Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

SZERDA, 1954. FEBRUÁR M. DELMBGYBRORSZOG Pénteken délután 5 órakor a Megyei Pártoktatók Házában SSnkó Autal elvtárs tart előadást 'Az MDP Csongrádmegyei Bizottsága rendezésében előadás lesz Hódmezővásárhelyen a Megyei Pártoktatók Házában február 12-én, pénteken délután S órakor „A párt szerepe ée jelentősége a szocia­lizmus építésében, a dolgozók anyagi ée kulturális színvonalának sza­kadatlan növeléséért folytatott harcban". Előadó Sinkó Antal elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitk&ra. Ezúttal is felhivjnk a hódmez óvásárhelyi pártalapezervezetek vezetőségi tagjainak figyelmét, hogy az előadáson vegyenek részt, to­vábbá biztosítsák, hogy a pártbizalmi, népnevelő ée propagandista elvtársak minél nagyobb számban hallgassák meg ezt a fontos elő­adást. f A MDP Csongrádmegyei Bizottság Ágit Prop. Osztálya Munkában a Pedagógus Szakszervezel mosl alakull zenekara Délután, amikor már elcsöndese­dett a rókusi általános iskola a gyermeki zajtól, komoly pedagó­gusok, kezükben hegedűvel, csel­lóval, nagybőgővel igyekeznek az iskola felé. Itt tartja zenekari pró­báját a pedagógus szakszervezet most alakult zenekara. Az utcákon hideg februári szél süvít. Az átfázott pedagógusokat kellemes meleg fogadja az igazga­tói irodában, a próba színhelyén. Jól esik a meleg, mert bizony átfáztak a vidékről be­járó pedagógusok. Veress Károly, a zsomból általános iskola igazga­tója, ha autóbusz nem Indul, ami gyakran megtörténik, Dorozsmálg gyalog jön, jópár kilométert tesz meg, dacolva széllel, hóval. Do­rozsmától villamossal folytatja út­ját Szegedig. Lakos Antal peda­gógus tanár fiával. Pállal és Baja Imre és Karácsonyi István kar­társaival a tanítás után sietnek az algyői állomásra, hogy le ne ma­radjanak a vonatról, mert akkor nem jutnak el Szegedig és a zene­kar megérzi, ha nem lesznek ott a próbán. Tarnai József elvtárs Mi­hálytelekről jár be szerdán délucá­nonklnt. Gyülekeznek a tanárok. Berta György, a rókusi általános iskola igazgatója, a zenekar tagja Török Mihállyal, az iskola énektanárával rendezgeti az igazgatói irodát. A mindig jókedvű Török elvtársat, a zenekar házi hangszerelőjét, a nép­szerű Miska bácsit nagyon szere­tik a xenekar tagjai. Most, amikor megérkezik Algyőről Lakos Antal, Török elvtárs moso­lyog, megsimítja őszülő haját és így kiált: — Üdvözöljük ml, fiatalok, La­kos kartársat, aki most ünnepelte tanári működésének ötvenedik év­fordulóját. Szécsi József, a szegedi Juhász Gyula általános iskola tanára, a zenekar karmestere is megérkezik és elmondja, hogy az első nyilvá­nos szereplése a zenekarnak né­hány nap múlva lesz. Felderülnek az arcok, a zenekar tagjai hangolni kezdik hangszereiket, nagy lelke­sedéssel készülnek a bemutatko­zásra, a járási tanács farsangi estjére. Lassan megérkezik mindenki. Peterdi Lajos, Özdi Béla, Csertő Ferenc, Hauer Ilona, Sándor An­tal. j<i i • • — Kartásak, kezdjük a próbát — szól a fiatal karmester. — Először a Bagdadi kalifát próbáljuk. Megtörtént a hangolás. Nagy csend üli meg a kis szobát, min­denki a karmesterre figyel. Szécsi elvtárs utasításokat ad, hol kell na­gyon figyelni. Ismét csend. Egy in­tés ée az eddig néma hangszerek­ből gyönyörű dallamoltat csalnak ki az ügyes kezek. Török elvtárs a harmónium mel­lé ÜL — Én csak helyettesítek mondja mosolyogva a szünetben — én brácsán játszom. A harmadik eljátszás után az észrevétlenül megérkező harmóni­umos, Alpár Gyula tapsolni kezd. — Komolyan mondom, gyönyörű volt — tapsol boldogan. Homályosodni kezdenek a kis szoba ablakai, hideg szól rázza meg. A zenekar tagjai, mitsem gon­dolva a kint dühöngő széllel, már Mascagni Parasztbecsület inter­mezzoját játsszák, majd Welner Rókatáncát. Lassan végetért a próba. Sike­rült a bemutatkozás a farsangi es­ten. Elindult útjára a Szegedi Pe­dagógus Szakszervezet zenekara. (j. ZS.) AUTÓK cm <H*zá$ú>t<Ht (Tudósítónktól). Az egész orszá­got vastag hótakaró borítja. A többnapos havazás, hófúvás sok­helyen járhatatlanná tette az uta­kat. Vannak egyes megyék, ahol járhatatlanok az utak. "Csongrád megyében hóakadály nincsen* — mondja a hójelentés. Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy me­gyénkben ne okoznának súlyos ne­hézségeket a havas, csúszós utak. A 82. számú Autóközlekedési Vál­lalat minden egyes dolgozójának minden tudására szükség van, hogy {deto-dtájLeliftó feladatukat el tudják látni. A 82. számú Autó­közlekedési Vállalat látja el Cson­grád megye teher- és személyfuva­rozását. A vállalathoz tartoznak még ezenfelül a Szeged—Baja, Sze­ged—Kalocsa, Tótkomlós—Makó— Hódmezővásárhely távolsági autó­buszok, valamint a makói helyi já­rat és a Szeged—Újszeged között közlekedő vonatpótló járat. A mindennapi munka hajnali hár rom órakor kezdődik a vállalatnál. Ilyenkor indulnak ki a Marx-téri garázsból a "tejes autók* a közeli falvakba a tejért. Ezeknek a ko­csiknak az a feladatuk, hogy Sze­ged dolgozóihoz, a klinikák, kórhá­zak, napközi otthonokhoz idejében eljusson a friss tej. Négy órakor újabb teherautók hagyják el a garázst. Ekkor indul­nak ki a Szeged—Újszeged ingajá­rat kocsijai. Reggel 5.10-től éjsza­ka 23 óráig szállítják Szeged állo­másról az utasokat Újszegedre és vissza. Hat órakor ismét teher­autók mennek ki a garázsból az egyes fuvaroztató vállalatokhoz. Többek között a 82. számú Autó­közlekedési Vállalat munkáján mú­lik az, hogy a MEZŐKER ide{élen elfuttatoa a zöldség- és főzelékféleségeket a kiskereskedelmi boltokba. De a vállalat dolgozóin múlik az is, hogy a földművesszövetkezeti központok el tudják látni a földművesszövet­kezeteket idejében áruval. A vállalat nagyban hozzájárul Csongrád megye és Szeged város jó áruellátásához. Persze, vannak még hibák. Legfőbb hiba az, hogy sokszor hiába kér a szállító fél te­herautót, nem kap. A kocsik más munkával vannak elfoglalva. A szállító félnek mégis mindenkép­pen kocsi kellene. így aztán sok vita van emiatt a szállító vállalatok és a közlekedési vállalat között. A közlekedési vállalat dolgozói több megértést kérnek a szállító felek­től. Természetesen, ha van sza­bad kocsi — nincs is ilyen vita. Sok a panasz az autótaxira is. Kevés a meglévő kocsi, a megnö­vekedett igényeket még nem látja el. A vállalat dolgozói úgy igyekez­nek ezt a hibát megszüntetni, hogy a távolsági szolgálatra . beállított taxikat szükség esetén beállítják a helyi forgalomba. Természetesen a jövőben mind több taxi áll majd a dolgozók rendelkezésére. A szokatlanul hideg időjárás nagy gondot okoz a vállalatnak. A garázsba visszaérkező kocsikra "fagy-brigádok* vigyáznak. Nekik az a feladatuk, míg a kocsi a ga­rázsban van, a motort melegen tartsák, egyes időközökben megin­dítsák, hogy amikor szükség van rá, azonnal üzemképes legyen. „Itet&to íaleaet nélkül!" — jelszót a közlekedési vállalat dolgozói magukévá teszik. Büszkék is a gépjárművezető elvtársak arrr, hogy a legutóbbi balesetmentes ve­zetést tárgyaló ankéton a felsőbb szervektől 12 dolgozójuk kapott díszoklevelet. Ezek közül Borbás | István sztahánovista gépkocsiveze­tő 11 éve vezet kocsit és egyszer sem volt még "karambolja*. Ugyanígy baleset nélkül vezeti gép­kocsiját 18 éve Seibel József szta­hánovista is. A 82. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói jól megállják he­lyüket ebben a szokatlan időjárás­ban és pártunk III. kongresszusára a dolgozók nagyrésze tett felaján­lást a balesetnélküli vezetésre, az autók karbantartására és ac üzemanyag csökkentésére. ; ) Barát János Több mezőgazdasági szakkönyvei olvasson a Dózsa Isz lagsága Süt a nap, de azért foga van az időnek — így szól a régi paraszti mondás. így van ez ilyenkor télen, de jó meleg kályha mellett azért vidáman halad a munka. A Dózsa tsz tagsága sem pihen, azért, hogy a kemény idő befagyasztotta kint a munkát. Jó meleg kályha mellett szorgalmatosan kötögetik a palánta­védő melegúgyi nádtakarókat. Zina Miklós elnök elvtárssal a kis iro­dában beszélgetünk könyvekről, kultúráról. Február 1-től március 31-ig szerte az országba*" mezőgaz­dasági könyvvásárok lesznek. Ho­gyan használták fel eddig a Dózsa tsz tagjai a mezőgazdasági szakkönyveket munkájukban — kérdezzük Zina elvtárstól. — Kicsit nehéz a kérdés '— mondja Zina elvtárs — mert komo­lyabb szakkönyveink nincsenek. Van növénytermesztési és kerté­szeti brjgádunk, de sajnos fiatal­ságunk alig van. így a kultúrmunka sem halad, mert őszintén szólva 1952 óta komolyabb kultúrmegmoz­dulás nem volt nálunk. — De azért csak olvas a tagság? — Szépirodalmat még inkább, űe szakkönyvet alig-alig. Beszélgetés közben belép a szo­bába Paré András elvtárs, a kerté­szeti brigád tagja. Azonnal megra­gadjuk az alkalmat és megkérdez­SZEGEDI JEGYZETEK Segítség Balki Imre nagyon bosszús volt. Már meg­próbálták Pesten, hogy az öt golyóscsapágyat a kónuszos tengelyre fel­csiszolják — nem vál­lalták. Végre itt Szege­den az egyik szövetke­zetben azt mondták: „megcsináljuk, de két hónap múlva lesz csak készen. Sok a mun­kánk..." Nem várha­tunk vele ennyi ideig — mérgelődött magában, miközben vastagtalpú csizmájában végigropog­tatta az utcán a havat. — Kell, nagyon kellene, már ha kész volna is, későn lenne. Otthon a gépállomáson várják, hogy készen vigye, most pedig... Mit is mond­jon, ha hazamegy ... Majd biztos mondják néki: „miért nem verted az asztalt, hogy fontos a gépállomás, nem ismerik az elvtársak a kormány­programmot?!" Mondta ő, mindent mondott, de­hát nem olyan egyszerű dolog ez. Azt sem tud­ják, hogyan csinálják meg.,. Egy gondolata támadt! .. j Igen, megkérdezi, megpróbálja, hátha ott az elvtársak elvállalják. ... Igaz, új még az isme­retség, tulajdonképpen nem is ismer ott senkit, csak látta, hogy voltak már Kisteleken a gépál­lomáson autóval, szerző­dést kötöttek, vállalták, hogy segítenek az erő­gépeket kijavítani. Egy hegesztő most is kint van a gyárból.;. Hol is mondták?..-. A nagy piactér mellett, a Ken­dergyár ;; ; — Nem tudom, jó he­lyen járok-e? —. kér­dezte a portást. — Ez a Szegedi Ken­derfonógyár elvtárs, kit keres? — Haj, azt még én sem tudom — szólt za­vart mosollyal — min­den esetre az igazgató­val szeretnék beszélni. Az igazgató elvtársnő nem volt bent, de azért hamar eljutott a javító­műhely vezetőjéhez, Sza­bados András elvtárs­hoz. Őnéki aztán részle­tesen elmondta, mi já­ratban ron. — Hát nem egy köny­nyű dolog. A golyós csapágyakat kellene kö­szörülni, hogy passzol­jon a kónuszos tengely­re — töprengett Szaba­dos elvtárs és egy pilla­natig sem gondolt arra, hogy elküldje ezt a kék vattakabátos fiatalem­bert. Szívéből érezte, természetesnek találta, hogy segíteni kell a gép­állomásnak és lehet, hogy most rajta múlik... — Csinálják már meg az elvtársak — fogta ké­rőre a dolgot Balki. Szabados elvtárs nem fiatal már, de a kérő hangra villámgyorsan megfordult. — Persze, hogy meg­csináljuk! Hol vannak a csapágyak? — A szövetkezetben hagytam, de már el is hozom — derült fel Bal­ki arca. — No hozza csak el — biztatta Szabados elv­társ és kedvesen hunyo­rított. Balki elment, de Sza­bados még nem tudta, hogyan fogják be az esz­tergapadba a csapágya­kat, hisz az középen fo­rog, szétszedni meg nem lehet. Aztán Varró An­tallal és Förgeteg Ist­vánnal is megbeszélte a problémát, régi vasasok ők és közösen csak ki­sütnek valami okos dol­got, mire visszaérkezik a csapágyakkal a fiú. (Ne­vét nem ismerték, csak azt tudták: a kisteleki gépállomásról jött, akik­kel ők szocialista szer­ződést kötöttek.) — A koszorúkat leci­nezzük lemezekkel s ak­kor nem forog a belse­je. — Ugy van és azzal a szupert csiszolóval, ame­lyeket forgatni lehet, szépen kónuszosra fel­csiszoljuk. Mire Balki visszaérke­zett a csapágyakkal és a cséplőgép rázótengelyét is hozta mintául, már kész volt a megoldás. r— Mikor lesz meg? — Várja meg az elv­társ! Balkinak szíve-lelke felderült. S mikor haza­ért a felcsiszolt csap­ágyakkal a kisteleki gép­állomásra, hangosan mondotta: — Üj barátaink segí­tettek. MÁTRAI TIBOR zük: milyen szakkönyvet olvasott legutóbb? — Én bizony itt még nem olvas­tam. Apámnak sok könyve van és szeret is olvasni. De valahogy én még nem jutottam hozzá. A pillanatnyi csöndet Zina elv­társ töri ketté. — Persze azért van olyan tagunk, aki nagyon éide'Jődik a szakkönyvek iránt. Börcsök elv­társ, a növénytermelési brigád ve­zetője. Szóljál csak neki, itt van kint. Börcsök elvtárs siet a szobába és bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Én úgy vagyok a szakköny­vekkel, hogy nagyon hasznosai? azok a munkához, öthónapos szak­Iskolát végeztem és ott sok szak­könyvből tanultunk. Nekem oda­haza van is vagy 30 kötet szak­könyvem. Az iskolán tanultam meg a szakkönyvek szeretetét. — És a brigádtagok? Hosszú hallgatás. Azután Bör­csök és Zina elvtárs is beismeri, hogy bizony a tagság között nem tudatosították eléggé a szakköny­vek olvasásának fontosságát. A szobában, ahol takarókat kö­tögetnek, a sarokban áll a könyv­szekrény. Közel 250 kötet van benne. Nagyrészt politikai irodalom és szakbrosura. Szépirodalom alig. Ez nagyrészt a tagságnál van kint. De kint van a kölcsönfüzet is és így nem állapítható meg, milyen könyveket olvasnak legszívesebben. A kormányprogrammról beszél­getünk és szóba kerül Nagy Imre elvtárs legutóbbi beszéde. Innét is, onnét is szól valaki, kiemelve a be­széd egyes részeit. — Örömmel olvastuk a beszédet és a hatása már lemérhető egyné­hány kezdeményezésben ls a tag­ság körében — mondja Zina elv­társ. Például közvetlen a beszéd után elhatározta a tagság, hogy nekilát a nédvágásnak. Ebből kötjük a palántavédő takarókat Azután elhatároztuk, hogy növény­termesztési szakkör csoportokat alakítunk február 1-től kezdve. Itt majd felhasználjuk az idevágó szakkönyveket is. — Ügy hallottuk, szakkönyvvásár is lesz nálunk — mondja valaki. — Na, majd hozzáfogunk a szak könyvekhez. A Dózsa tsz tagsága állja a sza­vát. Mér kijelölték a 10 holdas rizstelepre is a területet. Terjesz­kednek, gazdagodnak. A munká­hoz szükséges szakkönyvek pedig ehhez az új munkaterülethez nél­külözhetetlenek. Kopré József Szeged dolgozóínak megemlékezése Móra Ferencről Szeged dolgozói kegyelettel emlé­keztek meg a nagy szegedi író, Móra Ferenc halálának huszadik évfordulójáról. A Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat csongrádmegyei szervezete hétfőn este a Közalkal­mazottak Szakszervezetének kul­túrotthonában emlékestet rende­zett. Vajda László főiskolai tanár méltatta Móra Ferenc írói mun­kásságát. Az előadást színvonalas kultúrműsor követte. A Móra Ferenc Múzeum dolgo­zói megemlékeztek a múzeum egy­kori igazgatójáról, aki nemcsak ki­váló író, hanem kiváló tudós is volt. A múzeum előcsarnokában egy hétig kiállítják azokat a nagy­széksósi ásatások során felszínre került értékes aranyleleteket, ame­lyeket Móra Ferenc hagyott az utó­korra: 163 darab hun-korabeli, aranyból vert ruha- és fegyverdí­szeket. Ezeket Attila király udva­rában élő valamelyik hun nem­zetségfő viselhette, amelyeket vele együtt temettek el. A majdnem egy kilónyl súlyú aranytárgyakat a szerényjövedelmű Móra Ferenc mind az utolsó darabig a múze­umnak adományozta s az utókorra hagyta. A Móra Ferenc Múzeum épüle­tében lévő Somogyi Könyvtár könyvkiállítást rendezett Móra Fe­renc műveiből, a Szegedi Napló­ban megjelent írásaiból és a róla szóló irodalomból. A Társadalom és Természettu­dományi Ismeretterjesztő 'Társula' csongrádmegyei szervezeté irodal­mi szakosztályának tagjai elhatá­rozták, hogy a megyt többi váro­sában és községeiben az elkövet­kező hetekben előadásokat tarta­nak Móra Ferencről. Hójelentés A közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium útosztálya jelenti feb­ruár 9-én. kedden este 20 órakor: Csongrád megyében íz 5-ös számú Budapest—Szeged­belgrádi út Szeged és az országha­tár között járhatatlan. Az 526-os számú Szeged—kiskunhalasi út Ül­lés községnél járhatatlan. Bács megyében nz 535-ös számú Kalocsa—mélykúti úton, az 514-es számú Kiskunhalas —felsőszent'váni úton, az 54-es szá­mú Szeged—bátaszéki úton Kis­szállás és Tataháza között hóaka­dályok vannak. Békés megyében a 418-as számú Orosháza—szarvasi út Nagyszénás és Szarvas között járhatatlan;

Next

/
Thumbnails
Contents