Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 1954. FEBRUÁR 29. DELM9GY1R0RSZRG A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eseményeiből Szeged kulturális életének évről­évre kiemelkedő jelentőségű ese­ménye a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megrendezése. A Barátsági Hónap minden rendezvénye dolgo­zóink széles tömegeit mozgósítja. Várjuk és készülődünk rá, várjuk a kommunizmust építő szovjet nép kultúrájának gazdagságát s ugyan­akkor készülődünk megmutatni, hogy méltóak vagyunk a nagy ba­rátságra. Am ünnepi megnyitó A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap ünnepi megnyitója íebruár 21-én lesz délelőtt 10 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban. Megnyitó beszédet Fodor Gábor Kossuth-díjas egyetemi rektor, az Akadémia levelező tagja mond. Az ünnepség második felében fellép a szegedi Egyetemi Népi Együttes, a Nemzeti Színház több művésze és a Belügyminisztérium Csongrád­megyei Főosztályának szimfónikus zenekara. Múzeumi hét A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap megnyitása után kulturális eseményekben rendkívül gazdag napok egész sora következik. A Múzeumi Hét megrendezése elé, .melyre március 12—március 18-ig kerül sor a Közalkalmazottak Szak­szervezetében, igen nagy érdeklő­déssel tekintenek Szeged dolgozói. A megnyitó előadást Csongor Győ­ző tartja március 12-én — „Emlé­kezés a szegedi árvízre" címmel. A Múzeumi Hetet Bálint Lajos „A szegedi múzeum helyzete és fejlő­dése" című előadása zárja be. Zenei eseményekben sem lesz szegény a Magyar-Szovjet Barát­sági Hónap programmja. A Zene­művészeti Szakiskola két zenedél­után rendezésére készül, az MSZT titkárság pedig szovjet könnyűze­nei estre, melyen Csajkovszkij műveiben gyönyörködhetünk. A Szovjet Film Ünnepe A Szovjet Film Ünnepe minden évben kulturális életünk legkiemel­kedőbb eseménye. Az Idei Szovjet Film Ünnepét március 4-től 17-ig' tartják meg. A Szovjet Film Ünnepét az „Örs a hegyekben" című nagyszerű szov­jet filmalkotással nyitja meg a Szabadság- és a Vörös Csillag filmszínház. A film a határőri szol­gálatról, a szovjet emberek bátorsá­gáról és hősiességéről szól. A gyö­nyörű felvételek a Pamir felhőkbe nyúló és hóval fedett csúcsait, mély, szűk szakadékait, tajtékozva rohanó, köveket görgető folyóit is­mertetik meg. A film bemutatja a szovjet ka­tona bátorságát és mérhetetlen sze­retetét hazája iránt. Az „Örs a he­gyekben" című filmet nagy érdek­lődés előzi meg. Kiállítóé az MSZT székházában A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap keretében kiállítást rendeznek az MSZT székházban „A szocializ­musban legfőbb érték az ember" címmel. Minden teremben komoly munka folyik. A kiállítás február 28-án nyílik meg. Addig még természetesen nagyon sok munka van. A Csongrádmegyei Dekorá­ciós és Kirakatrendező Vállalat a budapesti Modellező és Dekoráci­ós Vállalat és a budapesti kollek­tív grafikai műterem brigádja lel­kesen dolgozik. Az összevont áes­brigád és kárpitos-brigád vállal­ta, hogy a harmadik pártkongresz­szus tiszteletére egy nappal a ha­táridő előtt befejezik munkájukat. A kiállítás a szovjet emberek boldog és gondtalan életét mutatja, be; bemutatja a szovjet államnak az emberről való szerető, féltő gondoskodását A kiállításon Szeged dolgozói gyönyörködhetnek a szebbnél­szebb épületekben, üdülőkben. A krimi üdiilő diorámájának megte­kintése a kiállítás egyik legszebb élménye lesz. Bemutatja a kiállítás a magyar nép megváltozott életét is. A csil­lebérci úttörő tábor és Szeged üze­meinek életéből is láthatnak ké­peket a kiállítás megrteklntői. Ktrahatverseny A Magyar-Szovjet Társaság vá­rosi titkársága kirakatversenyt hir­detett a szegedi áruházak, üzletek között a február 21.—március 8-ig tartó Magyar-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére. A versenyben Szeged minden üzlete résztvesz. A kirakatverseny ünnepi dekorációi­nak a magyar nép háláját, ragasz­kodását kell kifejezésre juttatni fel­szabadítónk és tanítómesterünk, a szovjet nép iránt. Az ünnepi kirakatverseny részt­vevői között máris nagy a készülő­dés láza. A Lenin-utcában számos bolt kirakatát elfüggönyözték a já­rókelők kíváncsi szemei elől. Aki­rakatrendezők és dekorációsok már munkába álltak, hogy a versenyfel­hívásra szebbnél-szebb, a magyar és szovjet nép felbonthatatlan ba­rátságát kifejező kirakatokkal ut­cáinkat is ünneplőbbé tegyék a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap időtartamára. A Szovjet könyv ünnepe A felszabadulás óta dolgozó né­pünk kedvelt olvasmányai közé tartoznak az orosz és szovjet írók alkotásai. Egy-egy könyvvásár so­rán sok szovjet regényt, verses kö­tetet vásárolnak dolgozóink. Most a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében könyvkiállítást rendez az MSZT Városi Titkársága Szeged nagyüzemeiben és hivatalaiban a Szovjet Könyv Ünnepi Hetében február 22-től március 5-ig. Nagy érdeklődés előzi meg ezeket a könyvkiállításokat. A Szovjet Könyv Ünnepe alkal­mából a Közalkalmazottak Kultúr­otthonában könyv-ankétot rendez­nek március 9-én Ilja Erenburg, a ©Kilencedik hullám* című könyvé­ből. A Gorkij-könyvtár mesedélutá­nokat rendez az Úttörő-házban, ahol a szegedi úttörő pajtásoknak a legszebb orosz meséket mond­ják el. Oszentfván dolgozó parasztjainak felajánlása Aj. elmúlt napokban Ószentiván községi tanácsa megtartotta II. ta­nácsülését, amelyen megbeszélték a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére vonatkozó terveket, az adó­fizetés ée a beadási kötelezettségek teljesítésének kérdéseit. A tanács­ülés elhatározta, hogy a III. párt­kongresszus tiszteletére vállalást tesznek és versenyre hívják ki a szegedi járás községeit. Versenypontjaikban vállalták, hogy április közepéig a korai kony­haveteményeket és a burgonyát 100 százalékban, a kukoricát 75 százalékban elvetik, sőt a burgo­nyát egyszer meg is kapálják. Fel­világosító szóval elérik azt is, hogy erre az időre ne legyen egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki ne fizetné ki első negyedévi adóját. Ezenkívül a kongresszus napjáig tojásból ós baromfiból évi tervü­ket 30, tejből 35 százalékra, a sza­bad választási húsbeadást, pedig 50 százalékban teljesítik. Kedden délután tartják meg a szegedi takarókossági napok záróankétjót és jutalomkcosztását Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányainak meg kell találniok cselekvéseik összehangolását békés körülmények között Molotov elvtárs beszéde a berlini konferencia záróülésén A Szakszervezetek Csongrádme­gyei Tanácsa február 23-án, ked­den délután 5 órai kezdettel a Ke­reskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrtermében (Tolbuchin-sugárút) rendezi meg a szegedi takarékossági napok záró­ankétját és jutalomkiosztását. Az ankéton Ábrahám Antal, a Szakszervezetek Csongrádmegyei Eimólotí színvonalunk emelés* segíti elő at MAG-" 4MMGALTATAS Tanácsának elnöke ismerteti a fo­rint-takarékossági napok eredmé­nyeit és értékeli az egyes szak­szervezeti területi bizottságok mun­káját. Kovács Andorné, az Orszá­gos Takarékpénztár osztályvezetője az egyéni pénztakarékossági moz­galom időszerű feladatairól szá­mol be. A szegedi forint-takarékossági napok tudvalevőleg szép eredményt hoztak. A szakszervezeti bizottsá­gok jó felvilágosító munkája kö­vetkeztében több mint 1 millió fo­rinttal növekedett a dolgozók be­tétállománya. A kiemelkedő ered­mény elérését biztosító üzemi bi­zottsági elnökök és szakszervezeti aktívák közül az Országos Taka­rékpénztár szegedi fiókja 40-et ju­tó, lotnroal Mtok*. A berlini konferencia csütörtöki záróülésén Molotov szovjet külügy­miniszter a következőkben foglalta össze a berlini értekezleten elért eredményeket. A Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek jelen berlini értekezlete megtárgyalta a nem­zetközi helyzet különböző kérdé­seit. Az értekezleten lezajlott esz­mecsere elősegítette az itt képvi­selt államok álláspontjának helye­sebb értelmezését. Világosabban felszínre kerültek itt a kormányaink álláspontjában mutatkozó eltérések. Ugyanakkor világosabbak lettek e nézeteltéré­sek csökkentésének útjai, amennyi­ben az érdekelt felek valóban mu­tatnak ilyenirányú törekvést. A Szovjetunió kormánya — hí­ven változatlan békepolitikájához — úgy vélte és úgy véli, hogy a berlini értekezlet olyan mér­tékben válik hasznára a népek­nek, amilyen mértékben elő fog­ja mozdítani a népek békéjé­nek és biztonságának megszi­lárdítását. Köztudomású, hogy néhány nagy államban vannak még olyan erők, amelyek ellenzik az országok kö­zötti kapcsolatok megjavítását. Ezek az erők a nemzetközi feszültség fenntartásában, sőt talán fokozá­sában érdekeltek. Félelemmel töltötte el őket pél­dául a koreai háború beszün­tetése, mivel érdekük fűződik a nagy katonai megrendelések­hez és a fegyverkezési verseny­hez. Ez ugyanis hozzájárul zsebük duz­zasztásához, profitjuk és extrapro­fitjuk növeléséhez. Ezekben az or­szágokban azonban csupán olyan különleges előjogokat élvező szűk csoportoknak vannak ilyen érdekei, amelyek gazdaságuk határokat nem ismerő növelésére törekszenek más emberek rovására, a néptömegek — és elmondható — a nemzetek, nagy és kis nemzetek érdekei vi­szont egészen mások. A népek a nemzetközi feszült­ség enyhítésében, a béke meg­szilárdításában érdekeltek. A Szovjetunió kormánya egész külpolitikájában éppen ezeket az érdekeket tartja szem előtt. Ezen az értekezleten megállapo­dás jött létre, amelynek értelmé­ben az Egyesült Államok, Francia­ország, Anglia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket tesznek, hogy előmozdítsák a leszerelés vagy legalábbis a fegyverzet lé­nyeges csökkentése problémájának sikeres megoldását. Ez bizonyos kötelezettségeket ró a négy állam kormányaira. Megállapodás jött létre továbbá abban a tekintetben, hogy Genfben összehívják az Egye­sült Államok, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és a Ki­nai Népköztársaság, valamint a közvetlenül érdekelt országok képviselőinek értekezletét a megfelelő kérdések megvitatá­sára. Ezen az értekezleten a koreai kér­dés végérvényes rendezését szán­dékozunk elősegíteni. Ez a megál­lapolás megfelel a béke megszilár­dítása érdekeinek, Az értekezlet ugyancsak megvizsgálja majd az indokinai béke helyreállításának kérdését is. Indokina népeinek a béke megteremtésére, a nemzeti szabadságra irányuló törekvését kellő támogatásban kell részesíte­nie minden szabadságszerető nép­nek: A német probléma megvitatása­kor valamennyien leszögeztük, hogy e kérdés megoldása elszakít­hatatlanul összefügg az európai biztonság biztosításával? Ez azt jelenti, hogy Németor­szágot demokratikus és béke­szerető alapon kell egyesíteni és nem szabad megengedni a német militarizmus visszaállí­tását. Most már eléggé világos, mi az eltérés a négy állam állásfoglalá­sában Németország kérdésével kap­csolatban. Jelen értekezletünk kü­lönösen világossá tette, hogy a né­met probléma megoldása minde­nekelőtt maguknak a németeknek az ügye. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányai felelősséggel tartoznak a német kérdés megoldásáért, de nem feledkezhetnek meg arról, hogy az idegen megszálló csapatok­nak Németország területén csak korlátozott feladatai vannak és e megszálló csapatoknak nem sza­bad kirekeszteniök a németeket azoknak a kérdéseknek megoldásá­ból, amelyek Németország egyesí­tését, a német állam egységének demokratikus és békeszerető ala­pon történő helyreállítását érintik. Ezen az értekezleten, sajnos, nem egyeztünk meg még abban az egy­szerű kérdésben sem, hogy meg­hallgassuk itt a németeket és meg­tudjuk, mit gondol maga a német nép Németország egyesítésének ha­laszthatatlan feladatairól és a né­met népnek az európai béke és biz­tonság biztosításában való részvé­teléről. A Szovjetunió képviselői bizo­nyosak abban, hogy ha meg­hallgattuk volna a nénieteket, meghallgattuk volna Kelet­és Nyugat-Németország képvi­selőit, sok tekintetben meg­könnyítettük volna az egész nemet népet érdeklő halasztha­tatlan feladatok megoldását. A német állam egysége helyreál­lításának kérdése minden német fi­gyelmének középpontjában áll. Ez­ért elő kell mozdítanunk az össz­német szabad választások mielőbbi megtartását. Ha valóban szabad választásokat akarunk Németor­szágban, azokat maguknak a né­meteknek és nem külföldi megszál­ló csapatoknak kell lebonyolí­taniuk. Az össznémet választások tény­leges szabadságának biztosítása cél­jából a szovjet kormány azt ja­vosalta. hogy szigorúan korlátozott csapatkontingensek kivételével egész Németország területéről von­ják ki a külföldi megszálló csapa­tokat. Akkor majd el lehet kerülni, hogy idegen hatalmak nyomást fej'scnek ki és beavatkozzanak a német nép olyan tisztán belső ügyébe, mint az összné­met nemzeti parlament képvi­selőinek szabad megválasztása. Halaszthatatlan a német békeszer­ződés mogkötésének kérdése. A né­mot békeszerződés mielőbbi meg­kötésének szükségességét védel­mezni annyit jelent, mint védel­mezni Németország egységének mi­előbbi helyreállítását. Eddig még nem sikerült meg­egyeznünk arra vonatkozóan, hogy megkezdjük a német békeszerző­dés előkészítését. Ezt a kérdést azonban meg kell oldani. A szovjet kormány reméli, hogy a négy ha­talom további erőfeszítésekot tesz a német kérdés kielégítő és az európai béke megszilárdítása érde­keinek megfelelő megoldására. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió kormányai meg tudtak egyezni egymás között a há­ború éveiben. Még inkább meg kell találniok cselekvéseik összehangolásának Útjait bé­kés körülmények között, kü­lönösen, amikor egy új háború veszélyének elhárításáról van szó. Á szovjet kormány soha nem tit­kolta, hogy elutasító álláspontra helyezkedik egyes országok más államok ellen irányuló katonai csoportosulásainak létrehozásával szemben. A nemzetközi • viszonyok ilyen irányú fejlődése a háborús veszély fokozódásához vezet, el­lentétben áll a népek közötti szi­lárd béke megteremtésének érde­keivel. A szovjet kormánynak feltét­lenül rá kell mutatnia egy olyan katonai csoportosulás különös veszélyére, mint az „európai védelmi közösség", amelynek megalakulása a né­met militarizmus feltámasztá­sát jelenti. Az ilyesféle tervek nem felelnek meg az európai béke és biztonság érdekeinek. Ezért terjesztette elő a szovjet kormány az összeurópai kollektív­biztonsági szerződés tervezetében foglalt javaslatokat. Ebben a szer­ződésben az egyenjogúság alapján résztvehetne Németország is, most mint Kelet- és Nyugat-Németor­szág, az egység helyreállítása után pedig mint egyesült Németország. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósítását előmozdít­hatnák neroeurópai államok is. Helytelen volna megfeledkezni arról, hogy mind az első, mind a második világháború kirob­bantása Euópában kezdődőit. Éppen ezért különleges jelentő­ségű a Szovjetuniónak az össz európai kollektív-biztonsági szer­ződés megkötésére vonatkozó ja­, .vaelata. . Az osztrák államszerződés kér­dését már ezen a berlini értekez­leten meg lehetett volna oldani. Ezt egyelőre akadályozták a fent­említett tervek, amelyek növelik a német militarizmus újjászületé­sének veszélyét. A szovjet kormány ennek el lenére azt a meggyőződését jut­ta'ja kifejezésre, hogy a leg­közelebbi jövőben van lehető­ség e kérdés megoldására. Ezt figyelembe kell vennie. Auszt­ria kormányának és helyesen, kell ezt értelmeznie az oszlrák népnek, A berlini értekezlet összehívásé nak és a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió külügyminiszterei közötti közvetlen érintkezés újrafelvételé­nek meghatározott jelentősége van a jelenleg? körülmények között. Elősegítette néhány olyan megér­lelődött nemzetközi probléma meg­tárgyalását, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges a nem zetközi feszültség további enyhíté­se szempontjából. Azok a kérdések, amelyek ezen az értekezleten megoldatla­nok maradlak, nem kerülnek le a napirendről. Folytatnunk kell eröfeszitéseinket és még általánosabban kell töreked­nünk megoldásukra. Reméljük, hogy a berlini érte kezlet elő fogja mozdítani a hatal mak együttműködésének fejlődé­sét a nemzetközi ügyekben — a béke megszilárdítása érdekében. • A négy hatalom külügyminiszte­rei a záróülés berekesztése előtt a következő záróközleményt fogadták el: «A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült királyság külügymi­niszterei: V. M. Molotov, J. F. Dul­les, Georgcs Bidault és Anthony Eden 1954 január 25-iőI február 18-ig értekezletet tartottak Berlin­ben. A külügyminiszterek a követ­kező kérdésekben jutottak meg­egyezésre: Miután a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, Franciaor­szág és az Egyesült Királyság kül­ügyminiszterei, akik Berlinben ér­tekezletet tartottak, figyelembe ve­szik, hogy az egységes és független Korea békés úton történő megte­remtése fontos tényező a nemzet­közi feszültség csökkentésének és más ázsiai területek békéjének helyreállítása szempontjából, azt javasolják, hogy hívják össze 1951 április 26-ra Genfben a koreai kér­dés békés rendezése érdekében a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, az Egye­sült Királyság, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Köztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság, valamint a koreai hadművele­tekben haderejükkel résztvett más érdekelt államok képviselőinek ta­nácskozását. A négy hatalom külügyminiszte­rei egyetértenek abban, hogy In­dokína békéje helyreállításánál, kérdésével szintén ugyanezen az ér­tekezleten kell foglalkozni, amely értekezletre a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, Francia­ország. az Egyesült Királyság, a Kínai Népköztársaság és más érde­kelt államok képviselőit hívják meg. Megegyeztek abban, hogy sem az említett értekezletre szóló meghívás, sem az értekezlet meg­tartása nem tekinthető diplomá­ciai elismerésnek olyan államok esetében, amelyek diplomáciai elis­merése még nem történt meg. Miután a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok. Franciaor­szág és az Egyesült Királyság kor­mányainak meggyőződése, hogy a nemzetközi véleménykülönbségek megoldását, amely a szilárd béke megteremtése szempontjából szük­séges. komoly mértékben előmoz­dítaná egy leszerelési egyezmény vagy legalább a fegyverzet jelen­tős csökkentéséről szóló egyezmény, további eszmecserét fognak foly­tatni annak érdekében, hogy c kér­dés eredményes megoldását 37. ENSZ 1953 november 23-án hozott határozatának 6. pontja szellemé­ben elősegítsék. A négy külügyminiszter beható eszmecserét folytatott a ni'n 1 kér­désről, az európai b'zt-ns'z ' séröl. valamint az osztrák I '.•dív­ről, de ezekben a kérdések'.; i nem tudott megegyezésre jutni .

Next

/
Thumbnails
Contents