Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-17 / 40. szám
ÖÉLMRGYDRORSZflG SZERDA. 1954. FEBRUÁR 11. PARTELET • LEVELEZŐINK ÍRJÁK a vezetőségválasztó taggyűlésekről A szovjet javaslatok a békés rendezésre irányulnak Nyugati sajtóvélemények a berlini értekezletről | MÁV IGAZGATÓSÁG | A vezetőségválasztó taggyűléseket Igazgatóságunkon jó szervező és politikai előkészítő munka előzte meg. A pártszervezetek vezetői a pártbizalmiak és népnevelők segítségével tudatosították a dolgozókkal a vezetőségválasztó taggyűlés jelentőségét. A Szabad Nép vezetőségválasztással foglalkozói cikkeit pártcsoportjaink pártcsoportértekezleteken megvitatták. Ugyancsak megvitatták az értekezleten a vezetőség munkáját. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésénél megmutatkozott, hogy a párttagok mellett a pártonkívüli dolgozók is felismerték a vezetőségválasztás jelentőségét. A pártvezetőség a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolóját kollektíven állította össze. Nagy körültekintéssel gyűjtötték össze az eltelt két évre visszamenően a munkájukat értékelő anyagot. Hiba volt azonban a beszámolóban, hogy nem bírálta kellően a gazdasági vezetők munkáját. Ez a hozzászólásokat is befolyásolta. A felszólaló elvtársak sem bírálták a gazdasági vezetők munkáját, pedig a helyes bírálat elősegítette volna a munka javítását. A beszámoló részletesen foglalkozott az alapszervezet munkájával, értékelte a Központi Vezetőség határozata óta a pártszervezet munkájában bekövetkezett változásokat. Megjavult a kollektív vezetés, kifejlődött a bírálat és önbírálat alkalmazása. A bírálat végigvonult az egész beszámolón is, feltárta a pártoktatás, a népnevelőmunka hiányosságalt. A pártvezetőség beszámolója után a felszólaló elvtársak is bírálták a pártvezetőség, egyes párttagok, pártcsoportbizalmiak munkáját. A megbírált elvtársak közül nem egy, mint például Süli Julianna elvtársnő, ígéretet tett, hogy a pártbizalmi munkájában megmutatkozó hibákat megszünteti és csoportján belül rendszeresíti a családlátogatást. A vezetőségválasztó taggyűlés résztvevőit a Dártonkivüli dolgozók üdvözölték. Küldöttük elmondta, hogy a pártonkívüli dolgozók is bizalommal tekintenek a vezetőségválasztó taggyűlés munkája elé. ígéretet tettek arra, hogy a párttagokkal vállvetve dolgoznak a kongresszusra tett felajánlások maradéktalan teljesítéséért. A taggyűlés fontos eseménye volt az új vezetőségi tagok jelölése és az ezt követő vita. A párttagság élt azzal a jogával, hogy a jelölőbizottság által javasolt elvtársak mellé új elvtársak neveit is javasolta a szavazólistára való felvételre. A jelöltek egyenkénti megvitatásánál komoly vita alakult ki, az elvtársak helyesen értékelték a jelölésre kerültek eddigi munkáját, erdemeit, ugyanakkor rámutattak munkájuk, magatartásuk hibáira is. Mindez azt bizonyította, hogy párttagságunk komolyan felkészült pártszervezeti életünknek erre a fontos eseményére. Alapszervezetünknél héttagú ve zetöséget választottak és a párttagság hangsúlyozta a taggyűlés végén, bizalommal tekintenek az új vezetőség munkája elé és elvárják az új vezetőségtől, hogy a taggyűlésen hozott határozatokat a párttagság és a pártonkívüli dolgozók érdekében reánk váró feladatok elvégzését legjobb tudásuk szerint fogják elvégezni. Szilád! Sándor ismertette, hogy az alapszervezet tagsága 1953. évben politikailag jelentősen fejlődött. Ez évben öt oktatási formát indítottak meg és az üzem dolgozói közül 104 hallgatót osztottak be oktatásra. Ez szép eredmény, de az oktatási munkának súlyos hiányosságai is vannak. Például az alap- és középfokú szemináriumok hallgatóinak jelentős százaléka lemorzsolódptt. A beszámoló bírálta az oktatás ellanyhulésáért a párttagságot, . a propagandistákat, amiért nem biztosították a szemináriumok látogatottságát. De itt is hiányzott az önbírálat. A beszámoló nem mondotta el, hogy a vezetőség nyújtott-e segítséget a propagandistáknak és a hallgatóknak. Bárkányi József propagandista felszólalásában ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy sokkal több segítséget kellene kapnia elsősorban a pártvezetőségtől és a pártbizalmiaktól is munkájukhoz. Bulik István propagandista felszólalásában elmondta, hogy az oktatási év elején az elbeszélgető bizottságok gépiesen végezték munkájukat, a beosztottak egyrésze nem is tudta, hova kell járnia. Hiba volt az is, hogy nem minden esetben biztosították a hallgatók részére a meleg szemináriumi helyiséget. A beszámoló az üzem termelő munkáját ismertetve rámutatott, hogy a kommunisták példamutatása is nagymértékben segítette a szép termelési eredmények elérését. 1953. évben végleg elnyerték a Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlaját és a Szegedi Gőzfúrész jelenleg élüzem. A kormányprogramm meg' jelenése óta kapott szociális beruházások — zárt fúrészcsarnok, meleg munkaruha, gumiköpeny, gumicsizma — fokozták a dolgozók munkakedvét. összesen 14-en szóltak hozzá a beszámolóhoz és nagy érdeme a taggyűlésnek, hogy a felszólalók éltek a bírálat és önbírálat fegyverével. Ezek a bírálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az új vezetőség tisztán láthatja az előttük álló feladatokat. A munka megjavítására a régi vezetőség határozati javaslatát a tagság egy-két módosítással elfogadta. A Szegedi Gőzfúrész új vezetőségének a bírálat és önbírálat helyes alkalmazásával kell harcolnia a meglévő hibák, hiányosságok megszüntetéséért, hogy a pártszervezet még jobb munkát végezzen. Barát János Az Egyesült Államok fokozza beavatkozását az indokinai háborúba Peking (Uj Kina). Washington közvetlen szárazföldi és haditengerészeti beavatkozásra készül Indokínában. Az amerikai légierő szóvivője lalkozik, amelyek a valóságban fegyveres amerikai beavatkozást jelentenének az indokínai háborúba. Washingtonban ezzel egyidejűleg Washingtonban február 12-én ki-1 azon mesterkednek, hogy jelentette, hogy a Tokió közelében, Tacikavaban állomásozó amerikai I 315. légihadosztály repülőgépei egy-1 re több amerikai repülőt, felszerelést és utánpótlást szállítanak Indokinába. . Az „International News Service" február 11-i tokiói jelentése szerint az amerikaiak az elmúlt hetekben 600—700 repülőtisztet és legénységi állományú repülőt szállítottak Indokinába. Az Eisenhower elnök által létesített „stratégiai tervező bizottság" — washingtoni jelentések szerint olyan akciók gondolatával fográvegyék Li Szin Mant, Csang Kaj-sek-et, Magsaysay fülöpszigeti elnököt, Szonggram thaiföldi miniszterelnököt és Joszidát, küldjenek ágyútölteléket Indokinába, hogy — amint Eisenhower cinikusan mondotta —, „Ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak ellen". Az Egyesült Államok kezdeményezésére, — hogy ezzel is fokozza a feszültséget — február 15-én 10 napos amerikai-angol-francia tengeri hadgyakorlatok kezdődtek az indokinai partok és Kina felségvizei közelében. Végeféri az orosz mezőgazdaság élenjár* dolgozóinak értekezlete | SZEGEDI GŐZFÚRÉSZ | A Szegedi Gőzfúrész kommunistáinak vezetőségválasztó taggyűlésén Szeles György párttitkár elvtárs a vezetőség beszámolóját ismertetve rámutatott a pártszervezet munkájának eredményeire, hibáira és hiányosságaira. A beszámoló többek között bírálta a pártbizalmiakat, akik közül többen nem végezték el azokat a feladatokat, amelyeket pártunk a pártbizalmiak elé tűzött. Elhanyagolták a tagság nevelését és tevékenységük a tagsági díj összeszetlésében merült ki. Hiányossaga volt a beszámolónak, hogy nem beszélt arról, mit tett a vezetőség a pártbiznlmtak munkájának megjavításáért. A beszámoló bírálta a népnevelők munkáját ls, mert a népnevelőmunka ellanyhult Az üzemi népnevelő keves, a kerületbe pedig csak a népnevelők- egy töredéke jár ki. Sok szó esett a taggyűlésen oktatás kérdéséről is. A beszámoló M - ügy ,s kell azt, fiam. Moszkva (TASZSZ). A Kremlpalotában február 15-én folytatta munkáját az orosz mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak értekezlete, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és nz OS7,SZSZK Minisztertanácsa hívott össze. A megjolon'ek lelkes tapsától kísérvo az elnökségbe helyet foglalt G. M. Malenkov, N. SZ. Hruscsov, K. J. Vorosilov, N. A. Bulganyln, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, N. M. Svernyik, M. A. Szuszlov, P. N. Poszpjelov, N. n. Katalin. Folytatták a vitát Pavel Lobanovnak, az OSZSZSZK mezőgazdasági miniszterének beszámolója felett. Nagy beszédet mondott az értekezleten N. Sz. Hruscsov, az SZKP központi bizottságának első titkára. Az értekezlet végén a megjelentek egyhangúan felhívást fogadtak el, amely felszólítja az OSZSZSZK mezőgazdasági dolgozóit, hogy indítsanak versenyt az SZKP köz Berlin (MTI). A nyugati burzsoá sajtót az elmúlt napokban mesterségesen elárasztották a berlini külügyminiszteri értekezlet kudarcának hangulatával. Csakhogy az a szellem, amelyet így kibocsátottak a nagy nyugati hírgyárak méregpalackjaiból, most felidézőit kezdi fenyegetni. így azután több újság már azt bizonygatja, hogy az értekezlet lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése felé vezető úton. Ezek a hangok a nyugati országok közvéleményének elégedetlenségét akarják elcsittítani, hiszen Rómától Párizsig, Londontól Washingtonig milliók látják, hogy a berlini értekezleten a szovjet javaslatok irányulnak a békés rendezésre, s a nyugati küldöttek nemleges válaszai akadályozták mindeddig a kibontakozást. Több lap arról fr, hogy értekezletek várhatók a feszültség enyhítésére. A „Francé Soir" cimú francia lap úgy véli, hogy „újabb keletnyugati konferenciákra kerül majd sor", Boothby angol konzervatív képviselő pedig így ír a „News of The World" című folyóiratban: „Nem észszerútlen az a remény, hogy Berlin előjátéka lesz a két világ közötti értekezletek hosszú sorozatának, ami egyszer megvalósítja majd a békét a földön és a jóindulatot az emberek között". Más sajtóorgánumok felvetik a kérdést, ki a felelős az értekezleteken felmerült nehézségekért. S a válasz — bármilyen nehéz is ezt kimondaniok a nyugati burzsoá sajtó cikkíróinak — a nyugati külügyminisztereket marasztalja el. A „Le Monde" a nyugati külügyminiszterek magatartását olyan „taktikának" nevezi, amely „velejárója a Nyugat hagyományos politikájának". Ez a politika „a Szovjetunióra kívánja hárítani a felelősséget a nemzetközi feszültségért. Ez a politika semmiképpen sem irányul arra, hogy kedvező feltételeket teremtsen egy kompromisszumos megegyezés számára, amely különben is lehetetlennek látszik mindaddig, a német kérdéstől függetlenül kívánja megoldani". A „Le Monde" azonban azt is leszögezi, hogy a közvélemény nyomására egyes kérdésekben engedékenyebb állásportot kellett a nyugatiaknak clfogadniok. „Ugy látszik ugyanis — írja <— hogy a zártkörű ülések során sikerült olyan tárgyalásokat kezdeményezni, amelyek lehetőséget nyújtanak, hogy diplomáciai úton vagy egy újabb konferencián tárgyalni lehessen olyan eszközökről, amelyek végetvetnének az indokinai háborúnak, Koreában pedig túl lehetne jutni a mostani egyszerű fegyverszünet sok bizonytalanságot jelentő szakaszán", Arra vonatkozólag pedig, hogy a francia közvéleményben milyen visszhangot keltett a Szovjetunió biztonsági célokat szolgáló javaslata hadd idézzük a „Western Mail" című angol lapot: „Az a közvetlen hatás, amelyet Molotov javaslata Franciaországban előidézett, aggasztó volt a többi nyugati hatalomra nézve. Franciaország természetesen fél a német felfegyverzéstől és hajlandónak látszik arra, hogy a Molotovtervvel kacérkodjon, aminek segítségével megakadályozhatná, hogy a német fák az égig nőjjenek". Az angol sajtó sem titkolja, hogy Dnlles, Eden és Bidault magatartása visszatetszést kelt világszerto az egyszerű emberek között. A „News Chronicle" fgyik cikke az angol hivatalos köröknek a felelősségre vonástól való félelmét tükrözve aggódik a várható fejlemények miatt: 'Az átlagember, amikor a kudarc okain töpreng, megkérdezi majd, hogy a nyugati álláspont vájjon valóban o'yan méltányos és szükségszerű volt-e, mint ahogy a szóvivők állítják. 8 ha azt kérdezi majd, hogy a Nyugat miért utasította vissza a Mo'.otov-tervet, akkor ezt nem lehet majd olyan érvekkel elintézni. amíg a Nyugat QZ osztrák kérdést hogy & kérdező kommunistabarát". Az osztrák kérdés szerepelt a külügyminiszterek kedd!, 23. ülésének napirendjén ^ Berlin (MTI). Figl osztrák külügyminiszter felhatalmazást kapott kormányától, hogy Ausztria nevében nyilatkozatot tegyen az osztrák államszerződésre vonatkozó szovjet javaslatban a négy hatalom külügyminiszterei előtt. Ezért n beriini értekezlet kedden délután megtartott 23. ülésén, amelyen Bidault francia külügy ponti bizottságának szeptemberi minÍ!?2ter elnökölt, újra az osztrák teljes ülésén a mezőgazdaság fej lesztéeévol kapcsolatban hozott határozatok teljesítéséért, hogy még több élelmiszert adjanak a lakosságnak és több nyersanyagot a könnyű'parn ak. kérdéssel foglalkoztak Figl osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya nem fogadhatja el a szovjet küldöitség kiegészítő javaslatait. Figl felkérte a külügyminisztereket, hogy Berlinből való távozásuk előli adják meg Ausztriának az államszerződést. Eden angol külügyminiszter felhívta a szovjet küldöttséget, hogy az osztrák államszerződés létrehozása érdekében vonja vissza kiegészítő javaslatait. Dulles amerikai és Bidault francia külügyminiszter hasonló értelemben szólalt fel, majd Molotov szovjet külügyminiszter válaszolt Figl és a nyugati külügyminiszterek fejtegetéseire, fenntartva a szovjet küldöttségnek az osztrákállamszerződéshez beterjesztett kiegészítő javaslatait. 21. Vasasnó görgette a súlykolót a nyújtófára felesavart ruhákon. Hangja élesebb lett: — Azt mondják, fiam, nézd mog az anyját, vedd cl a lányát. Persze, az a fő, hogy a lány legyen ogészségos. Ott a tanyán kiismerhetted. Nem valami heptikús tán? Mert az egészség többet ér ám mindenféle hozománynál... — Tüsszenteni so tüsszentett sohase. Mint az élőt, olyan egészséges. A munka megállt Vasasné kezében. Szemét a legényre függesztette: — Ugy nézem, túlságosan megszeretted te azt, Tamás fiam. !Én is szeretném meglátni, hogy magadhoz való-c? — Egy dunnája, egy derékalja, valahány párnája, nz van. Az a baj, hogy nyoszolyu nincs. Van aztán egy sublót. is. Do egyéb aztán semmise egy szókon kívül. — Hiszen attól még boldogulhattok. Szegény embernek szegény a fole. Ha csakugyan ennyire tudott dolgozni a gazdának, még jobban tud magának. Nekem se volt semmim se, mikor megesküdtünk apáddal, mégis megvagyunk hál istennek, mert megvolt az egészségem. — Ugy gondolom, csak lesz egy kis kereset, apránként majd veszünk ezt is, azt is. Valahogy addig is megleszünk. — Tamás felállt a padkáról, öltözködött. £ mángorló kOVACS MIHÁLY REGÉNYE megint gurigázott az asztalon. — De elhívjad no soká. Szeretnék a szeme kőzé nézni, hogy milyen lányt választottál,.. Hogy milyen lesz a második menyem ... Oda mégy most is? — Nem küldök én kérőt, majd én magam beszélek az apjával. — Arra ügyelj, nehogy elhamarkodtl, fiam. Tamás elmeint, Vasasné hosszan nézett utána. Az öreg Horvát Ferencnek a Füzfautoán volt a háza. Mikor Tamás belépett a szobájukba, az öreg az ágy előtt ült a kisszéken. ösz, kerek kis feje, ráncos arca előre csüngött. A háta, mint egy akós hordó, kerek volt. Nem is hát volt ez, hanem egyetlen nagy kerek púp. A kubikos talicska-hámja alatt szerezte. A pipa a szájában volt, de nem égett; az öreg üres pipából szipákolt. Horvátné a kemencénél kézi rokkán font. Zsófi meg az ablak mellett varrt valami vásznakat. Tamást az asztal mellé, a kanapéra ültették. Beszélgettek erről-arról egy ideig. Tamás néheBon szánta rá magát, hogy n lánykérésre fordítsa a beszédit. A vőfély, a kérő mestersége ez, ő meg csak egy parasztlegény. Végre is belekezdett: — Mondani szeretnék én valamit. Horvát bácsi. — Tamás öblös hangja rekodtes volt. — Ki vele, mondott szóból ért az ember — válaszolt az öreg és a púpja kiegyenesedett. C'.sak az orsó pörgéso hallatszott, olyan csend lett hirtelen. Tamás úgy érezte, nyomja öt a csend, szorongatja a szívét, a tüdejét. 8 az öreg olyan hetykén, legényesen rikkantotta: „ki vele", hogy Tamás arca vörös hajához hasonlóvá változott. Már az imént kitalálta, hogyan kéri meg a Zsófi kezót, do azonmód kivágódott a fejéből. Azt mondta hát egyszerűen: — Feleségül akarom én venni a lányukat. Horvátné kezében megállott az orsó, a esend még nagyobb lett. Horvátné átült a kemence padkájára, Zsófi lehajtotta a fejét. Nem lehotett megnézni, milyen most a fekete szeme. Az öreg Horvát belenézett egyenesen n legény tágra nyitott, világorkék szemébe. A ráncai táncoltak a homlokán cs azt mondta: — A mi lányunknak, öcsém, kicsike a staférungja! — Tovább nézett vöröshéjú két szemével, kutatóan, szemöldökét rázkódtatva. Tamás szeme közé. (Folytatjuk.),