Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I •*V AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: A mezőgazdaság és ipar előtt Molotov látogatása berlini álló legfontosabb feladatok Csongrád megyében Emlékezés Munkácsy Mihály születésének 110. évfordulójára A berlini konferencia eredménye munkásoknál A szegedi gyümölcstcrmelési ankét Nagy az érdeklődés Szegeden a családi házak építése iránt X. ÉVF. 44. SZAM VASABNAP, 1954. FEBRUÁR 21. ARA 50 FILLÉR ..." c .. s K Magyar-Szovjet Barátság Hónapja Népünk életének új győzelmes szakasza kezdődött meg azzal, hogy a Szovjet Hadsereg elhozta nekünk a szabadságot. A felszabadulás óta állandóan érezzük a Szovjetunió testvéri segítségét gazdasági, kulturális, tudományos és művészeti életünk minden területén. A magyar nép a felszabadítója iránt érzett szeretetét és ragaszkodásét azzal is igyekszik kifejezni, hogy évről-évre megrendezi a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját. A Barátsági Hónapok hatalmas szerepet töltenek be a magyar és a szovjet nép barátságának megerősitésében. Minden évben eljönnek hozzánk a szovjet emberek, hogy ezzel segítsék építőmunkánkat és újabb lépésekkel vigyék közelebb hazánkat a szocialista jövőhöz. Az eddigi Barátsági Hónapok során nálunk járt szovjet küldöttek sok új, a Szovjetunióban már bevált, de nálunk még nem alkalmazott munkamódszerekkel ismertették meg népünket a nehéziparban, a vaskohászatban, a textiliparban, s a kulturális élet számos területén. A magyar-szovjet barátsági, együttműködés cs kölcsönös segélynyújtási szerződés 6. évfordulóján, mint régi ismerőseinket köszöntjük a szovjet munkások, kolhozparasztok, tudósok, írók, kiváló képviselőit. A hála és a köszönet érzése tölt el bennünket ilyenkor mindazért, amit a sjovjet és a magyar nép barátsága eddig adott népünknek, A magyar-szovjet barátság az évek során népünk életének, országunk felemelkedésének elválaszthatatlan alkotó része lett. Feladataink megoldásában, mindenben, amire népünk vágyik, olyan biztosan támaszkodhatunk a szovjet tapasztalatokra, a szovjet segítségre, mint az idősebb testvérre, a tapasztaltabb, az erősebb, bölcsebb barátra, A Szovjetunió testvéri segítségét az eddig elmúlt Barátsági Hónapok folyamán is közvetlenül érezték Szeged város dolgozói, s nem is fogják elfelejteni soha az itt járt szovjet vendégeket, kik a tudomány és a művészet terén segítették előbbre munkánkat. Még elevenen él Szeged dolgozóinak emlékezetében az 1950-ben itt járt Oszipov együttes és 1951-ben Szegeden szereplő Mojszejev táncegyüttes. Ezeknek az együtteseknek a fellépése nemcsak a szovjet kultúra magasrendűségét mutatta meg, de nagy segítséget nyújtottak a városunkban lévő kultúrcsoportok munkájához is. 1952-ben Szkrjábin elvtárs szegedi látogatása igen komoly segítség volt a tudomány területén a helmintológiai kutatásokhoz. Az egyetem dísztermében megtartott előadásán nagy számmal vettek részt egyetemi tanáraink és hallgatóink, hogy felhasználják további munkájukban a tőle kapott tapasztalatokat. Ugyanez évben a szegedi sportbarátoknak nagy élményt nyújtott a szovjet-német birkózók bemutkozása a szegedi Nemzeti Színházban. 1953-as évben Druzin elvtárs látogatása egyetemünk irodalmi tanszékének és az Írószövetség szegedi csoportjának munkáját segítette. Hatalmas segítséget nyújtottak az országunkban járt többi szovjet küldöttségek is. A magyar fiatalok közül sokan tanulnak a Szovjetunióban, mint ösztöndíjasok, hogy azután az ott tanultakat később itt hazánkban hasznosíthassák. Az önzetlen baráti segítség fűzi évről-évre mind szorosabbá a két nép testvéri szövetségét. Az idén február 18 és március 18 között rendezzük meg a Barátsági Hónapot és az egész ország apraja-nagyja lelkesült örömmel, szive minden szeretetével fogadja a szovjet küldötteket. Az MSZT-szervezetekben is lelkes készülődés folyik a Barátsági Hónap méltó megünneplésére. Szegeden a Barátsági Hónap megnyitóját ma délelőtt a Szegedi Állami Nemzeti Színházban rendezzük meg. A Barátsági Hónapban számos nagyjelentőségű esemény lesz. «A szocializmusban legfőbb érték az ember© címmel kiállítás nyílik az MSZT székházban. Az MSZT városi szervezete mellett működő orvosi, képzőművészeti, pedagógiai és jogi szakosztályok sok önálló előadást fognak tartani. A Barátsági Hónapban megrendezik a szovjet technika napjait, a Szovjet Könyv Ünnepi Hetében pedig könyvismertető eladások lesznek, A Barátsági Hónap ideje alatt igyekezni kell minden MSZT alapszervezetnek, hogy minél több kulturális rendezvényt tartsanak a helyi kultúrcsoportok bevonásával, hogy ezzel is még jobban megismertessük a Szovjetuniót és elterjesszük a népi kultúránkat. A Barátsági Hónap a békeharc magyarországi szakaszán további megerősödésünket eredményezi és még jobban elmélyíti a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan barátságát. A Szovjetunió a béke országa. A béke szilárd akarata hatja át a szovjet embereket és irányítja őket minden cselekedetükben. Ez mutatkozott meg azokban a javaslatokban, melyet a világ békeszerető millióinak figyelme kísért és támogatott a berlini tanácskozásokon. A mi számunkra is jelentősek ezek a szovjet javaslatok. A béke védelmének döntő feltétele a haladó erők egysége. Mi is részesei vagyunk az egyetemes béke megteremtéséért folyó küzdelemnek, s békénket — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk, barátságunk biztosítja. Jánosi Rudolfné Mi újság a Kéziszerszámgyárban? A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja Szegeden az ünnepi megnyitóval kezdődik. A megnyitó ma, február 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a szegedi Nemzeti Színházban. Az ünnepi beszédet Fodor Gábor Kossutli-dijas, egyetemi rektor, az Akadémia levelező tagja mondja. Ezután a Szegedi Állami Nemzeti Színház tagjailépMindjárt napjaink egyik nagyjelentőségű országos mozgalmára terelődött a szó: a gépállomások segítésére. Jutási Ágoston elvtárs, a Szegedi Kéziszerszámárugyár főmérnöke, de — amerre csak jártunk az üzemben — mások is beszéltek róla és büszkék a munkások arra, hogy a Cserebökényi Gépállomást patronálják. Amióta megkötötték a szocialista szerződést, azóta többször voltak az üzemből Oserebökényen ós onnan itt az üzemben. Jelenleg is 6 wentilátortengelyt készítenek a v gépállomás számára. Nemrégen a gépállomás teherautójára rakták fel a villanyhegesztő berendezést, a fogókat, a csavarhúzókat. — amelyeket itt készítettek az üzemben — az oxigént, a karbitot, sok acélt: szívesen adták a gépállomásnak a Kéziszerszámárugyár dolgozói. Szakáll Tibor, fiatal esztergályos padja is felkerült az autóra és a lelkes ifjúmunkás most a gépállomáson dolgozik rajti. De. nom csak ő. A 60 éves Nádasi bácsi is, az iizem portása. S hogy került az öreg odat Ennek története van ... Nádasi Tivadar 40 évig cséplőgépszerelő volt Mezőhegyesen az állami birtokon. Sokan tanulták ki ezt a mesterséget kezei alatt, akik mind azt mondták reá: jó szakember. Rigó Zoltán is így emlékezett reá, amikor elkerült tanítómesterétől. A két volt csiéplőgépszerelő megbecsült ember lett — más-más munkaterületen. Nádasi Tivadart a Kízlszcrszámárugyárban portásnak tették meg: hadd legyen kényelmesebb dolga öreg napjaira. Rigó Zoltánt pedig megbízták a cse.rebökényi gépállomás vezetésével. Es most a nagyszerű segítő kezdeményezés során a két üzem szoros kapcsolatba került egymással. Rigó Zoltán, amikor eljött Szegedre, mint régi ismerőst, örömmel üdvözölte Nádasi elvtársat a porIán, akiben a régi tanítvány láttára felébredt a munkásvirtus: „tudok én még dolgozni" ... A vezetőségválasztás előtti taggyűlésen fel is állt. — A kongresszus tiszteletére én is szeretnék felajánlást tenni — kezdte kicsit remegő hangon és mindenki kíváncsi volt, milyen felajánlást lesz a portás bácsi. — Negyven évig csépiőgépszerclö voltam, elmennék most Cserebökénybe segíteni az elvtársaknak ... Alig egy héttel ezelőtt érdeklődött Rigó elvtárs a vállalattól, hogy nem-e engednék el Nádasi elvtársat a gépállomásra. — Már útra kelt — hangzott a válasz. Az idős tanítómester most ismét együtt dolgozik tanítványával a cserebökényi gépállomáson ... Amikor az esztergomi szerszámgépgyárból megérkezett a két új marógép, az üzem "dolgozói örömükben, s a gép iránti szeretetükbon végigsimogatták a két új gép zöldzománoog lestél. Ennek alig múlt két heto, s már mindkettő ott áll a botontalapzaton az üzemrész közepén. A gópon egyetemesen: függőlegesen ós egyenesen lehet marni és pár nap múlva megkezdik rajta a munkát, amelyet egy dolgozó el tud majd végezni. Az udvaron ponyvával letakarva egy hatalmas magas gépforma áll. — Ez egy 100 tonnás excentorprés — magyarázza Jutási elvtárs — a Szovjetuniótól kaptuk. A Budt: pesti Lemezgyárban volt eddig, de itt nagyobb szükség van rá és ezért, leküldték nekünk. Még alig használt, majdnem új. A mi 240 tonnás frikeiós présünkkel most leállunk generáljavításra és az új présen zavartalanul végezhetjük tovább a munkát. A még meglévő transmissiót is rövidesen megszüntetjük és minden gépet egyedi meghajtásra állítunk át. A' minisztertanács és a SZOT legutóbbi határozata nyomán — igen helyesen — a művezetők és a sztahánovisták az élenjáró dolgozók bevonásával meghatározták a különböző üzemrészek átlagteljesítményét, amelynek 5—20 százalékos túlteljesítésével érhető el — az új határozat értelmében — a sztahánovista cím. Igen ám, de a munkaügyi osztály vezetője határozottan állítja — amig a határozatot mégegysaar át nem tanulmányozza —, hogy 3 hónapig kell valakinek ezt a te.ljesitményt elérni, hogy mogtkapja a sztahánovista címet. A határozat a következőket mondja: „A sztahánovista cimot az üzem. rész, a műhely, műszaki vezetője..., és a szakszervezeti bizalmi, vagy a mühelybizottsúg közös javaslatának megvitatása alapján az üzemrész, a műhely kollektívája egy hónapra adományozza a feltételeket 1 hónapig teljesítő dolgozóknak". Természetesen oklevelet csak 3 hónap múlva kaphat, ha ez idö alatt nem csökken teljesítménye. De ezt kellőképpen tudnia kell mindenkinek! Mert minden bizonnyal több olyan dolgozó van az üzemben — hisz az. eddigi négy féle munkakör helyett most már nagyon helyesen, kilencet osztottak be — akik a pártkongresszusra már el akarják érni a sztahánovista szintet. A szakszervezeti bizalmiak, a pártbizalmiak segítségével minden reggel 8 óráig leadják az előző nap legjobban teljesítő dolgozók neveit. Minden üzemrészben van egy vándorzászló, amelyet a műhely legjobbja kap meg minden nap. A most folyó kongresszusi verseny legjobb dolgozói majd rádiót, kerékpárt is kapnak jutalmul. Jelenleg már olyan dolgozók neveit is hirdeti a versenytábla, akik pár hónappal ezelőtt még gyengébb teljesítményeket értek el, vagy még a 100 százalékot sem teljesítették. A csiszolóban például Apró Jenő sztahánovista neve már régóta úgy ismert, mint a legjobb dolgozóé. Most is így van. de a kiváló sztahánovista 4 hónapja tanítja Szél Mihályt, aki azelőtt még a 100 százalékot sem érte el, — most 200 százalók a teljesítménye és vannak napok, amikor túlszárnyalja tanítómesterét. A kováesmühelyben ifj. Tóth István ifjúmunkás egy újítás segítségével 200 százalékon felül teljesíti a normáját. A szerelőben Szabó Sándor ugyancsak ifjúmunkás 150 százalékos eredménye figyelemreméltó. Szőke István mellett dolgozik — aki a műhely legjobbja — este pedig siet a gépipari technikumba: másodéves esti hallgató. Szabó Sándor szorgalmasan dolgozik, tanul — készül a pártkongresszusra. 31. t. Két szövőnő készül a pártkongresszusra Szegeden ünnepi díszelőadással ma nyitják m eg a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját nek fel. Turján Vilma szovjet dalokat énekel, a Nemzeti Színház balett-táncosai Csajkovszkij: Diótörő című balettjéből a Rózsakeringőt mutatják be. A Szegedi Egyetemek és a Főiskola Népi Együttesének énekkara, tánccsoportja és a konzervgyár tánccsoportja szerepel még az ünnepi megnyitón. Csupa életvidám lányok, asszon yot: kezelik a szövőgépeket a Dorozsmai Pamutszüvőben. Egyszerre tízre is ügyelnek. A gépek között húzódó nyílegyenes „utcákban" fürgén járnak-kelnck. Egyik gépen az áru tisztaságát vizsgálják, másikon a vetélöt cserélik, a harmadikon egy szinte láthatatlan szálat söpörnek le o szövetről. Gyorsan do'goznak, dc nem kapkodnak. A üzemben DISZinüszak van. Ebben u partiban mindannyian DISZ-esek. — ki akarnak tenni magukért. A fiatalok és az idősek közölt régóta versengés folyik az üzemben és a kongresszusi versenyben a győzni akarás mindjobban, foglalkozla'ja az ifjúságot. „Elsőrendű minőséget" — ezt tűzték ki célul. Tiz év. Kimondani sok, de hamar eltelik. Fekete Márta — most már Szalai Vineéné — még szinte gyereklány volt, amikor felvették az üzembe. Ma büszke a gyárban eltöltött 10 évre. Mindennap régi ismerőseként üdvözli munkatársait és gépeit, amelyek hű segítőtársai a munkában. Melletlük nevelkedett sztahanovistává, mellettük váltotta tettekre egyegy ünnepre tett felajánlását, Most azon dolgozik, hogy a kongresszus tiszteidére vállalt felajánlását, az eddigi munkasikereit túlhajazza. Nem egyszer dúdolgat is magában a fiatalasszony. A Hz csattogó vet élője közül csak a másodpercekre áll meg egy-egy. Az előre elkészített vetiilékszdlat gyorsan kicseréli. Azután a lamel'ák működése köti le figyelmét. Amint vizsgálatban járkcl gépei között mindig letöröl egy-egy felesleges olajcseppet, nehogy bepiszkítsa a hófehér pamutvásznai. Példás rend uralkodik az egész gépsorban. Sehol egy lehullott üres vetülékcséve, dc egy elejtett szál sem látható. Mindennek meg van a maga helye. A kis vászonzacskó a hulladéknak, a csévetartó a gép felett, a vetületinek. A tisztaság, a rend elengedhetetlen fellétele a hibamentes árukészittsnek. Szalainé pedig 100 százalékos minőségnél nem adja alább: ez a kongresszusi fogadalma. Szabó Istvánné négy esztendeje került Szalainé szomszédságába, (írá is tiz szövőgép kezelését bízták. Eleinte szokatlanul nehezen ment munkája, már-már úgy gondolta, nem tud megbirkózni e nche'Z feladattal, a sok géppel, de szomszédja, vidám áront látván, nem csüggedt el, akarta ö is és igyekezeit. Az eredmény hamar mutatkozott: előbb lett sztahánovista. csaknem egy fél évvel tn'.nt a szomszédja. Szabó Istvánné most ismét nekilendült a munkának: két sztahánovista-jelvénnyel akar büszkélkedni. a másodikat minőségi munkájával akarja kiérdemelni. Eddig is jó eredménye van: 98.8 százalék, de még közelebb akar kerülni a 100 százalékos minőséghez. Ez biztosan sikerül is neki mert úgy vigyáz gépeire, meg az áru tisztaságára, hagy ebben nem igen akad párja az üzemben. Nóta is, a gépei körül a rend és tisztaság ez úr. A minőséggel együt növekszik a mennyiség' százalékja is. Normája miponta 64 ezer vct 's. Ö ezt rendszeresen 10'105 százalékra teljeri" Az a szövet, ami r Dorozsmai Pamulsze ' bői kikerül, a vev'' között nagy elismerés talál. Nem hiába mov ' ják el sűrűn a gyérbe — különösen mostar.átr — „olyan árut adunk, amit magunk szükségletére kívánunk!" r. j.