Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

0ÍLM96TIR0RSZIG SZERDA, 1954. FEBRUÁR 10. PARTELET • Propagandamunkánk hiányosságai A Központi Vezetőség júni- sz»bad dolgozni. Például Nitslnusi határozata megállapítja, hogy ®er elvtárs, az Üjszegedi Kenderei gazdaságpolitikánkban elkövetett Lenszövő Vállalatnál a vitaidő 40—50 százalékát maga beszéli véhibák íőoka: -pártunk ideológiai munkájának elmaradottsága, az alkotó elméleti munka elhanyagolása*. A Központi Vezetőség júniusi határozaténak e megállapítása konkrét gyakorlati intézkedéseket követelt, melyet a KV októben 26-i, a pártpropaganda helyzetéről és feladatairól szóló határozata tükröz. A határozat elemzi propagandánk hiányosságait, meghatározza pártszervezeteink feladatait. Legfontosabb feladatként az oktatómunka eszmei-politikai színvonalának emelését jelöli meg. A határozat megjelenése óta eltelt idő a Szeged területén folyó propagandamunkában is változásokat hozott. Javult a propagandisták munkája, fokozott gondoskodás tapasztalható a pártoktatómunka elméleti színvonalának ellenőrzése és támogatása terén. Jobb az Elméleti Tanácsadó munkája. A megtartott előadások és konzultációk szervezettebbek és színvonaluk is emelkedett. A Szeged Városi Pártbizottság az utóbbi Időben rendszeresebben támogatja és ellenőrzi a szemináriumok és konferenciák munkáját. A pártpropaganda színvonalában tapasztalható fejlődés általában előnyösen érezteti hatását. A szervezési kérdésekről a tartalmi kérdésekre való áttérés azonban nem olyan módon szükséges és helyes, mint ahogyan ez számos üzemben és üzemi pártbizottságnál tapasz-' talható. Igen sok alapszervezet a propagandamunka tartalmával való foglalkozás mellett elhanyagolja ennek szervezését, a propagandisták módszerének állandó javítását. Nem lehet megfelelő színvonalú, alkotó és hatékony a mi propagandamunkánk, ha nem törődünk annak szervezésével. Nem igaz az, hogy most már nem kell tprődni a lemorzsolódó hallgatókkal, hogy az önkéntesség nem kívánja meg az állandó felvilágosító munkát. Azok a pártszervezetek, ahol ilyen véleményen vannak az elvtársak, könnyen a Konzervgyár, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, a Szegedi Textilművek pártszervezetének hibájába eshetnek, ahol a hallgatók 40—60 százalékban jelennek meg csak egy-egy foglalkozáson és a megjelentek felkészültsége sem kielégítő. Általában tapasztalható a szervezési kérdések elhanyagolása. Helyenként a legelemibb szervezeti előkészületeket sem biztosítják. Az Üjszegedi Kender-Lenszövőben például a gépek zakatolása túlharsogja a felelők hangját. Ugyanitt a szemináriumi helyiség fölé szerelték a hangosítót. Sok helyen hideg termekben vannak a foglalkozások. A színes, színvonalas pártpropaganda szervez is, de megfelelő szervezeti intézkedések nélkül nincs színvonalas oktatómunka. Pártszervezeteinknek többet kell törödniök a saját területükön folyó munkával. Ennek eszmei és ezervezeti irányítása közvetlenül az ö feladatuk. A hallgatóknak a tanulásban való önkéntes bekapcsolódása nem csökkenti, hanem növeli a szervezési, mozgósítási és nevelési feladatok jelentőségét. Nam engedhető meg, a nagyüzemekben különösen, de másutt sem, hogy a fiatal propagandisták, mint az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Ohis Lnjosné elvtársnő, nn. nak ellenére, hogy jól felkészül, vázlat nélkül vezesse a vitákat. A propagandisták szervezeti összefogása döntő előfeltétele marxista és módszerbeli képzettségük növelésének. A propagandisták és a hallgatók rendszeretete, pontossága, igényessége és nem utolsósorban előrehaladása függ a jó szervezési előkészítéstől. Pártszervezeteink vonják le a tanulságokat saját munkájukról és forduljanak az eszmei irányítás fokozása mellett a propagandamunka szervezési kérdései felé is. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók propagandistáink módszereiben ls. Ez egyebek között annak is következménye, hogy nem ismertettük a propagandisták között a jó és célravezető módszereket és nem harcolunk megfelelően a helytelen módszerek ellen. Nem tartunk alaoszervezetelnkben n régi és jól do'eozó propagandistákkal konzultációkat az új és még tapasztalatlan propagandisták részére Ezen a téren a Szegedi Városi Pártbizottság sem tesz meg mindent a propagandisták támogatása érdekében. Vannak egészen kirívó esetek arról, hogyan gig. Ragaszkodik a formulákhoz, nem engedi, hogy a hallgatók értelemszerűen tanuljanak. Igen sok idegen kifejezést használ és hagy magyarázat nélkül. Bónyolult megfogalmazásban tesz fel kérdéseket, nem ad elég kisegítő kérdést. Idegen, a hallgatók által fel nem dolgozott anyagokból is kérdezni próbál. Rossz időbeosztása van, hogy több kérdés megvitatására már nem jut idő. Az ilyen módszerek gátolják a hallgatók önállóságát. Sokhelyütt nem értékelik érdemben a feleleteket, nem igyekeznek egyes gyengén felelő elvtárs válaszából kiemelni és megvitatni azt, ami Jó, hogy ezzel is növelnék önbizalmát, bátorságát. Ez a módszer pedig régen ismert, de nem eléggé elterjedt. Jellemző az is propagandamunkánk módszerére, hogy sokszor nem mutatja meg, a téves nézetek mennyire helytelenné formálják a gyakorlati munkát. Nagyon gyakran hiányzik a megfelelő következtetés, mely lehetőséget adna a tanultak alkotó felhasználására. Nem mutatja meg propagandamunkánk módszere az eredményes tanulás egyes formáit, az egyéni tanulás fontosságát és nélkülözhetetlenségét minden más tanulási módszerrel szemben. A jegyzetkészítés területén — különösen az alsófokú formákon — legtöbb a tennivaló. Ezzel kapcsolatban sok a helytelen nézet, még egyes üzemekben pártbizottsági üléseken is. Helyesebb volna, ha nem a jegyzetelés helyessége és szükségessége felett vitatkoznának, hanem azon, hogy milyen módon könnyebb, egyszerűbb és eredményesebb megtanítani a hallgatókat jegyzetelni, milyen módon kell őket saját tapasztalataik alapján meggyőzni a jegyzetkészítés fontosságáról. Dolgozóink most lelkes munkával készülnek pártunk III. kongresszusára. Ezt az Időszakot fel kell használni propagandamunkánk további javítására is. Rendezni kell minden pártszervezetben a propagandamunka szervezeti előkészítését s állandósítani kell az oktatási napok gondos előkészítését. Ellenőrizni kell foglalkozás előtt a propagandisták felkészülését a vita vezetésére, meg kell beszélni a hallgatókkal, a pártcsoportvezetők bevonásával a feldolgozásra kerülő anyag fontosabb részeit, meg kell győzni őket a vitákon való részvételük fontosságáról. Különös gondossággal kell előkészíteni a foglalkozások helyét, hogy az minden vonatkozásban biztosítsa a zavartalan, elmélyült tanulás lehetőségét. Forduljanak pártszervezeteink jobban, nagyobb gonddal és több felelősséggel a pórtoktató munka eszmei és szervezeti irányítása felé. Straek Sándor A, A. Gromiko fogadta a nyugatnémet értelmiség küldöttségét Berlin (TASZSZ) A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese február 8-án a Szovjetunió berlini nagykövetségének épületében fogadta a nyugatnémet értelmiség képviselőinek négytagú küldöttségét. A küldöttség a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok külügyminisztereihez címzett petíciót nyújtott át A. A. Gromikónak. A petíciót eddig Nyugat-Németország tudományos, művészeti és kulturális életének több mint 500 neves személyisége írta alá. Az aláírásgyűjtés folytatódik. A petíció kifejezi azt az óhajt, hogy Nyugat- és Kelet-Németország képviselői közös értekezleten dolgozzanak ki javaslatokat a német békeszerződés megkötésére, valamint, hogy minél előbb teremtsenek szabad együttműködést egész Németország tudományos és kulturális intézményei között. Ez —mondja a petíció — elősegítené a német nemzeti kultúra siralmas helyzetének megszüntetését, megakadályozná a militarizmus és a fajgyűlölet szellemének terjedését. A. A. Gromiko a petíció átvételekor kijelentette, hogy a szovjet küldöttség együttérzéssel fogadja a nyugatnémet értelmiség kívánságait. * Ezek a kívánságok megfelelnek az egységes, békeszerető, demokratikus Németországért vívott harc feladatának, annak a feladatnak, amelynek megoldására a Szovjetunió küldöttsége törekszik a négy hatalom küiügfUíinisztereinek értekezletén. A fogadáson jelen volt még G. M. Puskin nagykövet, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja és V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa. Hirek Indokínából Pleven francia hadügyminiszter Indokinába utazott Párizs (MTI). Mint az „AFP" jelenti, René Pleven francia hadügyminiszter vasárnap este Szaigonba utazott. Mint Párizsban rámutatnak, Pleven jelentést készül tenni a francia kormánynak az indokínai katonai helyzetről. A francia hadügyminiszter O'Daniel amerikai tábornokkal, az Egyesült Államok csendesóceáni haderejének parancsnokával is tárgyalásokat folytat majd. Ugyancsak hétfőn Mairc Jacquet. a társállamok államtitkára hazaérkezett Indokínóból. Az Egyesült Államok fokozza Indokína! intervencióját Peking (Uj-Kína). Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma február hatodikán bejelentette, hogy „meggyorsítja B—20 bombázórepülőgépek szállítását az indókinai francia légierő számára". A bejelentés szerint az Indokínában működő több mint 400 katonai személyből álló amerikai „katonai tanácsadó csoportot" további 200 fővel egészítik ki. Hír szerint 40 újabb B—26 bombázót küldtek InI dokínába. közlemény a négy külügyminiszter berlini értekezletéről Berlin (TASZSZ) Február 8-án a négy hatalom külügyminisztereinek zárt ülése után a négy külügyminiszter a következő közös közleményt adta ki: -Közlemény az 1954 február 8-i zárt ülésről. Február 8-án 3 órakor a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében megtartották a négy hatalom külügyminisztereinek zárt ülését. A korábbi megegyezés szerint a napirend első pontjával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Ezenkívül szintén a korábbi megállapodás szerint megtárgyalták a 3. napirendi pont tárgyalása megkezdésének ügyrendjét. A miniszterek megegyeztek, hogy ennek a kérdésnek tárgyalását nem később, mint e hét péntekén megkezdik*: V. M. Molotov naiv beszéltet mondott a négyhatalmi értekezlet ülésén Berlin (MTI) Mint jelentettük, a berlini értekezlet keddi ülésén Eden angol külügyminiszter elnökölt. A külügyminiszterek ismét a német kérdésről tárgyaltak. Az első felszólaló Molotov szovjet külügyminiszter volt, akinek beszéde a fordítással együtt 95 percig tartott. Figl külügyminiszter vezetésével osztrák kormányküldöttség érkezett Berlinbe Berlin (MTI) Kedden délután Figl külügyminiszter vezetésével osztrák kormányküldöttség érkezett Berlinbe. A küldöttség — Figl külügyminiszter szavai szerint — reméli, hogy bevonják az osztrák kérdésről tartandó négyhatalmi tanácskozásokba. Li Szin Man újabb szerződésszegő tervet készít elő Keszon (Üj Kína) Külföldi sajtójelentések leleplezik, hogy Li Szin Man új tervet készít elő a koreai fegyverszüneti egyezmény felborítására. Róbert S. Allén, a *The Newyork Post" szemleírója a Li Szin Mannklikk *robbanóerejű előkészületeiről* szóló beszámolójában elárulja, hogy Li Szin Man hadserege átvenné az Egyesült Államok fegyveres erőitől a keletkoreat partvidéknek a 38. szélességi foktól északra lévő többszáz négyzetmérföldes területét. Li Szin Man kivonná fegyveres erőit az ENSZ parancsnoksága alól és a délkoreai lobogó alatt venné át ezt a területet. Li Szin Man így próbálja mentesíteni magát a fegyverszüneti egyezmény kötelező ereje alól, hogy előkészítse a talajt új kalandok számára. ü Szovjetunió nem bízik abban, hogy egy felfegyverzett Németországnak békések lennének a szándékai tifol lap Nyugat-Németország újra felfegyverzése ellen Megkezdődött a négy külügyminiszter 14. értekezlete Berlin (MTI) A „DPA"-hírügynökség jelenti, hogy a Szovjetunió, az Egyesült ÁJlamok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei kedden a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében összeültek a berlini értekezlet 14. ülésére. Az értekezleten Anthony Eden brit külügyminiszter elnökölt. London (MTI) A „Roynold's News" vasárnapi vezércikkében a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezletével foglalkozik és ennek kapcsán elismeri, hogy jogosak a Szovjetunió ellenvetései Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével szemben. „A Szovjetunió — írja a lap — nem bízik abban, hogy a felfegyverzett Németországnak békések lennének a szándékát A nyugateurópai népek nagy többsége osztja ezt. Az aggodalom oka a történelemben és az újabbkor! tapasztalatokban gyökerezik. Németország nem egészen száz év alatt öt támadó háborút indított Kilenc évvel a legpusztítóbb német háború után. amikor a volt náci hadsereg bosiszúért liheg, amikor ismét a régi acélbérók és ágyúkirályok Németország urai s amikor a volt tartományok visszaszerzése politikai csatakiáltássá kezd erősödni: vájjon ez az időpont alkalmas-e <t német haderő újjászervezésére? Könnyű dolog erre „igen"-nel válaszolni háromezer mérföld távolságból, de ha az otthonodat elpusztították, a barátaidat, rokonaidat meggyilkolták, egész életedet tönkretették, s ha ugyanez történt apáddal és nagyatyáddal, akkor még könynyebben megértheted a Szovjetunió álláspontját. Velünk együtt a népek milliós tömegei osztják ezt az érzést, igen tisztelt Dulles úr!" 15. A két fiú Mába próbálta marasztalni, az öreg hajthatatlan ée azótlan maradt. — Hát Imre hová lett? — kérdezte a gyerek. — Ne jártasd a lepényiesődet! A havas téren mentek ét szótlanul, Bálint és Jóska nagy csodálkozására. Az öreg máskor gondosan került minden tócsát, s csakis a járdán haladt télidőben, hogy a csizmáját óvja a sártól, víztől. Erre oktatta a fiait ls, mert Igy kevésbbé kopik a lábbeli. Most meg toronyiránt nekivág a térnek, nem nézve se gödröt, se sarat. Furcsa. Am az öreg tudta, mit csinál. A városháza Irányából négy pár csizma kopogását hallották. Zörgés, fegyvercsörgés is hallatszott. Csendörök — gondolta az öreg. Valóban: két osendőr, s nyomában két városi rendőr dobbant be a kocsmába. Weisz doktor lehajtott fejjel tapogatta az ájult fiatalember csuklóját, aztán felemelte a lezárult szemhéjakat, megsimogatta a fejét. — Jókora ütést kapott, de nincs Itt semmi baj — mondotta nyájasan a gazdának. — Holnap már tánoolnl fog. A fekete gazda megkönnyebbült, de azért, rettenetes haraggal szólt oda a csendőröknek : — Keressék meg a totteat, őrmester úr, mert, ha én lelem meg, nem marad neki emberi ábrázata! Egy béreslegény, akit vakmerővé tett az nem alkohol, kaján röhögéssel kiáltott feb KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE — Eliszkolt az, bottal üthetik a nyomát! VI. FEJEZET. Vasas Imre úgy gondolta, nem megy haza ezen az éjszakán. Egyfolytában futott Vinczéékig, s a kapuban utolért® a barátját. — Te vagy? Már azt hittem, engem kerget valaki — mondta Jancsi lihegve és benyúlt a kapukulcsért a kerítésen. — Gyere be! Fél tíz volt, Vinczéóknél még égett a lámpa. Jancsi maga előtt tessékelte be Imrét a világos szobába. Vinczéné már feküdt és szundikált. Imre tekintete Macára esett, aki az ágy előtt állt egy szál fehér pöndölben és papucsban. DÚB szőke haját bontogatta, fogai közt egy nagy hajtüt szorongatott. Maca azt hitte, csak a bátyuskája jön, s ebben a hlszemben pillantott az ajtó felé. Meglátva az idegen legényt, kicsiny piros szája széleere nyílt szemórmetos ijedelmében, foga közül kiesett a hajtű. Ó, szörnyűség, meglátták a pöndölót. — Liiiii — sikoltotta el magát, s mint a macska, felugrott az ágyár«, bc a dunna alá. Vlnezéné felriadt: — Jesszusom! Mi az, ml van veled? — kiáltotta. Végignézett a kipirult legényeken, s pörölte a lányát: — Mit ijesztgetsz, te buta? Olyat sikítottál, már azt hittem ... — En úgy megijedtem, édesanyám — mentegetődzött a kislány, s kék szemét szégyenlősen Imrére vetette. — Mitől te? Imrétől — Nem harap az, kislányom! A fiúk levetették kabátjnkat. — Hát teveled meg mi történt. Jant fiam? — riadozott Vinczéné megint. — Olyan púp van a fejeden, mint egy krumpli. — Felkönyökölt, majd felült az ágyában. — Verekedtetek, vagy mi? Már vége a béregfogadásnak? Jancsi a homlokához nyúlt. Eddig ezt a púpot nem is vette észre. — Hát ogy kicsit osszerugtuk a patkót a gazdalegónyckkel — föleit mosolyogva. — De ne féljen, ők is megkapták a magukét. (Folytatjuk.)