Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

SZERDA, 1954. FEBRUÁR M. DELMBGYBRORSZOG Pénteken délután 5 órakor a Megyei Pártoktatók Házában SSnkó Autal elvtárs tart előadást 'Az MDP Csongrádmegyei Bizottsága rendezésében előadás lesz Hódmezővásárhelyen a Megyei Pártoktatók Házában február 12-én, pénteken délután S órakor „A párt szerepe ée jelentősége a szocializmus építésében, a dolgozók anyagi ée kulturális színvonalának szakadatlan növeléséért folytatott harcban". Előadó Sinkó Antal elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitk&ra. Ezúttal is felhivjnk a hódmez óvásárhelyi pártalapezervezetek vezetőségi tagjainak figyelmét, hogy az előadáson vegyenek részt, továbbá biztosítsák, hogy a pártbizalmi, népnevelő ée propagandista elvtársak minél nagyobb számban hallgassák meg ezt a fontos előadást. f A MDP Csongrádmegyei Bizottság Ágit Prop. Osztálya Munkában a Pedagógus Szakszervezel mosl alakull zenekara Délután, amikor már elcsöndesedett a rókusi általános iskola a gyermeki zajtól, komoly pedagógusok, kezükben hegedűvel, csellóval, nagybőgővel igyekeznek az iskola felé. Itt tartja zenekari próbáját a pedagógus szakszervezet most alakult zenekara. Az utcákon hideg februári szél süvít. Az átfázott pedagógusokat kellemes meleg fogadja az igazgatói irodában, a próba színhelyén. Jól esik a meleg, mert bizony átfáztak a vidékről bejáró pedagógusok. Veress Károly, a zsomból általános iskola igazgatója, ha autóbusz nem Indul, ami gyakran megtörténik, Dorozsmálg gyalog jön, jópár kilométert tesz meg, dacolva széllel, hóval. Dorozsmától villamossal folytatja útját Szegedig. Lakos Antal pedagógus tanár fiával. Pállal és Baja Imre és Karácsonyi István kartársaival a tanítás után sietnek az algyői állomásra, hogy le ne maradjanak a vonatról, mert akkor nem jutnak el Szegedig és a zenekar megérzi, ha nem lesznek ott a próbán. Tarnai József elvtárs Mihálytelekről jár be szerdán délucánonklnt. Gyülekeznek a tanárok. Berta György, a rókusi általános iskola igazgatója, a zenekar tagja Török Mihállyal, az iskola énektanárával rendezgeti az igazgatói irodát. A mindig jókedvű Török elvtársat, a zenekar házi hangszerelőjét, a népszerű Miska bácsit nagyon szeretik a xenekar tagjai. Most, amikor megérkezik Algyőről Lakos Antal, Török elvtárs mosolyog, megsimítja őszülő haját és így kiált: — Üdvözöljük ml, fiatalok, Lakos kartársat, aki most ünnepelte tanári működésének ötvenedik évfordulóját. Szécsi József, a szegedi Juhász Gyula általános iskola tanára, a zenekar karmestere is megérkezik és elmondja, hogy az első nyilvános szereplése a zenekarnak néhány nap múlva lesz. Felderülnek az arcok, a zenekar tagjai hangolni kezdik hangszereiket, nagy lelkesedéssel készülnek a bemutatkozásra, a járási tanács farsangi estjére. Lassan megérkezik mindenki. Peterdi Lajos, Özdi Béla, Csertő Ferenc, Hauer Ilona, Sándor Antal. j<i i • • — Kartásak, kezdjük a próbát — szól a fiatal karmester. — Először a Bagdadi kalifát próbáljuk. Megtörtént a hangolás. Nagy csend üli meg a kis szobát, mindenki a karmesterre figyel. Szécsi elvtárs utasításokat ad, hol kell nagyon figyelni. Ismét csend. Egy intés ée az eddig néma hangszerekből gyönyörű dallamoltat csalnak ki az ügyes kezek. Török elvtárs a harmónium mellé ÜL — Én csak helyettesítek mondja mosolyogva a szünetben — én brácsán játszom. A harmadik eljátszás után az észrevétlenül megérkező harmóniumos, Alpár Gyula tapsolni kezd. — Komolyan mondom, gyönyörű volt — tapsol boldogan. Homályosodni kezdenek a kis szoba ablakai, hideg szól rázza meg. A zenekar tagjai, mitsem gondolva a kint dühöngő széllel, már Mascagni Parasztbecsület intermezzoját játsszák, majd Welner Rókatáncát. Lassan végetért a próba. Sikerült a bemutatkozás a farsangi esten. Elindult útjára a Szegedi Pedagógus Szakszervezet zenekara. (j. ZS.) AUTÓK cm <H*zá$ú>t<Ht (Tudósítónktól). Az egész országot vastag hótakaró borítja. A többnapos havazás, hófúvás sokhelyen járhatatlanná tette az utakat. Vannak egyes megyék, ahol járhatatlanok az utak. "Csongrád megyében hóakadály nincsen* — mondja a hójelentés. Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy megyénkben ne okoznának súlyos nehézségeket a havas, csúszós utak. A 82. számú Autóközlekedési Vállalat minden egyes dolgozójának minden tudására szükség van, hogy {deto-dtájLeliftó feladatukat el tudják látni. A 82. számú Autóközlekedési Vállalat látja el Csongrád megye teher- és személyfuvarozását. A vállalathoz tartoznak még ezenfelül a Szeged—Baja, Szeged—Kalocsa, Tótkomlós—Makó— Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok, valamint a makói helyi járat és a Szeged—Újszeged között közlekedő vonatpótló járat. A mindennapi munka hajnali hár rom órakor kezdődik a vállalatnál. Ilyenkor indulnak ki a Marx-téri garázsból a "tejes autók* a közeli falvakba a tejért. Ezeknek a kocsiknak az a feladatuk, hogy Szeged dolgozóihoz, a klinikák, kórházak, napközi otthonokhoz idejében eljusson a friss tej. Négy órakor újabb teherautók hagyják el a garázst. Ekkor indulnak ki a Szeged—Újszeged ingajárat kocsijai. Reggel 5.10-től éjszaka 23 óráig szállítják Szeged állomásról az utasokat Újszegedre és vissza. Hat órakor ismét teherautók mennek ki a garázsból az egyes fuvaroztató vállalatokhoz. Többek között a 82. számú Autóközlekedési Vállalat munkáján múlik az, hogy a MEZŐKER ide{élen elfuttatoa a zöldség- és főzelékféleségeket a kiskereskedelmi boltokba. De a vállalat dolgozóin múlik az is, hogy a földművesszövetkezeti központok el tudják látni a földművesszövetkezeteket idejében áruval. A vállalat nagyban hozzájárul Csongrád megye és Szeged város jó áruellátásához. Persze, vannak még hibák. Legfőbb hiba az, hogy sokszor hiába kér a szállító fél teherautót, nem kap. A kocsik más munkával vannak elfoglalva. A szállító félnek mégis mindenképpen kocsi kellene. így aztán sok vita van emiatt a szállító vállalatok és a közlekedési vállalat között. A közlekedési vállalat dolgozói több megértést kérnek a szállító felektől. Természetesen, ha van szabad kocsi — nincs is ilyen vita. Sok a panasz az autótaxira is. Kevés a meglévő kocsi, a megnövekedett igényeket még nem látja el. A vállalat dolgozói úgy igyekeznek ezt a hibát megszüntetni, hogy a távolsági szolgálatra . beállított taxikat szükség esetén beállítják a helyi forgalomba. Természetesen a jövőben mind több taxi áll majd a dolgozók rendelkezésére. A szokatlanul hideg időjárás nagy gondot okoz a vállalatnak. A garázsba visszaérkező kocsikra "fagy-brigádok* vigyáznak. Nekik az a feladatuk, míg a kocsi a garázsban van, a motort melegen tartsák, egyes időközökben megindítsák, hogy amikor szükség van rá, azonnal üzemképes legyen. „Itet&to íaleaet nélkül!" — jelszót a közlekedési vállalat dolgozói magukévá teszik. Büszkék is a gépjárművezető elvtársak arrr, hogy a legutóbbi balesetmentes vezetést tárgyaló ankéton a felsőbb szervektől 12 dolgozójuk kapott díszoklevelet. Ezek közül Borbás | István sztahánovista gépkocsivezető 11 éve vezet kocsit és egyszer sem volt még "karambolja*. Ugyanígy baleset nélkül vezeti gépkocsiját 18 éve Seibel József sztahánovista is. A 82. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói jól megállják helyüket ebben a szokatlan időjárásban és pártunk III. kongresszusára a dolgozók nagyrésze tett felajánlást a balesetnélküli vezetésre, az autók karbantartására és ac üzemanyag csökkentésére. ; ) Barát János Több mezőgazdasági szakkönyvei olvasson a Dózsa Isz lagsága Süt a nap, de azért foga van az időnek — így szól a régi paraszti mondás. így van ez ilyenkor télen, de jó meleg kályha mellett azért vidáman halad a munka. A Dózsa tsz tagsága sem pihen, azért, hogy a kemény idő befagyasztotta kint a munkát. Jó meleg kályha mellett szorgalmatosan kötögetik a palántavédő melegúgyi nádtakarókat. Zina Miklós elnök elvtárssal a kis irodában beszélgetünk könyvekről, kultúráról. Február 1-től március 31-ig szerte az országba*" mezőgazdasági könyvvásárok lesznek. Hogyan használták fel eddig a Dózsa tsz tagjai a mezőgazdasági szakkönyveket munkájukban — kérdezzük Zina elvtárstól. — Kicsit nehéz a kérdés '— mondja Zina elvtárs — mert komolyabb szakkönyveink nincsenek. Van növénytermesztési és kertészeti brjgádunk, de sajnos fiatalságunk alig van. így a kultúrmunka sem halad, mert őszintén szólva 1952 óta komolyabb kultúrmegmozdulás nem volt nálunk. — De azért csak olvas a tagság? — Szépirodalmat még inkább, űe szakkönyvet alig-alig. Beszélgetés közben belép a szobába Paré András elvtárs, a kertészeti brigád tagja. Azonnal megragadjuk az alkalmat és megkérdezSZEGEDI JEGYZETEK Segítség Balki Imre nagyon bosszús volt. Már megpróbálták Pesten, hogy az öt golyóscsapágyat a kónuszos tengelyre felcsiszolják — nem vállalták. Végre itt Szegeden az egyik szövetkezetben azt mondták: „megcsináljuk, de két hónap múlva lesz csak készen. Sok a munkánk..." Nem várhatunk vele ennyi ideig — mérgelődött magában, miközben vastagtalpú csizmájában végigropogtatta az utcán a havat. — Kell, nagyon kellene, már ha kész volna is, későn lenne. Otthon a gépállomáson várják, hogy készen vigye, most pedig... Mit is mondjon, ha hazamegy ... Majd biztos mondják néki: „miért nem verted az asztalt, hogy fontos a gépállomás, nem ismerik az elvtársak a kormányprogrammot?!" Mondta ő, mindent mondott, dehát nem olyan egyszerű dolog ez. Azt sem tudják, hogyan csinálják meg.,. Egy gondolata támadt! .. j Igen, megkérdezi, megpróbálja, hátha ott az elvtársak elvállalják. ... Igaz, új még az ismeretség, tulajdonképpen nem is ismer ott senkit, csak látta, hogy voltak már Kisteleken a gépállomáson autóval, szerződést kötöttek, vállalták, hogy segítenek az erőgépeket kijavítani. Egy hegesztő most is kint van a gyárból.;. Hol is mondták?..-. A nagy piactér mellett, a Kendergyár ;; ; — Nem tudom, jó helyen járok-e? —. kérdezte a portást. — Ez a Szegedi Kenderfonógyár elvtárs, kit keres? — Haj, azt még én sem tudom — szólt zavart mosollyal — minden esetre az igazgatóval szeretnék beszélni. Az igazgató elvtársnő nem volt bent, de azért hamar eljutott a javítóműhely vezetőjéhez, Szabados András elvtárshoz. Őnéki aztán részletesen elmondta, mi járatban ron. — Hát nem egy könynyű dolog. A golyós csapágyakat kellene köszörülni, hogy passzoljon a kónuszos tengelyre — töprengett Szabados elvtárs és egy pillanatig sem gondolt arra, hogy elküldje ezt a kék vattakabátos fiatalembert. Szívéből érezte, természetesnek találta, hogy segíteni kell a gépállomásnak és lehet, hogy most rajta múlik... — Csinálják már meg az elvtársak — fogta kérőre a dolgot Balki. Szabados elvtárs nem fiatal már, de a kérő hangra villámgyorsan megfordult. — Persze, hogy megcsináljuk! Hol vannak a csapágyak? — A szövetkezetben hagytam, de már el is hozom — derült fel Balki arca. — No hozza csak el — biztatta Szabados elvtárs és kedvesen hunyorított. Balki elment, de Szabados még nem tudta, hogyan fogják be az esztergapadba a csapágyakat, hisz az középen forog, szétszedni meg nem lehet. Aztán Varró Antallal és Förgeteg Istvánnal is megbeszélte a problémát, régi vasasok ők és közösen csak kisütnek valami okos dolgot, mire visszaérkezik a csapágyakkal a fiú. (Nevét nem ismerték, csak azt tudták: a kisteleki gépállomásról jött, akikkel ők szocialista szerződést kötöttek.) — A koszorúkat lecinezzük lemezekkel s akkor nem forog a belseje. — Ugy van és azzal a szupert csiszolóval, amelyeket forgatni lehet, szépen kónuszosra felcsiszoljuk. Mire Balki visszaérkezett a csapágyakkal és a cséplőgép rázótengelyét is hozta mintául, már kész volt a megoldás. r— Mikor lesz meg? — Várja meg az elvtárs! Balkinak szíve-lelke felderült. S mikor hazaért a felcsiszolt csapágyakkal a kisteleki gépállomásra, hangosan mondotta: — Üj barátaink segítettek. MÁTRAI TIBOR zük: milyen szakkönyvet olvasott legutóbb? — Én bizony itt még nem olvastam. Apámnak sok könyve van és szeret is olvasni. De valahogy én még nem jutottam hozzá. A pillanatnyi csöndet Zina elvtárs töri ketté. — Persze azért van olyan tagunk, aki nagyon éide'Jődik a szakkönyvek iránt. Börcsök elvtárs, a növénytermelési brigád vezetője. Szóljál csak neki, itt van kint. Börcsök elvtárs siet a szobába és bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Én úgy vagyok a szakkönyvekkel, hogy nagyon hasznosai? azok a munkához, öthónapos szakIskolát végeztem és ott sok szakkönyvből tanultunk. Nekem odahaza van is vagy 30 kötet szakkönyvem. Az iskolán tanultam meg a szakkönyvek szeretetét. — És a brigádtagok? Hosszú hallgatás. Azután Börcsök és Zina elvtárs is beismeri, hogy bizony a tagság között nem tudatosították eléggé a szakkönyvek olvasásának fontosságát. A szobában, ahol takarókat kötögetnek, a sarokban áll a könyvszekrény. Közel 250 kötet van benne. Nagyrészt politikai irodalom és szakbrosura. Szépirodalom alig. Ez nagyrészt a tagságnál van kint. De kint van a kölcsönfüzet is és így nem állapítható meg, milyen könyveket olvasnak legszívesebben. A kormányprogrammról beszélgetünk és szóba kerül Nagy Imre elvtárs legutóbbi beszéde. Innét is, onnét is szól valaki, kiemelve a beszéd egyes részeit. — Örömmel olvastuk a beszédet és a hatása már lemérhető egynéhány kezdeményezésben ls a tagság körében — mondja Zina elvtárs. Például közvetlen a beszéd után elhatározta a tagság, hogy nekilát a nédvágásnak. Ebből kötjük a palántavédő takarókat Azután elhatároztuk, hogy növénytermesztési szakkör csoportokat alakítunk február 1-től kezdve. Itt majd felhasználjuk az idevágó szakkönyveket is. — Ügy hallottuk, szakkönyvvásár is lesz nálunk — mondja valaki. — Na, majd hozzáfogunk a szak könyvekhez. A Dózsa tsz tagsága állja a szavát. Mér kijelölték a 10 holdas rizstelepre is a területet. Terjeszkednek, gazdagodnak. A munkához szükséges szakkönyvek pedig ehhez az új munkaterülethez nélkülözhetetlenek. Kopré József Szeged dolgozóínak megemlékezése Móra Ferencről Szeged dolgozói kegyelettel emlékeztek meg a nagy szegedi író, Móra Ferenc halálának huszadik évfordulójáról. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat csongrádmegyei szervezete hétfőn este a Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúrotthonában emlékestet rendezett. Vajda László főiskolai tanár méltatta Móra Ferenc írói munkásságát. Az előadást színvonalas kultúrműsor követte. A Móra Ferenc Múzeum dolgozói megemlékeztek a múzeum egykori igazgatójáról, aki nemcsak kiváló író, hanem kiváló tudós is volt. A múzeum előcsarnokában egy hétig kiállítják azokat a nagyszéksósi ásatások során felszínre került értékes aranyleleteket, amelyeket Móra Ferenc hagyott az utókorra: 163 darab hun-korabeli, aranyból vert ruha- és fegyverdíszeket. Ezeket Attila király udvarában élő valamelyik hun nemzetségfő viselhette, amelyeket vele együtt temettek el. A majdnem egy kilónyl súlyú aranytárgyakat a szerényjövedelmű Móra Ferenc mind az utolsó darabig a múzeumnak adományozta s az utókorra hagyta. A Móra Ferenc Múzeum épületében lévő Somogyi Könyvtár könyvkiállítást rendezett Móra Ferenc műveiből, a Szegedi Naplóban megjelent írásaiból és a róla szóló irodalomból. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő 'Társula' csongrádmegyei szervezeté irodalmi szakosztályának tagjai elhatározták, hogy a megyt többi városában és községeiben az elkövetkező hetekben előadásokat tartanak Móra Ferencről. Hójelentés A közlekedés- és postaügyi minisztérium útosztálya jelenti február 9-én. kedden este 20 órakor: Csongrád megyében íz 5-ös számú Budapest—Szegedbelgrádi út Szeged és az országhatár között járhatatlan. Az 526-os számú Szeged—kiskunhalasi út Üllés községnél járhatatlan. Bács megyében nz 535-ös számú Kalocsa—mélykúti úton, az 514-es számú Kiskunhalas —felsőszent'váni úton, az 54-es számú Szeged—bátaszéki úton Kisszállás és Tataháza között hóakadályok vannak. Békés megyében a 418-as számú Orosháza—szarvasi út Nagyszénás és Szarvas között járhatatlan;