Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

OÉLMRGYRRORSZRG KEDD. 1954. FEBRUÁR 16. Még ezen a héten írják alá az osztrák államszerződést Molotov elvtárs javaslata a berlini külügyminiszteri értekezlet 20., vasárnapi ülésén Iljicsov, a szovjet küldöttség szó­vivője n varórnup ostl sajtóérte­kezleten beszámolt a külügyminisz­terek vasárnap délután lefolyt 20. üléséről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt ós a Berlinben tartózkodó osztrák kor­mányküldöttség is róeztvett. Az ülésen folytatták a 3. napirendi pont, az osztrák kérdés megvita­tását. Az első felszólaló, Dulles .••merikni külügyminiszter, java­solta, bogy a külügyminiszterek fogadják ol az osztrák államszer­ződésnek azokat a pontjait, ame­lyekben a külügyminiszterhelyet­iesek már régebben megegyeztek, továbbá állapodjanak meg a még < 'intézetlen cikkelyekben és tegyék magukévá a 35. cikkelyt, amelyet :i szovjet küldöttség fogalmazott meg. E cikkely arról Intézkedik, bogy Ausztria a Szovjetunióval szembeni anyagi kötelezettségeit, amelyek a volt német vagyon át­adása révén keletkeztek, áruszál­lításokkal róhatja le. Dulles nem tett említést a szovjet küldöttség­nek az osztrák kérdésben beter­jesztett egyéb javaslatairól és indítványozta, hogy a külügy­miniszterek február 18-án írják alti az osztrák államszerződést. Bidault francia ée Eden angol külügyminiszter csatlakozott az amerikai javaslathoz. Az elnöklő Molotov megkérdezte, vájjon az osztrák külügyminiszter kíván-e magyarázatot fűzni az elhangzott javaslathoz. Figl kijelentette, sze­retné megismerni a szovjet küldött­ség véleményét Dulles javaslatáról. Molotov ezután rámutatott, hogy a négy hatalom között as oszt­rák államszerződésben felmerült ellentéteket sikerült csaknem teljesen áthidalni. A' szovjet küldöttség tudomásul veszi Dulles javaslatát, valamint azt a tényt, hogy Bidault és Eden magáévá tette ezt a javaslatot. Azokat a cikkelyeket azonban, amelyekben a múltban nem sike­Tült megegyezni, most meg kell vitatni. A szovjet küldöttség — mondotta Molotov — elismeri azt a pozitív tényt, hogy a három nyugati kül­döttség feladata kifogásait, amelyeket az osztrák állam­szerződéssel kapcsolatban a Szovjetunió ellen emelt. Ez lehetővé teszi az államszerző­dés gyors megkötését és feleslegessé teszi, hogy a nagyhatalmak közötti felfogás­beli eltéréssel a Icülügyminisz­lerhelyettcsck értekezletén fog­lalkozzanak. Amennyiben a nyugati hatalmak elfogadják a szovjet javaslatokat, még ezen az értekezleten véglegesen meg­állapodhatunk az osztrák ál­lamszerződésben — hangsúlyozta Molotov, majd megesniítetto, hogy Dulles mel­lőzött egy kérdést, amelyet a Szovjetunió igen fontosnak tart. A Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy az osztrák államszerződés olyan szerződés legyen, amelyet pon­tosan betartanak majd. Visszásnak tekintjük azt, ami az olasz békeszerződésnek Triesztre vonatkozó rendelkezéeeivol tör­tént. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és Anglia, amelyek aláírták az olasz békeszerződést, elfelejtik a szerződésből a rájukháruló kö­telezettségeket ós Triesztet to­vábbra is katonai támaszpontként használják fel. Miután az áj ja­vaslat értelmében nem koriil sor a külügyminiszterhelyettesek értekez­letére, a Szovjetunió visszavonja a Triesztre vonatkozólag tett ja­vaslatot és itt a következő ha­tározati javaslatot terjeszti be: „A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-britannia és Franciaország külügyminisz­tereinek értekezlete azzal a ja­vaslattal fordul az ENSZ biz­tonsági tanácsához, hogy kezd­je meg újból a tárgyalásokat az Olaszországgal kötött bé­keszerződés Trieszt Szabad Te­rülettel kapcsolatos rendelkezé­seinek végrehajtásáról". A szovjet küldöttség a további­akban Javasolta a 4/B cikkely el­fogadását, amelynek értelmében Ausztria nem csatlakozhat semmiféle államcsoporthoz vagy katonai szövetséghez, amely olyan állam ellen irányul, amely haderejével résztvett a hitleri Németország ellen ví­vott háborúban és Ausztria felszabadításában. A szovjet küldöttség új fogalma­zásban terjesztette be nz állam­szerződés tervezetének 33. cikkelyét, amely kimondja, hogy a négy hatalom a szerződés alá­írása után átmenetileg, a né­met békeszerződés megkötéséig, korlátozott létszámú csapatot hagyhat Ausztria területén. Ezek a csapatok nem végez­nek megszállási funkciókat és nem avatkozhatnak Ausztria belső ügyeibe. A csapatok jogi helyzetét a négy hatalom és Ausztria közös megegyezéssel állapítja meg. Ez a megállapodás nz osztrák ál­lamszerződéssel egytdőben lépno érvénybo. Minél hamarabb sikorül megkötni a német békeszerződést — és a Szovjetunió mindent meg­lesz ennek érdekében — annál rö­videbb ideig maradnak idegen csa­patok Ausztriában — hangsúlyozta Molotov. Dulles ezután azt állította, hogy a szovjet javaslatok hosszú időre meghosszabbíthatják Ausztria meg­szállását. Molotov kijelentette: ez az állí­tás a szovjet javaslatok félrema­gyarázása. Ami az idegen csapatok Bécsből való kivonását illeti, az osztrák fő­város nem marad katonaság nél­kül, ott osztrák katonaság teljesít majd szolgálatot. Eddig sokan az­zal próbálták magyarázni az osztrák államszerződés megkötésé­nek elhúzódását — mondotta Mo­lotov a továbbiakban —, hogy a szovjet küldöttség olyan javaslato­kat tett, amelyeket a három nyu­gati hatalom nem fogadhatott el. Ma kitűnt, hogy a nyugati hatal­mak elfogadhatják e javaslatokat, amint azt Dulles, Bidault és Eden urak itt tett kijelentései igazolják. Ez egyben megmutatja, ki a felelős az államszerződés meg­kötésének elodázásáért. A Szov­jetunió ismételten javasolja, hogy az államszerződést a szük­séges kiegészítések végrehajtá­sa után még ezen a héten írják alá. Ez felel meg a béke és az osztrák nép érdekeinek. A Szovjetunió ja­vaslata azt jelenti, hogy azonnal meg lehet szüntetni Ausztria meg­szállását és a volt német vagyont haladéktalanul át lehet adni Ausztriának. Molotov végül azt a reményét fe­jezte ki, hogy az értekezlet rész­vevői kellő gonddal tanulmányoz­zák majd a szovjet javaslatokat. A szovjet küldöttség felkéri a nyugati külügyminisztereket, hogy ne akadályozzák tovább az osztrák államszerződés aláírá­sát. Molotov felkérte Figl külügymi­nisztert, hogy tegyen megjegyzése­ket a szóbanforgó kérdésekhez. Figl azt hangoztatta, hogy az osztrák küldöttségnek nincs felhatalmazá­sa a kiegészítő javaslatok elfoga­dására. Dulles közölte, az Amerikai Egyesült Államok nem egyezhet bele abba, hogy a négy hatalom csapatai az ál­lamszerződés aláírása után is Ausztriában maradjanak. Azt állította, hogy e csapatok és az Amerikai Egyesült Államok európai katonai támaszpontjai kö­zött igen nagy a különbség. E ka­tonai támaszpontokat szerinte a kérdéses európai államok kérésére létesítették, míg az Ausztriában maradó csapatokat rákényszeríte­nék az osztrákokra. Bidault és Eden rövid nyilatko­zataikban kijelentették, hogy küldöttségeik nem fogadhatják el a szovjet javaslatokat. Dulles úr azt állította — mondotta Molotov —, hogy az amerikai tá­maszpontokat az európai államok kérésére létesítik. Ezt a véleményt nem osztja mindenki. Amerikának gyakran kemény politikai és gaz­dasági nyomással kell ezt a „ké­rést" kierőszakolnia. Vegyük pél­dának Triesztet. Elmondhatjuk-e, hogy a trieszti katonai támaszpont Trieszt lakosságának kérésére jött létre? Közismert tény, hogy ez a támaszpont az olasz békeszerződés durva megsértése útján létesült. A spanyol-amerikai szerződés pél­dául annyira felbátorította Francót, hogy ma már nyíltan fenyegeti Franciaországot és Angliát. Ezzel szemben a Szovjetunió meg akar állapodni az osztrák kormánnyal abban, hogy a négy hatalom átme­netileg Ausztria területén hagy­hasson bizonyos létszámú csapato­kat. Ismétlem, ez nem megszállás és alapve­tően különbözik az amerikai katonai támaszpontok létesíté­sének gyakorlatától. Molotov még egyszer ajánlotta a szovjet javaslatok elfogadását. Dulles, Bidault, Eden és Figl rö­vid felszólalásaikban megismétel­ték előbbi megjegyzéseiket. Molotov ezután javasolta, hogy a külügyminiszterek a hétfői ülésen határozzanak az osztrák kérdés tár­gyalásaínak további ügyrendjéről. Az értekezlet részvevői elfogadták ezt a javaslatot. A négyhatalmi értekezlet hétfői üléseit a Szovjetunió németországi főbiztosának székházában, a keddi ülést pedig a volt Szövetséges El­lenőrző Tanács épületében tartják. A külügyminiszterek elhatároz­ták, hogy a berlini értekezlet csü­törtökön befejezi munkáját. PÁRTÉLEI • Uj párlvezetöség — úi iendiiSe! a sánioríalvi gépállomás pártszervezetének munkádban Megválasztása után azonnal munkához látott a sándorfalvi gép­állomás pártvezetősége. Első leg­fontosabb teendője a politikai mun­ka megjavítására irányult. A ve­zetőségválasztó taggyülé3 határo­zata értelmében czontúl minden hé­ten meg tartja a népnevclöórtckez­leteket, s megbízza a kommunistá­kat: példamutatásukkal és felvilá­gosító szóval neveljék és vezessék a dolgozókat a terv teljesítésére. Első ülésén beszámoltatta a párt­vezotőség a gépállomás igazgatóját is a gépjavítások állásáról. A munka meggyorsítása érde­kében a vezetőség tagjai sze­mélyesen felelősséget vállal­tak egy-egy munkaterületért. Sok szó esett a vezetőségválasztó taggyűlésen arról, hogy a téli gép­javítást, ha törik, ha szakad, ha­táridő előtt befejezik. Ennek érde­kében valamennyi párttag és tag­jelölt tett munknfelajénlást az MDP III. kongresszusának tisztele­tére. A pártvezetőség megválasz­tása óta állandóan ellenőrzi, segíti a vállalások teljesítését. Jórészt ennek eredménye az, hogy a gépállomás kommunistái példamutatóan kivették részü­ket a kongresszusi műszakból. Bitó István és Korpa István sze­relő elvtársak például elsejétől 10­ig három traktor főjavítását vállal­ták és ezt becsülettol teljesítették is. Ugyanilyen lelkesen dolgozott a pártonkívüliek többsége is. Ha a gépjavítás nagy munká­ját egy-egy szerelő vagy traktoristn hibájából valami hátráltatja, ak­kor a pártvezetőség menetközben is hathatós segítséget nyújt a gép­állomás vezetőségének a kommu­nista meggyőző szó erejével. A gépállomás szakvezetői például pa­naszkodtak Kakuszi Lajos trakto­ristára, aki az utóbbi időben kissé hanyagul dolgozott és emellett gondatlanságával anyagi kárt is okozott a gépállomásnak. Hrcbik József elvtárs, az új vezetőség tit­kárhelyettese beszélgetett Kakuszi elvtárssal és elmondta neki, hogy a gépállomás dolgozói megbecsü­léssel és tisztelettel emlegették ta­valy, amikor kiváló munkás volt. Most azonban neim tudják mire vélni, miért hanyagolja el Kakuszi elvtárs a munkáját. Hrebik elvtárs a pártszervezet nevében javasolta, dolgozzék továbbra is példamuta­tóan. A bírálat hatott: Kakuszi La­jos elvtárs azóta lelkesebben dolgozik és néhány nappal ké­sőbb versenyre hívta Szabó Lajos elvtársat, a gépállomás első sztahánovistáját. Határozatában rámutatott a ve­zetőségválasztó taggyűlés arra is, hogy a pártszervezet, az új veze­tőség fordítson nagy gondot a tö­megszervozetek, főleg a DISZ mun­kájának megjavítására. Első ülé­sén ennek végrehajtásáról is hatá­rozott a vezetőség. A pártvezető­ségi ölés vitája alapján Elekes István pártblzalml megbízatást ka­pott arra, hogy vegye át a DISZ politikai iskola vezetését. A pártve­zotőség meglátta azt is, hogy gyen­gén dolgozik a DISZ-szervezet ve­zetősége. Ezért azt javasolta a 20. Bosszú léptekkel mér­ték a hazafelé vezető nagyutoát. — Én tán beállok hozzá — szólt végül Imre. Jancsi felvonta a vállát* — Aki mer, az nyer. Harmadnapra Vasas Imre összepakolta a rókmókját és bejelentette a szüleinek: elmegy I'iispökpalotára. Az öregek orőeen ellenezték. — Cigánynak yaló az, nem tisztességes embernek. Imre tudta, szokatlan lépésre, mondhatni, lázadásra szánta el magát. Egy tizennyolc éves legénynek még béreskednie kellene, hogyha egyszer nincstelen zscllérember az apja. A jövőjére gondolt. Ugy képzelte, talán máshol, ha nagyon igyekszik és helyén lesz az esze, jobl) világot élhet, mint amilyen sors Mezőberkenyésen várja. Különbet, mint nz itthoni béresek és ingyenes tanyások. Az új­évtői-újévig tartó bóreskedésnél nem lehet rosszabb Püspökpalotán so. Volt lwmno egy kis kalandvágy Is. A Vasas-család számos ismerőse vándorolt ki ekkortájt a munkanélküliség elől külső országokba. Imro úgy gondolta: ha mások Amerikáim, Sziléziaim, Ausztriába elmennek, miért ne menne ő Püspökpalotára? A nagykalapos karmester szavai mind­ezeket. a gondolatokat ós érzéseket fclbirizgái­ták Imro agyában. — Nem olyan világ van mar, mint ezelőtt Bolt — hajtogatta konokul, valahánysuer az KOVÁCS MIHÁLY REGENYE öregek a szokásokat, a szegényember tíez tességót emlegették. Hiába volt a sok aggodalmas intés, a tilalom. Imre elköszönt mindenkitől, elővette a görcsös fütyköst, ráakasztotta a batyut, vállára vetette ós elindult a Püspökpalota felé vezető behavazott országúton. Most már örült, hogy a komája Szilvesz térkor belekeveredett abba a verekedésbe, örült, hogy Jancsit a kocsma előtt kimen­tette a bajból, de annak is, hogy pontosan ti feketebajuszú gazda fiát kólintotta főbe. „Ha nincs az a kalamajka, most nem Püspökpalotára mennék művésznek, hanem a Pusztára, Gajjas Péter istállójába béresnek" — gondolta fütyörészve és vígan himbálta botján a batyut. Pár pere múlva Maca jutott eszébe ós egy kicsit elszontyolodott. „Kár itthagyni Jancsit, meg azt a helyre kislányt... De egy évig akkor se látnám, ha béresnek álltam volna el.. VIII. FEJEZET. Hogy Imre elvándorolt, Bálint ée Jóska kimentek a tanyája, kiürült a Vasas-hajlék. Az öregeken kívül csak Tamás volt még ott­hon. Leginkább a kemencénél üldögélt, mert nemigen volt dolga. Ebéd után, amikor az öreg Vasas kiment ysdaiwvú. Tamás fer mólt: — Megnősülök édes­anyám. — Ideije is már, fiam. Eleget szolgáltál. — Vasas né a kimosott és megszárított fehérneműt mángorolta. — Eleget. Tizennégy esztendőt. — Nem is ellenezzük. Van-e már meny­asszony? — Horvát Zsófi. — A Vak Hegedűs szolgáló je? — Az. Tán már hallotta édesanyám? — Tamás még nem szokta meg, hogy a pletyka szárnyakon jár. — Beszélték már a nyáron, hogy szemre­való szolgálója van a Vaknak. Gondoltam, lehet, az én Tamás fiam megszereti. — Az öregasszony ruhát osavart a nyújtófára, e letette az asztalra, hogy majd cenk a beszéd végén görgeti a snlykolóval. — Mert a mai legényeknek nemigen kell kommendálni a lányokat. Megtalálják maguk is. De jól is van az, fiam. Nem a szüleidnek nősülsz, ha­nem magadnak. Tud-e kenyeret sütni? — Hogyne tudna. Ügyes lány az. Ugy dolgozott ott a tanyán, mint valami gazda­asszony. Müsilt fehércseléd nem volt a tanyá­ban. Maga csinált minden asszonyi dolgot. — Azért mondom. Mert csak úgy vedd el, ha jó dolgos. Mennyi a staférungja? — Hát az több is lehetne. Az apjáék felélték majdnem minden keresetét. Az édes­anyja beteges, az apja nagyon idős, göthös. Egy húga van, aki csak egy óvet szolgált még. Rá voltak utalva a Zsófi keresetére. DISZ-nek, hogy a fiatalság köré­ben népszerű, kiváló munkás Pá­linkó Gyula elvtárssal erősítsék meg a DISZ-vozetöséget. Megvizsgálta a pártvezetőség azt is, hogy a DISZ-tagok hogyan tel­jesítik kongresszusi vállalásaikat és megállapította: a DISZ-tagok vállalták öt csép­lőgép lefestését s hozzá egy dukkozó pisztoly kijavítását, de a vállalás megvalósítását még cl sem kezdték. Ezért a pártvezetőség javasolta a DISZ-vezetősógnek: hívjon össze taggyűlést, s a DISZ-tagsággal vi­tassa meg: mi akadályozza a kon­gresszusi vállalások teljesítését? Régi probléma volt a gépállomá­son az, hogy néhány fiatal hanya­gul, fegyelmezetlenül dolgozott. Különösen Faragó István és Ko­rom András fiatal munkásokra pa­naszkodtak az Idősebb elvtársak. Többször próbálták őket elvtársi bírálattal nevelni. Az új pártve­zetőség is kétszer beszélgetett ve­lük, de nem használt a szép szó. Faragó István és Korom András még súlyosabb hibával válaszol­tak a nevelő szóra. Az egyik trak­tor oldal fogaskerék szekrényébe nem öntőitek olajat és ha a gépet bejárató traktorista nem veszi időben ószre ezt a hibát, a gép me­hetett volna újra a javítóba. A munkások őszinte felháborodá­sa láttán a pártvezetőség javasol­ta a gépállomás vezetőségének, helyesebb lenne azonnal eltávolí­tani a gépállomásról. A javaslatot a gépállomás ve­zetősége elfogadta és a fegye­lemsértőket elbocsátotta. Á munkások megnyugvással fogad­ták a vezetőség intézkedését, mert látták, hogy a párt- ée gazdaság­vezetőség határozott fellépésének eredményeként megszilárdult a munkafegyelem. Sándorfalva gépállomisi párt­szervezetének régi vezetősége sem dolgozott rosszul, de az új vezető­ség, mint ezt Tóth József kommu­nista brigádvezető is mondotta: „sokkal többet törődik a dolgozók­kal, többet forgolódik köztünk'. Nyilvánvaló: az új pártvezetőség lendületes munkájának jelentős része van abban, hogy a kongresszusi műszak tíz napja alatt 30 szá­zalékkal nőtt a gépjavítás eredménye. A róndorfalvi gépállomás ezzel a oaongrádmegyei gépállomások ver­senyében a 15. helyről előretört a hetedik helyre. Lelkes munkakedv­vel most azért harcolnak a sándor­falvi traktoristák, hogy a gépjaví­tást határidő előtt befejezzék. Cél­juk megköveteli az új pártvezető­sógtől, hogy a pártszervezett és politikai munka megélénkítését, javítását ahogyan megkezdte, úgy folytassa tovább. A járási pártbi­zottság pedig olyan segítséget ad jon az új vezetőség munkájához, amilyent a taggyűlés előkészítésé­hez adott. Egész munkája sikeré­nek mindez nélkülözhetetlen felté­telű. .v v Kacsúr István V. M. Molofov megjeleni a Kinai Népköztársaság berlini nagykövetségének fogadásán Berlin (MTI) Csi Peng-fej, a Kí­nai Népköztársaság berlini nagykö­vete vasárnap fogadást adott a szovjet-kínai szerződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent V. M. Molotov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter és a berlini érte­kezleten résztvevő szovjet küldött­ség tagjai. Német részről Johan­nes Dieckmann, a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­jának elnöke, Ottó Grotewohl mi­niszterelnök, Walter Ulbricht mi­niszterelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának első titkára, a kor­mány és Németország Szocialista Egységpártja politikai bizottságá­nak tagjai vettek részt a fogadá­son. Megjelentek a fogadáson a külföldi államoknak a Német De­mokratikus Köztársaságban műlu­<16 dtokxnúröl képviselői te,

Next

/
Thumbnails
Contents