Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I | a utoipimdtmi aeacemf afaei I Oláh Károly AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 49. SZAM SZOMBAT, 1954. FEBRUÁR 27. ARA 50 FILLÉR feladatot azért a táridöro a takarékosság — mindnyájunk ügye Többízben felhívták pártunk vezetői a figyelmet a takaré­kosságra, hiszen többet adni a dolgozóknak, szebb, gondtalanabb életet teremteni a falun és a városon egyaránt — közös akarat. A napsugaras jövőt nekünk kell megteremtenünk és ez olyan lesz, ahogyan dolgozunk érte. Éppen ezért mindnyájunknak harcot kell folytatnunk a pazarlás, a tékozlás ellen; a legszigorúbb takaré­kosságot kell elterjesztenünk üzemeinkben is, mivel a takarékos­ság — mindnyájunk ügye. Volt már úgy, hogy tömegmozgalommá fejlődött megyénk üzemeiben a takarékossági mozgalom. Ez a kezdeményezés azon­ban néhány hónap után lassan a feledésbe merült. Különösen a Gazda-mozgalmat hanyagolták el üzemeinkben. A sokoldalú anyag­takarékosság háttérbe szorult, mert gazdasági vezetőink egyrésze más feladatot helyezett figyelme előterébe. Ez a téves nézet ural­kodik még most is egyes üzemekben, ahol a feladatokat nem tudják összekapcsolni, egységesen megvalósítani. Szakszervezeteink egyik legfontosabb feladata most az MDP III. kongresszusára indított verseny folyamán, hogy a ter­melést elősegítő mozzanatokat részleteiben ellenőrizzék. Mint isme­retes, nemrégiben a minisztertanács és a SZOT határozatot hozott a munkaversennyel kapcsolatos feltételekre. Ebben a határozat­ban az anyag-, a szerszámtakarékosság az egyik fő követelmény. A sztahánovista cím elérésének egyik feltétele szintén a takaré­kosság. A közmondás szavai szerint sok kicsi sokra megy. Ez az igazság ma is érvényes. Ott, ahol nem lehet nagy megtakarítást elérni, nem helyes, ha a vezetők úgy vélekednek erről, hogy "ná­lunk nem érvényesülhet a takarékosság, mert nincs meg a lehető­ség erre*. Ahol az egés? üzem dolgozói átérzik a felelősséget, hogy a takarékosság mennyire segíti előbbre munkájukat — ott a moz­galom jelentős eredményeket ér el. A Szegedi Vas- és Fémipari Vállalat elsősorban azért lett most élüzem, mert a terv teljesítése mellett takarékoskodtak az anyaggal. Nagymennyiségű hulladékva­sat dolgoztak fel, amelyből értékes műszereket, vaságyakat készí­tettek. A Szegedi Gőzfűrészben pedig hulladékfából ládákat készí­tenek terven felül. A tápéi hajójavító telepen Tarnai Péter festő egy hajó festésénél 25 kilogramm festéket akar megtakarítani — ezt vállalta a pártkongresszus tiszteletére. Az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés tehát jelentős eredményeket hozhat ott, ahol azt fő feladatként kezelik. De nem elég, hogy az üzemi szakszervezet csak a termelési értekezleten hívja fel a figyelmet a takarékosságra, hanem az a helyes, ha megfelelő szemléltető eszközök segítségével (faliújságcikkek, dicső­ségtábla stb) mutatja meg a takarékossági mozgalom fontosságát. A Szegedi Vágóhídon is azért történhettek olyan esetek, hogy egyes magukról megfeledkezett személyek a nép vagyonát semmi­bevették, mert a szakszervezet nem alkalmazott megfelelő szemlél­tetőeszközt a takarékossági mozgalom tudatosítására, bár termelési értekezleten felhívta erre a figyelmet. Néhány héttel ezelőtt még komoly nehézségeket okozott az áramellátás. Áramkorlátozások fékezték üzemeink termelését, nem egy helyen csökkent a munkások teljesítménye, keresete, a terv­szerűtlen áramfogyasztás miatt. Itt is a takarékossági mozgalom se­gített. A meglévő villamosenergiát tervszerűen elosztjuk és február 15-e óta nem fordult elő komoly hiba az áramellátás terén. Üzeme­ink dolgozói kezdik megérteni az áramtakarékosság fontosságát. Az energetikusok segítségével egyre több javaslat lát napvilágot, amik mind-mind az áramtakarékosságot segítik elő. A Szegedi Tex­tilművek energiabizottsága megállapította, hogy a munkát egyes üzemrészekben a csúcsidőben hogyan állítsák át, hol vannak feles­leges világító-testek stb. A különböző technikai intézkedésekkel havonta körülbelül 25—30 ezer kilowatt áramot takarítanak meg. Nem túllépni a megengedett energiafogyasztást, s ugyanak­kor teljesíteni a tervet — e két követelmény együtt nehéz feladat elé állít most minden üzemet. Nehéz, de megoldható e feladat. Az áramtakarékosság elemi követelménye: ne járassuk feleslegesen a motorokat, ne égessünk hiába villanyt. Az öntudatosabb munkások már a tervszerű áramellátás első napjaiban megértették ezt. Nem egy üzemben vannak olyan dolgozók, akik a gondatlanokat figyel­meztetik az áramtakarékosságra. A Dorozsmai Pamutszövő udva­rán sem ég már feleslegesen a villany, mert a dolgozók javasla­tára az égők 50 százalékát kikapcsolták. Az áramtakarékosságnaR tehát az üzem egész kollektívájának ügyévé kell válnia. Most bontakozik ki széles alapon az MDP III. kongresszu­sára indított munkaverseny. Ez a verseny akkor zárul győzelem­mel, ha az anyagtakarékosság, az energia-, idő- és a pénztakarft­kosság érvényesül üzemeinkben. Ez pedig úgy valósul meg, ha mindnyájan törekszünk is erre. Ha az ország valamennyi lakója megérti, hogy a takarékosság mindnyájunk ügye, akkor előbb va­lósulhat meg pártunk politikája, kormányunk programmja — a jó­lét, a béke, a felemelkedés nagyszerű programmja. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának vitája a párizsi szerződésről \ Párizs (MTI). A francia nemzet­gyűlés külügyi bizottsága csütörtö­kön meghallgatta Jules Moch je­lentését az „európai védelmi kö­zösség" felállítását célzó párizsi szerződésről; A jelentés hangsúlyozta a szer­ződésben rejlő komoly veszé­lyeket. A vita után Bardoux független képviselő a következő indítványt ja­vasolta: „A bizottság köszönetet mond Jules Mochnak az európai vé­delmi közösségről tartott értékes beszámolójáért. A bizottság elhatá­rozza, hogy a jelentést alapulvéve tovább tanulmányozza a kérdést". A külügyi bizottság kommunista tagjainak nevében Kriegel-Valri­mont kijelentette, hogy ^ megszavazza ezt a szöveget, minthogy Jules Moch jelentése azokat az okokat hozta felszín­re, amelyekért feltétlenül el kell vetni az „Európai védelmi kö­zösséget." Az „európai védelmi közösség" hívei néma csenddel válaszoltak. Kerülni akarták az indítvány fölöt­ti vitát és szavazást, mert meg vol­tak győződve arról, hogy vereséget szenvednének. A nemzetgyűlés külügyi bizottsá­ga hosszú vita után úgy döntött, hogy a jövő héten Gáborit radiká­lis képviselő — aki egyébként az „európai védelmi közösség" híve — jelentést terjeszt be a bonni szer­ződésről MAI SZAMUNKBÓL: Jelentősen csökkentik az áramfogyasztást a Dorozsmai Pamutszövőben tó. I rA 65/9. Épületszere­lő Vállalat egyik kivá­ló dolgozója Oláh Ká­roly villanyszerelő. Most az újszegedi víztorony villamos­berendezésének elké­szítésénél dolgozik. Egy hónapos késés­sel kezdhette meg itt a munkát — kü­lönböző akadályok miatt — és azt a kapta, hogy kijelölt ha­el kell ké­szülni ennek a mun­kának. Oláh Károly a III. kongresszus tiszteletére felajánlot­ta: minőségi hiba nélkül február vé­géig a berendezést teljesen készen át­adja. Szívvel-lélekkel és minden tudásának latbavetésével dol­gozott, hogy munká­ját siker koronázza és a kongresszusra tett igéretét bevált­hassa. Átlagosan 140 százaLkos eredményt ért el és most az át­adásra készülődik: ma, szombaton telje­síti felajánlását! Oláh Károly bri­gádvezető is. Bri­gádját úgy emiege- j tik a vállalatnál, | hogy: „A szegedi munkák szive-lelkc". | Erre az elnevezés- ­­re méltó is brigád- I jávai együtt. A III. pártkongresszus tiszteletére — a fejlett mezőgazdaságért A kisteleki Felszabadulás tsz egészévi sertés és vágómarha beadását teljesítette A szegedi járásban a III. párt­kongresszus tiszteletére 15 termelő­szövetkezet azt is vállalta, hogy az első félévben eleget tesz 1954. évi állatbeadási kötelezettségének. A vállalás teljesítésében a kisteleki Felszabadulás tsz jár az élen. A kisteleki Felszabadulás tsz egészévi 965 kilogrammos hízott­sertés és 814 kilogrammos vágó­marha kötelezettségét már teljesi­tette, — az állatokat átadták a be­gyüjtőhelyen. Eleget tettek felévi tej, negyedévi baromfi és kéthavi tojásbeadásuknak is. A hízottsertésbegyüjtés első ne­gyedévi teljesítéséért hízónként három mázsa kukoricabeadás alól mentesültek, — 18 mázsá­val kevesebb kukoricát kell be­adniok. A tsz tagjai ezen túl a gyors állat­beadással segítséget adtak a nép­jólét emeléséhez. A beadott állatokért, tojásért, tejért, közel 20 ezer forintot kaptak a szövetkezet tagjai. A pénz egyré­szét a munkaegységekre előlegként kiadták. Minden munkaegységre 3 forint 50 fillér előleget osztottak. A Felszabadulás tsz-ben különben az új gazdasági évben harmadszor osztottak a tagoknak pénzelőleget a végzett munka arányában. Legutóbbi közgyűlésükön elhatá­rozták, hogy tovább növelik ser­tés-, baromfi- és juhállományukat. Igy többet vihetnek majd a szabad­piacra, több lesz a jövedelmük és segítik a dolgozók zsírral, hússal való ellátását. A tavaszi munkákra jól felkészültek A kisteleki Felszabadulás tsz tag­jai már elkészítették termelési ter­vüket. Az egész tagság részt vett ebben a munkában. Az elmúlt év­ben a helytelen tervezés miatt gon­dot okozott a fejlődő állatállomány takarmánnyal való ellátása. Ennek megszüntetésére létrejött a szövet­kezetiek határozata: kétszeresére növelik lucernásukat, 60 holdon pe­dig silótakarmánynak alkalmas má­sodvetésű napraforgót és misling­kukoricát vetnek. A szövetkezetben építenek a volt középparasztok szakértel­mére, szaktudására, s javasla­taira. Horváth Zs. István, Dé­kány István volt középparaszt hótakaró borítja a földeket, de a tsz-tagok már megkezdték terveik valóra váltását; Közel húsz mázsa tavasziárpa­és zabvetőmagot kiszelektoroz­tak. Búzaföldjük tíz holdjáról — melyről a szél lehordta a hótakarót, — kifa­gyott a vetés. Elhatározták, hogy a kifagyott vetés helyére tavaszibú­zá vetnek. A kiváló tavaszibúza ve­tőmagot már be is szerezték. Az őszi kalászosok fejtrágyázásét nem mulasztják el és minden holdra 80 kiló műtrágyát szórnak. A fogato­sok már közel százmázsa péti- és kálisót szállítottak a tsz raktárába. A behavazott, széljárta földek­re szánkókkal hordták a trá­gyát. Eddig már 15 vagonnyit szarvasokba raktak a földtáb­lák szélén. Tavaszra készülnek a kertészbri­gád tagjai is. Az asztalos szakmá­ban jártas Bencsik József, — a tsz területén talált, eddig nem haszno­sított faanyagokból — 41 meleg­ágyi keretet készített. Az asszonyok a melegágyi ablakokra nádtakaró­kat készítettek. A tsz tagjai úgy tervezik, hogy március elején már nagymennyiségű tavaszi salátát, uborkát és újhagymát is visznek a szegedi piacra. Kitisztították a régi, eltömődött csatornákat is földjükön. Nemrégen elkészítettek egy új, többkili*iéte­res vízlevezető árkot is, amely egy negyven holdat kitevő laposra ve­zeti le a felesleges csapadékot. Ugy tervezik, hogy a lapos részen még Még hideg, zimankós az idő, még az idén halastavat létesítenek. tsz-tagok javaslatára 25 hold gyenge termőerejű, homokos földjükön somkórót termelnek. Ezáltal nemcsak a talajt javítják, hanem jóminőségű silótakarmány­hoz is jutnak. Alkalmazzák a Szov­jetunióban bevált agrotechnikai el­járásokat. Az elmúlt évben próba­képpen keresztsorosan vetettek egy hold őszi árpát. Ez az árpa közel két mázsával többet fizetett, mint az az árpaterület, ahol a régi eljá­rást alkalmazták. Most mind a húsz hold őszi árpájukat keresztsorosan vetették. A tagság javaslatára az idén tíz hold kukoricát négyzetesen vetnek; Szegedi egyéni gazdák készülődése A szegedi egyénileg dolgozó parasztok közül eddig már számosan tet­tek vállalást az MDP III. kongresszusa tiszte­letére. A dolgozó pa­rasztok díszes kongresz­szusi emléklapra saját­kezűleg írták fel, hogyan készülnek a tavaszi mun­kák jó elvégzésére, — miképpen köszöntik a pártkongresszust. Egy­szerű emberek, egyszerű szavai kerültek szálkás betűkkel a kongresszusi emléklapokra. A válla­lás is kifejezi: szeretika pártot, bíznak benne. Id. Hernádi Imre dol­gozó paraszt a Szilléri­sugárút 22. szám alatt lakik. A kongresszusi emléklapra gondosan szó­szerint ezeket írta: „A kongresszus tiszteletére vállalom egy és fél hold búza, egy katasztrális hold árpa vetéseimnek fej trágyázását. A tavaszi szántást és vetést két nappal a határidő előtt elvégzem. A tavaszi ve­téseket négyszer kapá­Id. Hernádi Imre Szilléri-sugárút 22. szám alatt lakó dolgozó paraiszt kongresszusi emléklapja lom meg. Gyümölcsfáim permetezését és pucolá­sát elvégzem") Id. Hernádi Imre is készen áll arra, hogy papírra vetett szavait, vállalását valóra váltsa, Ö is azt akarja, az ke­rüljön kongresszusi em­léklapjára: vállalását be­csülettel teljesítette. A fűszerpaprika ter­melők is készülődnek a tavaszi munkákra. A pártkongresszustól ők is sokat várnak, s a Daru­utcai Szögi József is úgy vélekedik; a párt min­denkor a nép érdekében cselekszik, ö is kon­gresszusi emléklapra írta vállalását. Ez pedig: a fűszerpaprika területét istállótrágyával megtrá­gyázza, a paprikamagot előcsíráztatja és gazda­társaival az eredményt közli. Joggal büszkék a kon­gresszusi emléklapokra a szegedi dolgozó parasz­tok. És jó érzés lesz majd. ha a vállalásukat teljesítik. S amint Szögi József is mondotta: el­határozásunkat mi ma­gunk vetettük papírra es azt meg is valósítjuk. Ez csak természetes. Becsü­letbeli ügyünk ez.

Next

/
Thumbnails
Contents