Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 40. SZAM SZERDA. 1954. FEBRUÁR 17. ARA 50 FILLÉR Kisipari szövetkezeteink a kongresszusi versenyben Csongrád megye szövetkezeti dolgozói nagy figyelemmel és bi­zalommal tekintenek a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa elé, mert tudják, hogy a párt kongresszusainak határozatai rendkí­vül nagyjelentőségűek lesznek a népgazdaság fejlődésére; tudják, hogy a kongresszus — a párt legfelsőbb szerve — most is az egész magyar dolgozó nép életének szebbé, jobbá tétele érdekében fog nagyjelentőségű határozatokat hozni. Jól emlékszünk arra, milyen hatalmas lendületet adott a szö­vetkezeli mozgalom fejlődésének a párt II. kongresszusa. Ebből kö­vetkezik tehát, hogy a III. kongresszus szövetkezeteink további megerősödésének a kiinduló pontja lesz. Ezért megyénk kisipari termelőszövetkezetei között már alig van olyan, amelyik ne csat­lakozott volna a Szegedi Kenderfonógyár kezdeményezéséhez. A szövetkezeti dolgozók vállalásai a párt Iránti szeretetet tükrözik vissza és a kormányprogrammból szövetkezeteinkre háruló nagy és sokirányú feladatok megoldását segítik elő: Nagy segítséget adott az OKISZ vezetőségének a munkaverseny megjavítására vonatkozó határozata, amely új módon szabja meg a munkaverseny szervezeti felépítését és az eddiginél is több meg­becsülésben részesíti azokat a szövetkezeti dolgozókat, akik ön­állóan kezdeményeznek, szaktudásuknál, fegyelmezettségüknél, szor­galmuknál fogva kiemelkednek munkatársaik közül. Bizonyítja ezt az a rendelkezés, amely előírja: amennyiben három hónapon ke­resztül teljesíti valamelyik dolgozó a tagság által elfogadott ver­senyfeltételeket, elnyeri „A szövetkezet kiváló dolgozója" címet. Ha további hat hónapig tartja teljesítményét, akkor a „Csongrád­megyei KISZÖV vasipari (vagy más iparág) szövetkezetek kiváló dolgozója" címet és jelvényt viselheti, egy év után pedig a „Szakma kiváló dolgozója" címet és jelvényt kapja.­A munkaversenynek tehát elsősorban ls azoknak a problémák­nak a megoldására és azoknak a nehézségeknek a leküzdésére kell irányulnia, amelyek akadályozzák, hogy szövetkezeteink teljes ere­jükkel a megye dolgozóinak jobb ellátását, kiszolgálását segítsék elő. Különösen fontos az önköltség, az anyagtakarékosság, s a villamosenergia felhasználásának csökkentése. Ne legyen egy szö­vetkezet sem, ahol a gépek feleslegesen járnak, vagy a villanyt égve felejtik; fokozzuk az új cikkek termelését; a hulladék, selejt és helyi anyagok felhasználását; növeljük a női, férfi, alsó-, felső­ruha, konfekcionált cikkek termelését; szorgalmazzuk a szövetke­zeti fiókhálózatok fejlesztését. Vasipari, mezőgazdasági és falusi vegyesipari szövetkezeteink minél nagyobb számban csatlakozza­nak a tolnamegyei kisipari szövetkezetek „Arccal a mezőgazdaság felé" — jelszóval megindított mozgalmához. Sok a tennivaló szövetkezeteinkben a minőség megjavításában. Éppen ezért szolgáltató szövetkezeteink az eddigieknél is nagyobb mértékban tartsák szem előtt a tisztaságot és a fogyasztó közönség­gel való udvariasságot. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezeti dolgozók és vezetők megértették az újszerű munka­verseny lényegét; A szövetkezetek kongresszusi vállalásainak egész sora könnyíti meg a falvak életét és a mezőgazdaság fejlődését. A Szegedi Aszta­los Szövetkezet hulladékfeldolgozó brigádja a kongresszus tisztele­tére bútorlaptermelését másfélszeresére emeli. Vidéki és Kélity esz­tergályosok nyújtófát és hurkapálcát készítenek terven felül. A Szegedi Vas- és Fém Szövetkezet 1954 évben mintegy 3 millió fo­rint értékű exportcikk és 400.000 forint értékű háztartási cikk folya­matos gyártását vezeti be, s a tagság szociális helyzetének és mun­kakörülményeinek megjavítására 700 ezer forint értékben új mú­helyrészek, fürdők, öltözők építkezését folyó év április 15-re befe­jezi. Számos KSZ és szövetkezeti dolgozó a minőség megjavítására, tszcs-k, gépállomások patronálására tett felajánlást. A kongresszusi verseny nagy feladatok elé állítja a szövetkeze­tek pártszervezeteit, a szövetkezeti bizottságokat, sztahánovistákat, művezetőket. Nem kis mértékben a párt és a szakszervezet alapos felvilágosító munkájától függ, hogy a dologzók mennyire érzik ma­gukénak a versenyt, mennyire látják tisztán, hogy az újfajta ver­seny minden eddiginél közvetlenebbül szolgálja saját jobb életüket. Sok szövetkezetben a vezetők és általában a tagság a bajokért és nehézségekért egyedül felettes szerveiket: a KISZÖV-öt és az OKISZ-t vagy más szerveket okolnak. Belenyugszanak a hibákba, mert úgy gondolják, hogy azokon csak más segíthet. A szövetkezeti bizottságok neveljék a tagságot arra, hogy megkeressék mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel szövetkezetük termelését gátló nehéz­ségeiket saját belső erejükből leküzdhetik. S ha ezen túlmenően is nehézségek merülnek fel, úgy bizalommal forduljanak szövetsé­günkhöz. A szövetkezeti bizottságoknak ügyelniök kell a verseny nyilvánosságára, faliújságot, sajtót, hangos híradót fel kell hasz­nálniok a jó eredményt elérő szövetkezeti dolgozók népszerűsí­tésére. Magára a KISZÖV-re, annak egyes osztályaira, dolgozóira is nagy feladatok várnak. Mindenütt ott kell lennie és gyorsan kell segítenie a szövetkezeteknek. Fel kell használnunk azt a lehetősé­get, hogy egyik szövetkezet milyen segítséget tud adni a másiknak; hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy ha nagyméretű csizmapatkót a szövetkezet nem tud beszerezni, vagy hiány van kárpitosszegben, azt vasipari szövetkezeteink le tudják gyártani. Megyénk kisipari szövetkezeteiben a dolgozók lelkesedése, munkaszeretete sok és nagyszerű eredményeket adott már. Az 1953 évi terv 110 százalékos, az ezévi januári terv 103.2 százalékos tel­jesítése mind azt mutatja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusa tiszteletére indult munkaverseny is meghozza a maga gyümölcsét, a felajánlások teljesítését, amely a lakosság jobb ellá­tását, a szövetkezetek megerősödését eredményezi. Koós Sándor, a Csongrádmegyei KISZÖV elnöke MAI SZAMUNKBÓL: Szegedi fiatalok tiltakozása Jacques Denis letartóztatása ellen qd t&ánql&wludi mamwj. fi&dei Szegedi Isfv a n i A hegesztöpiszloly lángjának fénye éle­sen megvilágítja ar­cúi, jól látszanak ke­mény, férfias voná­sai. Szegedi István a neve, kit éve dol­gozik az Autójavító Vállalatnál. A villanj/hegesztés művészetet jól érti. Erről nemcsak sza­vak tanúskodnak, ha. nem a tettek is, amelyek egy-egy de­kád, vagy hónap vé­gén százalékban ki­fejezve nagyon so­kat mondanak. leg­utóbb Hl százalé­kot ért cl. Most kongresz­szusi felajánlásán dolgozik Szegedi Ist­ván csoportjával együtt. Négy hatal­mas tehergépkocsin végeznek egyszerre javításokat. Minde­nütt használt lemez­anyaggal pótolják a hiányzó és nagyon megrongálódott al­katrészeket. Tíz kocsi javítását vállalták a négyet, amelyen most kongresszus tisztele- dolgoznak rövidcsen tére és már azt a befejezik. Levelezőink jelentése a kongresszusi versenyről A SZEGEDI GÁZMŰ DENCS-FÜTÖBRIGÁDJA 10 TONNA SZÉNMEG­TAKARITÁST VÁLLAL Dencs József elvtárs üzemünk egyik fűtőbrigádjának vezetője. Legutóbb megbeszélést tartott a brigád tagjaival, s arra az elhatá­rozásra jutottak, hogy a korábbi felajánláson kívül, amely szerint az első negyedévi termelési tervü­ket március 24-re teljesítik még vállalták, hogy jobb munkával 10 tonna szénmegtakarítást érnek el. A kigázolás 1 százalékos felemelé­sével akarják ezt a szénmennyisé­get megtakarítani, a gáz minősé­gének tartása mellett. A brigád egyik tagja, Sánta Mi­hály fűtő, kéréssel fordult a mű­száki vezetőséghez, hogy a hibás felszállók megjavításáról gondos­kodjanak, mert ez is hozzájárul felajánlásuk maradéktalan teljesí­téséhez. A műszaki vezetők erre a kérésre úgy feleltek, hogy pontok­ba foglalták: hogyan segítik a Dencs-brigád munkáját. Első pont­ban a kemence hőfokának egyen­letességét biztosították, a második­ban a rossz retorták azonnali javí­tását vállalták. A harmadik pont­ban pedig a felszállók folyamatos vizsgálására és sürgős kijavítására tettek vállalást. Komoly megtakarítást jelent az a szénmennyiség, amelyre a Dencs­brigád tett felajánlást. Annyi gázt lehet termelni belőle, amely 110— 120 dolgozó egy hónapi gázfogyasz­tásának felel meg. A többi fűtő­csoportot is versenyre hívta a bri­gád, hogy minél több szénmegtaka­rítással köszöntsék a Gázmű dol­gozói a III, pártkongresszust. Révész János ERÖS AKARATTAL A SZTAHANOVISTA CIM ELNYERÉSÉÉRT Somogyi László nemrégen került a Szegedi Erőműhöz. Fiatal mun­kás és a korareggeli órákban mindig sietve érkezik munkahelyére. Mun­kábalépése után szénhordó, majd később kazánkormoló lett. Ez utób­bi igen fontos a karbantartási mun­kák között, mert ettől függ a za­vartalan üzembiztonság. Somogyi László ezt a munkát derekasan végzi, ebben nagy segítségére van Filák Ignác sztahánovista, aki pat­ronálja őt, irányítja a munka jó elvégzését; A fiatal párttag a III. pártkon­gresszus tiszteletére szép felajánlást tett. A sztahánovista cím megszer­zéséért küzd minőségi munkájának megtartásával, százalékának eme­lésével. Most nap-nap után emel­kedik teljesítménye. Ez arra mutat, hogy erős akarattal harcol a szta­hánovista cím elnyeréséért. Leg­utóbbi 10 napi eredménye 148 szá­zalék. Ezt az eredményt jó munka­szervezéssel érte el; Misán György A MINŐSÉGI MUNKA ÁLLANDÓ JAVÍTÁSA A Szegedi Gőzfűrész üzemi bi­zottsága pártunk harmadik kon­gresszusára három vándorzászlót tűzött ki azoknak a dologzóknak, akik a legjobb eredményt érik el. Egyik a legjobb keretfűrészes bri­gádot, a másik a legjobb körfűré­szes brigádot, a harmadik pedig a legjobb adminisztratív dolgozót il­leti majd meg, akik a kongresszusi versenyben mennyiségi és minőségi munkájukkal kitűnnek, Az üzem dolgozóinak 96 százalé­ka tett felajánlást. Legtöbben a minőség javítását tűzték ki célul, de emellett sokan tettek a terv túlteljesítésére is fogadalmat. Feb­ruár első dekádjában a keretfűré­szeseknél igen szép eredményt ért el Sörös Ferenc kétszeres sztahá­novista brigádja: 133.2 százalékra teljesítette tervét. Lendvai Márton brigádja 122' százalékot' ért el. A körfürészesek közül Tóthpál Imre brigádja 165, Körmöczi Ferenc bri­gádja 143 százalékos tervteljesítés­sel dolgozott. A női munkások kö­zül idős Sánta Jánosné sztaháno­vista brigádjával a parkett osztá­lyozásánál ért el kiváló eredményt. Papdi Ferenc „Legyfizzük a nehézségeket" — Levél a Téglagyárból —• A Szegedi 1. számú Téglagyár­ban most a nagyjavítások folynak. Kemencéink lebontva állnak, de nem tudjuk egyenlőre javítani, a hideg idő miatt. Bányáinkban is hó és jég van. Mi azért mégsem csüggedünk. 'A dolgozók a vezetőséggel együtt napról-napra terveznek, hogyan kellene a nehéz problémákat meg­oldani, hiszen, ha megkezdődik az olvadás, bányáinkat elönti a víz. Tudjuk, nehéz küzdelmek előtt állunk, az amúgyis vizes bányáink­kal. De mi legyőzzük a nehézsége­ket és dolgozunk a több és jobb tégláért. Tudjuk, hogy nagy szükség van a téglára, az iíj lakások építésé­hez. Én, aki annyit szenvedek a rossz, vizes lakásom miatt, különö­sen harcolni fogok a több és jobb tégláért. Az idén én, mint tégla­égető, jóval több téglát égetek, mint tavaly. Soós Ferencné Ötödik hete tart a brit villanyszerelők sztrájkja London (MTI). Mint az „AFP" jelenti, az angol villanyszerelők sztrájkja, amelyben 10.000 mun­kás vesz részt, eted'k beiébe lé­pett. MG rendkívüli ülést tart a Szegedi Városi Tanács A Szegedi Városi Tanács ma dél­után 4 órakor ai tanácsháza nagy­termében rendkívüli ülést tart. Ko­mócsin Mihály tanácstag, a pénz­ügyi osztály vezetője tart beszá­molót, majd ezt követően megvi­tatják a város elmúlt évi zárszám­adását — s megállapítják a tanács 1954. évi költségvetését. A költségvetés a kormánypro­gramm végrehajtásából eredő fel­adatok megvalósítását tükrözi. A tanács végrehajtó bizottsága a költ­ségvetés összeállításánál figye­lembe vette a dolgozók javaslatait, kéréseit. A tanácsülés nyilvános A szegedi dolgozók közül bárki részt­vehet a tanácsülésen, amelyre ez­úton is felhívjuk a figyelmet. Szombaton: gyümölcstermelési anhét Szegeden és vidékén — mint köz­tudomású — magas kultúrát ért el a paprikatermelés. De ezzel együtt Szegedon fejlett a gyümölcsterme­lés is. Korai cseresznyét és sárga­barackot is jelentős mennyiségben szállítunk városunkból szép fővá­rosunkba, sőt még külföldre is. A gyümölcstermelés helyzete azonban nem kiolégítő. A kormány­programmból és a mezőgazdasági határozatból következő szegedi megvalósítandó feladat: a több és jobb gyümölcstermelés elérése is. A Szegedj Városi Pártbizottság javaslatára Szeged Város Tanácsa február 20-án — szombaton — dél­előtt fél 9 órától gyümölostermelési ankétot rendez az újszegedi városi kertészet kultúrtermében. Terme­lőszövetkezeti kertészek, gyümölcs­termeléssel foglalkozó egyéni gaz­dák, kertészeti szakemberek beszé­lik meg a teendőket azért, hogy megszüntessék a gyümölcstermelés hibáit, s e téren is új sikereket érjünk el. Természetesen a meg­beszélésen résztvesznek a szegedi mezőgazdasági bizottság kertészeti szakbizottságának tagjai is. Az értekezlet résztvevői mondják el a szegedi gyümölcstermelők véle­ményét, javaslatait, mert ez is fontos része annak, hogy a to­vábbiakban jó munkát végezzünk. A gyümölcstermelési ankét felé érdeklődéssel tekint Szeged do'go­zó népe. Befejeződött a magyar-jugoszláv határügyi fővegyesbizottság első ülésszaka A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A magyar és a jugoszláv kor­mányok között 1953 augusztus 26-án a határincidensek megelőzé­séről és kivizsgálásáról kötött egyezmény előírásainak megfele­lően felállított magyar-jugoszláv fővegyesbizottság ez év február »fieg 9-től február 15-ig tartotta első ülésszakát Szegeden. A fővegyesbizottság egybehang­zóan megállapította, hogy az egyez­ményben előírt intézkedések mind­két fél részéről megtörténtek es egyetértésre jutott néhány, a fenti egyezmény végrehajtásával kap­csolatos további részletkérdésben.

Next

/
Thumbnails
Contents