Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

ItlllfiYiRaiSias CSÜTÖRTÖK, 1954. FEBRUÁR 4. A politikai iskolák anyagához & szegedi roisi»Efásság helyzete és mozgalmai a Horthy-korszakban * Mj sok' zor boltunk us sokszor (évadunk, a liom'okunkat sokszor őr; fár do meqla mndiq ehbbra reng ujunk, mert minket nem lehet legyőzni'már. (A Szovjc.unje/ban é.ő magyar kommunisták májusi üzenete 1923) i. A dicsőséges magyar Tanácsköztársaság leverése után a hatalomra került ellenforradalom fasiszta diktatúrája nehezedett a magyar dolgozó népre. A Horthy-fasizmus rendszere az ellenforradalom első éveiben bontakozott ki és a kapitalizmus részleges és ideiglenes stabilizációjának talaján a nyugati imperialisták kölcsöneinek segítségével viszonylagosan megszilárdult (1919—1929). Az idegen imperialisták által hatalomra segített kizsákmányolók politikai és gazdasági síkon általános támadást indítottak a dolgozók ellen, A magyar nép elleni bosszúhadr járat a francia imperialisták megszállása alatt lévő Szegedről indult ki. Horthy bandái a francia gyarmati katonaság: szuronyainak védelme alatt a szegedi munkásokon próbálták ki először véres módszereiket. Szegedről való távozásuk után a megszervezett csendr őrség vette át szerepüket. A csendőrség vad hajszát indított mindazok ellen, akik "... a hatalmat a proletárdiktatúra kezébe adták..« A szegedi direktórium, a helyi Vörös Őrség tagjainak nagyrészét elfogták, véresre verték, megkínozták. A francia megszállás 1920 március elsején véget ért. Ekkor városunkra is kiterjesztették a statáriumot és ettől kezdve az ellenforradalmi vésztörvényszék "gyorsított bűnvádi eljárás szerint* szabta ki a sokévi börtönbüntetéseket az elfogott kommunistákra. 1921—22-ben a rundőrség és csendőrség úgyszólván havonta elfogott és internáló táborba küldött 20—30 szegedi munkást. A bosszú a néphez hű értelmiséget is sújtotta. Csaknem 100 szegedi tanítót és tanárt dobtak az utcára. Szeged gazdasági helyzete a 20-as évek elején katasztrofális volt. Az élelmiszer- és nyersanyag-ellátás körül nagy zavarok voltak. A közellátás csődjét mutatja, hogy például kenyereb vagy lisztet csak lánckereskedelem útján lehetett szerezni, magas áraljon. A vízműtelep munkásai napi 30 koronás keresetükből 1 és fél kiló kenyeret vásárolhattak. A, szén- és nyersanyaghiány miatt a szegedi üzemek nagyrészé leállt. Körülbelül 5000 munkanélküli volt városunkban. A vállalkozásokat üzemben tartó tőkések a foglalkoztatott munkások bérét leszorították, a munkaidejüket pedig napi 10—11 órára felemelték. A dolgozók életszínvonala ellen indított tőkés offenzíva 1924: után fokozódott. A külföldi töke nagyobb mértékben kapcsolódott be a magyar gazdasági életbe és így kettős kizsákmányolás nehezedett a proletariátusra. A maximális profitért való hajsza a 20-as években hatalmas nyomorba taszította Szeged dolgozóit. A munkásosztály a tőkés támadással szemben nem tudott szervezetten visszavonulni. A proletárdiktatúra megdöntésekor a Kommunista Pártnak nem voltak szervezetei, a Szociáldemokrata párt pedig az ellenforradalmat támogatta. Szegedi lapja, a "Munka* lelkes szavakkal köszöntötte kormányzóvá választásakor Magyarország fasiszta diktátorát, a véreskezű Horthyt és fennen hirdette, hogy "... a pártvezetőség a polgársággal együttműködve kívánja feladatát teljesíteni*. A szegedi szervezet vezetői is szavakon túl, tettekkel bizonyították be az uralkodó osztálynak a szociáldemokrácia segítőkészségét a fasiszta rendszer megsz i lárdít ásábar. Egymásután árulták el és szerelték le azokat a bérmozgalmakat, amelyekkel 1919 őszétől kezdve a szegedi munkások védekeztek a tőkés támadás ellen. Az 1919 őszén országszerte megindult, de forradalmi élcsapat hiányában szétaprózódott, egyelőre védekező jellegű sztrájkmozgalmak sodrában Szegeden is kirobbant a Kenderfonó gyár 800 munkásának bérharca, amelyet azonban a gyár szociáldemokrata szervezetének vezetői a francia »városkormányzóval* való eredménytelen tárgyalás mocsarába fullásztottak. 1920— Sl-ben a vas- és fémipar, a faipar, l z építőipar dolgozói léptek sztrákba, de ezek sem voltak eredményesek. 1918—19-ben pártunkban lebecsülték a szociáldemokrácia befolyását a magyar munkásságra. A kommunisták nem harcoltak következetesen a szociáldemokrácia ellen, emiatt a Horthy-korszakban az opportunisták befolyásuk alatt tudták tartani a munkásosztály többségét. Ezért érhettek el sikereket az árulóit. Népünk legjobb fiai, a kommunisták harcoltak következetesen a magyar dolgozók érdekeiért az első magyar proletárdiktatúra vérbefojtása után. A tőke politikai és gazdasági offenzívája elleni harc vezetése érdekében — a véres ellenforradalmi üldözés ellenére — megkezdték a következetes marxistaleninista párt újjáépítését. Az 1921-es Andics és az 1922-es Gerőféle budapesti szervezkedéssel egyidőben Szegeden is megindult az illegális pártépítő munka. A szegedi sejt szervezője Ladvánszki József, az építőmunkás szakszervezet titkára volt Állandó összeköttetést tartott fenn a budapesti központon keresztül a kommunista emigráció bécsi Landler-csoportjával. A sejt tagjai valamennyien legális szervezetekben is dolgoztak. A szegedi csoport szűkebb körű propagandatevékenységet fejtett ki, de megtette az első lépeseket a szélesebb agitáció felé is. Minthogy azonban az illegális pártépítési tapasztalatok hiányoztak, a rendőrség kikémlelte és 1922 márciusában elfogta a szervezet vezetőit. A szervezkedés jelentőségét az adja meg, hogy a legöntudatosabb szegedi munkások felismerték a helyi munkásmozgalom fii kérdését, a Kommunista Párt szervezete megteremtésének szükségességét és ezzel utat mutattak a felszabaduláshoz. Az illegális KMP megszerj véséséért vívott harc ügyét Rákosi elvtárs pártépítő munkája vitte győzelemre 1924—25-ben. A párt a kizsákmányolás fokozódása, a szocíál-soviniszták egyre szemérmetlenebb árulása következtében balra tolódó munkásság soraiban mind mélyebb gyökeret eresztett. A fasiszta hatóságok Rákosi elvtársat árulás folytán elfogták. Az 1925— 26-os pere alkalmával tanúsított rettenhetetlen, hősies magatartásával tovább növelte a párt tekintélyét a dolgozók körében és ezen keresztül a párt és a tömegek kapcsolatát mélyítette. Ezzel függ össze, hogy Szegeden 1925—26-ban erős kommunista szervezet működött, amely a Központi Vezetőség útmutatásának megfelelően végezte agitációs munkáját. A kommunisták a 20-as évek második felében szakadatlanul harcoltak a munkásság napi követeléseiért Sztrájkokat szerveztek és vezettek a nagyobb darab kenyérért. 1928 őszén a kizsákmányolást fokozó Bedeaux-rendszor bevezetése ellen két hónapig tartó elkeseredett sztrájkkal tiltakozott a Szegedi Kenderfonógyár 1000 munkása. Ez a hatalmas sztrájkharc zárta le Szegeden a kapitalizmus részleges és ideiglenes stabilizációja időszakának munkásmegmozdulásait. ii. | 1929 és 1933 között a kapitalista országokban minden addiginál súlyosabb válság pusztított. A válság rendkívül mély és pusztító volta abban gyökerezett, hogy a kapitalizmus általános válságának talaján bontakozott ki. A válság nagy erővel sújtotta a nyugati imperialista hatalmakhoz számtalan gazdasági szállal odakapcsolt Horthy-Magyarországot, ezen belül az ellenforradalom ideológiájának, a "szegedi gondolatnak* a "bölcsőjót*, a reakció negyedszázados ura lma idején különleges helyzetet élvező Szegedet is. A válság egyik jele volt az ipari termelés zuhanása. Az ipar termelésének index-száma 1927-ben 100, a válság mélypontján 1932-ben 58 volt. Ezzel párhuzamossan növekedett a munkanélküliség. A válság éveiben 6—8000 munkanélküli tengődött városunkban. Munkaképes, erős férfiak kényszerültele arra, hogy beálljanak a népkonyhák előtti sorba és váriak az ingyen levesnek csúfolt löttyöt. A válság a foglalkoztatott munkásokat is mérhetetlen nyomorba * A sregedj munlid ság Horthy korsz-k döntötte. A kapitalisták mindent bsli hebíatéra és mozgalmaira vonat- , u . n kozó dolu msntun.ok még ciak réjr. elkövettek Szegeden is, hogy a vál1-rn vannak co'iárva. Erén csak * ság terheit áthárítsák a munkásprobtoma fő vonásainak fe!va?o;ására i ° szorítkozhatunk. I osztalyra, Maximalis profitjukat elsősorban a 20-as évek végén általánosan alacsony munkabérek további leszorításával biztosították. A szegedi fűrészgyárak kartellje már 1929 őszén 10 százalékkal csökkentette a béreket. A válság évei alatt 20—60 filléres órabérek mellett robotoltak a szegedi proletárok, amikor l kiló kenyér ára 42—43 fillér volt. A szegedi kapitalisták — éppúgy, mint a kapitalista országok többi tőkései — a munkaidő növelésével is igyekeztek profitjukat biztosítani. A 20-as évek második felében általános napi 9 órás munkaidőt 10—12 órára emelték. A válság kapitalista megoldásának, a terhek munkásságra való áthárításának kísérletei kiélezték a tőke és a munka közötti ellentmondást. Az uralkodó osztály sem szemfényvesztő lépéseivel (népkonyhák felállítása, hólapátolási inségmunkák beindítása, nagy hűhó•\gü reklámozott nyomorenyhj'lő akciók), sem a keresztény-szocialista és jobboldali szociáldemokrata, ügynökökre való fokozottabb támaszkodással nem tudta megakadályozni az osztályharc kiéleződését. A szegedi szociáldemokrata vezetők, élükön Lájer Dezső párt titkárral — a párt országos politi kájának megfelelően — igyekeztek a munkásokat félrevezetni és kiütni kezükből a sztrájk fegyverét, hirdetvén, hogy a válság idején a hatalmas taríalékhadsereg miatt néni lehet eredményes sztrájkot végrehajtani, 1929 őszén elgáncsolták a fűrészgyári munkások bérleszorítás ellen folyó háromhetes sztrájkját. A munkásságra való Lefolyásuk megtartása érdekében gyakran alkalmazták a baloldali demagógiát. De a pártvezetőségnek egyre 1 tevesebben hittek, s a munkástömegek jórésze csak a kommunisták által megszervezett és irányított szociáldemokrata baloldal és szakszervezeti ellenzék osztályharcos munkáját látva, maradt benn a Szociáldemokrata Pártban. A válság éveiben az illegalitásba szorított Kommunista Párt hősies küzdelemben vezette a magyar proletariátus harcát a válság kapitalista megoldása ellén. A párt taktikája azonban a válság első éveiben nem volt megfelelő. Az 1980. évi II. kongresszusra és az ott megválasztott Központi Bizottságija trockista kártevők furakodtak be, akik azután a párt erejét meghaladó tüntetések szervezésére és azokban való tömeges részvételre utasították a párttagságot. Eme »nyiltsisakos* politika kegyében a KMP 1930 május elsején önálló fellépésre készülődött. A "nyiltsisakos* politikára valló harcos felhívást bocsátott ki ekkor a KMP szegedi kerületi bizottsága is. A trockista ügynökök kártevő munkája nagyarányú lebukásokat eredményezett és megkönnyítette a besúgók további beépülését a pártba, ami újabb letartóztatásokra vezetett. A párt konspirációs, szervezeti és politikai válságát tükrözte a KMP délalföldi szervezkedését irányító kommunisták lebukása. 1930 májusában a szegedi rendőrség a szervezkedést felfedezte és résztvevőit — akik a délalföldi városok kommunista sejtszervezeteit akarták kiépíteni — letartóztatta. A délalföldi szervezkedést vezető Ladvánszki József, Gladics József és Gera Sándor a bírósági tárgyaláson öntudatos kommunista módiéra viselkedtek és a KMP-t éltették. A per anyagából kiderül, hogy Szegeden több megszervezett kommunista sejt működött, amelyek kapcsolatban állottak a fővárossal. Az is kitűnik, hogy a szegedi kommunisták az SzDP és a szakszervezetek által nyújtott legális lehetőségeket kihasználták és vezették a munkanélküliek harcos tüntetését. Téli üdülés a Szovjetunióban 1 Fekete-tenger partján Az ország északi részét hó borítja, hóviharok tombolnak, de Szocsiban ragyogóan süt a nap, jó meleg időjárás van. Az üdülőváros zöld díszben pompázik. A naspolyabokrokat illatos fehér virágok borítják. Az örökzöld szubtropikus növények közül kivillannak a szanatóriumok és az üdülők hófehér épületei. A „Maceszta-völgye", a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa szanatóriuma, éppúgy, mint a többi itteni üdülő, egész éven át nyitva van. Ebben a szanatóriumban jelenleg több mint kétszázan gyógyulnak és pihennek; Itt üdül Volkovinszkij bányamester Üzbekisztánból, Muravjov építészmérnök Jaroszlavlból, Buszlajev elvtárs, a, cseljabinszki fémkohászati gyár pártbizottságának titkára ; ; ; Az üdülő vendégek kényelmét és figyelmes gondoskodást találnak itt. Mindenütt festmények, szőnyegek, plüsshuzatú bútorok vannak. A vendégszobák berendezése gyönyörű, a könyvtárt a napokban egészítették ki újabb 1500 kötet klasszikussal Esténként az üdülő vendégek hangversenyeken vesznek részt, filmeket néznek meg, vagy ellátogatnak a szocsi állami színházba Kirándulásokat rendeznek a botanikus kertbe, az Agurszki-vízeséshez, a Ricarhegyitóboz, Gagra üdülőhelyre. Számosan töltik szabadságukat a „Vörös Moszkva", a „Negyedik ötéves terv", a „Második ötéves terv", és a „Csillagocska" szakszervezeti üdülőkben. Nap, mint nap vasúton, hajón, repülőgépen, autóbuszon munkások és alkalmazottak ezrei érkeznek Szocsi-Maceszta üdülőhelyre. Gyógyulnak, pihennek, hogy újult erővel térjenek vissza munkájukhoz. Am Odalő új klubja szempontból hasznosan töltsék el szabadságukat a szanatóriumokban és az üdülőkben. Pjarnuban most fejeződik be az üdülők közös nagy klubjának a berendezése. Már megnyitották az 550 férőhelyes gyönyörű nézőteret, a társalgókat, a sakk- és dámajálékszobákat, a biliiárdtermet Az üdülővendégek körében rendkívül népszerű a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa szanatóriumainak dolgozóiból alakult kultúrgárda, amely a klubban, a szanatóriumokban, és az üdülőkben lép fel, Az énekkarban ós a tánccsoportban résztvesznek a vendégek is. A klub mellett jégpályát létesítettek. Nagyszerű sielési lehetőségek is vannak. Ax uráli tajgában Észtországban borús, esős idő van, de az üdülőhelyeken pezseg az élet. Különösen nagy az élénkség Pjarnuban, a köztársaság legszebb üdülőhelyén. Számos szakszervezeti gyógyintézetet találunk itt. A köztársaság szakszervezetei gondoskodtak arról, hogy a dolgozók télen is vidáman és, egészségi „A legszebb emlékeket visszük magunkkal az itt eltöltött időről, az uráli természet szépségéről és, ami a, legfontosabb, az emberekről, akik olyan melegen fogadtak itt bennünket." Ezeket a sorokat. írták be a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa kourovo-szlobodai turistaszállójának vendégkönyvébe a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem diákjai. A szálló alig egy éve nyílt meg, de a híre már meszszire elterjedt. A szálló a KözépUraiban, a Csuszovaja-folyó partiján fekszik. A városka, ahol ez a szálló van, meredek sziklára épült, szorosan körülzárják a fenyvesek; A szálló, jói felkészült a téli idényre. Rendbehozták a helyiségeket, kiegészítették a berendezést, kidolgozták a szokásos túrák útirányát. Ezeken a túrákon a túrístáknak meredek lejtőkkel és emelkedésekkel kell megbirkózniok, át kell hatolniok a zord uráli tajgán. Az üdülők kirándulnak a sztaroutkinszki üzembe, a gépesített erdőállomásra, az Első Uráli Uj Csőgyárba; A szállóban töltik szabadságukat Moszkva, Saaratov, Ivanovo, Jaroszlavl és más városok munkásai és alkalmazottai; — Az uráli túrán •— írta naplójában az egyik kiránduló csoport, — kitárult előttünk Kőzép-Ural minden természeti szépsége, erdői, hegyei és folyói. Nem tudunk betelni az ózondús levegővel. Szirtié érezzük, amint izmaink megtelnek erővel. A szakszervezeti bizottságok segítsék a takarékossági napok síkerét A kommunisták állal vezetett szegedi megmozdulások közül í kiemlekedett az 1930 május 20-i és az 1930 szeptember 1-i tüntetés. Mindkét, a munkásság hősiességélt és elszántságát mutató harcos akció "Munkát! Kenyeret!« követelt. A tüntető munkások összeütköztek a rendőrséggel és szétverték a rendőrkordont. 1931 tavaszán Sallai és Fürst elvtársak megjavították a pártmunkát, de a konspirációs, válságot, főként vidéki vonatkozásban nem sikerült legyőzniük. 1932 áprilisában a Központi Bizottság helyes iránymutatásai nyomán megerősödött szegedi pártszervezkedést konspirációs hiba folytán felfedte a rendőrség és hat vezetőjét a fasiszta bíróság elítélte. Ez a per ismételten bizonyította az uralkodóosztály retAz elmúlt napokban a Csongrádmegyei Tanács az összes szakszervezeti szervek bevonásával Szeged város minden munkahelyén forinttakarékossági napokat rendezett, amelynek célja: minél szélesebb rétegekben megismertetni az egyéni takarékosság nagy jelentőségét, hogy minél több dolgozó kapcsolódjék be a mozgalomba. Ennek az országos viszonylatban egyedülálló munkának már CdcHg is komoly eredményei mutatkoznak. Különösen ott, ahol a szakszervezet magáévá tette a mozgalom jelentőségét s ahol a, vezetőség tagjai egyéni példamutatással élenjárnak, s nevelőt felvilágosító munkát fejtenek ki, vagyis maradéktalanul végrehajtják a SZOT idevonatkozó határozatát. A Szegedi Julaárugyár szakszervezeti bizottsága már eddig is jelentős eredményt ért el s ezek az eredmények napról-napra növekszenek. Komoly munkát végzett eddig is. a Paprikafeldolgozó Vállalat, ahol az üzemi hangos húradó segítségével eredményesen tudatosítják a takarékosság jelentőségét és felhívják a dolgozókat a mozgalomba való bekapcsolódásra. A Szegedi Gőzfűrészek forinttakarékossági megbízottja tíz pontban összefoglalt szövegben ismertette a dolgozók előtt az egyéni takarékosság jelentőségét. Munkájához komoly segítséget kap a szakszervezeti bizottságtól. A MÁV Igazgatóság munkája ls kiemelkedően jó. Szeged 1. számú Postahivatal valamennyi dolgozója bekapcsolódott a mozgalomba. Sok szakszervezeti bizottság munkájában azonban mutatkoznak lemaradások. Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet területi bizottságának fokozottabban segítséget kell, hogy nyújtson a hozzá tartozó szakszervezeteknek. Sokkal jobban kellene szerveznie a forint-takarékossági napokat a munkahelyeken beiül., A Tudományegyetem központi szakszervezeti bizottságának is nagyobb eredményeket kell felmutatnia, mert ezen a területen is van sok olyan dolgozó, akit be lehetne kapcsolni az egyéni takarékossági mozgalomba. Példamutató a postás szakszervezet területi bizottságának munkája, amely minden munkahelyen a legmesszebbmenő segítséget nyújt és minden eszközt felhasznál arra, hogy a dolgozók figyelmét felhívja a takarékossági mozgalomra. Azonban kívánnivalót hagy hátra a kisipari termelőszövetkezet vezetőségének munkája. A takarékossági napok február 10-ig tartanak. Ha minden területi bizottság s minden szakszervezeti bizottság a hátralevő időben törődik a takarékossági mozgalommal, olyan eredményeket érünk el amellyel segítjük dolgozótársainkat életük még szebbé és könnyebbé tételéhez. tegését, másrészt megmutatta, hogy a kommunisták a legféktclenebb terror és statárium ellenére sem adták fel a dolgozó nép ügyéért vívott harcot, A vá'ság éveinek megmozdulásai ellenforradalom vadállati terrorja miatt nem hozhatták meg a munkásság helyzetének és sorsának számottevő javulását, de előkészítették a Horthy-korszak munkás. „ , . . megmozdulásainak harmadik nagy a KMP befolyásának növekedése hullámát, a reakció utolsó évtizeRövetkeztében, mind országos, mind denek harcait, szegedi vonatkozásban nagyobb1 ' arányúak, je'-rtSsebbek. mint a Gaal Enúre Horthy-korszak o'ső évt'z időnek tanársegéd, mozgalmai. Nem "édskező, ha-nem torténett intézet "Szeged története* harcos, támadó .jellegűek voltak. munkaközösségének tagja A szociáldemokrácia árulása és ez (Folytatjuk)