Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

DELM1GYIR0RSZAG CSÜTÖRTÖK, 1964 FEBRUÁR 18. Az értelmiség szerepe és jelentősége a szocializmus építésében A Horthy-rendszer uralkodó osztálya a vesztett háború, s a területek elvesztése címén az ér telmiséget soviniszta, reakciós irányban igyekezett nevelni, befolyásolni. Mintha a tömegek nyomorúgáért, benne az értelmiségi munkanélküliségért az ÁDOB állásokért, a ©Hóman-boy*-ok létezéséért csak a vesztett háború, csak a területek elosatolása és nem az uralkodó osztály mérhetetlen kizsákmányolása lett volna a felelős. Az értelmiség kisebbik része világosai látta a feudális-kapitalista Horthy Magyarország minden bűnét, de nagyobbik rész különböző áramlatok között Ingadozott. Az értelmiség paraszti származású, szűkebb része érezte a nép nyomorúságát. Sok jószándék volt az értelmiség e részében, sokan közülük ma, jelentős ideológiai fejlődésen keresztülmenve, államunk vezetői, például Erdei Ferenc, Darvas József. Azonban a népből származó írók között voltak, akik helytelen irányba kerültek. Az értelmiség jelentős része munkanólkül állott ebben az időben. A szegedi egyetem mai' professzorai közül sokan, például Budó Ágoston, Kalmár László, Rédei László, szinte kivétel nélkül díjtalan gyakornokként, vagy 80 pengős alkalmazásban tengődtek és még íizetéstelcn tanársegédi, vagy óraadó tanári kinevezésük iránti kérésüket is elutasították. A hólapátolás, az instruktorkodás, az alkalmi szellemi munka vállalása, vagy az iparvállalatoknál való elhelyezkedés, a kapitalisták kiszolgálása, — ez az út állott akkor értelmiségünk előtt, A fasizmushoz, a feudális-kapitalista Horthy-rendszer lejtőn rohanó szekerének egyetlen - szükségszerű útjára az értelmiségnek aránylag kis rétege jutott el, Az értelmiség jelentős része borzadva eszmélt rá 1944 tavaszán arra, hová vezetett a nacionalizmus, s ezért az értelmiség nagyobbik része felszabadítóként fogadta a Vörös Hadsereget. Tájékozatlan volt azonban leendő sorsát illetően. S miként a Szovjetijnióban, •— nálunk is az építés üteme hatotl elsősorban a jószándékú értelmiségiekre. Elsőként a műszaki értelmiség csatlakozott az újjáépítést hirdető Kommunista Párt politikájához. A műszaki értelmiség mellett a pedagógusok. különösen a tanítók voltak azok. akik elsők közt csatlakoztak az új programmhoz. Az értelmiség kisebbik részo az ellenforradalom szekerére ült, s egészen a fordulat évéig abban reménykedett, hogy majd csak visszatér a régi urak világa, lesznek ók még méltóságosok, kegyelmesek. A fordulat évéig dolgozó, jószándékú értelmiségünk is sok nehézséggel küzdött. Az ország általános nehézségeit maga is a bőrén érezte. Ebben a korszakban azonban már a párt tanítja értelmiségünket. Az értelmiség megnyerésének egyik döntő módszere a felvilágosító munka volt. A haladó szellemű emberek egyre nagyobb számban csatlakoztak a párthoz, s a régi, az illegalitásban megedzett elvtársakkal együtt és tőlük tanulva megtalálják helyüket a szocializmus felé törekvő rendszerben. A fordulat éve után a hároméves terv megvalósulása lehetővé tette, hogy az értelmiség anyagiakban is többet kapjon. 1948-ban alakul meg a Tudományos Tanács, 1949ben megúiúl a 122 éves Tudományos Akadémia. A tudósok, kutatok addig nem remélt megbecsüléshez jutottak eredményeik nyomán, a Kossuth-díjak, magas fizetések, a kitüntetések különböző formájában. E fokozott megbecsülés a jó munka eredménye, a nehéz körülmények között elvégzett új tipusú munka sikere. Mit jelent az új tipusú értelmiségi munka? A feudáli-k,-4>iitolista rendszer értelmiségi munkáját gúzsba kötötte a formalizmus, a gondolkodni nem akarás. Különösen az adminisztratív munka vonalán volt érvényes az, hogy nem éreztek felelősséget a dolgozók munkájukért. A hivatalnokok többsége aktát látott, de nem érezte mögöttük az embert akin segíteni kell. Értelmiségi dolgozóink a párttól, a sztahánovista munkásoktól megtanulták a munkához való újtlpusú viszonyt, a munka határtalan szeretetét, azt n felemelő érzést, hogy minden értelmiségi munka éppúgy téglája a szocialista állam épületének, mint eredmények. A tudós munkája nem önmagáért, hanem a társadalomért van, s annak javára kell folynia. Tudatosodott értelmiségünkben az a nagyszerű szerep, amely rá vár. Műszaki értelmiségünk segítése, lelkesedése nélkül nem valósulhattak volna meg eddigi terveink. Pedagógusaink közreműködése a kultúrforradalom útján segítette és segíti a szocializmus építését. Szinte ott tartunk már egyes tekintetben, ahol a Szovjetunió. A mi országunkban is mindenki tanul, ez a lázas tudás vágy, az oktatás szervezett formál nak sokasága, a kultúra minden egyes dolgozó réteg számára hozzáférhetővé tétele hatalmas és szép feladatokat jelent az értelmiség minden rétege, számára. A három éves terv és az ötéves terv eredményei szorosan összefüggnek a magyar értelmiség munkájával. Értelmiségünk döntő többségében — amint ezt pártunk és kormányunk vezető féríiai többízben kijelentették — a párt, a szocialista építés útját választotta. Vezető mérnök-tudósaink a szénbányászat, az érckohósitás, a gyárépítés, az automatizálás terén nagyot alkottak. Orvosaink hatalmas méretű eredményes harcot vívnak legszörnyűbb népbetegségünk, a tuberkulózis ellen és most készülnek fel a vírusok és a rák elleni küzdelemre. Szegedi kutatók munkájának eredménye, hogy Magyarországon a vészes vérszegénység gyógyszerét olcsó alapanyagból állítják elő, A magyar értelmiség számos területen jelentős mértékben vett részt népünknek a szocializmusért folytatott harcában és ezekért a sikerekért megfelelő elismerésben volt része. Hogy azonban az elmúlt években még nem beszélhettünk arról, hogy értemiségünk egésze a munkásosztállyal szolidaritást vállalt, azt különböző tényezők magyarázzák. A klerikális reakció és a külföldre emigrált ellenség együttes propagandája sokat tartott vissza a nyilt állásfoglalástól. A népi demokrácia sikerei azonban ezeknek a tényezőknek szerepét lényegesen csökkentették. Másik tényező az " ideológiai fejletlenség volt. Ennek megnyilatkozásai kétoldalúak. Egyrészt az'értelmiség egyrésze nem ismerte a marxista-leninista ideológia lényegét és így nem értette meg a proletárforradalom egyes ténykedéseit, s azonosította magát a letűnt uralkodóosztállyal. Másrészt, és ez nem kisebb hiba, pártunkban számos helyi vezető vallott téves ideológiai nézeteket, másodosztályú állampolgárnak tekintette az értelmiség tagjait, vagy azok gyermekeit. Fájó megkülönböztetés volt az egyetemen tanuló diákok között a régebbi kategorizálás: munkás, paraszt és egyéb. Az ©egyéb* katególrában a becsületesen dolgozó értelmiség, a néphez hű tanító gyermeke egy kategóriába került a kizsákmányoló gyárigazgató gyermekével. Pártunk tagjai közül sokan nem látták meg az értelmiség kétségtelen fejlődésének eredményeit,, türelmetlenek voltak ezzel a fejlődéssel szemben és ezáltal értékes embereket is eltávolítottak a párttól. Az értelmiség nem jelentéktelen százaléka érezte bizonytalannak a jövőjét az elmúlt néhány esztendőben, s e bizonytalansági érzés nem kedvezett munkakészségének, kezdeményező kedvének. A párt azonban észrevette az értelmiség irányában folytartott politika terén elkövetett hibákat és 1953 június 28-án hozott határozatával egycsapásra új korszakot nyitott. Azóta az értelmiség még nagyobb lelkesedéssel csatlakozik a párt és a kormány politikájához. A mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmját minden értelmiségi dolgozó lelkesedéssel tette magáévá. A mezőgazdaság fejlesztésének eredményeihez a szegedi agrártudománnyal foglalkozó kutatók jelentős mértékben járultak hozzá és még számos új feladatra összpontosították erejüket. A rizs. a gyapot meghonosításával eredményesen foglalkoznak. Szeged kendergyárainak, így a Szegedi Kenderfonógyárnak régi műszak! értelmisége a felszabadulás óta szaktudását mintegy 100 új műszaki dolgozónak adta át. akik aa országban a népgazdaság legkülönbözőbb területein hasznosítják tudásukat. A műszaki értelmiség munkája a mezőgazdaság elmaradottsága folytán keletkezett nyersanyag nehézségeket hazai és a baráti államokból beszerzett importanyagok technológiájának igénybea termelés más ágában elért pozitív 1 vételével áthidalta. A kínai kenderI feldolgozásával pédául igen jelentős gazdasági eredményt értek el; új nyersanyagvizsgáló készülekeket konstruáltak. A Szegedi Textilműveknél elevenen harcolnak a mi nőségi munkának megjavításáért. Az Újszegedi Kendergyár műszaki értelmisége is erőteljes harcot folytat a dolgozók munkájának veszélytelenebbé, könnyebbé tétele érdekében. Pedagógusaink mindent megtesznek azért, hogy az új kormány programmjának az általános iskolák nagyarányú fejlesztését célzó előirányzatát teljesíteni tudják. Bővítik az iskolai szertárakat, a szemléltető eszközöket nagyobb mértékben óhajtják alkalmazni. Egyre öntudatosabban használják a bírálat és önbírálat fegyverét a munka színvonalának emelésére. Az új kormányprogramm óta különösen az átalános iskolák oktató-nevelő munkájának nagymértékű javulása észlelhető. Bátrabban kezdeményeznek nevelőink" és alkalmazzák a továbbképzésük során tanultakat. Nagy szeretettel nyúlnak vissea pedagógusaink haladó hagyományainkhoz. A magyar proletariátus és a vele szövetségben, lévő értelmiségiek feladata a magyar kultúra haladó hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése. Számos példáját láttuk ennek általános, középiskolai és egyetemi pedagógusaink munkájában. Juhász Gyula emlékét születési évfordulója alkalmával az egyetemen tartott előadások éppúgy ápolják, mint ahogy a Gutenberg-utcai fiúiskola Juhász Gyulát választotta példaképül. A móravárosi iskola Petőfiről, Adyról, József Attiláról nevezte el osztályait. A haladó hagyományok ébrentartása mellett az új szocialista kultúránk kialakításában, annak ápolásában is résztvesznek Szeged értelmiségi dolgozói. Az egyetem Bölcsészettudományi kari intézetei Radnóti Miklós, József Attila kiállításokat rendezett, a Csillag című irodalmi folyóirattal együtt irodalmi estet szerveztek, amelyep legjobb íróink vettek részt. A művészet ápolásának hatékony eszköze a Szegedi Nemzeti Színház. Az Egyetemi Könyvtár alapvetően megváltozott, — ma már Szeged dolgozóinak könyvtára és mindez a könyvtér értelmiségi dolgozóinak érdeme. Új színek jellemzik Szeged tudományos életét is. Az egyetemek professzorátusából hároman az Akadémia rendes, kilencen levelező tagjai; hatan a tudományok doktorai, 45-en a tudományok kandidátusai. A két egyetemen 13-an kaptak Kossuth-díjat, ketten két alkalommal is. E kitüntetések alapja az elmélyült tudományos munka, amelynek számos népgazdasági vonatkozása van. Például az antianémiás vitamin gyártási eljárása itt született meg. Szegeden foglalkoznak legintenzívebben gépeink kopásának megelőzésével, korrozió leküzdésével. Itt oldották meg számos más fontos gyógyszer mesterséges előállítását, itt foglakoznak tevékenyen munkaegészségüggyel. Szeged értelmiségének eredményeit tükrözi az a számos külföldről érkező érdeklődés és elismerés, amely a tudományos eredmények visszhangját mutatja. Jelentős kutatások folynak a szegedi munkásmozgalom feltárására. A szocializmus építésének mi, szegedi értelmiségiek is részesei, az eredményeknek nap, mint nap tanúi vagyunk. De ez egyben arra is kötelez bennünket, hogy a szocialista építés alapfeltételének, a béke megteremtésének és megvédésének területén is tevékenyen működjünk közre. A békéért folyó harc legnehezebb feladatait az imperialista országokban élő értelmiségiek fejtik ki. Sokan jöttek el közülük ide hozzánk, Szegedre is. Olasz, francia, latinamerikai. hindu kartársak, nézték meg a magyar népi demokrácia kultúrális alkotásait városunkban és csodálták meg új üzemeinket. Valamenyien azzal az érzéssel hagyták el városunkat, hogy Szeged értelmisége jelentős eredményekkel járult hozzá a szocializmus építéséhez hazánkban, de azt is láttták, hogy az alkotó értelmiségi munka minálunk hallatlanul erőteljes támogatásban részesül. Idáig haladtunk a Horthy-rendszer szomorú értelmiségi munkanélküliségétől a művelődés teljes szabadságáig, a legszélesebbkörű tömegeknek a nemzeti kultúrába való részesedése; gyönyörű lényéig, Hozzászólás A bölcsészkari pártszervezetnek küldöm TI ozzászólni nem szokásom, — szalmacséplés, rossz szoluís, r* s mire énrám sor kerülne, lényegét elmondja más. Most is így volt... dm tz egyszer — szokásomhoz nem híven — engedjék, hogy hozzászóljak ... Dióhéjban, röviden. S mint, aki roppant nagyot mond. hangsúlyoz minden betűt. — Odakint a toronyóra közömbösen tízet üt. — E Ivtirsaimr A gyűlésünk végnélküH, mint a hegy. Negyed kettő előtt kezdtük, néhány perc, és tizenegy. Nem tagadom, eddig minden hozzászólásunk igen értékes, — de fogjuk össze... Dióhéjban, röviden. '.A jegyzökönyvvezető-nő már nem jegyez. Nyugtalan. .Mosdatlan, éhesen, sírva alszik cl a kisfiam", M * áskülönben egyetértek mivel más is egyetért: Fa liújságfelelősünk végre a jó útra tért. — Igaz, a faliújságot nem olvassa senki sem, i— értlekesebben kell írni.,. Dióhéjban, röviden. Tizenkettő... Egy... Viharként fut a mutató tovább. Alszik a tagság, — betölti horkolása a szobái. ^miíit a többi hozzászóló, fejlesztem a kritikát, „Küszöböljünk ki" elvtársak minden kis és nagy hibát! „Hoz.uk ki" a taggyűlésen rs irtsuk ki, töviben. „Éljünk mind" a kritikával.'..."'' Dióhéjban, röviden. ' 1 . ;.''•*.'. irt „ !?:. i'*5 Keltő... Tűkön ül az elnök ... „Elvtárs! Nem lesz már elégT Ugyan, mondja. Most már úgyis kiporol a feleség .. J udom, a hibáktól mentes teljesen én sem vagyok, önkritikát mondok mostan... s búr bűneim nem nagyok, felveszem a harcot vélük, s meggyőződésem, hitem, megjavulok egy-kettőre... Dióhéjban, röviden. Kívül sápad már az égbolt, — négy óra múlt, tán öt is, — alszik az Elnöki Asztal, s szundikál az elnök is. ~ E, 'Ivlársaim! Röviden én ezt akartam mondani. Hozzászólok, ha talán még eszembe jut valami. Véleményem jó munkánkat segíti majd, — én hiszem. Tárgyaljuk meg, vitassuk meg... Dióhéjban, röviden. petrovácz jstvas Nagy Imre elvtárs január 23-án tartott beszédében a kormány féléves tevékenységéről beszámolva újra hangoztatta kultúrpolitikánk nagy feladatait. Ebben a programmban döntő szerep jut a pedagógusoknak, de nem k;.6ebb a szerepe a tudomány, az irodalom, a művészet dolgozóinak. E feladat megoldását a kultúra demokratizálásával, széleskörű népnevelő munkával lehst megvalósítani. Feladatunkká tette Nagy Imre elvtárs a magyarság nemzeti kultúrájának fejlesztését. Szemtanúi vagyunk az irodalom felvirágzásának, de hasonló nagy feladatok sikereink vannak természettudomá? nyok egyéb területein is, — mégis, további új az eddigieket túl? szárnyaló eredményekre kell tőre? kedni. A Társadalom és Természet? tudományi Ismeretterjesztő Társulat végre módot nyújt arra, hogy a vezető értelmiségiek ne csak köz? ismert általánosságokról tájékoztas? sák a széles dolgozó tömegeket, ha? nem legmagasabb színvonalú ku? tatómunkájuk eredményeit is köz? érthető nyelven közkinccsé tegyék. Nagy Imre elvtárs lekesitő szavai nemcsak a tudós, hanem a szocializmust építő Magyarország min? den értelmiségi dolgozójának szól? állanak előttünk a tudományos nak- Az értelmiségi alkotás minden munka területén is. Nem elégedhetünk meg azzal a hellyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk, s bár ezen téren egyes tudományágakban a szegedi egyetemek világszerte elismerést arattak, — az Acta Mathematica Szegediensis című folyóirat a földön mindenütt ismertté tette Szeged városának pevét és Szeged tudósait, és hasonló területén, az értelmiségi munka minden lehetőségét fel kell hasz? nálnunk arra, hogy a proletárforra? dalom útján elért eredményeket, s ezen keresztül egész dolgozó né? pünk felemelkedését még az eddi? ginéi is hathatósabban szolgál? hassuk. Részleteh FODOR GÁBOR Kossuth, díjast a z Akadémia levelező tagja, egyetemi rektor előadásából,