Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

0ÉIMÜGYSR0RSZ2G 4 VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR W. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara a mezőgazdaság fejlesztéséért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. október 31-i kibővített ülésén Rákosi Mátyás elvtárs beszédében a többi között a következőket mondotta: „Egész továbbfejlődésünk kulcskérdése az a legközelebbi döntö láncszem, amelyet teljes erővel meg kell ragadnunk: mezőgazdaságunk fejlesztése." Ez most és a legközelebbi 2—3 évben a központi feladat! Népi demokráciánkban a tudomány nem vonul vissza az öncélúság elefántcsont-tornyába, nem nézi le a gyakorlatot, hanem a gyakorlattal vállvetve oldja meg feladatait. A tudomány fejlődésének legnagyobb ösztönzője a gyakorlati szükségletek által felvetett problémák megoldása. Természetes, hogy amikor a párt felismerte a hibákat, élesen rávilágított, egyben azonban rá is vezetett arra az útra, amely a feladatok megoldásához vezet, s a szocializmust építő ludománynak is újabb feladatokat jelölt ki. A Szegedi Tudományegyetem legfontosabb feladata jólképzett szakkádereket adni szocializmust építő hazánknak. Ezen a feladaton túlmenően azonban tudományos életünk fontos műhelyei az egyetemi Intézetek. Azok az intézetek főleg, amelyek az agrártudományok területén vagy azokkal szoros kapcsolatban működnek, lelkesedéssel tették magukévá azoknak a feladatoknak megoldását, amelyekkel a mezőgazdaság megsegítésére siethetnek. Fodor Gábor elvtárs, a tudományegyetem rektora, nz egyetemi év kezdete után azonnal felhívta a Természettudományi Kar figyelmét, mérje fel azokat a lehetőségeket, amelyekkel mezőgazdaságunkat megsegítheti. Természetesen ennek a feladatnak végrehajtása nem eredményezheti sem az oktatási munka színvonalának süllyedését, sem pedig más jellegű (például: ipari) tudományos kutatások megszüntetését, márcsak azért 6em, mert az egyetemi intézetek a Magyar Tudományos Akadémia tervmunkálataiban dolgozrtak. Megfelelő előkészítés után • Természettudományi Kar 1953. november közepén kari tanácsülésen vitatta meg a kérdést és megállapította, hogy a kar közvetve és közvetlenül segítséget nyújthat mezőgazdasági termelésünk biztonságának növelése, terméseredményeink mennyiségi és minőségi emelése, termékeink raktározásinak, tartósításának biztosítása egyes kérdéseinek megoldásával. A természettudományi kari intézetek lendületes kutatómunkájának eredményeivel, a folyamaiban lévő kutatásokkal foglalkozott az 1954. február 10-1 kari tanácsülés. A tanácsülésen résztvett Zombori János elvtárs, az MDP Szeged Városi Bizottságának titkára és Obermayer Ernő elvtárs, Kossuth-díjas akadémikus. A tanácsülésen kitűnt, hogy a Természettudományi Karon máris vannak olyan kutatási eredmények, amelyeket a gyakorlat szakemberei kellő mérlegelés alapján felhasználhatnak. Céltudatos, szívós kétévi kutatómunkát végzett Mezősi József docens és Donáth Éva (Ásvány la ni Intézet). A Tisza és a Maros oldoit sóinak mennyiségét és minőségél, lebegtetett hordalék mennyiségét, kémiai és ásványos összetételét vizsgálták. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a folyók vize öntözésre alkalmas, és különösen jelentős annak megállapítása, hogy az öntözött területen szikesedési veszélyt nem okoz. A növényélettan új célkitűzéseiben keresi azokat az utakat, amelyek a növények termesztésében több és jobb termést eredményeznek. Ezeknek a kutatásoknak alapjait Liszenko akadémikus fektette le. A szegedi egyetemen a Növényélettani Intézet kollektívája Szalai István tanszékvezető irányításával már második éve foglalkozik ilyen irányú kísérletekkel. A kutatások tudományos céljaitól eltekintve igen jelentős a gyakorlati célkitűzés: két burgonyatermés egy évben. A kísérletek gyakorlati eredménnyel kecsegtetnek. Az Országos Tervhivatal kezdeményezésére Kisvárdán és Somogy megyében Mariettapusztán 5000 holdon végeznek 1954-ben nagyüzemi kísérleteket a Növényélettani Intézet kísérletei alapján megállapított módszerekkel. Természetesen az intézetben is tovább foly nak a kísérletek. Kínában kis területen, a Jangce folyam közelében, a Szechuan tartományban egy haszon fenyőfa cl. (Metasequoia). Ennek a fának igen értékes tulajdonságai vannak. Gyorsan és nagyra nő. Hazájában még az 50 m magasságot is eléri. Igen könnyű, jól megmunkálható, jóminőségű, nagymennyiségű a fa hozama. Kínában Cheng professzor vizsgálja ezt az újabban felfedezett fát. Greguss Pál egyetemi tanár (Növénytani Intézet) Cheng professzortól kapott magvakat 1949ben a Tudományegyetem Füvészkertjében elültette azzal a céllal, hogy azt szaporítsa. Munkája eredményeként ma már 2.5 m magas példány ls van belőle. Megállapította Greguss professzor, hogy dugványról is szaporítható. A fa elbírja a nagy melegeket, a nagy hidegeket is. Talajigényei is lcielégülnek hazánkban. Az eddigi szaporítási eredmények a fa földrajzi és. éghajlati igényei, valamint az a körülmény, hogy kedveli a folyók árterületét, a sikeres honosítás lehetőségével kecsegtetnek. Különösen a magyar folyók hullámtereinek fásításával kaphat nagyobb szerepet. A kagylók és csigák fajtáinak, életkörülményeinek vizsgálatát végzi Horváth Andor egyetemi adjunktus (Állattani Intézet). Megállapította ezeknek lelőhelyeit, előfordulásának idejét. Ezeknek a vizsgálataiénak eredményei felhasználhatók a halgazdaságban, a sertés- és baromfitenyésztésben a takarmányozás szempontjából. A !egfiala!abb tudományok egyike a mikroklimatológia. Ez a tudomány a légkörnek a legalsó kb. 150 cm-es rétegét vizsgálja. Mivel a növény, az állat, sőt lényegében véve az ember is ebben a zónában él, a gyakorlat számára fontosak a mikroklimatológia kutatási - eredményei. A mikroklímának tervszerű megváltoztatására irányuló kísérleteket végez 1950 óta az Éghajlattani Intézet. Ezeknek a kísérleteknek eredményéi szerint a gyapot ter-í méseredményei -fokozhatok, . ha; megfelelő szegélynövényzetet alkalmaznak. Jlélról nyitott gabona: védőkeretekben 8 májusi* fagyok kisebb károkat eredményeznek, korábbi virágzás és kétszeres ter? mésmennylség várható. A kelet-nyugati irányú védősávok a gyapotra kedvezőtlen időjárású 1953-as évben is másfélszeres termést eredményeztek. Ugyanennek az intézetnek keretében végzi kutatásait Timár Lajos tudományos, munkatárs. Szeged környékének vetési gyomjait vizsgálta Szeged és Kiskundorozsma határában elterülő rétiagyag, öntésiszap, lősz, futóhomok eredetű talajainak gyomviszonyait állapította meg, a legfontosabb vetéstípusokban, mint: a lucerna, búza, kukorica, répa, napraforgó és burgonya vetésekben. Kimulatja a gyomkártevők tömegét, talajonként és vetéstípusonként. Megállapítja nemcsak a felszíni talajjelző, hanem a felszín alatt húzódó talajrétegekre utaló gyomfajokat és gyomtársulásokat, melyek útmutatóul szolgálhatnak a gyomok elleni küzdelemben. Az egyes vetések gyomviszonyaiból következtetések vonhatók le az ott uralkodó mikroklimalikus viszonyokra is. A folyamatban lévő kutatások még az 1954. évben értékelhető eredményekkel kecsegtetnek. Az Alföld futóhomokos területeinek egyes részei igen kedvezőek a szőlő és gyümölcstermelésre. Bodrofrközy György tanársegéd (Növénytani Intézet) a szőlőültetvények és gyomnövények társulása alapján kívánja megállapítani, hogv hol termelhetők minőségi és hol tömegborok. Eddigi eredményeit 1054. évben újabb vizsgálatokkal egészíti ki. Hazslinszky Bertalan tudományos munkatárs (Növénytani Intézet) „A hazai mézfajták összehasonlító pollenanalitikai vizsgálata" cimű kutatási témájának eredményeivel a méztermelés mennyiségi és minőségi fokozását segítheti elő. A mezővédő erdősávok fajtáinak megválasztása, mezőgazdasági terméseredményeit van hivatva fokozni. Szalal István docens (Növénytani Intézet) Csongrád megye fásításával kapcsolatban vizsgálja a kőris termőhelyi fajtáinak jelentőségét. Rizstermelésünkben nagy károkat okoz a bruzone, a barnulásos megbetegedés. Vámos Rezső egyetemi adjunktus (Rektori Hivatal Oktatási Osztály) eddigi mikrobiológiai kutatásai alapján ennek a betegségnek kimutatására számos kísérletet végzett. A rizs barnulásos betegsége kökörülményeinek felderítése minden bizónnyal n mezőgazdaság kezébe adja a védekezés, a megelőzés, lehetőségét és ezzel jelentő:! rizsmennyiség megmentését is. Másik kutatási területe a ícnyőcsemeté'c talajának mikrobiológiai vizsgálata. Ezzel a kutatásával a fenyő-csemeték dőléséből eredő károk megakadályozása a cél. Ma még nem tisztázódott az egysejtű állatok szerepe a gyökérzónában; remélhető azonban, hogy a további kutatások erre a kérdésre is olyan feleiecet tudnak adni, amit a gyakorlati mezőgazdaság is fel tud használni. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az Állattani Intézetben Biczók Ferenc adjunktus. Ábrahám Amtaru> professzor a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében munkaközösség létrehozásán fáradozik. A mezőgazdaság fejlődését közvetve szolgáló kutatások fontosak azért, mert segítségükkel a mezőgazdasági tudományok saját vizsgálataik eredményeit jobban ki tudják aknázni. De fontosak azért, is, mert eredményeik alapján állíthatók be olyan kísérletek, amelyek a mezőgazdaságot gyorsan szolgálják, vagy kísérleteik éppen ezeknek a megállapításoknak segítségével értékelhetők ki. A Földrajzi Intézet végezte Miháltz István tanszékvezető irányításával a tiszakeszi, a kőröskurcai öntözőzsilip, a szegedi, a tiszalöki és kőrÖ3ladónyi duzzasztóművek helyeinek, a Duna-Tisza csatorna, valamint a Tisza-Sajó csatorna nyomvonalainak földtani vizsgálatát. Ezenkívül a földtani térképezésben vett részt az Intézet. Vizsgálataik kapcsán a talaj alapQS megismerését is biztosítják. Az Éghajlattani Intézet az agrártudományok, a botanika, és erdészet számára közli a szik, a homok,' a kender, a gabona, a gyapot, a vedőerdősávok, a helyi rétek és erdők mikroklímájával kaoéttóÖErtós vizsgálati eredményeit, amelyek segítséget nyújtanak a növények nemesítésénél, honosításánál, tájfajták kiválasztásánál, fanemek megválasztásánál stb. A hullámtéri fásítással kapcsolatban Timár Lajos tudományos munkatárs, a Tisza szolnok—szegedi szakaszának növényföldrajzi térképezését végezte, ugyancsak növényföldrajzi térképezést hajtott végre a Délkelet-Alföldön. A kormányprogramm célkitűzéseit lelkesen magukévá téve, azok az intézetek is felajánlották segítségüket, amelyek ezekbe a kutatásokban közvetlenül bekapcsolódni nem tudtak. Ezek az agrártudományi kutatásokat végző egyetemi test vérintézeteket segítik. Kalmár László professzor felajánlotta a matematikusok segítségét, a kísérletek kapcsán felvetődő matematikai problémák megoldására. Budó Ágoston professzor felajánlotta a Kar ama intézeteinek segítségét, amelyek a mezőgazdaság közvetlen megsegítését célzó kutatásokkal foglalkoznak. Segít séget nyújt o felmerülő fizikai vonatkozású kérdésekben a műsze rek esetleges rendelkezésre bocsátásával, készülékek konstruálásánál, valamint tanácsadással és esetleg műhelymunkákkal is. Igen jelentős Fodor Gábor egyetemi tanár részéről felajánlott segítség, aki vállalta, hogy intézetével a rizspolyva hasznosításának lehetőségeit megvizsgálja. Ez a kutatás igen fontos, mert a rizspolyva jelenleg hazánkban célszerűen nem használható fel, és mennyisége a rizsterületek növelésével fokozódni fog. Kiss Árpád egyetemi tanár (Általános Fizikai Kémiai Intézet) nemzetgazdaságilag fontos korroziós vizsgálatainál különös figyelmet fordít a mezőgazdasági szempontból számításba vehető újabb megfigyeléseire. összegezésül megállapítható, hogy a Természettudományi Karon folyó kutatások — ha hézagosan is — a mezőgazdasági problémák széles skáláját érintik. Közvetlenül és közvetve segítséget nyújtanak a mezőgazdaságfejlesztésében az öntözés, talajjavítás, az ipari és mezőgazdasági növénytermesztés, a növénynemesí tés, a mezővédő erdősávok létesítése, a kopárosok fásítása terén. Wagner Richárd egyetemi tanár A mezőgazdaság és az ipar előtt álló legfontosabb íeladatok Csongrád megyében Az MDP Csongrádmegyei Bizottságának tájékostatója (Folytatás a harmadik oldalról.) Mi tette szükségessé az energiagazdálkodás új rendszerének bevezetését 1 Elsősorban az, hogy több üzemnél pazarolták a villamoseucrgiát, másodsorban az, hogy az országosan rendelkezésünkre álló villamoaenergiát úgy osszuk el, hogy ne okozzon különösebb munkakiesést a dolgozóknak. Nem lesz könnyű feladat megértetni a dolgozókkal az energiaellátás új rendszerét, mert vaunak üzemeink, amelyek éppen az energiaellátás új rendszere kiivotkeztíbon éjjeli műszukra térnok át. Itt pártszervezeteinknek komoly politikai felvilágosító munkát kell végezniük. Az ürem vezetőjének és az energetikusoknak — akikre mor-í különösen nagy és szép feladat hárul — úgy kell gazdálkcdniok a megadott normával, hogy a 8 órás műszak biztosítva legyen. Viszont helytelen az olyan takarékosság, ami a Szegedi Ruhagyárban tapasztalható volt, hogy a háromcsöves neonvilágítást két csőre akarták lecsökkenteni. Ez egyrészt növelné a balesetek számát, másrészt a dologzők szemének ártalmas a gyenge világítás. Különös tekintettel az energiagazdálkodás új rendszerére, feladataink az ipar terén: maradéktalanul teljesíteni a 1 ervet, fellépni keményen a béralaptúllépés és az indokolatlan létszámemelés ellen. Pártbizottságaink és pártszervezeteink harcol janak a szigorú takarékoskodás betartásáért. Pártbizottságainknak népszerűsíteniük kell a műszaki értelmiséget és különösen az üzemek energetikusait, mert ezekkel a fontos műszaki káderekkel eddig nem sokat foglalkoztunk. Most megnőtt az energetikusok szerepe az üzem életében. Pártbizottságaink hívják össze ezeket az elvtársakat, tanácskozzanak velük, így kérjék ki véleményüket, hogvan lehet helyesen végrehajtani az energiagazdálkodás Ú1 rendszerével kapcsolatos határozatot. Jobban ki kell használni a helyi energiaforrásokat és ezzel az energiával is takarékoskodni kell. Meg kell erősíteni az erőműveket megfelelő, hozzáértő kommunistákkal. Nemcsak az iparnál, nemcsak a hivatalokban kell takarékoskodni az energiával, hanem minden területen. Pártszervezeteinknek politikai felvilágosító munkával meg kell értetniük a lakossággal az energiával való takarékosság fontosságát. Mint látjuk, pártszervezeteink, tanácsszerveink és tömegszervezeteink előtt nem kis feladatok vannak. A lemaradás több területen eléggé súlyos. De ezeket képesek vagyunk megszüntetni és meg. is kell szüntetnünk. Valamennyi párttagunkkal, valamennyi dolgozóval meg kell értetnünk a feladatokat, hogy a dolgozók — elsősorban a kommunisták — harcoljanak a feladatok megvalósításáért. Hiba volna nem látni, hogy az utóbbi időben pártszerveink — köztük a Megyei Pártbizottság is —• elhanyagolták a begyűjtést, a termelést, a tavaszi munkákra való jó felkészülést. Ez azért történhetett meg, mert fő figyelmünket a párt belső problémáira fordítottuk. A vezetőségválasztás lekötötte pártsze-rvezeteink ereiét, ami bizonyosfokú befeléfordulást, eredményezett. Meg kell szüntetnünk ezt a helyzetet. A vezetőségválasztó taggyűléseken a beszámolókban foglalkozni kell a termelés, a begyűjtés, az áruellátás, az energiagazdálkodás stb. kérdéseivel. A taggyűléseknek, a kommunisták értekezleteinek nem a termeléstől elszakítva kell lefolyniok, hiszen a párt nem önmagáért van, hanem a munkásosztályért, a dolgozó népért és mint ilyennek, foglalkoznia kell a munkásosztály, a dolgozó pép problémáival. A dolgozók problémája ' viszont a jobb áruellátás, a több áru, a jobb áru. ami a termeléstől és begyűjtéstől függ. A tájékoztató elhangzása után több kérdés és javaslat hangzott el. Nagy as érdeklődés Szegeden a családi házak építése iránt Szegeden oddig több mint ezer érdeklődő kereste fel levélben vagy személyesen a városi tanácsot családi ház építési kérelmével, Valamennyien részletes, szakszerű magyarázatot kaplak kereteseikre. Megkapták az építkezést végző szövetkezetek és magánkisiparoaok — köztük a nemrég iparengedélyt kapott tíz kőműves névsorát és lakcímét is. A tanácson belül alakult munkabizottság •— figyelembe véve a város húszéves fejlesztési tervét — már kijelölte azt a három kerületet, ahol az építkezőknek nok új 280—300 négyszögölei házhelyet tud majd biztosítani. Az így kialakult új utcákon az utak épftézé, a villanyhálózat, a vízszolgáltatás kibővítése könynyebb lesz, mintha szétszórtan' épülnének az új esaládi házak. A 65/1. Építőipari Tröszt dolgozói közül huszonötén egy kerületben kértek házhelyet. Ügy tervezik, hogy brigádot alakítanak és egymás után felépítik házaikat. A tröszté önköltségi áron előregyártóit épületelemeket, az anyag szállításához járművet biztosít dolgozóinak. Sok szegedi dolgozó a háborúban lerombolt házát akarja felépíteni Györfi Mihály alsóvárosi Fis háaa is áldozatul, esett a háború borzalmainak, Mos* prt'l annak, hogy ismét felépülhet családi otthona Havi "fizetéséből évek óta 50— 100 forintot félretett építan.vag vásárlására. A romokból mintegy hétezer használható téglát is kiválogatott. Ügy tervezi, a jövő telet már az új lakásban tölti. Zombori István közel száz éve épített Mátyás-téri háza már erősen megrongálódott — ezért úgy döntött, úiat épít régi háza helyén. Mivel sz építőanyag vásárlásánál 8 sertéshizlalásira szerződőit dolgozók árkedvezményben részesülnek, elhatározta, ő is szerződést köt há-. rom hízóra, ördögh János négy évvel ezelőtt nősült. Feleségével együtt a Szegedi Jutaárugyárban dolgozik. Havi keresetük 2300—2400 •forint. Eddig szüleiknél laktak, de most elhatározták, ők is felépítik saját családi otthonukat. Már több mmt egy éve egyikőjük fizetéséből apródonkint vásárolják a különböző építőanyagokat. Így már együtt van az építkezéshez szükséges tégla és faanyag. Úgy tervezik, hogy amint az idő engedi, hozzákezdenek béketelepi kis kertjükben fürdőszobás, összkomfortos lakásuk felépítéséhez. V. M. Molotov szombaton reggel elutazott Berlinből Berlin (MTI) V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter szombaton reggel 7.05 órakor, a Berlin-schönefeldi repülőtérről visszautazott Moszkvába. A repülőtéren a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának, a népi kamara elnökségének, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottsága* nak tagjai és a német közélet más képviselői vettek búcsút a Szovjet* unió képviselőitől. A repülőtéren V. M. Molotov és Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke beszédet mondott. k DISZ fáviraia Jacejuss Denis-iiez kiszabadulása alkaimábéi A DISZ Központi Vezetősége a magyar fiatalok nevében baráti üdvözletét küldi Jacques Dcnisnek kiszabadulása alkalmából. Kiszabadulását a magyar fiatalok a világ békeszerető fiataljai nagy győzelmének tekintik. Sok sikert kívánunk a világ demokratikus , fiataljai érdekében folytatott további tevékenységében. Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége