalékra áll. Még rosszabb a helyzet a rostkendernél, ahol csak 25.1 százalékra teljesítettük a szerződéses tervet. A lemaradás oka elsősorban abban keresendő, hogy a különböző szerződtető vállalatok nem minden esetben tettek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. A rostkendert szerződtető vállalat nem minden dolgozó parasztnak biztosította, hogy a kendertermelés után megkapja a kocsikötő kötelet, a kötőféket, a zsákot, a textilutalványt. De hasonló a helyzet a Gyapottermeltető Vállalatnál is, amely csak a Megyei Pártbizottság feeménjr közbelépésére fogott hozzá, hogy a dolgozó parasztoknak járó prémiumot kifezesse. Van b'zonyosfokú ellenállás az egyénileg dolgozó parasztoknál és a tszcs-knél is a szerződtetés iránt. Pedig ha mi megértetjük velük a szerződéses termelés népgazdasági jelentőségét és ha megmutatjuk, hogy a szerződéses termelés után milyen kedvezményekben részesülnek, akkor megszűnik az ellenállás. A feladat tehát ezen a téren: megismertetni a szerződéses termelés fontosságát, az utána járó kedvezményeket és rámutatni, hogy amennyivel kevesebb rostkendert, vagy lent termelünk, annyival kevesebb textilt tudunk gyártani. Amennyivel kevesebb burgonyát, zöldséget termelünk, annyival kevesebb jut a dolgozók számára. Meg kell győznünk a tszcs-tagokat, hogy ne idegenkedjenek az ipari növények termelésétől, hisz ez számukra nagyobb jövedelmet jelent. Különösen szükséges ez a makói József Attila, vagy a mindszenti Lenin tsz tagjai között, akik erejükhöz mérten nem kötöttek hagymára, illetve rostlenre termelési szerződést^ A soronlévő másik legfontosabb feladat a tavaszi szántás-vetés jó előkészítése. Mindenesetre először biztosítanunk kell az őszi vetések fejtrágyázását, amely megyénkben még csak 2862 holdon történt meg. Pedig mi rendelkezünk megfelelő mennyiségű érett istállótrágyával, amelyet az elmúlt évek folyamán nem hordtunk ki és amelyet most elsősorban az őszi búzára kell kihordani. Figyclembevéve az őszi kenyérgabonánál keletkezett károkat és azt, hogy őszi búzavetéstervünket 89.8 százalékra teljesítettük, jól fel kell készülnünk a tavaszi búzavetésre. Tavaszibúzát megyénkben 8500 katasztrális holdon kell vetni és lehetőleg március harmadik hetében be is kell fejezni. Felhívjuk a járási vezetők figyelmét a helyes elosztásra, nehogy az forduljon elő, mint az ősszel, hogy Sövényházára, ahol rozsot termelnek, búzavetőmagot küldtünk és ahol búzát termelnek, oda rozsvetőmagot küldtünk. A tavaszibúza vetésére pártszervezeteinknek teljes erőből kell mozgósítaniok. Bár az elmúlt év tavaszán sokan megszerették a tavaszibúzát, még mindig tapasztalható bizonyosfokú ellenállás, amit le kell küzdenünk. Amellett természetesen, hogy fő figyelmünket a tavaszibúza vetésére fordítjuk, nem szabad elhanyagolnunk más fontos tavaszi növények vetésének előkészítését, a vetőmag biztosítását. Már most. ma. holnap, holnapután elő kell készíteni a vetőmagot, biztosítani kell a csáváz ószereket, tehát mindazt, ami a tavaszi vetéshez szükséges. Hi akadályozza a gépjavításokat Ahhoz, hogy gyorsan, határidőre be tudjuk fejezni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, nagymértékben hozzájárulhat a gépállomás. Tehát a gépállomások gépeinek kj-l javítása most elsőrendű feladat! Gépállomásainkon azonban nincs minden rendben. A február 15-1 állapotnak megfelelően megyénkben 236 erőgépen fő javítást kell végezni és ebből február 15-ig csak 130 erőgépet javítottak ki. Folyóiavítqsi munkálatokat 191 erőgépen kell elvégezni és még csak 128 erőgépen végezték el. Vagyis: az erőgépek fő javítási munkálatai csak 55, a folyójavítá j munkálatai pedig csak 67 százalékban vannak elvégezve. Ezzel szemben a cséplőgépek kijavítása 74, a kazalozók kijavítása 110, a kombájnok kijavítása 85 százalékig megtörtént. Ezek szerint a mi gépállomásainkon nem azokat az erőgépeket, munkaeszközöket igyekeztek a határidőre kijavítani, amelyek most a tavaszi munkák előkészítésében nagyon fontosak, hanem — mint ahogy a statisztika is mutatja — a kazalozókat és cséplőgépeket. Az 'ekejavítás megyénkben például csak 69 százalékra áll. A makói gépállomás 55 ekéből 20-at, a batidai gépállomás 35 ekéből 15-öt, a deszki gépállomás 53-ból 34-et javított ki és így tovább. Ugy látszik, a mi gépállomásaink a kazalozókkal akarnak szántani és nem az ekékkel. A vetőgépek kijavítása is csak 75 százalékos, de egyes gépállomásoknál nagy a lemaradás. A szentesi gépállomás 16 vetőgépből csak kettőt javított ki, a batidai 12-ből háromat stb. Persze a gépjavítások lemaradásához a hiányzó alkatrészek is hozzájárultak és ma is hozzájárulnak. De arról nem beszélnek a gépállomásokon, hogy helytelenül van megszervezve a munka. Az elmúlt negyedévben például a makói gépállomáson 35, a mindszentin 14 traktorvezető váltotta egymást. A deszki gépállomáson az utolsó negyedévben 925 napot tett ki az igazolatlan mulasztás. Arról sem beszélnek, hogy a nagykirályhegyesi gépállomáson a traktoristák szállásai piszkosak, a vízcsapok használhatatlanok, hogy mindezek kijavítása érdekében a gépállomás igazgatója — bár figyelmét felhívták — nem tett intézkedést. A gépjavítás területén mutatkozó jelenlegi lemaradás tehát fényt derít a szervezetlenségre, a nemtörődömségre, a hanyagságra és a felelőtlenségre. A megyei gépállomás igazgatóságának feladata, hogy a legrövidebb időn belül teremtsen rendet a gépállomásokon. Pártbizottságaink pedig a területükön lévő gépállomás munkáját ellenőrizzék és elsősorban javítsák meg a gépállomások pártszervezetének munkáját. Néhány szót a mezőgazdasági szakemberek átcsoportosításáról. Megyénkbe ezideig 110 szakember jelentkezett. Közülük 36-ot már kihelyeztek a gépállomásokra. Sajnos, a mezőgazdasági szakembereA tsz-ek tisztítsák ki és zái Az őszi nagy harcok után, amely a tszcs-k megtartásáért folyt, ezt a területet is elhanyagoltuk. Pedig termelőszövetkezeti csoportjaink még nem szilárdultak meg — megszilárdulásukért napjainkban is kemény harc folyik. A kilépettek problémáját nem mindenütt intézték még el megnyugtatóan. Például Tömörkényen és Ásotthalmán, a makói József Attila tsz-ben, Kübekhazán és Szőregen még mindig vannak problémák. Pártbizottságaink és tanácsszerveink az adott rendelkezések figyelembevételével és betartásával a legrövidebb időn belől kell, hogy rendezzék a tsz-ekből kilépettek ügyét. Tsz-eink előtt , álló legdöntőbb feladatok most a következők. Pártbizottságainknak, tanácsainknak scgíteniök kell, hogy a termelőszövetkezetek terveiket a helyi lehetőségek jó kihasználására alapozzák. Ehhez a járási tanácsok és a gépállomások szakemberei adjanak segítséget. Termelőszövetkezeteink többségénél tapasztalható, hogy gabonatermelési tervük alacsony. A vásárhelyi Sztnhánov tsz például őszibúzából ez évre 7 mázsát tervezett, noha a tavalyi átlagtermése 8.27 mázsa volt, Ösziárpábél is csak 6 mázsá? termésátlagot tervez, míg a múlt évben 12.9 mázsa volt a termésátlaga. Azoknál a tsz-eknél, ahol a terveket már elkészítették, általában a búzatermést 9 mázsa alatt tervezték, kivéve a szentesi Felszabadulás tsz-t, amely 16, a kiskirálysági Ifjú Gárda tsz-t, amely 14 és a makói Úttörő tsz-t, amely 12 mázsás búzaátlagot tervezett. Ugy látszik, tsz-eink többségében megfeledkeztek a Központi Vezetőség és a minisztertanács december 19-i határozatáról, amely a termésátlag növelését írja elő. Pártbizottságaink beszéljenek a tsz-ek tagságával, hogy merjonek merészebben tervezni és harcoljanak is a tervekért. Minden termelőszövetkezetben fel kell mérni a vetőmagszükségletet. Javasolni kell a tsz-nck a velőmagok tisztítását ós zárolását, nehogy azokat takarmányozás céljára felhasználják. Biztosítani kell, hogy a tszes-k a gyengén tolelt őszi gabonafélékot fejtrágvázzák és szükség esetén fogasolják, hengerezzék. El kell érni, hogy ket elbíráló bizottság — amelynek elnöke Papp István elvtárs — nem mindig működik helyesen. A cserebökényi gépállomásra például szőlő- és gyümölesszakembert küldtek ki, noha Cserebökényen és környékémy egyetlen szőlőtőkét sem lehet találni. olják a lavaszi vetőmagot a jövő hónap 15-ig a Lz-ben levő összes istállótrágyát kiszállítsák a földekre és ehhez a munkához a gépállcmási vontatók adjanak segítséget. A tsz-ek, az egyes brigádok és munkacsapatok között széleskörű munkaversenyt kell szervezni. Biztosítani kell a jószágállomány helyes átteleltetését és takarmúnyo zását. A termelési bizottságokkal kapcsolatban több helyen megnemértés mutatkozik. A termelési bizottságokat a tanács végrehajtó bizottsága mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság irányítja. A termelési bizottságoknak az a feladatuk, hogy segítsék a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását, tehát nem valami adminisztrációs szervezetek ezek. Á termelési bizottságban a köz ség, város, a tsz legjobbjai kerülnek be és az a feladatuk, hogy tudatosítsák a trágyakihordás, a vetőmagtisztítás fontosságát, ellenőrizzék a műtrágyaelosztást a községben és nézzék meg, hogy a tanács mit tett a vetőniagcserc-ak ció, valamint a belvizek clhárltú sa érdekében, Egyszóval a folyó mezőgazdasági munkákat lendítse előre. Összegezve, mezőgazdasági téren a következők a legfontosabb feladatok: 1. Biztosítani a folya matos 1 ús- és zsírellátást. Ennek érdekébe.: teljesíteni kell a begyűjtési tervekot. 2. Meg kell javítanunk az adófizetést. 3. Tudatosítani kell a szerződéses termelés jelentőségét, teljesítenünk kell ezen a téren is a tervet. 4. A legrövidebb időn belől ki kell javítani a gépállomások gépeit. 5. Biztosítanunk kell a tavaszi mezőgazdasági munkákra való jó felkészülést és ezzel cgyidőben fejtrágyáznunk kell az őszi gabonákat. 6. Segíteni kell a tsz-ek tervkészítését és biztosítani, hogy lehetőleg n9 a tavalyi termésátlag alatt, hanem afölött tervezzenek. 7. A gépállomásokra, tsz-ekbe leküldött szakemberek pro. blémáival foglalkozni kell, biztosítva számukra a lakást és a meg- • felelő munkakörülményt. 8. Aktivizálnunk kell a termelési bizottságokat a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésében. 9. Fel kell készülnünk az árviz ós a belviz elhárítására. 10. A mezőgazdaságban folyó kongresszusi versenynek a fenti feladatok jó végrehajtására kell irányulnia. Ipari iervleljesítésiink állása Az ipar területén is tapasztalható lemaradás. Megyénkben a minisztériumi ipar januári befejezett termelését 88.5 százalékra, teljes termelési tervét 93 százalókra teljesítette. A helyi ipar januári tervét — az élelmiszeripart is beleértve — befejezett termelését 138.9 százalókra, teljes termelési tervét 1-10.8 százalékra teljesítette. De a globális számokon belül komoly lemaradás mutatkozik különösen az élelmiszeripar területén. A minisztériumi iparon belül az élelmiszeripar január havi tervét globálisan 99.1 százalékra teljesítette. Különösen lemaradt a Szentesi BARNEVAU, amely 83.6 százalékra teljesítette tervét. A minisztériumi iparon belül az építőipar januári tervét 60 százalékban teljesítette, amihez természetesen hozzájárult a rossz időjárás is. Ha a helyi ipart nézzük, akkor az élelmiszeripar területén a következő képet kapjuk: január havi tervteljesitése 161.3 százalék. Az építőipar 128.4 százalékra teljesítette tervét. A minisztériumi iparon belül a vasipar januári tervét globálisan 94.3 százalékra teljesítette. Szembetűnő a nagy lemaradás a mezőgazdasági gépek és kéziszerszámokat gyártó üzemeknél. Például a Makói Gépgyár tervet 94.7, a Szegedi Kéziszerszámgyár 72.6 százalékra teljesítette. Ezzel szemben a helyi iparon belül a mezőgazdasági jellegű iparcikkek gyártását a tervhez viszonyítva 102.6 százalékra teljesítettük. Exportra termelő üzemeinknél viszont lemaradás var Például a Szegedi Cipőgyár 8>\ a Hódmezővásárhelyi Harisnyag-yár 70.7 százalékra teljesítette január havi tervét. Közvetlenül a közszükségleti cikkeket előállító minisztériumi vállalatok globálisan 89.6 százalékra teljesítették tervüket. A helyi ipar vonalán a közszükségleti cikkeket előállító vállalatok három üzem kivételével túlteljesítették a januári tervet. A hibák tehát elsősorban a minisztériumi ipar területén jelentkeznek. Pártbizottságainknak o területre nagy gondot kell fordítaniok. Az utóbbi időben elszaporodtak üzemeinkben a béralap túllépések. A minisztériumi ipar vonalán 655.300 forintot tc3Z ki a béralap túllépés, a helyi iparban pedig 15 ezer forintot. Megyénkben összesen 27 üzem lépte túl a teljes béralap tervét. Emellett 22 vállalatnál létszámemelés is történt, amely létszámemelés mögött a termelés elmaradt. Pártbizottságaink kevés gondot fordítanak arra, hogy üzemeink az anyaggazdálkodási tervet és az önköltségcsökkentési tervet betartják-e. A kongresszusi innnkaverseuyt pártszervezeteink és töniegszervczeteink mind politikailag. mind szervezetileg általában jól előkészítették. Üzemi dolgozóink nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be és kapcsolódnak be ma is a kongresszusi versenybe. Hiba, hogy a vállalások kissé általánosak. Figyelmenkívül maradtak például olvan fontos tényezők, mint az önköltségcsökkentés, az anyaggal, a szénnel és az energiával való takarékosság, a tervszerű karbantartás, amely mindmind a termelékenység növelésének előmozdítója. E t»rűtoten tehát komoly feladataink vannak. Takarékoskodni minden téren az enetg'c'vol Maradéktalanul érvényt kell sze- 1 ben minden üzemnek nap-ra- . reznünk a minisztertanács ener-! ként meg van szabva a felh ' ir' giagazdálkodással kapcsolatos ha- I ható villamosenergia mennyis Vtározatáaxak. A határozat értelmé- I [Folytatás a negyedik oldalon /