Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I •*V AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 42. SZAM PÉNTEK, 1954. FEBRUÁR 19. ARA 50 FILLÉR A kormányprogramm megvalósításának útján Egy nappal a gyümölcstermelési ankét előtt H olnap kerül sor az újszegedi városi kertészet kultúrtermé­ben a gyümölcstermelési ankét megtartására. Az ankéton f— melyet a Szegedi Városi Pártbizottság javaslatára a Városi Tanács rendez — termelőszövetkezeti kertészek, egyéni gyümölcstermelők, a Kutató Intézet, a Mezőker, a Földművesszövetkezet képviselői vesz­nek részt és beszélik meg a gyümölcstermelés, értékesítés egyes kér­déseit. Az ankét fontos lépés előre a kormányprogramm megvalósítá­sának útján. Feladata, hogy előrevigye a szegedi gyümölcstermelés kultúráját, segítsen a meglévő bajok megszüntetésében. A termelő­szövetkezeti kertészek, egyéni gyümölcstermelők képviselői is gondo­san készülnek az ankétra;. Készülődés a Táncsics isz-ben Á szegedi Táncsics termelőszö­vetkezetből Csúcs Mihály, a tsz el­nöke és Kovács Lajos, a gyümölcs­termelési munkacsapat vezetője vesz részt az ankéton; Sokat vár­nak az értekezlettől, és sok hasz­nos ismerettel gazdagodva akarnak hazatérni; A Táncsics tsz-nek 14 hold gyü­mölcsöse van. Ebből a területből 8 hold a régi gyümölcsös. Az elmúlt évben a gyümölcsös jó hasznot adott a szövetkezetnek. Téli körtét például 100 mázsát szüreteltek, de volt szépen barack és szilva is. A tagság jelentős mennyiségű gyü­mölcsöt kapott; Főztek is jócskán szilva- és baracklekvárt a házi­asszonyok; Egy nappal az értekezlet előtt arról is beszélgetett Csúcs Mihály, Kovács Lajc? és a többi tsz-tag, hogy amint az idő engedi, azonnal megkezdik a faápolást, majd utá­na elvégzik a téli permetezést. Nem kétséges, hogy a még jobb ápolás következtében bővebben te­holdas faiskolát létesítenek a haty­tyasi részen. Fcntos, hogy új gyu­mölcsfacsemeték legyenek, mert ez is egyik módja a gyümölcstermelés fokozásának; Az újszegedi Haladás tsz-ben számosan vannak kertészek, akik nagyon jól értik a gyümölcsterme­lés csínját-bínját. Csúcs Mihály már beszélgetett arról Fodor Ist­vánnal, a Haladás elnökével, hogy adjanak segítséget a gyümölcsfa­iskola helyes létrehozásához, ta­nítsák meg őket a helyes kezelés­re, ápolásra, a többi munkákra. Fodor István meg is ígérte, hogy remnek a fák. Az a tervük a Tán-[átadják tapasztalataikat a Táncsics csics tsz tagjainak, hogy ősszel 2 tsz tagjainak. Egy kiváló egyéni gyümölcstermelő Jónéhány esztendőt megért Já­ger Kálmán, a szegedi mezőgazda­sági termelési bizottság kertészeti szakbizottságának elnöke. Néhány holdas egyénileg dolgozó paraszt ő, példásan rendbentartott gyümöl­csös gazdája. Több, mint negyed­század óta foglalkozik gyümölcs­termeléssel. A gyümölcstermelési ankét előtt elbeszélgetett dolgozótársaival és megkérdezte véleményüket, meg­jegyezte javaslataikat. Az ankéton szólni akar arról is a többi között, hogy a kiskereskedelmi vállalatok, földművesszövetkezetek egyikében, másikában, nem helyesen tárolták a növényvédő szereket, így az ve­szített értékéből. De megtörtént, hogy az üzletek akkor rendeltek meg egyes növényvédő szert, ami­kor már az idő késő volt haszná­latára. Mindezeket a hibákat ez évben el kell kerülnünk! Fontos az is, hogy a permetezést kellő időben végezzék a gyümöl­csösökben; megfelelő mennyiség­ben; Erről is beszél majd Jáger Kálmán, hiszen sokéves tapasztala­ta során megtanulta, milyen fon­tos az időbeni permetezés. Február 21-én Gnnepí megnyitóval kezdődik Szegeden a Hagyar-Szovjet Barátság Hónapja Szeged kulturális életének évről­évre kiemelkedő jelentőségű ese­ménye a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megrendezése. A Barátsági Hónap minden rendezvénye dolgo­zóink széles tömegeit mozgósítja. Várjuk és készülődünk rá, várjuk a kommunizmust építő szovjet nép kultúrájának gazdagságát s ugyan­akkor készülődünk megmutatni, hogy méltóak vagyunk a nagy ba­rátságra. A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap ünnepi megnyitója február 2I-én lesz délelőtt 10 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban. Megnyitó beszédet Fodor Gábor Kossuth-díjas egyetemi rektor, az Akadémia levelező tagja mond. Az ünnepség második felében fellép a szegedi Egyetemi Népi Együttes, a Nemzeti Színház több művésze és a Belügyminisztérium Csongrád­megyei Főosztályának szimfonikus zenekara. . A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap megnyitása után kulturális eseményekben rendkívül gazdag napok egész sora következik. A Múzeumi Hét megrendezése elé, melyre március 12—március 18-ig kerül sor a Közalkalmazottak Szak­szervezetében, igen nagy érdeklő­déssel tekintenek Szeged dolgozói. A megnyitó előadást Csongor G.yő­ző tartja március 12-én — -Emlé­kezés a szegedi árvízre© címmel. A Múzeumi Hetet Bálint Lajos «A szegcdi múzeum helyzete és fejlő­dése© című előadása zárja be. Zenei eseményekben sem lesz szegény a Magyar-Szovjet Barát­sági Hónap programmja. A Zene­művészeti Szakiskola két zenedél­után rendezésére készül, az MSZT titkárság pedig szovjet könnyűze­nei estre, melyen Csajkovszkij mű­veiben gyönyörködhetünk. A Barátsági Hónap gazdag lesz kulturális eseményekben. Ifjúmunkások kongresszusi versenye a Szegedi Jutaárugyárban A Szegedi Jutaárugyár DISZ fia­taljai évek óta kiváló munkával állnak helyt a termelésben. Eddigi eredményeikről a DISZ helyiségükben őrzött vándorzászlók egész sora is tanúskodik. Az üzem folyosóin, az épületek falán elhe­lyezett falitáblák, a hangoshíradó naponta új győzelmi eredmények­kel köszöntik a munkába érkező fiatalokat. Az üzem valamennyi DISZ fia­talja tett már felajánlást az MDP III. kongresszusának tiszteletére, öt új brigádjuk versenyez az idő­sebb munkásokkal. A szövő tizen­kéttagú ifjúsági DISZ-brigádja lel­kesedéssel, a munkaidő teljes ki­használásával egyenlíti ki az idő­sebb szakmunkások brigádjának nagyobb tapasztalatait. Mindennap izgatottan figyelik a verseny ala­kulását. Van amikor az „öregek"­brigádja kerül az élre. A fiatalok azonban nyomukban vannak. So­kat tanulnak Pesti Jánosné, Márta Jánosné régi sztahánovistáktól, akik szívesen megtanítják őket a helyes munkafogásokra. A legutóbbi dekádértékelésnél a fiatalok brigádja három százalék­kal megelőzte az „öregeket"} Ter­ven felül 1500 méter elsőrendű anyagot készítettek, amelyből több mint ezer gabonászsák készült a dolgozó parasztságnak. A terv túl­teljesítése mellett ügyeltek a hulla­dék csökkentésére. A kihúzott szá­lak gondos, rövidebb kötésével a régebbi kétegész egytized százalé­kos hulladékot felére csökkentet­ték; Lelkes verseny folyik a fonódé­ban is, ahol a leszédő-brigádok tag­jainak csaknem fele nemrég ke­rült az üzembe. A régi szedők se­gítségével most valamennyien a szedési idő csökkentéséért harcol­nak. Néhány hét munkájának ered­ménye, hogy a régi egyegész nyolc­vanszázad perc helyett egyegész negyvenszázad perc alatt szednek. A jólvégzett napi munka után a fiatalok a kultúrteremben gyűlnek össze. Népi tánccsoportjuk — amelynek tagjai már sok sikert ér­tek el és az ország számos városá­ban, köztük a fővárosban is ven­dégszerepeltek — most új műsor­ral készülnek a kultúrversenyre. Sok fiatal az üzem jól fűtött, kor­szerűen felszerelt klubhelyiségében zenét hallgat, olvas, sakkozik, ping­pongozik esténkint} Uj öltözőt adtak át a Szegedi Szalámigyár dolgozóinak A Szegedi Szalámigyárban eddig a dolgozóknak nem volt megfelelő öltözője. A dolgozók létszámához viszonyítva szűk helyiség állt ren­delkezésre, hogy át tudjanak öl­tözni és ruhájukat megfelelő he­lyen tartsák. A kormánypro­gramm megvalósulása tette lehe­tővé azt, hogy a Szegedi Szalámi­gyár dolgozói korszerű öltözőt kap­janak. A férfi munkásoknak most adták át a tágas öltözőt, ahol min­den dolgozó saját szekrényébe zár­hatja el ruháját. A kevés számú női dolgozó egyelőre a régi férfi öltözőt használja. Ugyancsak szűk­nek bizonyult az üzem konyhája is és azt is ki kellett bővíteni, hogy az jobban el tudja látni fel­adatát. A bővítési munkálatok egy ré­szét, az üzemi, konyha építését a vállalat saját beruházásként vé­gezte el és az ott dolgozóknak cél­prémiumot tűzött ki az időben való elkészülésre. Az építési brigád, ki­lenc kőműves, nyolc segédmun­kás, valamint az irányító beruhá­zási felelős négyezer forintot ka­pott jó munkájáért. A két űj létesítményt ünnepé­lyes keretek között adták át az üzem dolgozóinak. A vállalat igaz­gatója az üzemi konyha építésében résztvevőknek adta át a jutalmat és kiosztotta az 1953. év negye­dik negyedében jó munkát vég­zőknek a sztahánovista okle­velet cs a pénzjutalmat is. Varga Lászlóné szalámikötöző, Ma­gyar József, a karbantartó műhely asztalosa és Körösi Antal kőműves szakmunkás nyerte el a megtisz­telő sztahánovista címet. Andrási Lajos, Zsurek Rezső és Huszta Sándor lakatosok a hulladékvas gyűjtése terén elért jó munkájuk­ért kaptak jutalmat. Az ünnepségen adták át az üzem hét dolgozójának a kormányzatunk által előírt hűségjutalmakat is. Fábián Sándor 25, Horváth János 26, Boldog Antal 29, Szász István 31, Pál Béla 33, Szűcs József 36 és Szepesi József 41 éve dolgozik az üzemben. Az ünnepség után a Szegedi Szalámigyár újonnan alakított 26 tagú énekkara mutatkozott be nagy sikerrel, majd az üzem szín­játszó csoportja szórakoztatta a megjelenteket Előre a kongresszusi verseny sikeréért! II Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége üdvözli az üzemek, gépállomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóinak cs az egyénileg gazdálkodó parasztoknak azon kezde­ményezését, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére munkavcrsenyfelajánlásokat tesznek. A dolgozók kezdeményezése hatalmas új erőforrásokat tár fel, amelyek nagy mértékben segítik pártunk politikáját, a dolgozó nép életszínvonalának fokozatos és állandó emelését. A kongresszus tiszteletére tett munkafelajánlások híven tük­rözik egész dolgozó népünk mélységes bizalmát és szeretetét pár­tunk iránt. Kifejezésre juttatják a párt és a dolgozó nép széttép­hetetlen egységét és összaforrottságát. Kifejezői pártunk politikája helyességének, népünk odaadásának a szocializmus építése, a béke megvédése, a haza ügye iránt. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, az országos munkaversenyben első, második és harmadik helyet elérő üzemek számára három kongresszusi zászlót ajánl fel. Szolgáljanak e zászlók a kongresszusi munkaverseny hatalmas emelőjeként, ser­kentsék dolgozó népünket újabb, az eddigieknél még nagyszerűbb termelési eredmények elérésére. Előre a kongresszusi munkaverseny sikeréért! Előre a Központi Vezetőség zászlainak elnyeréséért! A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Képek a szovjet életből Textilgyárak a kiváló minőségért Az ivanovol terület textilipari dolgozói ebben az évben 65 száza­lékkal több pamutból és műanyag­ból készült szövetet gyártanak, mint 1940-ben. A területen számos új gyár épül, sok gyárat rekonstruál­nak, a régi berendezést, új korsze­rű, nagytermelékenységű gépekkel cserélik ki. Mindez elősegíti a gyá­rak termelésének növelését. A gyá­rak figyelembe veszik a fogyasztók kívánságait és ízlését. Csökkentet­ték az olyan anyagok gyártását, amelyek iránt csekély az érdeklő­dés és áttértek a keresett, szépmin­tájú, jóminőségű áruk gyártására. Az ivanovoi szövőnők által ké­szített anyagok tartósak és szépek. A tervezőművészek utazásokat tesz­nek az ország különböző területein és Ismerkednek a nemzeti vlsele­tek típusaival, hogy. minél jobban kielégítsék a fogyasztók igényeit, minél szebb mintákat tervezzenek. A textilgyárakban foglalkoztatott iparművészek évente mintegy 600 új karton- és szövetmintát tervez­nek. Ligyija Provorovának, a „Bolsaja Ivanovszkaja Manufaktura" legidő­sebb tervezőnőjének kezdeményezé­sére, a városban textiltervezői tan­folyamot indítottak. A tervezőmű­vészek megismerkednek az anya­gok kivitelezésének művészetével, kicserélik tapasztalataikat. A képen: Különböző minták megbírálása a „Zinovjev"-textilgyár tervezőműhelyébeni A mai Moszkva színházi éleíe Moszkva legrégibb színháza a Szovjetunió Nagy Színháza, amely 1951-ben ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját. A Nagy Színház, a hagyományokhoz hűen, Glinka zse­niális orosz zeneszerző „7van Szu­szanyin" című hazafias operájával nyitotta meg az 1953—1954-es évadot. Ezután Jurij Saporin szov­jet zeneszerző új operáját, a „De­kabristák"-at mutatták be. Az ope­ra az 1825. december 14-i pétervári forradalmi felkelést énekli meg. A „Dekabristák" zenéje eredeti nép­dalmotívumokat és operai jelene­teket, áriákat, kettősöket és kóru­sokat egyesít magában. Nyikolaj Chlopkov rendező és Alekszandr Melik-Pasajev karmester, a színház zenei vezetője, kiváló munkát vé­geztek. Az opera monumentális mű, dinamikus tömegjelenetekkel. A. Petrickij és T. Sztarzsenyeckaja festőművészek gyönyörű díszletei­vel. A képen: Jelenet a „Dekabris­ták" című új opera második felvo­násából. A Szenátus-téren 1825. de­cember 14-én,

Next

/
Thumbnails
Contents