Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 | <4- uóngtotoiudi wideng éteniátoi • * Aki versenyre hívta tanítómesterét * AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X ÉVF. 39. SZAM I KEDD, 1954. FEBRUÁR 18. ARA 50 FILLÉR Fontos ügyünk a gyors hús- és zsírbeadás Pártunk júniusi határozata, a kormányprogramm óta szá­mos intézkedés teszi biztonságosabbá, könnyebbé, jövedelmezőbbé a dolgozó parasztok munkáját. Nem elhangzott szó, hanem élő va­lóság az, amit a Szeged, Tolbuchin-sugárúti Katona Pál egyéni gazda mondott: ©Érdemes becsülettel, erőnk legjavával dolgozni, mert annak mi látjuk a hasznát*. Az új begyűjtési rendszer az egyik legfontosabb intézkedés azért, hogy a dolgozó parasztok eiőre tudjanak tervezni és így fokozzák terméseredményeiket a maguk és az egész nép hasznára. De azt is jelenti az új begyűjtési rendszer, hogy az elmúlt éveknél lényegesen kevesebbet kell be­adniok a szövetkezetekben, vagy a szövetkezeteken kívül dolgozó parasztoknak. Osztatlan megelégedést váltott ki a dolgozó parasz­tok körében, hogy pártunk, kormányunk megszüntette az elmúlt évek túlzott beadási kötelezettségeit. Senki sem korlátozza a dolgozó parasztokat abban, hogy kötelezettségeik teljesítése után termékeiket a szabadpiacra vi­gyék; ott azt szabad áron értékesítsék. Tudott dolog, hogy a be­adás mértéke nem a terméseredményektől, hanem a földterülettől függ. Az a gazda, aki gondolkodik, az világosan látja: legközvetle­nebb egyéni érdeke is a terméseredmények fokozása. A pártkongresszusra való készülődés során Szegeden és a szegedi járásban — mint az ország más részein is — a dolgozó parasztok legjobbjai megígérték, hogy jóval a határidő előtt eleget tesznek baromfi-, tojás-, hús- és zsírbeadási kötelezettségüknek. A röszkei Lenin tsz tagjai például elhatározták, hogy egészévi vágó­marhabeadásuknak februárban eleget tesznek. Hízottsertésbeadá­sukat pedig az első negyedévben teljesítik. A mihályteleki Németh István egyéni gazda elhatározta, hogy augusztusig egész évi ser­tésbeadását teljesíti A kétségtelen eredmények mellett azonban nem mondható el sem Szegeden, sem a szegedi járásban, hogy nincsenek olyan dolgozó parasztok, akik nem tudják eléggé, mi a jelentősége az új begyűjtési rendszernek s közvetlenül és közvetve hogyan károsít­ják meg magukat, ha nem igyekeznek teljesíteni kötelességeiket. Nemrégen jelent meg a minisztertanács határozata arról, hogy azok a termelők, akik gyorsan teljesítik hízottsertébeadási kötele­zettségüket, a kukoricabeadásnál jelentős kedvezményben része­sülnek. Annak a gazdának, aki az első negyedévben vállalja a sertésbeadás teljesítését, sertésenként 300 kiló kukoricával keve­vesebb a beadása. Ez újabb kedvezmény. Természetesen tőle füg­getlenül változatlanul érvényes az új begyűjtési rendeletnek az a része is, amely megállapítja: a sertés- és marhabeadás idei köte­lezettsége a termelőszövetkezeteknél 30 százalékkal, az egyénileg dolgozó parasztoknál pedig 25—30 százalékkal kisebb, mint az el­múlt évben. A gyors sertésbeadás utáni kukoricabeadási kedvezményről rem tájékozottak eléggé a szegedi járás dolgozó parasztjai. A kü­lönböző ellenséges elemek, a kulákok megkisérlik félremagyarázni a hús- és zsírbeadással kapcsolatos kérdéseket. De e téren egyik­másik dolgozó parasztnak is van kételye, nem látnak tisztán. Mindezek következtében a szegedi járás több községében úgy vé­lik egyes becsületes, szorgalmas dolgozó parasztok is, hogy több húst keli beadniok, mint tavaly. Mi hát az igazság e téren? A húsbeadást az elmúlt években július 1-től június 30-ig, gazdasági év szerint állapítottuk meg. De ezévtől kezdve az egy évre szóló kötelezettséget nem gazdasági év, hanem naptári év szerint, ja­nuár 1-től december 31-ig számítjuk. A legutóbbi kivetés az 1952— 1953. gazdasági év befejeztével 1953 július 1-től december 31-ig szólt, tehát csak egy félévre. Félévre azért, mert 1954-ben új be­gyűjtési rendszer kezdődött. Egyszerű számvetéssel tehát minden dolgozó paraszt kiszámíthatja, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az idén 25—30 százalékkal kevesebb vágómarhát és sertést kell beadnia. Természetesen az új begyűjtési rendszer számos más, egyéb kedvezményt is biztosít a dolgozó parasztoknak. Népnevelők, tanácstagok fontos feladata, hogy elbeszélgetve a dolgozó parasztokkal, választ adjanak kérdéseikre. Világosan látni kell minden dolgozó parasztnak, hogy a beadási kötelezett­ség teljesítése törvény. Olyan törvény, mint például az, hogy kis­gépeket, olcsóbb csizmákat, ruhákat és más ipari cikkeket kapja? nak a dolgozó parasztok. A munkásosztály — mint a felszabadu­lás óta annyiszor — most is segítségére siet a dolgozó parasztok­nak, hogy megvalósítsák a mezőgazdasági határozatot. A kormány egy hónap múlva 10—15 százalékkal leszállítja a hús- és a zsírárakat. Nyilvánvaló, meg kell teremteni az alap­ját annak, hogy több és olcsóbb legyen a hús és a zsír. Több zsírra, több húsra van szüksége tehát a haza népének. Hogy mi­nél előbb több legyen a hús és a zsír, ebben egyaránt érdekelt a falu és a város. Miért érdekelt a dolgozó paraszt? Azoknak, akik ezévi hf­zottsertésbeadásukat március 31-ig teljesítik. 300 kilóval, akik jú­nius 30-ig teljesítik, azoknak 260 kilóval kevesebb kukoricát kell beadniok az előírtnál. Aki augusztus 31-ig beadja hízottsertését, az 220 kilóval kevesebb kukoricát köteles beadni. A Szeged-Mihály­telek, Dózsa-utca 73. szám alatt lakó Katona István dolgozó pa­raszt már márciusban beviszi hízottsertését, fgy három mázsával kevesebb kukoricát kell beadnia. A visszamaradt három mázsa kukorica majdnem elegendő egy sertés meghízlalásához. Ez csak egy része a kérdésnek, de mégis mutatja jelentőségét. Alapvető érdeke, fontos kötelessége a dolgozó parasztoknak, hogy a ko­rábbi hús- és zsírbeadással segítsék a kormányprogramm megva­lósítását — a népjólét emelését. Teljesítsék az állammal szembeni kötelességüket és így is adjanak méltó választ a munkásosztály hősi erőfeszítéseire. A hús- és zsírbeadás országos ügy. Szükséges, hogy párt­szervezeteink az eddiginél gondosabban foglalkozzanak e fontos kérdéssel. Járjon élen minden kommunista, minden tanácstag a gyors hús- és zsírbeadás sikeréért. A pártszervezetek ellenőrizzék tanácsok munkáját e téren is. Ne tűrjék meg az egyik-másik he­lyen eluralkodó elbizakodottságot. De ne tűrjék meg a túlkapá­sokat sem. Pártszervezeteink segítsék abban is a dolgozó parasztokat, hogy a párt iránti szeretetük, kongresszusi készülődésük jelentse a beadás jó teljesítését; — a gyors hús- és zsírbeadást is. MAI SZAMUNKBÓL: Még ezen a héten írják alá az osztrák államszerződést Csiga Lajos négy évvel ezelőtt ke­> rült a MÁV Fel­I ' építményi Vas­anyagjavitó ÜV. • kovácsmühelyébe. I Hetek teltek el, nehezen szokott j bele a kovácsmun­I kába és alacsony eredményt ért el. ; Barta Ferenc, I műhely legjobb kovácsa sietett se­f gítségére. Meg­I mutatta, magya­rázta jól bevált l munkamódszereit I Csiga Lajosnak, aki mellette na­' gyón sokat fejlö­I dött — jó tanít­ványnak bizonyult, í teljesítménye fokozatosan emelke­I dett és rövidesen utolérte tanító­mesterét, | A négy év alait Barta Ferenc | és Csiga Lajos méltó ellenfelek : lettek a munkában. Csiga elvtárs szereti a kovácsmunkát és nincs a kovácsműhely- ­ben olyan munka, I amelyet ne végez- j kifagástala- • Selejtmente-1 sen dolgozik, mun-1 katársai szeretik,' példaképül emle-I getik. Nemrégiben , megkapta a szta- I hánovista kitünte- | tést és ez a tény; késztette, I hogy még jobb I munkát végezzen. I Ahogyan a válla- I lat többi dolgo- I zói, Csiga Lajos 1 készül az MDP I harmadik kon- . I gresszusára: ver- | senyre hívta ta-1 nitómesterét, Barta Ferencet. Most I a kovácsműhely két kiváló dolgo- I zója vállvetve küzdenek a maga- | sabb teljesítményekért, a jobb mi- J nőségért, a kongresszus sikeréért. | Jelenleg fej-fej mellett haladnak 150 százalékos teljesítménnyel. A III. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Jobban takarékoskodnak a villamosenergiával Szeged üzemeiben A minisztertanács határozatát az energiagazdálkodás új rendszeréről minden üzemben alaposan tanul­mányozzák és megteszik a megfe­lelő intézkedéseket. Az új határo­zat szellemében az a feladat, hogy gazdaságosan használja fel min­den szegedi üzem a reá megálla­pított villamosenergia mennyiséget, takarékoskodjanak az árammal és újításokkal, ötletekkel, tervszerű karbantartó munkával segítsünk ja­vítani az üzemek áramellátását. A szegedi üzemekben több he­lyen már terveket dolgoztak ki, hogyan hajtsák végre a miniszter­tanács határozatát; A Szegedi Cipőgyárban a minisztertanács legutóbbi ener­giagazdálkodás új rendszeréről szóló sajtótudósítását vállalatunk műszaki vezetősége gondosan át­tanulmányozta — írja levelében Szöllősi Sándor elvtárs — s a kö­vetkező intézkedéseket tette meg: Hangos híradón ismertettük a dolgozókkal a határozatot, magya­rázóan, vállalatunkra vonatkozóan és tudatosítottuk az üzemünkben végrehajtható áramcsökkentési le­hetőségeket. Megvizsgáljuk válla­latunknál az egyedi meghajtásra szolgáló villanymotorokat, hogy azok méretezései megfelelnek-e az igénybevett teljesítménynek és ahol eltérés mutatkozik, a motoro­kat kicseréljük. Egyedi munkahe­lyi világítás megteremtésével el­érhetjük azt, hogy csak a működő munkahelyek használnak fel vilá­gítási áramot. Mindezt vállalatunk egyik műszaki dolgozója javasolja, amelyben még szerepel az is, hogy állítsunk be a hatásfok emelésére egy fázisjavító kondenzátort, mely által a meddő áramokat a legna­gyobb mértékben ki tudjuk kü­szöbölni. E javaslat végrehajtása érdekében vállalatunk az illetékes szerveknél a szükséges intézkedé­seket megtette. Tudjuk azt, hogy minden kilo­watt óra megtakarítás és minden kilogramm szénmegtakarítás nép­gazdaságunk energiaellátásának megjavítását segíti. Éppen ezért a nem hasznosítható bőrhulladékot és bőrport kályhák fűtésére foko­zottabban felhasználjuk, tudatosít­juk a dolgozók körében az áram­takarékosság nemzetgazdasági ér­dekét és ellenőrizzük annak meg­valósítását, hogy az üresjáratú mo­torokat és a nem feltétlenül szük­séges villanyégöket kikapcsolják, A Bútorgyárban is ellenőrzik a vállalat vezetői, hogy az izzólámpákat feleslegesen ne égessék, ne járassák üresen a gépeket. Ügyelnek arra, hogy az éjszakai műszakban villanykörték csak ott égjenek, ahol dolgoznak, mert eddig mindenütt égett a vil­lany. Az irodai dolgozók elhatároz­ták, hogy csak az asztali lámpát égetik rhunkájuk végzésénél, a menyezetlámpa olyankor teljesen szükségtelen, s a folyosókon és az irodai helyiségekben feleslegesen nem égetik a villanyt. Volt olyan üzemrész a gyárban, ahol közös kapcsolóval egyszerre négy égő gyulladt ki és csak egy munkapa­don dolgoztak. Most minden mun­kapadhoz szerelnek egy égőt, amit külön-külön meg lehet gyújtani. A FEJLETT MEZŐGAZDÁSÁGÉRT Munkára készen várják a tavasz! a FeSszabadu'ás tsz tan jai A szegedi Táncsics tsz — mint már közöltük — a pártkongresszus tiszteletére, a tavaszi munkák jó elvégzéséért versenyre hívta Sze­ged valamennyi termelőszövetkeze­tét. A Táncsics tsz versenykihívá­sát a szegedi tsz-ek elfogadták. A Szeged baktói Felszabadulás tsz, — amelyet a Táncsics még külön párosversenyre hívott — elfogadta a kihívást. A Felszabadulás tsz tagjai ér­tekezleten beszélték meg a ver­sennyel kapcsolatos feladatokat és azt, hogy milyen vállalásokat te­gyenek. A növénytermelők elha­tározták, hogy a gazdasági gépeket és felszereléseket április 5-ig tel­jesen kijavítják, rendbehozzák. A kijavított mezőgazdasági felszere­léseket március l-ig a brigádnak, illetve a munkacsapatoknak jegy­zőkönyvileg átadják. 'A 293 hold őszi kalászos fej­trágyázását március l-ig elvég­zik. A fogasolást, liengerezést március 15-ig befejezik. 'A tavaszi vetések alá 104 holdat símítóznak. A 10 hold fűszerpap­rika és 10 hold burgonya vetés­területét március 15-ig megtrá­gyázzák. A kertészeti brigád tag­jai vállalták, hogy a melegágyakat február 23-ig elkészítik. Március 31-ig retket visznek a piacra. A konyhakertészethez szükséges palá t íkat április 10-ig elkészítik. "A tsz tagjai 13 holdat öntöznek kertészetükből. Ezen a területen a főcsatornákat március 15-ig rend­behozzák. Végzik a javításra szo­ruló szerszámok, melcgágyi keretek rendbehozását. Az az elhatározá­suk, hogy ezekkel a munkákkal február 20-ig elkészülnek. Nagy Jó­zsef, a jószágtenyésztő brigád ve­zetője és a brigád tagjai úgy ké­szülnek a pártkongresszusra, hogy anyakocánként 7 darab egészsé­ges, nyolc hetes korában 16 kilós malacokat nevelnek. A tehenészet­ben szovjet tapasztalatok alapján egyedi takarmányozással, rendsze­res jó silótakarmány etetésével, tisztántartással és pontos itatással, a jószágok naponkénti rendszeres jártatásával, naponta és teheneként 2 liter­rel emelik a tejhozamat. (A Táncsics tsz tehenészei tehenen­ként és naponta 1 literrel vállaltak a tejhozam növelését.) Folyik a munka a kovácsműhely­ben, ahol javítják a gazdasági fel­szerelésekot, A tsz tagjai nem­csak a munkát végzik el sorra­rendre, hanem azt is vállalták, hogy egész évi marha- és hízóser­tés beadásukat jóval a határidő előtt teljesítik. A vállalást a tsz tagjai nevében Ágoston János párt­titkár, Hegedűs Ferenc elnökhelyet­tes ós Mészáros Szilveszter bri­gádvezető, növénytermesztő mester írták alá. A Felszabadulás tsz tagjai is várják már, hogy javuljon az idő, s megkezdhessék minden te­rületen vállalásuk teljesítését. Nem akarnak a versenyben lemaradni. Az a vóleményo a tsz vezetőinek és tagjainak egyaránt: most már jöjjön a tavasz minél előbb — munkára készen várjuk. A Borforgalmi Vállalat dolgozóinak készülődése a pártkongresszusra járművek rakodóterületének maxi­mális kihasználását, kombinált fu­varok és rakodó-brigádok létreho­zását. így havonta 7 ezer forint megtakarítást szándékoznak elérni. Anyagraktárukat fölülvizsgálják és az elfekvő anyagkészletek alapján 5 ezer forint értéket hasznosíta­nak. Létrehoznak saját javítómű­helyt és így is többezer forint meg­takarítást érnek el. Elhatározták azt is, hogy szállítási szerződéskö­tés tervüket a begyűjtési miniszté­rium által megadott határidőre 110 százalékra teljesítik. A vállalat szőlőgazdaságaiban a soronlévő feladatok elvégzéséhez A Csongrád-Békésmegyei Borfor­galmi Vállalat dolgozói is fokozot­tabb eredményekkel, új sikerekkel készülnek a pártkongresszusra. A vállalat dolgozói vállalást tettek. A pincészetek dolgozói elhatároz­ták, hogy április l-ig minden gé­pet és munkaeszközt szocialista megőrzésbe vesznek. Értékesítő pincészetükben azt határozták el, hogy az enegdélyezett kálóveszte­séget 25 százalékkal csökkentik. Ez a csökkentés 3 hónap alatt 40 ezer hektóliter bor mozgatása mellett 150 ezer forint megtakarítást je­lent. A szállításoknál vállalták; a gép­olyan segítséget adnak, hogy a munkákat minden gazdaságban 2 nappal a határidő előtt befejezzék. Gondot fordítanak szőlőgazdaságaik trágyázására. A trágyázást 2 nap­pal a határidő előtt elvégzik. Elhatározták, kisgyűléseket tar­tanak és tsz-ekkel, egyéni gazdákkal megbeszélik a borbegyüjtéssel, a bor szabadforgalmával kapcsolat' s kérdéseket. De minden lehetőséget kihasználnak azért is, hogy előse­gítsék a szőlőtermelés kultúrájának emelését. A Borforgalmi Vállalat dolgozói­nak nevében a vállalást aláírták: Vida Pál párttitkár, Sajó Gyula igazgató, Szenes Imre ÜB-elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents